Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

Ssombat, 1961. Január tK 195 Két és fél ezer gyermek részesül mosí Sabin-oltásban Szegeden Csütörtökön Szegeden ls megkezdődtek a gyermekbé­nulás elleni, Sabin-íéle vé­dőoltások. Az első nap Bel­város, Alsóváros és Móra­város, valamint Petőfitelep és Újszeged érdekelt szülői­nek mintegy 90 százaléka pontosan meg is Jelent gyer­mekével. Hasonló gondosság­gal mentek el pénteken a védőoltásokra a rókusiak és felsővárosiak is. A védőoltások kötelezők, mert —, mint az ismeretes —, az országos vizsgá'atok kimutatták nagy eredményü­ket A szegedi tapasztalatok is megnyugtatók: az 1959­es védőoltások következtében kekre kötelező a Sabin-féle védőoltás. (Az 1958-ban szü­letettek másod-oltást kap­nak, vagy pedig akkor az elsőt ha valamilyen okból annak idején kimaradtak.) Azért hogy lehetőséget biztosítsanak azoknak a szü­lőknek, akik elfoglaltságuk, vagy egyéb körülmény mi­att csütörtökön és pénteken nem tudtak megjelenni, a jövő héten: hétfőn és pénte­ken a kerületi tanácsadók­ban ismét végeznek védőol­tást, s erre már idézőt is külde-ek. Azok ellen, akik a pótvé­dőoltásokra sem viszik el gyermekeiket szabálysértési a múlt esztendőben úgyszól- eljárást Indítanak. Szegeden ván nem fordult elő váró- most> januárban körülbelül sunkban gyermekbénulésos ké, ^ f.]ezer gyermek kap. megbetegedés. Most az 1959. január I és 1990 november ia meS « Sabin-féle védőol­30 között született gyerme- tást. A jó szakmunkás-képzés iskolájában Mesterségeket tanulnak az lfiű Gárda otthon lakói Újszegeden, a Szőregi út rat* alakított ki. A főépület foglalkozásokon. Mindössze mellett 50 éve áll egy épü- mellé a kőmüvestanulók egy harmadéves kertészta­let. Felépítésekor is gyer- szaksegítséggel és társaik nuló van, de az elsősök szá­mekvédelmi célokat szolgált munkájával egy sor műhelyt ma már 16. Üvegházaikban és ma is. De ha csak kívüli építettek fel. A 40 személyes nemcsak a konyhakertészet­ről szemléljük is ezt az ott- hálószobákból apró szobákat tel ismerkednek, 400 fajta hont, sok változást vehetünk választottak le, melyet a la- dísznövényt is nevelgetnek. észre. A sovány, sápadt ar- kók igen kedvesen, ízlésesen cú, durva egyenruhába búj­tatott gyerekek sivár, zárt­intézeti élete már a múlté. Most nyaranként vidám, jól táplált fiatalok zsivaja veri fel a környéket. De nemcsak a külső kép változott A legszembetű­nőbb az a változás, mely a Kirepültek az els5 „fecskék kapun belül történt. Kezdet­rendeztek be. Külön jól felszerelt műhe­lyekben végzik most már gyakorlati foglalkozásaikat az asz'alos-, a lakatos-, a nőiszabó- és a kertészipari tanulók. ben általános iskolai tanulók éltek itt. Majd 1957-ben, egy átrendezés során iparitanuló­otthon lett. Jól felszerelt műhelyekben Az első fecskék a múlt évben repültek ki. 1960-ban 65 fiatal hagyta el régi ott­honát, szakmával a kezében. Közülük 40 lány. A lányok zömmel a női szabó mester­Az otthon 130 lakója mun- 6éget tanultak ki. A fiúk kájávai valóságos -mesevá­Ma; Arányi György zeneszerző estje az újságíróklubban Ma este 8 órai kezdettel Szegeden, az újságíró-klub­ban mutatkozik be először vidéki közönség előtt a még kevéssé ismert, de tehetségé­ből ítélve sokra hivatott bu­dapesti zeneszerző, a fiatal Arányi György. Műsorán — amely Budapesten már igen szép sikert aratott — leg- adóművész, a csellista tsépy újabb művei — két szvit, Eszter és Masopust Rezső egy csellóra és zongorára hegedűművész kísér el sze­komponált szonáta és egyéb rövidebb kompozíció — sze­repelnek. Az est érdekessége, hogy a zongoránál maga a szerző ül majd, akit két fiatal elő­gedi fellépésére. Képeink a két előadóművészt mutatják be Arányi György után ol­vasóinknak és az előadóest után érdeklődő közönségnek. asztalos, lakatos, kertész, ci­pész, felszolgál, és szakács -segédlevéllel* távoztak. Az Ifjú Gárda női szabói az ország legkülönbözőbb vi­dékeire kerültek és ahogy a Az Ifjú Gárda kertészei egyébként felváltva, heten­ként a füvészkertben végez­nek gyakorlati munkát. A kertészet mellett igen népszerű az asztalosmester­ség is. A fiúk saját, jól fel­szerelt műhelyükben végzik gyakorlati foglalkozásaikat, hason lóképpen a lakatosok. Ezenkívül még sok ipari ta­nuló él az Ifjú Gárdában, akik Szegeden tanulnak ci­pész-. felszolgáló-, szakács-, kőműves-, lakatos- és szűcs mesterséget. Az Ifjú Gárda fiataljai je­lenleg nagy munkában van­nak. Február 8-ra készülnek. Névadóikat, az Ifjú GárJát ugyanis 18 évvel ezelőtt öl­ték meg a fasisz'ák. Ez al­kalommal nagyszabású kiál­lításra készülnek. A legszebb (51. folytatás.) Es a magatartása... Hogyan is mondta Kulcsár Pista bácsi? Ez a Szerencsés valahogyan kifordult magából. Nem törődik az emberekkel, feléjük sem néz, jelentésekből tá­jékozódik és körlevelekkel igazgatja az osztály munkáját. Hamisítatlan bürokrata lett belőle. Milyen igaza volt Kul­csár Pista bácsinak, amikor ezt mondta: -Te Benkő, kör­mére kellene nézni, és esetleg a körmére koppintani en­nek a Janinak... Nem jó ám az, ha valakit rosszul kí­mélnek, nem szólnak neki, amikor butaságokat csinál, vagy botladozik, csak várják, hogy hadd gyűljön körülötte a piszok, aztán egyszer csak a nyakáig ér és a szerencsét­len belefullad. Akkor kell az Ilyen embert karonfogni, ami­kor még könnyen szembenézhet önmagával és kimászhat a slamasztikából.* Bizony, nagyon igaza volt, és nagy kár, hogy ő nem hallgatott az öreg, tapasztalt munkásra. Ha Szerencsés valami őrültséget követett el, s most majd összeroskad a következményei alatt, hát ő ezt sohasem bocsátja meg önmagának! Furdalta a lelkiismeret. Tudott ő, látott sok mindent. Észrevette Szerencsés fennhéjázását, szerénytelenségét, tud­ta, hogy elromlott a viszonya az embereivel, egyáltalán furcsán kezdett viselkedni. A kis Bolgár is, szinte zoko­gett, amikor a pártirodán elpanaszolta neki, miképpen rót­ta meg Szerencsés, mert nem akar ötödmagával elmenni a boglári üdülőbe. Ó el is tűnődött azon, hogyan lehet az, hogy egy munkásember nem érti meg, ha egyszer egy há­romgyermekes családapának nincs pénze nyaralásra, ak­kor nem mehet el, s ez nem dacolás, nem hálátlanság, ha­nem realitás. Mindezt látta, tudta, megértette, mégiscsak egyszer-kétszer tette szóvá Szerencsésnek, akkor is szőr­mentén, $ még annyira sem volt következetes, hogy leg­alább őszinte szóra bírta volna! Beérte egynéhány intő szó­val s még az is nehezére esett. És ha most majd drágán kell fizetnie ennek az embernek ezért az oktalan kíméle­tért? És most? Mitévő legyen? Hiszen még most is azt súg­ja valami itt belül, hogy hallgasson, ne tegyen egy lépést sem, mintha észre sem vette volna ezeket a dolgokat. Ha egyszer majd valami kiderül, és Szerencsés nagy csávába kerül, ő akármikor moshatja kezeit. JCinek jutna eszébe Szerencsés elbukásáért felelősségre vonni az üzemi párt­bizottság titkárát? Senkinek. De hohó! Szerencsés különös élete... Semmit sem tudnak arról, hogy hol volt, mit csinált élete első felében? Sok, azóta szerzett benyomás ugyan azt látszott igazolni, hogy egy becsületes munkásemberrel van dolguk, aki tud és szeret dolgozni, sőt hozzá volt szokva a munkához, te­hát nem valószínű, hogy valami elkallódott burzsúj. Meg aztán senki sem kereste őt, márpedig ha valami jelesebb családból kallódott volna el, már ezerféle módon kutattak volna utána. Szóval fel lehet tételezni, hogv nem kíeyót melengettek a keblükön, de azért ilyen esetben mindenre gondolni kell. Már most ezért az emberért ő személyes tel helytállnak. Távolesik tőlünk, hogy az iparitanuló-képzéssel foglal­kozó üzemeket és magánkis­iparosokat sértegessük, de meg kell állapítani, hogy itt, az Ifjú Gárdában lényege­sen többet foglalkoznak az ipari tanulókkal, mint bár­melyik más helyen. Itt egy másod-, vagy harmadéves nőiszabó-tanuló önállóan ké­szít el egy-egy ruhát. Az If­jú Gárda -rendelt részlegé­nek* már igen nagy tábora van Szegeden és elégedettek a lányok munkájával. A kertészkedés is hódít Ha munka közben akad szabad idő, azt is hasznosan töltik el. Ilyenkor anyagis­merettel gazdagítják és egé­szítik ki az iskolai tananya­got, vagy a legjobb szabás­mintákkal Ismerkednek. Az Ifjú Gárda lakói kö­zött egyre nagyobb tért hó­dít egy igen szép mesterség, a kertészkedés. Húsz holdnyi területükön bőven akad munka s kitűnő ismereteket szerezhetnek a gyakorlati felelősséget, vállalt a párt, Haraszti igazgató, s az egész munkáskollektíva előtt, ö fogta a kezét, ő hozta a gyárba, D javasolta kiemelését, sőt, egyszer párttagságának ügyét is a pártbizottság elé vitte. Az ő személyes felelőssége vitat­hatatlan. De mi lehet Szerencsés átváltozása mögött? Hol itt a kutya elásva? Csak abból indulhat ki, hogy Szerenesés nem tisztességes úton igen nagy összegű pénzhez jutott. Sikkasztott? — hasított bele a gondolat. — Az lehet. Az ő helyén sokféleképp lehet fekete pénzhez jutni. Például úgy, hogy összejátszik egy hasonszőrű csalóval, aki valamelyik építőanyagnagykereskedelmi vállalat értékesítési osztályán ül, nagy tételben anyagot rendel nála a gyár nevében, s aztán az anyag valahol útközben -elkallódik*, sohasem érkezik meg a gyárba, hanem fekete csatornába jut, vi­szont az átvételt ő, Szerencsés elismeri, és kifizette az el­adó vállalatnak. Az anyag árán pedig megosztoznak a cin­kossal. Ez is egy mód, de hányféle rejtett módszer akad még, emlők, amelyeken át mindenféle gazember szívja a társadalom vérét? Eleget lehet olvasni ilyesmit az újság­ban. Elképzelhető, hogy Szerencsés ilyen úton-módon jutott csalárd pénzhez. Elhatározta, hogy ennek a végére jár. Alig várta, hogy pirkadjon, besietett a gyárba. Boldi­zsár Istvánnal beszéli meg az ügyet Boldizsár megbízható ember, kommunista, jól képzett számviteli szakember. — Foglaljon helyet, Boldizsár elvtárs — kínálta, ami­kor hívására Boldizsár átjött a főkönyvelőségtől. — Egy fontos és bizalmas ügyben kérem a segítségét. De szeretném a lelkére kötni, Boldizsár elvtárs, hogy kettőnkön kívül egyelőre senki sem tudhat az ügyrőL — Kérem. — Ma délután, mondjuk negyed hatkor, amikor az irodából mindenki hazament, átmennénk az építési osz­tályra. Át kell vizsgálni az anyagkönyvelést a bizonylatok­kal együtt. Feltevésem a következő: az osztályon nagysza­bású sikkasztás történhetett, például megvett, kifizetett, de le nem szállított anyag eltulajdonítása útján, vagy ilyes­mi. Ezt maga már jobban tudja. — Nem lesz könnyű. Meddig kell végezni? — Még ma éjjel. Legkésőbb reggel hatig. — Rendben van, Benkő elvtárs. Csak egyet kérnék. Hadd hozzam magammal Tímár elvtársat, segítségül. Ke­zeskedem érte. — Nem ismerem, várjon csak? Nem az a kövérkés, vö­röses hajú? — De igen. Feltétlenül megbízhat benne. — Jó. Akkor várom az elvtársakat öt órakor itt. Benkő egész nap nyugtalanul mászkált a gyárban. Nem akart Szerencséssel találkozni, összevissza kavargott a feje. Mit csináljon? Egy ilyen barátot -kinyírni* hát nem hó­hérmunka ez? De hátha csal a látszat, s minden mentve van. Nem, ez teljesen valószínűtlen. Valaminek lennie kell. A párt, a tisztesség azt követeli, hogy irgalmatlanul tárja fel a bűnt, ha elkövették, és távolítsa el a fekélyt. De kö­vetelhet-e olyat a párt, hogy valaki a legjobb barátját kín­padra vonszolja? Eh, de nehéz ez. Most mindenesetre min­dent tisztázni kell. A legapróbb részletességgel és kétség­bevonhatatlan bizonyítékokkal. Amíg nincsenek bizonyíté­kai, addig vár és hallgat (Folyt köv.) nevelők értesültek, csak- mesterműveket állítják ki. nem valamennyien becsület- ezzel is dokumen'álják: jó kezekben van az iparitanuló­képzés a nevelőotthonban. Sűrítik a járatokat a heiyi autóbusz* közlekedésben Holnap közöljük az új menetrendet Két gépkocsival gyarapo dott a Szegedi Közlekedési Vállalat autóbuszparkja. Ez­által lehetővé vált hogy több vonalon sűrítsék a já­ratokat a szegedi helyi autóbuszközlekedésben. Feb­ruár elsejétől a helyi autó­buszvonalakon naponta ösz­szesen harminc új járat lesz. A járatok sűrítése miatt ugyancsak február elsejétől megváltozik az autóbuszme­netrend Szegeden. Az új, részletes menetrendet hol­napi számunkban közöljük A loi'A e heti nyerőszámai A lottó negyedik heti sor­solására 4 502 637 lottószel­vény érkezett, igy egy nye­rőosztályra 1 688 488 forint nyeremény jut. Az almásfüzitői timföld­gyár Petőfi Művelődési Há­zában megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat, húzták ki: 7, 27, 62, 66, 67 A jövő héten sorra kerülő tárgyjutalomsorsoláson a 4. heti lottószelvények vesznek részt. IíuI&MS Uiiáhdulh Színes angol filmvígjáték Vidám, szórakoztató film ez — és egy középszerű film­vígjátéktól lehet többet kí­vánni? Az utóbbi néhány évben a vígjáték műfaja meglehetősen háttérbe szo­rult a világ filmgyártásá­ban, aminek oka főleg ab­ban kereshető, hogy a gyár­tott filmvígjátékok színvo­nala csak elvétve jobb a kö­zepesnél. Mostanában siker­rel hozzák újra előtérbe ezt a méltatlanul visszaszorított műfajt az angolok. A poli­tikai szatírától — Ordító egér — a filmburleszkig — Ellopták a hangomat — tud­tak és tudnak érdekeset, mondanivalójában is idősze­rűt produkálni a filmvíg­játék műfaji keretei között. A filmburleszkhez áll kö­zel bohókás vidámságával, vidám ötleteivel, élceivel ez az új angol film is, amely a londoni öreg Autók Klub­ja minden évben megrende­zett parádéjába ágyazva mond el egy kis történe­tecskét négy egyszerű ember, két férfi és két nő furcsa kalandokkal teli víkendjéről és egy izgalmas és mulatsá­gos versenyről, meg az an­golokban kiolthatatlanul buz­gó -fogadási* szenvedélyróL Igénytelen kis história, na­gyon ügyesen tálalva, ami a forgatókönyv írója, Wil­líam Rose mellett a rendező. Henry Cornelius avatott ke­zét és szakmabeli biztonsá­gát is dicséri. A film szereplői közül a már ismert Kenneth More érdemel elsősorban dicséré jelzőket Egyszerű eszközök­kel, mégis nagyon meggyő­zően állítja elénk Ambrose alakjában az angol kisem­bert, aki nagy kalandokról álmodva kockáztatja meg évről évre ezt az utat a ki­vénhedt tragaccsal, de aki­nek csak olcsócska nők és kicsinyes bosszúságok jutnak osztályrészéül minden út so­rán, amiket angolos flegmá­val -föl se vesz* — inkább újra próbálkozik. A többiek: John Gregson, Dinah Sheri­dan és Kay Kendall ügye­sen komédiázó, mesterségü­ket jól Ismerő, próbált szí­nészek valamennyien. Ted More hangulatos föl­vételeit jól festi alá Larry Adler temperamentumos, vi­dáman pezsgő filmzenéje Ötszáz élő nyulat fontait a Szegedi Táncsics Vadásztársaság fagjai Ilyet még nem Csináltak a ; Szegedi Táncsics Vadásztár­, saság tagjai: eleven nyula­• kat fogdosnak össze. Kicsit ; viszolyogtak is a dologtól, ; hiszen micsoda vadász az, : aki puska nélkül, nagy hang­; zavar közepette hajtja a nyu­lakat a hálóba. Az ilyesmi­'• hez bizony egy vérbeli va­| dásznak nemigen fűlik a fo­• ga, viszont a kitűzött feladi­• tot — 500 élőnyúl zsákmá­; nyolását — végre akarták •hajtani. Annál is inkább, , mert az előnyúlért dupla . árat kapnak, az állam pedig : jelentős valutát, mivel Ka­'.nadába exportálják az álla­tokat A társaság nekilátott a vadászatnak, a M4V4D biz­tosított számukra befogó­hálót, amelynek többszöri felállítása és maga a körva­dászat igen nagy munkát igényelt. A hajtásban mint­egy 40—50 vadász vett részt, egy-egy kör alkalmával több száz holdas területet fogtak körül, s egy hét alatt a tár­sasig vadászai mintegy 150 kilométert gyalogoltak. A zsákmányolt 500 nyulat lá­dákba helycz'ék, ellátták en­nivalóval, s feladták Kana­da részére. A Táncsics Va­dásztársaság ezzel az élő­vad befogással 35 ezer fo­rint jövedelemhez jutott. «

Next

/
Thumbnails
Contents