Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

3 Szombat, 1961. jannár 81. Egy belkereskedelmi miniszteri rendelkezés nyomóban Ellenőrző körúton a szegedi éttermekben A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat szellemében 1959-ben 21—29/ 1959 számmal belkereskedelmi minisztériumi rendelkezés jelent meg a különféle vendéglátóipari árak és haszonkulcsok szabályozásáról. A rendelkezés többek között kimondja: »Az éttermek által az utcán át értékesített ételek haszonkulcsánál osztályra való tekintet nélkül a IV. osztályú üzletekre meghatározott haszonkulcsokkal kell kalkulálni.A rendelkezés megjelenése óta több mint másfél év telt el. Ennyi idő alatt már hű képet lehet arról kapni, hogyan fogadták a dolgozó emberek az érdekükben hozott intézkedést, vagyis azt, hogy amennyiben hazaviszik az ételt, akkor még az I. osztályú vendéglőből is IV.' osztályú éttermi áron kaphatják meg. Megkérdeztünk több üzemi dolgozót, tudnak-e egyáltalán az intézkedésről. A válasz egyöntetűen az volt, valami ilyesmiről hallottak, de a gyakorlatban még sehol nem tapasztalták. Ezek után érthető és természetes. hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársával, mint hivatalos szerv képviselőjével elindultunk ellenőrző látogatásra néhány szegedi étterembe. TISZA ÉTTEREM. Étlapot kérünk és közben megkérdezzük, lehet-e saját edényben elvinni ételt A válasz bár nem túl barátságos, de igenlő. Az étlapon többek között a bácskai rizses hús is szerepel 17 forint 15 filléres áron. A pénztáros blokkol 12 forint 30-at. Gyors utánszámolás, a kalkulálás jő, itt tehát betartják a rendelkezést. De a vendégek erről nem tudnak. Ez is gyorsan kiderül. Sehol sem látható, nem található sem az étteremben, sem a pénztárnál a rendelkezésnek megfelelő IV. osztályú kalkuláció. Hogy miért nem, arra az üzletvezetőhelyettes ad tömör választ. — Nem érdeklődnek a vendégek a hazahordás iránt. Igy a IV. osztályú árakat csak a pénztáros tartja magának nyilván. Csodálatos dolog! Hogyan érdeklődhetne a vendég az étel hazahordásáról, amikor nem is tud az intézkedésről, mert ezt netr. propagálja egyetlen vendéglátóipari üzem sem Szegeden. Az üzletvezetőhelyettes megígéri az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek. holnapra olyan étlapot készíttet, amelyen rajta lesznek az utcán át elvitt ételek árai is. BÚBOS VENDÉGLŐ. A vendéglő helyettes vezetője jóformán semmit nem tud ,a dologról, sőt amikor az ételek árkalkulációjáról érdeklődünk, hányaveti könnyedséggel mondja: — Majd a gazdi — mármint a gazdasszony. — A kalkuláció nem az én világom, nem értek hozzá. A gazdasszony, Farkas Magda, pillanatok alatt előkerül s a következőket mondja: — Tőlünk nem visznek utcán át ételt, legfeljebb a 11 forintos menút. Nem akarunk ismételni, de itt is ugyanaz a helyzet, hogyan vinnék, ha nem ismerik. Pedig ha tudnák a Búbos étterem vendégei, hogy menynyivel jobban járnak, ha utcán át a 11 forintos menú helyett valami étlap szerinti adagot visznek, s ezért negyedosztályú árat fizetnek, akkor biztos jönnének naponta sokan. Pedig probléma van az ételtervek teljesítésénél. És mégsem ragadják meg az alkalmat, hogy az intézkedés szellemében a dolgozók jobb ellátása érdekében s nem utolsósorban vállalati érdekből is propagálják, vagy legalábbis étlapon felhívják a figyelmet az elvitt ételek áraira. ALFÖLDI ÉTTEREM. Marhapörkölt és sertéspörkölt negyedosztályú árkalkulációja megtalálható a pénztárosnál. Ehhez azonban a vendég már nem férhet hozzá, de ha bármilyen frissen sültet kér, becsapódik, mert erre nincs az intézkedés szerint negyedosztályú árkalkuláció, s ami a titokzatos kiskönyvben elrejtőzve meg is található, az is rossz, mert a sertésflekken ára például a kiskönyvben 14,20, az étlapon éttermi áron pedig 14,45. Ez a számítás pedig rossz, mivel ez a vendéglő történetesen másodosztályú, így a negyedosztályú árakhoz viszonyítva 3— 4, de sok esetben 4—5 forintos árkülönbség is van. Az üzletvezető azt állítja, mindig akkor az adott esetnek megfelelően kalkulálják ki az árakat, amikor valaki éppen saját edényében akarja hazavinni az ételt. De hogyan tud így a szegény halandó választani, ha nem tudja az árakat? Több mint másfél év telt el a Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése óta. A rendelkezés jó volt, a dolgozók érdekét szolgálta. A felsőbb szerveknek ez a törekvése azonban városunkban elsikkadt a rosszul értelmezett "üzleti érdek« miatt. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai most felhívták (nem először) az éttermek vezetőinek figyelmét az intézkedés betartására. Mi pedig e cikkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy létezik ez a rendelkezés, érvényben is van s bárki bármilyen osztályú étteremből, ha saját edényében viszi el az ételt, negyedosztályú árat fizethet. Horuczi Lászlóné Takarékossági terv vagy takarékosság ? Hogyan gondolkoznak erről a cipőgyárban Takarékosságra feltétlenül szükség van. Ezt jól tudja a Szegedi Cipőgyár minden vezetője és minden dolgozója. Mármost csak az a kérdés, hogy milyen eszközökkel érhető el a cél. Tavaly, s az azt megelőző években külön takarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki az év elején. A benne szereplő feladatokat ismertették a dolgozókkal, s így próbálták a filléreket, forintokat, a bőrt, a ragasztót stb. "megfogni*. még mielőtt haszontalanul elgurult volna. A'ta'ános intézkedési terv Idén — felsőbb utasításra — szakítottak az eddigi gyakorlattal, s nem készült külön takarékossági terv. Helyette általános intézkedési tervet állítottak össze, melyben egyaránt szerepelnek a műszaki, munkaügyi és az egyéb feladatok, sőt a mozgalmi szervek munkaterve is. Ez az általános műszintterv arra kétségtelenül jó. hogy összefogja a vállalat erőit, s a célok megvalósítása érdekében egyforma kötelezettségeket rójon minden osztályra. Áttekinthetőbb, egyszerűbb, mint a még tavaly használatos sokféle terv, s nem feledkezik meg a takarékosságról sem. részben pedig a későbbiek során kikísérletezett apróbb bőrtárgyakhoz. A takarékossággal kapcsolatban a műszaki és az egyéb intézkedések egyaránt gondoskodnak. A technológiai változások, az új mun- Egy kis szépséghiba kaszervezések tulajdonképpen az anyag- vagy a munkaerő megtakarítását szolgálják közvetve vagy éppen közvetlenül. És sok ilyen intézkedést sorol fel a terv. Sokrétű tevékenységgel segítik a KISZ-szervezetek a városi bizottság munkatervének megvalósítását A KISZ szegedi bizottsága ülésének felszólalásaiból Janu'r 26 és 31 közölt kezdődnek az idei, gyeimekbénulás elleni védőoltások Hol lehet takarékoskodni? Érdemes felsorolni néhány olyan gondolatot, mely nemcsak újdonságnak számít majd az üzemben, hanem megtakarítást is eredményez. Ilyen lesz például a műkéreg alkalmazása a rövid kérges cipőkben, a körömcipők 25 százalékos társítása szandálokkal a szabászatban, a felső bőrök lyukasztásához alkalmazandó fotocellás berendezés üzembehelyezése, műgyanta használata az orrmerevítésnél. és még sorolhatnánk tovább. Az anyagtakarékosságot már a modellezéskor figyelembe veszik, s olyan cipőket terveznek s igyekeznek elfogadtatni a kereskedelemmel is. melyeknél jó az anyagkihozatal, kevés a hulladék. A hulladékot pedig — mely természetesen sohasem szüntethető meg egészen újra felhasználják. Készben papucsgyártáshoz, A takarékosság gondolat* tehát nem veszett ki a külön takarékossági terv megszűnésével, sőt több szempontból tágabb értelmet és nagyobb lehetőséget is kapott. A tervbe vett munkamódszerátadás és szakmai képzés is a takarékosságot szolgálhatja az üzemben. Egyetlen szépséghibája van csak az egész idei mozgalomnak: nem mozgósítja kellőképben a dolgozókat. Az általános műszaki intézkedési terv alapos, részletes munka, de már jellegénél fogva sem alkalmas arra. hogy a dolgozók kezébe adják. A termelési tanácskozásokon ugyan kivonatosan ismertették a hallgatósággal. hogy mit tartalmaz, de a számtalan feladat között a takarékosság nem domborodhatott ki, nem nverhetett kellő hangsúlyt. Még nem késő, lehet pótolni a mulasztottakat. Ha pedig a Szegedi Cipőgyár minden műhelye és minden dolgozója megismeri feladatait a takarékossággal kapcsolatban, akkor majd élővé válik a most még kissé holt betűkből álló intézkedési terv is. A KISZ szegedi bizottságának tegnapi ülésén az elhangzott beszámolóhoz és munkatervhez (amelyet lapunk 1. oldalán ismertetünk) elsőnek Benedek Tibor, a MÁV csomóponti KISZ-bizottságának titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a vasutas fiatalok jó példával szeretnének elöljárni a társadalmi munkában. Ezért vállalták, hogy a felépítendő vidámparkban társadalmi munkában megépítik az úttörővasutat. Szívesen vállalnak munkát a termelőszövetkezetek KlSZ-szervezeteinek létrehozásában, ilyen munkát már eddig is végeztek. Igen jó kapcsolatot tartanak fenn két lalusi KISZszervezettel. Kovács Sándor, a Textilművek KISZ titkára arról beszélt, hogy üzemének fiataljai munkaversenyre hívták a győri textilüzem fiataljait. Szeretnének ebben a nemes vetélkedésben jól szerepelni. Ezért gondot fordítanak az álló orsók megszüntetésére, a szálszakadás csökkentésére. A fiatal műszakiak feladatairól beszélt Mayer Tibor, a Szegedi Kenderfonógyár KISZ-titkára. Elmondotta, tizemének ifjú technikusai az elmúlt évben önképzőkörben tanultak, képezték magukat, s idén az így szerzett ismereteket gyakorlati munkában akarják kamatoztatni. Munkabrigádokat alakítanak, amelyek külön feladatokat vállalnak a műszaki intézkedési tervben meghatározott munkák elvégzésére. Ezután Maxi Mihály, a városi úttörőtitkár, majd Kiss Zsigmond, a Haladás Termelőszövetkezetének KISZ-titkára szólalt fel. Arra kérte az üzemi fiatalokat, hogy beszélgessenek a paraszti származású fiatal segédmunkásokkal, mondják el nekik, hogy a termelőszövetkezetben többet kereshetnek, mint az üzemben. A maga keresetét említette példának. Havonta általában 2 ezer forintot keres. Bérezi Mihály, a 42-es Autóközlekedési Vállalat KISZ-szervezetének vezetőségi tagja, a KISZ városi revíziós bizottságának tagja javasolja, hogy a végrehajtó bizottság munkatervében meghatározott fő feladatokat sokszorosítva juttassák el az alapszervezetekhez. Beszámolt, milyen eredményeket értek el az ifjúsági brigádok a vállalatánál. Tájékoztatta az ülés résztvevőit arról, hogy a 42-es Autóközlekedési Vállalat fiataljai védnökséget vállalnak a vállalat több millió forintos beruházásának megvalósítása felett. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták a KISZbizottság beszámolóját, s jóváhagyták az 1961. évi munkatervet. Az Egészségügyi Minisztérium közli: A gyermekbénulásos megbetegedések száma az elmúlt évi védőoltás befejezése óta, eddig soha nem tapasztalt alacsony szintre esett. Míg a két utolsó járványos esztendőben — 1957-ben és 1959ben — kétezerháromszázharmincnégy, illetve ezernyolcszázharminc bénulással járó megbetegedés volt, addig 1960-ban a bejelentések száma a negyvenet sem érte eL Ez a nagy arányú csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy az ország lakosságának mintegy 25 százaléka, közöttük a 14 éven aluli gyermekek 92 százaléka védőoltást kapott. Ezzel az eredménnyel Magyarország a gyermekbénulás ellen a legkorszerűbb módszerekkel küzdő országok élvonalába került, s joggal számíthatunk arra, hogy rövidesen elérhetjük a méltán rettegett betegség te'ljes felszámolását. Az elért eredményt csak úgy lehet megtartani és tovább fokozni, ha a bevált védőoltást mindazok megkapják, akik a tavalyi oltások óta érték el az oltási korhatárt, de azok is, akiknél a már megszerzett védettséget ajánlatos újabb oltással megerősíteni. Az Egészségügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyermekbénulás elleni oltások folytatásáról. Az ország egész területén január 86—31 között újra elkezdődik a csecsemők és kisgyermekek gyermekbénulás elleni védőoltása. Ezúttal azokat oltják be. akik 1958. január 1 és 1960. november 30 között születtek. A védőoltáskor teába csepegtetett oltóanyagot adnak a gyermekeknek, hathetes időközönként, három alkalommal, ugyanúgy, mint az elmúlt évben. Minden szülő értesítést kap, hogy gyermekével mikor és melyik oltóhelyen jelentkezzék. Társadalmi munkásodat ajándékozóit meg a I I. kerületi tanács A III. kerület tanácsa értékes tárgyjutalmakat osztott ki azoknak a lakókörzeteknek, vagy üzemeknek, intézményeknek, melyek példamutatóan vették ki részüket társadalmi munkával a városfejlesztésből. A hattyastelepiek például jórészt a saját munkájukkal — és 101 ezer forintos tanácsi hozzájárulással — épült művelődési házuk részére televíziós készüléket kaptak. A karhatalmistákat táncruhaanyaggal, a MAV Fűtőházat rádióval és vázával, a Hajójavító Vállalatot fényképezőgéppel, a Szegedi Tervező Vállalatot művészi vázával és szoborral, az Építőipari Technikumot két nagy szőnyeggel, a Móra Ferenc Általános Iskolát lemezjátszó rádióval. s a Petőfi Sándor sugárúti óvoda szülői munkaközösségét rádióval — melyet a kicsinyek szórakoztatására használnak — ajándékozta meg a III. kerület tanács. Űjabb szegedi közlekedési eszköz: A MIKROBUSZ !lii:illlllll!lllllllllllllil!llllllllll!lll!lll!H Tizenhatmillió kilométert tett meg 400 k ocsijával a 42-es Autóközlekedési Vállalat Egy év alatt csaknem megkétszereződött a 42-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsiparkja. 1960-ban újabb lakóhelyeket kapcsoltak be az autóbuszforgalomba, s több taxit bocsátottak a lakosság rendelkezésére a Csongrád megyei városokban, s nagyobb községekben is. A vállalat személyszállitóés tehergépkocsijai összesen 16 millió kilométert futottak egy év alatt. 1959-ben csak 220 gépkocsit tartott nyilván a vállalat, tavaly viszont már 400-at. Az elmúlt évben több mint 1 millió 360 ezer tonna árut szállítottak a vállalat tehergépkocsijain, 408 ezer tonnával többet, mint az előző évben. A személyszállító gépkocsik pedig 7 millió utast szállítottak, míg az előző évben csak 3 millió 700 ezret. A személyszállításban újdonság lesz a jövőben a mikrobusz. Néhány napja kapta a vállalat, amelyet majd városnézésre, s esküvők alkalmával bérelhetnek a szegediek. A vállalat most úgynevezett "harácsoló«-gépet kapott, amit már régóta kért felettes szervétől. Most megérkezett a gép, s felcsillant a remény, hogy végre gépesíthetik az áruk felrakásának egy részét. A tízszemélyes, lengyel gyártmányú mikrobusz A harácsolót kipróbálása után azonban bevontatták a garázsba. Kiderült, hogy egyelőre szegedi munkahelyen nem használható, mert működtetéséhez 30—40 kilowatt áram szolgáltatására alkalmas vezetékre van szükség. A Homokkitermelö Vállalat Tisza-parti rakodóhelyén is jóval gyengébb vezeték van. Ugyancsak nem tudják használni a Trágyaértékesítő Vállalat Vásártér melletti telepén sem. Ezért aztán kényszerpihenőre helyezték cl a kocsit, amely különben nyolc perc alatt tud megrakni egy billenő tehergépkocsit, három perc alatt egy dömpert. Most agregátor után néz a vállalat vezetősége, hogy egy -mozgóerőművet- teremtsen, amely biztosítja a működtetéséhez szükséges áramot. A Nyugat lánya szegedi sikere A Szegedi Nemzeti Színház tegnap, pénteken este mutatta be Puccini: Nvugot lánya című operáját. Áz előadás szép sikert hozott, hiszen maga a vállalkozás is elismerésre méltó: vidéki együttes Magyarországon először vállalkozott az opera színrehozatalára. A premier közönsége nagy tapssal jutalmazta a produkciót és a művészgárdát. Az előadás kritikai méltatására lapunkban visszatérünk.