Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

7 Vasárnap, 1980. december 4. ^Ű^OOOOOOOTODOOOOO^COOOOOGOOOOOOI^OOOOOOOORY SvASÁRNAPI TŰNŐDÉS A borravalóról á~jsudajó volt ez a pirított máj. Bőséges szaft, sok-sok hagyma és petrezselymes krumpli... Husszein király fejedelmi étlapján sem találni ennél jobb ételt... No, és mellé a friss,, fehérsipkás sör... igazán mondom, a legnagyobb haspók ínyenc is meg­nyalhatná utána mind a tíz körmit Ja, igen... fizetni... Gondolom, egy húszas bő­ven kifutja, még ha borravalót kalkulálok hozzá, akkor is. Persze, persze, ez már hozzátartozik, épp­úgy, mint a kenyér vagy a saláta ára. Különben ga­rasosnak néznek, a pincér talán méff el is terjeszti rólam, hogy smucig vagyok... És irtáskor megvára­koztat, vagy a csap alól, a tálból hoz nekem sört... Re hátha nem... hátha éppen úgy kiszolgál, $ mint borravalóval... Olyan derék embernek, látszik. 1 Egyenesjárású és emelt a tekintete. Biztosan csinos v felesége van, meg szép gyerekei. Komoly benyomást Ó kelt az emberben. Barátságos és értelmes a képe. 2 Nem egy negyvenfilléres pincér... j? Nem, ennek nem is söpörhetem oda az apró­p pénzt. Ezt, ezt a kétforintost csúsztatom a markába... 9 feltűnés nélkül, finoman, hogy meg ne sértsem, p hogy... szóval észre se vegye. Ez lesz az... Igen, de akkor... akkor miért adom ada? Ha nem ve­szi észre, hogy kapott, annyi, mintha nem is adnék. Ha pedig észrevehetően adom, lehet, hogy megbán­tom. Nem olyannak nézem, aki rá volna szorulva. ó Biztosan rendes fizetése van, a felesége is dolgozik, $ esetleg egy kis kertecske Újszegeden.. - Éppen az én egy-Jcét forintom, hiányoznék a boldogságához? En­gem se ez a kis pénz tenne boldoggá, ha megtarta­nám, ha mégsem adnám oda,.. De hát akkor meg mifenének ez az egész borra­válósdi? Nem tudom, de én... én hatánozottan megsér­tődnék, ha valaki borravalót akarna nekem adni... én megpukkadnék a méregtől és... és a fejéhez vág­nám a forintját, a húsz, meg a negyven fillérjét, mert a koldusnak adtunk régen. És nagyon goromba lennék, mert amíg dolgozni tudok, amig tisztességes keresetem van, ne higgye rólam senki, hogy kell az ó hanyag eleganciával odatolt aprópénze!... Nem is adom oda ... én többre becsülöm ezt az embert, minthogy kicsinyes »ajándékokkal« sérteges­sem. Mert én látom az arcán, hogy sokáig töprengett, amíg az első borravalót elfogadta, és még most sem törődött bele a sok-sok sértésbe, csak. mi vendégek hisszük róla, hogy ezt elvárja tőlünk. Csak mi ven­dégek csapjuk be magunkat, hogy gyorsabban meg­kapjuk a pirított májat meg a sört, ha »megkenjük« a kis kerekeket... Inkább a Tiszába dobom a két forintot, nehogy azt higgye valaki, sajnálom, de nem adom oda, nem is »felejtem* az asztalon, nem is csúsztatom a zsebébe... mert. engem roppant bán­tana, ha az az ember megajándékozva, lekötelezve érezné magát... ha kényszeredetten mcaolyogna rám érte, vagy mélyebben hajolna meg az asztalom előtt, mint éppen embernek ember előtt illik... s mindezt negyven fillérért, egy vagy két forintért _ Tehát... fizetek!._ S. I. '//OCOOOOOOOOOOOOOOOOOWKK^^ Vidéki előadásokra készülnek a ruhagyári színjátszók A Szegedi Ruhagyár szín­játszói igén eredményes munkát végeznek Gémesi Imre színművésznek, a cso­port rendezőjének vezetésé­vel. Idén is több háromfel­von ásos színmű és vígjáték bemutatójára és többszöri előadására vállalkoztak. Je­lenleg Skvarkin szovjet szer­ző Idegen gyermek című mu­latságos és tanulságos víg­játéka szerepel műsorukon. Ezzel az előadással eddig is szerepeltek már