Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJA7, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT L A P J A 56. évfolyam, 871. szára Ara: 56 fillér Csütörtök, 1960. november 17. ^NRNNRNIMFRMMIMFLFLIWIMTMÍIRIMFMIIIMNIT^ 1 Ma: | E — Botrány | Nyugat-Berlinben J | Kezdeményezés S az amatőr1 fényképészek ff színvonalasabb f munkájáért Íltl8ill«HIHIHIIllHiiUillWlllllilllliUlllllllllUl!lllll!>I Korszerű mezőgazdasági nagyüzemek saját erűforrások felhasználásával és segítséggel Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás 1961. évi rendszeréről. A kormány megállapította, hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésére és gazdasági megszilárdulására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004/-es határozatok: A termelőszövetkezetei gazdálkodási színvonala tovább emelkedett és belterjes irányban fejlődött. A közös gazdaságok az 1959. évihez képest növelték a munkaigényes, belterjes növénykultúrák vetésterületét. A régebben alakult és gazdaságilag erős termelőszövetkezetek átlagtermései már elérik az állami gazdaságok eredményeit, a tél folyamán alakult szövetkezetek termésátlagai pedig már az első évben meghaladták az egyéni parasztgazdaságok átlagait. A 3004/3-as új kormányhatározat továbbra is a legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben ki kell használniok saját erőforrásaikat. Törekvéseiket, erőfeszítéseiket a kormány továbbra is széleskörű állami támogatással serkenti, A határozat továbbra is fenntartja az új cs területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek differenciált állami támogatásénak rendszerét, amely az előző években már jól bevált. A rendelkezésre álló anyagi erőket a kormány azoknak a célkitűzéseknek megvalósítására összpontosította, amelyek elsősorban • mezőgazdaság fojtawtését szolgálják. Az új határozat fokozottabban érvényesíti azt az alapelvet, hogy a termelőszövetkezetek a mozgósított saját erőforrásaik arányában kapjanak állami támogatást az öntözött területeiket elsősorban * már meglévő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával növeljék. Uj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldségtermesztésre különlegesen alkalmas tájakon fejlesszék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést Termelőszövetkezeteink a helyi öntözéses lehetőségek kihasználásánál, továbbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyreállításánál, az öntözőtelepek korszerűsítési munkáinál ugyanazokat a kedvezményeket kaphatják meg, mint az új öntözőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költség 59 százalékát kitevő hitelösszeget. A víznyerés elősegítése érdekében a termelőszövetkezetek ellenszolgáltatás nélkül kaphatnak vizet az olajkutatások során megnyitott, vizet adó kutakból. Talajerő- M növényvédelem A gyűmo'ea• és a axSlőtermeaxtée fejleaxtéaéértf an öntözéses gazdálkodás kialakításáért A növénytermesztés fejlesztésé megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítsanak a talajerő pótlására. Ezért az állam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szervestrágyázás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. A termelőszövetkezeteknek az állam a* somkóró-vetőmagot mázsánként 50(1, a keserű csillagfürtöt 300, a szegletes ledneket 390, a napraforgó-vetőmagot pedig mázsánként 380 forintos kedvezményes áron bocsátja rendelkezésükre. Különös figyelmet fordít a határozat a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos állami támogatás a termelőszövetkezeteket a tájjellegnek és az értékesítési viszonyoknak leginkább megfelelő fajták telepítésére ösztönzi. Ezért a földművelésügyi miniszter által megállapított körzetekben és a megjelölt fajták telepítése esetén a telepítési költség 50 százalékának megfelelő hitelt az állam elengedi. Hasonló kedvezmény illeti meg azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített gyümölcsösüket felújítják. Fokozott támogatásban részesitik azokat a szövetkezeleket, amelyek parlag, vagy 20 százaléknál nagyobb lejtésű területen legalább tíz hold szőlőt, vagy gyümölcsöst telepítenek, vagy felújítják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költség 89 százalékát engedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás kialakítása érdekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy Hasonlóan fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat a talajjavítás! és talajvédelmi munkák fokozását, ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyagokat as állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, sőt, — gépi talajjavítás esetén '-»- viseli a költségek 50 százalékát. A vízrendezési munkák elvégzésében az állam Hitellel segíti a termelőszövetkezeteket, a vízügyi szervek térítés nélkül adnak a közös gazdaságoknak szaktanácsot és műszaki irányítást. Kívánatos, hogy a nagyarányú és több gazdaságot érintő talajpusztulás meggátlására a védekező munkákat közösen végezzék ei az érdekelt gazdaságok. A talajvédelmi létesítményekhez szükséges facsemetéit, követ, cementet, rőzsét, valamint a fa* és egyéb építőanyagot az állam térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A növényvédelmi fejlesztés érdekében a határozat továbbra ls lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növényvédelmi gépeket. A növényvédelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960-ban és az 1961. év folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövetkezetett húsz százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt, vagy terméket állítanak elő, a nővényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azok a szövetkezetek, amelyek növényvédőszert nagykereskedelmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fizetik. A „SZOCIALISTA BRIGÁD" CÍMÉRT A% állattenyésztés előmozdításáért Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös állomány gyors ütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek közös állatállományának alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezeteket állatvásárlási hitelekkel támogatja. A régebben működő termelőszövetkezetek közül azok, amelyek eddig állatvásárlási hitelt nem vettek igénybe, vagy a meghatározott mértéket még nem merítették ki, ugyancsak kaphatnak hitelt tenyészállatok vásárlására. A szövetkezeti közös állatállomány fejlesztését — a középlejáratú állatvásárlási hiteleken túlmenően — természetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelőszövetkezetek 1961-ben tenyész-, vagy vemhes üszőket kaphatnak, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával, vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kérhetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét, a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harmadik év végéig száz százalékban hízó vagy tenyészsertéssel törleszthetik le. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek a szövetkezeti tagokkal megállapodást a háztáji állatállomány szaporulatának felnevelésére és átvételére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji tehén tartását segíti elő az az intézkedés, mely szerint a tehénnel még nem rendelkező tagok kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphatnak. Igen kedvező a szövetkezetek számára a szerződéses borjúkihelyezési akció fenntartása. A nevelésre átvett borjúk árának kifizetésére a termelőszövetkezetek rövidlejáratú teteit vehetnek igénybe, • a hathónapos kort elért borjúk után egy-egy mázsa korpát igényelhetnek állami A határozat új kedvezménynyel segíti a termelőszövetkezeteket az állatok értékesítésénél; ha valamely termelőszövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát, vagy legalább 50 hízott sertést ad át, az Állatforgalmi Vállalat a minőségi átvételt a helyszínen köteles eszközölni Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a közös sertésnevelésre, a közös sertésállomány fejlesztésére. A saját tenyésztésű kocák számának növelése érdekében aaf állam minden saját tenyésztésű koca első ellésekor egyenként 800 forint öszszegű középlejáratú hitelt nyújt A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésre — tenyésztésre alkalmas kocasüldőket igényelhetnek. (Folytatót • S. oldalog.) (Somogyiné íelv.) A Xl-es Autójavító Vállalat gépműhelyében dolgozó "Aczél-brlgád* szép munkateljesítménnyel, selejtmentes munkával küzd g szocialista brigád címért. Teljesítményük szeptember hónapban 194 százalék volt. Felvételünkön Koetinszki Richárd esztergályos látható munka köz ben A jövö évben tovább növelik a bútoripar termelését Mi less a heverő gépekkel? — Téves híresztelések a munkaidő csökkentéséről Sajtótájékoztató a könnyűipar időszerű kérdéseiről (MuvjkatÁTsgnk telefon jejentése.) - •> Szerdán délelőtt Budapesten a Magyar Sajtó Házában beszélgetést folytatott az újságírókkal a , könnyűipar időszerű kérdéseiről Horváth Gyula miniszterhelyettes. Elmondotta a többi között, hogy a bútoripar 1961-ben a terv szerint 8 százalékkal növeli termelését, de mégsem tudja kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket A magyar bútoripar még nem rendelkezik modern üzemmel, ilyet csak most építenek, amely 1964-ben kezdi meg t termelést. Ezért egyes bútorféleségek gyártására, mint például könyvszekrény, könyvállvány, amely iránt nagy a kereslet az utóbbi időben Magyarországon, még nem tud erőt fordítani az állami ipar. Sok bútorféleséget kell behoznunk külföldről is. A sajtótájékoztatón lapunk munkatársa is -kérdéseket intézett a miniszterhelyetteshez. — Szegeden sok problémát okoz a gazdasági vezetőknek a raktárokban felhalmozódott temérdek munkanélküli gép. Van-e a minisztériumnak terve e gépek elszállítására. vagy hasznosítására? — A textilipar részére — válaszolta Horváth Gyula elvtárs — az elmúlt időben több gépet hozattunk be külföldről. Ezek egy részét még nem tudtuk üzembe helyezni épületek hiányában. A szegeili raktárakban általában régi gépek vannak felhalmozva, amelyek nagy része már elavult, korszerűtlen. Ezekkel a termelés igen költséges. Közülük többet kiselejtezünk. különösen a kőtélkészftő gépek közül. A használható gépek munkába állításával foglalkozik a minisztérium. Még nem eldöntött tény, hogy mikor valósul meg a Szegedi Kenderfonógyár nagy rekonstrukciója Ha erre rövidesen sor kerül, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a ma parlagon heverő gépeket Szegeden lehessen munkába állítani. Több gépet azonban valószínűen nem Szegeden; hanem az ország más városában állítunk majd munkába. — Egyes szegedi üzemekben elterjedt az a. hír, hogy minisztériumi szervek foglalkoznak a négy-hatórás műszakok bevezetésének gondolatával. Könnyűipari üzemekben sor kerül-e ilyen munkaidő-csökkentésre? — kérdezte a továbbiakban munkatársunk. — A közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszusokon — hangzott a válasz — a küldöttek felvetettek hasonló gondolatokat. Ugy látszik, ennek visszhangja ölt formát ezekben a feltevésekben, szegedi szóbeszédekben. Ezeken a kongresszusokon is megmondották a minisztérium jelenlévő képviselői, hogy ilyenről szó sincs. A Magyar Tudományos Akadémia textilipari kérdésekkel foglalkozó egyik munkaközössége ellenben vizsgálatot folytat, hogyan lehetne néhány üzemben megvalósítani a folyamatos termelést. Ez azt jelentené, hogy vasárnap is dolgoznának az ilyen üzemekben. Ez azonban még több problémával párosulna, amelyet még alaposan meg kell vitatni, mielőtt bárhol is alkalmaznák. Ilyen munkarend kikísérletezésére igep alkalmas lenne például a Szegedi Textilművek. Nem valószínű azonban, hogy itt próbálják ki, ebben az üzemben, ha elfogadják is később az Akadémia által kimunkált javaslatot. Nagy Pál