Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

Kedd. IMI. fefcnrfr St. A mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialisía termelési viszonyok A Magyar Szocialista Munkáspárt Kö^ionti Bizottságának közleménye A Magyar Szocialista Mun- alakításában: az Ipar után a káspárt Központi Bizottsága mezőgazdaságban is uralkotavaly októberben hozott határozatában megállapította, hogy lehetséges és szükséges a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a tömeges, számszerű fejlesztés befejezése. A határozat eredményeként dóvá váltak a szocialista termelési viszonyok! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben egymillió-kétszázezer dolgozó paraszt, kereken kilencmillió végrehajtása kat. hold földön gazdálkoújabh 340 dik. Az ország szántóteriileezer dolgozó paraszt lépett tének kereken 90 százaléka a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A közös gazdaságokba most behozott összes földterület meghaladja az. 1,1 millió katasztrális holdat. Ezzel a VII. pártkongreszszus határozatát megvalósítva, mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság áta szocialista szektorhoz tartozik. Ebből az. állami gazdaságok részesedése 14, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké 72 százalék, az egyszerűbb szövetkezetekre mintegy 3 százalék jut. Az ország 3273 városából és községéből 3055 termelőszövetkezeti város és község. 1. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásával létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot viszonylagos elmaradottságából kiemeljük, az ország fejlődését meggyorsítsuk. E győzelem következtében fejlődésének új szakaszába lép az egész magyar nép és maga a dolgozó parasztság. A falun végbement sikeres forradalmi átalakulás a marxista—leninista elmélet, a népet szolgáló kommunista politika gyakorlati eredménye. Bizonysága annak, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen irányította és vezette a mozgalmat. Az elért eredményekért elismerés illeti mindenekelőtt a munkásosztályt, amely nagy áldozatkészséggel, politikai és anyagi segítséget nyújtott szövetséges társának, a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésben. A tisztelet hangján kell szólni arról a sok ezer üzemi mnnkásról. aki szocialista lelkesedéstől hajtva, hóbansárba.n, jó és rossz időben hosszú éveken át részt vett a falu szocialista átalakításának nagy munkájában, segített a dolgozó parasztoknak kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. Megbecsüléssel adózunk a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek, a szövetkezeti parasztság legjobbjainak, állami gazdasági, gépállomási dolgozóknak, a falusi értelmiségieknek, pedagógusoknak, agronómusoknak és más falusi dolgozóknak, a társadalmi munkásoknak, akik nagy erdemeket szereztek áldozatos, türelmes felvilágosító munkájukkal. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmében dönlö szerepe volt a kis- és középparasztok elhatározásának, akik a munkásosztály, s a legöntudatosabb falusi dolgozók segítségével — sokszor nehéz töprengés és belső vívódás árán — szakítani tudtak a kistulajdonosi múlttal, és a párt tanácsát követve, ráléptek a boldogabb életet, biztosabb jövőt hozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, a szocializmus útjára. A dolgozó parasztok szövetkezetekbe tömörítése biztosítja az új, egységes szocialista parasztosztály kialakulását. De már most megerősödött és magasabb szintre emelkedett a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és célja a néphatalom védelmén túlmenően a szocializmus felépítése. Nagy lépés ez előre a szilárd, egységes szocialista társadalom megteremtésében. II. A Magyar Népköztársaság az elmúlt két évben nagy erőfeszítések árán biztosította azokat a legfontosabb anyagi eszközöket, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átalakításában bekövetbecsülhető le az az eredmény — sőt, büszkék lehetünk rá —, amelyet e tekintetben az elmúlt években elértünk. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 ezer traktort, 2100 gabosére, az eredményes belterjes gazdálkodás kialakítására, a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerének felépítésérc kell törekednünk, hogy teljessé tegyük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Pártszervezeteink, tanácsaink, társadalmi szervezeteink fokozottan figyeljenek arra, hogy jól vezetett és jól működő termelőszövetkezetek alakuljanak ki mindenütt. Azok érjenek el mielőbb nagy hozamokat és adjanak több árut az országnak! Az idei népgazdasági terv a mezőgazdaság számára a termelés 7,9, a felvásárlás 9.1 százalékos növelését írja elő a tavalyi ténylegesen elért szinthez képest. F, terv teljesítése az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket, jobb munkát, jobb vezetést követel. A legközvetlenebb tennivaló: a helyes tervkészítés, a jó üzemterv elkészítése. Termelőszövetkezeteink idei üzemtervüket a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el, hogy magasabb terméshozamok elérésével, a közös cs háztáji termelés együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését, s így a szövetkezeti tagság nagvobb jövedelmét, magasabb életszínvonalát. A soron következő termelési feladatok: az őszi gabonavetések gondos kora tavaszi ápolása, a fagyok által elcsigázott vetések fejtrágyázása, hengerezése, slmítózása, majd ezt kivetően, a lehetőségekhez mérten, a vetések gyomtalanítása. Nagyon fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink legfőbb takarmánynövényünkből. a kukoricából legalább olyan arányban vessenek. mint tavaly. Az őszi rendkívüli esős időjárás miatt a tervezettnél némileg kisebb a kenyérgabonából elvetett terület. Ezen a területen elsősorban napraforgót, továbbá kukoricát és konzervipari növényeket vessenek. Az összes növénykultúráknál jobb minőségű munkát kell végezni, mint tavaly! A kukoricatermesztésben. csakúgy, mint a termelés egyéb fontos területein, igen nagy segítséget ra kell összpontosítani, amelyek a legjobban, szolgálják a termelőszövetkezetek gazdasági megalapozását, gazdálkodásuk gyors fejlesztését, a tagok jövedelmének növelését, és összhangban állnak a népgazdaság érdekeivel. IV. Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti demokráciát, hogy a tagság jobban magáénak érezze szövetkezetét. Rendszeresen meg kell tartani a közgyűléseket és tájékoztatni a tagságot a szövetkezeti gazdálkodás fontos kérdéseiről, és megtá^yalni vele a tennivalókat. A politikai öntudat fejlesztése, a szövetkezeti parasztság szocialista nevelése mellett az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a munka szerinti elosztás elvén alapuló, a munkaegységrendszer kiegészítő, hatékonyabb anyagi ösztönzését megvalósító jövedelemelosztási, díjazási formák és módszerek, továbbá a rendszeres előlegezés elterjesztésére. Ez a termelőszövetkezetek egy részében meglevő munkaerőhiányt is csökkenti. Minden termelőszövetkezetben tovább kell folytatni a rendszeres, szervezett politikai felvilágosító munkát. Gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezeti tagok az őket foglalkoztató kérdésekre megfelelő felvilágosítást kapjanak. Valamennyi termelőszövetkezetben létre kell hozni a párt- és a KISZ-szervezeteket cs emelni munkájuk színvonalát. * A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása megteremtette annak a lehetősegét, hogy a párt VII. kongresszusa határozatának szellemében meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztését és jobban kielégítsük az ország lakosságának élelmiszerlgényeit, ellássuk az ipart nyersanyaggal. növeljük exportunkat. Most nyílt meg a lehetősége, hogy megvalósítsuk a parasztság régi álmát és jobb, műveltebb életmódot biztosítsunk a falu népének. S most válik lehetővé az is. hogy a tudomány vívmányújthatnak a termelőszö- nyait a nagyüzemi szocialiskezett gyorsabb fejlődés nakombájnt kapott. A trakvetkezetek ifjúsági munkacsapatai, a KISZ által szervezett termelési versenymozgalomban. Több húst, tejet és tojást kell adni az országnak. ,lobta gazdálkodásban a tudósok, szakemberek segítségével a legszélesebb körben a gyakorlatba ültessük át. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megkövetelt. Erőteljesen növekszik a termelőszövetkezetek beruházása saját eszközeikből is. Ezzel együtt a hároméves tervben mezőgazdasági beruházásokra mintegy 16 milliárd forintot fordítottunk. 75 százalékkai többet az eredeti előirányzatnál. A termelőszövetkezetek a torok száma 50 százalékkal, a kombájnoké 66 százalékkal nőtt 1957-hez képest. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság mintegy kétmillió tonna műtrágyát használt fel, több mint kétszeresét az 1955—1957. évinek. Ennek következtében az egy kat. hold szántó-, kert-, szőlőterületre jutó ban kell szorgalmazni a ser- szilárdan meg van győződve arról, pár jó rendelkezésre álló anyagi műtrágyamennyiség tavaly eszközökkel nagyarányú új építkezéseket valósítottak meg. s több ezer kisüzemi épületet alakítottak át a közös állatállomány számára. Ennek eredményeként a hároméves terv ideje alatt — a terveket túlszárnyalva — felépítettek mintegy félmilmeghaladta a 75 kilogrammot, az 1957. cvi 35.7 kilogrammal szemben. A műtrágyaellátás az idén országosan 30 százalékkal növekszik. téshizlalási szerződéskötéseket, mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Az állomány nnvelese végett meg kell javítani a tenyésztői munkát, a tartási körülményeket és a gondozói munka színvonalát. A szarvasmarha-tenyésztésben az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tenyésztői munka megjavítására, a boriak, különösen a tehénnek szánt üszőboriak felnevelésére. Nagy figyelmet kell szentelni a baromfitenyésztésre és munkás év alatt, elsősorban tehetséges, szorgalmas parasztságunk erőfeszítései nyomán nagy errdményeket érhetünk el céljaink valóra váltásában. Szövetkezeti parasztságunk s mindazok, akik kivették részüket a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcból, a továbbiakban is fordítsák minden erejüket e célok elérésére — saját boldogulásuk és egesz társadalmunk javára. Véget ért az Albán Munkapárt negyedik kongresszusa Hétfőn a Központi Bizottság és a Köaponti RevtaMs Bizottság megválasztásával véget ért az Albán Munkapárt negyedik kongresszusa. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának most megválasztott tagjai" Enver Hodzsa, Mehmet Shehu, Begir Balluku. Gogo Nushi, Spiro Koleka, Rita Marko, Ma nusch Nyftiu, Ramiz Alu Alija, Haki Tosca, Adil Carcani. A Központi Bizottság titkárságának tagjai: Enver Hodzsa (első titkár), Hysni Kapo, Rita Marko, Ramiz Alija és Haki Tosca. » A Központi Revíziós Bizottság elnöke: Petro Papi. Megjutalmazzák a társadalmi munkában kitűnt szervezeteket a II. kerületben Több fontos határozatot hozott a kerület tanácsa Tegnap tartotta ülését a égöt helyeznek el. A közviII. kerület tanácsa. Ez alka- lágítás fejlesztésére 50 ezer lommal a többi között meg- forintot fordítanak, s termétárgyalták és jóváhagyták a szetesen ebből az összegből kerület 1960. évi városfej- az időközben adódó, sürgős lesztési tervének teljesítésé- munkát is elvégzik. Teljesíről szóló beszámolót. A te- tik a Dorozsmai úti, a Tápéi nácsülés hozzájárult, hogy a sori, a Gyöngytyúk utcai és társadalmi munkában kitűnt a gedói lakosság régi kérészervezeteket, tanácstagokat sét, a vizvezetékhálózat bőés lakókat a végrehajtó bi- vítését, azonkívül a Tápéi zottság jutalmazza, illetve el- soron egy kifolyót építenek ismerő oklevéllel tüntesse ki. és a Gyöngytyúk utcában a Tárgyjutalmat kap a petőfi- magasnyomású vizet bekötelepi I. és II. számú isko- tik. Ezekhez a költségekhez la, az Avar utcai és a béke- a lakosság fele arányban telepi óvoda szülői munka- hozzájárul, azonkívül elvégközössége, a Zalka Máté is- zi a szükséges földmunkákola úttörőcsapata, a Felsza- kat is. badulás Tsz, a Köztisztasági A városfejlesztési tervben Vállalat és a II. kerületi ta- szerepel még parkosítás C-s nács szakszervezete, a Cipő- fásítás, házhelyek kisajétítágyár és a Jutagyár, továbbá sa a családiház-építési aka Gázművek, a Honvédség ciókhoz, • azonkívül több böJPf. 479. és a Közlekedési csődé, óvoda és iskola felVállalat KISZ-szervezete. újítása is. A Szilléri sugárEzután az állandó bizott- úti általános iskola rendbeságok közötti verseny első hozatalára például 250 ezer helyezettjének, a művelődés- forintot fordítanak. Fejleszügyi állandó bizottságnak tik az iskolafogászatot, befenyújtották át a vándorzász- jezik a rókusi bölcsőde kony1 őt, maid megvitatták és jó- haépítését és még több. nagy váhagyták a kerület 1961. összegű tételt iktattak be búévi városfejlesztési tervja- torok, berendezések felújítávasJatát. E szerint idén a sára is. költségvetésből és a város- Az 1961. évi városfejleszfejlesztési alapból fedezett tési terv jóváhagyása után felújításokra összesen négy- a tanácsülés meghallgatta a millió 893 ezer forintot for- II. kerületi népfrontbizottdítanak. Ebben az összegben, ság beszámolóját a végreilletve a tervezett felújítá- hajtó bizottság, a tenácsapsekban benne vannak azok parátus, az állandó bizottsáaz áthúzódó munkálatok is, gok és a tanácstagok munmelyeket a múlt évben a ki- kájáról. A népfrontaktivisták vitelezö vállalatok kapacitás- észrevételeikben a tanács hiánya, vagy az anyagellá- fejlődő munkája és nagy tás nehézségei miatt nem eredményei mellett több hibára is felhívták a figyelmet. A többi között például tervszerűbb munkát kértek a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi, valamint a gyámügyi és egészségügyi áttudtak befejezni. Idén például másfélmillió forintot fordítanak az Ösz, a Feltámadás és a Tápéi utca felújítására. A gedói aszfaltjárda építésére 52 ezer forintot költenek. Részben rendbehozzák az Etelka sort, befejezik a Makkoserdő sor landó bizottságtól, téglagyalogjárdájának építését. A városfejlesztési alap terhére, azonkívül saját anyag felhasználásával és társadalmi munkával együtt 110 ezer forint értékű téglagyaloojárdát készítenek Petőfitelepen. Több mint 800 ezer forintot fordítanak a Hétvezér és az Üstökös utca, valamint a Szilléri sugárút aszfaltozására. Fejlesztik a közvilágítást. Először Petőfitelepen valósítják meg azt a rendszert, hogy minden második villanyoszlopon karKomszomol-küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására Budapestre érkezett a Komszomol Központi Bizottságának öttagú küldöttsége. A küldöttség magyarországi tartózkodása során megismerkedik a KlSZ-szervezetek kulturális tevékenységével. alakulásnak, mint amilyen a magyar faluban az elmúlt lió sertés és 350 ezer években végbement, elkerülszarvasmarha elhelyezésére szolgáló férőhelyet. A nagyarányú építkezések ellenére a termelőszövetkezetek jelentős része még férőhelyhiánnyal küzd, s számos helyen az alapszabály szerint közösbe viendő jószágok egy része az előfeltételek megteremtéséig a háztáji gazdaságban marad. Mi-őgazdaságunk jelenlegi állapotában még korántsem érte el a gépesítettségnek, a műtrágyaellátásnak azt a fokát, amely szükséges és kívánatos lenne. Mégsem .. .. , ,_. .. tojástermelésre. A közös ^•LTÍ'^^l^L": gazdaságokban kisebb befektetéssel, egyszerű megoldásokkal. gyorsan. komoly eredményeket lehet elérni a ha rom fin eveiéiben, a tolástermelésben. A tavalvl koca- és az idei sertéshizlalási akcióhoz hasonlóan, a ha. .. u-s- - . •• romfitenvésztés és nevelés !ÍÜL !!í fellendítésére is végezzünk széleskörű gazdasági szervező munkát. Ebben sokat tudnak segíteni a termelősrövelkoToti asszonyok és a falusi nőtanácsnk. Az eddigieknél is jobban kell felhasználni a háztáji gazdaságok kihasználatlan hetetlen velejárója, hogy a termelés és az áruellátás bizonyos területein zökkenők. átmeneti nehézségek keletkezzenek. Három cv teben egy közepes, egy jó és egy gvenge esztendőnk volt. Mindezek ellenére a mezőgazdaság össztermelése a hároméves terv időszakában több mint tizenegy százalékkal haladta meg az 1955—1957. évi átlagot, a felvásárlás pedig mintegy épületeit." Meg"keR szervez15 szazalekkal növekedett az 1957. ten. évi szinthez mérIII. A tömeges, számszerű fej- ket az elért eredmények fesztés befejezése után ki- megszilárdítására összpontoalakult új helyzet azt a kö- sítsuk. Ez most a fő feladat, vetelményt állítja elénk, A termelőszövetkezetek szerhogy minden erőfeszítésün- vezeti, politikai megerősíteni. hogv a szövetkezeti tagok a közös gazdaság számára végezzenek szerződéses baromfi-, seri,és- és Kzera-a*marhanevelést és hizla'á«t. A termelőszövetkezetek rendelkezésére álló salát és állami anyagi erőforrásokat továbbra is olyan feladatokKözzétették a kulturális és művészeti Lenin-díj jelöltjeinek névsorát Ez év áprilisában ítélik oda az 1961. évi kulturális és művészeti Lenin-díjakat. A díjakat odaítélő bizottsághoz több száz jelölést terjesztettek be a különböző kulturális és művészeti intézmények. A jelölések alapján a bizottság összeállította azoknak a műveknek és szerzőiknek jegyzékét, akiket előterjesztenek a verseny második fordulójára. Tizenkét irodalmi alkotás kerül további megvizsgálásra. Többek között Lenindijra javasolják Konsztantyin Szimonov Élők és holtak című regényét, amely a honvédő háború első hónapjaiban játszódik és a moszkvai csata időszakában zárul. Ugyancsak Lenin-díjra terjesztették elő A. Tvardovszkij Egyre messzebb című elbeszélő költeményét. A jelöltek között van Csingisz Ajtmatov kirgiz író Dzsamila szerelme című elbeszélése, amely tavaly jelent meg magyar nyelven. öt jelöltet terjesztett fel a bizottság az előzetes kiválasztás alapján zenei díjazásra. Közöttük van a világhírű szovjet pianista, Szvjatoszlav Rihter, valamint két karmester, K. Ivanov és J. Mravinszkij, Ivanov a moszkvai, Mravinszkij a leningrádi filharmonikusok vezetője. Díjazásra terjesztették elő Zsiganov tatár zeneszerző operáját és Szalmanov zeneszerző szimfonikus oratóriumát. Nyolc jelölt van képzőművészeti Lenindíjra. Közöttük van a szovjet képzőművészet egyik legidősebb képviselője V Favorszkij, aki Hollósy Simon tanítványa volt. Színház és filmművészeti alkotások közül mindössze négy jelölést engedtek tovább. Közöttük van Csuhraj, valamint Jezsov. a Ballada a katonáról című film forgatókönyvéért. Ugyancsak Lenin-díjra terjesztették elő az Irkutszki történet moszkvai előadásának rendezőjét, J. Szimonovot és főszereplőjét, J. Boriszovát. Az Irkutszki történet egyébként az irodalmi Lenin-díj javaslatok között is szerepel. (MTI)