Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

5 Vasárnap, 1960. november 27; A műszaki színvonal emelését szolgálják az MTESZ jövő évi tervei A szegedi intézőbizottság titkárának nyilatkozata A Műszaki és Természet- ismerkedtem meg a Welit- latcserére alkalmas újítás tudományi Egyesületek Szö- nivo fogalmával. A német feldolgozása, a városban vetségének közelgő közgyű- üzemekben munkabizottsá- megtalálható szakmai folyólése előtt tartották meg a gok vizsgálják, hogy egyes iratokról * szóló katalógus szegedi egyesületek küldött- gyártmányokban mi az, ami megjelentetése szerepel, értekezletét, valamint újjá- elmarad a világszínvonaltól, Most szervezzük az ipargazválasztat ták az intéző bizott- s ha kell, évek áldozatos dasági állandó bizottságot, ságot. erőfeszítésével, de megold- Ez a bizottság majd üzemEbből az alkalomból Ku- ják a problémákat. Jó len- szervezési kérdésekkel fograli Antal, a szegedi intéző ne, ha nálunk is követőkre lalkozik, és arra is hivatott, bizottság titkára tájékoztatta találna ez a törekvés. hogy a műszaki beosztású lapunk olvasóit az MTESZ — Szövetségünk életében dolgozók közgazdasági isrnefeladaitairól. egyre nagyobb szerep hárul reteit elmélyítse. — Az MTESZ szegedi az intéző bizottság mellett — Az MTESZ-ben folyó egyesületeinek munkája az működő állandó bizottságok- munka sikere attól is függ, elmúlt években igen sokat ra, melyek speciális felada- hogy milyen mértékben tudjavult, s egyre többen kap- tok elvégzésére hivatottak, juk felhasználni a fiatal műcsölódnak be tevékenységé- Legrégebbi az oktatási bi- szakiak szakmaszeretetét, és be. De a fejlődés nem volt zottság. A vidéki mérnökök felkelteni bennük a tudásegyenletes. Míg az ipari és technikusok szervezett to- vágyat. Ennek a célnak az egyesületek mind nagyobb vábbképzése még országszer- elérésére igyekszünk élénkíszámú műszaki képzettségű, te probléma, és míg meg teni a klubéletet, sőt tervevagy érdeklődésű dolgozót nem oldódik, a szakmai tan- inkben új székház telévitése mozgósítanak, az elméleti folyamok szervezése az ok- is szerepel. Az MTESZ jó jellegű egyesületek munká- tatási bizottság legfontosabb szolgálatokat tehet gazdasája megrekedt egy-egy egye- feladatköre. Idén alakult gi politikánk végrehajtásátem, vagy tudományos intéz- meg a műszaki propaganda- ban, mivel az egyesületek élmény falai között. Ezen a bizottság, melynek első tény- tal nyújtott továbbképzési helvzeten sürgősen szeret- kedése a szovjet • műszaki lehetőségek, a munkabizottnénk változtatni, mégpedig propaganda kiállítás szegedi tevékenysége valaúgy, hogy a középiskolai ta- meBrmdezése volL Töv6 évi mmt, f2 állandó bizottságok nárokat is bevonjuk az egye- 4megr6ndeZese volt Jovo evl munkaja végső soron a tersületi életbe, s a vezetésbe terveikben néhány tapaszta- melést szolgálják. — A szegedi egyesületek ezekben a napokban készítik el jövő évi programjukat. Módszereik beváltak és ezentúl is előadások, klubnapok, ankétok, konferenciák szervezésével, valamint a tapasztalatcserét szolgáló utazások és kiállítások rendezésével végzik műszaki propaganda munkájukat. A műszaki tudományos tevékenységet az egyesületekben működő munkabizottságok látják el, s jelenleg is legalább harminc ilyen bizottság működik. — Feltétlenül javítani kell azonban e bizottságok munkáját. Ipari egyesületeinknél csak elvétve akad olyan munkabizottság, amely üzemi problémák megoldásált {űzi ki célul Pedig a termelékenység, vagy a műszaki színvonal emelését az ilyen feladatok elvegzése nagymértékben elősegítené. A Német Demokratikus Köztársaság-beli testvérszövetségünk, a Kamrner der Technik drezdai konferenciáján ez egyértelmű a gépek kl* használatlanságával. Igy jutottunk el a "hét* köznapi* okok boncolgatása közben egy olyan pontra/ amikor már majdnem arra a meggyőződésre jut az ember, hogy azoknak van igazuk, akik a más üzemekből kiszuperált gépeket adják a Szegedi Cipőgyárnak. A modern gépek ilyen kihasználatlansága ugyanis őket igazolja. A meglévő munkaköröket is lehet azonban modernizálni anélkül, hogy várnának a nagy beruházásraj ahogy ezt a minisztériumban és eddig a Szegedi Cipógyárban is tették. Célszerű megoldás A munkaszalagok modernizálásának első lépése volí a kézi mozgatású szalag átszerelése, kényszermozgású- Kellene néhány gép nak a meglevők közé, hocv ^avaSzokklf^Skés lényegesen növelni to nyegesen megnőne a ter- kevesebbember fSl mondi/k termse^nySégretn~ Zlf ** üzemben. ff££. A gé£k Elmondjak a Szegedi Cipó- Most azonban vizsgáljuk a citácának kihasználása azongyár vezetői s kisebbíteni jelent, a meglevőt, a ter- 3 lehetne az alacsony terme- melés növelésének "háztáji* Néhánv hónaröfazonban k^ nti^troev^0^ SSf^'V ^ K^SlSSSKtortSKttE nyaink hírnévén. gyan hasznaijak ki a meg- üzey vezetői között_ Nera II* várnak a nagy beruházásra; igyekeznek saját erőből megoldani a termelékenység növelésének problémáit. Átalakítják kényszermozgásúra az Szovjet néprajztudós látogatott Szegedre budapesti néprajzszakos hallgatókkal A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének húsz hallgatója tanulmányi kirándulásra Szegedre érkezett. A csoportot Tálasi István egyetemi tanár, bölcsészkari dékán vezeti K. Kovács László tudományos kutató, Barabás Jenő kandidátus, adjunktus és Hoffmann Tamás tanársegéd társaságában. A szegedi egyetem bölcsészkarának KISZ-szervezete Télapó-ünnepélyen látta vendégül a pesti diáktársakat. A jövő néprajzkutatóinak csoportja szombaton délelőtt a hódmezővásárhelyi múzeumot és a majolikagyárat, délutáni a szegedi múzeumot tekintette meg, ma Bajára utazik az ottani múzeum anyagának tanulmányozására, hétfőn pedig Tápéra tesz kirándulást. A néprajzszakos hallgatókhoz csatlakozott I. N. Grozdova kandidátus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének tudómányos munkatársa is. Grozdova elvtársnö A világ népei címmel a &aov jetunióbánj/megjelenő kiadványsorozat magyar fejezetének — melyet Ortutay Gyula, Tálasi István és Gunda Béla írt: for* dítója, s jelenleg a munka szakmai-nyelvi ellenőrzése'céljából tartózkodik hazánkban. Kíséretében van Istvánovits Márton adjunktus, a filológiai tudományok kandidátusa, aki tudományos fokozatát a grúz népmesekutatás köréből készített értekezésével az elmúlt ősszel nyerte a Tbiliszi Állami Egyetem Tudományos Tanácsától. A néprajzkutatók hétfőn este utaznak el Szegedről. Vajon mi szerepel kíván- levő gépparkot? ságlistáikpn? Feljegyzésnél- — Néhány gépből nem kül is sorolják: Kantszege- vesszük ki, ami benne van ző, bukkoló, iberelő (fára- — mondja kertelés nélkül húzó), fejbőrcsákózó és Greminger Dezső főmérstancológépek. nök. — kantkalapáló géo A kantszegező drága kí- kapacitása 700 pár. nálunk ugyanebben a teremben íevo vánság, a többiek viszony- csak 400 pár részmunkáját másik 400 párás szalagot is, lag olcsóbbak. Az iberelő 180 ezer forint értékű, a csákózógépek. amelyekre igen nagy szükség lenne, hasonló összegbe kerülnek. Az utóbbiak beállítására azonban vajmi kevés remény van. Hiába vásárolnák meg ugyanis, hogy munkába állíthassák, ahhoz sok járulékos kiadásra lenne szükség. Az üzemépület felső szintje nem bírná el az ilyen gépek működtetését. A mai bukkológépek a "szakállas* masinák közé tartoznak; Nagy részük 35—40 éves; Jelenleg 14 ember foglalkozik bukkolással, egy új modernebb gép segítségével ezt ,a rnynkát 2—3 ember is .el- tydhá.efVégezph Állítólag már az ország minden cipőgyárában van ilyen újfajta; gép; csak még = Szegedre nem jutott belőlük. .Háztáji" lehetőségek fejére az Igazság zuhataga, de a ratarti konok fej nem hajolt se jobbra, se balra. Kétszer is, háromszor is megmerült a kiskancsó, Kókai mégis úgy ült az asztalfőn, mint egy kőszobor. Szava nem volt, de látszott raj* ta, hagy szenved, hogy belül nagy vihar, nagy indulatok kavarognak benne. Ahhoz mégis újra és újra volt ereje, hogy kimondja, kipréselje: — Nem. — Ez az utolsó szavad, Mengyi? kérdezett rá a tanacselnök.. — Ez, Péter bátyám. És ha kendtek mind idejönnének hozzám lakni és éjjel-nappal mindig csak győzködné* nek, akkor se lenne más. Szó, ami SZÓ. már mindenkinek viszketett a déli része a sok üldögéléstől, s ekkora konokság láttán egyre idegesebb lett a párbeszéd, Kókai azonban inkább edzettebben mondta újra és újra: — Nem. »Keresztkérdések* következtek. .— Hát maga nem akarja a mezőgazdaság szocialista átszervezését? . — Én csak a magam dolgában beszélek. -r- A többieknek mit mondana, Kókai gazda, menjenek, vagy maradjanak? — Azt, hogy ki-ki maga döntse el, mit cselekszik. — De ők azt mondják, lássuk, Kő* kai mit határoz. — Senki sem határozhat ebben a szomszédja helyett. — Ilyen megátalkodott paraszt tán másik sincs a járásban! — olvassa az elnök a járási titkár szeméből. A többi legalább megpróbál magyarázkodni, vitatkozni, érvelni, mérlegre teszi, amit az ember mond neki. Ez csak úgy tesz, mint a falióra, mindig ugyanazt üti. — Nem is megyünk ezzel semmire e- fut végig az osztályvezető gondolatának távirdáján. — Hagyjuk, hadd puhuljon magában, főjön saját levében. A tanácselnök mondta ki a közös óhajt. — Hát, Menyhért, akkor elmegyünk. Gondolkozz a dolgon. Éppen szürkülni kezdett, mire « tanácsházához értele a látogatók. Az úton alig szóltak egymáshoz. Mindegyikük azt forgatta a fejében, hogy amíg Kákáinál meg nem törik a jég, hiába gyúrják a sarat a többi agitátorok. Ezért aztán nagy volt a csodálkozásuk, mikor a napi jelentést kézbe vették. <—• Gyovai Ferenc, Bozó János, özv. Makra Péter, Mózes Sándor, Kertész Pál, Gyapjas Balázs, Illés János, Fodor Antal... No nézzétek — emelte fel hangját az elnök — itt van Kószó Vendel is, a másik nyakas. És még vagy nyolcvan név sorakozik... A falu egyharmada ... hatszáz hold... Az egész rétoldal meg az alsónyomás ... — Ugy látszik. Kókai jól mondta} ki-ki maga dönt. Nem beszéltek össze, mégis mindegyikükben egyszerre fogant, meg a gondolat: "Kókai tehát nem a falu. Vele is majdcsak lesz valami«. Másnap a munkában el r is felejtkeztek róla, s minthogy senki másnak ki nem osztották az »első láncszemet« — Kókai egészen magára maradt a nagy földindulásban. Később meg, mikor ismét eszükbe jutott, akkor már jóformán az egész falu átbillent, s Kókai 14 holdja még csak két százalékot sem tett ki a statisztikában. Vele együtt négyen maradtak ki, összesen talán 39 holddal. Ez már semmit sem változtat... ki lehet szögelni a táblát a falu végére: »N. termelőszövetkezeti község«. Kell-e mondani, hogy az elsőnek meg az utolsónak a legnehezebb? Először mindenki Gyáváiról, Bozóról, meg az öreg Makráról beszélt, azután meg a kivülmaradtakról, s legfőképpen Kákáiról. S minthogy nincs találékonyabb a falunál, ki is sütötték ezekről, hogy mivel annyira megkérették magukat, most már nem is kellenek. Úgyis az a szokás, hogy minden faluban kívüi hagynak egynéhány gazdát, ezek megmaradnak -magnak*, mert ugye ha külföldiek jönnek, meg akarják mutatni, hogy ilyenek is vannak. A képen látható automata kantkalapáló gep ma még csak fél műszakot dolgozik és csak 400 pár cipő részmunkáját végzi eL Ha kielégítenék a kívánnéSníaf^esoSS * A texes cvikkoto amely jelenieg 340-360 Pákozul néhányát besorolna gép 80Q párag Mi azonball rat készít Ebben a S2aiag• a 400 párat készítünk rajta. ban nincsenek az előbbihez J Miért kérnek hát újabb, hasonló modern gépek. De Kókai Menyhért fülibe is belemá-' modern gépeket, ha a ha a két szalagot összekapszott ez a szőrös hernyó. Nagyon ott-] meglevőket sem tudják kel- csolják. akkor máris kialahagyták... Lehet ebben valami....lően kihasznalm? Ugyanis kulhat a 800 paras, masuzeAzzal meg is békélt volna, hogy ki-; való igaz, hogy ezen uj mekbeni is; hasznalatos munvül marad, de ezzel a mutogatással, I gépek kapacitasa nincs ossz- kaszaiag. S ezzel megterem ezzel sehogyse vergődött dűlőre. ;hangban a további muveto hetik a nagykapacitasu ge— Fh alszunk rá eoueV — leavin-lteket végző sepek kapacitá- pek kihasznalasanak leheto, ~ ra esrwet/ — íeeryzn L A ^ más ci ö. ségét. Egyúttal lehetővé váh ,tl°iSfZ- rlltnnnZ ^aT-syáraiban 800 párás mun- lik újabb nagy teljesítményű dott elaludni GyorsvonataJzaUdgJ-.J? _ p itt gépek beállítása is. tak az agyaban, nehez gondolatokkal ^^ munkakörök Ezek többnyire a vezetők— Eddig en voltam a példa, "™sí;vannak. A szegedi üzemben re háruló feladatok. Dehogy en leszek a celtabla cgak ennek fele; 400 páras kisebb legyen az alacsony — Megelni megelek en igy is, de.Ezért ^ üj gépek néhány termelékenységből származó a falutol meg nem nyugszom... ;-fejjel* kimagasodnak a "folté a szegedi cipő híme— Lehetseges, hogy en mar nem ts.többiek közül, s a munka- vén, a rejtett és feltűnő tarkellenék? I időnek csak egy részében talékok hasznosításából a — Engem mutogatni külföldieknek? mdoigoZnak, aztán kihaszná- munkásoknak is jobban ki Hát mi vagyok én? | latlanul állnak. kell venniök a részüket. EnFelült az ágyban, nézegette az óra- • Az új gépeket beiktatni a nek "hogyanjával* érdemes ingát s hirtelen úgy vette észre, mint-' régen szervezett elavult mun- lesz majd külön írásban fogha a fejében kattogna, tik-takolna azu kakörökbe, szalagokba, ez Iglkozni. öreg időmérő sétálója. A nadrág, • műszaki ellentmondás, mert Nagy Pál majd a csizma után nyúlt... rágyúj-a tott... elnyomta a cigarettát, aztán• ' ——— gyorsan kapkodta magára a gúnyát. J — Éjfél van... Mit szól majd az* elnök?... Kérdezte ő, hogy rosszkorJ jött-e?... El kell mennem... Négy napja nem jön álom a szememre... J Nagyon hosszú volt az út, mégis a olyan rövid. S pontban fél egykor egy" tétova kéz kocogtatott az elnök ab-m lakán. " — Ki az isten az, öreg éjjel? —• dörmögött odabenn Dömötör Péter.' Hallani lehetett, amint tompa puffá- • nással dőlt fel egy szék. ' Kókai aQVa zakatolt. • — Még ilyenkor se hagy-\ ják békén az embert... — szűrődött * ki az újabb zsörtölödés. Azután félig' kinyílt a parányi ablak. I — No, ki az? Mi kell?... ' Egy belépési nyilatkozat... " — Aztán reggelig nem várhatott • volna? I — Nem ... Nem... Dömötör Péter kinyújtott egy zi-J zegő papírlapot. Nem szólt semmit, nem komázásra való idő az éjszaka. J Éppen csak magában mosolygott,' kuncogott halkan, amíg visszacsoszo-J gott a heverőre. '• * — No, ez is megtért már,., az »ei-I ső láncszem*... utoljára... * Télapó bemutató a Hófehérke ariidában IKárász tt.f December 4-én, vasárnap Délelőtt 10—l-ig, délután 3-7-ig Hasznos ajándékait már most kiválaszthatja gyermekeinek Ajándékozási tanácsadás TEKINTSE MEG GYERMEKÉVEL EGYÜTT KIÁLLÍTÁSUNKAT!