vidéken. Legutóbb Szatymazon ven­dégszerepelt a csoport, ahol ugyan nem nagy számú, de lelkes és hálás közönség néz­te végig előadásukat. A színjátszócsoport több falusi vendégszereplésre is készül. Ezeknek első állomá­sa a közeli jövőben Mihály­telek lesz. A szereplésekkel egyidő­ben már újabb vígjátékot keresnek, amely maid az Idegen gyermek-et követi őszi-téli gazdag programjuk­ban. Ai oktatási Irányelvek vitájához Válasz néhány indokolatlan aggodalomra Most, amikor az iskolare- ve a 16. életévet betöltött fia- ján a gyermekek nem form szervezett formák kö- talok közül 206, 1959-ben 195, tanulnak meg önállóan is­zötti megvitatása befejeződő- 1960-ban pedig 74 iratkozott mereteket gyűjteni- nem­ben van, bátran megállapít- be. Jelenleg tehát a 11 ezer igen -találkoznak* áz isme­hatjuk, hogy ez a kérdés va- 726 általános iskolai tanuló retszerzés örömével' lóban mindenkit érdekelt. Az 0,65 százaléka töltötte be a eleven légkörben lefolyt ta- 15., illetve 16. életévét. (A 16 S°k tekintetben a szülők­nácskczásokon a sok pozitív évesek száma mindössze 3 ke* azonos gondolatoknak vélemény, határozott hangú százalék.) adtak hangot ebben a kér­Minthogy az utóbbi két év ddsben.. a Pedagógusok állásfoglalás mellett az irány elvek egyik-másik pontjával " 77 i. ... ,. kapcsolatban aggályt is fel- alatt a 14 even f°luli altala­vetődtek. Megnyilatkozásaikat határo­. , , zottság, pedagógiai tudatos­nos iskolai tanulok száma sag jellemezte. Többek kö­közel egyharmadára csök- zött elmondták: olyan kor* Mi lesz a túlkoros kent, joggal remélhető, hogy sze1"" ismereteket kell nyúj­gyerekekkel ? « « arány évről évre to- ^^SSSkTSS Gyakran megismétlődő vé- ^jíöb^ge íb£2 ÍZTISEiJSS?, 7T lemény volt hogy a tanköte- látja, hogy gyermeke 2U- ^mány^VapSti lezettseg korhataranak a je- ra az altalanos iskola ido- A tatervj bizottság köréi* lenlegi 15 életévről a 16 élet- ^ elve^ el^hetot- tekint, aIapos mugkájának évre való felemelése vészé- ^^^^ ^utóbbi ^™nyekent várják , lyeztetheti majd mind az is- években, hogy gyermeke élet- neveIok- a tanulok s terme* kolai, mind az osztályközös- útját semmiképp sem engedi f*^6" a szülők 1961 má­ségek gyors, egészséges ki- a saját gyermekkori sorsa l,ra a K°.nsz6r". tananya­alakulását, hiszen a 15, eset- útvesztőibe tévedni: esetle- ff . altalanos ísko­leg 16 éves leányok és fiúk ges nehézségek közepette is Jat. 196„ májusara pedig a számára nem lesz már von- végezze csak el 14. élÁévéig fozfpis 'al tantervet. A zó és otthonos a náluk fia- az általános iskola nyolc osz- tantervi bizottság tagjai vi­talabb gyermekek által te- tályát! Meggyőződésünk, hogy tag0®311 latjak. hogy az remtett légkör. Negatív em- a falvakban és tanyákon élő anyagcsokkenes folytán ki­beri tulajdonságokat sugá- szülők közül is egyre többen eso ismeretek megtérülnek rozhatnak a normál korú ta- vélekednek hasonlóan ebben 32 öntevékenységre nevelés­nulóknak, akik — minthogy a kérdésben. Az élet, a szü- 661 • Erre ad lehetőséget a Új bemutatóra készül a színház prózai együttese A Szegedi Nemzeti Szín- j igen"fogékonyak az "újszerű^ fők"s a ^errnékek' követeíte szakkörökbe való áramlás, haz új prózai bemutatóra értesülések befogadására és igények alapján mind keve- a diaklevelezés. az olvasó­készül. Arbuzov Irkutszki azok továbbítására — káros sebb lesz tehát az általános mozgalom, a természetjáró­irányba vezető utakra téved- iskolákban a túlkoros tanú- mozgalom stb; hetnek. A túlkoros tanulók lók száma. Ennek következ­történet című drámáját tűzi műsorra december 17-én, Németh László fordításában, Komor István rendezésében. A dráma kísérőzenéjét Hi­das Frigyes szerezte. A dráma a szibériai Ir­kutszk város közelében, az Angara folyónál játszódik. Arbuzov különösen három főszereplő cselekményére építi drámáját s éppen ezért mondják erről a drámáról, hogy a kemény, szibériai emberek drámája, akik nemcsak a nagy gyáraknak, üzemeknek, hanem az em­beri léleknek is építői. Féfezei éves múUiuldóí búcsúznak öt — erről beszélnek a dorozsmai tapasztalatok Ha látni is akarja a tudatukba vitte, hogy ma a nél nagyobb elismerés érzé­történelmi fejlődés útját, szocialista rendben nem a sével mondunk köszönetet nyisson be azon a sarukaj- vagyon, hanem egyedül a Baloghnénak, aki elmondja, tón — mondották a doroza- munka képezi a boldog élet hogy az I—II—III. osztály mai tanácsnál az udvar szög- alapját. A városok cigányai tanulói fokozatosan átmen­lete felé mutatva, bővebb — mint ezt Kecskeméten, nek majd a normál iskolák­feleletül arra a ' kérdésre, Szentesen és másutt tapasz- ba, aminek a megfelelő elő­hogy mit tettek eddig Do- taltuk — hamarosan felfi- menetelen túlmenően a tisz­rozsmán a cigánykérdés gyö- gyeitek a történelmi haladás tálkodás iránti szeretet is keres megoldása érdekében, ütemére. Ennek eredménye- egyik feltétele. Láthatóan Érdeklődéssel sietünk a képpen a megszólítottak mindkét szempont bíztató, rünk. büszkén mutatnak a cserép- Lemorzsolódás nincsen, ami-* KÉT UTCA LAKÓJA a liszatáj Kiskönyvtár űj kötete Fenákel Judit fiatal sze- Tiszatáj Könyvkiadó. Két gedi írónő első könyvét je- utca lakója címmel 12 no­lentette meg a napokban a vcUat foglal magába az ízlé_ ses kötet, amely híven tük­rözi a fiatal írónő tehetsé­gét. Finoman megírt ár­nyalt lélekrajzú, gondosan formált történeteket vesz kézbe az olvasó Fenákel Ju­dit tollából. A fiatal írónő témavilágával a mai magyar élet jellemző erővonalaira tapint rá, történeteinek leg­nagyobb része az élet "má­sodik vonalába* vezet, de Fenákel Juditnak van ereje ahhoz, hogy jelentősnek lát­tassa az emberi sorsok bel­ső, zártabb világának esemé­nyeit is. A kötet méltatásá­ra lapunkban még visszaté­. i - , . ... A vitákban alig találkozz helytelen magatartasa miatt menyekent fokozatosan csok- . . . megbomolhat az iskolai és a kennek majd azok az aggá- tunk ~~ a P«dagogusok re­esaládi nevelés eddigi ered- lyok, amelyeket a 15—16 széről — szaktárgyi soviniz­ményének összhangja. Félté- évesek általános iskolai ta- mussal. Gyakori jelenség telezhető, hogy olykor a nulmányaival összefüggésben voít azonban hogy rendes korú tanulók "nézik ŐLZ iskolareform téziseinek ., ' ^ ki* majd a 15—16 éves fia- vitái során sokan felvetettek. rok a sajat stzaktargyaik talokat. Az e problémán vi- _ anyagának korszerűsítését tázók közül többen — városi Hogyan értelmezzük kívánták — nyomós érvek Viszonylatban - külön isk(> tananyagcsökkentést ? kíséretében. A középiskolai la szervezeset kívánták a ° lo"ontörténelemszakos tanárok túlkoros tanulok szamara. Az irányelvek egy mo(n- egyike például hangoztatta, Van-e ok aggódásra? Mit (fota: "Szüntessük meg a hogy az átmeneti tanterv mutatnak a számszerű ada- ^muiók túlterhelését* — csökkentett anyagát is alig tok? 1958-ban a szegedi ál- szjntén nagy hullámokat tudják feldolgozni. Szenn­talános iskolákba a 15, illet- vert a vitákon. Ez a peda- te erélyesebb módon kell gógusok és szülők által éve- megoldani a tananyagcsök* ken át emlegetett, a tanú- ken test. Általában vala­lók életében pedig közvet- mennyi tantárgy anyagából lenül jelentkező tény szinte elsosorban a korszerű isme­valamennyi iskolában arra reteket kívánják a pedagó* késztette a felszólalók Su^ok a tantervbe iktattatni, többségét hogy elmondják Eze" ismeretek jó bevésése véleményüket a tanulók túl- alapján feltétlenül el lehet terhelésével kapcsolatos majd érni a művelődési megfigyeléseikről, tapaszta- vagy felébresztését. A kul* tataikról s többen a kétség- turólis igény a felszabadu­telenül nyomasztóan ható Ias ota kozismerten igen "nyűg* orvoslására alkal- maSas fokra emelkedett: masinak vélt receptet is ad­annak eredményeként tak. A szülők általában ész- rádióhallgatóknak, a televi­szerébb ismeretnyújtó mun- 210 nézőinek, a különféle kát kívánnak az iskolától, folyóiratok olvasóinak egész Hangoztatták: nem mind- serege kerül ki az ipari és egy, hogy mit tanulnak a a mezőgazdasági dolgozók­gyermekek! Egyrészt hasz- do1­nos. másrészt szükséges — A pedagógusok körélte­korszerű — ismeretek kelle- kintő, lelkiismeretes okta­nek az ifjúságnak! A zsú- tó-nevelő munkával az új folt tananyag átadása fe- tantervek megjelenéséig is lesleges, sőt káros. Gondol- gondoskodjanak arról hogy ni kell arra, hogy az isko- a tanulók túlterhelje a Ián kívül is lehet művelőd- legminimálisabbra csökken­ni. A megfigyelések szerint jen* — a jelen gyakorlat alap- Annus Antal levél. Az akkori időket követő kormányok könyörtelen esz­kihallgatást kérni A fél- vezet. Szemben a pedagógus: annyira jellemző rövidének: holdtól üldözötteket, akik "Fuj a szel, Szórja a havat mindenütt aranyporral fizet- Balogh Pnlné all, ak! a 40 a sátorba, olyan fehér, tek, egészen kivéfteles jogok- cigány tanuló egyikét, Ko- Hogy liszt is lehetne, Ha az kai ruházta fel a császári lompár II. Sándort felelteti, isten csodát tenne*. Két háromszámjegyű példa Am, ha ő nem is, de az a feladat, amit a harmadi- iskola igen, amikor nagy közökkel"próbálták megfe- kos Sanyika gyorsan és hi- darab friss, puha kenyeret gyelmezni, de több ered- bátlanul levezet Utána ad minden reggel a jövő bíz­ménytelen kísérlet után vé- leánytanuló következik, aki tató ígéretének, akik előtt gül is *meghódíthatatlanok- a N októberi Szocialista felhúzott sorompók állanak nak* tekintettek őket es sor- ~ ... .. , , sukra hagyták Forradalom nemreg lezaj- a dolgozok boldog tarsadal­lott ünnepségeinek emlékét ma felé vezető úton. S ezen Uj oldalról beszéli el. íme mindannyian elindultak A minden pedagógusnak már. Egy Üveg bor — « ami benne van félig nyitott ajtó felé... tetósK^sz^U1h^kóikraSame^ ne^ okáuTaz* oUhonJ'k'üé^^ ^zzzzn A több mint ötszáz éves lyeknek tetején messzi han- gel bíró iskola ellátása te-: gokat fülelő rádióantennák kinthető, ahol nemcsak ízle­magyar cigányproblémáról feszültek. Hallásuk szavakká tes kosztot, hanem téli hol­nem sokkal többet tudunk a lényegülve szórakoztatja, ok- mákat is kapnak a tanulók, feledésbe ment irodalom tatja a régebben szellemi de­szókszavú feljegyzéseinél, portálásban élő családokat. Ebédszünetben Ezek szerint az 1415-ben ha- Felsorolnak egész címtári .. . , .. , 7ánk földiére kelet felől ... , . .. baratsagos beszelgetest foly­zanK roiujeie oldalra való neveket bizony- ..,,„,• , ... megjelenő "népraj* hol tatunk az udvaron jatsza­egyiptomi fáraók birodalmá- ^my^ szerez- dozó fiúkkal Ketten arról ból, hol pedig Kréta szigeté- tek kivételes érdemeket kü- tájékoztatnak, hogy gépkö­ré!. vagy a Himalája-hegy- lönféle fegyveres testületek- csivezetőfi lesznek, egy har­ség környékéről indult el, n<H ^ (^y^ vannak közű- madik — ősi idők szokásai­hogy menedéket keressen a nak megfelelően — népi afo­mohamedánok, kereszténye- luk- aklKet mmt a 03231 65 rizmákat mond: "Leánynak ket fenyegető bosszúja elől. a külföldi neves vendéglők illatos rózsa, Asszonynak Az érkezők élén több száz kedvenceit emlegetnek szer- szúró tövis« — mondja, vajdatói és tucatnyi bárótól te Európában. majd intőleg folytatja, hogy: kisért. András és Mihály ne- tériünk vissza a sarok- döglött lovat nyergel, aki vú hercegek haladtak, akik ,De terjU31k asarOK öregasszonyt csókol«. Befe­Zsigmond császár ajánló so- ajtóra, amely jezésül egy szép zenésített raival, mint új keresztények icbotarer»mK« régi verset igér Kérésünkre kívántak a római pápától a t,SIta "SkOlaterembe felhangzik a múltjukat oly­kózelítette meg a kérdést felszabadult hazánk, amikor méltán kijáró megbecsülés­Ormos János "Édes lelkem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám ...« Csokonai verssora csen­dül meg bennem egy budapesti vendéglő asztala mellett. Igaz is — korszerűsített kulacs, karcsúnyakú, zöld üveg áll előt­tem —, ugye érthető, ha én, a betűk em­bere, végigolvasom mindazt, ami csak ol­vasható rajta? "Pusztamérgesi rizling* — ennyit mond a nagy cimke. Lássuk a kisebbet is, arra felfelé, a nyaknál. "Csongrádvidéki Álla­mi Pincegazdaság, Szeged*. Szeged!.. összesen háromszor voltam ott életem­ben. Mire is emlékszem? A Tisza széles, ezüst szalagjára, amely­ből egy nyári éjszakán kíváncsi halak dugják ki fejüket a hold felé — nyomuk­ban lágyan gyűrűzik a víz színe, s oly sok a szabályosan szép gyűrű, hogy olimpiai ka­rika-sorozattá fonódnak már össze. És emlékszem más halakra is. Akkor már nem a vízben úszkáltak — fehér tá­nyéron tették elém a Tisza-menti halász­csárdákban. Sőt (emlékezzünk kellemetle­nekre is), előfordult, hogy csárda is volt, hal is volt, méghozzá jó hal, de bor nem volt hozzá... Aztán — Múzeum. Tiszavirágok. S nem véletlen, hogy a kettő egymáshoz tarto­zik: muzeológus mutatta meg nekem a Tisza virágzását. Élményem is volt: Magyarország legud­variasabb ifjú pincérei szolgáltak ki a Hungáriában. Akkor csak egy KlSZ-veze­tő elvtársnőnek áradoztam róluk — most közvetlenül is megüzenem nekik, és utó­lag köszönöm. Sok rossz emlék is felmerül azért a mélyből. — Csillagbörtön, ahol én magam nem ültem ugyan, de nem egy barátom számára egészen konkrét emlékeket je­lent. A "szegedi gondolat* és hozzá ter­mészetesen Prenn Ferenc, a regényhős — hiszen erre közvetlenül nem is emlékez­hetem. De mindezeket elnyomja egy elégedett; boldog emberekkel telt kombinát képe — a fiatal Szegedi Textilművek. Hiszen ez a ma, ez az élet, a többi a múltba hullt. Mert ami értékes volt egykor, az nemcsak megmaradt, hanem még szebben kelt új életre a nagy háború tüzéből — a szabad­téri játékok, ahol egy város teljes lakossá­ga volt a vendéglátó, és valóban magya­ros vendégszeretetről tett tanúbizonyságot az ismeretlen is. Mindezen pedig keresztülcsendül a leg­szebb és legértékesebb, ami csak van Sze­geden — az ember, a dolgozó, alkotó, min­den szépet és jót megteremtő ember. A textilgyári munkáslány, a Tanácsköztár­saság emlékművét fényképező diák és sok-sok ember, akik mind legalább annyi­ra tudnak lelkesedni azon, ami szép és jó, mint amennyire megborzadnak a múlt felkísértő árnyaitól. Ezeket az embereket nem féltem. Ezek az emberek megteremtik mindazt, ami ma még csak álmaikban él. Üdvözöllek, szép város, hogy legköze­lebb ismét újabb csodákkal, szépségekkel várhass. Úgyis visszatérek még hozzád. Sze­ged ... Mentzel János >

Next

/
Thumbnails
Contents