Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

Vasárnap, 1960. decemfier Ifc Év végén, új előtt Befejeződött Csongrád megye falvainak villamosítása » 66 százalékkal több kéziszerszám — 25 tonnával több könyv készül Eveken át egymásután A szegedi Kéziszerszám- da Vállalatnál. Jövőre a terv gyulladt ki a villanyfény gyárban már elkészítették az szerint további 25 tonnával Csongrád megye falvaiban. 1961. évi intézkedési tervet, növelik az évi mennyiséget. Több helyen még alig volt Meghatározták, milyen mű- Különösen az utóbbi éveknéhány ház a községesftett szaki, munkaszervezési és ben több kiadó tetszéeét tanyaközpontban, amikor bérügyi teendőik lesznek, nyerték el a szegedi nyommár a DÁV szerelői építették hogy a tervben előírt felada- dában készült szép, tetszea vezetékeket, a tra»szformá- tokát megvalósítsák. Ezek tős könyvek. A Tiszatáj néptorállomásokat. Bokros ta- szerint 30 millió forintra szerű kiskönyvtár sorozatányaközpont kivételével ma kell emelni az ilzem évi ter- ban eddig 8 kötet jelent már minden Csongrád me- melési értékét, ami jelenleg meg, még az idén elhagyja gyei faluban villannyal vilá- ali9 több mint 16 és fél mii- a nyomdát a hátralévő kettő gítanak. üó forint. A termelés növe- is. A falvakkal egyidőben pár- lését viszont úgy keU meg- a könyveken kívül növelhuzamosan került sorra a oldani, hogy ennek csak te a vállalat termelését az is, termelőszövetkezetek villa- egyharmada származzék lét- hogy a szegedi üzemek, válmosítása is. A DÁV 1959-ben számemelésből, a nagyobb lalatok 1960-ban 21 tonnával 68, 1960-ban 85 tsz-központot rész, a kétharmad pedig a több kereskedelmi ügyviteli villamosított Ebből hatot termelékenység növekedésé- nyomtatványt rendeltek. E terven felül. Csongrád me- bői. Az üzemben néhány éve napokban készülnek a nyomgyében az idén 21 újabb tsz létrehozott precíziós öntöde da dobozüzemében a jövő évi kapott villanyáramot és eh- termelését mintegy 36 tanná- asztali naptártartók. A többhez az Áramszolgáltató Vál- val növelik. A bővítéshez féle alakban készült naptárlalat 48 kilométernyi nagy- szükséges berendezés egy ré- hátakat a PIÉRT budapesti, feszültségű hálózatot és 21 sze P">ár megvan, vagy most miskolci, pécsi, debreceni és transzformátorállomást épí- készítik. szegedi kirendeltségének a tett. A terven felül villáma- Nemcsak a vállalatvezetés, napokban szállítják, sított tsz-ek között van a hanem az üzemi párt- és tö- Jövőre már mintegy 125 sándorfalvi Üj Élet Tsz is. megszervezetek is külön in- tonna könyvet gyártanak Jövőre tovább folytatják a tézkedési terveket dolgoztak Szegeden. A nyomda munkávillamosítást. Eddig a DÁV- hogy segíthessék a jövő la.,,..,?\eSkönny''tféle üfbb nál 53 tsz villamosítását ren- T\ -T . * „.Artt külföldi gepeket kap. Még delték meg, további 10 tsz ^ feladatok végrehajtását, ebben az évben megérkezik ügyében most folynak a tár- amelyet január 1-től dekád- Angliából a Monotype szedőgyalósok. A villamosításra ról dekádra teljesíteni akar- és öntőgép, NDK-ból a hajkerülő termelőszövetkezetek n^ Á togató, cérnafűző és nyomóközött 17 Csongrád megyei • gép. E gépeket, amelyek érS^szSátoSuSéJKTS A mólt 5dén tékf fbb l fokilométernyi nagyfeszültségű nyolc tonnával több könyvet nnt, január első feleben szehálózatot építenek. készítenek a Szegedi Nyom- relik feL Még egyszer a városi lakosság ellátásáról Irta: SIKLÓS JÁNOS a Csongrád megyei pártbizottság titkára Jegyzetek az ifjúsági ülésteremből A KISZ I. kongresszusáról hétfőn nagy külföldi ifjúsági csoport látogat Szegedre (Munkatársunk telefonje- mertetjük, de volt néhány len és őszinte hangulatú ez lentése.) mondata, amelyet a "hivata- a tanácskozás. A felszólalók A magyar ifjúság legjobb- los* beszéd előtt mondott többsége, ha visz is ki majái népesítik be már máso- Mielőtt ugyanis elkezdte gával papírt a szónoki emelőik napja az Építők buda- volna felszólalását, bejelen- vényhez, többnyire leteszi pesti Rózsa Ferenc Művelő- tette, hogy ezúttal olvassa csak az előre megírt szővedési Házát, amelynek Impo- majd a beszédét. Mosolyogva gét, és a beszéd hevében úgy záns kongresszusi termében mondotta: meg is kérdezték szól a kongreszus küldötteifolyik a Magyar Kommunis- előzően tőle, hogyan lehet hez. mintha csak beszélgette Ifjúsági Szövetség I. kong- az, hogy az országgyűlésen ne társaival a közös munkáresszusa. Komoly megfon- kötetlenül beszélt, itt viszont ról, a közös gondokról, kötoltság, felelősségérzet ural- papírról. Mire azt felelte: zös örömökről és közös tenkodik a nagy fontosságú "Azért, mert a fiatalokat ko- nivalókról. Ez a kötetlen kongresszus légkörén. Jó molyan kell venni*. Jóleső fesztelenség ad valami sajálenne ezt látnia mindazok- derű szellője suhant át a ter- fosán jó, ifjúságunk továbnak, akik sokszor olyan két- men e kijelentésre és egy bi fejlődése szempontjából kedőn beszélnek a magyar csapásra megtalálta Kádár rendkívül bíztató hangulafiatalságról, s szeretnek né- elvtárs a hangot, az újabb tat a kongresszusnak, hány kirívó esetből ítélni, szálat a fiatalok szivéhez, fe Pedig ezek a fiatalok a mi akik mindvégig — nem frá- £ szegedi küldöttek fel-: ifjúságunk igazi képviselői, zis ezúttal a kifejezés — szólalására, sajnos, még a mint ahogyan valóban kül- csüggtek minden egyes sza- délutáni órákban — e döttei, képviselői a résztve- ván. sorok írásakor — nem nyílt: vök az ifjúság minden réte- "fe alkalom. De ott vannak ők i gének, munkásoknak, pa- Az a ^^etot ^ segftemj- 15" a kongresszus minden per-i rasztoknak, diákoknak, híva- akaraS) amely Kádár elvtárs cébeT1 s gondos figyelemmel! talban, vagy másutt dolgo- minden szavából, kijelenté- kísérik a tanácskozást. A zóknak egyaránt séből sugárzott, áthatja az hármas tagozású ülésterem ] S lankadatlan figyelemmel etfész kongress2Ust Minden Jobboldali padsávjában, a\ vesznek reszt az ulesezése- fiataJ S3ave érzi közeptájnál kissé hátrábbl ken, amelyek pedig a kis h a párt és a kormány )flzi a tábla ülőhelyeiket, t szünetektől és a rövid ebéd- számos vezet5je azért Uszteli Jegyzettömbjük sürün szapo-l szünettől eltekintve reggel ^ jelenlétével a tanács- rodó sorai jelzik, hogy leszi nyolctól keső estig is eliar- k(y7Ást magáénak érzi otthon miről beszámolni. i tantic, mint az első napon a ma Ujúság probló- -fe * í is. Ax érdeklődés megsem mÁit Az elnökségben Kádár csökken, hiszen a ——*A

zért írtuk a címben a "Még egyszer* szót, mert e kérdéssel már foglalkoztunk lapunk november 13-1 számában. A kérdés ismételt napirendre tűzésének két oka van: az egyik, hogy ezekben a hetekben megyénk valamennyi termelőszövetkezetében az 1961-es évre szóló gazdasági tervek készülnek. S az ellátatlan lakosság élelmezésében most már — a következő évben még inkább — a termelőszövetkezet játssza a vezérszerepet. A másik indok az, hogy említett cikkünket helyenként félreértették, vagy alaptendenciáját hibásan értelmezték és ezért szükségesnek látszik — különböző gazdaságpolitikai elvek fejtegetésének mellőzésével — visszatérni a városi lakosság ellátásának kérdéseire. De a teljes igazsághoz tartozik az is, hogy a városi lakosság élelmezése olyan megyékben, mint Csongrád, ahol a városi lakosság (tehát az ellátatlan lakosság) az összlakosság több mint 40 százalékát adja — igen nagy jelentőségű kérdés. És nincsen olyan megyei, városi igazgatási szerv, amelyik mellékes kérdésként kezelné a lakosság kulturált élelmezésének helyes, jó megoldását. Az is igaz, hogy az ellátás alapja a termelés, mivel egyszerű háziasszonyi igazság: csak azt lehet az asztalra tenni, amit az állami üzletekben vagy szabadpiacon megvásároltak. Az alapkérdés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi felfokozása. Termelőszövetkezeteink vezetői, megyénk termelőszövetkezeti parasztsága tisztában van azzal a felelősséggel, amit a megye és az ország lakosságának magasfokon történő élelmezése jelenti Most szorgalmas, dolgos parasztemberek ülnek a szövetkezeti irodákban, számolnak, számítgatnak, miből mennyit vessen egy-egy termelőszövetkezeti S itt is — a helyi körülmények gondos mérlegelése mellett — az a fő kérdés, hogy minél többet nyújtani szövetkezetenként, községenként, járásonként; többet nyújtani mint egykét esztendeje, amikor egyénileg termelők álltak a mezőgazdasági termelés élvonalában. Milyen gyakorlati kérdések merülnek fel most a termelőszövetkezetek tervkészítésének időszakában? Az elsőre és legfontosabbra már utaltunk, de még egyszer hangsúlyozzuk: a helyi viszonyok ismeretében minden egyes termelőszövetkezet a lehető legnagyobb mennyiségű és jó minőségű terményt és állati terméket adja az ország lakosságának élelmezéséhez. E tekintetben azonban lényeges az, hogy a szövetkezetek tervezése összhangban álljon az állami felvásárlás igényeivel, mert ez az igény voltaképpen a lakosság élelmezési szükségleteinek tükröződését jelenti. Tehát nem lehet úgy tervezni, hogy figyelmen kívül marad a községi, járási irányszám — az igény —, amely gabonában, kapásokban, élő állatban, állati termékekben stb. a termelést előmozdító járási és községi tanácsok, állami felvásárlási szervek rendelkezésére áll. A megadott számok eljutnak a termelőszövetkezetekhez ls lebontva, hogy miből mennyit vár tőlük az állam. Természetesen a helyi adottságok — földminőség, vetésforgó, munkaerő stb. — figyelmen kívül hagyásával, "hasraütve* sem lehet tervezni, mert hamis, valótlan terveket készíthetnek, aminek kárát először a termelőszövetkezetek tagsága látja és ezt követően az ország lakossága. * Tálunk a következő évben — az idei ÍW aszály ellenére is — döntő szerepet játszik a közös állatállomány, általában az állattenyésztés fellendítése. A magasabb szintű össztermelés elérése érdekében a tervezésnél biztosítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő arányát (takarmány biztosítása), de ennek az összhangnak a megteremtésében is — helyi körülmények pontos mérlegelésével — az állattenyésztés fejlesztése fontos, megoldásra váró mezőgazdasági feladat. Nem mellőzhető az sem, mamik ",~7 —-——-- j\ Csongrád megyei kül-t ügyéről, saját it£Sű£ Xt^Z ln Cvör^ Ká ' dÖtteket egyébként szombH munkájukról, jövőjükről ta- SzSSTlSts érte ^E^ZtóT a'h^ nacskoznak a fiatalok.,. elvtársak „ délután pedlg g* vf^rgekTtaLk hoz'Á í^aTejeknek számolniok kell olyan -fe dr. Münnich Ferenc elvtárs zijuk a kongresszusról. Piet-l jogos igénnyel, ami a termelőszövetkezeti A szombati nan különö- Ff" részttaz ü}éseru ® !á.tba" ro Pierallinak, a DÍVSZ el-: tagság részéről jelentkezik: minél jöve* Í volt a ° nagy ékének vezetésével hétfőn l delmezőbbé tenni a szövetkezetet, hogy a XtS^nAMelőttSa 9 ldon" délelőtt Szegedre látogat al tagság egyénileg is megtalálja számüáriEf SSE?" rSr^T ilfL £Í2Í elmosolyodtfk kongresszuson résztvevői sát. Rendes, szorgalmas munkával beeelőtt néhány perccel jelen kedves megjegyzésen, vagy szovjet< albán csehszlovák,: remthesse megélhetésinek es boldogulá.... ... , „, „ lalszio elvtárs is. Az orom-1 utoiso Keraes. a. .. ... ,—. szólalni Alig hangzotti el a kijelentéseiket Az igazi jó- mel várt küldötts(,get Áqos.\ szítésénél az sem, hogy megfelelő helyet bejelentet, máris feldubbr- barit sőt inkább ^ idősebb ^ ^^ elvtirg9 a . —' Sört a taps, de olyan spon- testvé a mermeke Zeaveititkáraés DeákBéla l tánul, "tebőH^ minden sonáért ftW6ssé%t érz, ™vZ o KXSZ ,££ vxegrendezettseg nélkül sziil5 szeretetével figyelik a kára 'kiséri eL Két napot! svan csak oz igazi, őszinte tanácskozást, és örülnek a töltenek majd Szegeden, utászeretet es fiatalos lelkese- szép beszédeknek, amelyek- na ped,. Szentest és a szenii1,. dik^tiaimenti n<* ^^ 8 mö®öttük rej10 tesi járás több községéi ke-] Kadar elvtárs kiment a szó- tettek adják me& s van va, re£ . 6 j noki elmeivényhez, egy em- !ami megkar>óan kedves és fe bérként állt fel az egesz érdekes például abban, * nagy terem és melegen, hosz- omjní ^ einöksig elsd so. Az ülés még folytatódik.] szan zúgott a taps. Az emel- rdban jegyzeteit lavozaatja Vasárnap délelőtt kerülj vényre érve Kádár elvtárs Benke Valéria, a művelődés- "^jd sor a központi bizott-J maga is tapssal köszönte a ügyi miní,rter mögötte két sá? választására. Félezernyi | szíves fogadtatást és egyben sorrai pedig ugyancsak az fúttal gondos tanácskozása-: tapssal köszöntötte a fiata- elnökségben szorgalmasan je- nak színhelye az építők szék-* lókat. gyazget egy fehér matróz- háza, de e napokban min-i Azután elcsendesedett a blúzos diáklány den becsületes magyar ifjúi terem és megkezdte beszé- . " gondolata oda száll. S min-: dét a tőle megszokott, köz- den jei arra mutat, hogy{ vetlen. de sokat mondó egy- A fiatalok felszólalásai mindez jiem is lesz ered-* szerűséggel. Beszédét lapunk egyébként különösen szívme- ménytelen, más helyén részletesen is- legítőek. Meglepően közvet- Lőkős Zoltán és lehetőséget kapjon a szövetkezet vagyonának fejlesztése, gyarapítása önerőből előteremtett beruházások útján. A tervezés bonyolultságát e néhány vonás is jól mutatja. Ezért rendkívül nagy jelentőségű, hogy a tervezés ne kethórom vezető "irodaügye* legyen, hanem az egész tagságé. Célszerű a végleges tervek összeállítása előtt a tagság véleményét igényelni, az elképzeléseket elmondani és közösen ir.eghányni-vetni, hogy legjobban sikerüljön a szövetkezetek terve. De más okból is szükség van erre: a tagság csak azt a tervet érzi sajátjának, amelynek elkészítésében részt vett. Vagyis az ilyen tervért — ennek gyakorlati kivitelezéséért — szívvel-lélekkel dolgozik mert látja benne az ő egyéni véleményét, elgondolását, javaslatait. Sőt a háztáji gazdaságok — az árutermelésben elfoglalt rendkívül jelentős szerepüknél fogva — szükségleteit, igényeit figyelembe véve segítse a szövetkezet vezetősége, hogy egyéni haszonnal, de az állam érdekében, a dolgozó emberek javára termeljenek e gazdaságok is. Járási és közscgi tanácsaink, mezőgazdasági szakembereink a következő hetekben álljanak a szövetkezetek mellé, segítsék a helyes, egészséges termelőszövetkezeti tervek kialakítását. Ne csak papírutasításokkal, szűkszavú tájékoztatókkal, hanem a helyszínen, ahol megszületnek a szövetkezeti tervek. Mert igaz az, hogy minden terv annyit ér, amennyi valóra válik belőle, de ennek a szólásmondásnak van egy másik oldala is: ha az egyéni cs a közös érdekeket okosan, jól szolgáló tervek készülnek — megvalósításuk is biztosra vehető. A tervkészítési munkánál jelentős szerepet játszik a felvásárló apparátus; segítésére, támogatására igen nagy szükség van. Nagymértékben ennek az apparátusnak a munkájától függ, hogy a megtermelt árumennyiségből mennyi kerül állami értékesítéssel a fogyasztóhoz. Az ország 1961—62 évi élelmiszer-ellátásának zömét az állami felvásárlás útján biztosítja a munkás-paraszt hatalom, az eddigieknél fokozottabb mértékben. Tehát a szerződések megkötésével alakul ki az állami felvásárlás mérlege: a lakosság élelmezésének színvonala. S nemcsak a szövetkezetek szerződéskötéséről van szó, hanem arról is, hogy a háztáji gazdaságok termeivényeinek zömét is szerződéses termelésbe állítsák a szövetkezeti gazdák. Hiszen az állami felvásárlási árak — bármilyen mezőgazdasági termékeket vegyünk — nem kedvezőtlenek, a szerződéses termelés kifizetődő. A

z állam, a munkás-paraszt hatalom teljes mértékben felelősséget vállal tízmillió ember élelmezéséérti S ez csak felvásárlás útján, szerződéses termelésünk maximális kiterjesztésével valósítható meg a kívánt mértékben. És e kérdés kapcsán érdemes néhány gondolatot fprdítani a szabadpiacra is. Említett cikkünkben világosan megmondtuk, hogy az állami kereskedelem bonyolítja le a lakosság élelmezésének zöméti De emellett nem nélkülözhető — a jelenlegi viszonyok között — a szabadpiac sem. Sőt a következő hónapokban a szabadpiac jelentősége növekszik. E megállapításunkat a következőkre alapoztuk} a szerződéses termelésen és az állami felvásárláson kívül eső termékek értékesítésének fóruma a szabadpiac. Az állami raktárak, üzlethálózatunk korlátozott volta miatt a nagy mennyiségben jelentkező áruk egy része érthető módon szabadpiac* ra terül és nem megsemmisítésre. A szövetkezet standjai — városaink szabadpiacán — szükségesek, hogy a szövetkezet így is elősegítse a lakosság ellátását és ár befolyásoló tényezőként legyen jelen (az állami elárusítás mellett), gátolja a láncolást, spekulációt. Különösen a következő hónapokban növekszik meg szövetkezeteink ez irányú szerepe. Továbbá a háztáji gazdaságok szerződéses termelése mellett van és lesz olyan mezőgazdasági termék, amely a szabadpiacon kerül értékesítésre. S ez a tsz-tagság szempontjából — különösen kora tavaszon, amikor nehéz megoldani a munkaegység-előleget — nent mellőzendő politikai kérdés a jelenlegi viszónyolc között A kertek, magángyümőlcsösök termékei állami felvásárlás útján és a szabadpiacon kerülnek forgalomba, ea utóbbi helyen különösen a kis tételek —4 a kilók —, amit nem vesz át az állam. A termelőszövetkezeti parasztság részére alapvető a szerződéses termelés, mert az állam ezen keresztül biztosítja az ellátatlan városi lakosság magasszínvonalú élelmezését. De aki azt képzeli, hogy 1961—62-, vagy 63-ban csak ezen az úton történik a lakosság élelmezése — az enyhén szólva: nem ismeri az életet. Aki pedig tagadja a szabadpiac létjogosultságát az átmenet éveiben, az akarva-akaratlanul egy jelentős élelmezési forrás betömésén fáradozik. A következő hónapokban — különösen Szeged esetében — a városi hetipiacok szerepe megnő és nekünk az a gondunk, hogy a -rejtett tartalékok* felszínre (helyesebben: piacra) kerüljenek és ezáltal árubőséget teremtsünk a szabadpiacokon ls. Ezt megkívánja a munkásosztályhoz és a városi lakossághoz fűződő jó barátságunk, őszinte, egészséges politikai viszonyunk. T

ehát nem a szabadpiac korlátozása, hanem bővítése, illetve áruval történő ellátása napi politikai kérdés. A volt egyéni gazdák padlásain elfekvő termékeket minél nagyobb mértékben vigyék piacra, állami felvásárló szerveink utján, vagy személyesen hozzák forgalomba. . A té,11,és a tavaszi hónapokban minél tobb élelmiszercikk terüljön a fogyasztóboz' E2 élelmezési kérdés, de ezen keresztül válik elengedhetetlenül fontos politikai kérdéssé is. Ismételten hangsúlyozzuk: a reális alap a termelés, a nagyüzemi termelés, az állami felvásárlás De e mellett nélkülözhetetlen a szabadpiac is. Minden évben jobban szeretnénk élnL S ehhez a kívánságunkhoz megvannak az összes feltételek. Rajtunk múlik, hogy okos, célszerű szervező munkával kihasználjuk meglévő adottságainkat.