Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

3 Kedd, IMI. jannif 31. Arányi György zeneszerző sikeres bemutatkozó estje a szegedi újságiróklubban Néhány nappal ezelőtt a szegediek még alig ismerték Arányi György névét. Szombati bemutatkozó est­jére mégis szépszámú kö­zönség gyúlt össze az egy­re tartalmasabb és jelenté­kenyebb műsorokat rendező újságíró klubban. A prog­ram új. modern müvek be­mutatását Ígérte, s mivel az ilyen bemutatók Szeged ze­nei életében, sajnos, megle­hetősen ritkák, ez a kivéte­les esemény a maga kétség­telen szenzáció voltával ért­hetően vonzotta a zéne ra­jongóit. Azt hisszük, nem távozott senki csalódottan a hang­versenyről. Az est résztve­vői tartalmás, modern mu­zsikát hallottak, s olyan ee­meszertó művészetével is* merkedtek meg, aki igényes önmagával szemben és tud is újat, eredetit nyújtani. Arányi nem azzal akar si­kert aratni, hogy a két ma­gyar zeneszerző-óriás, Bartók és Kodály művészetét utá­nozza — egy időben ez di­csőségnek számított! — ha­nem lenyűgöző hatásuk alól felszabadulva, egyéni hang­ját keresi és akarja kifejez­ni Ez természetesen . nem azt jelenti, hogy Arányi el­szakadt a magyar muzsika fejlődéséhek fő vonalától, hiszen nem egy müve egye­nesen népi indítékú (Tánc­szvit, II. Szvit), csupán azt akarjuk jelezni ezzel, hogy mindazokat az elemeket és hatásokat, amelyeket a ma­gyar és külföldi Muzsikától kapott és kaphatott, saját mondanivalómba olvasztva igyekszik felhasználni. Alkotásai ízig-vérig mo­dern müvek. Nem fél á leg­merészebb disszonanciáktól sem, ugyanakkor mentes minden szélsőséges túlzástól, tartalmatlan éredétiéskedés­töl és hideg kiszimitottság­tól. Müvei mély emberi mondanivalót fejeznék lei, s éppen ebben a tekintetben emiitjük meg, hogy Sok mo­dern zeneszerzői törekvéssel szemben nála a melódiának, a dallamnak kiemelkedően nagy szerepe van. Ha túlzás lenne is azt mondani, hogy ez elsősorban mesterének, Kadosa Pálnak — Arányi Kadosa-növendék volt a Ze­A gépmodellek műhelyében néákádémián — ét Éártők utolsó korszakában irt mü­veinek (a legrokonszenve­sebb modern zenének) á ha­tása, bizonyos, hogy Arányi alkotásai ritmikai, harmó­niai, szerkezetei megoldása­ikban néha émtékéztétnek é két mester művészetére, anélkül természetesen, hogy alapvétő eredetiségük felol­dódna. A gazdag est műsorában jó­hihány Arányi-mű Vél hal­lottunk. A már említetteken kívül a II. Rapszódiát, a Zongorám is Csellóra irt Szonátát, s az Emlékezést. Legjelentősebb alkotása tá­lán a II. trió, ez a modern hangvételű, Monumentális hatású, dráihai mondahivá­lójú Mű, Az est eifyik teefkelierhé­sebb meglepetésé a közremű­ködő l iépy Eszter gordoft kaiátéka volt. A fihtnl Mű­vésznő olyan mély átéléssé' és bravúros technikai tu­dással látszotta nehéz szóla­mait, hogy méltán érdemel­te fci a résztvevő közönség elismerését. A másik közre­működő művész, M a s o­pust Rezső pontos és fi­nom hegedűjátékával tűnt fel. Végül: az újságíró klub tongoráján valószínűleg ki­tűnően lehet tánczenét mu­zsikálni. Ilyen célokra azon­ban, mint a szombat esti hangverseny, nem alkalmas. Ö. L. c/L tzey&di „bambiit • gazán idészérfi éz á problérrta ésák * majd a nyári hónapokban lesz. Csakhogy akkor mór nem lehet rajta se­gíteni. S ezért kell már most fölvetnünk mind a megbldás, rtiind (Scdig a megoldá­sért való felelősség kérdését. Az elmúlt nyáron is sok baj volt az üdítő italok körül. Akadozott az ellátás, nem volt sohasem elegendő mennyiségű -bambi* raktáron. Akkor azzal nyugtat­tuk meg a nagyközönséget, hogy nincs ok aggodalomra, hiszen a Szegedi Konzerv­gyár —, amelynek pedig más a -profil* ja* —, á Város iránti szolidaritásból mun­kába állított egy bambitöltő-gépet, amely az Anna gyógy- és szikvízüzem akadozó üdítőital-termeiését kiegészíti a fokozott igényeltnek megfelelően, s így nincs és nem is lehet fönnakadás az üdítőitalok forgalmában. Szóval ezt írtuk nyáron a kedélyek megnyugtatására. De hogy 1961. nyarán mivél nyugtatjuk majd meg az üdítő ita­lok után epedező kedélyeket, azt egyelőre bajos elképzelni. A Szegedi Konzervgyár ugyanis arra hi­vatkozik, hogy számára nem fizetődik ki ai üdítő Ital termelésé, mért munkaerőt von el a paradicsomlé-gyártástól, aminek a programja épp ezidőre esik. A -bambi­gyártás* —, mint mondják —, különben sem profilja az üzemnek. Ezért áz Élel­mezésügyi Minisztérium hozzájárulásával a Csohgrád megVei tanácí ipari osztályán keresztül átadta az egész -bambiapbará­tust* s vele a több mint egymilliós üveg­park jplentős részét a hódmezővásárhelyi szikvfzüzemnek. Annak ellenéré, hogy Kardos Ernőnek, a Szegedi Konzervgyár főmérnökének az üzem desztilláltán saját érdekei szempont­jából talán igaza volt, amikor igyekezett szépszerével megszabadulni az üdítő ital gyártásától, semmiképp sem tudunk egyet­érteni ezzel az eljárással. A Szegedi Anrla gyógy- és szikvíztízeií) igazgatója, Bürgés Mihály elmondta, hogy áfriikóí ŐR ségftségért fordulták á fcégedi Konzervgyárhoz, mert az egyre apadó tívégpárkjtik máhólftáb léhetotlértrté teszi számukra az üdítő italok készítését és pa­lackozását, ott kérésüket a következőkép­pen fogadták: marádt még a *ban\blappa­rátusból* égy fölösleges fogaskerekünk. Azt szívesen átengedjük a szegédi saikvít­üzemnek!... Hót sok égyéb dolog mellett ez aa, ami­vel semmiképp nem lehet egyetérteni. Mi nem vitatjuk, hogy Vásárhelynek szüksé­ge van-é arra á gépre, nieg a mellékelt üveg-parkra. Ha nem volna szüksége rá. biztosan nem kérték volna. Dehát Szeged­nek lega'ább akkora szüksége volt rá, ha néni sokkal nagyobb. Miért kellett akkor mégis elvinni Szegedről ézt a berendezést? Talán mert a két említett helyi üzem ve­iétől nem "szimpatizálnak* egymással? A szegedi szikvízüzem á mellékelt üvegek­ké! éppúgy munkába tudta volna állítani ázt a gépet, mint ahogy Vásárhelyen mun­kába állították. A torzsalkodás sohasem vezet jóra. S az sem szült jó vért, hogy azon az érte­kezleten, amelyen a vároei tanács keres­kedelmi osztályának és az illetékes Ke­reskedelmi vállalatoknak a képviselői az üdítőital-ellátáS gondjait vitatták meg, a Szegedi Konzervgyár részéről — bár őket éppúgy meghívták, mint mást — nem je­lent meg senki. hhoz, hogy a nyári időben igényelt napi 20 ezer üveg bambit biztosíta­ni tudja a szegedi szikvízüzem, legalább 40 ezer darabos üvegparkra lenne szüksé­ge. Ezzel szemben a rendelkezésére álló bambis-üvegék száma összesen nem éri el á tízezer darabot. A sajószentpéteri üveg­gyár, ahol a bambis-üvegek készülnek so­rozatosan elutasítja a Szegedi Anna Gyógy- és Szikvízüzem üvegigényléseit. Helyesen járt-e hát el a Szegedi Kon­zervgyár a fenti esetben? S vállalja-e a közvélemény nyilvánossága előtt a felelős­séget ezért ak eljárásért? Papp Lajos Nem játékszernek készülnek, hanem az ipartervezés fon­tos munkájában töltenek be jelentős feladatot azok a gondosan összeállított modellek, amelyek egyikét felvé­telünkön is láthatjuk. A Képzőművészeti Kivitelező és f >artervező Vállalat budapesti stúdiójában készítik a t Jlönféle iparágak részére a minden részletében az ere­<>tf nagy gépnek megfelelő modelleket. Képünkön az öt­tennás portáldaru modelljét láthatjuk szerelés" közben Stk munkát adlak a részegek a mentőknek Sok munkája akadt szom­I :.ton és vasárnap a szegedi i,-3ntöknek. A legtöbbször . ónban nem betegekhez, 1 ahem eszméletlenségig ittas személyekhez hívták őket. Szombaton este fél 10-kor a Virág cukrászda elé riasz­tották a mentőket, ahol esz­méletlenül feküdt, arcán zú­zott sebekkel a részeg, is­mert idült alkoholista, Kukk Istvánné. A részeg nőt a mentők a Sebészeti Klini­kára, majd a rendőrségre szállították. Ugyancsak szombaton a késő esti órákban a Hági s iröző elölt a járókélők fi­gyeltek fel és hívták a men­tőket egy részegen fetrengő férfi miatt. A mentők kiér­kezésükkor megállapították, hogjt a részeg Sz. D. 31 éves, Asztalos szakmunkásokat os faipari , gép­munkásokat aíortn ul belépésre felvesz a Bács-Kiskun megyei Fa­ipari Villalat, Kiskunhalas. Ásotthalom, Tanya 1531 szám alatti lakos. Mivel nemrégen volt gyomorműtétje, ezért a mentők a Sebészeti Kliniká­ra szállították. Vasárnap a délelőtti órákban Szeged, Felhő utca 9 szám álatti ház­ból két "betege* is akadt a mentőknek: Rácz Józsefné és Futó Ilona 30 éveS idült al­koholista nők. Ugyancsak vasárnap este a Nemesta­kács utca 32 szám alá kel­lett kimenni a mentőknek, ahol R. I. 40 éves egyetemi dolgozó ittas állapotban volt, arcán látható sérülésekkel. A részeg azonban, mire a mentők kijöttek, valameny­nyire összeszedte magát és nem volt hajlandó bele­egyezni a kórházba szállítá­sába. Berúgott az algyői úti 10­es italboltban vasárnap Cs. I 65 éves nyugdíjas, Szeged, Petőfitelep 43-as utca 1120, szám alatti lakos. Ittas álla­potában nekidőlt a forró kályhának, majd kezét any­nyira megégette, hogy a mentők másod és harmadfo­kú égési sebekkel szállítot­ták a Bőrgyógyászati Klini­kára. Fokozottan ellenőrzik a szegedi magánkis paroso iíiái foglalkoztatott ipari tanulók helyzetét A napokban ülést tartott a KIOSZ tanulótanácsa. Ez a .nemrégiben alakult szerv h|vatott, 3v-vs^gedg ..magán­kisiparosok taniiloihak ér­dekvédőimére, s megfelelő előmenetelének biztosításá­ra. Az értekezleten több, mint háromszáz szegedi és kör­nyékbeli ipari tanuló tör­vényben biztosított joga;­nak újszerű ellenőrzését határozták eL A KIOSZ szegedi titkársá­ga foglalkoztatási űrlapot állított ki, melyet vala­mennyi szegedi kisiparos és tanulója a hivatalos szerv előtt írt alá. (Csak hat kiv iparos nem jelent meg en­nek a nyomtatványnak a kitöltésére, ezeket a tanuló­tanács tagjai felkeresik.) Határozatot hoztak, hogy ezt a nyilvántartást a jövőben rendszeresen ellenőrzik. Ko­rábban előfordult ugyanis, hogy az ipari tanulótanács tagjai megjelentek ugyaft egyes magánkisiparosoknál, de azon helytelen elv alap­ján, hogy az ellenőrző bá­csi elmegy, de én még itt maradok két-három évig. a tanulók nem merték beval­lani. hogy túlóráztatja őket a mester. Most Ilyen tar­tózkodásnak elejét vették, mert valamennyi műhelyben ki kell függeszteni a táblát: melyen fel lesz tüntetve, mikor kezdődik a tanuló munkaideje, mettől meddig van az iskolában, s mikor végződik a munkaideje. A KIOSZ rendszeresíti — központi rendelkezések alap­ján — a tanulók félévenként kö­telező rész-szakvizsgáját. Ezen egyelőre a nagyobb szakmákból vesznek részt tanulók, akiket szakembe­rekből, s az iparitanuló­iskola megbízottaiból álló bizottság vizsgáztat. A múlt héten az asztalostanulók, felkészültségét ellenőrizték, most, e héten a férfiszabó tanulók vizsgáznak. A múlt heti asztalos rész-vizsga ér­tékelése alkalmából az ipa­ritanuló-tanács megállapí­totta, hogy nem megfelelő az oktatás. Sok kisiparos csak a javításokat bízza a tanulóra, mert sok a mun­kája, s elsősorban pénzt akar keresni. Hiányzanak az alapismeretek, nem ismerik a rajzokat, az anyagókat s á szakma speciális szerszá­mait. Ebben hibáztatták az iparitanuló-ikolát is, és a jobb szakmai fejlődés érde­kében közös tanácskozást indítványoznak az iskola oktatóinak, valamint a szin­tén érdekelt kisipari szö­vetkezetek tanulókkal fog­lalkozó megbízottainak. Ezenkívül összehívják a mestereket, s személy sze­rint felhívják a figyelmü­ket: miben maradt ie a ta­nulójuk, mire oktassák, hogy a szakvizsga letétele után becsülettel megállják a helyüket. Tervbe vették még az üzemi tapasztalatcserét, hogy bővítsék a leendő szak­iparosok gyakorlati ismere­teit. Foglalkozott az iparita­nuló-tanócs az idei tanuló­szerződésekkel. Megállapí­totta. hogy 1959-ben még az volt a probléma, hogy a fnagánkisiparosok zárkóztak el ez elől, a múlt évben vi­szont igényelték már a ta­nulókat, azonban nem tudtak elegendőt szerződtetni. Ennek oka az volt, hogy az iskolából kikerülő fiatalok­kal nem foglalkoztak. Ezek többsége az állami vállala­tokat és szövetkezeteket "ro­hanta* meg. Természetesen, korlátlan számban ott sem alkalmaznak tanulókat .Vi­szont a magánkisipar meg­becsült szakemberei — mert elsősorban ezeknek engedé­lyezik a tanulók szerződte­tését — ki tudják képezni a jövő szakembereit, akik később állami vállalatnál és szövetkezetnél is megállják a helyüket. Mégis — mivel a műit évben az engedélye­zett határidő után jelent­kezőket nem alkalmazhat­ták — úgy határozott a ta­nács, hogy tervszerévé te­BZÍ ezt a munkát. Most, a tanítási időszakban fel­keresik megbízottai a sze­gedi általános Iskolákat. Az igazgatóval egyetértés­ben ismertetik a szerződési lehetőségeket. Több hozzászólásból ki­tűnt, hogy sok esetben nem­csak a mestert terheli a felelősség tanulója rossz előmenetele miatt. Néhol baj van a fegyelemmel, a tanulók elkésnek, elmarad­nak az iskolából, vagy nem hallgatnak tanítójuk okta­tására. Megállapította a ta­nács: a szakma megbecsü­lése, s a leendő szakembe­rek megfelelő tudása, s a lakosság jó ellátása érdeké­ben nem kell visszariadni a fegyelmező eszközöktől sem. Azoknak a tanulóknak a szüleit értesíteni kell, akik hanyagolják a tanulást. Ha elkésik, mulaszt a munká­ból, vagy az iskolából vala­melyik ipari tanuló, ezt az időt le kell vonni a szabad­ságából. Ha pedig semmi jó szó, s a többszöri figyel­meztetés sem használ, kér­je a kisiparos a tanulójával kötött szerződés felbontását. Azt is többen szóvá tet­ték, hogy e fenti intézkedé­seket lehetőleg el kell ke­rülni. Ezért még több ipari tanulót hivnak meg szemé­lyesen a K IOSZ-ban rende­zett havi tanuló-estre. Itt politikai és szakmai elő­adást hallgatnak a fiata­lok, s jól szórakoznak. Egész éves versenyt hir­detnek meg, s ennek legjobbjai — akik szakmai tudásban, magavi­seletben. s még több más feltételben kitűhnek — év végén komoly elismerést kapnak. Az első helyezett például több napos ország­látogatásra mehet a KIOSZ költségén, s a további he­lyezettek is jelentős jutal­makat kapnak. Csütürtttkon politikai akadémiai előadás A politikai akadémia k8­vetkező előadását a Kölcsö­nös Gazdasági és Segítő Ta­nácsról február 8-án, csütör­tökön délután fél 3 őrakor tartják meg a Szabadság Filmszínházban. Utána film­vetítés lesz. „A doktorról" - utoljára Kénytelen vagyok hozzá­szólni Vásárhelyi Júliának a Dél-Magyarország vasárnapi számában megjelent cikké­hez, egyrészt, mert hivatko­zott is rám, másrészt, mert Juhász Gyula szóbanforgó versét én közöltem először a Dél-Magyarország 1959. au­gusztus 16-i számában. Már ott jeleztem — a kortársak, elsősorban Vásárhelyi Júlia levélbeli közlése alapján —, hogy a vers "állítólag* Cse­rey Zsigmondról szól. Ezt követően azonban levele­zésbe kerültem Tardos-Taus­sig Ármin leszármazottai­val, akik egybehangzóan dr. Gól Artúr (1872—1934) fa­csádi orvost nevezték meg a vers és a grafika tárgyának. Vásárhelyi Júlia tévedett, amikor a képet és a verset "elválasztotta* egymástól, hi­szen Juhász verse Taussig albumában, a képnek mint­egy a magyarázó Szövege­ként jelent meg, éppen úgy, ahogyan Móra és Cserzy prózai írásai is a többi linó­leum-metszet mellett. Péter László Vihar és kánikula Vasárnap szélviharok sö­pörtek végig Anglián, nagy pusztítást okozva a szigetor­szág belsejében és partjain. Derbyben a szél következté­ben egy épület fala leomlott és két személy halálát okoz­ta. Az ausztráliai Sydneyben ugyanakkor vasárnap re­kordhőséget mértek: 41,5 fok Celsiust. A kórházak megtel­tek a hőségtől elájult szemé­lyekkel. Szegedi Nemzeti Színház Octav Enigarescu A Bukaresti Opera- és Balettszínház magánénekesének véndégfelléptével Ma, kedd este 7 órakor: I Február 2-án, csütörtök este 7 órakor: A SZEVILLA1 BORBÉLY TRUBADVR Jegyelővétel a színház jegynénz táránál dé. 9—l-ig, du. 2 órától. Vasárnap de. 11—l-ig, du. fél 3 órától. (Tel.: 33-61.), üzemi közönségszervezőknél Kzönségszervező iroda a színházban Tél.: 33-65

Next

/
Thumbnails
Contents