Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

3 Szombat. 196J. Január lt. Megkezdték a munkát az új termelőszövetkezetekben Szegeden tanácskoztak Szatymaz, Csengele és Balástya űj tsz-einek képviselői A szegedi járási pártbi- tak és pártonkívüliek. Ter y.ottság képviselői Szegeden, mészetesen a pártbizottság székházában baráti eszmecseréket foly­tatnak az új termelőszövet­kezetek képviselőivel. Az el­múlt héten a három új ter­melőszövetkezeti község: Pusztaszer, Sövényháza és a pártonkívüli szövetkezeti vezetők iránt is őszinte bi­zalommal van a párt. A pártonkívüliek iránti bi­zalom egyik jele, hogy ha­zánkban a tisztességes, a szo­cialista építést segítő pár­Kistelek közös gazdaságai- tonkívüliek — a pártíunk­guk, hogy megkezdjék az idei termelési tervek kiala­kítását. A végleges terv pedig ké­szüljön el gyorsan a föld­rendezés után. Fontos az is, hogy az új kö­zös gazdaságok előre nézze­nek és már most megkezd­jék a nagyüzem adta lehe­tőségek kihasználását. A termelőszövetkezetek képviselői közül felszólalt és az indulással kapcsolatos kérdésekről beszélt Nagy tagoknak'minden feladatot JsÍYán' a csengelei Honfog­lalás Tsz elnöke, Geraes Sándor, a balástyai öszeszé­ki Tsz elnöke, Balogh Zoltán, a csengelei Vadger­lés Tsz elnöke, Juhász János, a balástyai Szirtesvi­rág Tsz elnöke, Bitó Jó­ció kivételével — minden tisztséget betölthetnek. A tanácskozás megállapí­totta, hogy a tsz-vezetőknek és a isz­nak képviselőivel tanácskoz­tak. Tegnap, pénteken délelőtt Szatymaz, Csengele és Ba­lástya új nagyüzemcinek elnökei, s a három község több új termelőszövetke­zetében már megalakult pártszervezetek titkárai lá­togattak Szegedre, a járási pártbizottságra. Ott volt a tanácskozáson a fa­lujáró szegedi munkások több képviselője is. A megjelenteket Rózsa István, a szegedi járási párt- ^^szövetkerete,ben bizottság titkára üdvözölte. ,astya UJ szövetkezeteiben A járási pártbizottság nevé- megkezdődtek mar az első, ben megköszönte a jelenlé- kezdeti lépések vők odaadó munkáját, ame- munkára. lyet az új, közös gazdaságok Végzik a közös gazdaságok­indulásánál is végeztek. Ez- ba kerülő felszerelések és után vázolta, hogy a járás- jószágok számbavételét. Lé­ban mindenütt egyre erőtel- péseket tettek a közös jó­jesebben kibontakozik a szö- szágállomány elhelyezésére, elnöke, valamint Faragó együtt kell végrehajtaniok, fontos a szövetkezeti de­mokrácia megtartása. A lényeges kérdésekben a közgyűlésnek kell dönteni, de a döntés után a tsz min­den tagjának kötelessége a _ ,.„,.. közösen megjelölt feladatok zsef' f csengelei Kelopatak végrehajtásáért dolgozni. Szaytmaz, Csengele és Ba­is lő, a közös Tsz elnöke, Sinka István, a csengelei Aranykalász Tsz elnöke, M a li a i József, a balástyai Felsőgajgonyai Tsz párttitkára, Retkes And­rás, a szatymazi Barackvi­rág Tsz elnöke, Kiss László, a csengelei Egyetértés Tsz elnöke. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Far­kas István, a járási tanács Az érdekvédelem másik oldala Hogyan segíti a termelést a jutaárugyár szakszervezeti. bizottsága ? vetkezeti mozgalom. Hangoz- azután összehordják majd a tatta, hogy tavaszi vetéshez szükséges a közös gazdaságok mun- vetőmagvakat. Az indulás­kájához segítséget ad mind sal és kezdéssel sokféle gond a járási pártbizottság, mind jár, de ezeken — mint az a járási tanács, azután új tsz-ek képviselői megál­mindenütt a helyt párt- lapították —, ha üggyel-baj­szervezet és a helyi tanács, jal is, de úrrá lesznek. A ta­Az új szövetkezetekben a nácskozás megállapította, megválasztott vezetők között hogy az új szövetkezetek­egyarán.t vannak kommunis- nek már most az is a dol­János, a járási pártbizottság osztályvezetője. A hasznos eszmecsere után a tanácskozás résztvevői kö­zös ebéden vettek részt a Hungáriában. A járási pártbizottság a jövőben is rendez baráti esz­mecserét az új, vagy ezután alakuló szövetkezetek kép­viselőivel. A szülői munkaközösségek sokat tehetnek az iskolai és családi nevelés egységéért Ez év első napjaiban az munkaközösségek a segítést, országos Nőtanács Budapes- a támogatást. Ez ott fordul ten értekezletet tartott, me- elő, ahol — helytelenül — lyen az iskolai, óvodai szülői csak anyagi támogatást nyúj­munkaközösségek munkájá- tanak az iskolának, val, feladataival foglalkoz- — A szülői munkaközös­tak. Az országos értekezle- ségek munkája jelentősen ten Szegedet Hámori Ede, az fejlődött az elmúlt évben, Ái-pád téri gyakorló általá- de még van bőven tenniva­nos iskola igazgatója képvi- ló. Akkor segítik jól a szü­selte. Felkerestük Hámori lói munkaközösségek az is­Ede igazgatót, s megkértük, kolai munkát, akkor tesznek tájékoztassa lapunk olvasóit, eleget feladatuknak, ha a — A nőtanács országos ér- szülői ház és az iskola he­tekezletén — kezdte Hámori lyes kapcsolatát megterem­igazgató — az elmúlt évek tik, elősegítik a közösségi eredményeivel foglalkoztak, nevelést. Megállapította az értekezlet, hogy az óvodák, az általá­nos- és középiskolák oktató­nevelőmunkáját hatékonyan segítette a szülői munkakö­zösség. Az elmúlt évben he­lyesen fejlődött a szülői munkaközösségek munkájá­nak tartalma és módszere. De egy lépéssel előbbre kell jutnunk. Továbbra is fő fel­adat a családi és iskolai ne­velés egységének kialakítása. — Igen helyes gyakorlat alakult ta az elmúlt évek­ben. Nem összevont szülői iskolai értekezleteket ren­deznek, hanem az egyes osz­tályokban a tanulóközösség problémáit beszélik meg. Az iskola közösségi embereket kíván nevelni és a szülők azzal segítik e nevelési fel­adat végrehajtását, ha meg­ismerik és megvitatják a gyermekek osztályközösségé­nek nevelési feladatait, problémáit. így egységes pe­dagógiai álláspont alapján a családi neveléssel is jól erő­síthetik az osztályközössége­ket. A szülői munkaközössé­gekre nagy feladat vár, meg kell értetni a szülőkkel, hogy tartsák tiszteletben az iskola szokásait, s az iskolá­ban folyó oktató-nevelőmun­ka egyenes folytatása legyen az otthoni nevelés1! — A budapesti értekezlet hiányosságként említette, hogy sok szülő bizonyos fo­kig elmaradt a pedagógusok fejlődésétől. A nőtanácsok és tanácsok művelődésügyi osztályai az elmúlt időben, sajnos nem gondoltak a szü­lői munkaközösségek, a szü­lők megfelelő továbbképzé­sére. Sok helyen igen hely­telenül értelmezik a szülői Kínai ku'turális delegáció Szegeden A Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeiként ha­zánkban táijmzkódő ^íiiai kulturális küldöttség érkezett tegnap Sz.egedre. A küldött­ség vezetője: Han Kuang­piao Wuhan, Hupej tarto­mány helyettes igazgatója. Tagjai: Csan Hszü, Csen Fu­csün és Hsziao Sen pekingi táncpedagógusok. A küldöttséget tegnap dél­előtt Tari János, a városi ta­nács v. b.-elnökhelyettese fogadta. A vendégek a dél­utáni órákban kulturális in­tézményekben tettek látoga­tást, ma pedig megtekintik az újszegedi Haladás Terme­lőszövetkezet gazdaságát. Már régen túl vagyunk azon, hogy a szakszerveze­tet holmi -népjóléti* intéz­ménynek tekintsük, mely mást sem csinál, mint kü­lönböző segélyeket osztogat. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok gyakorlata is túl­haladt e hamis, avult állás­ponton, és éppen azért, hogy a dolgozók legfontosabb ér­dekvédelmi szerve legyen, a szociális jellegű tevékeny­ség mellett részt vállal a termelés irányításából, szer­vezéséből is, segíti az üzem műszaki és gazdasági fejlő­dését. Ilyen alapokon dolgo­zik a Szegedi Jutaárugyár szakszervezeti bizottsága is. Munkaverseny — de hogyan? Mit ' csinál a szakszerve­zet? Erre a kérdésre min­denki tud válaszolni a gyár­ban, és mindenki máskép­pen válaszol. Szervezi a munkaversenyt — mondja az egyik. Vigyáz a munkásvé­delemre, segíti az újítókat — hangzanak a különböző feleletek. Tehát a szakszervezeti bi­zottság szervezi a munka­versenyt. Csakhogy a mun­kaversenynek sok ága van. Az egyéni verseny már