Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

5 Péntek, 1961. Január 21. Hja Erenburg 70 éves Sem életének, sem irodalmi tevékenységé­nek nincs ki­zárólagos mű­faja — írják róla pályafutá­sának értéke­lői. -Erenburg, mind a világ békemozgalmá­nak, mind az emberiség vi­lágközéletének egyik vezető személyisége, íróként küzd a tárgyalóasz­talnál éj köz­életi férfiként verseiben, ri­portjaiban, re­gényeiben. Köl­tő és forradal­már maradt egy személy­ben, mint ami­kor gimnazis­taként a szín­re lépett*. Erenburg. a 70 éves fró tá- szeme elé a látnivalókat, s volról sem befejezett életmű közben ott van Angliában, előtt áll, pedig munkássága Ausztriában, Németország­mintegy 60 kötetre tehető, ban, Amerikában, Svédor­Most is szenvedélyesen ír, szágban. Japánban, s annak dolgozik, olyan erővel, mint idején a vérző Spanyolor­amikor első verseskötetét ad- szágban, majd a Nagy Hon­ta közre 1910-ben, Párizs- védő Háború Időszakában ban. A világ, az emberiség -mintegy háromezer cikkben A közös érdek őrszemei Futótűzként terjed a híre, ha népi ellenőrök érkeznek az üzembe, vagy más intéz­ményhez. Az arcokra ... nos, az arcokra nem ül ki a fé­lőn nyomatékot is adjon a társadalmi elismerésnek. Tíz körültekintő vizsgálat és folyamatos ipari szakcso­portbeli munka áll dr. Mo­lelem egyetlen vonása sem, tika Dezső népi ellenőr mö­mert — amint a Haladás Tsz-ben lefolytatott vizsgá­lat jegyőkönyve is tanúsít­ja — a dolgozók szívesen gött. Pedig nemcsak ő lel­kes támogatója a NEB-nek, egyáltalán nincs egyedül. Thernesz Vilmos például két dolgaira rendkívül érzéke­nyen és gjorsan reagál az­zal a tudattal, hogy -írni az tud, aki élni tud és szereti az életet*. tudósít a szovjet haza front­jairól, buzdítja a népet, o katonákat, tanít emberségre és az embertelen ellenség gyűlöletére, és lelkesít a vég­Az emberiség ügye mellé ső győzelemre*. Amilyen akkor kötelezte el magát, gyorsan lát, olyan gyorsan amikor 1916-ban Versek az dolgozik is, vetíti ki magá­úgyúról című kötete megje- bői a széles történelmi fres­lent Azóta eggyéforrott éle- kókat kora históriájáról. Pá­tében költészet és politika, rizs alighogy elbukott a má­irodalom és forradalom. -Ez sodik világháborúban, rövid­izgatja, ezért lobog, ezért del utána megjelent a Pá­utazik, harcol, szónokol, vi- rizs bukása, című műve. S tázik több mint négy évtize­de-. Műfajhoz legkevésbé köti az emberiségnek szánt mondanivalóját. Vers, riport, még mindenütt felhangzik a jaj, romok és vérző sebek mutatják magukat, amikor a második világháború szin­ütijegyzet, publicisztika, re- te minden frontját átölelő gény, mint műfaj, mindegy regénye, élete csúcspontja, a neki. Azt választja keretül, Vihar megjelenik, amely az erő kifejezésére a -Erenburg a befejetetlen­léginkább alkalmas, s elég ség és á folyamatosság 'iró­nekl • egy frappáns ecsetvo- ja*; s ugyanez vonatkozik nás, egy megkapó szín ah- közéleti tevékenységére, hoz, hogy a lényegeset lát- amelytől elválaszthatatlan tassa meg valamiről, vagy egész életműve, -az embert valakiről. megszépítő, a világot átfor­Utijegyzeteinek. regényei- rósftó szenvedély*, a múltat nek, publicisztikáinak szc- és a jövőt hatalmas freskók­replői éppúgy gazdag hely­színűek, mint tulajdon éle­te. A két nagy fókusz, Moszkva és Párizs, a két európai világváros gyűjti ban láttatott képsor, a szo­cializmus harca, romantiká­ja és poézise — az ember és világa emberibb arculata. szolgáltatnak adatokat, tud- olyan bonyolult ügy vizsgá­ják, hogy a NEB segíteni latában is részt vett, mint akar, és tud is. A népi el- a gedói családiház-építkezé­lenőrök a közös érdek őr­szemei, akik önszántukból, minden külön anyagi ellen­szolgáltatás nélkül végzik szép és felelősségteljes mun­kájukat Négy éve népi ellenőr Már a negyedik éve népi ellenőr dr. Motika Dezső, aki -civilben- a Jutaárugyár be­ruházási előadója, ö is részt vett — többek között — a már említett vizsgálatban, az újszegedi Haladás Ter­melőszövetkezetben, a hajta­tóházzal kapcsolatban. Az ügy annak idején közismert volt utólag már felesleges kitérni a részletekre. Tény és való, hogy közbeavatko­zása eredményeképpen jöt­tek rendbe a dolgok, készült el annak rendje és módja szerint a hajtató, javult meg a szövetkezet bizonylati fe­gyelme, s vált tervszerűbbé beruházási tevékenysége. Ennél több és ennél szebb jutalomban nem részesülhet egy népi ellenőr. És mégis: a Csongrád megyei népi el­lenőrzési bizottság 1960. má­jusában jegyzőkönyvi dicsé­retben részesítette, hogy kü­sek lebonyolítása, valemint a szőregi AFOR-telep fenn­tartásának gazdaságossága. A legemlékezetesebb vizsgálat Fodor Imre és Lengyel István a tanácsi vállalatok működésének általános elem­zésében vettek részt Hat nap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy áttekinthetően megismerkedjenek a Bútor, Hangszer és Dekorációs Vál­lalattal, megállapítsák, hogy miként elégítik ki a lakos­ság szükségleteit, milyen irányban egészíti ki a gyár­ipar termelését, munkája gazdaságos és takarékos-e? Igen ám, de ez a vállalat több mint tíz helyen üzemel­tet részlegeket s mire min­det bejárták, mire valahány­nyal megismerkedtek, három nap el is telt. Kitűnő népi ellenőr Bla­zsetics Ferenc, az Uj Élet Termelőszövetkezet főagro­nómusa. Természetesen ő a mezőgazdasági jellegű mun­kák szakértője. — Legemlékezetesebb — mondotta — talán a deszki tanácsnál és a legeltetési bi­zottságnál végzett ellenőrzés, különösen azért, mert a rö­videsen megejtett utóvizsgá­lat már megállapította, hogy a korábban tapasztalt csak­nem valamennyi hiányosság megszűnt. Sőt, a legeltetési bizottság hangadói közben beléptek a szövetkezetbe. Ebben pedig a mi munkánk is közrejátszott. Sokan vannak Számtalan vizsgálat része­se volt Blazsctics Ferenc. Hogy az elmondottakon kí­vül még egyet említsünk: a sándorfalvi gépállomás szo­ciális ellátottságának ellen­őrzése és az ezután szüle­tett határozat eredménye­képpen gyökeres fordulat következett be. Az elhanya­golt, kultúrálatlan brigád­szállás, az étkezde a dolgc^ zók második otthonává vál­hatott, ahol tisztaság, mun­ka után meleg mosdóvíz és szórakozási lehetőségek vár­ják a fáradt embereket. Lehetne még sok esetet mondani, sok bizonyítékot felhozni annak igazolására, hogy a közös érdek őrsze­mei, a népi ellenőrök, mi­lyen áldozatos és milyen hasznos munkát végeznek. Motika Dezső, Thernesz Vil­mos, Blazsetics Ferenc és a többiek is —, akik nevével most nem találkoztunk — mindannyian megérdemlik az egész társadalom osztatlan megbecsülését r. K. Szépen feiISdik a rozs a szegedi járásban A szegedi járásban — ha­zánk egyik legnagyobb rozs­termő vidékén — mintegy negyvenezer holdon terme­lik a homokvidék kenyérga­bonáját. Szépen fejlődik a rozs, amely az ősszel min­denütt még idejében, októ­ber hónapban földbe került s utána esős papok követ­keztek. Az akkori esős idő­szaknak köszönhető az is. hogy e vidék sajátos elemi csapása, a homokverés el­maradt s nem történt káro­sodás a vetésben. A gabona beállottsága igen jó, színe kellemes, üde zöld, magassá­ga pedig általában megha­ladja a tíz centimétert, az ásotthalmi állami gazdaság­ban pedig eléri a húsz cm-t is. A gyenge minőségű föl­deken műtrágyázással segí­tik a gabona megerősödését, mert az a tapasztalat, hogy kisebb adagú műtrágya ls holdanként egy-két mázsá­val növeli a terméshozamot. A most megérkezett hóta­karó még kedvezőbbé teszi a kalászosok áttelelését Kilencszer sza badalmenk küllőid jn A magyar műszaki szakem­berek az elmúlt évben is számos olyan új eljárást dol­goztak ki. amelyet külföldön is eredeti módszerként is­mertek el, és mint szaba­dalmat elfogadták. A Licen­cia találmányokat értékesítő vállalat tavaly mintegy ki­lencezer magvar szabadalmat jelentett be külföldön. Napi húsz mázsa szappant főz — gyöngvhá7anyagot exportál — érdekes mintafermet létesít a Szegedi Vegyi Szövetkezet A Szegedi Szappanfőző és készül a háztartási hulla­Vegyi Kisipari Szövetkezet dék-zsíranyagból a szappan, idén rekordmennyiségű szap- A múlt évben még napi ti­pant főz naponta. A meg- zenkét mázsát tudtak főzni, alakulása óta ilyén nagy for- most pedig már a húsz má­galmat még nem bonyolított zsán is felül termelnek. Ha­lé á szövetkezet, s a vezetők sonlóan növelték a szentesi szerint a mostani érdeklődés telep hozamát, a régi hét­oka az, hogy a korábbi évek- mázsás napi átlaggal szem­nél jóval több család vágott ben tíz mázsára. A szövet­sertést ezen a télen. A gedi telep kapacitását éppen ezért növelte a szövetkezet. Korszerűsítette a főzőüstöt, a régebbi két és félezer lite­ressel szemben most három és félezer literes edényben FÉRFINAP Nemrég az egyik napilapban érdekes szokatlan hir ötlött a szemembe. Hogy az ún. apák napját házasság veteránja* aszongya: egyik helyi (vö. -apák boltjá*- aranyéremmel, ifjú vállalatunk dolgozói nak nevezett szociá- férjeket — no nem lis intézmények), ami papuccsal, hanem fi­rosszmájú rágalma- nom nyúlszőrkalap­zók szerint a fizetés- pal, hogy azt mindig fölvétel napja. Végre ők viseljék és talán jól sikerült férfina­pot tartottak. Az es­ten mindenki jól szó­rakozott, úgyhogy a sikeres kezdeménye- megszületett azonban a férfivá serdült 18 zést bizonyára sokan követni fogják. Nem tudom, milyen »na­pirendi pontjai* vol­tak az emiitett ér­kezet 1961-re kilenc újabb telephelyet nyitott, ahol szappanra cserélik a magán­háztartások zsiradékát. E cseretelep-hálózat kiterjed egész Bajáig, a Tiszántúlon pedig Békéscsabáig. Csong­rád megyében a meglévő 31 """ ! telepből tizenhármat mű­i ködtetnek. olyan erő van Ben-j Figyelemre méltó, hogy a ned, mint Toldi Mik- • többtermelést nem létszám­lósban és Papp Lací-i növeléssel érte el a szövet­tan együttvéve!* | kezet, hanem saját erőfor­A nap fénypontjá-1 rásból eszközölt korszerűsí­vá — a halhatatlan-\ téssel. A már említett főző­ságba vonuló kezde- 5 üst-bővítésen kívül jelentős ményezők szellemé- ! újítást vezettek be: szivaty­ben — az esti férfi-Ityúkat alkalmaznak a szap­napi ünnepséget le- • pangyártásnál, kiküszöbölték hetne tenni (népié- • a korábbi, körülményes és hosszadalmas kézi munkát. A vegyi részleg érdekes Scid&la lányom Angol íilm a XX. század ki tud- —20 éves ifjaknak is sen: részeg disznók ja hányadik csodáh- jutott legalább egy összeröffenése). Erre tos vívmánya: a Fér- üveg -egri leányka.* talán meghívhatnánk \ újdonsággal lépett a nemzet­finap! Hogyis nem Itt van hát a szá­jutott ez eddig junkba pottyant le­finap*-nak, azt sem eszünkbe? Lám, ezer- hetőség, csak ki kel­tudom, talált-e mél­tó követésre az öt­let, de semmiképp sem odázhatom to­vább, hogy nagyra­becsülésem kifejezé­séül zászlót ne hajt­sak azok előtt, akik kilencszázhatvan esz- lene aknáznunk, tendőnek kellett el- Azon ne múljon a telnie időszámltá- század legnagyobb sunk után, amíg Va- feltalálóinak január havi prémiuma, jöj­lakinek vagy Vala­kiknek eszébe jutott: -Hopp, hiszen férfi­napot még nem Is ezt a férfinapot meg- rendeztünk ezidáig! olthassák) és ama-1 zontermetű, de sze- j lidsza*ú ünnepi szó- j jön csak az a Férfi- noknőket. Végül foly­nap, hadd ünnepelje hatna a bor, de csak rendezték. Le az összes nyúl­szór-, velúr- és jam­pikalapokkal ez úttö­rő jelentőségű kezde­ményezés előtt! Lát­nunk kell férfitár­saim, hogy itt vala­mi úi kezdődött, hogy mérföldkő ez »em­berrcválásunk* törté­netében. Méghozzá nem is olyan kis mér­földkő! Eddig a leg­Nosza szervezzünk egyet, mutassuk meg, hogy minket sem a gólya költött*! És el­az oly sokszor körül­rajongott nótársada­lom egyszer a Férfit, mint olyant! De ez aztán férfinap le­gyen a javából! Jog­fehérruhás anmialo- • közi piacra. A napokban kat, egy tűzoltózene- • szállították ez évi első ex­kart (telies fölszere-: portgyártmányukat, mintegy léssel, hogy a forró I 160 ezer forint értékben Búi­lelkesedés lángjait eí-Jgáriába. Az ottani díszmű­és egyéb ipar nagy mennyi­ségű szegedi specialitást ka­pott: halpikkelyből előállí­tott gyöngyházanyagot. A szövetkezet most tárgyaláso­kat folytat más, külföldi megrendelőkkel is, s előre­-hazabő- * láthatóan az idei exporíszál­5 lttmányokat újabbak köve­a férfiak hogu legyen maszkodva cöröpniök. torkán, ; kire ti­érkezett az, amire gal elvárhatjuk, hogy moly sokáig vártunk ezen a napon a nők epedve*, ami évszá­zadokon, évezrede­ken keresztül pár­duckac-gányos őse­inknek is titkolt vá­gya. leohőbb óhaja volt — csak nem tud'ák vagy nem teljesen kiszolgálják a Férfit, tehát: ágyá­újabb kor tőr'éncte merték kimondani a következő jeles na- — össterPtytntettik pokat ismerte: nem- az első -sik-res* tér­zetközi nőnap, a" ák finavot. Gondolom, napja, gyermeknap, az iinn-nesten külön­vasutasnap, pedagó gusnap, bányásznap s végül vasár- és ün­nepnap. Irattan szó­hagyományok szi­lenes kitün'-"sc1-kel adományozták meg az ünnepelteket. Pl. ezüstlakodalmon túl­lövő férfin'-a' zöH ba­mon tartották még bérkoszorúval ét "A S ha már itt tar- \ tik. tunk — anno 1961,! Meelepetést Is tartogat télvíz ideién! — ne \ Szced lakossága és az itt rendezzünk k-'lön • sűrűn megforduló vidékiek nevet galambősz, 5 számára a szövetkezet. A őszülő, meglett, fa-: múlt év végén egyesült a ba vigyék a reggelit vako-rb-u, tosrép'-o- f Szsonarfőző és Vegyi Ksz­egy nagy csokréta rú, ifjú házas fér- > szel a tudománvos eszközö­fi-knak. sőf külön j Ket gvártó. kisebb létszámú vől~~é~n*kvek is? i szövetkezet. A Dugonics té­A*dig i$ terjesszük: ri teleden még ebben a ne­föi érdem-s ú*förő>n-l Fvedévben úgynevezett ket a I-grr bb; "mintatermet* nvttnak a ta­k'(a*'r'i-re. t* me*- j nu'mányf- eszközökből — em­r—k a ~ők jb^tt állati testmintákból, h~iP ne -»•... | ZöMteg. és gyümölcr.'tánza­Mert ak'-or fé,ek. j'tofcből. Wr^vi M^-'kMl. F •onrág* vita és célra több mint ötvenedet oda Írsz a. »M*-.«s forintot fordít a szövetkezet. cmrmás m»"ett éles* ezekből a gyártmányokból eddig ideális szelle-; ueye"-'ak ra*vobb mennyi me. Sséget exportál a baráti or­" Cló Oi-vlrKo Nagy felelősség szülőnek lenni, különösen, ha a szü­lő ráadásul még egy 14—16 éves -serdülőkorú* fiatalok számára alapított lap fő­szerkesztője ls. Mert az élet különféle erkölcsi szokások, megkövesedett morális elő­ítéletek, s úton-útfélen pa­polt pedagógiai frázisok korlátait szétrúgó tréfái nem kímélik, nem kerülik el alkalomadtán a -szer­kesztőket* sem... Lehetetlen észre nem ven­ni azt az iróniát, amely már a film alaphelyzetében és hősének megválasztásában is megnyilvánul s előbújik a szavak és a képeken per­gő cselekmény mögül is eb­ben a filmben. S alighanem éppen emiatt az irónia mi­att, emiatt az -angolos- ma­lícia miatt jobb ez a film a témában sokszor vászonra vitt és általunk látott szok­ványos és sokszor unalma­san érzelgős gyermeklélek­tani tanhtstóriáknál. Feli city Douglas forgatókönyve ezen az egyetlen momentumon kí­virág (esetleg -bor*­virág) kíséretében, kitisztítsák Oz ösz­szes sáros saruit, hí­zelegjenek dédelges­sék. súgianak-búgia­nak a fülébe, mint egy emegszeHdüU* vadgalamb (avagy ház'-s' -kány). _ l*miez­ge-sék a hiúságát: »Drágám, Te olyo••> okos vagy, mint Arany János Bolond Istókja« vagy -jaj, JA. szágokba. vül mást nem is ad. A cse­lekmény bonyolítása megle­hetősen szokványos, s ez a szokványosság különösen szembetűnő a befejezés sem­mitmondó heppiendjében. Nem dicsekedhet újszerű megoldásokkal, fantáziadús ötletekkel Herbert Wücox rendezése sem. Középszerű munka — iparosmunka. A szereplők közül talán két színész alakítását lehet­ne k:emelni. Az egyik a -serdülő leányt* alakító Sylvia Syms, aki nemcsak szép, de nagyon tehetséges is: amivel nem minden filmszínésznő dicsekedhet. A másik az írót nagyon szim­patikusán, megnyeröen élet­re keltő jóképű Norman Wooland. Kettőjük mellett a főszereplő Anna Neagle. aki az -anya-lapszerkesztőt* játssza, már nem nyújt ilyen egyenletesen jó alakí­tást. Szép fölvételek dicsérik az operatőr, Mai Greene mun­káját. Szegedi Nemze I Szinház Ocíav Enigare&cu A Bukaresti Opera- és Balettszlnház magánénekesének vendégfrl léptével január 31-én. kedd este I rebruár 2-án, csütörtök este 7 órakor: 7 órakor: A SZEVILT.AI BORBÉLY | TRUBADUR Jegyelővétel a színház jegypénztáránál de. 9—1-lg, du. 2 órától. Vasárnap de 11—l-'g, du. fél 3 órától. (Tel.: 33-61.) Üzemi közönségszTvczőkné'. Közönségszervező iroda a színházban. Tel.: 33-65.

Next

/
Thumbnails
Contents