Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

Ut javítás - társadalmi munkában Az ásotthalmi gazdák igen hasznosan töltötték eddig téli ráérő idejüket. A tanácstagok vezetésével összefogtak, s a község nagykiterjedésű határában megjavították, fel­töltötték az ősz idején megrongálódott dűlőutakat. Számoe kishidat, vízátereszt is újjáépítettek. Elhatározták azt is, hogy újabb társadalmmi munka­akció keretében egy új községi strandfürdőt is létesítenek. Pusztamérgesen, a most szóvetkezeti községgé vált helységben — mint jelentettük — két közös gazdaság alakult: a Csabagyöngye Tsz és a Rizling Tsz. Mindkét szövet­kezetben megtették már az indulás első lépéseit. Végzik a közös gazdaságba kerülő 'iszerelések és jószágok leltározását, s ezzel együtt szövik a gazdálkodás tervet. A •abagyöng.ve Termelőszövetkezet elnöke. Balla Vince is tudása legjavával segíti szö­etkezete indulását, sokat beszélget a soron lévő feladatokról szövetkezeti gazdatár­saival. Képünkön: Balla Vince a kocsin ülő szövetkezeti tagtársaival beszélget és vá­laszol kérdéseikre, a nagyüzemi gazdálkodás dolgaira A nagv tetszéssel fogadott műsor után Jakab Ottó köz­ségi párttitkár és a szövet­kezeti gazdák az öltözőben köszönték meg a színészek figyelmességét. ajándékát, majd vendégül látták a mű­vészeket. A késő esti órákig együtt voltak, elbeszélgettek a megalakult szövetkezetek első lépéseiről és a találkozó meleg, baráti hangulatban ért véget , A szőregi Petőfi Tsz egyik tagja, Darázs Zoltánná nem­régen szép televíziót vásárolt, s az a rádióval együtt la­kásuk dísze. A televízió igen kedvelt Darázsék otthonában. Tépelődés után .. • Új paraszti élet bontakozik Mórahalmon is Lassan és tépelődések után kell illeszkednünk, meg kell Később nekiindult tanyá­Mórahalmon is egyre több szoknunk az új életet. jából, fölkereste a községi egyéni gazda írja alá a szö- Elhallgat, küszködik ön- tanácselnököt, s a módját vetkezetbe szóló belépési magával. Ebben a pillanat- megadva, ott előtte aláírta a nyilatkozatát. A 6 ezer 140 ban is menne is, meg nem is szövetkezetbe szóló belépési lakosú helység ís sorsfordu- az új útra. Később e vidék nyilatkozatát. A tollat leté­lóhoz érkezett, a fő téma kincséről, a szőlőről, gyü- ve pedig a magával hozott most Mórahalom mezőgaz- mölcsről beszél. Meg arról, kis butykosból egy koccin­daságának holnapja, jövője, hogv a közös gazdálkodás- tásra teletöltötte borral a Sok gazda már arról vitázik ban szerinte, takarmányt is hirtelenjében kerített poha­egymással, miként csinálják bőven termeszteni kellene, rakat. a közösben, hogy a legjobban hogy legyen jószág és így _ Há( én már túl vagvok trágya a földekre. a döntésen — mondta, majd _ Ugy beszel — jegyez- kls beszélgetés után vissza­zük meg tréfás komolyan — indult tanyájába. mint aki szövetkezeti gazda mdr Kopasz Szilveszter nagyon — Hát... Igaz is, az idők sok tépelődés után leszá­szavát meg kell értenünk, molt hát mindazzal, ami ed­A holnap, dig visszahúzta új útra téré­ANYA ÉS FIA boldoguljanak. Kopasz Szilveszter tanyájában A Mórahalomról kifutó betonútról balra térve, a ho­meg mokos dülóút csakhamar ^g^Mórahalmon"is a szö- seben. Szövetkezeti gazda. vetkezés így kívánja az és ő is azt szeretné, hogy a élet a fejődés. Nem rossza legjobban éljenek a nagy­nagyűzemi gazdálkodás, ha üzem adta lehetőségekkel. egy akarattal, jól csináljuk. (m. g.) szép. piroscserepes tanyához vezet. Itt lakik Kopasz Szil­veszter dolgozó paraszt, a népfront községi bizottságá­nak elnöke. Jön is elénk a szép szál termetű, pirosarcú gazda, aki látszatra még középidős­nek sem nevezhető. Jól ért bánni a földdel, s ezt. ahogy befelé tessékel, elárulja a folyosóra kifüggesztett sok elismerő oklevél. Borával, burgonyájával is első díja­kat nyert. Aztán bent, a tágas, fűtött konyhában kezdődik a be­szélgetés, órákon át. Kopasz Szilveszter népfrontelnök, tanácstag lévén közéleti em­ber, ám egyéni gazda, s ezért az új paraszti útra tér­ni neki sem könnyű. Pedig tudja, bár erről nem beszélt, hogy tőle, a népfrontelnök­től Joggal várnak példamu­tatást. — Nehéz, ipen nehéz el­határozásra jutni — mondja, és pohár finom bort tölt. — Mert az emberfia beleszo­kott a kisparcellába. — Hány hold földön gaz­dálkodik? — Nekem három hold 1200 négyszögöl földem van. Eb­ből egy hold a szőlő és a gyümölcs. Édesanyám 8 hold szántóját és közel egy hold szőlősét is én művelem. A nagyüzemről Aztán ő tereli a szót a szövetkezésre: — Az indulás nehéz lesz, de hát a kezdéssel mindig így van. Tudom én. hogy van fantázia a nagyüzemi, közös gazdálkodásban, csak az kell: vessük össze a vál­lunkat, dolgozzunk mind­nnyian szakértelemmel. :orgalommal, s akkor jól Mogulunk ... Persze bele Máris munkához látunk ^taMHL — Még otthon nem is tud­ják — mondta megválasztá­V' 83 "tan. — Jól kezdődik az m 'áll,, új esztendő. Mindenesetre V ^^HL. helyes dolog, hogy szövetke­I zetbe tömörülünk. Ez az * I JB előrehaladás egyedüli útja. jf^^B És meg lehet találni a gaz­| • J* áj^Bf dálkodás helyes módját, ha * JH^HF' valamennyien becsületesen Í JwS? dolgozunk. Ugy vélem, az idevalósiak mindnvájan •MH|ifl§| egyetértenek velem, hiszen m flílfllf azért választottak meg a Fel­ül YmSSBlf sőgajgonyai Termelőszövet­JSi ~ HMBI kezet elnökének. Magamról fea fp||ÉÜ| csupán annyit mondhatok, BH J?||hB mezőgazdasági szakérettsé­mi»tWBm gjm van nyugodtan elme­Kor dás Péter motorra ült, ^^m ™lna valahova agro­hogy bemenjen a faluba nómusnafc rrunt oszfólytár­benzinjegyért, meg tankolni "J™ De ®"gem MAR RÉG elhatározta Rózsa And­rás. de édes­anyja nehezen szánta rá ma­gát. Volt is vita a csalá­don belül, hogy belépjenek-e a szövetkezetbe, vagy sem. Ez abból is adódott, hogy özv. Rózsa Má­tyásné váltig hangoztatta: a nyolc és fél holdból több mint hat az övé és nehe­zen váltotta fel az "enyémet­akart. mert fogytán volt az üzemanyag. Balástya főutcá­ján robogott, amikor lein­tették. Nem jössz a közgyűlés­re? — kérdezték ismerősei. — Nekünk nem ma lesz — felelte Kordás, — Dehogynem — vála­szolták —, most kezdődik a felsőgajgonyai részen lakók gyűlése, szövetkezetet alapí­tunk, gyere csak. A fiatalember még elsza­ladt a postára, aztán bement a művelődési otthonba és részt vett az alapszabály megtárgyalásában. Aztán sor került a vezetőség tagjainak jelölésére, és a legnagyobb meglepetésre — ő lett az el­nök. zott Balástya, a föld. a sző­lő, a gyümölcs és 17 holdon gazdálkodtam. Most alapo­san megnövekedett a terü­let. Közel 2 ezer hold irá­nyítása nem kis feladat: máris kezdünk a munkához! M. T. számukra. András —• mint említett® — majd segít az édesanyjá­nak, Rózsa néni pedig a ház körüli te­endők ellátá­sában, az álla­tok gondozá­sában tevé­kenykedik. Megosztják a munkát a kö­zös és a ház­táji gazdaság­ban egyaránt s megtalálják majd számftá­•mienk- tőfibe. Majd a rövidesen OTT VAN MÉG a két­kel-. A fiú megértette any- sorra kerülő közgyűlés dön- éves kis unoka, aki a Ró­ja hűzódozását és régimódi ti el, hogy egyesülnek-e, zsa-család kedvence. öve­gondolkodását, de ő már vagy külön gazdaságot hoz- le ls kell valakinek foglal­ezen túltette magát, s nak létre, habár az egye- kőzni, ezt is megoldják* a minap mindketten aláír- sülés sokkal előnyösebbnek András felesége természete­ták a belépési nyilatkoza- mondható, hiszen a régi tsz sen a tsz-ben fog dolgozni, tot. számos épülettel is rendel- Elgondolásuk az, hogy a Rózsa András és édes- kezik. A Rózsa-család már közelben vállalják majd el anyja az elsők között lép- számot vetett a jövővel, s bizonyos terület megműve­tek a forráskűti dűlőben a mivel a mama külön ház- lését, s azt gondosan, be­termelőszövetkezetbe: az tartásban él. ezért kétszer csületesen el ls végzik, alakulóba, vagy a régi Pe- egy hold háztáji föld jut M. T. A járásban szép feladatokat végez a nőtanács Most ülésezett a nőtanács szegedi járási végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen az 1961-es év első fél évének munka­tervét vitatták meg, s fo­gadták el. A tervben elsők között szerepel a moszkvai nyilatkozat, valamint a bé­kekiáltvánnyal kapcsolatos feladat. A nőtanács járási bizott­sága községenként nőgyíí­lést rendez, ahol ismerte­tik a nyilatkozat és a ki­áltvány jelentőségét. A nőtanács közelebb akar­ja hozni egymáshoz a mun­Szövetkezeti gazdák és színészek találkoztak Csengelén Zsúfolt nézőtér várta a di járás új termelőszövetke­csengelei művelődési otthon- zeti községeibe. A fokozott ban a Szegedi Nemzeti Szín- érdeklődést mi sem bizonyít­ház művészeit, akik most, a ja jobban, mint hogv — mi­termelőszövetkezeti mozga- ként mondani szokták — az lom fellendítésének idején előadás előtt már egy gom­szabad napjukon, minden hétfőn ellátogatnak a szege­Beszélgetés a közös munkáról bostűt sem tudtak volna el­ejteni a nagyteremben. Emi­att a meghirdetett időpont előtt kezdődött a színvona­las, vidám, változatos és gazdag ajándékműsor. A színészek — Horváth Anna. Bányász Ilona, Iván­ka Irén. Pagonyi Nándor. Marosi Károly, Káldor Jenő, R issay Pál, Székelyhídi György és a zongoránál Vá­rady Zoltán — énekszámok­kal. versekkel, tréfás jelene­tekkel szórakoztatták a né­zőket: ezzel köszöntötték a termelőszövetkezeti gazdák­ká lett parasztembereket és családjaikat. Egyes dalokat Bitó Józsefnek, a Kelőpatak. Sinka Istvánnak, az Arany­kalász, Nagy Tstvánnak, a Honfoglalás, Balogh Zoltán­nak. a Vadgerlés, Kiss Lászlónak, az Egyetértés Termelőszövetkezet most megválasztott elnökeinek ajánlották és a több mint kétórás előadásukkal forró sikert arattak. kás- és a falusi asszonyokat. Ezért a nőtanács Szeged vá­rosi bizottságával közösen a közeljövőben Zákány­széken és Zsombón mun­kás-paraszt nőtalálkozót rendeznek. Májusban több községben, így többek között Mórahal­mon és Szőregen az anyák béketalálkozóját rendezik meg. A tsz-ekben működő nő­tanácsok kérésére a nőta­nács szegedi járási bizott­sága nőtalálkozót rendez Ti­szasziget, Tápé, Szőreg, Kii­bekháza és Röszke termelő­szövetkezeti asszonyai ré­szére. Ez egyben tapasztalat­csere is lesz, kölcsönösen kicserélik az asszonyok munkájuk ta­pasztalatait, s a fő téma ezeken a talál­kozókon a munka jobb meg­szervezése, a nők munkába való bevonása lesz. Igen sok járási asszony keresi fel ügyes-bajos dol­gaival, munkaügyi, családi problémáival a nőtanácsot. Ezekre a kérdésekre a jogi bizottság tagjai adnak vá­laszt. Az elkövetkező idők­ben a jogi bizottság a ter­melőszövetkezetekben tart előadást, s itt helyben ad­nak választ az asszonyok jogi kérdéseire. Az év első felében nagy gondot fordít a nőtanács a szülői munkaközösségek ok­tatására. A községi nőtaná­csi titkárok feladatává tette* hogy hívják össze a szülői munkaközösségek elnökei^ valamint a választmányi ta­gokat, s ismertessék előttük feladataikat, ahol mód és le­hetőség van, vonják be a szülői munkaközösségek tag­jait politikai továbbképzés­be. A nőtanács a Vöröske­reszt járási bizottságával közösen az év első felében összehívja az állami gondo­zott gyermekek nevelőszü­leit, s ekkor a gyermekne­velés problémáival foglal­koznak, és a szülők is be­számolnak tapasztalataikróL A termelőszövetkezetek­ben dolgozó asszonyok szakmai oktatását is segíti a nőtanács. Az Országos Nőtanács által kiadott útmutatók alapján több termelőszövetkezetben megrendezik a nők mező­gazdasági akadémiáját. Je­lenleg a tápéi Tiszatáj és a tiszaszigeti Lenin Termelő­szövetkezetben folynak az előkészítő munkák, Tápén a jövő héten már megtartják az akadémia első előadását. JCedoelt a teh vízin

Next

/
Thumbnails
Contents