évek óta tart az üzemben, ehhez rendelkeznek a kellő gya­korlattal. Havonta, majd pe­dig félévenként értékelik minden egyes munkásnő, minden egyes munkás tel­jesítményét, és ennek alap­ján osztják a jutalmakat, kitüntetéseket. A százalék­számok ebben a versenyben felforrósodnak, különös ér­telmük lesz, mert a dolgo­zókat érdekli, hogyan állnak a munkában, miként fej­lődtek, és ki az, aki meg­előzte őket. Már nem volt ilyen gya­korlatuk a legújabb és a legmagasabb igényeket tá­masztó versenyformával, a szocialista brigádmozgalom­mal kapcsolatban. Mindad­dig, amíg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa meg nem ad­ta a kellő támogatást, csak ta­pogatódzás, kísérletezés folyt az üzemben. Egymásután hozták létre a különböző brigádokat, ezek azonban csak rövid ideig éltek. Ta­valy nyáron változott meg a helyzet. Huszonegy olyan brigád alakult az üzemré­szekben, melyek már mél­tán vállalhatták a szocia­lista cím elérését. Jelenleg értékelik e brigádok hathó- A cél és az eredmény vi­napos tevékenységét, s min- lágos. Ha a termelés fél szá­dén valószínűség szerint öt zalékkal emelkedik (de in­meg is -kapja majd e címet, kább többel szokott), ha csak egyetlen balesetet is elkerül­Közvete't és azonnali segítség Azt mondta az egyik meg­kérdezett dolgozó, hogy tu­domása szerint a munkás­védelem is a szakszervezetre tartozik. Valóban, a havi szemle alkalmával nemcsak a vállalat biztonsági megbí­zottja kél útra, hogy mű­helyről műhelyre járva el­lenőrizze, milyen állapotban vannak a gépek, betartják-e mindenütt a balesetelhárí­tási rendszabályokat, hanem az sz. b. munkavédelmi fe­lelőse is. Amit eddig elmondtunk, az mind — egyenes vagy közvetett úton — egyenlő a termelés segítésével. Előfor­dulnak azután olyan esetek is, amikor közvetlenül, egy­egy konkrét termelési fel­adat elvégzéséért áll csata­sorba a szakszervezet. Ilyen­kor a bizalmihálózat igény­nek — sokat tettek. Ez a dolgozók igazi érdekvédel­me, amely elméleti szépsége mellett kinek-kinek gyakor­lati hasznot is hoz. Hogy mást ne említsünk: 1958 ban nem volt, 1959-ben 12 napi, s 1960-ra szintén körülbe­lül 12 napi nyereségrészese­dést oszthatnak. Ha a jutaárugyár szak­szervezeti bizottsága elszige­telten működne, korántsem mondhatnánk annyi jót munkájáról. Sokat számít, hogy a dolgozók hogyan vé­lekednek róla, s a vezetők­kel milyen kapcsolat alakult ki. A jutában kitűnő az együttműködés a szakszer­vezet, a pártszervezet, a műszaki és a gazdasági ve­zetők között. Persze nincs olyan munka, amelyen nem lehetne még javítani, nincs olyan kapcsolat, melyet nem lehet szorosabbra fűzni. Az bevételével minden egyes azonban kétségtelen, hogy a dolgozót mozgósítanak. Ke- Szegedi Jutaárugyár szak­vesebbet sétálni feleslege- szervezeti bizottsága általá­sen — mondogatják egymás- ban jól szolgálja az üzem nak, és még sohasem maradt termelésének fejlődését, s el a siker. erre így van szükség. Ajándék a falunak Korábban már hírt adtunk arról, hogy Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész szoboraján­dékot ígért a Mihályteleken épült korszerű bölcsödének, A művész betartotta ígére­tét és a napokban telefonált Szegedre, hogy a szobor el­készült, utazzanak fel érte. A gipszbe öntött alkotás az­óta megérkezett Szegedre, amely fél életnagyságban áb­rázol egy anyát gyermeké­vel. A szobornak »,Soha töb­bé háborút» címet adhat­juk. Ezt fejezi ki az anya kétségbeesett kiáltása, amint magához szorítja gyermekét, élete folytatását, akit — szembeszállva a háború meg­szállott ördögeivel — élete árán is megvéd. A szobrot hamarosan bronzba öntik. Azt még nem döntötték el, hogy Sze­geden, vagy Budapesten ön­tik-e le. A nagy művész ajándékához hasonlóan tár­sadalmi munkában szeret­nék megvalósítani a szobor bronzkivitelezését is, és er­re minden bizonnyal lesz vállalkozószellem Szegeden is. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotását a mihályteleki böl­csőde bejárati parkjában ál­lítják fel. Közlekedési balesetek - és a közlekedés biztonsága jp* vről évre több gép­jármű: gépkocsi, mo­torkerékpár suhan útjain­kon, zúg és kürtöl váro­sunk utcáin. Különösen a motorkerékpárok száma növekszik rohamos gyorsa­sággal. S a gépjárművek számának ez a gyors növe­kedése fokozottabb fölada­tok elé állítja mind a gép­járművek vezetőit, mind pedig közlekedésrendésze­tünket, amelynek elsősor­ban a föladata, hogy el­lenőrizze és lehetővé tegye közlekedésünk biztonságát. A statisztika, amely az elmúlt év közlekedési bal­eseteiről ad számot, szin­tén ezt bizonyítja. 1960-ban 79 közlekedési baleset történt Szegeden, 16-al több, mint 1959-ben! S a szegedi járásban ugyancsak tízzel több köz­lekedési baleset volt, mint 1959-ben. Bajok vannak a gépjárművezetők felelős­ségtudatával! Hiszen pél­dául számtalanszor ismer­tették előttük, melyek a város legforgalmasabb ut­cái, hol kell legéberebbnek lenniök, mégis az elmúlt esztendőben is a Kossuth Lajos és a József Attila sugárúton és annak köz­vetlen környékén volt a legtöbb baleset a Belváros­ban. Ezt bizonyítja az is, hogy a balesetek zöme a napnak azokban az órái­ban — reggel 6-tól este 6­íg — történik, amikor a legnagyobb a forgalom, s a legnagyobb szükség van az óvatosságra, a körültekin­tésre, az éber figyelemre. Mint érdekességet lehet megemlíteni, hogy legtöbb baleset általában szerda, csütörtök és szombati na­pokon történt. Volt olyan szombati nap, hogy 24 óra alatt 10 közlekedési bal­esethez kellett kimenniök a közlekedésrendészet beosz­tottjainak. A megye baleseti statisz­tikája is kedvezőtlenül ala­kult. 1959-ben 192 közleke­dési baleset volt Csongrád megyében. 1960-ban 35-el több, összesen 227. Ebből 9 volt halálos, 131 súlyos sérüléses, 50 könnyebb sérü­léses, 37 pedi sérülés nél­küli. A 227 baleset 372 ezer 115 forint anyagi ká­rosodást okozott, A sérül­tek közül további 9 kór­házban halt meg. A 18 ál­dozat közül 11 volt család­apa. Ha egy-egy gyilkosság történik valahol, a megye valamelyik városában vagy községében, arról beszél hetekig az egész megye. Miért nem esik ugyanígy szó a közlekedési balesetek áldozatairól? Miért nem foglalkoznak a közlekedési balesetek problémáival ugyanígy nemcsak az új­ságot olvasó egyes embe­rek, hanem üzemek, gaz­dasági szervek intézmé­nyek és vállalatok is? Ki­zárólag rendőri intézkedé­sekkel, büntető eljárások­kal, tartós és érdemleges javulást, alapvető változást nem lehet elérni a közle­kedés biztonságában, a közlekedési fegyelem meg­szilárdításában. Meg kell érteniök az embereknek, hogy társaik életére, épsé­gére vigyázniok emberi kö­telesség. Meg kell ezt ér­tetnünk mindenkivel, de mindenekelőtt a gépjármű­vek vezetőivel. Hiszen a megyében tör­tént 227 baleset közül 38 alkalommal a vezető gon­datlansága okozta a bajt. S az ittasság is péládul 28 esetben okozott közlekedési balesetet! Sok baj van per­sze a gyalogosan közleke­dőkkel is. Harminchárom­szor okozott balesetet az úttesten szabálytalanul át­vágó gyalogosok fegyelme­zetlensége. A z utak és a közleke­dés rémei az elmúlt évben is a motorkerékpá­rosok voltak. A balesetek 30 százalékát okozták mo­torosok! Megbosszulta ma­gát a gyorshajtás is — összesen 21 esetben. Aggasztó tünet egyébként nemcsak országosan, ha­nem világviszonylatban is a közlekedési balesetek számának katasztrofális nö­vekedése. A bajon újabb szankciók, újabb rendsza­bályok bevezetése vajmi keveset segít. Az embere­ket kel) elsősorban meg­változtatni: az embereket, akik a motorkerékpárok kormányát tartják, akik a gépkocsik volánja mögött ülnek. Minél több bennünk, va­lamennyiünkben a felelős­ségtudat — annál kevesebb lesz a közlekedési balese­tek száma. S ha már sta­tisztikáról beszéltünk, hadd mondjuk meg, hogy ez a sokat emlegetett felelős­ségtudat is statisztikai adat — a szocialista ember ki­alakulásának egyik jellem­ző adata. P. lm.

Next

/
Thumbnails
Contents