Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

V 7 Vasárnap, 1961. január 22, /Cendergyári 0 /<ULTÚROSOK Munkások a színpad deszkáin Az üaem idei kulturális az üzemi színjátszók mun- ként természetesen az eddigi munkájának terve még nincs kajába, s rövid idő alatt eredmények. Másodsorban több, egyáltalán nem jelen­téktelen tény. Bálint Lászlóné készen, a színjátszók csak igen hasznos tagjává vált ünnepségeken szerepeltek, az együttesnek, önálló esten nem: az ered- A színjátszók tehát dol- például jogos elégedettség­mények mögül így bukkan- goznak. De egy kissc több gel beszélt a gyár novem­nak föl a legjellemzőbb hi- támogatást érdemelnének, bák, ahogyan egyre jobban Természetesen nem ajná­megismerjük a gyár kultu- rozgatásra gondolunk itt, rális életét. Hogy elsősorban ezekről a hibákról beszé- lési lehetőség biztosítására, lünk most, s nem az ered- A színjátszók a Közel a ta­ményekről és a dicsérendő vasz című egyfelvonásos ta­sikerekről, amik kétségtele- nulását tuljadonképpen már nül vannak, azért tesszük, befejezték, do még nem tud­ber 7-i ünnepségéről, amely­ről a Televízió is készített felvételeket, önmagában ez hanem például több szerep- is bizonyítaná, hogy van alap, amire építeni lehet. De ugyanilyen bizonyító adat a színjátszók műsorá­nak színvonala is. A csoport vezetője és rendezője, Pár­hogy a jobb munkát segít- ják, hol fogják előadni. Elő- kánvi Gyula kitűnően is­sük vele. Mert hiszen azt, adják majd falun valame- meri a legújabb egyfelvoná­hogy mi a hiba és mi nem, lyjk, vagy több termelőszo- sosokat és kétségtelenül jól továbbá, hogy merre vezet vetkezetben, s ez nem rossz válogat közöttük. Az is a az út a nagyobb sikerek és az eredményesebb munka felé, nem is olyan könnyű eldönteni. dolog, de ők az üzemen- be- csoportot és ezt a váloga­lül is szeretnék bemutatni. Ez a kívánságuk minden­képpen jogos. tást dicséri, hogy vállalkoz­tak egy fiatal szegedi író művének előadására. To­Szükség van-e az üzemi színjátszásra? Sajnos, pillanatnyilag le- vábbá ilyen biztosíték még hetséges, hogy a gyár dol gozói valóban nem érdek­a fiatal színjátszók lelkese­dése, ügyszeretete. Azt sem lödnek eléggé a színjátszók szabad elfelejteni, hogy 1957 tevékenysége iránt, sőt nem­egyszer egyenesen közömbö­sek. Hogyan lehet ezen vál­toztatni? Nyilvánvalóan Helytelen nézetek és el­gondolások is jelentkeznek az Üjszegedi Kender- Len­szövőben a kulturális mun­kával kapcsolatban. Nem csak ü hogyha a színját_ kell azt gondom, b°8y ak szók többet, elismerésre mél- , az e munkatol tavolallo dol- tóbbat adnak ^^ eddig zott voltak, akik kezdeme­gozók között, hanem meg az Ehhez segítségre van szük_ ...... üzemi kulturális front első ségük Lehetőséget kell ne­vonalaban is kik adni önálló esten sze­Ezek nagyjaban egy kér- replésre kérni kívánni; kö­des koré csoportosíthatók: vetelnj keU t-lük a maga. szükség van-e az üzemi szín- sabb S2Ínvonalú munkátj ak_ játszásra? Jaratlan kívül- kor a dolgozók érdeklődése alló szamára ez a kérdés fokozódik s a közömbös­ség megszűnik majd. Köny­nyen lehet, sőt valószínű, hogy nem egycsapásra. Ilyen változások nem szoktak egyik napról a másikra megszü­elején, amikor az üzemben az ellenforradalmi esemé­nyek