Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

3 Csütörtök, 1960. december 22, Iz év végéig leifi alá kerül; a hat.yístsiepi vizáiemeié szivattyúiláza A hattyastelepi vízátemelő nagy érdeklődéssel építése lankadatlan erővel folyik. Az 5. Mélyép'tó Vál­lalat szegedi kirendeltségé­től megtudtuk, hogy újabb jelentős szakaszához érkezett az építkezés. December 31­ig tető alá kerül a vízát­emelőtelep lelke, a szivaty­tyúház. A vállalat kőművesei már befejezték a falak föl­húzását, s elhelyezték a vas­beton-födémet is. December 31-ig elkészül a vízátemelő­telephez kapcsolt gépészla­kás is. A szivattyúház építésével párhuzamosan folyik a holt­Tisza mederben létesülő tá­rozótér medencéjének köve­zése. Az átemelőtelep terüle­tén a földmunkák túlnyomó részét már elvégezték, s a kubikosok után most a kő­műveseken, vasbetonszerelő­kön és ácsokon van a sor. A munkát egyébként a hi­deg idő beálltával sem szü­netelteti a vállalat. Amíg a hideg tart, a szükséges belső •munkákat végzik majd el a szivattyúház épületében. Nagy területet fásított a szegedi vízügyi igazgatóság Az Alsótiszavidéki — sze- bői kilépett folyó sodrását, kísért | Sedi — Vízügyi Igazgatóság és a hullámverés erejét, így nagyszabású fásítási progia- óvják a gátakat. Ez az oka, mot bonyolított le az idén. hogy idén nagy lendülettel A területén húzódó csator- indult a hullámtéri fásítás, nák mentén s ezt hosszú, tizenöt-húsz­53 ezer külföldi és 34 ezer éves tervszerű telepítés kő­hazai nemesnyárt telepi- veti. Ebben az évben már tett, s nagy ütemben kezdte meg a Tisza és a Maros hullám­terének fásítását is. Ez utób­bi munka során száz hektár­millió 900 fordítottak több mint 1 ezer forintot erre a célra. s jövőre és azt követően évről évre hasonló, sőt fo­A barátság fényeinél Nincs község villany nél- Nem is olyan régen még, gyökeret verni, szaporodni kül Csongrád megyében. aüg 10—15 éve az országuta- községeinkben. Ezt tanúsítja Ennyit mondanak az újsá- " ...'..,... LX-IJI^I/U,*.* az ls> hogy 1959. kilenc hó­gokban néhány napja meg- - . . , napja aiau unii«iau hkt&jc­jelent rövid közlemények, csak egy-ket gyerenpislogó ^ ^ televfziót vásárol_ Eredményre vezettek azok az petróleumlámpa » « ^ a hatezer rádió meUett. erőfeszítések, amelyeket enyu ablak. , Ezek egy része falura ke­munkasok. parasztok e£yüt- emberlakta hely koze­leben jar. Falvaink nagy ré­szét az éj leple fekete ta- A falusi esték gyűjtőfo­karóba burkolta, amelyen galmába beletartoznak ma kon éjszaka közlekedőket napja alatt Csongrád megyé­nyi területen irtották ki az kozott mértékben folyik a öi-eg, rontott füzeseket gyö­kérrel együtt. Ugyanitt el­planírozták, csatornázták, s mélyen felszántották az er­fásítás. A terv szerint éven­te 100—200 hektár területet erdősítenek, s folytatják a csatornák mentén is a ne­dősítésre váró talajt. Az új mesnyár-telepítést. 1961-ben irtások helye még egy évig előreláthatóan a Tisza Csong­pihen, s azt kapásnövények tód, Szentes és Hódmezővá­hasznosítására adják bérbe, majd utána itt is megkez­dődik a telepítés. Idén fő­leg a Tisza algyői és hód­mezővásárhelyi szakaszán, valamint a Maros mentén: Klárafalva és Maroslele kö­zelében folyt ez a munka. Ugyanezen a környéken a korábban kitermelt fák he­gyén összesen sárhely környéki szakaszan, valamint a Maros Szeged és Makó közötti egyes hullám­téri területein erdősítenek. E fásításoknak azonban más hasznuk is van, nem­csak a gátak védelme. Az árvízvédelemhez 750 ezer kéve rőzsekészlet szükséges a szegedi vízügyi igazgató­Több mint hanyagság ! kétszázezer fűzsuhángot és sághoz tartozó folyópartu­dugványt ülettek el, kon A r°zse nem lehet há­s ezeknek a sávoknak a romévesnél idősebb, s ezért mezsgyéjére ugyancsak ne- évente újabb és újabb, átlag mesnyár került. 250 ezer kéve termelése E hullámtéri erdők jó szükséges. Ezt a hullámtéri szolgálatot tesznek az árvíz- erdőkből nyerik, s azok fel­védelemnek. Magas vízállás újítása, a foghíjas területek esetén csökkentik a medré- beültetése, a rontott erdők helyett létesülő új telepíté­sek megkönnyítik ezt a fel­adatot is. A csatornák mellé, s a mezsgyékre ültetett nemes­nyárak népgazdasági szem­pontból jelentősek, mert belőlük az igen fontos cellulózeanyagot nyeri az ipar. A szegedi igazgatóság területein évről évre tíz­ezer számra telepített nyár­fák jelentős nyersanyag­utánpótlást is jelentenek. SI A MEGFIZETHETET­LENÜL hasznos, drága gépet — melyről felvéte­lünk készült — a nyári Délalföldi Mezőgazdasági Kiállításon csodálkozással, nagy-nagy szeretettel vet­ték körül a termelőszövet­kezeti és az egyéni gazdák. Itt ismerkedtek meg töme­gfsen a nevével is: siló­kombájn. Ez a szovjet me­zőgazdasági gépszerkesztők, mérnökök nagyszerű aján­déka a mezőgazdaság szá­mára, melyet ma már a magyar ipar is gyárt. A múlt esztendei szórványos bemutatás után az idei őszön a Csongrád megyei gépállomások is szép szám­mal kaptak ezekből a gé­pekből. A talponálló siló­kukoricát, kukoricaszárat emberi segítség nélkül le­vágja, menetközben siló­nak fel is dolgozza. A ta­karmányt kocsiba gyűjti. Amellett, hogy nagy meny­nyiségű emberi eröt taka­rít meg, nagy jelentőségű az állattenyésztés szem­pontjából is. Ezek után azt hinnénk, féltő gonddal vigyáznak ezekre a gépekre ott, ahol már vannak ilyenek. Saj­nos nem így van. A ké­pen látható, pár hónappal ezelőtt még teljesen új si­lókombájnra elhagyatottan, megrongálódva, a Fehértó mentén elterülő nagyfeke­tei több ezer holdas sár­tengerben találtunk rá a minap Kerekei üre­sen. sárosan lapulnak bele a latyakba. A hónapok óta tartó sűrű esőzések követ­keztében a vakrozsda már belemart a finom szerkeze­lekbe, s ráadásul a tolva­jok sem kímélték. A más­félszázezer forint értékű új gép Molnár Vencel elv­társnak, a baktói Felszaba­dulás Tsz párttitkárának véleménye szerint több mint két hónapja vesztegel őrizetlenül a határban. A sándorfalvi gépállomás traktoristái még akkor hagyták el, amikor a tsz földjén befejezték a siló­zást. Arra is lusták voltak, hogy legalább a másfél ki­lométerre lévő majorba bevontassák. TOVÁBB MENVE a bak­tói kopár rizsföldeken rá­találtunk egy teljesen tönk­reázott, összerongált csép­lőgépre és egy elevátorra is. A környékbeli lakosok véleménye szerint ez a gép még augusztus végén ke­rült ide. Később rizscsép­lésre használták, azonban már közel két hónapja, hogy a rizscséplést befejez­ték. Azóta már nemcsak a gép rongálódott meg alapo­san. a kazlak is megava­sodtak a sok esőtől. Né­hány héttel ezelőtt a szó­regi Petőfi Termelőszövet­kezet határmenti földjein is láttunk egy teljesen sor­sára bízott elrozsdásodott silókombájnt. Ez mint meg­tudtuk. a deszki gépállo­másé. Színién a silózás be­fejezése után hagyták el a határban. Azóta a kukori­caföldet is leszántották kö­rülötte, sőt szépen zöldell­nek a vetések is a környé­kén. NEM EGYSZERŰEN ha­nyagság, hanem a szocia­lista tulajdon ellen elkö­vetett súlyos vétség. A te­temes gazdasági káron túl rombolóan hatnak az ilyen cselekedetek erkölcsi vo­natkozásban is. A hosszú ősz idején sok ezer járóke­lőnek volt alkalma véle­ményt alkotni egyes fele­lős vezetőkről, dolgozók­ról, akik olykor hangzato­san tudnak beszélni a népi vagyon védelméről, maguk azonban a legelemibb kö­telességeiket is elmulaszt­ják ezen a téren. Az ille­tékesek dolga, hogy a mél­tó fetelősségre vonás ne maradion el azokkal szem­ben, akik a órága gépek­kel nem törődnek. Cs. J. tesen tettek a falu felemel­kedéséért. az elmúlt rruís­fiLSfit!! legfeljebb csak a vacsora az ismeretterjesztő előadá­megyet behálózó oszlopsora- a,aUi lámpagyújtás sok, művelődés otthoni es­fénye tört át. A "petrollal* ték, színházi előadások, a kon feszülő vezetékek eljut­takarékoskodó, korán fekvő mozi, V könyvolvasás, szóval tette villanyáramot községe­inkbe, hogy a fény végleg elűzze az elavultat, a sötét­séget. falvak lakói ma már estéző mindaz, amit néhány éve parasztokká lettek. A rnesz- csak a város mondhatott ma. sze látszó falusi fények a gáénak. A múlt évben változó paraszti élet kikiál- Csongrád megyében több Az egyszerű tényközlés tói. A mai falusi estékben mint 27 ezer mozielőadást nagyszerű munka eredmé- sok minden elfér. A legis- tartottak, 1300-zal többet, nye. A sok ezer szállal ösz- mertebb, a legkedveltebb a mint az ezt megelőző évben, szefűződó építőmunka, rádió, amely régebben csak Az előadásokon közel ötmil­amelyben része van iparunk- a módosabbaknak adatott lió személy vett részt. A nak, mezőgazdaságunknak meg, a nagyobb községek- látogatók, az előadások szá­egyaránt, most a falvakban ben, ahol már volt villany ma különösen a községekben nagyjelentőségű és fontos ál- s más helyeken "telepes* emelkedett. A Szegedi Nem­lomáshoz érkezett. Ismét e'ő- formában. Rádióztak, ha zeti Színház egy-egy tájelő­rébb jutottunk abban a tö- kaptak hozzá telepet. Most adását, amelyből 1959-ben rekvésben, hogy a petróleum- viszont alig van ház rádió 167-et tartottak, átlagosan pákák, a mécsesek, gyertyák nélkül, vagy saját készülék- 370-en nézték meg. Mindez világát, a vaksi homályt el- kel, vagy a vezetékes rádió tanúságtétel, hogy a villany űzze a fény, s nemcsak a lá- elöfizetőjeként. Egyre sűrű- közelebb vitte a falut a vá­tás, hanem a nagyobb tudás södnek a falusi kémények roshoz. J • mellé erősített televíziós an­a parasztembereket gazdagító tennák is> hirdetve: a leg. műveltség fényét is adjuk a fejlettebb technika nyújtot­falunak. ta szórakozás fája is kezd A nagyüzemi szakköri b'zoltság elsö vidéki ülése A Hazafias Népfront Or- nöke mondott megnyitó be­szágos Tanácsa és a Földmű- szédet. Hargsúlyozta, hogy velésügyi Minisztérium által a termelőszövetkezetekben létrehívott országos nagy- már 100—200 holdas terüle­üzemi szakköri bizottság el- teken folytatják a munkát, ső vidéki ülését szerdán Különösen az új kukorica­Keszthelyen rendezte meg. A fajták meghonosításánál és tanácskozáson Nagy Dániel, az új növényvédöszerek ki­az Elnöki Tanács elnökhe- próbálásánál végeznek út­lyettese, az országos nagy- törő munkát a nagyüzemi üzemi szakköri bizottság el- szakkörök. Minden karácsonyfa alatt less könw Decemberben egymillió forinlon felüli forgalom a szegedi könyvesboltokban Decemberben, az ajándé- a Juhász Gyula Könyves- könyvtár kapható, utóbb kozás hónapjaban különö- bolt pedig 150 ezer forin- megjeleni köteteit, sen sokan vásárolnak köny- tos eredményt vár. nevezetesen Papp Lajos Ki­vet. A Könyvterjesztő Val- A december 11-i húzás kiáltó című verseskönyvét, laiat ezért szokta ilyenkor listája alapján sokan vált- Fenákel Judit Két utca la­év végén megrendezni a ják be ezekben a napokban kója és Csépi József Oldo­hagyományos téli könywá- könyvsorsjegyüket is, töb- dik az átok című elbeszé­sárt, melyre idén is ren- ben 100—200—300 forintos lésgyűjteményét. A fiatal geteg hazai és külföldi mű- nyereménnyel. szegedi írók műveit már jó­vet hozott forgalomba. Az Szegeden 60 ezer forint részt megvásárolták. Most idei téli könyvvásár azon- értékű könyvsorsjegy kelt hagyta el a nyomdát Kiss ban elsősorban óriási for- el. Lajos Élet és esztétika cí­galmával emelkedik ki a A téli könyvvásárról szól- mű tanulmánykötete, me­régiek közül; decemberben va szegedi könyvsikerekről lyet még ugyancsak a téli négy szegedi könyvesbolt ^ beszámolhatunk. könyvvásár idején forga­Az olvasók szívesen vásá- lomba hoznak a könyves­rolják a Tiszatáj Kis- boltok. eddigi forgalma megha­ladja az egymilliót, s 31­ig bizonyára eléri az 1 millió 250 ezer forintot. Ebből az összegből különösen sokat vásárol­tak az üzemi munkások, akikhez nagyobbrészt bizo­mányosok útján kerültek el a magyar irodalom és a világirodalom remekei és a hasznos szakkönyvek. Az Oskola utcai könyvesbolt bizományosai rövid idő alatt több tízezer forint ér­tékű könyvet adtak el a gyárakban. A vendéglátónál négyezer, a seprügyárban 13 ezer, a ruhagyárban har­minceze, az újszegedi szö­vőgyában húszezer, a tex­tilmüvekben hatezer, az építőipari vállalatnál hét­ezer, a MÁV Igazgatóság­nál. a Szőrme- és Bőrruha­készítő Üzemben és a TE­síthetnék a drága külföldi anyagokat olcsóbb hazaival. A nehézipari üzemek 79 százaléka bejelentette részvé­FU-nál nvele telét a versenyben. A most rint^örT'T^Z^ ámított háromnegyedévi Százhetvenmilliós megtakarítás a nehéziparban Az energiaágasat versenyében a DAV vezet A Nehézipari Minisztéri- az Almásfüzitői Timföldgyár, um az év elején a Bányász-, továbbá a Magyaróvári Tim­a Vegyész és a Vasas Szak- föld- és Mükorund Gyár ta­szervezettel együtt anyagta- karítottak meg eddig legtöbb karékossági versenyt írt ki anyagot. A nehézvegyiparban vállalatainak, nagy összegű a Borsodi Vegyikombinál ke­jutalmakkal. A verseny cél- rült vezető helyre, jául azt tűzte ki. hogy az Az energiaágazat versenyé­1959. évi anyagfelhasználás- ben a Salgótarjáni Erőmű és hoz képiest csökkentsék az a Délmagyarországi Aram­anyagköltségeket és keressék szolgáltató Vállalat vezet, a módját, miként helyette­A villanyfény természete­sen nemcsak az esti sötétsé­get törte át, s tette fényes­sé a múltban korán elsöté­tedett ablakszemeket. Áttör­te azt az évszázadok óta képződött vastag kérget, amelyet Móricz Zsigmond így fogalmazott meg: «a vas­tag tudatlanság, a nehéz ba­bona, a rossz akarat.* A vil­lany nyomán tisztább és vi­lágosabb lett a falusi élet, tágabb a szemhatár. S mind­erre azt mondhatjuk: a ba­rátság fénye tette ezzé, a testvéri szövetséges, a mun­kásosztály teremtette. A tisztább és világosabb paraszti élet megteremtését hozta úgy is a villany, hogy könnyítette, vagy a jövőben könnyíti a nehéz, ember s állatot nyúvő munkát. Vil­lanymotor hajtja már több helyen a szövetkezeti dara­lót, a szecskázót, a műhelyek gépjeit. E téren azonban még mindig csak az út elején já­runk. Csak a régebbi szövet­kezetekben van még villany. A falvak után a már eddig villamosított szövetkezeli majorokon túl sok helyre és sokfelé kell még meghosz­Szabbítanunk az ország elek­tromos érhalózatát. A köz­ségek mellett idén 21 terme­lőszövetkezet is kapjott vil­lanyt, jövőre sem lesz keve­sebb a villamosításra kerülő tsz-ek száma. Minél több szövetkezetbe jut el a villany, annál köny­nyebb lesz a paraszti mun­ka, amit már egyébként is könnyebbé, eredményesebbé tett az összefogás. A vil­lanyvezetékeket építő, a vil­lanyáramot adó munkások felvilágosító szavai nyomán most megalakuló újabb szö­vetkezetekkel a könnyebb és jobb pjaraszti élet alapjait rakják le a járás homokvi­déki községeiben is. Ezzel újabb lépést tettünk előre, hogy kinyissuk a nagy lehe­tőségek kapuját a dolgozó parasztok előtt, segítsük a megváltozott és változóban levő falut, a megváltozott s változóban levő falusi em­bereket, hogy könnyebbé, gazdagabbá tegyék életüket. Nagy Pál rint körül jár a bizományo­sok decemberi forgalma. Az üzemellátó könyves­bolt a negyedik évnegyed­ben több mint egymillió forint értékű könyvet köz­vetít a munkásokhoz, s ebből az összegből 400 ezer forint a decemberi könyvvásár idejére esik. Minden eddiginél jobb eredményt vár december­től az újjáalakított Antik­vár könyvesbolt. Itt körül­belül 200 ezer forintra be­csülik a téli könyvvásár eredményét. A 205-ös bolt félmilliós tervet teljesít december­ben, részeredményekből már lát­szik, hogy a verseny eléri célját. Kilenc hónap alatt a vállalatok 160 millió 890 ezer forint értékű anyagot taka­rítottak meg, ami a vállalás 73,86 százalékos teljesítésének felel meg. A három ágazat közül összegszerűen eddig a vegyipar takarékoskodott leg jobban, 112 millió 350 ezer forint értékű fel nem hasz­nált anyaggal. Ez a vállalás 80.26 százalékos teljesítését Él az „ALBA REG/A" című magyar film hősnője A második világháború hősnője, akiről az "Álba Re­gia* című filmet forgatják, a Krimi-félszigeten Jevpatori­ja fürdőhely egyik szanatóriumában dolgozik, mint egész­ségügyi nővér (szerepét Tatjána Szamojlova, a népszerű szovjet filmszínésznő játssza magyar filmen.) Ligyija Bezenkova most 40 éves. A világháború évei­ben önként lépett a Szovjet Hadseregbe, s 1945-ben Szé­kesfehérvár felszabadításánál különösen kitüntette magát. Hetvenkét napot töltött a hitleristák által megszállt ma­gyar városban és a szovjet parancsnoksággal rádión közöl­te az ellenségre vonatkozó adatokat. Bezenkova háztartási alkalmazottként rejtőzött Hornyánszky Károly orvosnak, az ellenállási mozgalom résztvevőjének lakásán. "Mint egyszerű katona, csak a kötelességemet teljesí­tettem; helyemben ugyanezt tette volna minden szovjet ember — mondotta Ligyija Bezenkova a TASZSZ tudósító­jelenti háromnegyed év alatt. 'ának, aki otthonában felkereste. Bezenkova hozzátette: a o-í^rz™i o I örül' hogv Magyarországon olyan filmet forgatnak, amely A szinesfem.parban a Ba-1 a dicsö harci uapokat e!eveniti fei konyi Bauxitbánya Vállalat, Bezenkova a szanatórium egyik legjobb dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents