Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

3 Vasárnap, 1991. január 29. 0 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) helyezték a Rudabányai Vas­ércdúsítót is. A GÉPIPAR szerkezete is megwáltozott a hároméves terv során. A gépiparon be­lül megkétszereződött a vil­lamosipari gépek gyártása, a híradástechnikai gépek és készülékek gyártása 82 szá­zalékkal, a műszeripar ter­melése 62 százalékkal nőtt. A szükségleteiknek megfele­lően több, mint kétszeresére nőtt a mezőgazdasági gépek termelése. 1960-ban, traktor­ból kétszerannyit, arató-csép­lögépból négy ás félszer annyit, silókombájnból más­félszer annytt termeltek, fnint 1957-ben. A közlekedé­si eszközök közül csökkent a normál tehergépkocsik termelése es nőtt a különle­ges rendeltetésű tehergépko­csik gyártása. Az autóbusz­termelés három év alatt — u.iabh, és újabb típusok gyár­tása mellett — megkétszere­ződött. A Diesel-mozdonyok es motorkocsik termelése 1960-ban a tervezett 3,4-sze­rra helyett csak 2.5-szerese volt az 1957. évinek. A híradás technikában a hároméves tervidőszak fo­lyamán a rádióvevőkészülé­kek termelése csökkent és megindult a televízió vevő­készülékek sorozatgyártása. (1960-ban kb. 140 000-et gyár­tottak). Megkezdődött a kép­csőgyártás. Bevezették a tranzisztoros rádióvevőkészü­lékek gyártását is. Villamos háztartási gépek termelése 1960-ban több, mint háromszor annyi volt, mint 1957-ben. A VEGYIPARON belül másfélszeresére nőtt a kő­olajfeldolgozó-ipar termelé­se A szénfeldolgozó-ipar termelése mintegy 70 száza­lékkal nőtt. A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően lényegesen növelték a nitro­gén műtrágyagyártás kapa­citását. 1960-ban több mint háromszor annyit termeltek, mint 1957-ben. A tervidő­szak elején üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot, amely ez idő szerint a ha­zai nitrogénműtrágyaterme­lés csaknem kétharmadát adja. A'í ÉPfTÖANYAGIPAR termelése 1960-ban a terve­zett 20 százalékkal szemben kb. 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi termelési színvonalat. Az épületelem­gyártás a három év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett. Téglából 27 szá­zalékkal, cserépből 70 száza­lékkal, aszbesztcement tető­fedő palából kétszeresre, ce­mentből 59 százalékkal, vas­betongerendából 69 száza­lékkal termeltek többet. Az építőanyagiparban is javult a termelőberendezések ki­használása. AZ ÉPÍTŐIPAR három év alatt több, mint 40 százalék­kal növelte termelését. Az állami építőipar 1960-ban mintegy 220 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott, kb. 30 000 fővel, 15 százalék­kal többet, mint 1957-ben. A hároméves terv az épí­tőipar fő feladatául a terme­lőerők koncentrálását és az építési idő csökkentését szab­ta meg. E feladatokat lénye­gében nem teljesítették. Há­rom év alatt nem csökkent az építőipar erőinek szétfor­gácsoltsága és csak kis mér­tékben — kb. egy hónappal csökkentették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő sze­rint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt. A KÖNNYŰIPAR leggyor­sabban fejlődő ágazata a há­roméves tervidőszak alatt a bútoripar ,volt A textilipar­ban a termelés növekedése három év alatt viszonylag mérsékelt, 23 százalék volt. Megkezdték a szintetikus szállal erősített, továbbá a nemeskikészitésű szövetek nagyüzemi gyártását. — Á ruházati ipar egészének ter­melése három év alatt 46 százalékkal nőtt. AZ ÉLELMISZERIPAR szerkezete is megváltozott. A tervidőszak folyamán 7 százalékkal nőtt a malom­és a sütőipar termelése. Jó­val nagyobb mértékben nőtt a tejipar (48 százalékkal), a konzervipar (35 százalékkal), a cukoripar (27 százalékkal) Az ipari termelés növeke- A növénytermelésben a és a húsipar (24 százalékkal) dése három év alatt 53 szá- fontosabb növények közül a termelése. Az egész élelmi- zalékban a termelékenység tervidőszak alatt a kenyér­saeriparra az utóbbi évek- és 47 százalékban a mun- gabona-vetés terhére nőtt a ben a termékek minőségé- káslétszám növekedéséből cukorrépa, a burgonya, a nek javítása és a választék adódott. Ez az arány ked- kukorica és általában a ta­bővítése volt jellemző. A vezőtlenebb annál, arrüt a karmánynövények vetréte­áütöipar a kenyértermelést terv előírt, A termelékeny- nHete Az olajos növények három év alatt 5 százalék- ség nagyobb mérvű növelé- és a zöldség termesztése nem kai, a péksüteménytermelést sét akadályozta, hogy az új, érte el a tervben előírt 20 százalékkal növelte A korszerű gépek ré termelő- szlntet ^ elmaradt az előző húsipar termelésén belül berendezesek üzembehelye- három év termeiési eredmé­évrol évre emelkedett a zésevel es haladottabb tech­hentesáruk (húsfeldolgozás) nológiai eljárások bevezeté­aránya. A hentesáruk közül sével egyldőben általában is a jobb minőségű termé- nem változtatták meg a kek termelése nőtt na- munkanormákat. gyobb mértékben. 1960-ban Három év alatt a szocia- „„ „„, .„„u a kolbászfélék termelése 60 lista iparban foglalkoztatott J**J« gaMasag0K százalékkal, a vörösáruk munkások és alkalmazottak, termelése 25 százalékkal valamint szövetkezeti tagok volt több, mint 1957-ben. Az száma 186 500 fővel, 17 szá- , ., , . , édesipar főleg a csokoládés- zalékkal nőtt ré jelenleg hozama nagyobb áruk termelését fokozta. A meghaladja az 1 300 000 főt. mertekben növekedett, mint konzervipar jelentősen nö- Ez a növekedés lényegesen nyei mögött is. A szocialista nagyüzemek terméseredményei az elmúlt három évben a legtöbb nö­vényből jelentősen felülmúl­A mezőgazdaság összes termelésén belül az állatte­a növénytermelése. A hús­velte a befőttek és a külön- több, mint amennyit á terv termelés az l 9S8—60. évek­féle gyümölcslevek termeié- előírt sét. A hároméves tervidőszak­A hároméves tervidőszak- ban az ipar jelentős mér- „„ . ..... ban általában kielégítő volt tékben csökkentette a ter- "l®1®8 22 ,szazalekkal; a gyap­a népgazdaság, ill. az ipar melrél költségek színvona­anyagellátása. Az időlegesen lát, a termékek önköltségét; ben vágómarhából 16 száza­lékkal, vágósertésből 15 szá­zalékkal, a tej- és tojáster­fellépő anyagellátási zavaró- a vállalatok, üzemek nyere­kat főleg az anyaggazdálko- sége évről évre emelkedett, dás hibái (helytelen elosz­tás, a készletek nem megfe­jútermelés 25 százalékkal volt több, mint három évvel korábban. Az állami gazda­ságok 78 százalékkal több Az ipari termelés nőve- darab hízott marhát, 50 szá­kedése ré szerkezetének át- zalékkal több tejet adtak lelő összetétele) idézték elő. alakítása, a termelékenység közfogyasztásra, mint a 1960-ban a munka terme- emelése ré a műszaki szín- megelőző három évben. E lékenysége az állami ipar- vonal fejlesztése mellett az növekedés nem az állatállo­ban az előirányzott 15 szá- Ipar munkájában olyan hlá- mány számszerű gyarapodá­zalék helyett mintegy 20 szá- nyok is voltak, amelyek gá- sából, hanem az állati hoza­zalékkal volt magasabb, tolták a termelési lehetősé- mok jelentős növekedéséből mint 1957-ben. A termeié- gek jobb kihasználását. Az származott A hároméves kenység évi átlagos 6,4 szá- utóbbi években jelentősen terv időszakában a szarvas­zalékos növekedése mégha- javult ugyan az iparvezetré marha- és sertésállomány ladta a korábbi években el- színvonala, egyes esetekben ért ütemet. Mindamellett, a azonban nem törekedtek termelékenység színvonala elég következetesen arra, még jelentősen elmarad a hogy a fejlettebb szocialista orszá- esetben ^ gok: így a Szovjetunió, Cseh- megfelelő termékek terme- seJ egyidejűleg — jelentősen Szlovákia ré a Német De- lését fokozzák. Nem volt kl- csökkent. Az állami gazda­mokratikus Köztársaság ter- elégítő a termelés műszaki sag0kban a melékemységi szintjétől. fejlesztésének üteme sem. lényegében az előző három év színvonalán mozgott, a juhállomány 15 százalékkal vállalatok minden emelkedett, a lóállomány pe­a szükségleteknek djg _ a fokozódó gépesítés­V. Mezőgazdaság szarvasmarha állomány jelentősen nőtt, a sertésállomány csökkent. A lakosság megnövekedett vásárlóereje, a növekvő ex­portigények kielégítése a ré felvásárlás fokozását tette szükségessé. A nagyüzemi kások és az alkalmazottak száma. Az állami szektorban 1960-ban az iparban 156 000 fővel, 16,7 százalékkal, az építőiparban 29 000 fővel, 15,3 százalékkal, a közle­kedésben 45 000 fővel, 18,6 százalékkal, a kereskedelem­ben 35 000 fővel, 18,6 szá­zalékkal dolgoztak többen, mint 1957-ben. A foglalkoztatottság növe­kedésén túlmenően több bér­ügyi, továbbá a családi Jö­vedelmeket növelő egyéb intézkedés javította a la­kosság anyagi helyzetét Nyereségrészesedés címén évről évre nagyobb össze­get, három év alatt több mint 3 milliárd forintot fi­zettek kl a dolgozóknak. A munkások átlagos havi ke­resete — a nyereségrész ese­sedré nélkül számítva — 1957—60 között az állami iparban 1486 forintról 1574 forintra, az állami építőipar­ban 1513 forintról 1577 fo­rintra emelkedett Az ala­csonyabb fizetési kategóri­ákba tartozó dolgozók száma csökkent: az 1000 forintnál kevesebbet keresők aránya 1957-ben 20,7 százalék, 1960­ban 12,9 százalék volt, 12,7 százalékról 18,4 százalékra nőtt a magasabb (2000 forint feletti) keresetűek aránya. Növekedett a kifizetett családi pótlékok összege A nyugdijak összege az 1957. évi 2,5 milliárdról 1960-ban több mint 4 milliárdra emelkedett. 1959-ben mint­egy 78 000 általános és kö­zépiskolai pedagógus fizeté­sét kb. 12 százalékkal ré több mint 7500 orvos havi fizetését átlagosan 16,5 szá­zalékkal emelték. 1960-ban emelték a tanácsok ré a fel­sőoktatást intézmények dol­gozóinak fizetését. A tervidőszak során — a jövedelmek jelentős növeke­dése folytán — egyrészt nagy mértékben (4 milliárd forinttal) nőtt a lakosság takarékbetétállománya, más­részt jelentősen növekedtek vásárlásai. A fogyasztás egy­re nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom három év alatt a tervezett 14 százalékos növekedéssel szemben mintegy 28 száza­lékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerforgalom 24 száza­lékkal, a ruházati cikkeké 20 százalékkal, az ú. n. »tar­tós* fogyasztási ré egyéb iparcikkek eladása 44 száza­lékkal emelkedett. Az élelmiszerek közül el­sősorban az élettani szem­pontból értékesebb élelmi­szerek fogyasztása emelke­dett A hároméves terv idősza­kában a ruházati forgalom a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a konfekcionált ruházati cik­kek vásárlása. A lakosság kereslete leg­inkább a különböző tartós fogyasztási cikkekre, építé­si anyagokra, bútorokra, lakberendezési ré lakásfel­szerelés) cikkekre, jármű­vekre stb. Irányult. A leg­több műszaki ré villamossá­gi cikkből a tervezettnél na­gyobb mennyiség került for­galomba: például mosógép­ből 345 000 darab, porszívó­gépből 70 000 darab, padló­kefélőgépből 27 000 darab, televízió vevőkészülékekből 112 000 darab, motorkerék­párokbői 87 000 darab. Az 1960. évi eladás bútorokból 141 százalékkal haladta meg az 1957. évit ré jelentősen nőtt a hangszerek, a köny­vek ré a kozmetikai cikkek forgalma is. Számos olyan cikk került forgalomba, ame­lyet külföldről hoztunk be. Egyes cikkekből — például bútorokból, egyes rádió- ré televízió-vevőkészülék típu­sokból — nem volt megfele­lő a választék. A hároméves tervidőszak szociális, egészségügyi során alapvető társadalmi kulturális céljainak kíelégí átalakulás ment végbe a tésére ls. Gondoskodás tör- gazdálkodás térhódítása le­mezőgazdaságban. A dolgcr- tént az idős ré munkaképte- hetővé tette az árutermelés zó parasztság túlnyomó jen mezőgazdasági termelő- növelését. A három év alatt többsége a nagyüzemi gaz- szövetkezeti tagok ellátésá- az összes felvásárlás kb. 15 dálkodás útjára lépett Az ról A tervidőszak végén százalékkal nőtt. Több fon­1961. január 20-i adatok ezen a címen már mintegy tos cikk, mint pl. a kenyér­szennt 4750 termelőszovet- 137 ezer f6 résZesült rend- gabona, a vágósertés, a to­kezet volt az orszagban a szeres öregségi, illetőleg jás felvásárlása elmaradt az termelőszövetkezetek tagjai- nyugdíjjárulékban. előirányzattól. A felvásárlá­?ak meghaladta az Az álj;imi gazdaságok si tervtől való elmaradás, / 100,?100-®t. A "ec attst* pén^gyi eredményében a valamint a lakosság fogyasz­8zövet _ii2 hároméves terv folyamán ja- tásának az előirányzottnál vulás mutatkozott. A nö- nagyobb mérvű növekedése IX. 4 lakosság egészségügyi és kulturált* ellátottsága szektor arány* az ország TÉB«7 •» 1 vénytermelré önköltsége egy- egyes mezőgazdasági termé­nuar -u-an BÍ,Z szazaié* , J AUI I >. „„KÜV^-U. volt re kedvezőbben alakul, ezzel kek kivitelének csökkenté­A' mezőeazriasáa feileszte- "®mben az állattartás egyes sét ré egyes élelmiszerek be­j\ mezogaznasag lejieszie- A„„]V.„„ mA„ tette ágaiban még mindig magas hozatalának fokozását az önköltség. szükségessé. VI. sét szolgált* az elmúlt há­rom év alatt a műtrágya­ellátás, a gépesítés, a ta­lajjavítás, az építkezések stb. nagymérvű fokozása. Az 1958—60. években a fel­használt műtrágya mennyi- A hároméves terv idósza- motorvonatot állítottak főr­sége kb. 2 millió tonna volt, kában jelentős mértékben galomba. több mint kétszer annyi, n°tt a közlekedési vállalatok Előrehaladt mint az 1955—57. években szállítási teljesítménye, bő Közlekedés folyamán a a tervidőszak közúti hálózat 1960-ban az egy kat. hold vült a közlekedési hálózat korszerűsítése is. Három év szántóra szőlőre és kertre és nőtt a járműállomány, alatt közel 2000 km hosszú jutó műtrágya mennyisége 1960-ban a teherforgalom 45 útszakaszt pormentes, bitu­meghaladta a 75 kg-öt, a százalékkal, a személyforga- menes burkolattal láttak el. tervezett 60 kg-mal szem- lom 33 százalékkal volt na- A tervben előirányzott Bű­ben. A tervidőszak alatt 280 gyobb, mint 1957-ben. dapest—Tatabánya közötti ezer kat holdon az előző A VASUTAK áruszállítása betonburkolatú út építése 3 évinél 70 százalékkal na- a három év alatt 31 száza- nem fejeződött be. gyobb területen végeztek ta- lékkai, utasforgalma 45 szá- Az utasforgalmat lebonyo­lajjavítást. zalékkal emelkedett. Az lító távolsági autóbuszok A hároméves terv idősza- 1958—60- években több mint hálózata 2500 km-rel bővült, kában a mezőgazdaság 19 8000 új vasúti teher kocsit járműparkja mintegy 1000 ezer traktort. 2100 db. ga- * JES0^ autóbusszal nőtt, utasforgal­bonakombájnt ré jelentős csit helyeztek üzembe, to- ' számú traktoros munkagé- vábbá mintegy 100 Diesel- ma csaknem megketszerezo­pet — többek között több mozdonyt, motorkocsit és dött. mint 19 000 traktorekét, kb. 9000 vetögépet. 2400 siló­kombájnt — kapott. 1960. év végén a traktorállomány elérte a 40 ezer darabot, az egy traktorra jutó szántó­terület az 1957. évi 357 kat. VLF. Külkereskedelem A tervidőszak során jelen- mék volt. Növekedett a gép­tősen bővültek az ország behozatal is. 1958-ban a be­holdról 1960 év vécére Mn nemzetközi gazdasági kap- hozott érték 70 százalékát kat holdra SökténT A csolatal- 1958' 68 196°" tették ki az anyagok ré a efeberuházások eredménve- zött a behozatali forgalom félkésztermékek és 17 szá­toi rSLS lMÍ évenként átlagosan 23 száza- zalékát a gépek. 1960-ban ez ban 23 S SiáS ^^Jt^Toött^^ 32 ará"y 60 SZáZ*lék' "letVe gépi munkát végeztek, két 1 Vleraitésrakban - a 27 Szá2alék VOlt Tíőhhnnylt' £lrV9& korábto réektéz hasonlóan A ételben a gépipar ter­minek Lfa-^ - a behozatal legnagyobb mékeinek aránya 1960-ban ^dli^tainl reg.^t része anyag ré félkrézter- elérte a 38 százalékot. VILL 4 lakosság jövedelme és vásárlásai zőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött. A felsoroltakon kívül ts sok más támogatást kapott a mezőgazdaság, elsősorban A hároméves terv idősza- százalékkal volt több, mint a szövetkezeti szektor. _Há- kában jelentősen — a ter- 1957-ben. (A hároméves terv rom év alatt a termelőszo- vezettnél nagyobb mérték- — a nyereségrészesedés nél­vetkezetek mintegy félmillió ben — javult a lakosság küj — 6 százalékos reálbér­sertés- ré 350 000 szarvas- anyagi helyzete. A munkások növekedést irányzott elő.) marha-férőhelyet építettek, és alkalmazottak egy kere- Három év alatt a népgaz­Jelentős összeget fordítottak sőre jutó reálbére — a nye- daság különböző területein a hároméves terv időszaké- reségrészesedrét is számítás- kereken 365 000 fővel — 14,5 ban a termelőszövetkezetek bavéve — 1960-ban 10—11 százalékkal — nőtt a mun­Az 1958—60. években to­vább javultak az egészség­ügyi viszonyok. A tervidő­szak során — elsősorban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti mozgalom növeke­désével — lényegesen meg­nőtt azoknak a száma, akik­re az általános társadalom­biztosítás kiterjed. A terv­időszak végén az egész lakos­ságnak mintegy 85 százaléka volt már jogosult a társada­lombiztosítási szolgáltatások igénybevételére. A tervidőszak során jelen­tős összegeket fordított az állam a gyermekek ré az if­júság nevelésére. A bölcsö­déi férőhelyek száma két­ezerkilencszázzal nőtt és 1980. végén minden ezer böl­csődré korú (3 éven aluli) gyermek közül hatvanöt volt elhelyezhető bölcsődében, az óvodás korú gyermekek több mint harminc százaléka járt napközi otthonokba. A tervidőszak végén az iskoláskorúak közül vala­mennyi oktatási intézmény­ben lényegesen többen ta­nulnak, mint három évvel ezelőtt. Az 1960—61. tanév­ben mintegy 1,4 millió ta­nuló jár általános iskolába, a középiskolai tanulók szá­ma megközelíti a kétszázöt­venezret, az egyetemeknek, főiskoláknak, valamint az egyéb felsőoktatási intézmé­nyeknek több, mint negy­venezer hallgatója van. Az általános iskolai tanulók száma 10,6 százalékkal, a középiskolai tanulóké 51,1 százalékkal, a felsőfokú ok­tatásban résztvevőké 22,2 százalékkal haladja meg az 1957—58. tanévi szintet. A fiatalság szakmai, gya­korlati tudásának megalapo­zásra a hároméves tervidő­szak első évében az általá­nos iskolák felsőbb évfolya­mán ré az általános gimná­ziumokban politechnikai ok­tatást vezettek be. Az 1960— 61. tanévben az általános is­kolák V—VIII. osztályos ta­nulóinak több, mint egyhar­mada, az általános gimná­ziumok nappali tagozatos ta­nulóinak a fele részesül po­litechnikai oktatásban. A fel­sőfokú képzésben a műszaki tudományágak vannak elő­térben. A műszaki egyete­mekre jelenleg tizenkétez­ren járnak. A tervidőszak három éve alatt háromszázharmincezer tanuló fejezte be általános Iskolai tanulmányait, kilenc­venhatezer középiskolás érettségizett ré tizenkilenc­ezer fiatal szerzett egyetemi, főiskolai diplomát. Ez idő szerint már évente három­szor annyian tesznek érett­ségi vizsgát, illetve szerez­nek egyetemi, főiskolai ok­levelet, mint a felszabadulás előtti években. A hároméves terv idősza­kában számos új iskola épült: az általános iskolai osztálytermek száma kétezer­egyszázzal, a középiskoláké négyszázkilencvenöttel gya­rapodott. A tantermek szá­mának növekedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólét­szám emelkedésével és ezért az utóbbi két tanévben a tanterem-ellátottság átme­netileg rosszabbodott. Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gon­dot fordított a lakosság ál­talános műveltségének a szervezett oktatáson túlmenő fejlesztésére is. Jelentősen nőtt a kiadott művek száma ré példányszáma: az 1958— 60. években összesen ötven­ötezer mú (könyv, zenemű, brosúra stb.) jelent meg. 160 millió példányban, melyből kilencvenötmillió volt a könyvek példányszáma. Újjáépült a Miskolci Nem­zeti Színház, a Debreceni Csokonai Színház kamara­színháza, valamint a Nyír­egyházi Színház, megkezdte működését az Odry Szín­pad. A rádióelőfizetők száma 1958—60-ig négyszázötven­ezerrel emelkedett ré 1960. végén meghaladta a kétmil­lió-kétszázezret. A három­éves terv első évében meg­indult a rendszeres televí­ziós adás. A szabadsághegyi állomáson kívül a Kékesen, Szentesen. Pécsett, Sopron­ban, Miskolcon közvetítő ál­lomások épültek. 1960 végén már száznégyezer volt a te­levíziótulajdonosok száma. Budapest, 1«HU. január 29. Központi Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents