Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

3 Szombat. 196J. Január lt. Megkezdték a munkát az új termelőszövetkezetekben Szegeden tanácskoztak Szatymaz, Csengele és Balástya űj tsz-einek képviselői A szegedi járási pártbi- tak és pártonkívüliek. Ter y.ottság képviselői Szegeden, mészetesen a pártbizottság székházában baráti eszmecseréket folytatnak az új termelőszövetkezetek képviselőivel. Az elmúlt héten a három új termelőszövetkezeti község: Pusztaszer, Sövényháza és a pártonkívüli szövetkezeti vezetők iránt is őszinte bizalommal van a párt. A pártonkívüliek iránti bizalom egyik jele, hogy hazánkban a tisztességes, a szocialista építést segítő párKistelek közös gazdaságai- tonkívüliek — a pártíunkguk, hogy megkezdjék az idei termelési tervek kialakítását. A végleges terv pedig készüljön el gyorsan a földrendezés után. Fontos az is, hogy az új közös gazdaságok előre nézzenek és már most megkezdjék a nagyüzem adta lehetőségek kihasználását. A termelőszövetkezetek képviselői közül felszólalt és az indulással kapcsolatos kérdésekről beszélt Nagy tagoknak'minden feladatot JsÍYán' a csengelei Honfoglalás Tsz elnöke, Geraes Sándor, a balástyai öszeszéki Tsz elnöke, Balogh Zoltán, a csengelei Vadgerlés Tsz elnöke, Juhász János, a balástyai Szirtesvirág Tsz elnöke, Bitó Jóció kivételével — minden tisztséget betölthetnek. A tanácskozás megállapította, hogy a tsz-vezetőknek és a isznak képviselőivel tanácskoztak. Tegnap, pénteken délelőtt Szatymaz, Csengele és Balástya új nagyüzemcinek elnökei, s a három község több új termelőszövetkezetében már megalakult pártszervezetek titkárai látogattak Szegedre, a járási pártbizottságra. Ott volt a tanácskozáson a falujáró szegedi munkások több képviselője is. A megjelenteket Rózsa István, a szegedi járási párt- ^^szövetkerete,ben bizottság titkára üdvözölte. ,astya UJ szövetkezeteiben A járási pártbizottság nevé- megkezdődtek mar az első, ben megköszönte a jelenlé- kezdeti lépések vők odaadó munkáját, ame- munkára. lyet az új, közös gazdaságok Végzik a közös gazdaságokindulásánál is végeztek. Ez- ba kerülő felszerelések és után vázolta, hogy a járás- jószágok számbavételét. Léban mindenütt egyre erőtel- péseket tettek a közös jójesebben kibontakozik a szö- szágállomány elhelyezésére, elnöke, valamint Faragó együtt kell végrehajtaniok, fontos a szövetkezeti demokrácia megtartása. A lényeges kérdésekben a közgyűlésnek kell dönteni, de a döntés után a tsz minden tagjának kötelessége a _ ,.„,.. közösen megjelölt feladatok zsef' f csengelei Kelopatak végrehajtásáért dolgozni. Szaytmaz, Csengele és Bais lő, a közös Tsz elnöke, Sinka István, a csengelei Aranykalász Tsz elnöke, M a li a i József, a balástyai Felsőgajgonyai Tsz párttitkára, Retkes András, a szatymazi Barackvirág Tsz elnöke, Kiss László, a csengelei Egyetértés Tsz elnöke. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Farkas István, a járási tanács Az érdekvédelem másik oldala Hogyan segíti a termelést a jutaárugyár szakszervezeti. bizottsága ? vetkezeti mozgalom. Hangoz- azután összehordják majd a tatta, hogy tavaszi vetéshez szükséges a közös gazdaságok mun- vetőmagvakat. Az induláskájához segítséget ad mind sal és kezdéssel sokféle gond a járási pártbizottság, mind jár, de ezeken — mint az a járási tanács, azután új tsz-ek képviselői megálmindenütt a helyt párt- lapították —, ha üggyel-bajszervezet és a helyi tanács, jal is, de úrrá lesznek. A taAz új szövetkezetekben a nácskozás megállapította, megválasztott vezetők között hogy az új szövetkezetekegyarán.t vannak kommunis- nek már most az is a dolJános, a járási pártbizottság osztályvezetője. A hasznos eszmecsere után a tanácskozás résztvevői közös ebéden vettek részt a Hungáriában. A járási pártbizottság a jövőben is rendez baráti eszmecserét az új, vagy ezután alakuló szövetkezetek