Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

9 Vasárnap, 1961. január 29. Tízmillió forint értékű háló A Szegedi Kenderfonó- is komoly feladat hárul a gyár hálókészítő üzemében hálóüzem dolgozóira, ugyanaz elmúlt év során mintegy is a fejlődő halászati ipar 10 millió forint értékű há- több és minőségileg jobb hálót készítettek. Mintegy 59 lókat vár az üzemtől. A falszázalékkal több mechanikai és kézikötésű hálót gyár- vak megélenkülo sportelete tottak, mint 1959-ben. miatt pedig több sporthálóMost az első negyedévben ra van szükség. Az első saját tervezésű automatagépek a Szegedi Ruhagyárban Üj tervekről, merész el- valamennyi díjat nyert. Már képzelésekről adtunk hírt he- az első vizsgán is túlestek tekkel ezelőtt. A Szegedi Ru- a gépek. Bemutatták őket hagyár vezetői, műszaki dol- működés közben az üzem gozói a Kölcsönös Gazdasági szakemberei előtt. Az újítáSegítés Tanácsa könnyűipari sok szerzői még szerénykedszakosztálya és a miniszté- nek. Mint Szabó Sándor főrium megbízásával hozzá- mérnök mondja, részletes kezdtek a munkaruhagyár- tájékoztatást csak az üzemi tás automatizálásának meg- kiállítás alkalmával adnak oldásához. majd. Február 6-án a vál— Ez nem rövid lélegzetű lalat tanácstermében állítfeladat — mondotta akkor iák ki és mutatják be a géÁbrahám István elvtárs, a Peket az üzem dolgozóinak, ruhagyár igazgatója —, de A Szegedi Ruhagyar újítóbízunk műszaki dolgozóink mozgalmának, műszaki lejszakképzettségében, rátér- lesztesenek eredmenyeként mettségében és lelkesedésé- ltt gyártják legolcsóbban ben. Tudjuk, hogy rövidé- Például a sportoltönyöket. sen eredményeket érnek el. Ha az uí automatagépeket is A rátermettséget és szak- munkába állítják, tovább tudást épp úgy, mint a lel- £®°kken a gyártmányok önkesedést bizonyítják az el- költségé, múlt évek újítási eredményei. Sok sikert értek már el, úgyis mondhatni konfekcióipari speclálgépet készítettek a Csepel 111-es varrógépekből. Van már olyan, amelyikből ellátták az egész ország ruhagyárait. Ezekkel évenként több millió forint megtakarítást érnek el. Közülük igen ismert már a hazai szakemberek előtt az úgynevezett varró-cakkozógép. — Már nem sokáig kell a tégi módszert alkalmazni ilyen műveleteknél —mondja Szabói' Sándor főmérnök —, mert a nagyüzemek után, amelyeket mi láttunk el ilyen gépekkel, rövidesen sor kerül a helyiipari és szövetkezeti konfekciókészítő üzemek cakkozógép-ellátására is. Sőt, az idén előreláthatóan külföldre is eljutnak majd ezek a gépek. A szőregi vegyesipari ktsz tavaly 12 varró-cakkozógépet készített. Az idén már ötvenet rendelt a Könnyűipari Gép- és Alkatrészellátó Vállalat. Két éve született meg ez az újítás a Szegcdi Ruhagyárban. Azóta eredményesen alkalmazzák már jó néhány üzemben. De a gépek sorozatgyártására csak most kerül sor. A tavaszi lipcsei vásárra is kiküldenek egy varró-cakkozógépet, ezért lehetséges, hogy még az idén exportra is gyártani kell majd ilyen gépeket. A most elkészült automatagépek tervei már több hónappal ezelőtt megszülettek. Még hozzá sem kezdtek a gépek elkészítéséhez, amikor már siker koronázta az újítók, mondhatni feltalálók munkáját. Ugyanis a terveket eljuttatták egy országos könnyűipari pályázatra, ahol Uj prémiumrendszer a helyiiparban Néhány hete újonnan szabályozták a vállalati alkalmazottak prémiumrendszerét. A prémiumra felhasználható összeget a helyi és szolgáltató vállalatok részére Szegeden a kapott béralapból, a városi tanács végrehajtó bizottsága határozta meg. Csak azokat a dolgozókat lehet premizálni, akik a termelés előkészítésével, irányításával, a termelés gazdaságosságával és a műszaki fejlesztéssel közvetlenül kapcsolatban, állnak. Lehetőség van arra, hogy a premizáltak körének szűkítésével az 1961. évre jóváhagyott prémiumkeretböl fennmaradó összeget a prémiumban nem részesíthető dolgozók alapbérének emelésére használják fel, ott, ahol az a kereseti arányok szempontjából is indokolt és a jelenlegi bérhatárok között végrehajtható. A szegedi tanácsi vállalatok részére több mint félmillió forintot hagyott jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. A felosztásra kerülő összeg 16,3 százalékát A meteorológia szegedi 90 éve Hogyan lett az »észlel6 állomásból« a meteorológia reprezentatív intézménye? Mindenféle -kincses* ka- nek kilencvenedik eszten- klímahálózat reprezentatív lendáriumok tanúskodnak dejébe lépő Szegedi Meteo- állomásává nyilvánította a róla, hogy nem is túlságo- rológiai Obszervatórium szegedi obszervatóriumot. Az san régen még a mágus- munkásságáról beszél — elmúlt Geofizikai Év ide* talárba bújtatott s legalább amely jelenleg az Éghajlat- jén az észleléseket kiegészi-százesztendős jövendőmön- tani Intézet keretében mű- tettük sugárzásmérésekkel dók jósolták meg szilvesz- ködik. > is. Speciális regisztráló műtérkor ós újév napján egye- — A mi eszközeink — szerrel mérjük a Napból bek között az elkövetkező kezdi — már. 90 esztendő- érkező sugárzás összmennyiegész esztendőre az időjá- vei ezelőtt is ezerszer tudó- ségét. rást is. De -jósoltattak* de- mányosabbak voltak a ka- — Persze, az észlelés csak: rék eleink a hold udvará- lendáriumok nagyszakállú egyik részét jelenti az Egvai, az ég aljával, a bar- időjósainak -módszereinél*, hajlattani Intézet munkájálangjából kibúvó medvével, Hát hogy is volt akkor, 90 nak. A másik rész az egye* Bonifáccal, évvel ezelőtt? és MedárdSzerváccal, Pongráccaí dal, nem beszélve a zöldhátú leveli békáról meg a padláson függő oldal szalonnák bőréről: az első -barométerekről*. Az első vidéki időjárásjelző állomás temi oktatómunka: a biológia-földrajz szakos hallga tó la számára adunk heti 22 órán ban csillagászati, meteorológiai é® klimatológiai előadásokat — valamint a 10 1871-ben, az akkori pia- . . ,, rista gimnáziumban kezdték ev® folyamatosan vegzetl LXöbcl giiiuKUUUiiiUiUi xvv-^ia.b^xv - ..... , , Fiatal tudomány a meteo- meg Szegeden Pest-Buda nukroklimatologiai kutatorológia. Lényegesen fiala- utáp másodikként a ''rend- munka- A talajközeli légré* labb a százesztendős jö- szeres meteorológiai észle- tegek klimatológiai viszovendőmondónál. De -jósla- jgSf Ez a meteorológiai ál- nyainak felderítése mind a tai* bizonyosságában — lomás természetesen már mezőgazdaság, mind az mondanunk sem kell — műszereinek kezdetlegessé- >Par szempontjából igen már a kezdet-kezdetén túl- ge miatt is csupán a leg- f°ntos eredmenyekkel, taszárnyalta azt. A tudományt elemibb észlelési föladató- nulságokkal szolgálhat; nem lehet összemérni a kat látta el. Az észlelések — Az elmúlt nyáron az babonával. adatait Pestre küldték fel- erdőgazdálkodás számára Az összemérés ellen pro- dolgozásra. Pótharaszton, a Bükkben testál mosolyogva Wagner A szegedi meteorológia végeztünk kutatásokat. AzRichárd professzor, a Sze- történetében az 1926-os év előtt a Kopáncsi Állami Slaobér emelésre fordíthat l ,gedi Tudományegyetem Ég- volt a nagy fellendülés kez- Gazdaságban a rizs barnuaiapber emelesre fordíthat-1 hajlattani Intézetének igjjz- dete. f926-ban ugyanis az lááos betegsége okainak feljak a vállalatok. Igatója is, aki a működésé- egyetem keretében létrehoz- derítése érdekében végezték az egyetemi Meteoroló- tük el a rizsföldek talaj kögiai Obszervatóriumot, s az zeli légterének klimatologivette át a piaristáknál mű- ai vizsgálatát A munka ködő kezdetleges állomás mindkét esetben hasznos és munkáját. 1928-ban a fő- eredményes volt. A mikrováros után elsőként Szege- klimatológia egyik igen fonden is megkezdték a ma- fo® feladata volna az ipari gassági szélméréseket, üzemek műhelyeinek klimaUgyanebben az évben a tológiai vizsgálata. Egy ilyen Szegedi Meteorológiai Ob- vizsgálatot is végeztünk már, szervatórium Királvhalmon, karöltve az Orvosegyetem Baján, Nagykőrösön és Közegészségtani Intézetével Szarvason úgynevezett ag- a Szegedi Vasöntödében. A rometeorológiai állomásokat kutatás eredményei bizolétesít amelyek Szegedre nyitják. mennyire fontos jelentik észleléseik adatait. volna az üzemi munkasok 1930—33 közötti időszak egészségvédelme szempontvolt az obszervatórium fej- íaból valamennyi nagy szelődésének tetőpontja a fel- 8edi üzemben elvégezni ezeszabadulás előtt R.s A .v.vr ket a .. vizsgálatokat. Sajnos, érre a föladatra Az obszervatórium sem a jelenlegi műszerpar- _ ,-jfA,; :j*aikunk sem bevonható szakes « szabadtéri játékok emto^ink-szama s minde1930-ban merült föl a kí- nekelőtt anyagi fedezetünk vánalom, hogy a szegedi ál- nem elegendő. Az ügynek lomás adjon rendszeresen szeretnénk megnyerni a úgynevezett provinciális város vezetését. Talán siprognózist az ország déli kerülni fog. területei szómára. Ezt meg Nem kérik majd yissza az iskolapénzt Körkép szakmai oktatásról Egyetlen divat van, amely akik ugyan nem szakmát ta- lene, hogy a fizikai munkámár évek óta tart, sőt egyre nulnak ezzel — és aa ipari sok részére is megteremtsék többen lesznek hűséges kö- tanulókról sem - akik vi- a lehetőségeket. szont eppen a szakmai utan- Mint ahogy megteremtetvetoi: a tanulas. Ennél hasz- pótlás gerincét alkotják, ték a Szőrme- és Bőrruhanosabb, ennél okosabb »di- Ennyi ember, és mind tanul! készítő Üzemben, ahol az vatnak* még sohasem hódol- ~ ötéves gyakorlattal bíró tak Nagykanizsától Nyíregy- gondolni kell munkások tízhónapos szakházáis az emberek s mivel a munkásokra is munkaskepzon vesznek részt, hazaig az emberek. S nmei A tanfolyam tulajdonképpen Szeged is beleesik ebbe a Divathoz hasonlítottuk jó- öthónapos, de kétműszakos távolságba, mi sem vagyunk előbb a tanulást, s persze a termelő üzem lévén, minkivételek. hasonlat sántít, a tanulás denki számára biztosítani összehasonlíthatatlanul tna- akarták a részvételt Éltek Tízfélét tanulnak gasabbrendű nála. De sze- is vele, mert a szeptemberi szélyes jelenség, akár a di- 45-ös létszámból ma is 41-en Nem valami mammutvál- vat. Mert lám, a Szegedi Bú- tanulnak szorgalmasan. Szalalat a Szegedi Cipőgyár, dol- torgyárba még nem jutott bász, gépész, fercigoló és eozóinak száma mee sem kö- el annyira híre és jelentő- egyéb szőrme- és bőrruhagozóinak szama meg sem ko- sége> mint máshová Ebböl ipari szakmunkás válik be_ zelíti az ezret Mégis csak- az üzemből mindössze há- lőlük nem 250-en tanulnak jelen- rom művezető látogatja a leg az üzemben. Kétszázöt- Faipari Tudományos Egye venen — tízfélét. Tanul vaMég nem mindenki Persze a bőrruhakészitőben mások is tanulnak még. Ki művezetőképzőn, ki általános iskolában, vagy mátanfolyamot kezdenek: egyet a könyvelési, egyet pedig a műszaki beosztású dolgozók bekapcsolásával. (Nem lényeges talán, de érdekes, hogy német, sőt eszperantó nyelvoktatás is folyik szersület műszaki továbbképző tanfolyamát. Ök teszik helaki szakmunkásképző tan- ivesen. De mit csinál a folyamon? Hogyne, ötvenen, többi? Tavaly, amikor a terÖsz óta idősebb és fiatalabb melés feltétlenül megkívánv - -4 44 „ i - ta< h°gy sok szakavatott fé- sutt- A negyedév végefele betanított munkasok hajol- nyező dolgozzék akkor tud_ pedig két igen hasznosnak nak a tanórákon a gépekre tak szakmai oktatást ren- ígérkező, úgynevezett cél — talpszélmaróra, orrbehú- dezni, de az idén nem szo. „ „ . ,..„„. rít a cipő, hát megfeledkezzem —, hogy gyakorlatban; tek ró[a^ és a füzetek fölé, hogy elmét Nem mimha a Vasöntödé_ letben is elsajátítsák a leg- ben sQkkal jofab lenne a fontosabb cipőipari ismére- helyzet A szocialista címért teket. Tavaszra szakmunkas- munkálkodó brigádok tagjai- vezett formában.) bizonyítványt kapnak. nak biztosították csupán a Tanul a főmérnök, a főMilyen oktatásban vesznek szakmai tudás fejlesztésének könyvelő, a bérelszámoló, a mé<? részt a cinőeváriak7 lel}etőségét, a többiek szá- művezető, tanul a szakmunmeg reszt a cipogyana* mára nem Bár az igazság. kás ég a segédmunkás Mjn_ Harman például a Bor- es hoz tartozik, hogy az üzem denki tanul? Nem, mindenki Szőrmeipari Tudományos dolgozói közül hárman jog- azért nem, de nagyon-naEgyesület műszaki tovább- tudományi egyetemre, szint- gyon sokan. És vajon mikénzőiére iárnak Budapest- ug,y harman a gépipari tech- ért? Tanulnivágyó, sőt egy kepzojere Járnak Budapest nikuna ievelező tagozatára, munkája elvégzése mellett re (az igazgató is!), szinten öten pedig esti tagozatra jár- tanuló munkósembertől hárman könyvelési tanfolya- nak. A minisztérium mun- aziránt érdeklődni, hogy mimot végeznek a bérelszámo- kaügyi jellegű továbbképző- ért csinálja, hogy érdemes-e, lóból. Tizenkét dolgozó tech- íen eddlg csak egy, nemso- vagy sem — butaság lenne. nikumi levelező hallgató és kara azonban meg három Biztos vagyok benne, hogy így tovább. Nem feledkez- dolgozo tanul. Szóval a mag egy sem kéri majd vissza az hetünk meg az üzemi álta- el van vetve az öntödében iskolapénzt! lános iskolásokról sem — ls> s most már csak az kel- F. K. is kezdték és végezték folyamatosan egészen 1933-ig; Érdekes kapcsolat alakult ki ez időben az obszervatórium Áldozatkészség — nagyszerű műszerek Az intézet munkatársai es a Szegedi Szabadtéri Ja- p^g sem idejüket, sem tokok rendezősége kozott. A erejüket és tudásukat nem rendezoseg keresere az sajnálják a munka elvégzéegyetemi időjárásjelző allo- se érdekében. Még az intémas minden előadási napon zet adminisztrátora, Zvara kulon idojarásjelentesben ta- jánosné is részt vesz az jekoztatta a játékok igazga- észlelők munkájában — s tosagat nemcsak arrrol, társadalmi munkában latja hogy ..a2 eloadas idejére el ezt a föladatot, varhato-e csapadék, ha- ,„ ,. ., nem arról is, milyen lesz Wagner professzor pelhőmérséklet, szeles, vagy daul nem e®y fontos mu szélcsendes idő lesz-e. Ugy gondoljuk, ezt a hagyományt . érdemes volna felújítani. Hiszen, ha például az elmúlt nyáron is megvan ez a kapcsolat, a szert tervezett és készített már el a fogyatékos műszerpark kiegészítésére. Legutóbb külföldi szakemberek körében is elismerést váltott ki az a mikroklimatológiai Hunyadi László előadásá- kísérleti szekrény, amely lenak közönsége sokkal keve- hetové teszi a talajkozeli sebbet bosszankodott volna le6tér különféle jelenségeiaz előadást háromszor egy- nek mesterséges előállítását más. után meghiúsító ziva- c® laboratóriumi vizsgálatát. Sok nehézséggel kellett megküzdenie már az intézetnek. 1947-ben egy váratlan orkán mindenestül elvitte a meteorológiai állomást az egyetem tetejéről. Most már úgy rögzítették, hogy Holnap nyílik a porcelán kristály fivegdíszműáruk VÁSÁRA ÉS KIÁLLÍTÁSA a Tisza Szálló épületében (Szeged, Széchenyi tér, központi villamosmegálló mögött.) HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KÜLÖNLEGESSÉGEK! Nyitva de. 10-től du. 6 óráig. ^ehfiiár 4: áyiáyíróbáL Kérek két. három, négy 10.). kiadóhivatalában (Klaujegyet az újságíróbálra — zál tér 3.) a szokásos munez a mondat mind többször kaidő alatt és az újságíróhangzik el ezekben a na- klubban este 6-tól 11 óráig pókban. Ügy látszik, már lehet beszerezni. nemcsak a bál rendezőbi- A ., . , zottsága, hanem a közönség . Az ujsagirobalon szamtais készül erre a kellemes- la" kedves meglepetes szőnek ígérkező farsangi ese- rakoztatja majd a kozonseményre. get- A mar hagyomanyos Az ötödik szegedi újság- tombola és az ismét megjeíróbálra a Hungária termei- lenö Szegedi Farsang című ben február 4-én szómba- újság ígéri a legtöbb mulatton este 9 órai kezdettelke- ságot, a műsor pedig — rül sor. Teljes bevételét a melyben Berdál Valéria, Kotársadalmi munkában épült uócs János, Lehoczky Zsubéketelepi párt- és művelő- zsa, Szabady István. Szabó dési ház berendezésére for- Miklós és SzcUalsy István, a dítják. Belépőjegyeket a Szegedi Nemzeti Színház Dél-Magyarország szerkesz- művészei lépnek fel — legtőségében (Sztálin sétány jobb szórakozást. tarok miatt. Szegedi meteorológusok — a szovjet csapatok szolgálatában 1933 után az anyagi támogatás hiánya miatt a Me- semmiféle szélvihar el nem teorológiai Obszervatórium sodorhatja. 1950-ig az intémár csak a nemzetközi há- zet adta a polgári légiforgalózatban vállalt kötelezett- lom számára is a prognózist ségeinek tudott eleget ten- Szegedről. Csak 1950-ben ka"í- pott önálló meteorológiai álSzeged felszabadulásakor lomást a szegedi repülőtér, az obszervatórium meteoro- A 90 éves Szegedi Meteorológusainak egy része helyén lógiai Obszervatórium munmaradt, s 1945 első napjai- kájáról keveset tud a nagytól egészen a háború befe- közönség. Pedig az olyan érjezéséig. május hónap vé- dekességeken kívül, hogy a géig a szovjet csapatok Sze- 90 év legmelegebb napja geden létesített tábori időjá- 1952. augusztus 15 volt, amirásjelző állomásának munka- kor 39,5 C° meleget mértek, társaiként teljesítettek »ka- 6 a leghidegebb nap 1942. jatonai szolgálatot« a szovjet nuár 24 volt, amikor —29,1 hadsereg kötelékében. C°-ig süllyedt a hőmérsék— Az azóta eltelt 16 esz- let — vannak ennek a muntendő alatt — tájékoztat kának talán kevésbé érdeWagner professzor — töb- kes, de annál több elismebet végeztünk, mint az elő- rést érdemlő mozzanatai: s ző hetvennégy esztendőben, ezek a mozzanatok alkotják Legutóbb az UNESCO mel- az elmúlt kilencven esztenlett működő Meteorológiai dő történetét. Világszervezet a nemzetközi Papp Lajos