Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

5 Vasárnap, 1961. január 1. 4 Elutazott a Vietnami Demokratikus Köztái saság kormányküldöttsége A vietnami Demokratikus ügyi miniszter, Kiss Árpád, Köztársaság kormányküldött- az Országos Tervhivatal el­sége, amely Nguyen Duy nöke, Szarka Károly külügy­Trinh miniszterelnökhelyet- miniszterhelyettes, s több tesnek, a Vietnami Dolgozók minisztérium képviselője. Ott Pártja Politikai Bizottsága volt a búcsúztatásnál Nguyen tagjának, az Állami Tervbi- Van Hong, a Vietnami De­zottság elnökének vezetésével mokratkus Köztársaság bu­hazánkba látogatott, szómba- dapesti nagykövetségének ton délelőtt elutazott Ma- ideiglenes ügyvivője. Jelen gyarországról. A küldöttség volt az "elutazásnál V. I. Usz­Budapestről a Szovjetunióba tyinov, a Szovjetunió buda­utaaott pesti nagykövete. A vietnami kormánykül- Nguyen Duy Trinh minisz­döttség búcsúztatására a terelnökhelyettes, a vietnami Nyugati pályaudvaron meg- kormányküldöttség vezetője jelent Apró Antal, a Minisz- elutazása el6tt melee szere. tertanács első elnökhelvette- elutazasa elótt meleg szere se, az MSZMP Politikai Bi- tettel szólt magyarorszagi la­zottságának tagja, Csergő togatásának tapasztalatairól, János kohó- és gépipari mi- majd Magyarország minden niszter, Incze Jenő külkeres- dolgozójának sok sikert, ered­kedelmi miniszter, Kossá menyes tevékenységet, bol­István közlekedés- és posta- dog újesztendőt kívánt. (MTI) Tizenöt éves a Társadalmi Szemle Hazánk fölszabadulása után hamarosan, 1946 január else­jén jelent meg először a ma­gyar munkásosztály kommu­nista pártjának elméleti és politikai folyóirata, a Társa­dalmi Szemle. Ennek ma 15 esztendeje. A Társadalmi Szemle más­fél évtizedes fennállása alatt írásaival gyarapította mind a párttagok, mind a pártonkí­vüliek marxista—leninista műveltségét, eligazított ton­tos elméleti kérdésekben, szolgálta a szocialista nem­zetköziséget és a béke ügyét. A folyóirat a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom tapasztalatait is köz­readja, ismerteti a kapitalis­ta országokban élő dolgozóit harcát elnyomóik ellen stb. A Társadalmi Szemle nép­szerű, olvasott, mert korunk kérdéseivel foglalkozik, Minden eddiginél teljesebb Petőfi-életrajz megírására készülnek Kiskőrösöm immár hagyó- századok óta senki sem boly- között pedig egy olyat is ta­mány, hogy Szilveszter éj- gatott. Az egyikből kiderült, láltak, amely arról tanűskö­szakáján fáklyás felvonulás- hogy a költő édesanyja, Hruz dott, hogy Petőfi szülei adót sal emlékeznek meg Petőfi Mária, 1791-ben a Turóc me- fizettek, s a nyilvántartások­Sándor születésének évfor- gyei Necpálon született — ban telepesként szerepeltek. dulójáróL Élete, életműve eddig ezt sem tudták —, A feudális Magyarországon változatlanul érdekli az ol- jobbágycsaládból származott, pedig — ez tudott dolog — vasók millióit, s az irodalom- s tíz testvére közül csupán a nemesek nem adóztak, történészeket Petőfi művei ötödmagával maradt életben. Egy másik érdekesség' be­eddig szerte a világon har- A kutatások azt is bebizonyí- igazolódott, hogy a költő'csa­eLn,y ^i^Sf tották, hogy ellentétben a ládja csupán 1842-ben költö­^hitoTt másfél ^ti^db^ szájhagyománnyal, és az .n> zött Kiskunfélegyházára, Pe­f^u^r! dalomtörténészek korábban tőfi tehát csak nevelkedett ^i^n verimef a kft^ elfogadott álláspontjával, nem és nem született ebben a vá­PÖ£2?ÍEI volt nemes a Petrovics-ősök roskában. Többek között ^. f ^ lLhí!! között sem. A költő apa ágán ezért foglalt állást a »szülő­sokhoz Érdemes m^emlite- ugyanjs úgyszólván apánS1 hc]y vitában* Kiskőrös mel­fiúra szállt a mószárosmes- lett a mai irodalomtörténész­TT^m müveit^ terseg. A korabei, okmányok nemzedék. Fett* Sándor élete még ma la "-forrongásban- tartja az irodalomtörténészeket, akik éppé* a közelmúltban ültek oesze, hogy újra, immár ötödször megvitassák Kiskun­félegyháza -panaszát* Kis­kőrös ellen, s állást foglal­janak: hol született Petőfi. Az új évben a közönség elé kerül a budapest filmstúdió újdonsága, a Kihunyt egy csillag című dokumentum­film, amelynek alkotói Me­zöberénytól a segesvári csa­tatérig felvevögéptikkel vé­gigjárták Petőfi utolsó útját. A Magyar Tudományos Aka­démia Petőfi szakcsoportja nedig a költő minden eddi­ginél teljesebb, több kötetes életrajzának kiadására ké­szül. Az ezzel kapcsolatos újabb kutatások egész sor meglepő adattal gazdagítot­ták ismereteinket, s megdön­tötték több, már-már meg­csontosodott tételt. Dienes András író, a költő életének kiváló ismerője pél­dául az Akadémia Petőfi­csoportjának megbízásából Petőfi Sándor családjának történetével foglalkozott. Évek munkájával a tizenhe­tedik század közepéig sike­rült kidolgoznia a hazai és szlovákiai levéltárakban meg­búvó szálakat, s felkutatni azokat a régi-régi okmányo­kat, amelyet úgyszólván év­Új lendülettel kezdenek a szegedi üzemek az ötéves terv megvalósításához Sok szó esett az elmúlt hónapokban második ötéves kokkal a világpiacon kiszo­tervünkröl, és azokról a feladatokról, melyeket el kellett rítható lesz a jutazsák. Gya­végezni ahhoz, hogy bátran nézhessünk a következő évek korlatilag azzal, hogy India, elébe. A hároméves terv véget ért, s elmondhatjuk, hogy Pakisztán iparosodik, és a a szegedi üzemek becsületesen végezték munkájukat. Most, jutát a jövőben már hazai az 1961-es év kezdetén pedig — miután felmérték a lehe- gyárakban dolgozzák fel, ar­tőségeket — újabb lendülettel kezdenek az ötéves terv ra késztettek bennünket* megvalósításához. Erről nyilatkozott két szegedi vállalat hogy minél előbb oldjuk főmérnöke is. Uj technológiai eljárások bevezetésével csökkentik a kenderrost önköltségét meg a jutahelyettesítés gond­ját — Az eddigi kísérletek csak kisüzemben folytak. Ja­nuárban döntik el a minisz­_ Jövő évi feladataink megfelelő gépek előállítása- ^S^zetS közül a legfontosabbat rövi- ban mert gépgyáraink nem ^^^J^6™ den így fogalmazhatjuk vállalkoznak keves gep le- ~ , . , meg: olyan kenderrostót gyártására, előállítani, amely pótolja a — Abból indultunk ki, jütát és előállítási költsége hogy a megközelíti a juta árát — nem terem, csak rövid, vagy legfontosabb feladtunk té^ tájékoztat Marscheschi Ka- hosszabb szál. Gyakorlatilag . . . -1ttt ,, roly, a DÉLROST főmér- mi csináljuk a kócot, azzal, ** * ^f,,7 ../ , , • i Ln i „* technológiai enaras nagyuze­noke. ^ogy roncsoljuk a szaladt. ^ alkalmaz.saiiak ^ — Mar regöta foglalkoz- Sarkadi uzemegysegunkben „ Z, totja a DÉLROST műszaki be egy újítási javas­dolgozóit, hogy a latot egy speciális razoszer- lesz Bővítenünk kell az áz­keszites ket legnehezebb kezetre. Ebből kiindulva ala- tetókaDilciUst, mert a £lea. munkamozzanatot az azto- kítottunk k, egy gep«ort ^ , áztatás és mechanikai tost es a l^ízi tilolast gepe- kezdtünk hozzá a sítsék. Vívnak már ugyan gyártáshoz. szovjet és csehszlovák turbi- - Kísérleteink soián me- ^obb beruházásként namk amelyek a kezi tilo- lyek végül ls a fonodákban újabb áztató berendezéseket lást hivatottak pótolni, de fejeződtek be, szép ered­egyik sem felelt meg, mert ményre jutottunk. A koráb­ez beválik, országosan éven­te mintegy 40—50 millió fo­Tend^'s^telT kóc rintot takaríthatunk meg a Kenderszaioan KOC népgazdaságnak. Az 19(U. évi kapacitás nincs összhangban. Nem várhatunk arra, hogy építsünk. önköltséo<*v%vkan­tő hitelből, amely két év mindkét orszagban rövidebb bi gyakorlat szerint a ken- alfM megtérül tóbb üzem. szálú korot dolgozna* derkoroban levő rost felet egységÜ7lkben bevezetjük a fel veluk. A ma hosszú szalu tudtuk csak szálanyagként leveedztefeses eljárást. Erre kendereink kikészítésénél el- kinyerni, a többi koc lett. elsőnek Sarkadon kerül ^ tépik a szalat es így sok ko- De a kenderfonodaknak at­cot képeznek. Például „ . Vaiháton alagútáztotót épí­a adott szalanyag az ottani gé- tünk Ez a modernebb for­cseh gépet csak úgy tudjuk rebenezés névén mondhatni mája az áztatásnak, mert Szegeden az űj évben sok és szép feladatot végez a népfront A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottságának leg­utóbbi elnökségi ülésén Nagy István titkár értékelte az 1960-ban végzett munkát. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a béke ügye egységbe vonja társa­dalmunk valamennyi réte­gét. A Moszkvai Nyilatkozat Beszámolójában ő is, majd a Békekiáltvány hosszú időre hozzászólásaikban az elnök- előre megszabja munkánk tekben az üzemekhez ha­ségi tagok is megállapítot- irányát. Idén — ugyanúgy, ták, hogy a Hazafias Nép- mint ahogy eddig volt a front tekintélye — éppen III. kerületben — sok-sok végzett munkája nyomán — békegyúlést, békebeszélge- kozási lehetőségek biztosítá­megnőtt Szegeden. A dolgo- tést rendezünk, ahol a Nyi­zók jó szívvel, lelkesen vesz- latkozat, a Kiáltvány szelle­használni, ha a kóró végéből tovább -kopott*. Ennek itt véwredménvben meeszunteti lefureszelunk. A lehulló da- csak 40 szazaleka maradt a neh(§z fizjkai munkát rabot nem dobjuk el. ezt is meg szálanyagként, a többit _ Az djevi feiadateink feldolgozzuk, de ebből már a gerebenezésnél fésülték ki kÖ7JÖtt a hagyományos ázto­csak kóc származik. Ma- mint kócot. így valójában, tógödrök ki- és berakásának gunkra vagyunk utalva a mire fonógépre került a ken- gépesítését kell megolda­derrost, csak kevés hányada nunk hogy a jevegöztetéses volt hosszú szalu anyag. Az eljára3t alkalmazhassuk na­új eljárással kiserleteink so- gyobb beruházás nélkül. A ran minden rost szalanyag- tó_ ^ berakás gépesítésének ként kerül a fonodakba. Le- jasérleteit előreláthatóan nyegében megszüntetjük a újszegeden valósítjuk " meg. kikészítésnél a kócot. Ugyancsak Itt kísérleteztük — Ha ezt az eljárást egész ki a függesztett sínpályás vállalatunknál bevezetjük, rendszert a kóró szaílitásá­előreláthatóan 20 százalékos nál. Az eddigi csillevasutot önköltségcsökkentést érünk megszüntetjük, amelynek el és a jelenlegi 12, 13 fo- karbantartása sok pénzbe rintos átlag eladási árat is kerül. Ha itt beválik, más lényegesen csökkenthetjük, telepeinken is alkalmazzuk. S ezzel megközelíthetjük a Ugyancsak gépesíteni akar­juta árát. juk 1961-ben a kazalrakást — A jövőben kenderrost- és a vagonból való kirakást ból készülhetnek majd a is. Ezek a legfontosabb fel­zsákok, amelvek élettartama adatok. Rajtuk kívül azon­megkétszerezódik. Mondani ban még sok probléma meg­sem kell, hogy ilyen zsá- oldása vár ránk. tere. Az új évben első­sorban ismeretterjesztő előadásokkal akarjuk ezt a hiányt megszüntetni. De ez még kevés ahhoz, hogy a termelőszövetkeze­sonló társadalmi élet alakul­jon ki. Különböző kulturális megmozdulásokkal és szóra­mében színesen, érdekesen roshoz. beszélünk a nemzetközi hely­zetről, a békérőL nek részt a népfront akciói­ban. Az új, az 1961-es évben a népfront Szeged városi bi­zottsága tovább akarja ja­vítani tevékenységét. Nagy István titkár a népfront 1961-es terveiről nyilatkoz­va elmondta, hogy továbbra is nagy gondot fordítanak a tettünk a Szegeden igen szocialista építés segítésére, hiányzó létesítmény megva­s a lakosság tájékoztatására lósulásáért, de a munka dan­is Á sokrétű tervből, fel- dárja még hátra van. Ter­adatból a kővetkezőket mon- veink szerint 1961-ben sze­dotta el- retnénk megnyitni sával hozni szeretnénk közelebb a külterületet a vá­— A városban is akad még bőven tennivalónk. Az — Ez évben — a tár- egyetemek, a főiskolák ta­sadalmi munkák szervezé- nárait és diákjait is jobban seben — a legnagyobb és bevonjuk az új évben a Ha­si legszebb munkánk lesz zafias Népfront munkájába, a vidámpark felépítése. Már az elmúlt évben sokat — A népfront egyik leg­nagyobb feladata az erő­ket összefogni a bébe meg­védésére. gondolom, a szegedi mekek és felnőttek örömére — a vidámparkot. Az új év­ben aktivistáink megkeres­Erre nagyszerű alkalmat ad a különböző kulturális év­fordulók megünneplése. Ez évben nagyszabású ün­nepséget rendezünk Gorkij halálának 25. évfordulóján. Hasonló, külsőségeiben is úgy reprezentatív emlékestet Syer" rendezünk Liszt Ferenc szü­letésének 156. évfordulóján. Nagy jelentőségű helyi év­fordulóhoz érkezünk. Feb­HATALMAS SILÓK ÉPÜLNEK nek csaknem minden szege- ruar la_én lesz 80 éve an­dit és segítségüket kérik park felépítéséhez. nak, hogy a Somogyi Könyv­tár megkapta alapító okmá­— Az idei évben lénye- nyát. Erről az évfordulóról gesen nagyobb gondot for- js megemlékezünk. Nehéz lenne felsorolni azt a sok és érdekes mun­kát, melyet ebben az évben ditunk meglévő épületeink, utaink. szobraink megóvá­sára. Aztán érdekes közgazdasági akarunk elvégezni. Mert pél­előadásokat rendezünk majd, ahol jól képzett közgazdá­szok az »elveszett percek*­re, "az elszórt javak*-ra hívják fel a figyelmet, vagyis arra, hogy kicsiny dolgok dául még nem is beszéltem a népszerű a "Szép Szege­dért* mozgalomról. Az el­múlt évKen kicsit eltúloztuk a "Virágos Szeged* mozgal­munkat. 1961-ben csak a Szép Szegedért* mozgalom nivsmj UVIKUB O..V ,, . ... , , giikben milyen nagy kárt — okozhatnak a népgazda­ságnak, társadalmunknak. Ez új lesz munkánkban, ed­dig ilyesmivel nemigen fog­lalkoztunk. Gazdasági kér­désekre nem terjedt ki fi­gyelmünk. — Az elmúlt években kosságot Szeged csinosításá ra, tisztaságának fokozására. Ahhoz, hogy terveink meg­valósuljanak, a dolgozók széles tömegeinek támoga­tása szükséges. Ezért kérünk minden sze­gedit, aki szereti városát, to­ugyancsak elhanyagolt terű- vábbra is segítse munkán­letre is ki akarjuk mun­kánkat terjeszteni. A Haza­fias Népfront Szeged városi kát, hogy minél több jó járda, kellemes pihenőpark, tiszta út, virágos ablak, mü­Huszonöt százalékkal növelik Csongrád megyében az építőipar termelését Erös, szervezett építőipar — már meglévő — termelő­nélkül lehetetlen az előre- szövetkezet részére építünk haladás. Pedig az egységes istállókat, a második ütem­épitöipar alig egyidős a fel- ben az újonnan alakuló szabadulással. Hogy fejlödé- szövetkezetek rendelkezésére se milyen gyors ütemű, arra állunk. elegendő példát szolgáltat- — A sok új feladat elvég­hat a Csongrád megyei Épi- zését segíti-e valamilyen új töipari Vállalat is, mely idestova a legnagyobb ipari üzem a megyében. szervezési intézkedés? — Elsősorban azt mond­hatom el, hogy január else­— Az ötéves terv első jével vállalatunkba olvad esztendeje az építövállalat a megszűnő 5. Mélyépítő szamára is újabb feladató- Vállalat szegedi főépítésve­kat ró ki — mondja Szani zetősége egy miniszteri ren­János. az Építőipari Vállalat delet értelmében. Ez a rész­főmérnöke —, s újabb fej- leg a továbbiakban is önálló Jődési lehetőséget jelent, sőt mélyépítési tevékenységet mindkettőre kötelez is ben- folytató fóépítésvezetőség nünket. 1961-ben ugyan nem marad, s főleg a már koráb­szaporodik lényegesen az ban vállalt munkák kivite­országos építőipar munkája, lezését folytatja. A mélyépí­mivel elsősorban az építő- tők csatlakozásával a válla­anyagiparnak kell fejlődnie lat létszáma megközelíti a ahhoz, hogy elegendő építő- háromezret. Mivel ebből anyag jusson az építkezések- több mint ezer dolgozó Sze­re, de a Csongrád megyei geden található, ezért me­vállalat termelése mégis kö- rült fel annak gondolat^ rülbelül 25—30 százalékkal hogy egy második építőipari növekszik majd. — Milyen építkezések hoz­zák a termelésnövekedést? főépítésvezetőséget is szer­vezünk Szegeden, hogy meg­javuljon a munkahelyek irá­A Lábatlan! Cement- és Mészművek területén hat ic menttároló-silót kcszit az ÉM l-es Mélyépítő Vállalat. A tervek szerint július elejére készülnek el az új, nagy létesítménnyel, amelynek munkálatait láthatjuk felvé­telünkön bizottsága eljutott az üze- veit ember legyen Szege­rnekbe, hivatalokba, iskb- den. Hisszük, hogy az ein­lákba, egyetemekre, aránylag de berek támogatják munkán­kat, tervünk valósággá vá­kevés gondot fordítottunk lik — mondta befejezésül a termelőszövetkezetek éle- Nagv István népére" ói •vir — Elsősorban is folytat- nyitása és ellenőrzése, juk a lakásépítkezéseket. Jö- — a szervezeti változáso­vőre mintegy ötszáz lakás kon kívül mi várható még építését fejezzük be a me- 1961-ben? gyében, s ugyanannyit el is _ Tovább folyik a valla,­kezdünk. Folytatunk, illetve lat gépesítése, mely az idei megkezdünk számtalan kö- év második felében vett na­zületi és ipari építkezést, gyobb lendületet. Mintegy Igen fontos munkánk lesz a tízmillió forint értékű gépet gyorsított ütemben felépí- kapunk, s ez nemcsak azt tendö hibridüzem a kutosi jelenti, hogy korszerűbbé, állami gazdaság területén, könnyebbé válik az épftő­llódrne * vásárhely mellett, ipar munkaja, de azt is, hogy A tizem e'millió íorint be- a megnövekedett termelési ruházásbol épülő létesít- feladatokat nemcsak lét­ménynek 1961 szeptemberé- számemeléssel, hanem fő­ben már üzemelnie kell. Az képpen a termelékenység első ütemben jövőre kilenc növelésével teljesíthetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents