Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

Kedd, 1961. január 31. Magyarország 1961-es vízgazdálkodási tervei Bővítik a Keleti Főcsatornát — Csongrád megyében működnek az ország legjobb vízügyi társulatai (Telefonjelentés.) Hétfőn délelőtt a Magyar Sajtó Há­zában Dégen Imre, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság vezetője sajtótájékoztatót tartott vízgazdálkodásunk legfontosabb feladatairól. Tá­jékoztatójában beszélt a há­roméves terv eredményeiről, az 1961-es tervekről és a má­sodik ötéves terv jelentős beruházásairól. Vízgazdálkodási célokra mintegy másfélmilliárd fn­rontot fordítanak 1961-ben, mégpedig árvízvédelemre, fo­lyamszabályozásra, öntöző­vízre, az ipar és a lakosság v ízellátására. Európa legnagyobb árvíz­mentesített területe a ma­gyarországi, mintegy 1 mil­lió holdnyi. A kis- és közepes árvizek el­leni védelem már teljesen biztosított Problémát a rendkívüli, a jeges árvizek okozhatnak. Ennek megaka­dályozása már a folyamsza­bályozásokkal függ össze. 1965-ig 11 jégtörőhajót épí­tenek Magyarországon. Je­lenleg két ilyen hajónk van, ez évben további hármat he­lyeznek üzembe. Vízgazdálkodásunknak egyik legjelentősebb ága­zata a mezőgazdaság ön­tözése. Tavaly 164 ezer kataszteri holdon folytattunk öntözéses gazdálkodást. Ez a szám az idén 200 ezerre, az ötéves terv végére 420 ezerre emel­kedik. Kevés lesz az új be­ruházás, inkább a meglévő vízierőművek maximális ki­használása a cél. A Keleti Főcsatorna vizé­vel 50 ezer holdat öntöz­nek. Most építenek hozzá 13 fiirtcsatornát, amelyek a Hajdúszoboszlótól délre fek­vő .területeket látják el víz­zel. 1961-ben lép üzembe a nyíregyházi, a békéscsabai, a győri, a miskolci, a bőví­tett pécsi vízierőmű, vala­mint a rakacai víztároló, amely a lillafüredi mester­séges tóhoz hasonló. A lakosság vízellátása és a közművesítés elsőrendű feladat. Tavaly 900 ezer lakos szá­mára biztosították a köz­művesített vízellátást. Idén újabb 300 ezer fő részére. A fővárosi felszíni vízkivi­teli mű felső részének üzem­be helyezésével 100 ezer köb­méterrel nő a napi kapaci­tás. Bár a vízgazdálkodás egy­séges állami irányítást igé­nyel, a munka csak akkor lehet sikeres, ha a töme­gek erőit most mozgósítja. Ezzel a céllal alakultak a vízügyi társulatok szerte az országban. Termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok közös összefogásaként ma már 227 vízgazdálkodási társu­lat működik. A legjobbak között vannak a Csongrád megyei társulatok. Évekig kihasználatlan volt a hódmezővásárhelyi öntöző­rendszer. Tavaly a hódmező­vásárhelyi társulat változta­tott ezen. Mintegy 500 ka­taszteri holdat tett öntözhe­tővé a már meglévő vízmű­vek, csatornák rekonstrukció­jával. Építettek 6 kilométer­nyi magasvezetésű csator­nát, amivel újabb 500 ka­taszteri holdat öntöznek. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság bérelt esőztetővel 238 holdon vezették be az öntözést. 1961-ben 6 millió 300 ezer forintos költségve­tésükből négy saját perme­tezőt vásárolnak. Ezzel önköltséges öntözést bizto­sítanak a tsz-eknek, ott. ahol belvizlevezető csator­nák vannak. Tovább korszerűsítik a meg­lévő berendezéseiket. A szegedi igazgatóság az elmúlt három év alatt 45 millió forintot fordított vízellátási, csatornázási cé­lokra. Legjelentősebb a hódmező­vásárhelyi csatornamű épí­tése volt. Elkészült a szenny­víztisztító. telep első egysége, s a csatornafőgyűjtő. A be­ruházások közül különösen említést érdemelnek a tör­pevízmüfejlesztések Makón, Szegváron, Szentesen, Tö­mörkényben, Szőregen és Mindszenten. Hódmezővásár­helyen, a megye székhelyén, a csatornázási munkák mel­lett a sok helyi vízmű egysé­ges hálózatát építették to­vább, hogy az összekapcsolt hálózat a jövőben az egysé­ges városi vízműhálózata le­hessen. A kisebb községekben mintegy 59 mélyfúrású kút létesült a falusi lakosság vízellátásának megjavítá­sára és közel 15 ezer fő kapott ezen az úton egészséges ivó­vizet. A következő években folytatódik a hódmezővá­sárhelyi csatornamű épí­tése és mintegy 8 millió forint­tal megépül a Sztálin úti fő­gyűjtő. Ezek a megyei építkezések szervesen kapcsolódnak az országos távlati fejlesztési tervhez, amely hosszabb idő­re dolgozza ki az állami víz­gazdálkodás feladatait. Kádár Márta A natúr és a dió színű bútor után jön a szamárszürke és a zöld Hetven féle változatban készít ülőbútort a Szegedi Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalat Már csak a huzat felerősítése van hátra és Néhány évvel ezelőtt még ülőbútort. Elterjedésében a kagylófotel elnevezés is oroszlánrésze van a Szegedi furcsán hangzott, azóta pe- Bútor Hangszer és Dekorá­dig nemcsak megszoktuk, de Vaílalatnak, amely ko­a közönség meg is szerette r"lbelul egy ev óta folya­ezt a modern formájú és - matosan es szallitja az ellenkező híresztelések a budapesti lakásművészeti ellenére is — kényelmes bolt számára. Eddig körül­A „doktérálK' paraszt­— Tessék, kóstolják meg ezt a bort! — és már nyúj­totta is a szőlő aranysárga levével teli poharat Molnár Pista bácsi, a 66 éves szaty­mazi gazda, a szemrevaló ta­nyaháza udvarán lévő pin­céjében; A bor mint a tűzláng, aszú íze, zamata messze földön párját ritkítja. Nem a pincei hangulat mondatja ezt. vagy a szívélyes vendéglátás utá­ni udvariasság, hanem maga a puszta tény. Erre bizonyí­Franciaországot teremtsen, vagyis, hogy visszaszerezze Franciaország régen elveszí­tett vezető szerepét. A Franciaország és Nyu­gat-Németország uralkodó körei között az utóbbi évek­ben megmutatkozó -közele­désinek azonban nem utol­só sorban az a célja, hogy először Angliát versenyen kívül helyezzék, s majd az­után egymás között vívják meg a csatát. Ennek során mindkét partner azt reméli, hogy az ő kezében vannak a jobb kártyák és a másikat ki fogja tudni játszani. Min­denki megérti azonban, hogy Nyugat-Németországnak már ma jobb kiindulási helyzete van ehhez. Nyilvánvalóan Párizsban is tudják ezt. Eb­ből a szempontból magya­rázható a francia kor­mány tartózkodó maga­tartása a Lengyelország és Csehszlovákia ellen irá­nyuló nyugatnémet terü­leti követelésekkel kapcsola­tosan. Franciaországnak sem­mi esetre sem érdeke a bon­ni állam további területi erősödése. Ha a Bundeswehr egységei ma mégis francia földön találhatók, akkor ez­zel kapcsolatban figyelem­be kell vennünk, hogy de Gaulle még távolról sem ren­delkezik a szükséges erővel, hogy becsi'ágyó céljait egye­dül elérje. Különösképpen, mivel koloncként lóg rajta az Algéria elleni mocskos háború. Franciaország most a maga részéről engedékeny­séget mutatott és hozzájá­rult a nyugatnémet csapa­tok franciaországi állomáso­zásához, ami Bonnak politi­kai, gazdasági és katonai célkitűzései szempontjából fontos. De Gaulle részéről ellenszolgáltatás ez a nyu­gatnémet támogatásért, hi­szen Nyugat-Németország fi­zeti a teljes állomásozási költségeket Franciaország­nak, holott a francia csapa­tok nagy részét az algériai háború miatt kivonták Nyu­gat-Németországból ; Nyu­gat-Németország közvetetten támogatja területén a tobor­zást a francia idegenlégióba; anyagi és politikai támoga­tást nyújtott Franciaország­nak a szaharaj atombombá­hoz; támogatta Franciaorszá­got 1956-ban a szuezi válság idején stb. A továbbiakban van még egy másik közös vonás is a két kormány kö­zött, ami elősegíti az ilyen­fajta megállapodásokat —, s ez kommunistaellenességük. Hogy az ilyen politika hová vezetheti a francia népet, azt megmutatták az 1938-as müncheni egyezmény utáni események. A békeszerető emberek különösen Francia­országban nem felejtették el ezt, amint ez a széleskörű tiltakozás-hullámban kifeje­zésre is jutott ii>:ii;si" ,x . ,Xx , .'„ti. Felvitelünk azt a megdöbbentően érdekes jelenetet mutatja, amint a bonni hadsereg katonái átveszik a mourmeloni gyakorlóteret. A hál1 érben a francia csapatok láthatók, amint elvonul nak eddigi gyakorlóterükről. ték, hogy Pista bácsi boráért aranyérmet kapott, és sorjá­ban áll nála az elismerő ok­levél. Felső fokon A pincei borkóstoló után a szőlőskerttel körülfogott tanyaház szobájában életről, munkáról pergett a beszéd fonala. Pista bácsi, ez a szép szál termetű, most is egyenes tartású, földművelő, szegény zselléremberek tizenharma­dik gyermeke, mert — ahogy mondta — édesanyja tizen­[riégy gyermeket hozott a vi­liágra. Sokat megpróbált éle­Itében, és amíg eljutott az aranyéremig, felső fokon jár­ta ki az élet iskoláját, ki­válóan "doktorált* a szőlő­termelésben. Az életben doktorált pa­raszt — a tanácsházán is így mondták róla — öt kataszte­ri hold szőlőt és három ka­taszteri hold szántót művelt, egyéni gazda korában. Ma már Szatymazon, a szövetke­zeti községben ő is közösségi ember lett. Tagja a Fehértói Termelőszövetkezetnek, melynek tagjai az első, ala­kuló közgyűlésen őt is éljen­zéssel. tapssal választották meg a nagy, közös gazdaság vezetőségébe. Az első tapasztalat után Világéletében homoki em­ber volt Pista bácsi. Évtize­dekkel ezelőtt kezdte a bir­kózást a sívó homokkal. Szenvedélye a szőlő, amely­nek titkait megismerte, így hát tud vele bánni. — Szereztem magamnak szakkönyveket — beszélte nekihevülten — és fürkészni kezdtem a szőlő életét. A föl­dön. munka közben, aztán otthon, még éjszaka is gon­dolkoztam, hogy a szőlővesz­sző -viselkedésének* nyitját megleljem. Töltött egy pohárkával, és élete naev "felfedezéseként*, szóról szóra ezt mondta: — Csoda nem történik a szőlő körül sem. Minden megmagyarázható, ha ismeri az emberfia a növényvilágot. Amikor az első tapasztalatot szereztem, agyamba hasított, hogy a szőlővel kapcsolatos sérthetetlenségek* oka meg­magyarázható, az ok meg­szüntethető. Tudomány és élet Kis csend után pedig olyas­mit mondott, szinte nem akarta hinni az ember, hogy a homokvilág közepén " egy egyszerű parasztembertől ezt és megint szóról szóra hallja: — A természettudomány nagyon igaz tudomány és segítségével sok mindent megért az ember. Az életet is. A szőlővel kapcsolatosan jöttem erre rá, a dolgokat jól felfogta az eszem. Igy, így! Az életben summa cum laude doktorált paraszt tu­dását a gyakorlatból vette és a gyakorlatban, a szőlőter­melésben hasznosítja. Tudo­mánya benne van a termés­eredményekben, bora izében és zamatában. Igaz, kicsit büszke erre, dehát ez a büszkeség jogos is, érthető is. Tudománya az is, hogy a szőlősben nem marad termé­ketlen vessző; hogy aztán, mikor megértek a fürtök, miként lesz jó bor. Mind­ezekről jó másfél órán át szinte szakelőadást tartott — érdekesen, természeti törvé­nyekre hivatkozva. A nagyüzemben... — Na és — kapta aztán a kérdést —, meg lehet-e na­gyobb darab földön csinálni a szőlőtermelésben is azt, amit Pista bácsi a kisparcel­lán csinált? — De meg ám! — vágta rá hirtelen. — Akár ezer holdnyi., vagy kétezer hold­nyi szőlőssel is. Tudom én, hogj/ a nagyobb üzem, na­gyobb lehetőség. Szövetkeze­tünknek alkalmas a földje a szőlőtelepítésre. Most már majd nagy táblákba kell te­lepítenünk, de úgy. hogy a szőlős megművelésében segít­senek a gépek. Persze, akár a szemünk világára, úay kell vigyázni meglévő szőlő- és gyümölcsöskertjeinkre. £n minden tudásommal segítem szövetkezetünk munkáját, a szőlőtermelést és jó szívvel adom át tapasztalataimat. Később kitudódott Pisti bácsiról az is, hogy igen sze­reti a zenét, ö maga cimbal­mozik. Hangszerét, amelyen a húrok bogárfekete ébenfán helyezkednek el, igen nagy becsben tartja. Szinte simo­gatta az 1910-ben készült, igazán szép cimbalmát, ami­kor megmutatta. Majd dol­gos kezeibe fogta a cimba­lomütöket és megszólaltatta a húrokat. Játszott, majd új nótába fogott és dúdolta: Deres már a határ ... \ Morvay Sándor (Somogyiné felv.) kész a kagylófotcl belül ezer készült el a Ju­hász Gyula utca sarki kár­pitos-részlegnél. Kétféle for­mában gyártják: az egyik kagylófotel, a másik kagyló­szék. Az ezernyi ülőbútor legalább hatvanféle válto­zatban készült. Ahogy a rendelő kívánja, hol bútorszövettel, hol filc­cel, hol női ruhaszövettel, még panofixel is kárpitozzák a kagylófoteleket. A székek lábát újabban nemcsak fém­ből, hanem fából is készítik: dió, tölgy, jávor, fekete és szamárszürke színben. Ez a legújabb! Ismeretes, hogy a vállalat egészen kis szériá­kat bocsát csak ki„ mely­nek egyrészt az az oka. hogy nincsenek meg a nagyüzemi termelés feltételei, részben, pedig, hogy ily mótjon kielé­gíthesse a közönség meg­megújuló igényeit — a di­vatot. Ujabban például 2öld színűre lakkozott bútorok gyártásával kísérleteznek, s mintegy tizenötféle bútor­darab prototípusának elké­szítésén dolgoznak. Már jól bevált régi cikke az üzemnek a Jutka elneve­zésű heverő. Ennek epeda­rugós betétjét a kárpitos üzemben, vázát pedig a Klapka téren készítik. Hu­zatát számtalan féle mintá­val, a textilmúvészeti ktsz szállítja Budapestről. A je­lenlegi gyártmányok között szerepel ágynemütartó, két­fiókos íróasztal, tolóajtós szekrény — beépített cipő­és nyakkendőtartóval , fémlábú dohányzóasztal és az úgynevezett padheverő. Ezeket is a lakásművészeti bolt bocsátja forgalomba. A Szegedi Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalat által gyártott — általában ultra­modern és extra — bútorok­ra feltétlenül szükség van. Nemcsak azért, hogy a ké­nyesebb ízlésű és minden­képpen modernre vágyó em­berek hozzájuthassanak, ha­nem azért is, mert a gyár­ipar számára is segítséget ad a ió formájú, praktikus bútorféleségek kialakítása, amelyeket azután nagyüzemi módon, szériában és — ez sem lényegtelen — olcsón hozhatnak forgalomba. F. K. Leonórádba érkezeit a magyar ka'onai küldöttség Malinovszkij marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének . vendégeként Czinege Lajos altábornagy vezetésével magyar katonai küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. A küldöttség vasárnap Leningrádba érke­zett. Leningrád moszkvai pá­lvaudvarán a vendégeket Kazakov hadseregtábornok, a leningrádi katonai körzet parancsnoka, valamint a vá­rosi helyőrség tábornokai és tisztjei fogadták. A küldött­ség látogatást tett Kazakov hadseregtábornoknál, majd megtekintette a város neve­zetességeit. A

Next

/
Thumbnails
Contents