Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJFTEK! Ma: Kennedy 1 a siov]et — amerikai : \ politikáról tárgyal i Konkrét a magyar szocialista munkáspart lapjai versonycélok : 51. évfolyam, 22. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1961. január 26. § Lapzártakor érkezett: A Szovjetunió szabadon bocsátotta az RB-47-es két pilótáját! Az új amerikai kormány megtiltotta, hogy az USA repülőgépei megsértsék a szovjet légi teret Munkások iskolája i A sporttanács ; I negyedévi tervei j 1 I « a >iiiiiM(ii«iiiiiii'm>ii)"i"<wi"i>'»n"i<i>'itii*é A Szovjetunió Külügymi- F. Olmsteadnak és D. McKo- mok elnöke kiadott egy nisztériumának közleménye: nenak, az amerikai légierő olyan parancsot* amely meg-L MLLILRFRIF. A UB 47'cs mintáJ« repülőgépe tiltja amerikai repülőgépek-H Szántó KüufSiiszte- szabadonbo- „ek a szovjet légitér meg-f riuma hivatalosan közli: A csatasat »"«•• sértését. Szovjetunió kormánya és az A szovjet kormány kere- Al Egyesült Államok kor-i Egyesült Államok kormánya sere a Szovjctunio Legfelső . kijelentette további^ között lezajlott eszmecsere Tanácsának Elnöksége elren- ",anya t®vábbaÍ eredményeképpen a szovjet «»elte. hogy a két amerikai hogy a szovjet kormánynak^ kormány, azzal az őszinte Pilótát bocsássák szabadon F. Olmsteadnak és D. Me-; törekvéssel, hogy új sza- és adják át az amerikai ha- Koncnak szabadonbocsátásá­kaszt nyisson meg a Szov- tosagoknak ra vonatkozó döntése komoly! jetunio es az Egyesült Alla- A szovjet kormányt ugy , ... , .. ., , mok viszonyában, úgy hatá- tájékoztatták - mondja a akada,yt har,t el a ™>vjct­rozott, hogy eleget tesz az továbbiakban a közlemény amerikai viszony megjavitá­amerikai fél óhajának, ami —, hogy az Egyesült Alla- sának útjából. (MTI) Az elmúlt évben tíz százalékkal nőtt a Szovjetunió ipari termelése KétszáziízMhatmillit ember II a Szovjetunióban A felnőttek esti iskolái || iránt évről évre nagyobb a "dolgozók érdeklődése. Ebben a tanévben több mint há­romszázan jelentkeztek a III. kerület általános isko­láiba, melyeknek nagy ré­sze különböző szegedi üze­mekben működik. Képein­ken a Xl-es Autójavító Vál­lalatnál működő kísérleti jellegű VII. és VIII. osztály tanítási óráját látjuk. Az üzem igazgatósága a tovább­tanuló dolgozóknak szemé­lyenként 100 forint tanul­mányi segélyt biztosított, bogy ezzel is támogassa őket a tanulásban. Felvételeink az üzemi számtan és magyar órán készültek. A szovjet Minisztertanács mellett működő Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte, hogy a szovjet ipari termelés 1960-ban 10 százalékkal nö­vekedett (a terv 8,1 százalékos gya­rapodást irányzott elő). Va­lamennyi szövetséges köz­társaság teljesítette ipari termelési tervét. A hétéves terv első két esztendeje (1959 —60) alatt 22,1 százalékkal növekedett az ipari terme­lés az előirányzott 17 száza­lékkal szemben. E két év alatt terven fe­lül 113 milliárd új rubel értékű terméket gyártott az ipar. A Szovjetunió 1960-ban 65,3 millió tonna acélt, 148 mil­lió tonna kőolajat, 292 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát termelt. A mezőgazdasági vetéste­rület 203 millió hektárt tett ki, ami 45,8 millióval több, mint 1953-ban. Előzetes adatok szerint 8131 millió pud (egy pud = 16,38 kg) szemesterményt takarí­tottak be. A szarvasmarha­állomány 75,8 milliót tett ki, ebből 34,8 millió a tehenek száma. 1960-ban a Szovjetunió 61,5 millió tonna tejet ter­melt, míg az Egyesült Álla­mok a hivatalos statisztika szerint 56,9 millió tonnát A vajtermelés 848 000 ton­nára rúgott, azaz egy la­kosra számítva 4 kilogram­mot tett kl (az Egyesült Államokban 665 000 tonna, illetve 3,5 kg.). Az állami és szövetkezeti vállalatok beruházásai (nem számítva a kolhozok beru­házásait) 30,5 milliárd ru­belre rúgtak, ami 11,5 száza­lékkal volt több, mint 1959­ben. 1960-ban több mint 1000 új gyárat és sok új műhelyt helyeztek üzembe. A nemzeti jövedelem — ugyancsak előzetes adatok szerint — 144 milliárd ru­belre becsülhető. A dolgozók reáljövedelme egy főre szá­mítva 5 százalékkal gyara­podott 1959-hez képest. A lakosság a béren kívüli juttatások formájában (ok­tatás, orvosi ellátás, kü­lönböző kedvezmények) 24,5 milliárd rubelt kapott! (1959-ben: 23 milliárd). A munkások és alkalma­zottak száma az elmúlt év­ben évi átlagban 62 millió fő volt. azaz 5,5 millióval több, mint 1959-ben. Valamennyi dolgozó áttért a hét-, illetve hatórás mun­kanapra. A szovjet dolgozók most át­lagban hetenként 39,4 órát dolgoznak. A Szovjetunió továbbra ls a legelőkelőbb, tehát az utol­só helyen áll világszerte a halálozási statisztikában. 1961. január 1-én az ország lakossága elérte a 216 mil­•lió főt. (MTI) (Somogyi Károlyné liiiíunuiitumiiiiiKnuniimfiHntmutHim felvételei) inmiiíiúíuua A belga vasutasok egy része ismét sztrájkba lépett Henri Laurent belga újság­író a moszkvai Trud című lapban közölt cikkében elem­zi a hétfőn befejeződött bel­ga sztrájk eredményeit. Rá­mutat, hogy e sztrájk leg­Három megye könnyűiparának képviselői értekeztek Szegeden Csongrád, Békés és Bács­Kiskun megye könnyűipari üzemeinek főkönyvelői és pénzügyi szakemberei, a Magyar Nemzeti Bank há­rom megyei igazgatóságának és helyi fiókjainak képvise­lői. valamint a Könnyűipari Minisztérium pénzügyi veze­tői tartottak értekezletet teg­nap, szerdán délelőtt Szege­den. A megbeszélés tárgyát az" 1961-es tervek összehasonlí­tásával kapcsolatos tenni­valók képezték, különös te­kintettel a termelésnövelés lehetőségeire és az önkölt­ségcsökkentésre. A felmérés­re azért van szükség, mert a népgazdaság már évközben Ls számon akarja tartani, milyen fejlődés érhető el e tekintetben. Kadet Károly, az MNB ipari és kereskedel­mi igazgatóságának főcso­portvezetője a tavaly beve­zetett éves hitel- és pénzel­látási rendszer előnyeiről. Polgár Bódog, a KM pénz­ügyi és ellenőrzési főosztá­lyának osztályvezetője a minisztérium gazdálkodási el­veiről beszélt az egybegyűlt hallgatóságnak. Az igen élénk vita — melyben több szegedi üzem képviselője ls felszólalt — elsősorban az idei tervek pénzügyi megala­pozásának kérdéseiről folyt. élénkebb napjaiban közel egymillió munkást mozgatott meg. A cikk szerzője hangsú­lyozza: e sztrájk igen nagy szerepet játszott és pozitív eredményei vannak. Ilyen eredmény, hogy a munkás­osztály kitartó ellenállása az egész belga társadalmat a nyomortörvény ellen mozgó­sította. Ezen túlmenően a második világháború után cz volt az első olyan általános sztrájk, amely nem a jobb oldali szocialista főkolompo­sok és a kormány s az azt támogató kapitalista mono­póliumok kompromisszumá­val végződött. A jobboldali szocialisták ilyen kísérletei ezúttal csődöt mondtak. A Charleroi-körzetbeli szo­cialista vasutasszakszervezet elhatározta, hogy tiltakozá­sul egy, sztrájkban részt vett munkás ellen alkalmazott büntető intézkedés miatt kedden éjféltől ismét sztráj­kot hirdet. A sztrájk addig tart, amíg az intézkedést vissza nem vonják. (MTI) Termelőszövetkezeti község Szatymaz, a híres gyümölcs• és szőlőtermelő vidék A híres szőlő- és gyümölcs­termelő vidék, Szatymaz, tegnap, szerdán termelőszö­vetkezeti községgé vált. Ez­zel a szegedi járásban most, a télen a tizedik helység vált szövetkezeti községgé. A régi tsz-helységekkel együtt a járás 30 községe közül ed­dig már 23 a szövetkezeti községek száma. Szatymazon, a régebben működő Szabadság és Le­nin termelőszövetkezetek mellett — amint lapunkban jelentettük — az elmúlt he­tekben alakult meg a Ba­rackvirág Tsz, majd utána a Homokgyöngye Tsz. Tegnap, szerdán délután a szckalji iskolában a ne­gyedik kerületben lakó új útra tért gazdák alakítot­ták meg termelőszövetke­zetüket. Ezzel a ténnyel Szatymazon befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A község e történelmi sors­fordulóján, a negyedik ke­rületi új útra tért gazdák szövetkezetének megalakítá­sán részt vett Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, országgyűlési kép­viselő is. A negyedik kerület új út­ra tért földművelői zsúfolá­sig megtöltötték a székelji iskola nagytermét. Az ala­kuló közgyűlés előtt Nagy Dániel hosszasan beszélge­tett a dolgozó parasztokkal, köztük Juhász Jánossal, Szél Sándorral és másokkal.. Az eszmecsere az őszibarack- és a szőlőtermelésről folyt. A közgyűlésre mind a fia­talok, mind az idősebbek összegyűltek a tanyavilág­ból. Özvegy Tóth Ferencné, ez az idős néni is eljött, hogy tanúja legyen az új közös gazdaság megalakításának. De ott voltak a fiatalok is: Csányi Erzsébet és Vetró Pi­roska édesapjukkal jöttek el. Jelen voltak a szőlő- és gyü­mölcstermelés mesterei, kö­zöttük Molnár Pista bácsi is, az aranyéremmel kitünte­tett szőlőtermelő. Feszült figyelem közepette kezdődött az alakuló köz­gyűlés. A résztvevők kimondották, hogy megalakították 320 pa­rasztcsaláddal és 2450 ka­taszteri holddal a negyedik kerület dolgozó parasztjai szövetkezetüket. Az új, közös gazdaságnak egyhangúan adtak nevet: Fehértói Tsz. Ezt a nevet azért választot­ták, mert az új tsz terüle­tének zöme az úgynevezett fehértói rész körül terül el. A közgyűlés felelősséggel, körültekintéssel tárgyalta meg az alapszabályt, a szö­vetkezeti élet törvényét. Dön­töttek az induló, közös alap megteremtéséről, majd meg­határozták a kötelező mun­kaegységek számát. Kimon­dották, hogy a férfiaknak évenként 120, a nőknek 80, az idős, beteges, de még munkát végezni képes em­bereknek, valamint a kis­gyermekes anyáknak 50 munkaegységet kell teljesí­tőn iök. Természetesen fize-, tik a földjáradékot, arany­koronánként 8 kiló búza értékét. A közgyűlés úgy. döntött, hogy a földjáradé­kot az idős, beteges embe­reknek természetben adják ki. Az indulás kérdéseiről la behatóan tanácskoztak és egy-két kérdésben viha­ros vita után alakult ki a helyes álláspont. A közgyű­lés végül megválasztotta a Fehértói Tsz tizenegy tagú vezetőségét. A szövetkezeti gázdák közös gazdaságuk el­nökéül egy akarattal Széli Jánost, a közismert, jó gaz­dát tették meg. Az új tsz elnöke meghatottan köszönte meg a bizalmat. Kijelen­tette a többi között, hogy gkkor lesz igazán boldog, ha az új tsz minden tagja közös egyetértéssel, egy nagy család tagjaként veszi ki ré­szét a közös tevékenységből. A megalakult új, közös gazdaságot meleg szavak­kal köszöntötte Nagy Dá­niel. az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, továbbá Ka­kuszi Imre, a szegedi já­rási pártbizottság képvise­lője, Farkas Lajosné, a községi pártszervezet tit­kára, valamint Mészáros Ferenc, a helyi tanács el­nöke. A közgyűlés után a tizen­egy tagú vezetőség megtar­totta első ülését, s az indu­lás dolgairól tanácskoztak. Elhatározták, hogy a leltá­rozó bizottságok késedelem nélkül megkezdik munkáju­kat. Ezen túl hozzáfognak a termelési terv kialakításá­hoz. amelyet természetesen a közgyűlés hagy majd jóvá. M. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents