Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

Péntek, 19«0. december SO. 19 Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán a békeszerető államok széles frontja alakul ki — mondotta a világszervezet e negyedévi munkájáról Zorin A kP™3 f*™*Oéptzetét. amely meg- gyarmattartó hatalmak - az ^Ulvtó ^orl "viM?* le3t63n nvikcngott és gyak- Egyesült Államok, Anglia, amelyet Zo+i szovjet kül- ran felmondta a szolgálatot. Franciaország Belgium Stut­SSf^S^döttJÍ 7 InterjUÍ" tOV3bW nyolors^riörSirÁ^l ENS^átüldöttoé- Zorm ramutatott a leszere- rália, a Délafrikai Unió — g<mek veretöje adott a lap léssel kapcsolatos ENSZ-vi- nem szavazták meg e/" a ha­llSJíSf^SS: ^ űagy klentöségére ar" tározati javaslatot. Ezzel a« VNSZ-krizgyűlée 15 ülés- ra, hogy ez a vita még tá- megmutatták, hogy a gyar­MfeKának eddigi időszaka volról sem fejeződött be, mi- mati rend fenntartására tö­ai/,tt végzett munkájáról. vei a politikai bizottság elé rekszenek. Zorin küliigyminiszterhe- terjesztett 13 leszerelési ja- Beszélt Zorin még a kon­lyettes a IS. ülésszak első ré- vaslatból mindössze hármat gói és az algériai kérdésben szének legfontosabb kérdé- fogadtak el a közgyűlés elé tanúsított nyugati magatar­seiként az általános és teljes történő terjesztésre, illetve tásról is, ' kihangsúlyozva, leszerelést, a gyarmati rend- vitattak meg átfogóan. hogy a nyugati hatalmak e szer megszüntetését, a kon- 4 gyarmattartó két rendkívül fontos kérdés­gói helyzetet, a Kinai Nép- ; t lelentrzlők hen is bebizonyították, meny­köztársaság ENSZ-beli jogai- leiepiezteh nyire megátalkodott eUensé. nak érvényesítését és az magukat ^ minden reális rendezés­ENSZ végrehajtó szervei A gyarmati kérdés vitájá- re irányuló törekvésnek, szerkezeti felépítésének meg- nak eredményeit összegezve Az ülésszak első fele — változtatását jelölte meg. Zorin utalt arra, hogy a mondotta befejezésül Zorin E kérdések körül — muta- Szovjetunió idevágó majd- — egyértelmű bizonyítékokat tott ra Zorin — a 15. ülés- nem összes fontosabb elvi szolgáltatott arra. hogy a bé­szakon szocialista és semle- tételeit magában foglalta a keszerető államok tömörülé­ges államokból saélcs front 43 ázsiai és afrikai ország se a békeharc, a szabadság kezdett kialakulni. A béke- nyilatkozattervezete, amelyet zászlaja, alatt rendkívül fon­szerető államok e frontjának azután a közgyűlés 89 sza- tos, döntő tényezője a gyö­létrahozásáhox a kiinduló- vazattal elfogadott. Csupán a zelem kivívásában. pontot Hruscsov elvtárs köz­gyűlési beszédei és a semle­ges országok államférfiaíval folytatott megbeszélései szol­gáltatták. A semleges orszá­gok a továbbiakban sok te­kintetben támogatták állás­pontunkat a napirenden szereplő főbb kérdésekben. A mostani ülésszaknak a békeszerető államok széles frontja kialakítására Irányu­ló tendenciája — folytatja Zorin — arról tanúskodik, hogy tovább fokozódik a Szovjetunió és az egész szo­cialista rendszer szerepe a nemzetközi életben, és dön­tő hatással vannak a világ­fejlődés egész menetére. A nyugati hatalmak egyre inkább " eltzigetelődnek A nyugati hatalmak, élü­kön az Egyesült Államokkal, hz ülésszak egész első részé­ben védekező pozícióban vol­tak. Ezt a világközvélemény úgy értékelte, mint az impe­rialista államok nemzetközi pozíciói gyengülésének újabb tünetét. Már most beszélhetünk az imperialista hatalmak foko­zódó elszigetelődésének nyil­vánvaló jeleiről — mondotta