következtében megbé­nult a kulturális munka, a KISZ színjátszói azok kö­nyezték és végül ismét meg­teremtették az üzemben en­nek a munkának a teltéte­leit. ö. L. Virágzó gyümölcsösök serdülnek fel a russai sívóhomokon bizonyára meglepőnek és érthetetlennek tűnik. De az üzemben többen azt tartják — hangsúlyozzuk: a kultu­rális munkások között is —, . hogy az üzemi színjátszás A ° erőfeszítések azon­ma már elavult, korszerűt- bap bizonyosan eredmény­len muvelodesi forma A nvel fognak járnij és akkor dolgozokat — mondjak — a kulturáiis munkások kö­nem elegiti k. a színvonala ^ sem taiáikozunk majd azért nem is érdeklődnek 0, nézetekkel- hog az e egge az előadások iránt, üzem. színjátszás korszen1t_ hiszen annyi jo szmházr elo- len M művelődési adast lathatnak, amennyit j ' akarnak, színházban, tele­' Akik " ezt mondják, azok- Közönségszervezés nak nincs igazuk. Az üzemi Hogy az üzemi színjátszás színjátszás nem versenytár- iránt megmutatkozó kisebb­sa a hivatásos színházaknak, nagyobb fokú érdektelensé­nem is lehet versenytársa, get nem lehet egyedül az mert hiszen egészen másért előadások színvonalának a van, más a feladata. Sajáto- nyakába varrni, jellemzően sak, senki és semmi által el mutatja, sőt bizonyítja az nem végezhetők a feladatai, üzemi közönségszervezés idei Közé tartozik, a gyár dolgo- eredménye is. 1959-ben 180 zóinak, elsősorban természe- dolgozónak volt bérlete a tesen az üzemi fiatalságnak Szegedi Nemzeti Színház a nevelése. A színjátszók dolgoznak S ezek után felteszünk egy kérdést. Ki merné a tűzbe tenni a kezét azért, hogy e helytelen nézetek és aközött, hogy az üzemi színjátszók csak ünnepségeken szerepel­tek, önálló estet nem adtak, . ,, , , ,, nincs semmiféle összefüg- ^sebb. színvonalasabb, mint előadásaira. Ebben az év­ben ez a szám 67-re csök­kent. Azért talán, mert a színház idei előadásai ke­vésbé lennének színvonala­sak, mint a tavalyiak? Szó sincs róla! Közismert, hogy az idei műsorterv sokkal jobb, bátran mondhatjuk, összehasonlíthatatlanul érté­gés? Pedig a színjátszók, az üzemi KISZ-szervezet szín­játszói dolgoznak, és nem is rosszul. A csoport 15 tagja — egy kivételével va­lamennyien fizikai dolgozók, hárman érettségiztek — lel­kes, ügyes fiatal, szereti ezt a munkát, szívesen dolgozik. Egyikük, Fuksz András se­gédmunkás, a Színművészeti Főiskolára készül. Tavaly már jelentkezett, de —min­denkivel történhet baleset — a felvételi bizottság előtt szerencsétlenségére belesült elmondandó versébe, és a vizsga így nem sikerült. Idén azonban újra próbál­kozik, s érdeklődésből, no meg azért, hogy tanuljon és fordított munka és energia segítsen is, bekapcsolódott nem vész kárba? Legfő­a tavalyi volt. Nem lehet tehát ez a csökkenés igazi oka. Az üzemek többségé­ben nem is tapasztalható jelenség ez. Itt is a közön­ségszervező munka gyenge­sége, elégtelensége a va­lódi ok. Valahogyan hasonló a helyzet az üzemi színját­szással is. Már abban a te­kintetben, hogy annak is szüksége van "közönség­szervezésre*, bár ennek a munkának kétségtelenül nem a bérietek váltásának szer­vezéséből kell állnia. Feltételek és biztosítékok De mi a biztosíték arra, hogy az üzemi színjátszókra Sok szakembert képeznek a Csongrád megyei állami gazdaságokban A nagyüzemi mezőgazda- Csongrád megyei Igazgató­sági termelés sok és nagy sága törődik a szakember­képzettségű szakembert igé- utánpótlás nevelésével. A nyel a Csongrád megyei ál- többi között megszervezték lami gazdaságokban. A kü- az iparitanuló-képzést is. Az lönböző szakiskolákból csak idősebb munkások tanfolya­kevés szakember kerül a mokon vesznek részt. 27 gazdaságukhoz, mert több- szakagazatban jelenleg 540 nyire a termeloszovetkeze- „ * lekhez irányítják őket. Ezért állami gazdásági dolgozota­az Állami Gazdaságok nul. Az aranyat érő lelemé­nyesség nagyszerű példáját mutatták meg az elmúlt he­tekben a rúzsai Napsugár Tsz gazdái, hogyan kell lat­ba vetni az egyes ember és a közösség erejét együtt ah­hoz, hogy a rúzsai sivóho­mokon mihamarabb nagy szövetkezeti gyümölcsösök serdüljenek fel. Telepítés 84 holdon Eredetileg 50 kataszteri holdnyi őszibarack telepíté­sét tervezték az elmúlt ősz és a lassan közelgő tavasz idejére. Eleinte azonban úgy látszott, főként csemetehiány miatt nem tudják tervüket végrehajtani. A Szőlőolt­vány- és Gyümölcsfacsemete Forgalmi Vállalat ugyanis képtelen kielégíteni az or­szágszerte megnövekedett szükségleteket. Most mégis — ahogy Négyökrú Antal elvtárs, a tsz elnöke elmon­dotta — az 50 hold helyett már 84 holdnál tartanak a telepítésben. Helyesebben mondva ekkora területen vé­gezték el eddig gyümölcsös alá az Sz. 80-as traktorok a mélyforgatást. És ezt a te­rületet már az új tavaszon teljesen be is ültetik. Hogyan csinálják? Már most arra kíváncsiak a többi homoki szövetkeze­tek gazdái —i akiknek ha­sonló dolgokban fő a fejük imm»i»m»„mm»«li«»i —, hogyan csinálják ezt a rúzsai Napsugár Termelő­szövetkezetben ? Igy mondta el az elnök: — Amikor látták nálunk a gazdák az országosan je­lentkező őszibarackoltvány­hiányt, egymásután tettek javaslatot: a háztáji gazda­ságokban legtöbbjüknek van valamennyi oltványa, alvó szemzése, van csírás ba­rackmag is, adjuk ezeket össze. — Az egyezség csakhamar megszületett a szövetkezet és a háztáji gazdaságok kö­zött végső formájában is. Ennek pedig a következő a rövid lényege. Sokan vállal­tak az új, telepítendő gyü­mölcsösből akkora területet, amekkorával meg tud bir­kózni a család, a közös mun­kák mellett. A termelőszö­vetkezetnek csupán a mé­lyen forgatott, előkészített talajt kell biztosítania. Az a szövetkezeti gazda, aki legalább egyéves koronás fával ülteti be a területet, három év múlva mint ki* fogástalan, termőképes őszi­barackost tartozik vissza­adni a szövetkezetnek. Ad­dig megfelelő szakfelügye­lettel köztesként tavaszi bur­gonyát termeszthetnek a fák alatt. A jelentkezők elvál­lalták, hogy a termésből évente 5 mázsa rőzsaburgo­nyát adnak át a közösség­nek, szántási, talajművelési díj fejében. így a mélyfor­gatás költsége tulajdonkép­pen már az első esztendő­ben visszatérül a szövetke­zet kasszájába. Lendületesen halad a munka Beneveztek a nagy mun­kába olyan gazdák is, akik­nek most ugyan semmilyen oltványuk sincs, de nevel­nek kis fákat az új eszten­dőben. Az a gazda, aki 500 csíraképes, helyreültetett és kikelt őszibarackmagot ad és gondoskodik is a dugvány erőteljes fejlődéséről, ta­nyája közelében 200 négy­szögöl löldet kap átmeneti háztáji használatra a közős­ség javára végzett munká­ért. A magok, oltványok ösz­szegyújtése, fajtánkénti rend­szerezése máris nagy len­dülettel halad, ötszáz kikelt őszibarackmag két hold föld betelepítésére elegendő sza­porítóanyagot ad. Eddig már mintegy 17 ezer magot gyűj­töttek össze. Nincs tehát olyan nagy akadály, nehézség, amit az egyesült erő, a helyénvaló leleményesség ne tudna ke­resztülhidalni. Csupán né­hány esztendő kell még, s a rúzsai Napsugár Tsz futóho­mokjain nagy kiterjedésű, üdezöld, bőven termő gyü­mölcsösök virítanak gazdáik és az ország boldogulására. Csépi József A fclUöUaudák (ölé Ma még csak terv, de né- levízió stúdió kap majd he­hány év múlva új jellegze­tesség díszíti a szovjet fő várost. 1963-ban és az egyetem lyett. 350 méter magasban, 12 köremeletet terveznek, a Kreml, melynek három felső eme­tornyaihoz létén egy 240 személy befo­egy magasratörő körépítke- gadására alkalmas étterem zés csatlakozik, egy televí- létesül. Azon kívül 750 em­ziós kolosszus, hatalmas an- ber részére alkalmas ter­tenna árbocaival. Negyven raszt terveznek, ahonnan különböző terv állt a világ madártávlatban lehet majd legmagasabb építkezési mes- gyönyörködni Moszkva lát­terművének a kiválasztasd- képében, hoz rendelkezésre. Nikitin, Három személyfelvonó lesz Burdin és Batalov mérnökök a torony belsejében, egyen­terve, hogy a távolbalátó ként 45 személy befogadá­tornyot vasbetonból építsék, sára, amelyek az utasokat a tervek stádiumából az ál- 390 m magasra 80 másod­lami számvetés és a kivite- perc aiatt viszik fel. A ha­lezés periódusába került. A talmas építmény 4 vasbeton tervek szerint egy 390 mé- lábon nyugszik, melyek egy ter magasra törő vasbeton 75 négyzetméteres alapterü­oszlopkolosszus tetején egy ietet zárnak be. Ennél a ha­118 méter magas antennát talmas építkezésnél a vas­létesítenek, amely 150 kilo- beton szerkezetet az acél­méteres körzetben minden konstrukció fölébe helyez­televíziónézőnek hibamentes ték, mert teherbírása lénye­vételt biztosít. A Szovjetunió gesen nagyobb. Az óriási to­7 éves terve a rádiónak és ronynak átlagon felüli biz­a televíziónak a legnagyobb tonságot kell nyújtania, mi­figyelmet szenteli, mint a uej hatalmas megterhelések­legegyetemesebb népiskolázó nek teszik ki. Többek kő­eszközöknek. összesen száz 2ött pl. erős szélvihar esetén új televíziós központot ala- a torony csúcsa 2 és 4 mé­pítanak az Unió fővárosai- ter közötti kilengést mutat. ban és a nagy iparkerüle tekben. Továbbá 12 és fél millió televíziós készülék ke­rül a piacra a tervek sze­rint 1965-ig. M. L. Az első ábrán összehason­líthatjuk a világ legmaga­sabb épületeit, a kővetkező Az új televíziós torony 208 sorrendben: a stuttgarti te­méterrel lesz magasabb, mint Ievíziótorony — a moszkvai az Eiffel-torony és 127 mé- Lomonoszov Egyetem — az terrel szárnyalja túl az ame- Eiffel-torony — az amerikai rikai Empire-State-Building Empire-State-Building — az épületét, mely napjainkig a világ legmagasabb építészeti alkotása. A torony alépít­új. moszkvai televíziótorony. Második képünk a moszk­vai televíziótorony modell­ményében egy 7 emeletes te- jének egy részét mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents