Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

5 Kedd, 1960. december 6. A vendéget a földművesszövetkezeti vendéglőkben sem szabad beesapni ... Szénankét NAPIRENDEN a Magyar Tudományos A szegedi fúrási ellenőrzés tapasztalatai Négytagú brigád vizsgálta pasztaltakat jegyzőkönyvbe meg a szegedi járásban, hogy veszik, az üzletvezető pedig a földművesszövetkezeti ven- hamarosan pénzbüntetést déglök, cukrászdák, presszók kap, hogy ne remegjen ital­hogyan töltik be feladatú- mérés közben a keze. A Mi­kat. A brigád tagja a Föld- nőségvizsgáló Intézet mér­múvesszövetkezetek Csongrád nöke mintát kér a még fő­megyei Osztályának vendég- zetlen kávéból és mint ké­látóipari vezetője, az Állami sőbb a laboratóriumban a Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálatnál kiderült, a kávé munkatársa, a Minőségvizs- felhasználásának határideje gáló Intézet mérnöke és szer- lejárt, kesztőségünk munkatársa Algyőről cukrászsütemény t exportálnak Az algyői földmű vesszovet­volt. Az ellenőrző körút első ál­lomása a szőregi cukrászda. A harmadik osztályú cuk­rászda igen jó benyomást kelt a belépőkben. Az üzlet tiszta, ablakait kék háziszőt- kezeti cukrászda nagyon ki­tes függönyök díszítik, üveg- cs1- Hely mégis van, mert a lapos asztalok, megfelelő vá- környékbeli lakosság ritkán laszték süteményben, italban Jár ide. Nem is lehet ezen egyaránt Az összbenyomást csodálkozni. A cukrászda azonban rontják a kis helyi- tiszto ugyan, de egyáltalán nem hangulatos. Ha valaki kávét akar, úgy mint ne­künk, neki is ezzel válaszol­nak: "Ha van türelme várni, akkor főzünk.* De aztán ha valaki rendelkezik Idővel és túrelemmel, az nem bánja A -vendécek* érkezésére a mefc mert a kávé Az el" cukrászda mögötU cutóászati i^fTnko^ffóiát^Jt üzemből Jön elő udvariasan, szolgálatkészén Dosa János nak> ald most készíti a min_ AKF tót a desszertféleségekből, munkatársa két "fél* zint és melyet külföldre szállítanak ^t+^fkér m majd ebből az üzletből. A ségben elhelyezett sörösló­dák, amelyek nem gyönyör­ködtetik a vendégeket. Hatásos szer nkézremegés" ellen gebines üzletvezető, bavásárlás során az két duplát kér, — Kávét sajnos nem ad­fninta szép, tetszetős, ízletes, hatok mert ni valószínűleg nagy sikere lesz hatok, mert rossz a gep. De £ már elmentek villanyszere- külföldön is. Iáért — mondja az üzletve­zető és tüstént méri a két féldecit Az egy deci gin 16 forint 20 fillérbe kerül, a felügyelő az üvegen feltünte­tett árra néz, látja, jól szó­Baj van az adagolással Doroasmán A kiskundorozsmai föld­moltak. Előveszi igazolványát művesszövetkezeti cukrászda s abban a pillanatban szint már messziről világit. A be­vált a cukrászda vezetőjének járat közelébe érve vidám arca. Hát még mikor előke- beszélgetés zaja szűrődik ki. rül a mérce, s kiderül, hogy Nagyobb társaság szórako­20 százalékos súlycsonkítást zik kedélyes egyetértésben, követett el. Tehát a vendéget úgy, hogy másnak a bolt el­3 forint 40 fillérrel akarta ső részében már nem is jut becsapni. A rossz mérés hely. A vidám vendégek va­oka: nem hivatalos mérővel lószínűleg gyakoriak a cuk­mémek. hanem valami régi, rászdában, méri; az Üzlétveze­sublótból előkerült féldecis tőnő is bele-bele elegyedik a pohárral. Az ellenörök a ta- beszélgetésbe. Az érkező ide­NEM TURISTÁK láthatók a képen, hanem a Fővárosi Csatornázási Mű­vek mélyépítési csoportjának két dolgozója, akik a Gel­lérthegy "tatarozását* készítik elő. Sziklavizsgálatok al­kalmával ngyanls megállapították a szakemberek, hogy a hegy egyik sziklatömbje könnyen meglazulhat. A re­pedésekbe jutott csapadék télen megfagy és szétfeszít­heti a sziklatömböt, amely súlyos szerencsétlenséget idézhet elő. Ezért kezdték meg a betonozási előkészü­leteket. A munkálatokat mintegy 500 köbméter beton felhasználásával az év végére befejezik geneket éppen annyira mél­tatja, hogy biccent a fejével a belső helyiség felé: nyu­godtan menjenek be, ott is "jó idő* van. Kinyitjuk az ajtót, vaksötétben botorká­lunk. ^Végre felgyullad a vil­lany, bizony a világítás még mindig túl "diszkrét*. A helyiség szép lenne, ha nem csúfítanák el a ládákba rakott szódásüvegek és nem járná át az egész kis termet valami nehéz, dohos szag. Félórás várakozás után meg­érkezik a kért ital és hama­rosan a feketekávé is. Ter­mészetesen itt is előkerül az igazolvány és bekövetkezik a szokásos színváltás. A rövid­ital mennyisége kielégítő, a minőséggel azonban baj van, nem megfelelő a cukortarta­lom. Szabálytalanságot is kö­vetett el a felszolgálónő, mert palackozott üveget bontott fel, amit nem lenne szabad. A kávé, amint szintén kide­rült a laboratóriumban, 18 százalékos "tartalmi csonkí­tással* készült. Nem a gép­pel van baj, hanem az ada­golással. Egy nagy vendéglő — ahol nem lehet vacsorázni A cukrászdától ném mesz­sze találjuk a földmúvesszö­vetkezeti vendéglőt Még csak kora este van, de elég szép számmal vannak a tá­gas, tiszta, zenés vendéglő­ben. A pincér éppúgy, mint Szegeden, fehér kabátban, fe­hér ingben, fekete csokor­nyakkendővel, frissen borot­váitan fogadja a vendégeket. Az ital választéka is kielégí­tő, de próbáljon valaki meleg vacsorát kérni. — Sajnos, kérem, csak leg­feljebb virslit ttidok főzni, máshoz én nem értek — mondja mentegetőzve a pin­cér. S ez érthető is, hiszeh senki nem kívanhatja meg tőle, hogy főzni is tudjon. A nagyméretű, tiszta, jól fel­szerelt konyhában büszkén mutatják a 35 ezer forint ér­tékű hatalmas hűtőszekrényt. A hűtőszekrény tele van hús­sal, élelmiszerrel. Mi hát a probléma, miért nincs va­csora? — A szakács reggel 6-tól 2-ig dolgozik, dél útón és este már nincs senki a konyhá­ban. Ezért ném tuüuiik va­csorával szolgálni — kapjuk a felvilágosítást. Az ellenőrző brigád útja során járt még Szatymazon, Salástyán, Kisteleken. Szaty­mazon például megdöbbenve észlelte, hogy a jóhírú cuk­rászda már a kora esti órák­ban zárva van. Vajon azért zárnak ilyen korán, mert a vezető Szegeden lakik? A balástyai cukrászdában szin­tén feketét főzetett a brigád. Az eredmény korántsem ki­elégítő. Ebben a cukrászdá­ban sem a géppel, hanem a kávé főzőjével volt baj. A kisteleki cukrászdában a sü­teményválaszték és a kávé sem volt megfelelő. Az ellenőrzés során ta­pasztaltakról nemcsak cikk hanem hivatalos jegyzőkönyv is készült, és ennek alapján több üzletvezető megkapja majd megérdemelt bünteté­sét, hogy levonja a megfele­lő tanulságot és a vendégnek a kiszabott árért az értéknek megfelelő árut szolgáltasson. Horuczi Lászlóné Akadémián X Hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémián kétna­pos szénankét kezdődött. Az ankétot Freund Mihály aka­démikus nyitotta meg. Hang­súlyozta, hogy hazánkban az energiafelhasználásnak elő­reláthatólag a jövőben is több mint Ötven százalék erejéig a szén lesz az alap­ja. Ezért igen nagy jelen­tőségű a szénkutetás ered ményeinek felmérése, a jövő kutatási irányainak megha­tározása és a szénfeldolgo­zás gazdaságossági kérdései­nek megbeszélése. Ezután megkezdődtek az előadások. A szereplési viszketegség Albán esi és kiállítás a főiskolán Albán estet rendeznek ma délután 5 órai kezdettel a Szegedi Pedagógiai Főiskola dísztermében. Megnyitó be­szédet dr. Szabó László igaz gatóhelyettes mond, majd dr. Megyeri János kandidátus élménybeszámolói tart albá niai tanulmányútjáról. Az ünnepi esttel egyidőben az albán nép életéből vett do­kumentumokból — amelyet a Kulturális Kapcsolatok In­tézete bocsátott a Szegedi Pedagógiai Főiskola rendel­kezésére — kiállítás nyílik. Az ünnepségre a magyaror­szági albán nagykövetség képviselőit i® meghívták. Befejeződött a Haladás és a Felszabadulás Tsz istállóinak építése A Csongrád megyei Álla­mi Építőipari .Vállalat átad­ta az újszegedi haladás Ter­melőszövetkezet közel egy­millói forintos költséggel épült, ötven férőhelyes te­hén istállóját. Ezt követően még egy ünnepélyes átadás­ra került sor. Az építők be­fejezték a Felszabadulás Termelőszövetkezet részére készült korszerű, százférőhe­lyes tehénistóllo épílését is. Az egymillió 700 ezer forin­tos költséggel épített tehén­istálló jelentősen hozzájárul a termelőszövetkezet fejlesz­téséhez. AMIKOR egy üzem, vál­lalat, vagy fiivatal dolgozói összeülnek közös dolgaikat rendezni, már megint oda­értünk, hogy nem tudja senki megmondani, mikor lesz vé­ge az értekezletnek. Azért nem, mert — mint mondani szokás — néha úgy elnyú­lik, mint a szentiváni ének. Nem abban van a hiba, hogy sokan felszólalnak, hiszen a megnőtt aktivitás örvende­tes tény, amiről csak di­csérettfel szólhatunk, hanem abban, hogy egyes szószá­tyárok miatt csak kevesen mondhatják el észrevételei­ket és tapasztalataikat. Van­nak emberek, akik nem bír­ják ki, hogy ne szerepelje­nek. Rendszerint nem a munkapadok mellett dolgoz­nak az ilyenek. Részt vesz­nek tulajdonképpen a be­számoló megszerkesztésében, egyetértenek annak minden egyes tételével, mégis szót kérnek, mihelyst az előadó megköszöni a figyelmet. Nincsen semmi hiba ab­ban az esetben, ha a hoz­zászóló tiszteli hallgatóságát és igyekszik rövidre fogni mondanivalója gyeplőjét. Eb­ben az esetben el lehet vi­selni tnég azt is, ha össze­függéstelenül beszél, ha egyik mondatot félbehagyva belevág a másikba, ha "ki­tárgyalja is a kérdést*, vagy éppen azt ismétli el három­szor egymásután, hogy »a munkák végzése vonalán vannak még hibák és hiá­nyosságok*. Szóval mindent kl lehet bírni maximum 10 percig. De ha az illető el­kezd gyönyörködni saját hangjában és stílusában, majd az értekezlet résztve­vőit káposztafejeknek nézve függetleníti magát tértől és •dőtől — akkor ez minden­nél rettenetesebb. Bebizonyított tény, hogy üléseken és gyűléseken az emberek többsége csak va­lamivel több mint egy óra­hosszat képes koncentrálni. A második óra végefelé már csak részben figyel a kö­zönség, ezen túl pedig leg­többen kifejezetten unatkoz­nak és bosszankodnak. Csak­hogy ezzel mitsem törődik a szócséplő. 0 keményen el­szánta magát a szónoklást»» mert azt hiszi, hogy aki egyszer a pódiumra, vagy a mikrofon szájához felkerül, annak ajkáról szellemi man­naként hangzik akár a leg­értelmetlenebb locsogás is. Szent meggyőződése, hogy nélküle, az ő gondolattalan blablája nélkül csúfos vere­séget szenvedne a napiren­den lévő ügy, ezért egyre növekvő vehemenciával igyekszik felegyenesíteni a kornyadozó fejeket. Már senki sem figyel rá. Az első sorokban még il­lendően ráirányulnak ugyan a tekintetek, a gondolatok azonban már hetedhét or­szágon is túl járnak. Kissé távolabb jóízűt szundikál a felrázandó és lelkesítendő tömeg, a leghátsók pedig vicceket mesélnek egymás­nak. ToBben hangos és ha­ragos ítéletet mondanak ai érzéketlen és szégyentelen beszélő fejére, akit — bem ls lehet vitás — a szerep­lési viszketegség vitt fel oda a dobogóra. Már rég lejárt a becsületidő, elszaladt égy drága félnap, de még egyet­let kétkezi munkás, vagy beosztott dolgozó sem mond­hatta el véleményét a be­Számolóval kapcsolatban, mert a notórius hoz2ászóló képtelen leállítani verklijét. Pedig lehet, hogy akarná már. Három ízben is el­kezdte, hogy "élvtársak, bé­fejezésül.. .*, csak éppen nem tud a "kérdésből* ki­kecmeregni. . SENKI nem emlékszik, mikor hagyta abba. Csak az elnök szává hoz némi fel­üdülést a fáradt gyülekezet­nek, amikor kijelenti, hogy "az idő előrehaladott, álla­potára való tekintettel* stb., stb. És hiftbá vólt si érte­kézlét határozott célja á mozgósítás és telkesítés, ha csak unalom és közöny Ül a gyűrött arcokon. Ki tehet róla? Valaki te­hetné, az bizonyos. N. I. Sikeres új bemutató a Gyermekszínházbűn Szakképzett vízvezeték­szerelőt felveszünk. Jelentkezés a Szegedi Ruhagyár mun­kaerőgázdálkodójánál. VÉTEL! Illllt lllI M II Részpénzért is vásárolunk bútorokat, porcelánt, házhot hí­vásra megyünk. Bizományi Áruház Szeged, Bajcsy-Zs. u. 15. Ünnepeltek a Jósika utca 30 lakói Több mint egymillió fo- utón. Az Ingatlankezelő Vál­rintos költséggel befejeztek látót felújító részlegének , / ,„ „,„ loHÍ több mint 20 munkásat a Jósika utca 30. szám alatti ebédde, lefytók meg a ház kétemeletes bérház felújító- lakói Kalló Antelné és Vi­sát Az ott dolgozó és bú- rdg Lászlóné főztek a mar­csúzó kőműveseket a ház tó- hapörköltet, Rózsa Lajosné kói rövid ünnepeégen kö- pedig a felszolgált rizling­szöntotték szombaton dél- hez készített másfélszáz friss pogácsát borkorcsolyának. A Vállalat dolgozóinak nevé­ben Szetei József kőműves csoportvezető és Becsei And­rás vízvezetékszerelő köszön­te meg a figyelmességet. ELADÁS! A korábbi szereplések alapján nagy érdeklődés előzte meg az ifjúság kőié­ben a November 7 Művelő­dési Otthon gyerrnekszínhá­zátiak új bemutatóját. Jelentős a fejlődés, a kezdetben ját­szott egyfelvonásos kis me­sejátékoktól a már igénye­sebb Pál utcai fiúk és a most színre került Móricz­darab bemutatásáig. A színdarab igen nehéz feladat elé állította a rende­zőt és a szereplőket, de eze­ket ,a feladatokat, kisebb­nagyobb zökkenőktől elte­kintve, jól oldották meg. Amit a gyermekszínháztól várunk — hogy a mű esz­mei mondanivalóját Világos­sá tegye a gyermekközönség előtt — szinte maradéktala­nul megvalósult. A dramati­zálás, a rendezés és az ala­kítások szerencsés összhatá­sa érzékelhetővé tette a mú tórsadalomkritlkáját: Nyilas Misi kétszeres — a gyerme­kek és a felnőttek világából való — kiábrándulását. A rendezőnek külön nehézsé­get jelentett, hogy a darab igen sok apró képből áll, amit azonban sikerült gyor­san lepergetni. Ennek elle­nére egy-egy képben bizo­nyos vontótottság tapasztal­ható. Kisebb zavaró hiányos­ságként említhető meg az idegen nevek indokolatlanul helytelen kiejtése. A rende­zőnek néhány fontos mozza­natot a szereplők játékával keltett volna feltűnőbben hangsúlyoznia a cselekmény megértéséhez. így például a reskontó ellopását A rendezés fáradságos és aprólékos munkája Káldor Jenőt dicséri. Nyilas Misi szerepében Maycr Ferenc — tő Igyekezettel játszottak az első jelenetek megillető- Tahá.cs László, B. Nagy döttségét leküzdve — az át- Amália, Bodola Magdi, Liter­ét és hitelét tudta nyújtani. u Attila, Benkő József és az Ezuttól modorosság nélkül, .. „ ,­ügyesen oldotta meg Szere- 068268 tobbl pét Agai Kati. Említésremél- V. M. Román pedagógusok Szegeden A román művelődésügyi minisztérium két, pedagógus képviselője, Mihalca Elisa, minisztériumi igazgató és Borza Lucia, a román mű­velődésügyi minisztérium tankönyvkiadójának felelős szerkesztője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként Szegedre lá­togatott. Szegedi tartózko­dásuk során meglátogatták a Pedagógiai Főiskola ro­mán tanszékét, majd tanul­mányozták a Tömörkény István Leánygimnáziumban és a Radnóti Miklós Gimná­ziumban folyó politechnikai oktatást. A román vendégek több napos szegedi tartózkodásuk alkalmával általában is­merkedtek az itt folyó ok­tatási é® népművelési mun­kával. Mihalca Elisa és Borza Lucia meglátogatta a szegedi Majakovszkij kö­zépiskolai leánykollégiumot ls, s éppen kedves alka­lommal amikor a kollégi­umban télapó-estet tartot­tak. A román vendégek hosszasan elbeszélgettek a kollégium dolgozóival, ne­velőtestületével, növendékei­vel. Borza Lucia elvtársnő kedves, régi ismerősével ta­lálkozott a kollégiumi lá­nyok között. Magdu Délia második osztályos zenegim­náziuml tanulóval. A ked­ves találkozó bizonyára ér­tékes, űj címekkel gazda­gítja a kollégista lánvok eddig is kiterjedt külföldi levelezését Exportcikkek — műany agesoma goláshan Légmentes műanyagburko­latban "utaznak* a magyar műszerek, berendezések a Világ különböző részeibe Esztergagépek, autóbuszok, textilanyagok, öntvények, espressógépek, csontvázak, állati preparátumok is jut­nak el most már légmentes műanyagzsákban az Északi­sarkra, Kínába, Egyiptomba, az öt világrész minden tájá­ra. Az üj csomagolási mód­szer kiválóan bevált. Ma már nem fordul elő, hogy rozs­dásan, sérülten érkeznek a magyar ipar termékei kül­földre.

Next

/
Thumbnails
Contents