Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

5 Szerda, 1961. Január 11. A milliós károkat okozó KORRÓZIÓ ELLEN Eredményes kisér'e'ek Szegeden a iémek rozsdásodásának megakadá yozására Szocialista iparunk évről évre újabb, korszerűen fel­szerelt nagyüzemekkel gaz­dagodik. A rohamos fejlődés egyre több — és egyes esetekben külföldi importfém és ötvö­zet felhasználását igényli. A fejlődés ezért megköveteli azt is, hogy mind nagyobb gondot fordítsunk fémtár­gyaink, fémberendezéseink rozsdásodás — műszaki nyel­ven korrózió — elleni vé­delmére. Hogy ez ma mi­lyen rendkívül fontos kérdés népgazdaságunk szempontjá­ból, mutatják a Magyar Ké­mikusok Egyesületének Kor­róziós Szakosztálya által köz­zétett adatok, melyek sze­rint 1960-ban iparáganként végzett tájékozódó felméré­sek alapján a korróziós ká­rok évi összege mintegy 700 millió forint. Ezek­ből az adatokból látható, hogy a korrózió elleni vé­dekezés népgazdaságunk za­vartalan fejlődésének egyik igen fontos kérdése. Ez vonatkozik városunkra is. Napról napra láthatjuk, hogy Szeged legkülönbözőbb területein a Víz- és Csator­naművek, a Gázművek, vagy a DÁV dolgozói új csőveze­tékeket, kábeleket fektetnek le. Lapunk egyik régebbi számában olvashattuk, hogy a városi tanács nagyszabású tervet dolgoz ki városunk közműhálózatának korszerű­sítésére, termálkút fúrása indul meg Űjszegeden. A második ötéves tervben újabb üzemek épülnek, il­letve a régebbieket korsze­rűsítik, bóvítik. Mindezek nemcsak újabb műszaki, ha­nem újabb korróziós prob­lémát ls jelentenek. Kutatómunka Talán egyik legfontosabb kérdés a földalatti vascső­vezetékek korróziójának, il­letve korrózió elleni védel­mének kérdése. A vasat jó mechanikai szilárdsága mi­att sok esetben műanyagok­kal helyettesíteni nem lehet. Ugyanakkor a csőbontások­nál látható az is. hogy a vascsövek megfelelő védelem hiányában a szegedi talaj­ban viszonylag gyorsan tünkremennek, megrozsdá­sodnak — elkorródeálnak. Az új csővezetékhálózat le­fektetésénél ezért fokozott gondot kell fordítanunk ar­ra, hogy olyan korrózió el­leni védelmet biztosítsunk a csöveknek, mely ezek za­vartalan használatát hosszú évtizedekre biztosítja. Hiszen új csövek lefektetése rend­kívül költséges. A legmegfe­lelőbb védőeljárások kivá­lasztásához azonban ismer­nünk kell azokat a korró­ziós tényezőket, melyek a földbe lefektetett fém cső­vezetékek tönkremenését okozzák. A Szegedi Tudományegye­tem Általános és Fizikai Kémiai Intézetében egy kis kutatócsoport foglalkozik a földalatti fémberendezések korróziójának elméleti vizs­gálatával. Szegedi talajok­kal végzett kísérleteik ered­ményeiből látható, hogy a csővezetékek korróziója nagymértékben függ a cső­felületen érintkező talaj ké­miai összetételétől, fizikai szerkezetétől, szellózöttségi fokától, nedvességtartalmá­tól, sóT a kísérletek azt ls igazolják, hogy bizonyos ta­lajbaktériumok, elsősorban az ún. "szulfátredukáló* bak­tériumok jelenlététől is. Hogy ezeknek a baktéri­umoknak Szeged egyes terü­letein jelentós szerepe van a vascsövek korróziójában, igazolják egyes csőbontások­nál kapott korródeált cső­és talajminták vizsgálati eredményei is. Romboló baktériumok A szulfátreduláló bakté­riumok apró, mikroszkóp alatt még ezerszeres nagyí­tással is alig látható, gör­bült, pálcika alakú élőlé­nyek, ún. "Vibrlók*. Anyag­cseréjük során kénhidro­gént termelnek, mely a föld­alatti vascső anyagával, vagy a környező talajban jelen­lévő oldott vasvegyületekkel reagálva fekete vasszulfid csapadékot képez. Ilyen ese­tekben csóbontásoknál az látható, hogy a környező ta­laj sötétszürke vagy erősebb szulfátredukció esetén ké­kesfekete elszíneződésű, míg magát a csőfelületet fekete korróziótermékek borítják. A baktériumok által ter­mett kénhidrogén hatására a cső fala fokozatosan átala­kul vasszulfiddá, ezáltal el­veszti eredeti mechanikai szilárdságát, fellazul és tö­rékennyé válik, a legkisebb nyomásnövekedésre megre­pedezik, felszakad a csőfal. Ez a talajbaktériumok ál­tal okozott korrózió elsősor­ban nagy nedvességtartal­mú, levegőtől elzárt talaj­rétegekben szokott jelent­kezni. Tapasztalatok Szulfátredukáló baktéri­umokat tartalmazó talajokba lefektetett csőmintákkal vég­zett kísérletek azt igazolják, hogy az egyszeres vagy két­szeres rétegben felvitt bitu­menbevonat önmagában nem nyújt tartós védelmet, külö­nösen nem, ha a védőbevo­natot nem fémtiszta, hanem a raktározás vagy szállítás alatt felületileg megrozsdá­sodott csövekre viszik fel. A bitumenréteg ilyenkor né­hány éven belül megrepede­zik és a repedések mentén megindul a fém korróziója. Ugyanakkor sok esetben a talajban olyan baktériumok is lehetnek jelen, melyek a bitument elbontják. Még na­gyobb a korróziós veszély olyan bevonatoknál, ahol a bitumenrétegek közé juta­vagy papírszalagot teker­cselnek szilárdítóként. Ezt ugyanis az ún. "cellulózbon­tó* baktériumok elbontják és ezek anyagcseretermékei tápanyagul szolgálnak a szul­fátredukáló baktériumoknak. Hazai és külföldi tapaszta­latok azt igazolják, hogy a legalább három-négyszeres rétegben felvitt bitumen már jó védelmet biztosít, ha az egyes rétegek közé te­kercselt juta- vagv papír­szalagot baktériumölő hatá­sú vegyületekkel impregnál­ják. Jelenleg egv igen haté­kony baktériumölő anvag, a réznaftenát korróziógátló ha­tásával kapcsolatban folv­nak eredményes kísérletek. Olyan talajokban, ahol a cső még erősebb korróziós támadásnak van kitéve, még ez a bevonatrendszer sem nvűjt biztos és évtizedekre szóló védelmet Ilyen esetek­ben már egy ugyan költsé­gesebb, de maximális védel­met nyújtó elektrokémiai módszert a "katódos védel­met* kell alkalmazni. (Beeiületeieti élni /... LEVÉL Rendszeresen olvasom a Dél-Magyarországban, s a többi napilapokban,- hogy a fiatalokat védi, segíti szocia­lizmust építő társadalmunk. Sajnos a fiatalok sokszor megfeledkeznek erről a se­gítségrőt Ezzel kapcsolat­ban szeretném elmondani véleményem, s feihívni a szülők és egyben a fiatalok figyelmét is. Saját példám­ról beszélek. Nemrég hagy­tam el a börtönt ahova azért kerültem, mert nem vettem figyelembe anyám intő, féltő szavait, azzal sem törődtem, hogy apám­nak mi a véleménye rossz cselekedeteimről. Züllött tár­saságba keveredtem, s nem hallgattam meg a figyel­meztető szavakat, így jutot­tam helytelen útra. Amikor a törvény nevé­ben igazságosan elítéltek, volt időm gondolkozni cse­lekedeteimen. Sokszor láttam anyám könnyes szemeit, hal­lottam apám óvó, figyelmez­tető szavait De már késő volt. Elóbb kellett volna mindezt észrevennem. Most ismét dolgozom a Szegedi Konzervgyárban. S milyen hálás vagyok a mi rendszerünknek, hogy az úgynevezett -bukott- embe­reket sem hagyják maguk­ra, hanem támogatják, se­gítik! Optimisták a mi ve­zetőink, hisznek az emberek fejlődésében, jó érzésében. És én el is határoztam, hogy becsületesen élek. Nem kell a rossz társaság, a munká­ban megtalálom örömöm, és megtanultam, hogy szolidan is lehet szórakozni. Még egyszer kérek minden szü­lőt, hogy vigyázzon nagyon gyermekére, tudjon minden lépéséről. S neveljék a szü­lők becsületes munkára gyer­mekeiket. A fiatalok pedig becsüljék meg boldog, nyu­godt életüket, tiszteljék a mi rendszerünket p. r. Fiatalok a második ötéves tervért Százakat ragad magával a Kenderfonógyárban az „ Ifjúság a szocializmusért** mozgalom »Kijelentem., hogy részt kívánok venni az »Ifjúság a szocializmusért« mozgalom­ban. Vállalom, hogy a moz­galom követelményeinek eleget teszek. Györfi László lakatos.* Gyűlnek a jelent­kezési lapok a KISZ-titkár asztalán. Épülő szocializmu­sunk erős falának egy-egy építőtéglái ezek a felajánlá­sok. Szerte az országban és Szegeden a KlSZ-alapszer­vezetek most szervezik a már hagyományos "Ifjúság a szocializmusért* mozgalmat. Mint ismeretes, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága hirdette meg ezt a mozgal­mat, melynek fő célja: elő­segíteni, hogy minden hazá­ját, népét szerető fiatal a mozgalom keretében tettek­kel. munkával segítse máso­dik ötéves tervünk célkitű­zéseinek megvalósítását. Az "Ifjúság a szocializmusért* mozgalom négy fő követel­ménye a jelentkezőtől: ve­gyen részt a termelési moz­galomban, tanuljon, műve­lődjön, sportoljon. Célja: harmonikusan fejlett egyé­niségekké neveli a fiatalo­kat. Éppen ezért nagyszerű ez a mozgalom, és vala­mennyi KISZ-szervezet ala­pos, körültekintő munkával szervezi. A mozgalomban nemcsak a KISZ-fiatalok vesznek részt, hanem az ifjúsági szövetségen kívülál­lók ls. fiz üzem egész ifjúsága A Szegedi Kenderfonógyár KISZ-bizottságának tervé­ben is 500 fiatal mozgósítá­sa szerepel, a KISZ-tagok száma pedig 177. A mozga­lom első követelménye lehe­tőséget ad minden fiatalnak, hogy aktív részese legyen a szocialista építésnek. Azok a fiatalok, akik ifjúsági brigád tagjai és részt vesz­nek a brigád vállalásának teljesítésében, ezzel eleget tesznek az "Ifjúság a szo­cializmusért* mozgalom el­ső követelmén vének. A Szegedi Kenderfonógyárban mindössze három Ifjúsági brigád dolgozik, de a leg­több fiatal az Idősebbekkel egy brigádban küzd a ki­tüntető "Szocialista brigád* címért. A KlSZ-alaoszerve­zetek vezetői nemcsak az élenjárókkal törődnek, ha­nem a lemaradottakkal is. Minden gyengébben dolgozó fiatal mellett egy-egy jó munkás KISZ-fiatal áll. A mozgalom követelményeinek teljesítése érdekében szer­vezi a KISZ-bizottság a "Szakma ifjú mestere* moz­galmat Ennek már hagyo­mányai vannak a Szegedi Kenderfonógyárban. Az el­múlt évben 14 fiatal az arany, 12 az ezüst és 3 a bronz fokozatot érte el. Aki részt vesz e mozgalomban, az egyben teljesíti az "Ifjú­ság a szocializmusért* moz­galom második követelmé­nyét is, amely a tanulásra vonatkozik. A szakma ifjú mesterjelöltjei ugyanis szak­mai oktatáson vesznek részt. A Kenderfonógyárban a sa­ját szakmáján kívül még egyet el kell sajátítani, egy másik gépen is meg kell tanulnia a fiatalnak dolgoz­ni. Az idén 62 kendergyári fiatal jelentkezett a "Szak­ma ifjú mestere* mozga­lomba. I lársada'om'rt A kenderfonógyári KISZ­bizottság kérésére most vizsgálják az üzem szakem­berei a fettételeket, s ha lehet, a technikusok részé­re meghirdetik a "Kiváló ifjű technikus* mozgalmat. Szorosan a munkához tar­tozik a társadalmi munká­ban való részvétel. Ez év­ben a kendergvári fiatalok Szeged fásításában végez­nek majd társadalmi mun­kát, ezenkívül vállalták, hogy az üzem területén levő szenesudvart rendbehozzák. Lelkesen fogadták a kender­gyári fiatalak a vidám­park felépítésének hírét, itt is szívesen vállalnak mun­kát.. Az "Ifjúság a szocializmu­sért* mozgalom követel­ményként írja elő minden fiatal részére a tanulást, a továbbképzést A Szegedi Kenderfonógyárban ez ideig 300 fiatal vesz részt szerve­zett oktatásban. Legtöbben a párt- és K ISZ-ok tatásba kapcsolódtak be. a KISZ-en kívüliek az "Ifjúsági aka­démia* előadásait hallgat­ják. Azok részére, akik ed­dig még nem vettek részt, oktatásban, a KISZ-bizott­ság olvasómozgalmat szer­vez. f űve'Gdés — hEzísen Spomner Jenő KISZ-titkár véleménye szerint az egyik legszebb és legkönnyebben teljesíthető követelménye az "Ifjúság a szocializmusért* mozgalomnak a harmadik, a művelődés. Itt nem kell különösebb agitációt kifej­teni, mert a fiatalok szíve­sen járnak színházba, mozi­ba, klubdélutánokra, lelke­sen vesznek részt a művé­szeti csoportok munkájában. A Szegedi Kenderfonógyár­ban már hagyománya van a csoportos színház- és mo­zilátogatásnak. Legutóbb a szegedi színház műsorán szereplő Ivan Szuszanyin című operát nézték meg a KISZ-fiatalok közösen. Hasonló könnyű feladat­nak tartják a mozgalom negyedik követelményének szervezését is. Mert vajon melyik fiatal az. aki nem szeret sportolni? Az üzem­ben jó néhány sportszakkör működik. üzemrészenként, műszakonként asztalitenisz­bajnokság folyik és a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetségnek is jól működő szakkörei vannak a Ken­derfonógyárban. Az "Ifjúság a szocializ­musért* mozgalom 1961. január 1-én kezdődött. Az alapszervezetek most szer­vezik. A legtöbb üzem KISZ-szervezete már szép eredményekről számolhat be. A Szegedi Kenderfonó­gyárban már eddig 200 fia­tal írta alá a jelentkezési lapokat, a kiszesek vélemé­nye szerint január 31-én 500 fiatal dolgozik, tanul, spor­tol és szórakozik többek kö­zött azért is, hogy teliesftse az "Ifjúság a szocializmu­sért* mozgalom követelmé­nyeit Banditák a tőkések szolgálatában Tavaly januártól októberig Japánban ötvenezer gengsz­tert tartóztattak le, ötezer­rel többet, mint 1959-ben. Az említett időszakban 125 gengszterbandát göngyöltek fel. Japánban virágzik a ban­ditizmus, noha a kormány és az uralmon lévő Liberá­lis Demokrata Párt meg­ígérte, hogy felszámolják. Toklóban egész kerületek vannak, ahol a banditák úgyszólván nyíltan "dolgoz­nak-a Jellemző, hogy sok gengsz­terszervezet tevékeny részt vesz a dolgozók tüntetései, a szakszervezetek elleni harcban. A vállalkozók a japán—amerikai katonai szövetség ellen lefolyt tün­tetések idején Is szívesen igénybe vették a gengszte­rek szolgálatait. A Mainiti című japán lap egyik leg utóbbi számában megírja, hogy a gengszterszervezátek a kapitalistáktól fizetést kapnak -szolgálataikért*. Januári szeoiűszürel A ruhagyár régi munkásai sem emlékeznek arra, hogy a gyár kertjében január első felében nyílt volna szegfű és margaréta. Az üzem szakszervezeti bizottságának el­nöke, Mári Sár.dorné egész csokorra valót szedett a szí­nes virágokból A Farkas-házaspár megbánta teltét Galliss Lászlót visszaadták a szüleinek Lapunk olvasótáborában méltán váltott ki felháboro­dást -Nehéz szülőnek lenni is- címmel nemrégiben meg­jelent cikkünk, amely Far­kas László, a Vas- és Fém­ipari Ktsz dolgozója és Far­kas Lászlóné, a Szegedi Seprűgyár munkásnője nem éppen mindennapi tettével foglalkozott Akkor megír­tuk azt ls, hogy a rendőrség kezébe vette az ügyet, s fog­lalkozik a megégetett kezű 6 eves gyerek, Gallisz László sorsával a fiatalkorúak ügyé­sze is. A napokban hárman ke­resték fel szerkesztőségün­ket: Farkas László és Farkas Lászlóné, valamint a már­már szenzációvá lett Gallisz Laci. A gyerek keze tökéle­tesen rendbejött azóta. Jobb kezének ujjain a frissen gyógyult égési sebek hegei­nek vörössége mutatja csu­pán, hogy a tett valóloan megtörtónt. Farkas László az I. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­sága igazgatási osztályá­nak határozatát tartotta a kezében. »Szeged városi tanács v. b. Gyámhatósága Gallisz Lász­ló... ideiglenes állami gon­dozását megszünteti... A Rendőrkapitányság az ügyet kivizsgálta s a szülök ellen az eljárást megszüntette... A rendőri kivizsgálás meg­állapította, hogy az a cselek­mény, amely miatt nevezett ideiglenes állami gondozásba Vétele szükséges volt, a szülök tapasztalatlanságából fakadt és többet nem fog előfordulni. A gyerek neve­lésére fokózott figyelemmel felügyel a szülők munkahe­lyének üzemi bizottsága és a gyerekkel foglalkozó peda­gógusok. A szülők tettüket megbánták, a gyermeket sze­retik, ezért a Gyámhatóság a gyermek ideiglenes beuta­lását megszünteti és Gallisz Lászlót a szülőknek kiad­ja .. .* — Csak most jöttünj? rá — mondta Farkasné —, hogy milyen rosszat tettünk vol­taképpen. Pedig jószándék vezette a férjemet: hiszen az iskolában állandóan panasz­kodtak a gyerekre, hogy rossz, hogy elveszi az osz­tálytársai holmiját. Meg akartuk büntetni a rosszasá­gaiért! De nem ezt, nem így akartuk. Hiszen szeretjük mind a ketten ... a mi gye­rekünk ... Érezni lehet azt. mikor hazudik valaki, s mikoí mond igazat. Talán a hang hamis rezdülése árulja el, talán a szeme, talán egy erősebb szívdobbanás... De Farkasné nem hazudott Iga­zat mondott. Különös történet ez. Külö­nös és tanulságos. Mert nemcsak Farkasék. hanem mindenki, aki sorsuk alaku­lását figyelemmel kísérte, megtudta, megtanulhatta be­lőle: ennek a társadalomnak egyformán értékes minden ember, s egyforma az a fi­gyelem, az a gondosság is, •mellyel ez a társadalom vi­seltetik legapróbb tágjainak élete, sórsa, tettéi iránt. A többi kérdésre pedig a jövő adjon majd hasonló­képp megnyugtató, hasonló­képp emberséges választ. Papp Lajos V

Next

/
Thumbnails
Contents