képviselőivel. A szülői munkaközösségek sokat tehetnek az iskolai és családi nevelés egységéért Ez év első napjaiban az munkaközösségek a segítést, országos Nőtanács Budapes- a támogatást. Ez ott fordul ten értekezletet tartott, me- elő, ahol — helytelenül — lyen az iskolai, óvodai szülői csak anyagi támogatást nyújmunkaközösségek munkájá- tanak az iskolának, val, feladataival foglalkoz- — A szülői munkaközöstak. Az országos értekezle- ségek munkája jelentősen ten Szegedet Hámori Ede, az fejlődött az elmúlt évben, Ái-pád téri gyakorló általá- de még van bőven tennivanos iskola igazgatója képvi- ló. Akkor segítik jól a szüselte. Felkerestük Hámori lói munkaközösségek az isEde igazgatót, s megkértük, kolai munkát, akkor tesznek tájékoztassa lapunk olvasóit, eleget feladatuknak, ha a — A nőtanács országos ér- szülői ház és az iskola hetekezletén — kezdte Hámori lyes kapcsolatát megteremigazgató — az elmúlt évek tik, elősegítik a közösségi eredményeivel foglalkoztak, nevelést. Megállapította az értekezlet, hogy az óvodák, az általános- és középiskolák oktatónevelőmunkáját hatékonyan segítette a szülői munkaközösség. Az elmúlt évben helyesen fejlődött a szülői munkaközösségek munkájának tartalma és módszere. De egy lépéssel előbbre kell jutnunk. Továbbra is fő feladat a családi és iskolai nevelés egységének kialakítása. — Igen helyes gyakorlat alakult ta az elmúlt években. Nem összevont szülői iskolai értekezleteket rendeznek, hanem az egyes osztályokban a tanulóközösség problémáit beszélik meg. Az iskola közösségi embereket kíván nevelni és a szülők azzal segítik e nevelési feladat végrehajtását, ha megismerik és megvitatják a gyermekek osztályközösségének nevelési feladatait, problémáit. így egységes pedagógiai álláspont alapján a családi neveléssel is jól erősíthetik az osztályközösségeket. A szülői munkaközösségekre nagy feladat vár, meg kell értetni a szülőkkel, hogy tartsák tiszteletben az iskola szokásait, s az iskolában folyó oktató-nevelőmunka egyenes folytatása legyen az otthoni nevelés1! — A budapesti értekezlet hiányosságként említette, hogy sok szülő bizonyos fokig elmaradt a pedagógusok fejlődésétől. A nőtanácsok és tanácsok művelődésügyi osztályai az elmúlt időben, sajnos nem gondoltak a szülői munkaközösségek, a szülők megfelelő továbbképzésére. Sok helyen igen helytelenül értelmezik a szülői Kínai ku'turális delegáció Szegeden A Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeiként hazánkban táijmzkódő ^íiiai kulturális küldöttség érkezett tegnap Sz.egedre. A küldöttség vezetője: Han Kuangpiao Wuhan, Hupej tartomány helyettes igazgatója. Tagjai: Csan Hszü, Csen Fucsün és Hsziao Sen pekingi táncpedagógusok. A küldöttséget tegnap délelőtt Tari János, a városi tanács v. b.-elnökhelyettese fogadta. A vendégek a délutáni órákban kulturális intézményekben tettek látogatást, ma pedig megtekintik az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet gazdaságát. Már régen túl vagyunk azon, hogy a szakszervezetet holmi -népjóléti* intézménynek tekintsük, mely mást sem csinál, mint különböző segélyeket osztogat. Az üzemi szakszervezeti bizottságok gyakorlata is túlhaladt e hamis, avult állásponton, és éppen azért, hogy a dolgozók legfontosabb érdekvédelmi szerve legyen, a szociális jellegű tevékenység mellett részt vállal a termelés irányításából, szervezéséből is, segíti az üzem műszaki és gazdasági fejlődését. Ilyen alapokon dolgozik a Szegedi Jutaárugyár szakszervezeti bizottsága is. Munkaverseny — de hogyan? Mit ' csinál a szakszervezet? Erre a kérdésre mindenki tud válaszolni a gyárban, és mindenki másképpen válaszol. Szervezi a munkaversenyt — mondja az egyik. Vigyáz a munkásvédelemre, segíti az újítókat — hangzanak a különböző feleletek. Tehát a szakszervezeti bizottság szervezi a munkaversenyt. Csakhogy a munkaversenynek sok ága van. Az egyéni verseny már évek óta tart az üzemben, ehhez rendelkeznek a kellő gyakorlattal. Havonta, majd pedig félévenként értékelik minden egyes munkásnő, minden egyes munkás teljesítményét, és ennek alapján osztják a jutalmakat, kitüntetéseket. A százalékszámok ebben a versenyben felforrósodnak, különös értelmük lesz, mert a dolgozókat érdekli, hogyan állnak a munkában, miként fejlődtek, és ki az, aki megelőzte őket. Már nem volt ilyen gyakorlatuk a legújabb és a legmagasabb igényeket támasztó versenyformával, a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatban. Mindaddig, amíg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa meg nem adta a kellő támogatást, csak tapogatódzás, kísérletezés folyt az üzemben. Egymásután hozták létre a különböző brigádokat, ezek azonban csak rövid ideig éltek. Tavaly nyáron változott meg a helyzet. Huszonegy olyan brigád alakult az üzemrészekben, melyek már méltán vállalhatták a szocialista cím elérését. Jelenleg értékelik e brigádok hathó- A cél és az eredmény vinapos tevékenységét, s min- lágos. Ha a termelés fél szádén valószínűség szerint öt zalékkal emelkedik (de inmeg is -kapja majd e címet, kább többel szokott), ha csak egyetlen balesetet is elkerülKözvete't és azonnali segítség Azt mondta az egyik megkérdezett dolgozó, hogy tudomása szerint a munkásvédelem is a szakszervezetre tartozik. Valóban, a havi szemle alkalmával nemcsak a vállalat biztonsági megbízottja kél útra, hogy műhelyről műhelyre járva ellenőrizze, milyen állapotban vannak a gépek, betartják-e mindenütt a balesetelhárítási rendszabályokat, hanem az sz. b. munkavédelmi felelőse is. Amit eddig elmondtunk, az mind — egyenes vagy közvetett úton — egyenlő a termelés segítésével. Előfordulnak azután olyan esetek is, amikor közvetlenül, egyegy konkrét termelési feladat elvégzéséért áll csatasorba a szakszervezet. Ilyenkor a bizalmihálózat igénynek — sokat tettek. Ez a dolgozók igazi érdekvédelme, amely elméleti szépsége mellett kinek-kinek gyakorlati hasznot is hoz. Hogy mást ne említsünk: 1958 ban nem volt, 1959-ben 12 napi, s 1960-ra szintén körülbelül 12 napi nyereségrészesedést oszthatnak. Ha a jutaárugyár szakszervezeti bizottsága elszigetelten működne, korántsem mondhatnánk annyi jót munkájáról. Sokat számít, hogy a dolgozók hogyan vélekednek róla, s a vezetőkkel milyen kapcsolat alakult ki. A jutában kitűnő az együttműködés a szakszervezet, a pártszervezet, a műszaki és a gazdasági vezetők között. Persze nincs olyan munka, amelyen nem lehetne még javítani, nincs olyan kapcsolat, melyet nem lehet szorosabbra fűzni. Az bevételével minden egyes azonban kétségtelen, hogy a dolgozót mozgósítanak. Ke- Szegedi Jutaárugyár szakvesebbet sétálni feleslege- szervezeti bizottsága általásen — mondogatják egymás- ban jól szolgálja az üzem nak, és még sohasem maradt termelésének fejlődését, s el a siker. erre így van szükség. Ajándék a falunak Korábban már hírt adtunk arról, hogy Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész szoborajándékot ígért a Mihályteleken épült korszerű bölcsödének, A művész betartotta ígéretét és a napokban telefonált Szegedre, hogy a szobor elkészült, utazzanak fel érte. A gipszbe öntött alkotás azóta megérkezett Szegedre, amely fél életnagyságban ábrázol egy anyát gyermekével. A szobornak »,Soha többé háborút» címet adhatjuk. Ezt fejezi ki az anya kétségbeesett kiáltása, amint magához szorítja gyermekét, élete folytatását, akit — szembeszállva a háború megszállott ördögeivel — élete árán is megvéd. A szobrot hamarosan bronzba öntik. Azt még nem döntötték el, hogy Szegeden, vagy Budapesten öntik-e le. A nagy művész ajándékához hasonlóan társadalmi munkában szeretnék megvalósítani a szobor bronzkivitelezését is, és erre minden bizonnyal lesz vállalkozószellem Szegeden is. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotását a mihályteleki bölcsőde bejárati parkjában állítják fel. Közlekedési balesetek - és a közlekedés biztonsága jp* vről évre több gépjármű: gépkocsi, motorkerékpár suhan útjainkon, zúg és kürtöl városunk utcáin. Különösen a motorkerékpárok száma növekszik rohamos gyorsasággal. S a gépjárművek számának ez a gyors növekedése fokozottabb föladatok elé állítja mind a gépjárművek vezetőit, mind pedig közlekedésrendészetünket, amelynek elsősorban a föladata, hogy ellenőrizze és lehetővé tegye közlekedésünk biztonságát. A statisztika, amely az elmúlt év közlekedési baleseteiről ad számot, szintén ezt bizonyítja. 1960-ban 79 közlekedési baleset történt Szegeden, 16-al több, mint 1959-ben! S a szegedi járásban ugyancsak tízzel több közlekedési baleset volt, mint 1959-ben. Bajok vannak a gépjárművezetők felelősségtudatával! Hiszen például számtalanszor ismertették előttük, melyek a város legforgalmasabb utcái, hol kell legéberebbnek lenniök, mégis az elmúlt esztendőben is a Kossuth Lajos és a József Attila sugárúton és annak közvetlen környékén volt a legtöbb baleset a Belvárosban. Ezt bizonyítja az is, hogy a balesetek zöme a napnak azokban az óráiban — reggel 6-tól este 6íg — történik, amikor a legnagyobb a forgalom, s a legnagyobb szükség van az óvatosságra, a körültekintésre, az éber figyelemre. Mint érdekességet lehet megemlíteni, hogy legtöbb baleset általában szerda, csütörtök és szombati napokon történt. Volt olyan szombati nap, hogy 24 óra alatt 10 közlekedési balesethez kellett kimenniök a közlekedésrendészet beosztottjainak. A megye baleseti statisztikája is kedvezőtlenül alakult. 1959-ben 192 közlekedési baleset volt Csongrád megyében. 1960-ban 35-el több, összesen 227. Ebből 9 volt halálos, 131 súlyos sérüléses, 50 könnyebb sérüléses, 37 pedi sérülés nélküli. A 227 baleset 372 ezer 115 forint anyagi károsodást okozott, A sérültek közül további 9 kórházban halt meg. A 18 áldozat közül 11 volt családapa. Ha egy-egy gyilkosság történik valahol, a megye valamelyik városában vagy községében, arról beszél hetekig az egész megye. Miért nem esik ugyanígy szó a közlekedési balesetek áldozatairól? Miért nem foglalkoznak a közlekedési balesetek problémáival ugyanígy nemcsak az újságot olvasó egyes emberek, hanem üzemek, gazdasági szervek intézmények és vállalatok is? Kizárólag rendőri intézkedésekkel, büntető eljárásokkal, tartós és érdemleges javulást, alapvető változást nem lehet elérni a közlekedés biztonságában, a közlekedési fegyelem megszilárdításában. Meg kell érteniök az embereknek, hogy társaik életére, épségére vigyázniok emberi kötelesség. Meg kell ezt értetnünk mindenkivel, de mindenekelőtt a gépjárművek vezetőivel. Hiszen a megyében történt 227 baleset közül 38 alkalommal a vezető gondatlansága okozta a bajt. S az ittasság is péládul 28 esetben okozott közlekedési balesetet! Sok baj van persze a gyalogosan közlekedőkkel is. Harmincháromszor okozott balesetet az úttesten szabálytalanul átvágó gyalogosok fegyelmezetlensége. A z utak és a közlekedés rémei az elmúlt évben is a motorkerékpárosok voltak. A balesetek 30 százalékát okozták motorosok! Megbosszulta magát a gyorshajtás is — összesen 21 esetben. Aggasztó tünet egyébként nemcsak országosan, hanem világviszonylatban is a közlekedési balesetek számának katasztrofális növekedése. A bajon újabb szankciók, újabb rendszabályok bevezetése vajmi keveset segít. Az embereket kel) elsősorban megváltoztatni: az embereket, akik a motorkerékpárok kormányát tartják, akik a gépkocsik volánja mögött ülnek. Minél több bennünk, valamennyiünkben a felelősségtudat — annál kevesebb lesz a közlekedési balesetek száma. S ha már statisztikáról beszéltünk, hadd mondjuk meg, hogy ez a sokat emlegetett felelősségtudat is statisztikai adat — a szocialista ember kialakulásának egyik jellemző adata. P. lm.