Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

3 Csütörtök, 1960. űocemBer 1. flz algyői űj hidív kiállta a próbát A tervezettnél hamarabb nyílt meg az út az első szerelvény előtt Három napig egybesza- közé ágyazták, hanem be- a mérnökök, a szintezők kadt az éjszaka a nappallal tonba, de a gyalogosközle- kel. A tizenöt kilométeres az algyői hídon. Amikor kedés is biztonságosabb az sebességgel haladó mozdobeállt a sötétség, 30 reflek- eddiginél, mert a híd ol- nyok alatt — a számítások tor árasztott éles fényt a dalszerkezetének a külső ré- alapján kimutatott arányhídszerkezetre, hogy a sze- széhez építették a védőrá- ban — meghajlott a híd. A relők befejezzék a nagy csot, nem a belső részéhez, szintezők megmutatták a munkát. mint a régi hídíven volt. kilengés mértékét. EgyeA mai nap a hídzárlat Gépkocsi, vagy vonat átha- zett itt is a számítás a gyautolsó napja. A régi hídív ladásakor a gyalogos be korlattal, a 104 méteres hídmég szolgál: a hétfői vo- tud állni a tartószerkezet ív lehajlása 20—22 millinatok utazóközönsége egy közé. méter között ingott. A kiterelő gyalogjáró közbeik- Egyszóval: a korszerűség lengés mértékét pedig 4—5 tatásával a régi hídon "bak- jellemzi az új hídszerkeze- milliméter között jelezték a tatnak* át a másik oldalon tet. Amikor a két hídívet szintezők. A híd közepén várakozó szerelvényhez. De e&ymás mellett látja azem- egy műszerházban a fel. , . ber, akkor tud különbséget építményvizsgáló főnökség holnap mar erre se lesz tennl a régi ^ az üj híd mérnökei ellenőrizték a szükség, zavartalanul folyik szerkesztéstechnikája között, műszerek sokaságát. Az ezmajd a vasúti forgalom. _ , ... redrésznyi kitérést muta„ u-j PrODaterneleS tök alig mozdultak. Nem A hetfoi nap a hidrnozga- jelentkezett a számítottnál tás időszaka volt, a keddi Noha a szerdai nap az nagyobb húzó- és nyomóés a szerdai pedig az úgy- aPró munka ~ a vágány és erő a próbaút alatt. Bekenevezett -apró munka* sza- ® vott^fe wt 3 Pr°gramlapra a be' . . . „ . . „ ^ íaoszaKa volt, igy is jegyzés: az uj ív vonatközkaszat jelentette. A regi megvolt a napnak a nagy lekedésre alkalmas a tervívet 50 perc alatt elvontat- eseménye. Mégpedig a pró- nél előbbi időpontban inták a kőpillérekről a baterhelés. Délután 4 óra- díthatják az első szerelgédpillérekre és még az- kor . ket hatalnjgs 424-es vényt. Ezt írták a prognap, kedden délután az új ";ozdony, vonult a hidfo- ramba. de ami nem került hídszerkezetet is a helyére hoz « ,lassan megindult a bele: a hét mérnök, a 200 illesztették. Ez a munka 70 hidiv fele. Fogytak a me- munkás hősies erőfeszítése percet vett igénybe. tetfk f8 elérkezett a nagy nyomán több órás előnnyel Pillanat. A ket mozdony készült el a munka és több Séta az Új hídon teljes súlyával rászaladt a órával korábban oldhatják Tegyünk egy sétát az új bídra- Mc™U » J8®" fel a vágányzárlatot, hídon, ahol még a munká- kolosszus, dolgozni kezdtek Tóth József sok, a szerelők serege dolgozik. Szegecselnek, hegesztenek, csavarozzák a kisebb alkatrészeket. szerelik a vezetékeket. Ami legelőször is szembetűnik: az új ív teteje nem egyenes, mint a régié, hanem domború, kevesebb a rácsozat, de az összekötő tagabbak, erősebbek. A vas- Békéscsabáról indult szeúti vágányt nem fapadlók mélyvonat áthaladt az al Ü Az algyői hídon már közlekednek a vonatok Lapzártakor érkezett je- győi hídon. Ez a hidjavitó lentés szerint szerdán este a dolgozók jó és a tervezett21 óra 36 perckor Szeged „él előbb elkészített munvaslemezek vas- Nagyállomásra érkezett és kája révén vált lehetségessé. " L t_ —A — _ D Air Aoncnlt/í «Á1 ciiva— m «v X „. _ , , A MAV Szegedi Igazgatóságától nyert értesüléscink szerint a vonatközlekedés már ma átszállás nélkül történik az algyői hídon. Korlátozás tehát már nincs. A híd pallójának lerakása miatt más jármüvek előreláthatóan csak ma délutántól kezdve közlekedhetnek a hídon. A balesetek nem természetes velejárói a termelésnek SZOT-sajtótájékoztató Budapesten Szerdán a Szakszervezetek tek. Erre vezethető vissza, Országos Tanácsa sajtótájé- hogy általában koztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT titkára a munkásvédelemmel kapcsolatos helyzetről számolt be. Elmondotta, hogy egy, majdnem tízéves fejlődés után a múlt év közepén a balesetek 37 százaléka, de a faiparban 42, az élelmezési iparban 43, az építőiparban pedig ötven százalékra a munkaviszony első évében éri a dolgozókat. Ezért szükségesnek látszik, munkásvédelmi javulása megállt. helyzet hogy a technikumokban és a főiskolákon, de az üzesőt néhol visszaesés is mumekben is mélyrehatóan tatkozott. A legkedvezőtle- ^ak a nebb a helyzet a vas-, acel- elfe6„. es fémgyártásban, a gep- «ttenul szukseges az ellen iparban, a vas- és fémtömeg- 6_ ku°rk^a, „ a,„ ** cikkek termelésénél, a könynyű- és az élelmezési ipar területén. A javulás megindításáért az állam rendkívül sokat áldoz. A hároméves terv időszakában 32 milliárd forint értékben beszerzett kérdéseinek új, korszerű gépek önma- kizárólag a gukban is csökkentik a baleseti veszélyt, ezenkívül az egyes tárcák ra; 1958-ban százhat, tavaly pedig százkilencvenkétmillió forintot fordítottak közvetlenül a munkásvédelmi feladatok megoldására. Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell változtatni azt a szemléletet, amely egyes gazdasági vezetők gondolkodásában jelentkezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes velejárói a termelésnek, és a statisztika mögött nem látják meg az emberi és a családi tragédiákat. Sőt, maguk a dolgozók sem törődnek eléggé a biztonsági rendszabályokkal. Sok balesetet okoz a legénykedés. az ittasság és a felelőtlenség. Az ilyen hibákat — sajnos — a közép és felső vezető szervek sem veszik elég komolyan. Sokhelyütt mellékesen kezelik a kötelező biztonsági szemléket, a balesetek után pedig túlságosan liberális a felelősségrevonás. összefügg ezzel az, hogy a biztonsági rendszabályok még ma sem eléggé ismerhathatósabbá tétele is. A SZOT a jövő év egyik fő feladatának tekinti a munkásvédelmi helyzet megjavítását. A feladat jelentőségére való tekintettel 1961 első felében összehívják a SZOT teljes ülését, Kétmillió tulipánhagymát ültettek ki Bodomban munkásvédelem megtárgyalásáAz ország legnagyobb tu- duggatták a földbe, lipánkertje a Szegedi Ker- Az üzemegységben ötvenöt tészeti Vállalat bodomi fajta tulipánt nevelnek. Szíuzemegysége. Most fejezték nük igen változatos: piros, be itt a kiültetést, amely fehér, bordó, sárga. Akad igen eredményesen zárult. A köztük fodros levelű, tarka kertészet fennállása óta most színű sőt fekete is, került földbe a legtöbb, ősz- A szegedi tulipánok világszesen — kerek számban — szerte nagyon keresettek, kétmillió tulipánhagyma. Hagymájukból az idén százA Hollandiából hozzánk hatvanezret szállítottak származott virágok hagymái Ausztriába, Csehszlovákiába szakszerűen előkészített és a Szovjetunióba. Többföldbe kerültek. Pillangós ször jártak itt holland szaknövény volt az elővetemény, emberek, akik elmondották, amely után háromszori szán- hogy a szegedi talaj- és égtással tették morzsalékossá hajlati viszonyok a lehető az egyébként is jó minő- legkedvezőbbek a tulipánterségű, humuszban gazdag ön- mesztésre. Gyakoriak itt a téstalajt. A kiültetést rész- tíz-tizenkét centi körméretü ben gépesítették: a barázdá- hagymák, amelyek igen nagy kat gépekkel jelölték ki, s és tartós virágokat nevelnek, utána a hagymákat kézzel T. B. Közgazdászszemmel tolsó éveink szótárá- kek minőségére, akkor azt ség mellett, vagy helyett naban verekedte ki ma- nem veszik át a külföldi gyobb gondot fordítanak a gának a helyet ez a megrendelők. Erről beszélt minőség javítására, az első kifejezés: "Közgazdászszem- néhány napja a Szegedi osztályú áruk arányának mei*. Egyszerű fogalmat ta- Kenderfonógyár egyik szo- növelésére, kar: az üzemekben dolgozó cialista brigád vezetője is. A gazdaságosság szemléemberek — vezetők, mér- "Ha gyengébb az áru mi- lete térhódításának, mint nökök. művezetők, vagy a nősége, nyakunkon marad- minden jobbra és többre tőgépek' mellett álló munká- hat« — magyarázta. rekvő akarat megvalósításások közül — egyre többen Munkások többségükben nak vannak gátjai, akadákísérik figyelemmel a ter- úgy beszélnek a termelés jyaj. Úgyis mondhatnánk, melés problémáit, elemezik növeléséről, az olcsóbb áru- hogy a szemlélet elvi elfoezeket és tanulságokat von- termelésről, mint »létkér- gadása és a gyakorlati nak le belőlük. A műszaki- désről*. Valahogy úgy, mint megvalósítása nem esiki ak közül többen ma már egy közgazdász, vagy üzle- mindig és mindenütt egyanélkül hozzá se fognak va- tét féltő kereskedő. Ez egye- be. Általában helyeslik a lamilyen cikkféleség gyórtá- nes következménye annak, beruházások koncentrálását, sának előkészítéséhez, míg hogy ma már egyre többen g^t. hogy gazdasági erőnmeg nem' vizsgálják: mit felismerik az egyéni és ket nem forgácsolhatjuk jelent a gazdaságosság te- a népgazdasági érdek kö- szét. Mégis akadnak vezerén egy-egy munkadarab zötti összefüggést. Ez ered- tők. akik minden követ elkészítése. Sorra veszik a ményezi a többi között ter- megmozgatnak, hogy elhetechnológiai műveleteket, veik túlteljesítését, s ennek lyezzék újabb üzemrészek elhagynak, vagy összevon- szerepe van abban is, hogy építésének alapkövét, vágynák olyan munkafázisokat, a költséghányadok nem- js megkezdjék a munkát, amelyek feleslegesnek bizo- csak az előző időszakhoz, hogy aztán azzal kérjenek nyúlnak. Figyelmük kitér- hanem a tervirányzathoz pénzt az építés befejezésére: jed a nyereség növelésére képest is kedvezően alakul- nem állhat darabban az stb. nak. A harmadik negyedév- épület, mit szólnak az emEzek a nemes törekvések ben például Csongrád me- berek. Fékként tapad a egyre inkább párosulnak a gye állami ipara 2,5 száza- gazdaságosság gyakorlati munkások akaratával, lel- lékkai alacsonyabb költség- érvényesülésére az itt-ott kesedésével. Ez nélkülözhe- hányaddal dolgozott, s megnyilvánuló bátortalantetlen, mert különben du- mintegy 28 millió forintos ság a nagyobb felelősséggába dőlhet minden mű- költségmegtakarítást ért el. tői való irtózás. Hányszor szaki elképzelés és intézke- Nem véletlen ez. A jól át- tapasztalhatjuk még, hogy aés. A leggondosabban ki- gondolt tervek, a közgaz- vezetők tekintete apró-csepszámított tervek is felbo- dászszemmai látó vezetők, rő ügyekben is a minisztérulhatnak viszont, mert a műszakiak és munkások te- r;um feié fordul! Kísért munkások alkotóképességét vékenységének eredménye még a mindent felülről vénem tudják előre pontosan például a Szegedi Paprika- r(j gyakorlat a részprobléfelmérni. A mindennapi üze- feldolgozó Vállalatnál, hogy mák megoldásában is. mi gyakorlat igazolja, hogy a tervnél 12,5 százalékkal gazdaságos szemlélet a szegedi üzemek termelési magasabb nyereseghanyadot \ ffLzaasagOB_ M*mieiet eredményeinek nagy részét értek el. Ez a vállalat 1955- J\ twMdftá^ ftmto. műszakilag ki nem fejezhe- ben még száz százalék fe- szerefret toltnet ea tő és meg nem fogható dol- letti költségszinttel termelt, g be^2 gok: a munkások versengő- ma viszont már 73 száza- seg elvenek alkalmazna De se, megnövekedett munka- léknél tart. csak akkor, ha ezt a helyes kedve eredményezi. A szegedi üzemek közül elvet helyesen is atoalmaza ruhagyár, a kenderfonó zuk. Ha ebben is érvenyeem szólam az, ha ma ^ textilművek kivételé- a szocializmusnak az az a munkások a velük vel minden váUalat csök- alapelve, hogy "mindenkiyaJó,, beszélgetéskor kentette költségszintjét. Ez nek munkája szerint ...* A az általuk keszitett aruk jo a t3ny gondolkodásra kész- premizálással ösztönzőbbe és olcsó előállításával kap- tette e bárom üzem vezető- tehetjük az érdekelt dolgocsolatban azt bizonygatják, it A ruhagyárban már zék munkáját. A felületehogy ami népgazdasági ér- konkrét intézkedéseket is sen és a valódi teljesítmédek, az nekik egyszerűen tettek. Az elmúlt napokban nyeket nem megfelelően érlétkérdés. Jól tudják, hogy mutatták be Budapesten az tékelő premizálás nem serha nem vigyáznak a termé- második negyedévre kent - ellenkezőleg: visznC vlgyaznaK a terme- készüu műbőrkabát-model- s^huz. Sajnos, ez a visszaleket. Korábban nem vizs- huzo er° tobb helyen meg gálták az új modellek "mi- hat s megtalalhato meg a bekerülését* anélkül mu- mindenért pénzvaras kistatták be k kereskedelem Polgári szemlélete is. A képviselőinek és anélkül jogtalan kovetelesek forrávállalták el a megrendelő- sa nem ritkán abból ered: seket. Most el sem küldték ha nem is rendszeresen, de a bemutatóra az olyan mo- egyszer-masszor konnyu delieket, amelyek gyártása kezzel bántak a jutalmaknem rentábilis. kal. a célprémiumokkal, crok jelét láthatjuk többnyire azért, hogy a -jo w JAVÍTJÁK A VILLAMOSSÍNEKET A borult, őszi napokon messzire világító fények jelzik a szegedi villamossínek mentén dolgozó hegesztőmunkásokat. A kikopott sinkereszteződéseket cserélik ki újakkal vállalatainknál a gazszemlélet ember« színében tűnjenek fel. assítja az előrehaladást esetenként az "üzemi vakság* is. daságos térhódításának. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyre alaposabb gazdasági számításokon alapul egy-egy Egyes vezetők nem látnak új gyártmány tervezése, ké- túl a gyár kerítésén és a szítése. Ma már több he- rosszul értelmezett üzemi lyen a bel- és külföldi el- érdekből kiindulva nehézséhelyezési lehetőségeket, a get okoznak a népgazdaságnyersanyaghelyzetet stb. nak. Az üzemi vakság és az számba vevő gazdasági egyéb fékező "betegségek* elemzőmunka előzi meg a mindenfajta rokonsága gyóberuházásokat. Eredménye- gyítható. Megszüntethető és sen tör előre az új szem- megszűnőben is van. lélet és a neki megfelelő A helyes szemlélet térhógyakorlat az irányító tevé- dítása s főleg általános gyakenységben, s a munkatér- korlati érvényesülése sok mekben is. Üzemi termelési dolgon múlik. Nélkülözhetanácskozásokon a dolgozók tetlen a szélesebbkörű felszázai tesznek javaslatot az világosító és nevelőmunka, önköltség csökkentésére, a Ez ma nem egyszerűen termelékenység emelésére, kampány, hanem állandó Hasonlítsuk csak össze a feladat, mert csak így lesz mai nemes vetélkedést a egyre több közgazdászrégebbi munkaversennyel. A szemmel látó ember, így lelegszembetűnőbb különbség bet a gazdaságosság' szem— akár a verseny célját, lélete népgazdasági eredméakár eredményét nézzük —, nveink még bőségesebb vizű hogy a mázsák s a kilómé- forrása, terek, más szóval a mennyi- Nagy Pál Akisipari szövetkezeti mozgalom erősítéséért A szövetkezeti bizottságok titkárainak értekezlete Szegeden A megye ktsz-einek szövet- ahol erre lehetőség van, a kezeti bizottsági titkárai ta- Kilián testnevelési mozgalnácskoztak tegnap Szegeden mati gyadták^a^ gazdasági ^elada- bT^ tokát, az ötéves terv teljesí- vaüaltak. hogy hatékonyan tésével kapcsolatos mozgalmi dolgoznak a munkafegyelem tennivalókat is. Határozatot további javításáért, az igazhoztak a szövetkezeti mun- ságos bérezés kialakításáért, kaverseny fejlesztésére, a s nagy gondot fordítanak a "kisipari szövetkezet kiváló szövetkezeti vagyon védelmédolgozója* és a "kiváló kis- re. Végül megállapodtak a ipari szövetkezet* címért fo- titkárok, hogy mind a vályó mozgalom fellendítésére, rosi, mind pedig a falusi kisA megyei szövetkezeti sport- ipari szövetkezetek korábban és kulturális tevékenységeta is tevékeny tagságát mozgójó tapasztalatok alapján fo- sítják a termelőszövetkezeti kozzák, több fiatalt szervez- mozgalom erősítésére, a felnek be a tánc- és színjátszó- világosító munkára, s a megcsoportokba. az énekkarok- lévő termelőszövetkezetek seba, s megindítják mindenütt, gítésére.