Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

Ssombat, 1961. Január tK 195 Két és fél ezer gyermek részesül mosí Sabin-oltásban Szegeden Csütörtökön Szegeden ls megkezdődtek a gyermekbénulás elleni, Sabin-íéle védőoltások. Az első nap Belváros, Alsóváros és Móraváros, valamint Petőfitelep és Újszeged érdekelt szülőinek mintegy 90 százaléka pontosan meg is Jelent gyermekével. Hasonló gondossággal mentek el pénteken a védőoltásokra a rókusiak és felsővárosiak is. A védőoltások kötelezők, mert —, mint az ismeretes —, az országos vizsgá'atok kimutatták nagy eredményüket A szegedi tapasztalatok is megnyugtatók: az 1959es védőoltások következtében kekre kötelező a Sabin-féle védőoltás. (Az 1958-ban születettek másod-oltást kapnak, vagy pedig akkor az elsőt ha valamilyen okból annak idején kimaradtak.) Azért hogy lehetőséget biztosítsanak azoknak a szülőknek, akik elfoglaltságuk, vagy egyéb körülmény miatt csütörtökön és pénteken nem tudtak megjelenni, a jövő héten: hétfőn és pénteken a kerületi tanácsadókban ismét végeznek védőoltást, s erre már idézőt is külde-ek. Azok ellen, akik a pótvédőoltásokra sem viszik el gyermekeiket szabálysértési a múlt esztendőben úgyszól- eljárást Indítanak. Szegeden ván nem fordult elő váró- most> januárban körülbelül sunkban gyermekbénulésos ké, ^ f.]ezer gyermek kap. megbetegedés. Most az 1959. január I és 1990 november ia meS « Sabin-féle védőol30 között született gyerme- tást. A jó szakmunkás-képzés iskolájában Mesterségeket tanulnak az lfiű Gárda otthon lakói Újszegeden, a Szőregi út rat* alakított ki. A főépület foglalkozásokon. Mindössze mellett 50 éve áll egy épü- mellé a kőmüvestanulók egy harmadéves kertésztalet. Felépítésekor is gyer- szaksegítséggel és társaik nuló van, de az elsősök számekvédelmi célokat szolgált munkájával egy sor műhelyt ma már 16. Üvegházaikban és ma is. De ha csak kívüli építettek fel. A 40 személyes nemcsak a konyhakertészetről szemléljük is ezt az ott- hálószobákból apró szobákat tel ismerkednek, 400 fajta hont, sok változást vehetünk választottak le, melyet a la- dísznövényt is nevelgetnek. észre. A sovány, sápadt ar- kók igen kedvesen, ízlésesen cú, durva egyenruhába bújtatott gyerekek sivár, zártintézeti élete már a múlté. Most nyaranként vidám, jól táplált fiatalok zsivaja veri fel a környéket. De nemcsak a külső kép változott A legszembetűnőbb az a változás, mely a Kirepültek az els5 „fecskék kapun belül történt. Kezdetrendeztek be. Külön jól felszerelt műhelyekben végzik most már gyakorlati foglalkozásaikat az asz'alos-, a lakatos-, a nőiszabó- és a kertészipari tanulók. ben általános iskolai tanulók éltek itt. Majd 1957-ben, egy átrendezés során iparitanulóotthon lett. Jól felszerelt műhelyekben Az első fecskék a múlt évben repültek ki. 1960-ban 65 fiatal hagyta el régi otthonát, szakmával a kezében. Közülük 40 lány. A lányok zömmel a női szabó mesterAz otthon 130 lakója mun- 6éget tanultak ki. A fiúk kájávai valóságos -meseváMa; Arányi György zeneszerző estje az újságíróklubban Ma este 8 órai kezdettel Szegeden, az újságíró-klubban mutatkozik be először vidéki közönség előtt a még kevéssé ismert, de tehetségéből ítélve sokra hivatott budapesti zeneszerző, a fiatal Arányi György. Műsorán — amely Budapesten már igen szép sikert aratott — leg- adóművész, a csellista tsépy újabb művei — két szvit, Eszter és Masopust Rezső egy csellóra és zongorára hegedűművész kísér el szekomponált szonáta és egyéb rövidebb kompozíció — szerepelnek. Az est érdekessége, hogy a zongoránál maga a szerző ül majd, akit két fiatal előgedi fellépésére. Képeink a két előadóművészt mutatják be Arányi György után olvasóinknak és az előadóest után érdeklődő közönségnek. asztalos, lakatos, kertész, cipész, felszolgál, és szakács -segédlevéllel* távoztak. Az Ifjú Gárda női szabói az ország legkülönbözőbb vidékeire kerültek és ahogy a Az Ifjú Gárda kertészei egyébként felváltva, hetenként a füvészkertben végeznek gyakorlati munkát. A kertészet mellett igen népszerű az asztalosmesterség is. A fiúk saját, jól felszerelt műhelyükben végzik gyakorlati foglalkozásaikat, hason lóképpen a lakatosok. Ezenkívül még sok ipari tanuló él az Ifjú Gárdában, akik Szegeden tanulnak cipész-. felszolgáló-, szakács-, kőműves-, lakatos- és szűcs mesterséget. Az Ifjú Gárda fiataljai jelenleg nagy munkában vannak. Február 8-ra készülnek. Névadóikat, az Ifjú GárJát ugyanis 18 évvel ezelőtt ölték meg a fasisz'ák. Ez alkalommal nagyszabású kiállításra készülnek. A legszebb (51. folytatás.) Es a magatartása... Hogyan is mondta Kulcsár Pista bácsi? Ez a Szerencsés valahogyan kifordult magából. Nem törődik az emberekkel, feléjük sem néz, jelentésekből tájékozódik és körlevelekkel igazgatja az osztály munkáját. Hamisítatlan bürokrata lett belőle. Milyen igaza volt Kulcsár Pista bácsinak, amikor ezt mondta: -Te Benkő, körmére kellene nézni, és esetleg a körmére koppintani ennek a Janinak... Nem jó ám az, ha valakit rosszul kímélnek, nem szólnak neki, amikor butaságokat csinál, vagy botladozik, csak várják, hogy hadd gyűljön körülötte a piszok, aztán egyszer csak a nyakáig ér és a szerencsétlen belefullad. Akkor kell az Ilyen embert karonfogni, amikor még könnyen szembenézhet önmagával és kimászhat a slamasztikából.* Bizony, nagyon igaza volt, és nagy kár, hogy ő nem hallgatott az öreg, tapasztalt munkásra. Ha Szerencsés valami őrültséget követett el, s most majd összeroskad a következményei alatt, hát ő ezt sohasem bocsátja meg önmagának! Furdalta a lelkiismeret. Tudott ő, látott sok mindent. Észrevette Szerencsés fennhéjázását, szerénytelenségét, tudta, hogy elromlott a viszonya az embereivel, egyáltalán furcsán kezdett viselkedni. A kis Bolgár is, szinte zokogett, amikor a pártirodán elpanaszolta neki, miképpen rótta meg Szerencsés, mert nem akar ötödmagával elmenni a boglári üdülőbe. Ó el is tűnődött azon, hogyan lehet az, hogy egy munkásember nem érti meg, ha egyszer egy háromgyermekes családapának nincs pénze nyaralásra, akkor nem mehet el, s ez nem dacolás, nem hálátlanság, hanem realitás. Mindezt látta, tudta, megértette, mégiscsak egyszer-kétszer tette szóvá Szerencsésnek, akkor is szőrmentén, $ még annyira sem volt következetes, hogy legalább őszinte szóra bírta volna! Beérte egynéhány intő szóval s még az is nehezére esett. És ha most majd drágán kell fizetnie ennek az embernek ezért az oktalan kíméletért? És most? Mitévő legyen? Hiszen még most is azt súgja valami itt belül, hogy hallgasson, ne tegyen egy lépést sem, mintha észre sem vette volna ezeket a dolgokat. Ha egyszer majd valami kiderül, és Szerencsés nagy csávába kerül, ő akármikor moshatja kezeit. JCinek jutna eszébe Szerencsés elbukásáért felelősségre vonni az üzemi pártbizottság titkárát? Senkinek. De hohó! Szerencsés különös élete... Semmit sem tudnak arról, hogy hol volt, mit csinált élete első felében? Sok, azóta szerzett benyomás ugyan azt látszott igazolni, hogy egy becsületes munkásemberrel van dolguk, aki tud és szeret dolgozni, sőt hozzá volt szokva a munkához, tehát nem valószínű, hogy valami elkallódott burzsúj. Meg aztán senki sem kereste őt, márpedig ha valami jelesebb családból kallódott volna el, már ezerféle módon kutattak volna utána. Szóval fel lehet tételezni, hogv nem kíeyót melengettek a keblükön, de azért ilyen esetben mindenre gondolni kell. Már most ezért az emberért ő személyes tel helytállnak. Távolesik tőlünk, hogy az iparitanuló-képzéssel foglalkozó üzemeket és magánkisiparosokat sértegessük, de meg kell állapítani, hogy itt, az Ifjú Gárdában lényegesen többet foglalkoznak az ipari tanulókkal, mint bármelyik más helyen. Itt egy másod-, vagy harmadéves nőiszabó-tanuló önállóan készít el egy-egy ruhát. Az Ifjú Gárda -rendelt részlegének* már igen nagy tábora van Szegeden és elégedettek a lányok munkájával. A kertészkedés is hódít Ha munka közben akad szabad idő, azt is hasznosan töltik el. Ilyenkor anyagismerettel gazdagítják és egészítik ki az iskolai tananyagot, vagy a legjobb szabásmintákkal Ismerkednek. Az Ifjú Gárda lakói között egyre nagyobb tért hódít egy igen szép mesterség, a kertészkedés. Húsz holdnyi területükön bőven akad munka s kitűnő ismereteket szerezhetnek a gyakorlati felelősséget, vállalt a párt, Haraszti igazgató, s az egész munkáskollektíva előtt, ö fogta a kezét, ő hozta a gyárba, D javasolta kiemelését, sőt, egyszer párttagságának ügyét is a pártbizottság elé vitte. Az ő személyes felelőssége vitathatatlan. De mi lehet Szerencsés átváltozása mögött? Hol itt a kutya elásva? Csak abból indulhat ki, hogy Szerenesés nem tisztességes úton igen nagy összegű pénzhez jutott. Sikkasztott? — hasított bele a gondolat. — Az lehet. Az ő helyén sokféleképp lehet fekete pénzhez jutni. Például úgy, hogy összejátszik egy hasonszőrű csalóval, aki valamelyik építőanyagnagykereskedelmi vállalat értékesítési osztályán ül, nagy tételben anyagot rendel nála a gyár nevében, s aztán az anyag valahol útközben -elkallódik*, sohasem érkezik meg a gyárba, hanem fekete csatornába jut, viszont az átvételt ő, Szerencsés elismeri, és kifizette az eladó vállalatnak. Az anyag árán pedig megosztoznak a cinkossal. Ez is egy mód, de hányféle rejtett módszer akad még, emlők, amelyeken át mindenféle gazember szívja a társadalom vérét? Eleget lehet olvasni ilyesmit az újságban. Elképzelhető, hogy Szerencsés ilyen úton-módon jutott csalárd pénzhez. Elhatározta, hogy ennek a végére jár. Alig várta, hogy pirkadjon, besietett a gyárba. Boldizsár Istvánnal beszéli meg az ügyet Boldizsár megbízható ember, kommunista, jól képzett számviteli szakember. — Foglaljon helyet, Boldizsár elvtárs — kínálta, amikor hívására Boldizsár átjött a főkönyvelőségtől. — Egy fontos és bizalmas ügyben kérem a segítségét. De szeretném a lelkére kötni, Boldizsár elvtárs, hogy kettőnkön kívül egyelőre senki sem tudhat az ügyrőL — Kérem. — Ma délután, mondjuk negyed hatkor, amikor az irodából mindenki hazament, átmennénk az építési osztályra. Át kell vizsgálni az anyagkönyvelést a bizonylatokkal együtt. Feltevésem a következő: az osztályon nagyszabású sikkasztás történhetett, például megvett, kifizetett, de le nem szállított anyag eltulajdonítása útján, vagy ilyesmi. Ezt maga már jobban tudja. — Nem lesz könnyű. Meddig kell végezni? — Még ma éjjel. Legkésőbb reggel hatig. — Rendben van, Benkő elvtárs. Csak egyet kérnék. Hadd hozzam magammal Tímár elvtársat, segítségül. Kezeskedem érte. — Nem ismerem, várjon csak? Nem az a kövérkés, vöröses hajú? — De igen. Feltétlenül megbízhat benne. — Jó. Akkor várom az elvtársakat öt órakor itt. Benkő egész nap nyugtalanul mászkált a gyárban. Nem akart Szerencséssel találkozni, összevissza kavargott a feje. Mit csináljon? Egy ilyen barátot -kinyírni* hát nem hóhérmunka ez? De hátha csal a látszat, s minden mentve van. Nem, ez teljesen valószínűtlen. Valaminek lennie kell. A párt, a tisztesség azt követeli, hogy irgalmatlanul tárja fel a bűnt, ha elkövették, és távolítsa el a fekélyt. De követelhet-e olyat a párt, hogy valaki a legjobb barátját kínpadra vonszolja? Eh, de nehéz ez. Most mindenesetre mindent tisztázni kell. A legapróbb részletességgel és kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal. Amíg nincsenek bizonyítékai, addig vár és hallgat (Folyt köv.) nevelők értesültek, csak- mesterműveket állítják ki. nem valamennyien becsület- ezzel is dokumen'álják: jó kezekben van az iparitanulóképzés a nevelőotthonban. Sűrítik a járatokat a heiyi autóbusz* közlekedésben Holnap közöljük az új menetrendet Két gépkocsival gyarapo dott a Szegedi Közlekedési Vállalat autóbuszparkja. Ezáltal lehetővé vált hogy több vonalon sűrítsék a járatokat a szegedi helyi autóbuszközlekedésben. Február elsejétől a helyi autóbuszvonalakon naponta öszszesen harminc új járat lesz. A járatok sűrítése miatt ugyancsak február elsejétől megváltozik az autóbuszmenetrend Szegeden. Az új, részletes menetrendet holnapi számunkban közöljük A loi'A e heti nyerőszámai A lottó negyedik heti sorsolására 4 502 637 lottószelvény érkezett, igy egy nyerőosztályra 1 688 488 forint nyeremény jut. Az almásfüzitői timföldgyár Petőfi Művelődési Házában megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat, húzták ki: 7, 27, 62, 66, 67 A jövő héten sorra kerülő tárgyjutalomsorsoláson a 4. heti lottószelvények vesznek részt. IíuI&MS Uiiáhdulh Színes angol filmvígjáték Vidám, szórakoztató film ez — és egy középszerű filmvígjátéktól lehet többet kívánni? Az utóbbi néhány évben a vígjáték műfaja meglehetősen háttérbe szorult a világ filmgyártásában, aminek oka főleg abban kereshető, hogy a gyártott filmvígjátékok színvonala csak elvétve jobb a közepesnél. Mostanában sikerrel hozzák újra előtérbe ezt a méltatlanul visszaszorított műfajt az angolok. A politikai szatírától — Ordító egér — a filmburleszkig — Ellopták a hangomat — tudtak és tudnak érdekeset, mondanivalójában is időszerűt produkálni a filmvígjáték műfaji keretei között. A filmburleszkhez áll közel bohókás vidámságával, vidám ötleteivel, élceivel ez az új angol film is, amely a londoni öreg Autók Klubja minden évben megrendezett parádéjába ágyazva mond el egy kis történetecskét négy egyszerű ember, két férfi és két nő furcsa kalandokkal teli víkendjéről és egy izgalmas és mulatságos versenyről, meg az angolokban kiolthatatlanul buzgó -fogadási* szenvedélyróL Igénytelen kis história, nagyon ügyesen tálalva, ami a forgatókönyv írója, Willíam Rose mellett a rendező. Henry Cornelius avatott kezét és szakmabeli biztonságát is dicséri. A film szereplői közül a már ismert Kenneth More érdemel elsősorban dicséré jelzőket Egyszerű eszközökkel, mégis nagyon meggyőzően állítja elénk Ambrose alakjában az angol kisembert, aki nagy kalandokról álmodva kockáztatja meg évről évre ezt az utat a kivénhedt tragaccsal, de akinek csak olcsócska nők és kicsinyes bosszúságok jutnak osztályrészéül minden út során, amiket angolos flegmával -föl se vesz* — inkább újra próbálkozik. A többiek: John Gregson, Dinah Sheridan és Kay Kendall ügyesen komédiázó, mesterségüket jól Ismerő, próbált színészek valamennyien. Ted More hangulatos fölvételeit jól festi alá Larry Adler temperamentumos, vidáman pezsgő filmzenéje Ötszáz élő nyulat fontait a Szegedi Táncsics Vadásztársaság fagjai Ilyet még nem Csináltak a ; Szegedi Táncsics Vadásztár, saság tagjai: eleven nyula• kat fogdosnak össze. Kicsit ; viszolyogtak is a dologtól, ; hiszen micsoda vadász az, : aki puska nélkül, nagy hang; zavar közepette hajtja a nyulakat a hálóba. Az ilyesmi'• hez bizony egy vérbeli va| dásznak nemigen fűlik a fo• ga, viszont a kitűzött feladi• tot — 500 élőnyúl zsákmá; nyolását — végre akarták •hajtani. Annál is inkább, , mert az előnyúlért dupla . árat kapnak, az állam pedig : jelentős valutát, mivel Ka'.nadába exportálják az állatokat A társaság nekilátott a vadászatnak, a M4V4D biztosított számukra befogóhálót, amelynek többszöri felállítása és maga a körvadászat igen nagy munkát igényelt. A hajtásban mintegy 40—50 vadász vett részt, egy-egy kör alkalmával több száz holdas területet fogtak körül, s egy hét alatt a társasig vadászai mintegy 150 kilométert gyalogoltak. A zsákmányolt 500 nyulat ládákba helycz'ék, ellátták ennivalóval, s feladták Kanada részére. A Táncsics Vadásztársaság ezzel az élővad befogással 35 ezer forint jövedelemhez jutott. «