Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

9 Csütörtök, 1§61. Január 4. Azwn a reggelen Szürke kövek sora­koztak a ház sarkán, egy még szürkébb emberrel. Sorakoz­tak? Dehogyis! Re­pültek, forogtak, pe­regtek gyorsan-gyor­Ban egymás mellé, még szép sima út­tá alakultak. Gid­rus-gödrös volt a helye, mert a köve­ket még a nyáron felszedték a környék apróságai, hogy ház és vár legyen belő­lük. Visszahozni meg elfeledték. Vizsgálódva fi gye­peim az embert, né­7.em-nézem, de hiába töröm a fejemet, nem ismerem, nem emlékszem rája, pe­dig közel 40 éve itt morzsolom az Idő­met Talán a tanács­tól küldték, vagy az Ingatlankezelőtől? Gyémánt kövek Kíváncsian kérdem. Legalább a nevét mondja meg, jó­ember, hadd tudjuk meg kinek köszön­hetjük a jó utat! És az ember felemelke­dik, rámnéz, és már válaszol ls: "Nem er­re lakom én kérem, társadalmi munkát végzek, nehogy va­lakit baj érjen*. Ahogy jobban szemügyre veszem, megdöbbenve látom, hogy egyik keze hi­ányzik szegénynek. Tudom, érzem, hogy most azonnal oda kell térdelnem a földre mellé, hogy mindkét kezemmel segítsek neki. De nem ez történik. Szótlanul, megbénul­va állok előtte. Va­rázslat történt-e? El­tűntek a szürke kö­vek, csillogó gyé­mántkövekké változ­tak és peregtek, fo­rogtak, táncoltak, re­pültek, sziporkázva ragyogtak, csillogtak, és egészen a szíve­mig hatoltak. Kime­ríthetetlen a gazdag­ságunk, mindenkinek két keze van, lám egy kézzel is lehet gyémántkövekből si­ma utat rakni, hogy »senkit baj ne ér­jen*. Most pedig arra kérem a gyémántem* bért, ne haragudjon rám, amiért lenyo­moztam, hogy Hajdú bácsinak hívják, a Liszt utca elején la­kik és az első világ­háborúban veszítette el a jobb kezét. A bal kezével készítet­te el a Szilléri sugár­út 14 és Róna utca 1 számú ház sarkán az út részletét, önzetle­nül, társadalmi mun­kával. Szeretném felsorol­ni épülő-szépülő vá­rosunk legszebb, leg­értékesebb alkotásait, a gyönyörű 3—4—6 emeletes palotákat, a pompás utakat, tere­ket, nagyszerű intéz­ményeket, ezek kö­zött, mint csillogó drágakő ragyog ez az emberien szép csele­kedet. Alig 3—4 négyzetméternyire ter­jed az egész. Ra­gyogjon, világítson mindannyiunknak. Az én fekete betűimet is ezek a gyémánt­kövek világították meg. Varga Istvánné vott... Beszélgetés mai gyerekekkel, meséről és a valóságról Szoc áiis vívmány a gyermekek balesetbiztosítása Nem szívesen hallunk tett ki az Iskolás gyerme­arról. hogy baj érhet ben- keket ért balesetek miatt, nünket, hogy a termésűn- mint ami az iskolásgyerme­ket elverheti a jég, vagy kek balesetbiztosítási díja­tönkreteheti az aszály, hogy ként összesen befolyt, a házunkat felgyújthatja egy Az elmúlt tanévben villámcsapás, hogy magún- Csongrád megye területén kat bármelyik pillanatban 1 ezer 207 biztosított gyer­érhet baleset. Kényelmet- mekbaleset történt. Figyel­len érzés megfogni és alá- meztesse ez a szám a szü­írni például az Állami Biz- löket arra, hogy nagyobb tosítóval kötött életbiztosí- gondot fordítsanak gyerme­tást. Ki köt szívesen olyan kük egészségére, játékaira! szerződést. amelyikben a A bejelentett balesetek saját haláláról van szó. S döntő része természetesen az Állami Biztosító embe- nem tragikus végű, ennek reinek bizony nem kis fá- megfelelő a kifizetésre ke­radságukba kerül, amíg szó- rülő biztosítási járadék is. val, érvekkel legyőzik ezt Előfordult néhány sajná­a mindenkiben fölmerülő latosan természetes ellenállást. ,, Pedig jelenlegi biztosító- súlyosabb termeszeit) si rendszerünk alapvető vo- baleset is násaiban megérdemli mind-™ ™ annyiunk bizalmát. Keve­Szegedl gyerekekkel be­szélgettem. Tizenegy évesek­keL A Pedagógiai Főiskola Ságvári Endre Gyakorló Al­talános Iskolájának tanulói­val. Vajon mit tudnak ők, akik már a ml világunkban születtek, a múltról, a 20— 30 év előtti valóságról? És mit a máról? — Hogy mit jelent ez a szó, földesúr? — Tűnődik el Tart Jancsi. — Tanultuk, hogy sok földjük volt és ke­vés bérért dolgoztatták szol­gáikat Tudom, hogy valami rosszat Jelenthetett, de hát én egyet sem Ismertem kö­zülük — tárja szét kezét — Hát a király? Jl medélM Most már megered a sza­vuk. Hol a népmesék gono6z királyait, hol az igazságos Mátyást emlegetik. Meg a három királyfit, különösen a legkisebbiket A szépséges kirólykisasszonyról is szó esik. De Takács Magdi közbe­szól. — Nemcsak a mesében voltak királyok, a valóság­ban ls. ök uralkodtak és pa­rancsoltak. — Cselédekről, béresekről hallottatok-e? — Igen, én ls, én is — kiabálják kórusban. Meny­hárt Peti szabadosan defi­niálja. — A cselédek és bé­resek az urakat szolgálták és a munkájukért kevés pénzt kaptak. — Az én nagymamám !s cseléd volt — mondja Tóth Pirt — Mesélte, hogy ami­kor véletlenül összetört egy vázát, kizavarták a hidegbe. — Mi volt a munkanélkü­liség? — Aa embereknek nem volt munkájuk, se pénzük és éheztek — magyarázza Ré­ti ák Ilona. Gombay Editnek rémlik valami a tananyag­ból is. berek aztán munka nélkül kódorogtak az utcán, sokat éheztek és fáztak. — Ti mit ebédeltetek ma? — Sült húst. Mákos tész­tát. Csirkét Gulyást Én már nem is emlékszem! — röp­ködnek a feleletek. Mert hát az olyan természetes, hogy mindennap kész ebéddel várja őket anyuka. Az olvasókönyvükben fel­lapozok egy Móra-novellát, a madárlátta kenyérről, ami körbejárt az egész család­ban. UétAU— {delel Olvastunk egy másik Ilyet is, szól közbe Berend Anikó. — Amikor Móra Ferenc is­kolás volt, ő szavalt legszeb­ben az osztályban. A kará­csonyi verset is rábízta a ta­nító, mondja el az ünnepsé­gen. Amikor elszavalta a verset, az uraság, ald eljött -a, az iskola ünnepélyére, fel- 2 akarta emelni, elragadottsá- 2 gában, hogy megcsókolja, 2 De nem tudta, mert a kis- " fiúnak odafagyott a lába a 3 földhöz, a lyukas csizmá­ban. — Nektek hány pár cipő­tök van? — Három. öt. kettő. A téli J és a nyári együtt? — kiabál­ják túl egymást — Moziba, színháziba jár­tok-e? — Én minden héten. Én is, 3 én ls! — hallatszik jobbról-; balról. — Mi nem járunk; moziba, mert TV-nk van ott-; hon — mondja Heckel Zsu-; Maróti Peti a legtájékozot­tabb. — A Szovjetunióból már a harmadik szputnyikot lőtték a világűrbe. Kutyát is vittek magukkal. A Lajkát. Meg más élőlényeket. Egy­szer a holdba is lőttek ra­kétát És kitűzte a szovjet zászlót Innen televíziós ké­pekkel közvetítenek a föld­re, meg rádiójelekkel adnak üzenetet. Csak néhány kérdés, né­hány felelet Olyan gyere­kek válaszai, akik már csak a mesékből ismerik a kirá­lyokat, földesurakat és a saolgasorsot. De amikor ar­ról kérdezem, ki mi akar lenni, a leghatározottabban sorolják: orvos, tanár, vas­esztergályos, mérnök, vagy motorszerelő. Vagy mint Trényi Karcsi, aki éppen termelőszövetkezeti elnök... Kádár Márta Például K. S. esete. K. S. a szegedi Mó­ra Ferenc Iskola tanulója. Pajtásai játék közben csúz­lival kilőtték a jobb sze­mét. Az Állami Biztosító 8 ezer 750 forintot fizetett a gyermek szüleinek, de ez a pénz végüiis nem adja vissza a gyerek szemevilá­j ^ >-• , ... . ... , ., gát, legföljebb a friss seb szedett biztosítási díjaknal. lájdalmát enyhítő ír lehet sen tudják, hogy a fölsza­badulás óta eltelt tizenöt év alatt mintegy 7 esetben szállították le a biztosítási díjakat s a jelenlegi bizto­sítási díjak általában 50— 75 százalékkal alacsonyab­bak a fölszabadulás előtt Mi szükség van a biztosításra ? — vetik föl némelyek még­is a kérdést. Erre a helyes választ az a csanyteleki öz­vegyen maradt, 4 gyerme­kes asszony tudná megad­csupán. Nagyobb szülői gondossággal talán elkerül­hető lett volna ez a baleset is. S nem vigasztalja meg a 2 ezer 500 forintos biz­tosítási járadék a baksi T. J. szüleit sem. akiknek gyer­ni, aki nemrégiben vette föl meket szinten jatek köz­az Állami Biztosító szegedi ben ^ a halalos végű bal­intézetében a férje életbiz- ^f1- Nem lehet úi életet tosítása után kapott 15 ezer adn' « cserebokényi M. forintot, s aki ha nem kap- fodornak sem, aki fürdés ta volna meg ezt a pénzt, kozben. vízbeíúlt. talán nem is tudott volna Az Ailami Biztosító nem mit kezdeni egyedül maga- vigyazhat a gyermekek ra maradtan a 4 gyermeké- egészségére, testi épségére, veL A mi rendszerünkben a biztosítás nem ls nyerész­kedési forrás, mint volt 20—30 évvel ezelőtt, hanem a dolgozók szociális ellátott­ságának egyik eszköze, egyik jelentős formája. Hiszen például az 1959— 60-as arra a szülőknek és a pedagógusoknak kell vigyázniuk. E néhány példa már ele­gendő bizonyítéka az Ál­lami . Biztosító lelkiismere­tes munkájának és intő fi­tanévben Csongrád gyelmeztetés is a gyerme­megyében az Állami Bizto- kek szülei számára is. sító nagyobb összeget fize­P. L. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 IHrek. 4,35—7 59 Vidáman, frissen. Köz­ben: 5,20 Hírek. 8,00 Falurádió 6,35 Néhány pere tudomány. 6 óra 69 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7,59 Időjelzés, mű­sorismertetés. 8,08 Technikai szünet. 8.10 Operarészletek. 8,55 F.des anyanyelvünk. 9.00 Sándor Mátyás. Ifjúsági rádiójáték. Ii rész. 10 00 Hírek. 10,10 Zenés ajándékmüsor. 11.00 F,ád!6 sza­badegyetem. 11.30 zenekari mu­zsika. 12,00 Déli harangszó, hí­rek. 12,10 Operettrészletek. 12,55 Napirenden. 13,00 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 13,20 Népi zene. 13,50 Gyermekversek. 14.00 Hang­szerszólók. 14.20 A technológia­fejlesztési terv és az üzemveze­tés. 14.30 Csak vidáman! Köny­nyü zene. 15 00 Hirek, közlemé­nyek. 15,08 Időjárásjelentés. 13 óra 10 Három keringő. 15,35 Magyar századok. 16,00 Egy falu — egy nóta. 16,45 Lányok, as/­szonyok . . . 17,00 Hírek. 17,15 Különös régi muzsikák. 17.40 Falusi hétköznapok. 18.05 Jan Walasek és együttese Játszik. 18.40 Ifjü figyelő 18,55 Bize+: Carmen. Opera. A szünetben: 19,53 36 éjszakát gyerekek! 20 éra -20.20 Esti krónika. 21,05 21,20 Tanítóknak, tanároknak 22,05—22,20 Hírek. 22,50 Népdal csokor. 23.25 Zongoraművek. 24 ora Hirek. 0,10 Filmzene. 0,3(1 Himnusz. PETŐFI-RÁDIÓ 6,00 Reggeli zene. 6 50 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14.00 Idöjárás­és vízállásjelentés. 14,15 Csárdá­sok. 14,20 Zenekari hangverseny. A szünetben: 15.18—15,28 A kül­földi sajtó hasábjairól. 16,00 Hi­rek, idöjárásjelentés. 16,05 El­beszélés. 16,30 Operaáriák. 16 50 Ezer szó oroszul. 17,00 Tánczene. 17,15 Salamon király kincse. 1? óra 30 Részletek Buttykay és Szirmai operettjeiből. 18.00 Hí­rek, Időjárásjelentés. 18.05 Ja­pán klasszikus versek. 18.10 Fábri Edit és Halász Ferenc hangversenye. 15.00 Hfrek. 18 óra 05 Verbunkosok, népdalok. 19,40 Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. 20,00 Kórushangverseny. 20.20 Séta a bolgár kőerdőbe-r 20 3(1 Előszóval — muzsikával. Közben: 21,00—21,05 Hírek. 23.00 Hírek. időjárásjelentés. 23,t5 Műsorzárás. Te'evfzlémBaor 16,00 Kicsinyek műsora. W 48 A Jövő hét műsora. 18,45 Hét­köznapi tanácsok. 18,55 TV-hlr­adó. 18,18 Oszkár tudja... Ze­nei rejtvényverseny. 20,15 Az Eiffel-torony árnyékában. Ma­gyarul beszélő francia—olasz mm. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk.) zsa. Hát (31. folytatás.) Ez az egész a mi titkunk marad, fiam. Soha sen­kinek sem szabad megtudnia. Megértem, hogy halálosan gyűlölöd ezt a Borsiczkyt, mégis hagyd futni azt a gaz­embert. Nem a bosszú a fontos, nem. Hanem ... Matoj-ka András meghalt Szerencsés János él. Istenem, milyen kü­lönös az élet! De mondd csak, biztos vagy benne, hogy rátalálsz az arany rejtekhelyére? Szerencsés megreszketett. Felugrott az ágyról és meg­ragadta Júlia vállát: — Júlia, én többé hallani sem akarok arról az aranyról! Én ... azt akarom, hogy az az átkozott gyilkos gazember megbűnhődjék! Fogják csak el, dugják fegyház­ApiáUiidztésclc ADÁSVÉTEL Politúros komblnált­szekrény, rekamié, 2 fotel, 4 kárpitozott szék darabonként ls eladó. Gyöngytyúk u. 15. 7414 3 ágybetét Jó álla­potban külön ls el­adó. Dugonics u. 10. 20036 Politúros komblnált­szekrény, rekamié, 2 fotel, 4 kárpitozott szék darabonként ls eladó. Gyöngytyúk u. 15. 7414 3 ágybetét Jó álla­potban külön ls el­adó. Dugonics u. 10. 20036 2 db 200 kg sertés eladó. Csemegi u. 13. X7412 170 kg hízott serté­sek eladók. József Attila sgt. 163. (Fo­dortelep). 7294 2 db 200 kg sertés eladó. Csemegi u. 13. X7412 170 kg hízott serté­sek eladók. József Attila sgt. 163. (Fo­dortelep). 7294 Eladó szép szoba konyhabútor dara­bonként ls, rekamié, kályhák. Boros Jó­zsef utca 18. 7388 lllzott sertés és vá­lasztási malacok el­adók. Csaba u. 60. 7339 Eladó szép szoba konyhabútor dara­bonként ls, rekamié, kályhák. Boros Jó­zsef utca 18. 7388 lllzott sertés és vá­lasztási malacok el­adók. Csaba u. 60. 7339 2 db hízott disznó, 180—200 kg, eladó. Újszeged, Tiszavirág utca 24. X7271 Veszek festett búto­rokat (régit ls), dí­ványokat, rosszat is. Pacsirta utca 29. 7313 Férfi télikabátok — középalakra olcsón eladók. Hajnóczl u. 23.. fldsz. 1. 7302 2 db hízott disznó, 180—200 kg, eladó. Újszeged, Tiszavirág utca 24. X7271 Veszek festett búto­rokat (régit ls), dí­ványokat, rosszat is. Pacsirta utca 29. 7313 Férfi télikabátok — középalakra olcsón eladók. Hajnóczl u. 23.. fldsz. 1. 7302 Egy kitűnő állapot­ban sezlon és egy sezlontakaró eladó. Újszeged, Balfasor 36. 7407 Veszek festett búto­rokat (régit ls), dí­ványokat, rosszat is. Pacsirta utca 29. 7313 Férfi télikabátok — középalakra olcsón eladók. Hajnóczl u. 23.. fldsz. 1. 7302 Eladó 180 kg fiatal fehér sertés. Újsze­ged, Fürj u. 64. Zongora eladó. Kos­suth l.alos sgt. 41., fldsz. 8. Erd. du. Gépészmérnököt ke­res azonnali belé­pésre vasipari vál­lalat. Postafiók 80. X7387/2 kftTtatrtTV»lit Jelent 6231*" Bosszút akarok állni megrabolt életemért, Júlia. Ne­* Hnngro nevetés a válasz 3 kem 'ítónis ez a fontos, nem az a nyomorult arany! —-- persze! _ Televízió' És" Júlia csodálkozó tekintettel nézett Szerencsésre: - ' » • — Dehát... — Egy szót sem! — suttogta fojtottan Szerencsés. — a televízióban. A megkérd e-5 Hát nem érted? Átok fekszik Bartalis aranyán! zett 40 gyerek közül, 12 csa-3 — Ostobaság! — legyintett fölényesen Júlia. — Én Iádban van televíziós készü-5 magyarázzam meg neked, "Szerencsés elvtársnak*, hogy léik. ^a babona — hülyeség?! - .. . , . i — Nem úgy értem, Júlia — csillapodott le Szeren­— A gyáros nem mindig áÓfefeóiófí afilOddpMl 5esés — Az arany maga az átok. Mindennek megrontója, gyártott árut, mert nem tud- _ , 5 Ami bűn és iszonyat van a világon, az mind az aranyból ta eladni. Ezért elbocsájtot- — A szputnyikról mit hal- 5 táplálkozik. ta a munkásait. Ezek az em- lottatok? < _ Hagyjuk ezt, János! — komorodott el Júlia. - Ez 2 az arany a tiéd. Még csak nem is loptad. Találtad. Na 3 és? Ha nem találod meg, lehet, hogy ezer évig ott rejtő­3zik abban az üregben. A tiéd,-senki másé. Megszenved­3 tél érte. 5 Szerencsés kimondhatatlanul szenvedett. Nem, még­5sem kellett volna elárulnia titkát! 5 — £n meg akarom mondani Benkőnek... — kezdte ^eltökélten, de Júlia ügy rontott rá, mint egy tébo­lyult fúria: 5 — Megőrültél? Tönkre akarod tenni az életünket? 2Tudod te, mi lesz ebből? Nem, te képtelen vagy előre 2 látni. Először is képzeld csak el — s Itt élessé, gunyo­írossá vált a hangja — beállít a pártirodára egy "derék 3elvtárs* és azt mondja: "elvtársaim, majdnem elfelejtet­3tem, nekem van tíz kiló aranyam!* Ö, te marha! 3 — De Júlia! — Igen, igen! És azt, hogy "elvtársak, én házas em­Jber vagyok, de elfelejtettem mondani, hogy az első fele­ségemmel van nekem egy elintézetlen ügyem, mert kifor­gattam őt...*. Arról én most nem is beszélek, mi lesz, *ha a te nagy buzgalmad miatt előkerül az első feleséged, "és elcseveghetsz vele az aranyatokról... 5 — Hallgass el! 5 — És természetesen az elvtársaid majd megkérdezik: 5honnét van az a tíz kiló arany? Hát honnét lenne? — 2mondod majd te. — Hát természetesen loptam! Vagy 2 esetleg azt, hogy "Bartalis építész kizsákmányolásból sze­2rezte azt az aranyat, és én visszavettem tőle...* Gyö­2nyörű jelenet lesz, mindenki zokog majd a meghatottság­3tól... De elég a tréfából! Vedd tudomásul, hogy én egy 'percig sem élek veled így tovább! Az én életemet nem Komoly 55 vagy 60 év körüli férfivel szeretnék házasság céljából megismer­kedni. 47 éves üze­mi dolgozó nő va­gyok, lakásom van. ..Hűsvét" Jeligére ki­adóba. X7353 Egyedülálló nyugdí­jas nő üres albér­leti szobát keres. , Sürgős'' Jeligére kiadóba. 7422 Agyakat, kunyha­kredenceket, aszta­lokat, székeket ve­szek. Lenin krt. 19. •jfisa kiújai EGYÉB Bösendorfer zongo­ra bérbeadó, azon­nal. Bercsényi u. is. Fehér, VM Gyermekek mellé bejárással gyermek­szerető, megbízható asszonyt keresek. — „Azonnal'' Jeligére kiadóba. X7426 Német, angol nyelv­tanítás, fordítás. — Gutenberg u. 26., 4­tőL Tanárnő, Mii lááááááááAAAáAAAáAAAAsssAAAAAAAAAAAAAAAAAááAááááááAááAAAAA fogod tönkretenni! És engemet nem kárpótol az a tudat. hogy a te Borsiczkydat börtönbe dugják. Felőlem ott búj­kál, ahol akar. Nekem az a fontos, hogy végre feltörj, és annyi pénzed legyen, amennyit akarsz! Szerencsés tehetetlenül vergődött. Ugy zuhogott rá Júlia dühkitörése, mint súlyos pörölycsapás. Nyöszörgött: — De hát mit csináljak, Júlia? — Amit akarsz. Menj Benkőhöz, és hallgasd meg, amikor rád olvassa: te piszkos kapitalista... Szerencsés tenyerébe rejtette arcát. Júlia várt egy darabig és határozott hangon kimondta a végső szen­tenciát: — Senki sem tudhatja meg. mi történt. Minden úgy marad, amint volt. Ne is gondolj többé arra a gazem­berre. Te most nem mész be a gyárba, hiszen az idegeid teljesen felmondták a szolgálatot. Majd én beszélek Ha­rasztival, elküldetlek szanatóriumba. Végül én magam megyek le az aranyért Csókavárra. Amikor ezt mondta, láz csillant meg szemeiben. Az arany tündökölt ebben a csillámlásban. Miután Júlia ágyba dugta Szerencsést, besietett a gyárba. Benkőt Haraszti igazgatónál találta. Benkő elébe jött az előszobába. — Jó reggelt, asszonyom. Hol van Jancsi? — Beteg. Tönkrementek az Idegei. Éppen azért jöt­tem magukhoz. Küldjék betegszabadságra ezt az embert Legjobban szeretném, ha egy szanatóriumba küldenék. Nagyon ráfér szegénykémre. Benkő az állát vakargatta. — Igen, ez helyes volna, ugye, Haraszti elvtárs? Még ma intézkedünk. Legyen nyugodt, elvtársnő és menjen haza, legyen a férje mellett Estefelé magam is meg­látogatom. Júlia alig várta, hogy betehesse maga mögött Haraszti szobájának ajtaját. Torkában dobogott a szíve. Haraszti és Benkő már kora délután meglátogatták Szerencsést. Szerencsés félt ettől a találkozástól. De Haraszti is, Benkő is nagyon szívélyes volt. Benkő még azt is megjegyezte: természetes dolog, hogy engedtek a parasztok kínálásá­nak, és hát ilyenkor megesik, hogy az embereknek egy kissé a fejükbe száll a mámor. — Különben elhoztuk neked a beutalót. Holnap reg­gel a kocsi felvisz Dobogókőre. Pihenj sokat! Majd meg­látogatunk — búcsúzkodtak a vendégek. Amikor elmentek, Szerencsés kimerülten hanyatlott párnájára. De most már mindegy. Nincs visszafordulás. Nem esett jól a falat, pedig Júlia remek vacsorát vitt az ágyhoz. Szerencsés észrevette, hogy Júlia alig tudja palástolni izgatott örömét. Foglyul ejtette, hatalmába ke­rítette az aranyláz. Ö, tudja 6 már, milyen ez az érzés! Gyötrődés ós újjongás, kín és kéj furcsa keveréke. Vacsora után Júlia az ágy szélére telepedett. Papír­lap és ceruza volt a kezében. — Most pedig — mondta szelíden — meséld el ne­kem, hol a rejtekhely. Majd együtt lerajzoljuk. Szerencsés mondani akart valamit. Elemi erővel ké­szült feltörni belőle a tiltakozás. De ereje elhagyta. Csak nézte, nézte Júliát, belemélyedt tűzlő szemébe, és meg­érezte, hogy ha ellenáll, elveszíti őt ls... Kivette a pa­pírlapot az asszony kezéből és felült az ágyban. Egy könyv fedelén kusza vonásokkal felvázolta Csókavár fekvését (Folyt, kőv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents