Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
Keéé, IMI. jannár 84. 2 Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP KB pléiiunián (folytatas tu 1. oldalról.) szükségleteinek kielégítését illeti. A szovjet hatalom elsó éveiben, az első ötéves tervek idején a munkásosztálynak, a parasztságnak, a dolgozó értelmiségnek országunk gazdasági erősítése céljából, ahogy mondani szokás, szorosabbra kellett húzni* a nadrágszíjat. Most van lehetősége országunknak a lakosság anyagi és szellemi igényel teljesebb kielégítéséhez. A hétéves terv első két evében, mint már mondottam, iparunk terven felül tizenegy-mllliárd-háromszázmillió új rubel értékű terméket adott terven felül. Es lehetővé tette számunkra, hogy a hétéves terv előirányzataihoz képest további beruházásokat est közöljünk a közszükségleti rikkek termelésének növelésére, a népjólét fokozásával önzszefüggö ágazatok fejlesztésére. Elégséges például megemlíteni a következő számadatokat: a hétéves terv első két évében a városokban és a munkáslakótelepeken 165 millió négyzetméter alapterületű lakóház épült, illetve 4 600 000 lakás készült el. Falun a kolhozparasztok és falusi értelmiségiek ezekben az években több, mint 1 400 000 házat építettek. A lakosságnak eladott árumennyiség a tervben előirt 15,4 száaalékkal szemben 19,6 százalékkal emelkedett. A szovjet mezőgazdaság- hús, a tej és más termékek ezektől a kiváló emberektől aokban és a swsvhozekban ban most az a főfeladat, termelésének erős növelésé- — mondotta Hruscsov. csökkent a baromfihús-terhogy a rendelkezésre álló le- re használjuk fel már az Célszerű létrehozni orszá- melés növekedése. hetŐ6égeket a szemestermé- idén és a legközelebbi évek- gos társulást, amely a kolnyek, az Ipari növények, a ben. ÚjszerűPR kell meg szerre* ni a mezőgazdasági munkát Hruscsov hangsúlyozta, megalapozást kell adni a mehozok és szovhozok technikai felszereléssel és műtrágyával való ellátását intézi — folytatta Hruscsov. Ez a társulás közvetítő lenne egy- és felől az ipar, másfelől a kolhozok és szovhozok között, Az iparnak — jelentette ki Példákat idézett, amelyek bizonyítják, milyen nagyszerű lehetőségek vannak a Szovjetunióban a baromfitenyésztésre hangsúlyozta, hogy ki koll használni a lehetőségeket Az SZKP Központi BizottÚjSí!^„„kJe.11 ^g^daság^te^elfejzejwe- Hrus^oy _ ^ a ^^ ságának 1933 szeptemberi zok és szovhozok igényeinek plénuma után jó eredmények megfelelően a kolhozok és mutatkoztak a tejtermelésszovhozok megrendelésére ben — állapította meg ezmegszervezni a Mezőgazda- zésének-. Kijelentette, hogy ságügyi Minisztérium, valamint helyi szervei és a szakáll a termelést még határozottabban kell meríteni a mezőgazdaságtudományhói, támogatni kellene gyártania mezőgaz- után Hruscsov, de hozzóa tudományt, amely dasági gépeket és felszereié- fűzte, hogy sok terület és az élet- seket köztársaság nem tartotta A szemes termelés további meg az e téren elért «zínleeiobb mezőgazda- lemivxa a i.gyeiméi» fellendítése — mondotta vonalat, mert gyengült a firotók taSIlaUi- legjobb mezőgazdaság! dol- Hruscsov elvtárs - döntő gyelem a tejelő állattenyészmzók tanasztalata. ta talatalra Jaya. szerepet játszik a Szovjet- tés iránt A tejtermeles nosolta e tapasztalatok általá- unj_ó "T^n^Jf* vekedé?fnek "^f, nak és ezen belül állatte- suli, sőt sok területen csoknyászténének a fejlesztésé- kent. emberek munkáját. A mi nisztérium munkájában a leglényegesebb a tudományos intézmények irányítása, a tudomány továbbfejlesztése és a sági dolgozók tapasztalatainak széleskörű meghonosítása a termelésben. A Mezőgazdaságügyi Mikell kapcsolatban tel, segíteni Külön felhívta a figyelmet a nos terjesztését. Az SZKP Központi nisztérium tevékenységét el- elsö t[tk" ' ben. Hangoztatta, hogy - Ha nem tesszük meg a sősorhan arra kell összDon- ZottsaganaK etso utKara SOK. ...... RRIIVRTO^ „L-sősorban arra kell összpon tosítani, hogy segítsen a kol V„_v r»l«rl«# húrulfl MSzoun.Ju.únru tosítani, hogy segítsen akol- ®lyan kiváló mezőgazdasági Nagy feladat Harula mezogazdasagra hoBokn;k SZOvhozoknak dol«ozó n_evet említette, akik Népünk minden joga megvan ahhoz, hogy megnövekedett anyagi és szellemi szükségleteink kielégítésére számíthasson. A jelenlegi körülmények között mindent meg kell tenni, hogy kielégíthessük a nép megnövekpdett igényeit. E létfontosságú feladat megoldásában nagy szerep hárul a mezőgazdaságra. A hétéves terv hátralévő öt évo alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A szovjet mezőgazdaság nagy sikerei ellenére még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar. nem tud összhangba Jutni iparunk gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek növekedésével — jelentette ki Hruscsov, Az utóbbi 'SvckbcH változtak a viszonyok a Szovjetunióban. A helyzet a mezőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét követeli meg. A mezőgazdasági termékek termelésének felül kell utálnia a lakosság réméről megnyilvánuló keresletet. Hruscsov elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatása és a hibák bírálata a mostani plénumon egészen más körülmények között folyik, mint az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi plénumán. -Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágában komoly lemaradás mutatkozott. A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gyakorolt bírálatunkat az ellenség akkor a szovjet mezőgazdaság válságaként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáinkat a szocialista gazdaság gyors fejlődésének közepette, a népgazdaság minden ágának nagy sikerei mellett bíráljak-. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a dolgozók jövedelme öt év alatt, évi átlagban 84 206 millió rubellel növekedett. A kolhozparasztok jövedelme szintén magasabb lett 1959-ben a kothozparaszlok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubellel több pénzt kapuk. mint 1955-ben. — A reálbérek továbbra i| növekedni fognak. Így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek Iránt. Kz összhangban áll politikánkkal — mondotta Hruscsov, majd megállapította: az országban erősen megnövekedett a kereslet az élelmiszerek, elsősorban a hús. a vaj, a tej iránt. Ipari munkások családjainak költségvetéseit megvizsgálva kiderült. hogv hat év alatt (1953 —1959-ig) az egy főre Jutó évi fogyasztás a következőképpen növekedett: hús 38 kilogrammról 54 kilogrammra, vaj 4,7 kilogrammról 6,4 kilogrammra, tej- és tejtermék 88 kilogrammról 154 kilóra, örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése. Ez a szocializmus a valóságban. Es ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjethatalom nemcsak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak. hanem nagy anyagi javulást is. — A nép jólétének szakadatlan emelése érdekében napról napra komoly figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Most megvan z lehetőségünk. hogy z hétéves terv előírásain felül komolyan növeljük a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat. valamint a mezőgazdaság fellendülését biztosító ipar fejlesztésére előirányzott beruházásokat iz« — fűzte ho»zá Hruscsov. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése — Amikor további összegeket fordítunk z mezőgazdaság fejlesztésére, azt a célt is magunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek alapján úgy lehet folytatni a mezőgazdasági termelést, hogy az ne függjön az Időjárás szeszélyeitől. A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárási viszonyoktál függetlenül biztosítsa számunkra a lakosság szükségleteit kielégítő terménymennyiséget Hruscsov kijelentette, hogy z terméshozamok biztosításának a legmegbízhatóbb eszköze a sok millió hektár föld öntözése és viaelláaz ország legkiválóbb gazdaságai által képviselt terme- tek eb Többek között megnagyszerű eredményeket ér- mértékben emelkedett az a szűzföldek meghódítasz szükséges intézkedéseket, akeredményeként jelentős kor nehézségeink támadnak - tejtermelésre vonatkozóan lési színvonal elérésében. említette Bolinyukot, az Ukrajnában lévő Tyernopol-i országban a szemestermé- "hétéves tervben előírt fel adatok teljesítése körül, — hangsúlyozta Hruscsov, majd kijelentette: ahhoz, hogy teljesíthessük a hústermelés nyek hozama. Jelentősön emelkedett A minisztérium egyik leg- terület Sztálin Kolhozának szemesterménybeszerzés színfőbb feladata a növényne- munkacsapatvezetőjót, aki vonala ls. Hozzáfűzte: -az hétévi torvét. . ....ít* .„.t, „„„„„. hektáronként átlag 167 má- igények annyira megnőve- ö- ^ folyamán mesitő munka megszerve- szemeskukoricát termeit, kedtek, hogy ma már új mó- kell hoP L a i/.tÁin.fftprm.l.K a u_ii „»„: xn i ""V hátralévő biztosítani zése és a vetőmagtermelés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára nyomatékosan hangsúlyozta, hogy -szilárdabb tudományos Nekünk Országos viszonylatban a hústermelés növekedése, évenként 1 465 006 tonna legyen. Ez a szám reális — monts tanulnunk kell lembe véve szükséges-. . . _ . don kell felvetni az állami A vezető ne csak büszke szemesterménytartalékok folegyen a kiváló do gozék- kozágának kérdését. Annyi ra, hanem tegyen is meg szemesterményt kell termeimindent azért, hogy sok nünk amennyi az ország ezer kővetőjük legyen. fejlődésének távlatait figye- ^^doTgo^. lembe veve szükségén-. még enné] ro^asabb 8ütem<.t is el lehet érni. A hétéves terv hátralévő éveiben biztosítani kell azt is, hogy a tejtermelés évente 8 700 006 tonnával növekedjék. Hruscsov hangsúlyozta: at állattenyésztés terén a fő a Közel jövoDen ^uuuuuuuu yoioek teitoresere tormtott . púdra kell emelni az évi sze- kiadásaik teljes egészükben, íi^^lttJ^^ T Az ál lat tenyésztés fejlesztéséről Hruscsov adatokat idézett, A szűz- és parlagföldek amelyek szerint az állam va- problémájáról szólva Hruslamennyi szemestermény- csov hangoztatta, hogy az szükségletének kielégítésére államnak a szűz- és parlagközeljövőben 4 200 000 000 földek feltörésére fordított történt a mezőgazdaság ezen ágának fejlesztéséért. mesterménybeszerzént. jelentette, hogy Ki- sőt messze azoti túl U meg-' megnövekedett és Jó- mának növelése. Közölte, Ki sőt messze azon tul is meg- yfll ^^ váaároIuk ^ hogy az 1954-től 1960-ig ter állati termékekből js. Az jod<3 időszakban a tehénóllotérültek. A Párt az egész nép tá« » "^fiivJ megvalSítottá E^t?^,*?1' JSffií lis, • a Szovjetunióban ha- a Maz-földek meghó talmas lehetőségek vannak nak r^gy programját, a szemestermenytermeies növelésére. Negyvenegymillió hektár darabbal volt több. Ezek a lehetőségek valamennyi növényfajta, és min'szűz-földek "££hódf£á! beszerzett hús 372 ezer tor- kategóriájában 25 millióról szüz-foldek meghódítása- náya, a tej j M2 000 ^ 34,7 millióra növekedet! nával. a tojásból 828 000 000 vagyis a szaporulat 38 száza" " " lók volt. Országos viszonylatban a tehénállomány a gazdasá gok minden kategóriájában 25 millióról 34,7 millióra növekedett, vagyis a szaporulat 38 »záúj földet fogtunk művelés alá. •Ugyanakkor megállapította. hogy -az utóbbi időben csökkent a figyelem az áldenekelőtt a kukorica ter- Több száz nagy szovhoz ló- lattenyésztéa iránt méshozamának emelésében tesült a gzűzföldi sztyeprejlenek. -A kukorica sze- pék valósággal újjászülettek. me6terménytermelésünk 1945-töl 1960-ig a Szovjetemelésének fő tartaléka- — uníó azokról a területekről, hangsúlyozta Hruscsov. Majd ahol művelés alá vették * elemezte azokat a tényező- gzdz_ és parlagföldeket ax A múlt évben sz állatte- ^ = ^ nyésztésí termékek terme- ^tTvott. Oraágos vUzonyiésénck növekedése elmaradt s hétéves tervben kitűzött feladatok mögött-. latban 4 tehénállomány 1957—58-han 4 300 000-rel 1959—60-ban pedig 1 400 000 biztosítják a szemestermények termelésének növelését Rámutatott: nának be, az állam több «» 2L Az öntözött tóldterületek nagyarányú növelésére ugyanolyan erőfeszítéseket kell tenni, mint a szűzföldek hasznosítására tettünk. Az öntözés eredményeként sok millió hektár föld válik müvelhetóvé Köaép-Azsiában az OSZSZSZK, Ukrajna déli részében és a Kaukázuson túli köztársaságokban. As öntözéssel művelt földterületekből további egymásfél milliárd pud szemesterményt lehet -kihozni-, sőt, ha szükségeu, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az öntözéses területekről feltétlenül ki lehet elégíteni az ország szomestermény-szüksógletének 30—40 százalékát Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: leginkább azokban a körzetekben érdemes áldozni az öntözéses művelésre, ahol a legkedvezőbben térülnek meg a befektetések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép-Ázsiát ket, amelyek Ukrajnában az 1949—53. évek átlagos be- az a tény, hogy egyes kőz- rel gyarapodott. Hogy ötven°rOSZ '<í.?tC1ÓbilnU \ gyűjtése szintjéhez viszonyít- társaságok és területek az miHió tehenünk legyen, a vai SZSZK-ban es Grúziaban va további 6 300 000 000 pud állattenyésztési termékek tehenek szamát a hatralévő . (103,4 millió tonna) szemes- termelését illetően egy hely- öt év alatt tizenötmillióval terményt nyert. Az állam ben topognak, sőt feladják kuli növelni, vagyis évente ugyanezen Idő alatt az em- a már meghódított pozíció- átlag hárommilliós gyarapo ha ötmillió hektár kuko- lített vldékekről 4,9 millió kat, kizárólag azzal magya- űást kell biztosítani. Ez tel ífaavetésteröletröl hektá- tonnával több húst (élősúly- rázható, hogv csökkent a jezíthetó feladat. .nk™i iZ Slvrn má«» ban)> 15-3 mi,lió tonnával felelősségérzet a párt által Az állattenyésztés további ."mel^énrt tak™X ,tobb Vijet, 352 000 tonnával Kitűzött feladatok megoldá'"wu * —*•" sával szemben. feltétele a jo takarmapyoaas Az OSZSZSZK-bsn. Uk- — jelentette ki, majd meglöklek meghódításából szár- rajnában és Belorussziában jegyezte, hogy az utóbb' mazó bevételeiből leszámít- 1960-ban a hústermelés nö- években a kolhozokban és juk a szűzföldekre fordított vekedése kisebb, mint 1959- szovhozok ban széles körben beruházásokat, kiderül, hogy ben volt. -Ebinek nem az bevezették a kukorieatermeidőjárási viszonvokban rej- 'Art, és növekedett a takaróra lik a magyarázata, hanem mánvtermelés. 1960-ban 186 millió tonna silótakarmányt tároltak, vagyis huszonöt százalékkal többet, mint sMrvew 1959-ben. Mégis, figyelembe • véve az állattenyésztés terén — hangsúlyozta Hruscsov. Megjegyezte, hogy bár - . 4„. nagy lehetőségek vannak a korintsem elegendő. noen 1954—1960-ban tobb jnhtenyésztésre, mégis több -Minden kolhozban mint harminckét milliárd köztársaságban a juhtenyészrubel tiszta .jövedelemhez té» fejlesztése nem áll jól. Kijelentette, semmivel sem lehet igazolni, hogy 3 kolhomint egymilliárd pud szemesterménnyel többet vásárolhat fel. -Állattenyésztésünknek éppen arra van szüksége-. A szónok bírálta az ukrajnai szemesterménygazdálkodás hiányosságait és hibáit Hangsúlyozta, hogy az ukrán szemestermény-terme!éa gyenge eredményei nem annyira a kedvezőtlen időjárást viszonyokból adódnak, mint inkább abból, hog>nem foglalkoznak kellőképpen az emberekkel. A fí kérdés a vezetés, a szervezd munka »— mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután kijelenne állam csupán az formájában nyert szemes- abban, hogy terménnyel nemcsak hogy fedezi a szűzföldek vidékének valamennyi mezőgazdasági jellegű beruházását, hanem ezen túlmcgyengiilt a figyelem az állattenyésztés. a munka irántmegoldandó feladatokat, a tárolt takarmánymennyiség jutott. es szovhozban ugyanúgy mindent el kell követni a takarmánytermrlésért, mint a gabonatermelésért-. — llymödon a szüzföldek visszafizették a meghódítátette: -nem mondhatunk ®ukra Ordított kiadásokat egymásnak csupán kellemes «, kértekben hozzájárulnák a felhalmozáshoz. Országosan az állam által bedolgokat, egymás szemébe kell mondani az igazságot Több terméket — kevesebb munkaráfordítással Hruscsov elvtárs ezután emberek tűnnek fel, koroígy folytatta: a mezőgazda- munista munkabrigádok alaMeg kell érteni, hogy a ve- sxrzett gabonamennyiség sági termelés újítóinak ta- kulnak. zetők hibái és helytelen cse- nedven.szazatokat az ujter- pasztalatai felbecsülhetetlen Al élenjárók meemutat lak lekedetei a kolhoztagokat mőfoldek adják. A jövőben jelentőségűek a termeié- ' megn.utatjak sújtják Ha valaki nem érti megoldásra varo feladatok- kenvteg emelése szemponta dolgát, ha nem tudja meg- szólva Hruscsov hangsú- jábói. .A munka termeiészervezni munkáját, adja át lyozta hogy az uj földeken ál- kenvsóge fejlődésünk leghelyét a hozzáértő emberek- landp kádereket kell nevel- főbb mutatója. nek„ ni. Hozzáfűzte, hogy ezzel A következő években — egyidejűleg helyesebben^kell mondotta — a Szovjetunió felhasználni a regi mezogazfeketeföldövezetén túl eső oasagi területek altal a szűzvidékein legalább 500—600 földeknek nyújtott segitsemillió púddal lehet emelni Seta szemestermények hozamát & Hruscsov a továbés bebizonyítják képességeiket ég érdemeiket a kommunizmusért vívott harcban. A szovjet nép büszke ezekTöbb terméket kevesebb re az emberekre Pártunk munkaráfordítással — ez támaszkodik az ilyen amaz a cél, amelynek elére- berekre.sere kell fordítanunk cró- Vannak azonban olyan téfeszitéscinket". nyek is — mondotta Hrusw. uv • „ A Szovjetunióban jó kom- csoJ bogy vezetók biakban a szovjet állatte- munista hagyomány alakult meggondolatlanul magas Feltétlen kl kell használni nyésztés fejlesztésének kér ezt a tartalékot. Az említett területeken a vetésterületek körülbelül harmincmillió hektárt tesznek ki. nyeszies tejiesztesene* xer- kj. té felajánlást és telje- felajánlásokat tesznek Büdeseirol szólva emlékeztetett g(tsd A szovjet emberek rokl*ata módra megiriak igéarra, hogy n<sm a leyegóbe beinek _ reteikpt, de Mmmlfóle szeraz SZKP Központi Bízott- mondotta. — A szovjet falvezeti politikai intézkeságának 1953 szeptemberi vakban sok kiváló újító nőtt désseI nw támasztják alá plénuma után sok minden fel -Nap mint nap kitűnő (Folytatás a 3. oldalon.)