Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

Vasárnap, 1961- Január 8. 4 ISKOLA A GYÁRBAN tiiitiiiiuiiiiiiiiiiiii«iiiitiiii*iitiitiiiintii«citiaiii>iiiiii»iii<i iifiiiiiiirHiiiiiiiitiiiiuiiiiti»iitiiiiiii«iiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiti«iiiiiiiiiiiitiiiiiiaiiiiiiiii A kultúrterem sötét. Üres a színpad, kihalt a nézőtér. Itt csend van. Csend van a klubszobában is, bár ott hu­szonegynéhány ember szo­rong a keskeny, hosszú is­kolai asztalok mögött. Csakugyan, iskola van itt­Iskola fehérköpönyeges ta­nárnővel, fekete tablávol, amelyre sok-sok tudnivalót ir töí nap mint nap a kréta, s tanulokkal, akik minden izükkel, minden procikájuk­kal figyelnek, hogy egy szót se mulasszanak el a magya­rázatból, mert nekik nagyon nehéz már a nyelvtan, agyuk nehezen dolgozza már föl a nyelvtan meglehetősen el­vont törvényeit Az alanyi és a tárgyas igeragozás a mai óra anyaga. Szurdi Józsefnénak, a Mező Imre Altalános Iskola nevelőjének ezenkívül még öt magyar órája lesz ma este. Kettő még itt a hete­dik osztályban, három pedig a nyolcadikban. Egy emelettel lejjebb szö­vőgépek dolgoznak. Zúgásu­kat tisztán hallani a csönd­ben. A neoncsövek nappali fényében a kender szőke rostjaiból sodort fonál en­gedelmesen fut le az orsók­ról, s szélsebesen erös zsák­szövetté szövődik. A dél­utáni műszak áll a gépek mellett. Tanuljon a munkásember is Tizenöt éve szinte min­dennap újra és újra elhang­zott ez a jelszó, de elérhető, megvalósítható feladatként csak akkor, amikor napvi­lágot látott a művelődéspo­litikai irányelvekről szóló párthatározat. Jó két évvel ezelőtt. S a határozat szel­lemében akkor alakultak meg Szeged nagyüzemeiben az első üzemi általános is­kolák is. A Szegedi Textil­művekben, ahol ebben a tanévben már két hetedik osztály működik a nyolca­dik mellett, s egy külön osz­talyra való dolgozója jár az üzemnek a szegedi gim­náziumok és technikumok esti tagozatára. S ugyanígy az Űjszegedi Kender- Len­szövő Vállalatnál, az elmúlt tanévben. Akkor 22 tanulót vettek föl a hetedik osztályba, s most a második évben már 25-re szaporodott az osztály­létszáma. Lemorzsolódás egy­általán nem volt. A tavalyi hetedik osztály évvégi ta­nulmányi eredménye 4,1 volt. Becsületére válna ez a szám a város bármelyik iskolájá­ban bármelyik osztálynak. A gyerekeknek, akiknek a tanulás az egyetlen felada­tuk. Akiknek nem kell az üzemben végzett munka után otthon is nap mint nap főzniök, mosniok, vasalniok, mint Kucsera Györgynének, vagy Oláh Lászlónénak. Pe­dig ők a 8 óra fárasztó fi­zikai munka után ülnek le újabb 6—7 órára itt a köny­vek mellé, s ha el akarnak készülni az órákra, az éj­szakójukból, a pihenés órái­ból kell, hogy áldozzanak erre. Nehéz, de nem lehefeilen A tanulásról folyik most a szó itt, a hetedik osztály­ban is. Persze szünetben, a nyelvtan óra utón. — Nem vagyok már fiatal — így kezdi Kucsera Györgyné, aki az üzem la­boratóriumából jön föl ide a napi munka után —, s mert asszony vagyok, nekem ezért is nehéz. Ha hazame­gyek, főznöm kell, mert jön n férjem is a Textilművek­ből. Édesanyámnak is én vi­selem a gondját. Bizony a tanulásra csak este 10—11 óra tájban tudok egy kis időt szakítani. Igen, Kucseránénak csak­ugyan nem könnyű a tanu­lás. A háborúban légnyomás következtében részleges bé­nulást szenvedett.. Jobb ke­ze nagyon nehezen birkózik meg a tollal, meg a papír­ral. De ez sem tántorítja el a tanulástól. Otthon min­den órajegyzetét újra es újra lemásolja, minden órára lelkészül, s ha sikerül legyőznie a félelmét, a lám­palázát, akkor mindig jól is felel. Mert bármennyire furcsa (#Nem kell bennünket félteni" segítségükkel tudtunk meg­felelő helyiséghez is jutni. No és, persze a KlSZ-szer­vezet önzetlensége folytán. is, ezeknek a komoly fel­nőtteknek, 30—40 éves fér­fiaknak, idősebb és fiata­labb asszonyoknak hihetet­lenül erős a lámpalázuk. Tele vannak mindenféle gátlással, kisebbségi komp­lexumokkal, s mert úgy igyekeznek, annyira akar­nak, úgy félnek attól, hogy rosszat találnak mondani, hogy szinte megbénul a nyelvük. Egyébként sem a fegye­lemmel, sem a tanulással soha nem volt még semmi baj. A tankönyv is megfe­lelő. »Tananyag a dolgozók általános iskolája számára­ez a címe, de ennél sokkal több. Tanmenet is egyúttal, a pedagógusok nélkülözhe­Van mégis nehézség, amit meg kellene még szüntetni. Az ugyanis, hogy csak min­den második hét három napján vannak foglalkozá­sok, hétfőn, szerdán és pén­teket hét-hét 40 perces óra. Ez már csak azért sem jó, mert nagyon kifárasztja a társaságot. S az is igaz, hogy az »üres« héten sokan ki­kizökkenek újra meg újra a kerékvágásból. Tavaly min­den héten tartottunk órá­kat. Ezt kellene valamikép­pen most is megvalósítani. Ez a véleménye az osztály "tanulóinak" is. Eperjesi Istvánnénak, aki a tanfo­lyam titkára és ügyintézője, tetlen segítőtársa, s egyben Bódj Lasziónénak> Balint ütemterv a tanulók szá­mára. Megértő segítéssel A nyolcadik osztályosok az üzemi KISZ-szervezet he­lyiségében éppen Magyar­ország földrajzával, köze­lebbről az ország dombor­zati képével ismerkednek. Marjai József tanár áll a térkép előtt, ő a kalauza az osztálynak ebben az is­merkedésben. Ö egyébként ennek az üzemi iskolának az "igaz­gatója" is. Földrajzot és tör­ténelmet tanít, s természe­tesen ő hivatott arra is, hogy az "iskola- gondjairól nyilatkozzék. — Az üzem vezetőiről, el­sősorban Molnár János igaz­gatóról, s az itt dolgozó Bódi László országgyűlési képviselő segítőkészségéről csak a legjobbakat mond­hatom. A két osztályban összesen 22 embernél kellett múszakváltással kapcsolatos problémákat megoldani. Ez az 6 jóakaratuk nélkül le­hetetlen lett volna. Az ő Dezsőnek, aki tavaly kitűnő eredménnyel végezte el a hetedik osztályt. — Mi már könnyebben fáradunk — s ezért sokkal nehezebb most behozni, amit 15—20 évvel ezelőtt el­mulasztattak velünk — ezt mondja Oláh Lászlóné, s helyeslően bólogatnak sza­vaira a körülötte állók: Csányiné, Daróqzi István és a hetedikből Óbis Ede, Pé­tervári Lajosné. meg Lévai Géza és Palotás József. S mindjárt hozzáteszik ki­csit önbiztatósképpen is: — Azért nem hagyjuk magunkat. Nem kell ben­nünket félteni. * így folyik a munka a Ken­der- Lenszövő üzemi iskolá­jában. Munka és harc. Harc a tudásért, harc a művelt­ségért, harc a szépségért, a kiművelt lélek szépségéért. S a harcosok — Ady End­re hajdani kenyérre, szóra és szépre éhező munkásai. Harcolók és győztesek egy­ben. P. I* A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁÉRT tjonnan bevezeteti szovjet módszerrel gondoskodnak a géphibák javításáról a kenderfonógyárban Most már könnyű, ha nemcsak a gyárnak jó. elő- ban az üzemvezetőség szol­valami elromlik a gépen — nyeinek nem csupán a mun- gálatban lévő tagjai is, va­mondja Veszeli Mária, a kások veszik hasznát, ha- ]arnint az üzemszervezési kenderfonógyár 33-as fonó- nem a legtöbb segédmüve- ,„ ... gépének munkásnője. —Csak zetö is örül neki, mert nyu- cs°P°rt- *Sy állapíthattak szólni kell a blokkmester- godtabb a légkör az üzem- meg, hogy a blokkmester­nek, s vagy ő maga kija- részben. Minden blokkmes- rendszer bevált, a dolgozók Régi óhajnak tett eleget az I. kerületi tanács. Szeged egyik legforgalmasabb helyén, a Széchenyi téren — a csemegebolttól kezdve az Országos Takarékpénztárig — 78 oszlopot helyeztetett cl, melyeket erős lánccal kötöttek össze. Azelőtt a járókelők a nagyobb forgalom idején "lecsellengtek- az úttestre, veszélyeztették saját testi épségüket és akadályozták a közlekedést is. Különösen fennállt ez a ve­szély a totó-lottó kirendeltség előtt, ahol időnként nagy tömegben állnak az emberek. A korlát elkészült. Két helyen szakad csak meg a lánc: a hivatalos átkelőhe­lyeknél. Még nem festették be, de, hogy tetszetősebb legyen a szemnek, erre is sor kerül. Hamarosan megkezdik ugyanis a Széchenyi tér 8. számú bérház felújítását, ami vakolathullással, anyagok mozgatásával Jár. Ez a gyalogjárda-kordont veszé­lyezteti, rongálja, s ezért a felújítás elkészülése után festik be. A technika fejlődéséve! lépést kell tartania a teljesítményeknek Jő eredmények a Szegedi Autójavító Vállalatnál a múlt év végén a Szege- ben, melyben részt vettek a tagokra várt a feladat, meg­di XI. sz. Autójavító Válla- csoport- és brigádvezetők is. érttessék a dolgozókkal, hegy­lat dolgozói munka után És megkezdődött a norma az új gépek beállítása, a nem siettek otthonukba. Na- felülvizsgálata. Időközben műszaki intézkedések tóiye­ponként sokszor másfél órá- egész sor újabb tényező tet- gesen megkönnyítették mim­ig is elbeszélgettek kisebb te sürgőssé ezt a vizsgálatot, kájukat, hiszen egyórás csoportokban arról, hogy a Mert 1960-ban 16 nagytelje- munkát a hidraulikus prés technikai fejlettséghez kell sítményű, új gépet kapott az 2—3 perc alatt elvésgez. És igazítani a teljesítményeket Autójavító Vállalat. Hogy erkölcstelen dolog olyan Természetesen ott, ahol in- csak a leglényegesebbeket pénzt felvenni, amelyért dokolt. Nem volt új ez a té- említsük: két hegesztödina- nem dolgoztak meg. ma az Autójavítóban, már mó, univerzális marógép, Például Király Mihály ka­korábban, egy termelési ér- hengerfúró, ajaxkalapács, ro&széria - lakatos. Bálint Fe­tekezleten bejelentette Sar- univerzális famegmunkáló, renc autóvillamossági szere­nyai Vencel igazgató, hogy 20 tonnás hidraulikus prés lő, mindketten párttagok, felülvizsgáják a normákat és még több modern gép szorgalmasan magyarázták Tudomásul vették ezt a dol- gazdagította az üzem gép- dolgozótársaiknak a norma­gozók, s kicsit zsörtölődve, parkját. Ezek a gépek, vala- rendezés szükségességét, és de továbbra is olyan becsű- mint a bevezetett újítások, azt, hogy aki becsületesen letesen végezték a munkát, és néhány fontos műszaki dolgozik, nem éri károsodás, intézkedés meggyorsította az hiszen a béralap változatlan üzemben a munkát, jelentő- s munkája után mindenki sen emelte a termelést. megkapja az érte járó fize­Ezzel magyarázható, hogy tóst. Hűséges segítőtársra szinte csillagászati számat akadtak a párttagok a pár­értek el néhány üzemrész- tonkivüliek között. Máté Fe ben: 280—290 százalékra tel­jesítették a terveket. A technikai fejlődés tehát sür­gette a normafelülvizsgá­lást. Nagy, és részben nép­szerűtlen feladat várt az üzem vezetőire, mikor ho&z­szas, alapos mérések és szá­mítások után nyilvánosságra mint korábban. Az indokok Aztán még tavaly bizottság alakult az külön üzem­vítja, vagy intéokedik. ter tudja a maga dolgát, s szeretik^ a segédművezetők azt altalaban becsületesen el , ® ,. ,,„ is végzi. Pedig — nehany kivételtől ,,, , , „ .... eltekintve: mint például Je­Már az első ellenorzesek , , , . Zsineggel kötözött gépek helyett __ Ezt a kifejezést:. hogy £ megállapították, hogy sok- ' blokkmester csak novem- kaI kevesebb a balesetve- me§ mindig ein ber óta i^nerik a gyár elő- szélyea munkahely az elő- - szintén lelkes <a- fonóban, mint annakelőtte. „ fonojaban. Szaklapokban ta- > . ^ Következő lepé lálkozott először az üzem- ozeDpeK, apoitaDoak a szervezési csoport ezzel a sorok és a nagyobb hibák mást csinálhatnának a ken­szovjet módszerrel, 'mely kijavítására szinte elarasz- dergyáriak, minthogy azeló­CÍv^V Tu^kfXtztósú E3Ít£?mÖT4ül£ ÍOnó 6 ^ egy-egy műszaki beosztású Ferenc és a nő szovjet módszert a tob­fnr^o^hibátt'kita^ítíí Meg^esi MLaly áUal gon- bi üzemrészben is. Minden­s haYgyedü1 nem lehet meg- dozott gépek születtek ujjá hova, ahol csak adottak a csinálni, kihívja a műhely elmúlt hetekoen. megfelelő körülmények. Ha szakembereit. November — Korábban tele volt a p^ig ez a következő lépés ggÍT e^lttókeltf0tiLno4t ff™ ~ ™ a Szegedi Kenderfonógyár­segédművezető között és Goldea Laszlone, a 22-es ^ megéri, akkor meg le­azóta mint blokkmesterek gill-fonó kezelője. A bur- betne próbálni másutt is. látják el ezt a feladatot, kolat elkorhadt Az asztalok olyan üzemekben ahol még Ezenkívül segítenek a tech- össze-vissza ferdültek, a mo- . ' .. nológiai eljárások betartó- torvédőlemezek behorpadtak, f van a gépek alUndo gon" sában, és beállítják a gé- szétverődtek, hiszen évekig dozasaval. peket az előírás szerint nem nyúlt hozzá senki, hiá­Régebben a szakmányve- ba is szóltunk volna miat­zetők végezték a kisebb gép- t*^ nézze meg a gé­javítást gépszabályozast ' elvtárs a ' blokkmester mert erre azelőtt is szükség mindent rendbehozott rajta, volt Csakhogy vagy nem ha menetközben előjön értek ra, vagy egymásra valami kis hjba mint ez a pálca is itt, a motoríelőli renc autószerelő is hossza­san elbeszélgetett munkatár­saival, s felvilágosító mun­kája nem volt eredményte­len. Egyre szebbek az eredmények Németh Kálmán, az Autó­kellett hozni az uj norma- javító párttitkára is sok-sok kat A norma felülvizsgálá- órát töltött el munka után sónak eredményeit, s az új ezeken a beszélgetéseken normákat először az üzem Különösen sokat vitatkozott párttággyűlésén ismertették Miskolci István hűtósaesrelő­a kommunista dolgozókkal, vei. aki korábban 286 szá­Már itt igen hosszas vita zalékot ért el. 1960. decem­a lakúit ki. A kommunista ber l-ig. amikor megkapott dolgozók nem a normaren- egy-egy feladatot, munkája dezés miatt méltatlankodtak, végzéséhez 600 percet szá­mért tudták, hogy ezt a nép- moltok. A normafelülvizsgá­gazdaság, az üzem és saját jat után a 600 perc 210 perc­érdekükben is meg kell ve rövidült le és őt ez hábo­tenni, hanem az első alka- n'totto fel. Attól félt. nem lommal nem értették meg tudja teljesíteni az előírt pontosan a rendezés lénye- normát. Az aggodalma alap­Sét. tólan volt, mert teljesíti, sót Siót értve túlteljesíti normáját. Tavaly december elseje óta Ezután alaposan tenulmá- dolgozik a XI. sz. Autójaví­nyozták a párttagok az új tó Vállalat az új normával normát, s a termelési érte- és egyre biztatóbbak ázered­kezleten, ahol az egész üzem menyek. A dolgozók a gya­dolgozói előtt ismertették, korlatban tapasztalják, hogy már ők magyarázták. Szín- tervüket teljesíteni tudják, te természetes, hogy nem sőt, ha igyekeznek — nem értett ezzel — mármint a is beszélve az újításokról, normarendezéssel — minden ésszerűsítésekről —, szépen munkás egyet. A kommün is- túl is teljesítik, ta brigádvezetökre, a párt- ff. Zs. vártak a munkában. S mi- ^ ^ jo a senkit sem Jehetótt Je- oldalon me!y most lazulha­tott ki, mihelyt szólok érte, nyomban kijavítja. A következő lépés lelősségre vonni, sokszor megesett, hogy némely al­katrészt csak úgy heve­nyészve, zsineggel erősítet­Sn bőségei csúnyák voltak, elhanyagol- A biokkmesterek hasznos tek. tevékenységét tehát legin­kább a munkások, és ezáltal A blokkmester a termelés érzi meg. Jobbak mindent rendbehoz a munkakörülmények és ke­vesebb a lehetőség nagyobb Ezen az áldatlan helyze- üzemzavarra, termeléskiesést ten változtatott a blokkmes- hozó géphibára. Gyakorlati ter-rendszer és e változás ellenőrzést végeznek azon­EGYETEMI TAJSEL MÁISYOK — csak jómódúak számára l A bécsi Arbeiter Zeitung részletes beszámolót közöl az osztrák egyetemek és fő­iskolák kétségbeejtő helyze­téről. Megállapítja, hogy a rendkívüli túlzsúfoltság kö­vetkeztében nem tudják el­helyezni a főiskolai hallga­tókat és az előadó tanárok képtelenek megfelelően el­látni feladatukat. A mű­szaki egyetemen pl. nem­egyszer előfordul, hogy egy hallgató egy, sőt. több fél­évet is veszít, pusztán azért, mert a professzorok nem győzik a benyújtott rajzok és dolgozatok kijavítását Az egyetemi és főiskolai épü­letek igen rossz állapotban vannak. Egyesek talán azt a kö­vetkeztetést vonják le — írja a lap —, hogy a nehéz és problematikus körülmé­nyek között talán valóban csak a legrátermettebb, leg­tehetségesebb diákok végzik el tanulmányaikat. Sajnos ennek éppen az ellenkezője igaz. Ebben a kultúrpolitikai kényszerhelyzetben — írja az Arbeiter Zeitung — az anyagilag gyengébbek ma­radnak le a versenyben. A leküzdhetetlen akadálya a lakáskérdés. Jelenleg közel 25 ezer la­kást kereső egyetemi hall­gató van Ausztriában. Ezek számára mindössze ezer ágy áll rendelkezésre diákottho­nokban. A legtöbben tehát albérleti szobákra vannak ráutalva, amelyeknek havi bére viszont 4—800 schilling között mozog. Nem csodálatos, hogy Ausztriában az ösjzes egye­temi hallgatóknak csupán 6 százaléka munkás származá­sú, holott a munkásság a la­tanulni vágyók első és szinte kosság 42 százalékát alkotja.

Next

/
Thumbnails
Contents