Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

5 Vasárnap, 1961. január 22. t Közérdekű tanácskozás Az alkoholizmus elleni küzdelemről Különféle területen működő szakemberek: tanácsi dolgozók, üzemi munkavédelmi megbízottak, orvosok, bírák és a rendőrség képviselői vettek részt az Újságíró Klubban a Dél-Magyarország szerkesztőségének rendezésében tartott legutóbbi közérdekű tanácskozáson, amelyen a mértéktelen alkoholfogyasztás, az alkoholizmus elleni küzdelem eddigi szegedi tapasztalatait és a további teendőket vitatták meg. Számos példával illusztrálták, nagyon sok helyi új adattal igazolták ismét a résztvevők azt az általános tapasztalatot — hogy más államokhoz hasonlóan — nálunk is terjed, a lakosság körében a szesz túlzott fogyasztása és ennek komoly következményei vannak az egyének, a családok életében és gazdasági, társadalmi vonatkozásban is. A szesz — és a bűnügyi statisztika Elmondták a bírák például, hogy a bűnügyi statisztika mintegy 15—20 százalékát teszik ki az ittasság okozta bűncselekmények. Nem beszélve a kocsmai verekedések során elkövetett testi sértésekről, jó néhány típusa alakult ki az olyan bűncselekményeknek, amelyek elkövetésénél mindenütt közbejátszik az ital. Azonkívül — főleg a bortermelő vidékeken, vagy egyes falusi vendéglő körzetében — az ittas állapotban elkövetett ilyen tettek gyakorisága miatt néha valóságos -bűnügyi gócok* alakulnak ki. — Több módon is bekapcsolódhatnak a bíróságok az alkoholizmus elleni küzdelembe — hangzott el a tanácskozáson. Elsősorban megalapozott, szigorú ítéleteket hozzanak az eléjük kerülő, ittassággal összefüggő ügyekben. Segítséget nyújthatnak az említett -bűnügyi gócok* okainak feltárásánál is. Foglalkozniok kell a bűncselekmények elkövetőivel a büntetés kitöltése után. Az úgynevezett utógondozási bizottságoknak nagy szerepük lehet az ittasság okozta bűncselekmények elkövetőinek helyes útra vezetésénél. A tanácskozás több résztvevője nem értett egyet azzal, hogy az új büntető tervezet nem minősíti bűncselekménynek a járművek ittas' állapotban való vezetését. Mitől félnek a gépkocsivezetők? Közlekedésrendészeti szakemberek legfrissebb tapasztalataikkal mutatták be az italfogyasztás elterjedése és a közlekedési balesetek szaporodása közti összefüggést. Ugyancsak szigorú intézkedéseket sürgettek az ittasan, közlekedési baleseteket elkövetők ellen. Példákat hoztak fel arra, hogy a bírósági ítélkezési gyakorlat nem mindig visszatartó jellegű, nem elég szigorú a baleset okozóival szemben. Egyes gépkocsivezetők jobban félnek attól, hogy ideiglenesen vagy véglegesen bevonják vezetői igazolványukat, mint a bíróság kiszabta pénzbüntetéstől. Kifogásolták a felszólalók, hogy Szegeden a vendéglátóiparban nem mindenütt tartják be az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásokat. A fiatalkorúak bírája elmondta, hogy korábban külön ankéton hívták fel a vendéglátóipar szegedi dolgozóinak figyelmét arra, hogy tilos alkoholt kiskorúaknak kiszolgálni. Mégis az utóbbi időben ismét több fiatalkorút kellett elítélni az ittassággal kapcsolatos bűncselekmény miatt. Ismételten felhívta a vendéglátóipari vezetők figyelmét a bíróság erre a jelenségre, de a felelős vezetők egyetlen egyszer sem közölték, hogy melyik vendéglátóipari alkalmazott ellen indítottak eljárást a fiatalság védelmére szolgáló eljárások megszegése miatt. Előfordul, hogy a vendéglői asztaltársaságok segítenek megszegni az említett, és az ittas egyének kiszolgálását is tiltó rendelkezéseket. Suttyomban ezek az asztaltársaságok, vagy más vendégek rendelnek szeszt fiataloknak, vagy becsípett embereknek, amikor a személyzet már neim ad italt ezeknek. Megelőzés, nevelés Az intézkedések szigorításával egyetértettek a vitában résztvevő orvosok is. Véleményük szerint azonban a szigorú intézkedések nem teszik hatásosabbá az alkoholizmus elleni küzdelmet, ha a társadalom egyidőben nem fordít gondot a megelőzésre és a nevelésre. Volt olyan állam, ahol egyenesen megtiltották az alkohol kimérését, ez az intézkedés azonban nem gátolta meg az alkoholfogyasztás elterjedését. Svédországban például jelenleg is nagyon szigorú rendszabályok vannak. Gyorsan elviszik elvonókúrára az alkoholistákat, a vendéglőkben is korlátozásokat vezettek be és ennek ellenére az alkoholizmus növekszik. Az alkoholfogyasztást megtiltani nem lehet, nem is kell, az alkoholizmusnak azonban gátat kell állítani. Különböző nevelő eszközökkel kell megakadályozni, hogy az alkoholfogyasztás betegséggé váljon. Ehhez pedig széleskörű társadalmi összefogás, nagyon sokrétű és szívós, kitartó munka kell, mert az eredmény bizony nem mutatkozik máról holnapra. Fokozza a megelőzés jelentőségét, hogy jelenleg sok alkoholista már későn kerül orvoshoz. Az orvosi beavatkozás hatásosságát csökkenti az a körülmény, hogy a gyógyult beteg legtöbbször régi környezetébe kerül viszsza, amely nem akadályozza meg, hogy újra az alkohol rabjává legyen a beteg. Tudományos felvilágosító munkát! Bár lassanként foszladoznak a legendák a köztudatban az alkohol gyógyító, erősítő hatásáról, mégis fokozni kell a tudományos felvilágosító munkát az alkohol tényleges biológiai szerepéről és veszélyességéről. Tudniok kell az embereknek, hogy egy pohár szesz is — a látszólagos pillanatnyi jótékony hatás ellenére — valójában hogyan csökkenti a szervezet, az idegrendszer normális működését. Szó esett a jelenlegi alkoholizmus elleni propagandánk hatásosságáról. Sok példát hoztak fel az orvosok, hogy a sablonos, inkább az érzelemre, mint az értelemre hat. Eredményességét csökkenti pedig, hogy ugyanakkor — akarva, nem akarva — jóval eredményesebben népszerűsítjük mindenütt a borivást az üzletek szép kirakataitól kezdve a sajtóig, a rádióig. Az egyik orvos elmondta, hogy betegsége idején egész nap hallgatta a rádió műsorát. Egyszer próbaként összegezte, hogy a rádió aznapi adásában, a különböző műsorszámokban — közvetve, vagy közvetlenül — miképpen propagálták a Borfogyasztást. Az összegezés eredménye meglepő volt. A műsor jelentős százaléka a bor, az ital szeretetére csábította, invitálta a hallgatót, mégpedig sokkal színvonalasabban és ötletesebben, mint ahogy az alkoholizmus ellen küzdünk. Társadalmi szokások hatása Bonyolítja az alkoholizmus elleni harcot az is, hogy nálunk nagyon sok olyan társadalmi szokás van, amely szinte kötelezővé teszi az alkohol fogyasztását. (Családi, baráti, társadalmi, magánés félhivatalos összejövetelek és találkozások stb.). Most nehéz a hagyományos koccintás helyett valami mást kitalálni és meghonosítani. Érdekes, hogy a szesz reklámozása mellett az elmúlt évben meghonosodott »szeszmentes* propaganda is hoz eredményt. A különféle üdítő italok egyre népszerűbbek. A gyártás fokozásával egyidőbén tovább kell népszerűsíteni, terjeszteni az ilyen italok fogyasztását. Korábban voltak ojyan vendéglátóipari helyek, főleg kávéházak, ahol a nap bizonyos szakában alkoholt nem szolgáltak ki. Most vendéglőinkben, éttermeinkben jóformán mindenütt és minden időben szinte kötelező az alkoholfogyasztás. Már változtatni kellene ezen is. A pincérek nehezen szokják meg, hogy némely ember vizet kér az ebéd után. A vendéglátóipar bevételi tervei — és a mértékletesség E felszólalás után terelődött a vita a vendéglátóipar jövedelmezőségére. Több felszólaló kérte, hogy a vendéglátóiparban a bevételi terveket ne az alkoholfogyasztás erőszakolásával teljesítsék, hanem más módon, például az ételfogyasztással, az alkoholmentes italok elterjesztésével. Ismertették a mentők baleseti statisztikáját is ezen a megbeszélésen. A mentők elmondták, hogy mennyi bonyodalmat okoznak a részegek néha Szegeden is. Vita. van az orvosok, az egészségügyi szolgálat és a rendőrség között, kinek a feladata a foglalkozás az qtcán, nyilvános helyeken sokszor közbotrányt okozó ittas egyénekkel, azok elszállítása. A kórházak, klinikák zavartalan működését, gyógyító munkáját akadályozza az oda beszállított, nemegyszer garázdálkodó részeg egyén, aki különben más szempontból nem szorul orvosi kezelésre. Rendőrségünk viszont nincs arra berendezkedve, hogy ott esetenként összegyűjtse az ilyen pillanatnyilag ön- és közveszélyes személyeket. Többen javasolták, hogy nálunk is meg kellene honosítani a külföldön bevált úgynevezett kijózanító szobákat, ahol az utcán, vendéglőkben talált beszámíthatatlan állapotban lévő ittas egyéneket összegyűjtik, ott megfelelően és szakszerűen kezelik és a kijózanítás után pedig azokat onnan hazaszállítják. Ennek az eljárásnak költségét természetesen az illető "beteg* fizeti meg. A kijózanító szoba biztosan csökkentené a közrendészeti problémákat, s egyben hatásos fegyver lehetne az alkoholizmus ellen. Szó esett a tanácskozáson az alkoholizmus elleni küzdelem és a munkavédelem összehangolásáról is. Még számos figyelemre méltó javaslat hangzott el ez alkalommal. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy az eddiginél sokrétűbben és az élet minden területén hatásosabban kell küzdeni az alkoholizmus ellen Szegeden is. Mindinkább társadalmi feladattá válik ez a küzdelem. A szegedi társadalmi szervek, szervezetek ilyen feladatait is meg kell vitatni. Erre a Dél-Magyarország egyik legközelebbi közérdekű tanácskozásán sor kerül. A Szegedi Pedagógiai Főiskola ötéves terve az oktatási reformtervezet tükrében Immár gyakorlati megvalósulás lett az oktatási reformtervezet vitájából a Szegedi Pedagógiai Főiskolán. A tananyag korszerűsítésének vizsgálata vette át a vita további szerepét, mégpedig olyan formában is, hogy az igazgatóság időnként meghívja volt hallgatóit, az általános iskolákban már több vagy kevesebb idő óta gyakorló tanárokat, s egy-egy szakterület speciális problémáit velük vitatja meg. Ez azonban csak része a megkezdett munkának. A nagy, az igazán érdemi tevékenység jövendő sorát a főiskola ötéves terve tükrözi, amelyről d r . Szabó László igazgatóhelyettessel beszélgettünk. Egyes tanszékeken még ebben az évben ki kell alakítani a tananyag korszerűsítésére vonatkozó elvi álláspontokat, amelyeket majd a rokontanszékek véleményével hangolnak öszsze. Ezzel párhuzamosan természetesén külön szakbizottságok egyeztetik össze a főiskolák és egyetemi tanszékek konkrét álláspontját, illetve a felvetődő vitás kérdéseket egyben meg is oldják. . A szaktudományok belső logikáját ezek az egyeztetések hivatottak megőrizni és azt a teljes vázat, amelyre majd az ismeretanyag épül. Megvizsgálják, hogy a tudomány és a tantárgy milyen összefüggésbe kerül egymással, s nem utolsósorban arra is kiterjed a figyelem, hogy a tanterv összhangban legyen az illető iskola típusával, amelynek tanárokat képez a főiskola. Nagyjából az új tanév kezdetéig ezek a kérdések tisztázódni fognak és a tapasztalatok alapján a rokonfciskolákkal való teljes összhang megteremtésének munkája is megkezdődik, illetve 1962-ben és 1963-ban tovább folytatódik. ... : J Eközben eljutnak oda, hogy a kialakított tanterveket programokra, majd órákra bontják fel, hiszen a modern elveken alapuló tananyagkorszerűsítésnek egyik lényeges eleme az óraszámok csökkentése is. Az így nyert idővel több lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók önállóan és alaposabban elsajátítsák az élő társadalmi ismereteket. Mindez 1963ban kialakított tükörképet mutat majd, s az utána következő évben, illetve az előbbi teendőkkel párhuzamosan megkezdik a kísérleti munkát annak felmérésére, hogy a gyakorlatban hogyan válik be az új módszer. 1965-ben pedig befejezik a kísérleti munka felmérését. Kicsiben ez a kísérletezés már most is folyik a Szegedi Pedagógiai Főiskolán, mégpedig a földrajz tanszéken. E kísérletezésnek lényege, hogy az elméleti és gyakorlati munkát szorosabbá tegyék egymás viszonyában. A tananyag elméleti részében mindaddig elmennek, amíg a tanultak gyakorlati igazolása lép előtérbe, vagyis a gyakorlattal bizonyítani kell a már elsajátított elmélet helyességét és fordítva. Ez a módszer arra hivatott, hogy a hallgató saját munkájában lássa meg az elmélet és a gyakorlat szoros egységét, ugyanakkor felszámolja a két kollégium, az elméleti és gyakorlati munka közt meglévő merev formalizmust, s nem utolsósorban önállóságra neveljen. Egyes anyagrészek feldolgozását ugyanis a hallgatókra bízzák, az olyan természetű anyagrészeket, amelyek az előzően tanultakból szükségszerűen és érthetően következnek. Ilyenformán a gyakorlat tematikai része is átalakul, vagyis az elmélet és a gyakorlati kollégiumok a szükségleteknek megfelelően jobban szolgálják majd egymást. E tanév végén már elég uiru v tapasztalat aii majd rendelkezésre ahhoz, hogy az új módszer erényei és esetleges hibái lemérhetek legyenek. Igen lényeges vonása a Szegedi Pedagógiai Főiskolán megkezdődött oktatási reformtervezet végrehajtásának az a módszer, ahogyan az utakat keresik a gyakorlatban. Azon túlmenően, hogy a különféle szakos volt növendékek egy-egy csoportját, olykor majd egy egész évfolyamot is meghívnak hasznos tapasztalatcserére — az iskolai oktatást ellenőrző szakfelügyelőkről sem feledkeznek meg. A főiskolán folyó legújabb oktatási módszerekről és eredményekről őket "i9"kellőképpen tájékoztatják, nehogy az az eset állhasson majd elő, hogy az oktatási reformmal születendő új eredmények értetlenségbe, konzervativizmusba ütközzenek. Különösen vigyázni keli erre, mint igen érzékeny pontra nemcsak később, de már most is. Nemrégiben ugyanis éppen egy volt hallgató és volt vezetőtanárai közt éles konfliktusra került sor. A volt hallgató — most fiatal tanár — egy ankéton a Szegedi Pedagógiai Főiskola rajztanszékén folyó tanárképzés eddigi lényegbeli módszereit bírálta, mondván, hogy a rajztarszék főként tanárokat képezzen —• akik az általános iskolákban, falun és városon tanítanak — és ne művészeket. Az ilyen nevelés következményeként érzik aztán némely fiatal tanárok, akik falura vagy községbe, kisebb városba kerülnek, hogy derékba törtek, mert "művészi* kvalitásuknak, "zsenijüknek* nem megfelelő helyen dolgozhatnak. A tantermek ablfkaR tehát jobban ki kell, helyesebben: teljesen ki kell nyitni a korúj követelménye előtt, azok befogadására. A Szegedi Pedagógiai Főiskolán folyó rajztanárképzésnek ez a bírálata megegyezett a főiskola igazgatóságának már korábban kialakított észrevételeivel. S ha nehezen is, a végén mégis csak igazat adott a rajztanszék két vezető művésztanára volt hallgatójának, aki azt tette szóvá, amit az élet követel az általános iskolai rajzoktatásban: rajztanárt és ne művészt képezzenek. Erre a kis kitérésre azért volt szükség, mert ezen az eseten kívül különösebb értetlenség nem fordult elő a Szegedi Pedagógiai Főiskolán az oktatási reformmegvalósítások tárgyalásain. Tény viszont, hogy a Szegedi Pedagógiai Főiskola kezdeményezésével bátran feltárult egy jellemző hiba — és az igazgatóság szembe is szállt vele —. mindez pedig csak megerősíti a törekvéseket a főiskola ötéves tervének alapos végrehajtásában. L. F. A szőregi vadászok sikere A tervezett hatszáz darabbal szemben 808 élőnyulat fogott be a szőregi vadásztársaság. így a szerződésen felül több, mint kétszáz élő nyulat szállított ládákban a MAVAD soproni átvevő telepére. Ezeket részben exportálják, részben pedig más hazai vidékek vadállományának vérfelfrissítésére használják fel. A szőregi vadászok eredménye azért is figyelemreméltó, mert a napi élőnyúlfogásuk átlag kilencven volt, az országos 70—80 darabbal szemben. Az ilyen vadászathoz használatos hálót a szőregi vadásztársaság átadta a szegedinek, amelynek területén most folyik az élőnyúlfogás. Fiatal művészek ajándékmüsora az újságíróklubban a munkában kitűnt ifjúmunkásoknak Csempészés miatt — letartóztatták Az idősebbek emlékeznek még Chaplin híres filmjére, a Kölyök-re, melyben partnere Jackie Coogan volt, akiből később gyermeksztár lett Amerikában. Nos azóta 40 esztendő telt el és Jackie is megnőtt, Csempész lett — kábítószereket csempészett be az USA-ba DélAmerikából. A marihuanával töltött cigarettákkal nagy összegeket keresett. Lefar' áztatták. Tegnap este meleg hangulatú, -jól sikerült ajándékműsort adtak a Szegedi Nemzeti Színház és a Zeneművészeti Szakiskola KlSZ-szervezetének tagjai a KISZ kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben kitűnt textilesfiatalokinak. A műsoros esten megjelent Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságónak póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is, továbbá a Kenderfonógyár, az Újszegedi Kender- Lenszövő, a Jutaárugyár és a Ruhagyár több ifjúmunkása. A vendégeknek ajánlt ének- és zeneszámokat, verseket és vidám jeleneteket Bálint Ilona, Benkóczi István, Dömötör Iván, Király Levente, Kmetykó János, Kökéndi József, Márfy Gabriella, Réti József, Schmidt Eleonóra, Szabadíts Judit, Szőnye Katalin, Takács László és Tompa Gábor tolmácsolta. A hangulatos szórakoztató műsort közös szórakozás követte. GYAKORLOTT faanyagraktárost felveszünk. önéletrajz es „Szakmai gyakorlat szükséges" jeligére kiadóba. Február 3., pénteken a Hungáriában MTESZ-BAL. Fellépne: Németh Lehel — Szenti Edit ! Ismeretterjesztő keskenyfilmek tárát a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Háztól a Népművelési Tanácsadó vette át. Csak a vetítés előtt legalább egy héttel ÍRÁSBAN bejelentett igényeket tudjuk kielégíteni. Cím: Népművelési Tanácsadó Filmtára Szeged^Szechenyi tér 9., II. 15. I