Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

5 Szerda, IMI. január 25. /Cendergyári 0 /CuLTÚROSOK A műszaki vezetők ne tétlen szemlélői legyenek a helyes munkanormák kialakításának Az SZMT elnökségének üléséről Gondolatok a könyvtárban Körülbelül másfél évvel segítsége valóban dicséretes, eszközeivel hozzájáruljon a ezelótt már írtunk az Ujsze- Ennek nyomán otthonosab- technikai színvonal emelé­gedi Kender- Lenszövő Vál- bá, szebbé, még barátságo- séhez. Ez helyes és jó cél. lalat üzemi könyvtáráról, sabbá vált a könyvtár: újabb Világos azonban, hogy ha az Most az első kérdéssel ter- polcokat állítottak fel, terí- előadásokat nem látogatják, mészetesen azt tudakoljuk, tőket tettek az asztalokra vagy nagyon kevesen láto­hogy azóta mit változott, stb. Amit azonban legjobban gatják, mint az Ujszegedi mit fejlődött a könyvtár. A szeretnénk kiemelni: a sze- Kenderben, az akadémiának gedi írók folyóiratából, a ez a célja nem valósulhat Tiszatájból havonként 20 meg. A legelső feladat te­példányt kap a könyvtár, hát az érdeklődés felkeltése azért, hogy azokat a leg- és a látogatottság növelése, ban az állandó olvasók szá- jobb, legszorgalmasabb ol- Akkor majd, de csak akkor, mának növekedése. 1958-ban vasók között — jutalomként az üzem dolgozói arról is 235; 1959-ben 408; 1960-ban — ossza ki. Ezenfelül a nép- meggyőződhetnek, hogy azok pedig már 554 rendszeres szerú képes folyóiratból, a az általuk jórészt látatlan­beiratkozott olvasó volt. Szovjetunióból 10 példányt ban érdektelennek mondott Másfél év alatt négy híján kap a könyvtár a vállalattól szakmai jellegű előadások százötvennel nőtt az olvasók havonta a kölcsönzés cél­fejlődés kimutatható. A könyvek száma is nőtt, ma már 5540 kötet van a könyv­tárban. örvendetesebb azon­száma. A régi diavetítő is meg­van, 8 változatlanul a legke­resettebb cikk. Csak most már kívüle van még három másik vetítő is, a kölcsönöz­jaira. nem ls olyan unalmasak. ö. L. Kedden délelőtt ülést tar- alapszervezetek tott a Szakszervezetek sa. hozzájáruló- munkanormákon, szükség van. ahol erre Csongrád Megyei Tanácsú- A Szakszervezetek Megyei nak elnöksége. Megtár- Tanácsa még az elmúlt év gyalta és elfogadta az 1961. novemberében foglalkozott évi sporiköltségvetést, majd az MSZMP Politikai Bizott­foglalkozott a textil-, építő- ságának szeptemberi határo­és élelmiszeripari szakszer- zatával, s ezzel kapcsolat- Az elő- és vezetek megyei bizottságai- ban intézkedési tervet dol- üzemrészekben A Szegedi Kenderfonó­gyárban például az ipari normákat figyelembe véve alkalmaznak változtatáso­kat. finomkártoló figyelembe nak a helyes munkanormák goaott ki. E tervben mégha- veszik a gépek tökéletesité­kialakításáról, alkalmazásé- tározta, milyen feladatok sével, a kisegítő gépekkel ról szóló jelentésével. hárulnak a szakszervezetek való felszereléssel bekövet­A sportköltségvetés sze- megyei és üzemi bizottsé- kezett változásokat, rint galra a helyes munkanor- Az üzemek a dolgozók át­ez évben a Csongrád me- mák kialakításában és be- csoportosításával, munkaigó­gyei szakszervezeti sport- vezetésében. Tegnap ennek nyesebb profilok kialakltá­körök részére közel 2 mii- végrehajtásáról tájékoztat- sával igyekeznek elhelyezni Hó forint támogatást biz- ták a megyei bizottságok az az utóbbi hetekben feles le­tosítanak. SZMT elnökségét. gessé vált munkásokat Ebből 1 300 000 forint álla- A Csongrád , megyei te*- A szegedi Jutaárugyár­mi, 610 000 forint vállalati tiliparj üzemekben a mú­támogatás, 37 000 a szak- szaki feltételeknek a teeh­szervezeti' központok, s rológtai útmutatásoknak mintegy 12 000 forint az megfelelően változtatnak a Munkásakadémia A könyvtárban beszélget­tünk az üzem szakszervezeti . ,, ... , . ,. ... kultúrfelelősével, Bálint hető filmek szama pedig 160. Ijászlónéval is. Rögtön a be­Mit olvas egy munkás.ány? ^^unka^S Míg a könyvtárossal, Pé- hezebb területe az ismeret­ter Jánosnévnl beszélgetünk, terjesztés, illetőleg a Mun­elérkezik a kölcsönzés ideje, kásakadémia, s éppen ezért Elsőnek egy fiatal munkás- itt lesz a legtöbb tennivaló lány jön, Détár Annának az új esztendőben. Szerző­hívják, a cérnázóban dolgo- dést kötöttek a TIT-tel, zik, klszista, és véletlenül egész esztendőre szóló szer­még kultúrmunkás is: ének- ződést, a munka felelőse, karos. A könyvtárnak évek Gönczi László igyekszik is, óta tagja, rendszeres olvasó, minden erejét beleadja ebbe mogt is egész halom könyvet a munkába, az eredmény visz magával. Victor Hugó mégis gyenge, a kívántnál Nyomorultak című regényét, jóval gyengébb. Kevés elő­az Asch őrvezetó lázadását, adást tartanak, s még azok Heltai 111-esét, Gergely iránt is kicsi az érdeklődés, Márta A mi lányunk és Ber- az előadások meglehetősen keci András Bunker cimú gyér közönség előtt hangza­múv^t. Nem találomra sze- nak el. degette össze ezeket a köny- Mi ennek az oka? Bálint veket, a döntést hosszabb válogatás előzte meg. Ter­mészetesen fölösleges lenne ,, ebből a jegyzékből túlságo- előadások tematikáján kel­san messzire vezető követ- lene változtatni. Az előadé­keztetéseket levonni. Az sok ugyanis túlságosan szak­samban bizonyos, hogy Dé- mai jellegűeki és ezért nem Lászlóné és más kultúrmun­kások véleménye szerint az AKTUÁLIS SOROK a izerjedi szúbűrriédf'hmmi pedig a mű egyik kifejező ereje. TSittuli a dicJuUtóliia! u -ai uuotn.cn. 10 n ooc- Az úgynevezett horzsakő" gédrek!'66Azz,£d1''persze "már szobrot például csak kenyér­fezegedet úgy is emlegetik, mint a szobrok városát. Va­lóban sok szobor díszíti a város köztereit, s a Beloian­nisz téri emlékcsarnokot. Erre joggal büszkék is a sze­kevésbé lehet büszkélkedni, hogy e szobrok védelme már nem annyira közügy. Nem­egyszer találkozni szándékos rel szabad és lehet tisztítani, mert ennek áz anyagnak a lyuknesossága a struktúrá­ban egy-egy formát lággyá szoborrongálással, mint ptl- lesz\."a ezt ?orombdn ^ _ . _ __ .... T - rinronlit n mii QnvQdOTorii. tári Anna szereti a jó köny veket, s az is bizonyos, hogy most sem válogatott rosszul. Gondoljunk csak arra, mit olvasott, mit olvashatott ez­előtt húsz-harminc eszten­dővel egy mondjuk akár az Ujszegedi Kenderben is, ha volt ideje és ereje még ahhoz is. Ha erre gondolunk, rögtön be­látjuk, hogy egyáltalán nem fölösleges valami az a kis könyvtár ott az üzemben. A könyvtár is a szocialista brigád érdeklik eléggé a dolgozó­kat — mondják —, mert azokról a problémákról szól­nak, amelyben ők nagyonis benne vannak, nemcsak . . ,. azért, mert azt a munkát végzik naponta, hanem azért is, mert a szakmai oktatás­ban is hasonló kérdésekkel foglalkoznak. Javaslata sze­rint élénkíteni, színesíteni kellene ezeket az előadáso­kat olyan témákkal, mint például a kislakások beren­dezése, orvosi előadás fiata­loknak, előadás az afrikai népek szabadságharcáról stb. Egy másik vélemény Másból ls kitetszik ez. A könyvtár az üzem szocialista brigádjának is segít. Nem- Vágvölgyi András> a TIT csak azzal, hogy könyveket szegedi szervezetének titkára ad tagjainak olvasásra. Bár azonban azt mondja ezzel azt is adott s a brigád tag- kapcsolatban, hogy az Ujsze­LOI i«„ .„JUI, nu]„B.R,; Eedi Kenderben az előadá­sai így tudták elolvasni sok jránt kéteégJdvüi majdnem egyszerre és egy- pasztaiható érdektelenség és időben a Háború és békét, a közömbösség oka nem első­Karenina Annát, Solohov A hazáért harcoltak című re­gényét. Hanem a brigád — ezért is szocialista a neve — nem elégedett meg az egy­szerű olvasással — a köny­veket meg ls beszélték. Ed­sorban és nem kizárólag a munkásakadémia előadásai­nak tematikájában keresen­dő. Más üzemekben is — például a Jutaárugyárban — tartanak hasonló előadáso­kat és ott igen szépek az dig egymás lakásán. Most eredmények, közömbösség és felajánlották nekik és java­solták. hogy a könyvek meg­beszélését ezután a könyvtár helyiségében tartsák meg. Még arról is gondoskodtak, természetesen az üzem veze­érdektelenség helyett nagy érdeklődés tapasztalható. Az ujszegedi üzemben az a baj, hogy az előadások szervező­jét sokszor magára hagyják, nem kap elég segítséget a tőinek segítségével - talán vállalat '"etékes szerveitől, nem baj, hogy eláruljuk a Hogyan lehetne a megol­meglepetést —, hogy az első dúst megtalálni? Hogyan le­ilyen, közeljövőben megren- hetne a látogatottságot fo­dezendó ankét alkalmával a kőzni? Legjobb lenne mind­brigád tagjait egy kicsit két javaslatot egyszerre meg­megvendégeljék. valósítani! Azaz egyrészt élénkíteni, színesíteni kelle­Seglt a vállalat ne az előadások tematikáját Másfél évvel ezelőtt elsó- ~ erre * munkásakadémia sorban a könyvtáros lelkiis- ?"yaga bl^"yQf határokon meretes, ötletekben gazdag, hf1191 lehetősége* ad -más­ügyszeretó munkájáról be- részt * vallala» dletékes • azt szerveinek, vezetőinek na­gyobb segítséget kell adni a széltünk. Most inkább emeljük ki, hogy a vállalat­vezetés példamutatóan segít a könyvtárnak és a könyvtá­dául a Hungária Szálló előtti Dankó-szobor esetében. Ed­dig »mindössze« nyolcszor verték le a szoborba öntött csökkenti, hegedű úgynevezett csiga­részét, ugyanígy a Tisza La­jos-szobor egyik mellékalak­jának a karját is. A szoborrongálókat Jó len­ne egyszer megismerni és törvényes felelősségre vonás­sal emlékeztetni őket a tár­sadalmi tulajdon védelmére. dörgölik, a mú anyagszerú­ségét bontják meg, amely viszont a szobor értékét A szobrászok tudják, hogy a különféle anyagot, ameiy­lyel dolgoznak, hogyan és mivel kell és szabad tisztí­tani, hogy az idő által rá­rakódott nemes patina meg­maradjon, s a szobrot meg­védhessük az időjárás vi­szontagságaitól is. Más-más eljárást kíván a mészkőből, a bronzból, a márványból és a fából készült szobrok védelme, tisztítása. S ha ezt a szobrászok tudják a leg­másik formája a szobrok jobban, akkor bízzuk is rá­enicM.lt ióátdndék — VMkétUlem, ui kell A szoborvédelemnek egy szakszerű és rendszeres gon­dozása, különös tekintettel az időjárás különféle hatá­saira. Tudvalévő, hogy min­den anyag másképpen reagál hidegre és melegre. A szob­rok anyagára viszont külö­nösen vonatkozik ez a meg­állapítás, amikor védelmük­ről, tisztításukról, gondozá­sukról van szó. A Klauzál téren lévő Kossuth-szobor mellókalakjainak anyagát például már hajszálrepedé­sek kezdték ki. E szobrok fokozottabb védelme tehát nagyonis indokolt, például olyanformán, hogy időnkénti tisztításukat hozzáértő szak­emberekre kell bízni, akik munkájukkal a szobor anya­gát megvédik a további ron­gálódástól. Nemegyszer tisztították már a szegedi szobrokat, de abban nem volt sok köszö­net Ezt a munkát ugyanis nem hozzáértő emberekre bízták, akik drótkefével es­tek neki a szobroknak és le­dörzsölték róluk a nemes patinát, ami az idővel rakó­dott rájuk finom rétegben. Volt szobor, amit átkentek vaslakkal, márványszobro­jtik a szegedi szobrok gon­dozását, tisztítását — és se­gítségül adjunk esetleg mel­léjük társadalmi munkáso­kat —, ha erre legközelebb sor kerül, noha lassan éppen aktuális lesz már ez a meg­bízatásuk. •Sók a lennivalá A Tömörkény-szobrot pél­dául át kellene már tisztí­tani, a hátteret pedig szo­borhoz illőnek kiképezni, hogy a -levegőt" ne fogja el előle oda nem való más tárgy. Ugyanígy a Móra­szobrot is kellemetlenül ta­karják el a fák, míg a Szé­chenyi téren lévő szobrokon is van Javítani való. Van, ahol a talapzatot kell fel­emelni, mert kezd "szétfut­ni", vagy csorikításokat szük­séges kijavítani. A szoborvédelem nemzeti értékeink védelme. S mivel a műemlékvédelmet törvény határozza meg — szobraink védelmét, gondozását csak szakemberekre bizhatjuk, akik értenek hozzá, hogy szerény munkájukkal egy­egy alkotás az idők folya­mán át is értékes alkotás maradjon, amelyben nem­csak mi, hanem utódaink- is örömmel gyönyörködnek. JL. F. Kél lábtörés és egy agyrázkódás az első szegedi „csúszós" napon Olyan volt tegnap reggel ták. Reggel 6 órakor, az Új­Szeged. mint egy hatalmas szegedi Kender- Lenszövő korcsolyapálya. Az éjszakai Vállalat kapujában viszont hideg eső hajnalban ráfa- ai oda érkező autóbusz lép­gyott az utak és gyalogjár- csőjéről lelépve csúszott meg dák kövezetére, s valóságos és esett el Sz. M. szövőnő, "jégpályákká" változtatta Dorozsma, Rózsa Ferenc u. azokat. 7. szám alatti lakos, akit így történt, hogy A. R. agyrázkódással szállítottak Szeged, Bérkert u. 50 szá- be a Sebészeti Klinikára, mú lakos hajnali 5 óra 30 , , . , . , perckor, kilépve a ház kapu- ^ első ^uazós* nap há' ján a síkos, még hamuval rom súlyos balesete figyel­vagy fúrészporral fel nem meztet: sokkal nagyobb hintett gyalogjárdán meg- elővigyázattal közlekedjünk csúszott és elesett. A men- a csúszóssá válj; gya­tők a bal lábszártöréses be- logjárdákon, s a gépjármű­teget a Sebészeti Klinikára vek vezetői is fokozottabb szállították. Ugyancsak a ko- óvatossággal vezessék jár­ra reggeli órákban a Bajai műveiket, tartsák be a köz­útra is hívták a mentőket, lekedési szabályokat. A ház­Itt, a 15-ös kilométerkő kö- felügyelők és háztulaj dono­zelében F. E. 21 éves leány, sok pedig ne mulasszák el Mórahalom, 47. sz alatti felhinteni a lakóházak előtti lakos esett le a sfkossá vált gyalogjárda-szakaszokat, ne­úton kerékpárjáról s szenve- hogy — mint A. R. a Bér­dett sérülést. Jobb lábszára kert utcában saját gon­Előbb o csorbát, s csak aztán köszörüljék a disznóölő kést munkásakadémia felelősé­nek, vagyis "rá kell men­rosnak. Nem azért, mintha niök« erre a munkára. a most látottak alapján meg­változott volna a vélemény Péter Jánosné munkájáról, A feladat megvalósítása A munkásakadémia leg­hanem azért, mert a vállalat főbb célja, hogy a maga a véső finom nyomát, amely tört el s szintén a Szegedi datlanságukon -elcsúszva*, kat pedig testszínű "olajfes- Sebészeti Klímára ^szállítót- tabukat ^törjék. tékkel mázolták át. Van; •••• szobrunk, amit együgyű szc- « relmesek csalódásukban,. vagy boldogságukban való- á sággal telefirkáltak tintával. J tintaceruzával. Eme "örök- J becsú« sorokat nem lett vol- . na szabad csak egyszerűen J vízzel lemosni, mert igy a. tinta feloldódott és beleívó- J dott a szobor anyagába. En- . nek a szobornak a tisztítá- • sót igazi szakemberek spri-, í ituszba mártott ruhával vé- • gezték volna. Diszkrét szí-! nezésú faszobrot pedig • -smirgli—papírral csutakol- J tak le. s így leszedték róla • ban, ahol eddig csak (sok­féleségek gyártásával fog" lalkoztak, most megkezd­ték a futószőnyegek kí­sérleti gyártását is. Nehezíti a vállalatok mun­káját, hogy nem ismerik az egósz évi tervet. Az építő-, fa- és építA­anyagipari üzemekben nem vitatták meg alaposan á munkásokkal a részleges normarendezés problémáit, ezért olyan téves nézet ter­jedt el, hogy általános ren­dezésről van szó, amit tar­tós keresetcsökkenés követ­Tapasztalható. bogy a mű­szaki vezetők nem szívesen válaszolnak a dolgozók ké­résére és többnyire csak szemlélői és nem aktív résztvevői a helyes munka­normák kialakításának. Ál­talában népszerűtlen fel­adatnak tartják ezt, f a felvilágosító tevékenységet a párt és társadalmi szer­vekre hárítják, bár ők jól ismerik a körülményeket. Az eddigi munkatapasz­talatok igazolják, hogy a termelékenység néveie­sének igen komoly tarta­lékai vannak a Csongrád megyei üzemekben. Az is megállapítható, hogy a normarendezést nem min­denütt követi még ideigle­nesen sem keresetcsökke­nés. Az építőiparban ma még csak az előkészületi munkáknál tartanak, mert a téli hónapokban szünete), vagy csak lassú ütemben folyik az építkezés. A Csongrádi Bútorgyárban az intézkedések nyomán 15 százalékkal csökkent egy konyhaberéndezésre fordí­tott munkaidő. A felesle­gessé vált munkások fog­lalkoztatására kárpitos én epeda készítő üzemet hoz­tak létre. A szegedi faipari Szemek­ben felszabadult munka­erőt a ládagyárban alkal­mazzák, mert a$ özem tervét a múlt évihez vi­szonyítva lényegesen meg­növelték. Az élelmiszeripari üze­mekben mindenütt elkészí­tették » technológiai utasí­tásokat, s megkezdték a munkanap-fényképezéseket. Ennek alapján megállapí­tották, hogy néhány üzem­ben a munkaidő kihaszná­lás alig 60—70 százalékos. Ebben szerepe van annak is, hogy nem mindig folya­matos a nyersanyagellátás. Üzemeink nagy részében február végéig vezetik be a műszaki normákat. De már ezt megelőzően január­ban próba-elszámolásokat végeznek. „ Az elnökség végül meg­hallgatta febb szakbizottság jelentését a közelmúlt he­tekben folytatott vizsgálat eredményéről. Tehetetlenül bosszankod­nak a Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára szegedi fi­ókjának dolgozói a gépipa­ri szövetkezet 3. számú műköszörűs részlegének el­járása miatt. Ez az egyet­len cég Szegeden, amely ol­lóköszörüléssel f glalkozik. Illetve csak foglalkozna, ha el is végezné azokat a munkákat, melyeket gyár­fiókunk rendel tőle. A vál­lalt határidőt azonban so­hasem tartják be, csak hi­tegetnek vele. Néha négy­szer ts el kell menni a műköszörűs részleghez, mi­re visszakaphatjuk az ol­lókat. A legutóbbi esetben például, január 5-én, a 4374-es vállalási jeggyel vettek át néhány ollónkat, s 9-re ígérték a kész mun­kát. ígérték azután 14-re és 16-ra. Ekkor azt is mond­ták, hogy most nem érnek rá, mert a disrnrölő'-éselc köszörülése előbbrevaló. A műköszörűs részleg hanyagsága hátráltatja üze­münk munkáját, mert szer­számok híján, illetve tarta­lékszerszámokkal sokkal lassabb a termelés üteme. Érthetetlen, hogy a disznó­ölő kések miért részesülnek előnyben a közületi rende­lésekkel szemben. Inkább ezt a csorbát köszörülnék ki a szövetkezet műköszö­rűs részlegében! Barkas Bertalan telepvezető

Next

/
Thumbnails
Contents