ezután Zorin, majd rámuta­tott, hogy az Egyesült Álla­mok már-már alig volt ké­pes "üzemeltein i* hírhedt Reakciós erők hatalomrajutást kíséreltek meg Venezuelában ' Szerdán a késő esti órák- all a második helyen. (Az való együttműködés mellett ban röpítették világgá a rá- Egyesült Államok 1938-ban é6 -kedvükbe jár* a kőolaj­diók a hírt, hogy Venezue- például 330 millió tonna, Ve- kitermelő vállalatok urainak. Iában, Dél-Amerika egyik nezuela pedig 139 millió ton- Elődje, Jimenez ezredes, aki legfontosabb, Braziliatól na olajat termelt. Tájékoz- 1952 decemberétől 1958 ja­északra fekvő országában tatásul: Magyarország olaj- nuárjáig volt elnök, a leg­puccskisérletet lepleztek le: termelése 1958-ban 830 ezer reakciósabb délamerikai el­Marquez Perez hadnagy, a tonna volt.) nökök egyike volt, aki min­lázadók vezetője Betancourt Sokan azt. gondolhatnák, óen eszközzel kiszolgálta az elnököt és kormányát akarta hogy ilyen hatalmas mennyi- Egyesült Államok korma­eltávolítani, hogy azután ha- tógü kőolaj exportálása után nyát és gazdasági hatalmas­talomra juttassa Jimenez-t, Venezuelában talán a leg- ségait s középkori eszközök­Venezuela korábbi, véreske- magasabb az életszínvonal kel fojtott el minden ellen­zi! diktátorát. egész Dél-Amerikában. Ez zéki megnyilvánulást. Amíg Venezuela nacv kiteriedé- azonban nincs igy, mert az az utóbbi évek közép- és dél­venezueu nagy wierjeac an]_holIand továbbé az amerikai felkeléseinek célja amerikai vállalatok tulajdo- egy haladóbb rendszer hata­LJitJr ÍL nában lévő olajlelőhelyek lomra segítése, addig a most nivS' cfsak3m tizízr csak az olajtársaságok szá- meghiúsított venezuelai puccs tafcóZV ^„ rZS mára jelent hatalmas nyere- egy gyűlölt, minden tekin­lakoinak szama azonban csak ^ az orszá ^ a nép tetben idejét múlt politikát mintegy hetmülió. Az ország ^mara viszont *lig hoz V.F folytatni akaró rendszert szegénységéről — es gazcu- lamU a „konyhára*, azért, akart a venezuelai nép nya­S1, híres: a jelenlegi, Betancourt kába varrni - nyilván az nZueter, l.J^flf^L eInök által vezetett kormány Egyesült Államok támogatá­mncstelen, legnagyobb része e,Me, _ blWiaj hasonlatta, tóval. mezőgazdasági munkás. _ M lencséért A puccskísérlet sikertelen. Ugyanakkor Venezuelában 0<Jf(ífc a1Zkldején az olaj- maradt. Az Egyesült Alla­vannak a világ egyik leggaz kUermeUsi kweessziókat. mok külügyminisztériuma vi­tel"V'J222Í wJ?Jnt Jellemző egyébként a vene- szont beigazolta, hogy még te Venezuela az Egyesüli zuela| ^ietsz(nvonalra*, hogy mindig olyan latin-amerikai Államok után a legtöbb kő- az árak kétszer ol maga. politikusokat támogat, akik olajat termelő ország: - a gak . Egyesült Álla- ellenségei népüknek, világtermelés 16 százalékával nm,anakínr * kere­Pártjuk fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplik a franeia kommunisták Thorez: a párt befolyása dnntő Franciaországban pártunk az első az ország- tek a személyi hatalom el­bán taglétszáma révén, a len. Valamennyi népi erő választó testületre gyako- számára a párt mutatja meg rolt befolyása révén cs az egység útját, mert tekintélye révén is. csak ez erők egysége és akciója hozhatja meg az algériai háború befejezé­napon elvezeti munkásosz- sét, A Francia Kommunista Párt ebben az évben ün­nepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ebből az alka­lomból Franciaország-szerte nagy ünnepségekkel emlé- A Francia Kommunista Párt keznek meg a párt négy év- bizonyos benne, hogy egy nagy­szerű eredményeket hozó te- tályát és népét a kommu- a demokrácia helyreállítását vékenységéről. Párizsban szerdón este Mutuali té-teremben a fővá- munista ros kommunistáinak ezrei moszkvai gyűltek össze, hogy ünnepi történelmi jelentőségerol, a ülésen emlékezzenek meg a szocialista országok nagy Francia Kommunista Párt győzelmeiről, majd síkra­nizmushoz. és megújhodását, a szociális Thorez beszélt a 81 kom- haladást Franciaországban, és munkáspárt konferenciájának mokban, ugyanakkor a kere setek viszont egyharmadát teszik ki az amerikai átlag­béreknek. A lakosságnak mindössze hat százaléka ré­szesül csupán rendszeres or­vosi ellátásban. Még egy Jel­lemző adat: a 7 évesnél idő­sebb emberek 51 százaléka írástudatlan. Betancourt jelenlegi köz­társasági elnök, aki most másodszor van hatalmon (legutóbb választások réven 1959 februárjában került az elnöki székbe), semmiképpen sem nevezhető felvilágosult politikusnak, olyannak, aki a dolgozók érdekeit is figye­lembe veszi. Határozottan ki­áll áz Egyesült Államokkal négy évtizedes munkájáról. Az ülés megnyitása után Raymond Guyot, a párt Politikai Bizottságának tagja felolvasta az SZKP sr.állt az algériai kérdésnek tárgyalások útján való ren­dezése mellett. A párt január 8-án nem­mel szavaz de Gaulle fel­hívására, Központi Bizottságának mert fl tabornok nem haj üdvözlö táviratát, ltndó szembenézni a reali­majd Maurlce Thorez, a párt tásokkal, s elképzelései nem főtitkára mondotta el ün- vezetnek az algériai béké­nepi beszédét — Harminc évvel ezelőtt hez. Pártunk 40. évfordulójá­Thorez —, hogy Hatalmas sztrájk Belgiumban tagjaink száma nem érte el nak napjaiban — mondotta a negyvenezret sem, ma pe- befejezésül Thorez — min­dig négyszázezer. Büszkék den kommunista megkettőzi vagyunk rá — hangsúlyozta erőfeszítését, hogy hirdesse M m az igazságot, meggyőzze a tömegeket és a helyes útra vezesse őket. A népszavazáson túl a Francia Kommunista Párt világos perspektívát mutat a dolgozóknak, a demok­ratáknak, akik elszánt harcba kezd­fl Szov'eSuiííó Legfelső Tanácsa elfogadta az 1961. évi költségvetést Csütörtökön reggel külön- felül a kiadásokat. külön összeült a Szovjetunió Egy másik határozatban legfelső Tanácsának két há- elfogadták az 1959. évi álla­za, a Szövetségi Tanács és mi költségvetés teljesítéséről a Nemzetiségi Tanács. A szóló beszámolót. képviselők folytatták az A Legfelső Tanács meg­1961 évi népgazdasági terv erősítette azt a törvényerejű es költségvetés megvitatását rendeletet, amely egészségi A Szovjetunío Legfelső áUapota miatt felmentette a Tanácsának ket haza csü- pénzügvminiszteri tisztségtől törtök délután együttes ülést Arszenyij Zverjevet és pénz­tartott és elfogadta a szov- ügyminiszterré Vaszilij Gar­jet népgazdaság 1961. évi buzovot nevezte ki. fejlesztését célzó állami ter- A Legfelső Tanács határo­vet. zatot hozott, amely meghosz­Egyhangúlag elfogadta a szabbította Román Rugyen­két ház az 1961. évi állami ko főállamügyész megbizaté­költségvetésről szóló tör- tót. vényt is. Az új költségvetés Pénteken a Legfelső Ta­bevételi oldala 78 993 741 000, nács ülésszaka folytatja mun­kiadási oldala pedig kóját. Sorra kerül a napi­77 589 829 000 rubelt tüntet rend utolsó pontja: a nem­fel, vagyis a bevételek zetközi helyzet és a Szov­1 403 912 000 rubellel múlják jetunió külpolitikája. Külpolitikai hfrek SOROKBAN A Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán, csütörtökön megvitatták a párt általános politikáját. Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára, felszólalásában ál­lást foglalt de Gaulle algé­riai politikája mellett t fel­szólította a szocialista párt tagjait, a január 8-án tar­tandó népszavazáson támo­gassák de Gaulle-t, s vála­szoljanak "igen*-nel. * Szaud arábiai király át­vette a miniszterelnöki tiszt­séget betegeskedő testvéré­től, Fejszál hercegtől. A her­ceg lemondott tisztségéről és — a mekkai rádió szerint — lemondott az egész kor­mány is. Fejszál menesztésére a közte és a király közötti bel­politikai, pénzügyi és gazda­sági, valamint egyes külpo­litikai véleménykülönbségek adtak okot. * Szelasszié abesszin csá­szár tárgyalásokat folytatott az államférfiakkal, közigaz­gatási vezetőkkel, tartomá­nyi kormányzókkal és törzs­főnökökkel, hogy áttekintse a múlt hét szerdáján kitört államcsíny leverése nyomán előállott helyzetet. Az AP amerikai hírügy- sajtó erélyes akciót követel , . . „ , L-i a "társadalmi rend ellen vé­nókség jelenti, ho«,^a bek- ^ Jg^J^* ellen. UUfll* tllftrI Tti att három napja kirobbant sztrújkmozgalom csütörtök­re az egész országot meg­bénította. A nagyobb városok nmn­kásaága mindenütt csat­lakozott a sztrájkhoz. - Charleroiban, Dél-Belgl­Egy szörnyeteg vallomása A Life című amerikai képes folyóirat nem­rég kezdte közölni Adolf Ottó Eichmann náci tömeggyilkos vallomását. Mint ismeretes, korunk egyik legszörnyűbb bűnözője egy izraeli _ _ börtönben várja az ítéletet miután 15 évi búj­„m loannavobb ipari köz-í kálás után Argentínában felismerték és elfog­uno legnagyobb ipari Ó A hövetkező 0>ondat„k Eichmann pontjaban megszűnt a vas-/ 3záJábd| hangzottah el. uti forgalom. Nem járnak a vmamosoko AZ £n FELADATOM volt foglalkozni a és autóbuszok, bezárták azó Qestapo hatáskörébe tartozó zsidókérdésekkel, üzemeket, hivatalokat és§ Munkám eleinte abban merült kl, hogy meg Iskolákat, X kellett állapítanom: ki zsidó és ki árja. Miután ,, o a Führer utasítást adott a zsidók fizikai meg­lcállitották a szénbányákX sommis(tésére, feladatunk megváltozott. Mi el­termelését. X lenőriztük, hogyan foganatosítja a Gestapo a t „A, JU, vil-9 német zsidók letartóztatását, felügyeltünk a Ltegc-oen a saz- e» v> ó vonatokra, amelyek végső rendeltetési helyükre lamosipart vallalatok. vitték őket. E háborús esztendők alatt nem szénbányák, a kokszoló mü-P aludtam. vek ós a hivatalok dolgozói 5 Be kell lsmernem> hogy feladatomat nem an­lépteg sztrájktw. X nak az ökörnek az egykedvűségével fogadtam, r.aÉa.iaka. »X amelyet az istállóba vezetnek. Ellenkezőleg, Csülorlőkon ^'hen »<? ltlk(/sitett. A végén már héberül is beszéltem, szakszervezetek felszolilot-X bár rosszuj Tapasztalataim e téren gyakran tak az ország szénbanyá-g bizalmasak, sőt olykor kínosak voltak, mint azait, csatlakozzanak a sstrajkmozgalonihoz. A sztrájkfelhívást sok dol­gozó követte. Antwerpenben a vasuta­sak te sztrájkot kezdtek. 'például amikor megállapítottam, hogy a Führer ] szakácsnőjének — aki egyébként egyszer sze­' retője is volt — egyharrrúneketted részt zsidó jvér folyik ereiben. Fölöttesem, Heinrich Mül­i ler vezérőrnagy hamarjában a "szigorúan bl­[zolmas*-ak közé sorolta jelentésemet. 1941 második felében láttam először a zsidók ! megsemmisítésére tett előkészületeket. Elláto­A kormánypárti burzsoá gattam Majdanekbe, egy lengyel faluba. Az ottani német rendőrkapitány megmutatta, ho­gyan építettek kamrákat, ugyanolyan alakú­akat, mint a közönséges lengyel parasztkuny­hók. Azokat légmentesen elzárták, s azután víz­alatti motorokból gázt eresztettek beléjük. Később még ugyanabban az évben néztem végig zsidómészárlást. Minszkben történt, amely nem sokkal azelőtt került német megszállás alá. Müller tábornok küldött oda, hogy jelen­tést küldjek a történtekről. Odautaztam és pa­rancsomat megmutattam a helyi &S-parancs­noknak. "Nagyszerű párhuzam — mondotta —, holnap ötezer zsidó kapja meg a magáét*. Ami­kor másnap reggel kikocsiztam, már megkez­dődött a mészárlás, úgyhogy csak a végét lát­hattam. Bár bokáig érő bőrkabátot viseltem, nagyon fáztam. A zsidók utolsó csoportját lát­tam — az ingen kívül mindent levetettek ró­luk. Az utolsó száz métart gyalog tették meg, azután beleugráltak a gödörbe. Mély benyomást tett rám, ahogyan valamennyien, minden ellen­állás nélkül ugráltak az árokba. Ezután a fegy­veres őrök ugrottak utáYujlí és gépfegyvereik­kel lekaszálták őket. Abban a gödörben gyer­mekek is voltak. Láttam egy asszonyt, amint egy kétéves gyermeket tartva ölében, könyö­rög. Szólni akartam, de a gyerek abban a pil­lanatban halott volt. Oly közel álltam a gö­dörhöz, hogy később a kabátomra förccsent em­beri agyvelőt vettem észre, amit a gépkocsive­zetőm segített letisztítani. MÁS ALKALOMMAI, Linzmanstadtba érkez­ve elhajtattam arra a helyre, ahol zsidók ezrei várták autóbuszokban szállításukat. Közönséges autóbuszok voltak ezek, magas, zárt ablakok­kal. Az úton közölték velem, hogy különleges csöveken keresztül szénmomoxidot vezettek az autóbuszok belsejébe. Az ottlévő orvos java­solta, hogy a gépkocsivezető kabinjának kis nyí­lásán át nézzem meg az autóbuszban vergődő embereket. Nem tudtam nézni. Megérkeztünk a kijelölt helyre és szemem előtt feltárult a po­kol. Az autóbusz, amelyen én ültem, visszaka­nyarodott egy 2 méternyi mély gödör elé. Az ajtó kinyílt. Néhány ott álló katona beugrott az autóbuszba és a gödörbe dobálta a hullákat. Utána az egyik harapófogóval a kezében ugrott a gödörbe, megforgatta a hullákat, szétfeszí­tette szájukat. Ahol aranyfogat pillantott meg, kihúzta és egy magával hozott kis zacskóba do­bálta. Amikor Berlinben jelentést tettem Miii­lernek, megrótt, mert nem stoppoltam az időt. hogy pontosan megállapíthassam a folyamat időtartamát. A VARSÖI gettó felkelése után Himmler vilá­gosan tudomásul adta, hogy Magyarországot is minél radikálisabban meg kell tisztítani a zsi­dóktól, nehogy megtudják (erveinket és parli­zánellenállást szervezhessenek. Ezért engem vá­lasztott, hogy személyesen vezessem le a ma­gyarországi akciót... Elhatároztam, megmuta­tom, hogyan lehet a munkát elvégezni, s a zsi­dók gyors elszállításával akartam példát mu­tatni a Jövőbeni, másfelé végzendő akciókhoz. Rövidesen sikerült mintegy másfélmillió zsidót deportálni Magyarországról Auschwitzba. Csak egy parányi töredék ez, amelyet a náci szörnyeteg több mint 300 ezer szóból álló val­lomásából kiragadtunk. De ebből is világosan megítélheti az olvasó, hogy ennek az emberi mi­voltából kivetkőzött fasisztának a halál sem lesz elegendő büntetés. Abban azonban bizonyosak vagyunk, hogy a második világháború alatt el­követett náci rémtettek Intő például és örök tanulságul szolgálnak a jelenlegi és eljövendő nemzedékeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents