Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

MtIMMItl VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJFTEK! Ma: íl. évfolyam, 25. szám Ára: 70 fillér II Központi Statisztikai Hivatal közzétette a hároméves terv teljesítéséről szóló jeientést A népgazdaság fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulása J958—1^60-ban 1958—60-ban a magyar dolgozók jelentőt tikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében. a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták « hároméves tervben kitűzött célokat. Az eredetileg megszabott feladatok jelentós túlteljesítését elősegítette az, hogy 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 1958. évi eredmények alapján « n szocializmus építésének áttalános I. gyorsítására mozgósította a dolgozókat. A népgazdaság fejlődésének meggyorsításához hozzájárult a nemzetközi gazdasági kapcsolatok — ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsolatok Í— jelentős kiszélesítése. Az 1958—60 közötti időszakban a nép gazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő adatok jellemzik: A lakosság száma és a társadalom szerkezete A tervidőszak folyamán gozott (Az 1949. évi népvégrehajtott népszámlálás számlálás adatai szerint a előzetes adatai szerint 1960. keresők fele dolgozott a január lton a lakosság szá- mezőgazdaságban és 22 száma 9 976 530 fő volt, majd zaléka az iparban és az épí1960 júliusában elérte és túl- tőiparban.) haladta a tízmillió főt. • A termelőszövetkezeti mozA népszámlálás anyagá- galom jelentős fellendülése nak előzetes feldolgozása a folytán a tervidőszakban a következőkről ad 6zámot: mezőgazdaságban is a szoA népszámlálás idején a cialista termelési viszonyok keresők száma ötmillió 300 váltak uralkodóvá. 1961 javolt Az összes ke- nuárban az egész népgazdaresok mintegy 35 sza zaléka . , a mezőgazdaságban és több sagban a keresok mintegy mint 30 százaléka az ipar- 90 százaléka a szocialista ban és az építőiparban dol- szektorban dolgozott. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása I Brazília felé halad j a „Santa Maria'* l m Az új | helyi autóbnszaienefrend Vasárnap, 1961. január 29. | Új prémiumA szegedi meteorológia 90 éves ! a heiyüparban 1871-ben végeztek először Szegeden napról napra rendszeres időjárásjelzést, hőmérséklet- és csapadékmérést. Azóta 90 év telt el. 90 év tudományos kutatásairól, munkájáról számol be az 5. oldalon riportunk, amely az azóta önálló egyetemi intézetté fejlődött Éghajlattani Intézet életét ismerteti. Képeinken Zvara Jánosné és Hegedűs Imre, az intézet és a nagymúltú Egyetemi Meteorológiai Obszervatórium műszereit ellenőrzik. '.llillili:|)ilnliillilnlirln«iiiiifl:!lM':i:;at.lM. A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960-ban — előzetes számítások szerint — mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A nemzeti jövedelem termelésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari termelés 1957-ről 1960-ra az előirányzott 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése 1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlagosan 11—12 százalékkal haladta meg az 1955—57. évek átlagát. A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyedrésze közvetlenül fogyasztásra került A fogyasztási alap a hároméves terv időszakában évről évre emelkedett és egy lakosra számítva — előzetes adatok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957. évit A tervidőszak folyamán jelentősen növekedtek a népgazdaság állóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgalom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél in. Beruházások — felújítások A hároméves tervidőszak rorán — 1959. évi árakon számítva — beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítottunk. A beruházásokra fordított ősszeg egyharmada Budapesten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesztését szolgálta. 1958—60-ban az összes beruházások 44 százaléka szolgálta az ipar és az építőipar fejlesztését: Ipari és építőipari beruházásokra három év alatt — 1959. évi árakon számítva — kb. 39 milliárd forintot fordítottak. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege három év alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 százalékát A beruházások kb. 10 S7tazaléká jutott lakásépítkezési célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből öszszesen 130 000 lakás készült el, a tervben előirányzott 110 000-rel szemben. A beruházási tevékenység nagymértékű fejlődésével nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehajtásának színvonala. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott, a megvalósított beruházások egy része többe került, mint amennyit előirányoztak. százalékkal. a könnyűiparéi; 34 százalékkal, az élelmi-j;i szeriparé 19 százalékkal iii emelkedett Az egyes ágazatok terme-., lését a hároméves terv idő-p; szakában részleteiben a következő adatok jellemzik: A BÁNYÁSZATON belül — a terv előírásainak meg-j§j felelően — megváltozott a-3 szén- és a kőolaj ki termelés aránya. 1960-ban a széntermelés 25 százalékkal volt több, mint 1957-ben, a kőolajtermelés ugyanakkor 80.. százalékkal nőtt A VILLAMOSENERGIATERMELÉS — az ipari ter-i melés növekedésével párhuzamosan — három év alatti 40 százalékkal nőtt Az erő-: művek teljesítőképessége —L az új beruházások révén —riUttttiUQ! 1958—60. között 280 mw-tal bővült. A KOHÁSZAT termelése három év alatt — a terv előírásainak megfelelően — kisebb mértékben 36 százalékkal nőtt mint az egész ipari termelés átlaga. 1960-ban acélnyersvasból 49 százalékkal, acélból 37 százalékkal melegen hengerelt acélból 38 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. Jelentős fejlődés volt a tervidőszak során az alumíniumgyártásban is. Uzembehelyezték a Dunai Vasműben a meleghengerművet, az I. sz. Martin-kemencét a II. sz. kokszolóblokkot, a Lenin Kohászati Művekben az ércelőkészítőt Részlegesen üzembe(Folytatás a 3. oldalon.) lfffiIRIBH|tllWHWiaillll)llimaiHlllfHIHUlHIIHIimiHHHH»l»flHIWIIH>líIHI» A szegedi járásban Mórahalom a huszonötödik termelőszövetkezeti község A járásban még 5 falu parasztjai döntenek most A szegedi járás harminc községe közül ötben: Ásotthalmon, Dorozsmán, Zákányszéken, Bordánybán és Domaszéken nem alakult még át a mezőgazdaság arculata. Ezekben a helységekben is nagyon gyorsan szaporodik azonban a szövetkezést választó gazdák száma. Dorozsmán és Asotthalmon a földművelő emberek többsége döntött már. Ipar A hároméves terv időszakában az ipari termelés évi átlagos növekedése meghaladta a 12 százalékot. Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti iparé 25 százalékkal (együttesen mintegy 40 százalékka^ haladu meg az 1957. évi szintet. A szocialista széktor — az állami iparvállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek — aránya az ipari termelésben 1960-ban mintegy 98 százalék volt. Az állami ipar termelésén belül a nehézipar termelése három év alatt mintegy 49 Kádár János elvtárs részt vett a pálfai Egyetértés Tsz zárszámadó közgyűlésén A pálfai Egyetértés Tsz ötszáz tagja egy évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a 3400 holdas közös gazdaságban. A szövetkezet azóta Tolna megye egyik legjobb mint 40 forint jut egy munkaegységre, s ugyanakkor a szövetkezet félmillió forintot tartalékolt rendkívüli kiadásokra. A pálfai közös gazdaság közös gazdaságává fejlődött: szombaton tartotta zárszáma kezdeti négyszázezer forin- adó közgyűlését, amelyen tot kitevő közös vagyon részt vett Kádár János elvmintegy harmincszorosára társ. az MSZMP Központi növekedett, a tiszta vagyon Bizottságának első titkára, pedig négy és fél millió fo- Sándor József elvtárs, az rint. A szövetkezet termelési tervét túlteljesítette, amiért több mint kétmillió forint hitelelengedést kapott Az év elején 25 forintos munkaegységet terveztek a közös gazdaságban. A jó munka azonban sokkal nagyobb jövedelmet eredményezett, mert a prémiummal és a földjáradékkal együtt több MSZMP Központi Bizottságának tagja és a megye vezetői. A közgyűlésen felszólalt Kádár János elvtárs, aki a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét és jókívánságait adta át a pálfai szövetkezeti gazdáknak, majd a közgyűlés után megtekintette a gazdaságot és hosszan elbeszélgetett a szövetkezet tagjaival (MTI) Zákányszéken, Domaszéken és Bordánybán is szaporodnak a belépési nyilatkozatok, s így ezeken a helyeken is nemsokára megalakítják termelőszövetkezeteiket a dolgozó parasztok. Pénteken estig a szegedi járásban 14 ezer 571 parasztcsaláddal nőtt a szövetkezeti gazdák száma, akik határrészüknek megfelelően már létre is hozták közös gazdaságaikat. Az új szövetkezetekben az indulással járó dolgokat intézik. Az újabb, tömeges paraszti elhatározást az is mutatja, hogy a járásban egy nap alatt, pénteken 1 ezer 33 parasztcsalád 4 ezer 706 kataszteri hold földdel jutott elhatározásra, s vált szövetkezeti taggá. Tegnap, szombaton Mórahalmon is megtörtént a teljes fordulat. Mórahalom ugyanis a szegedi járásban huszonötödiknek szintén termelőszövetkezeti faluvá vált. A mórahalmi határrészeknek megfelelően alakultak meg az új, közös gazdaságok, szám szerint öt. Több modern bútor kerül az üzletekbe Ebben az esztendőben a tavalyinál 18 százalékkal több teljes szoba berendezés és különálló bútor kerül az üzletekbe. Ebben az évben a forgalomba kerülő bútoroknak már 40 százaléka korszerű kisbútor lesz. A tavalyinál jóval több variálható ebédlőszoba és dolgozószoba szekrényt, összerakható könyvespolcot, dohányzóasztalkákat, modern vonalú heverőket és kagylófotelt gyártanak. Ebben az évben kerül először az üzletekbe az újfajta, modern, teljes szobagarnitúra. 1961-ben megszűnik a konyhabútorhiány is. Az év végéig 90 000 garnitúra hagyományos és modern konyhai berendezést hoznak forgalomba. Sok millió forint értékben vásárol a kereskedelem az idén külföldről is bútorokat, lakberendezési cikkeket. A forgalmi tervek szerint a boltokba kerülő bútorok 20 százaléka külföldi lesz. Magyar árucsereforgatm A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttségei a Budapesten folytatott tárgyalások eredményeképpen szombaton este aláírták a kétorlengyel i megállapodás szág 1961. évi árucseréjére vonatkozó jegyzökönyvet. A jegyzőkönyv az 1961—1965. évekre megkötött hosszúlejáratú megállapodás alapján jött létre.