Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

5 Szerda, I9OT. november IS. Közel 60 millió forint a szegedi járási tanács 1961. évi összesített költségvetésében Ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt ülést tar- költségvetésben: több mint tott a szegedi járási tanács. 52_százalék. Ülésén megvitatta a végre­hajtó bizottság beszámolóját, a tanács ós a lakosság kö­ják a Csongrád megyei Malomipari Egyesülésnek. Ezt is növelték az ez évi- A költségvetés bevételi ősz­hez mérten kétmillió fo- szegéből a községekre 4 mil­rinttaL lió 534 ezer forint jut, a já­zötti kapcsolat elmélyííésere Erre azért volt szükség, rásra pedig 1 millió 223 végzett munkáról szóló je- mert különösen a tsz-köz- ezer forint. A hiányzó 53 lentést, majd .megtárgyalta a ségekben növelték a nap- millió 981 ezer forintot ál­közi otthoni férőhelyek szá- lami hozzájárulásból és az v. b. javaslatát a járási ta­nács 1961. évi költségvetésé- mát. RŐL együttesen kezelt adókból Ma már 1560 gyermeket fedezik. foglalkoztatnak az állami A községi tanácsok fel­K v. ,-,1,4. napközi otthonokban ügyelete és irányítása alá tettette^M? köSvetfei 21Mit « idényjellegűek- tartozó művelődési otthonok ^ ben. költségvetési előirányzatában A bevételek összege mint- 1 millió 439 ezer forint be­Bereczki János, a végre­javaslatot, amelyben gazda­Kávi kulturális tea/eatfei " voooosc nm..- * xoa caa iviuii uc­feejtréS cJ: ,öt fortnt- Ugyanennyi kiadás szociális és egészségügyi cé lókra összesen 59 millió 738 A VÁROS PEREMÉN Elhagyva Szeged-Rókust és úgy, mint a belvárosban, szorn, hanem a telepi mun­az Izabella-hidat, jobbra azt tapasztalhatjuk, hogyta- kások ellátása, kiszolgálása fordulva jó pár száz méter karofi ^^„„.j keriil üi <12 elsődleges. Különbéi ezá itten totói iuk Béketeleöet. beosztassal üerul uj pártszervezet ts vallja! után talaljuk Beketeepet. b v* Korán reggel, kora délután * , .. _ . c x és este sokan indulnak el emberi hajlékokba. Érzik és Egy égető kívánság a házakból a gyárakba dol- értik az öntudatos telepiek, A kuitüra fényei ha nem gozni, mert a telepiek zöme hogy az 5 érdekeiket a u eUqgét de égnek a tele* SSftílőremZula^t ágálja a párt politikája, olva^akkg* és időnként mindig születik a munka nj^ azt ^^^ ** £ánylag "YLUj' lakYk Cél0ZZa' hogy k0™lyebben- jelentős számmal határozták kedvére valo. Ha sorba nez- jobban éljenek az emberek. el hogy elvégzik az általá­dezzük ifoSLhtaktttt; AZ élet késéért végzi nXLs^f hogy mikor épültek, akkor munkáját a helyi pártszer- A lelk^ p^o^ok oda­minden esetben ez a válasz: vezet is. Mindössze 22 a a felszabadulás után. A Jót támogatva adóan tanítanak az esti is­kolában. Színházba és a Ez alacsonyabb összeg, mint szerepel. A községek részére „„ . . . , ... „„„^.i az 1960. évi. A csökkenés előirányzott költségvetés ösz­ezer forint kiadas szerepeL oka az hogy szege Kisteieken meghaladja , a járási költségvetésben a kettő-, tíz községben pe- ! egyének és a családok éle­szereplő malmokat átad- dig az egymillió forintot. I tében azonban itt is, épp Szép kezdeményez ét A gazdasági előirányzat az összesített költségvetés 13,1 százaléka. Ez közel egymil­lió forinttal kevesebb, mint az 1960. évi költségvetésben szereplő összeg. Jövőre ugyanis a szövetkezeti moz­galom fejlődése kapcsán lé­nyegesen kevesebb pénzt kell költeni a községekben az apaállatok eltartására, mert e költségeket a tsí­községekben a legeltetési bi­zottságok átvételével a szö­vetkezetek viselik. Ezzel szemben lényegesen több pénzt for­dítanak állategészségügyi akciókra és a községgaz­dálkodási feladatokra. • A szociális és egészség­ü©d célokra fordítandó ösi­szeget mintegy 550 ezer fo­rinttal növelik az ideihez mérten. A többletköltséget a kisteleki 15 ágyas szülő­otthon, s a szülőotthoni ágyak 23-ra való emelésére, a deszki idénybölcsőde ál­landósítására költik. Jelen­leg a járásban hat község­ben működik állandó és há­romban idénybölcsőde. A kulturális előirányzata legmagasabb összeg a járási párttag, közöttük 7 az idős, belvárosi mozikba ls bejá­nyugdíjas ember. Ez a kis rogatnak a telepről, ez azon­kommunista kollektíva nem ^ fáradságos és csak ese­Közel ezer ember él itt, csinál világraszóló dolgokat, JI^^Lmu. a városhoz tartozva és még- de tántoríthatatlanul szol- ÍJdtóT a t£ "lső hé*d is a ^ város peremén. Az gálja a telepiek érdekét. több mint egy kilométerre, FCöTérdpkű kérdések Miért nem lehet jó minőségű burgonyát kapni ? Több olvasónk levélben és szóban is panaszolta, hogy burgonya ugyan minden üzletben van, de csak egyfajta, mégpedig ella burgonya, amely nem minden étel­hez jó4 Arra szeretnének tehát választ kapni, hogy miért nem lehet jelenleg az üzletekben jó minőségű gülbaba, vagy ró­zsaburgonyát kapni? Kérdésünkre Regő­czi István, a MÉK vezetője a következő Választ adta: — Nálunk Igen fontos étkezési cikk a burgonya. Éppen ezért örvendetes, hogy az évek során eljutottunk addig: mennyi­ségileg elegendő burgonyát juttathatunk a fogyasztóknak. A minőségről, sajnoö nem mondhatjuk el ugyanezt. Az ország­ban termelt burgonyának csak 15 száza­léka a jobb minőségű gül- és rózsafajta, a nagyobbik rész a gyengébb minőségű ella burgonyából terem. Éppen ezért a szak­emberek elhatározták, hogy az ez évi ter­mésből a gül- és rózsafajták jelentős ré­szét visszatartják vetőmag célra. Igy akar­ják megoldani és elkerülni az eddigi ál­datlan állapotot, hogy ne csak mennyisé­gileg legyen kielégítő a burgonyaellátás. Emellett azonban gondoltak a lakosság Igényeire is. Mi a megyében szeptember hónapban 30 vagon jó minőségű gül- és rózsaburgonyát hoztunk forgalomba, amit a lakosság tárolásra megvásárolt. Ezenkí­vül a közületeknek, intézményeknek szin­tén jelentős mennyiséget, 42 vagon jó minőségű burgonyát juttattunk. Most, no­vember hónapban csak ella burgonya van forgalomban az üzletekben, az említett okok miatt, meg azért is, mert a még meglévő körülbelül 20 vagon gül- és ró­zsaburgonyát a hidegebb időkre, decem­berre, januárra tartogatjuk, mert ezek a burgonyafajták jobban bírják a tárolást. Tehát, aki szeptemberben nem gondosko­dott vagy nem jutott hozzá Jó burgonyá­hoz, még reménykedhet, mert december­ben és januárban a lakosság részire hoz­zuk forgalomba az említett tirolóban levő 20 vagonnyi gül- és rózsaburgonyát. ,,Szeged város vegyésze" Emlékezés Csonka Ferancre, halála 20. évfordulóján ALAKJARA már nemem- gyűjteményét, s nemzedéke­iékszem, hiszen kisdiák vol- ket nevel a természettudo­tam, de az még elevenen él mányos gondolkodásra. Szá­bennem, hogy az egyik "mos tanítványa az ő hatása (érettségi találkozóval ösz- alatt választ természettu­szekötött) évzáró ünnepé- dományos, főként vegyész­lyen, valamikor a harmincas mérnöki pályát évek közepén, ő ls jelen volt 1884-ben megalapítja avá­i-skolánk tornatermében, rosi vegyvizsgáló állomást, s mely ilyen alkalmakkor tanári szolgálata mellett, díszteremmé alakult Ott ült majd nyugalomba vonulása az első sorban barátjával és után is, egészen 1921~ig a kollégájával, a vele csodála- város vegyészeként vezeti tosmód párhuzamos pályát ezt az Intézményt, amelyből befutó, szintén pátriárkái később a Mezőgazdasági korú vánky Józseffel együtt Vegykísérleti és Paprikakí­Majdnem egy évben szülét- sérleti Állomás lett (Szere­tek (Csonka Ferenc 1848- pét ma több intézmény is ban, Vánky 1849-ben), együtt ellátja: a Minőségvizsgáló jártak a szegedi főreálisko- Intézet, a Paprikafeldolgozó Iába, együtt végezték egye- Vállalat paprikaminősítő temi tanulmányaikat, s csak- osztálya és a Délalföldi Me­nem egyidőben kerültek zőgazdasági Kísérleti Intézet vissza tanárként régi iskolá- agrokémiai osztálya.) A Sze­jukhoz, hogy egész pedagó- gedi Híradó és a Szegedi gus-pályájukat ott töltsék. Napló hasábjain megjelent Együtt öregedtek meg, s ab- cikkeiben 1885 óta rendsze- < bah a sorrendben, ahogyan resen foglalkozott a város születtek, tértek meg 93 közgazdasági és közegészség­éves korukban (Csonka 1940- ügyi problémáival, tanulmá­ben, Vánky 1941-ben) az nyokat írt tápszerhamisítási anyaföld porába. Vánky Jó- és egyéb vegyvizsgálata kér­zjsefnek, a kiváló természet- désekről. Dolgozata jelent búvárnak, az állatvilág és meg a Szeged környéki bor­növénytan tanárának méltó fajták kémiai elemzéséről, emieket állított nagynevű A szegedi paprikáról sokáig tanítvanya, Balázs Béla Al- alapvető mű volt a Váradi modó ifjúság című önélet- Gézával közösen írott, né­rajzi regényében. De Cson- met nyelven is megjelent ka Ferenc neve még a sze- munkája (A szegedi papri­gedl dolgok ismerői, kedve- ka és a szegedi paprikake­lői előtt is elhalványodott reskedelem, 1905), melynek Pedig nemes alakja, csak- növénytani és kémiai része, nem két évtizedes tanári származik az ő tollából, működése, s még inkább a Följegyezték róla azt is, szegedi paprika-kultúra és a hogy 1892—94 között nép­közegészségügy terén kifej- szerű vegytani előadásokat tett úttörő munkássága mél- tartott vasárnaponként sze­tóvá teszi őt az utókor meg- gedi munltások számára. becsülésére. ELVÁLASZTHATATLAN SZEGED SZÜLÖTTE, a a szegedi mezőgazdasági főreáliskola diákja, majd a kultúra és közegészségügy budapesti műegyetem hall- történetétől Csonka FerenC gatója, a rövid ideig tanár- neve és munkássága. Méltó segédje. De 1873-ban régi arra, hogy tevékenységének iskolájához kap kinevezést, örökösei, munkájának foly­s nyugalomba vonulásáig, tatói emlékét ne csak az év­1911-ig itt működik. Vegv- fordulón elevenítsék föl. ha­tánt. természettant tanít, ,nem minden megalapozza az Iskola érté- lommal ébren tartsák. k<+ ásványtani és vegytani Hilrm Jénoi, Százhatvannégy vagon makói hagynia Kubának Korábban már hírt ad- lomésrő!. Ez a szerelvény tunk arról, hogy a Kubai 44 vagon vöröshagymát to­Köztársaság nagyobb meny- vábbít a messzi latin-ameri­nyiségű vöröshagymát és kai államba. A szállítások fokhagymát rendelt a Ma- még be sem fejeződtek, gyar Népköztársaságtól. A máris új tárgyalásokat foly­megrendelés teljesítéséhez tatnak a magyar külkeres­csakhamar hozzáláttak a kedelmi szervek a kubai szegedi MÉK Vállalat dol- megrendelőkkel, a előrelát­gozói s néhány héttel ké- hatólag újabb nagyobb sőbb száz vagon vöröshagy- mennyiségű hagymaszélll mát és. 20 vagon foghagy- tásról szóló szerződéseket is mát indítottak útba Ham- aláírnak majd. A tengeren­burgba, ahol a vonatszerel- túli új piac nagymértékben vényekről hajókba rakták a növeli tovább a makói hagy­makói földek világhírű ter- ma nemzetközi hírnevét, te­mését. kintólyét, s új, nagy terme­A Kubfiba hagymát szál- lés! lehetőségeket biztosít a lító utolsó tehervonat is ki- hagymatermesztő körzet sző­gördül ma a makói vasútál- vetkezetei számára. Sajtókiállítás Brüsszelben Európa legelső újságjá- lent Times, amely első olda­nak, az 1618—22 között meg- Ián nagybetűkkel közli a jelent De Nieuwe Tydingen- Waterlooi győzelmet. Kiállí­nek mintegy 30 példánya tották a világ legkisebb új­látható a Brüsszelben most ságját is, a Rómában 1779­megnyílt igen érdekes saj- ben megjelent Diario Ordl­tókiállítéson, amelyen be- nario-t, amelynek mérete mutatják a XVII. század 9x8 cm, s természetesen a elejétől 1860-ig terjedő kor- világ legnagyobb újságját is, szak jellegzetes sajtólermé- az 1841. évi Boston Nationt, keit Igy például látható az amelynek mérete 1,65x1,20 1815. június 22-én megje- méter. Három meg/e bábjátszóinak konferenciája Szegeden A Népművelési Intézet, a A konferencia a műked­városi tanára népművelési velő bábjátszás jelenlegi csoportja és a Szegedi Báb- helyzetét é6 föladatait vitatja színház közös rendezéséljen majd meg. Ezen belül a Saa­november 19—20-án kétna- gedi Bábszínház együttese pos bábjátszó-konferenciát bemutatja a konferencia, tartanak Szegeden három „ , .. .. megye: Csongrád, Békés és résztvevőinek legjobb pro­Bács megye bábjátszó-cso- öukcióját, az "Argyilus ki­utolsó házai pedig három kilométerre állnak. Ezt az utat a rókusi villamosvégül­Idén először valósult meg lomástól gyalog kell meg­a telepi iskola életében a tenniök, mert még autóbusa napközi, ami a dolgozó szü- »em jár a telepre. A mun­lók szempontjából jelentós. Mf^v, « idds ^tertót és ..... .. . a középiskolába Járó diákok Az iskola igazgatójavai, a napon!£nt hoaszúJ utat ^ tőbW pedagógussal és a ke- nek meg és jogos kérésük, rületi tanáccsal együtt élet- hogy közlekedjék autóbusz rehívásáért maga a párt- • ^lepi boltig. Az llletéke­szervezet is sflcrasrám Az Sek 1*(Welmébe ajánljuk ezt. szervezet ts síkraszállt. Az ha egy ^ van ri> akkor eredmény nem ls maradit el inkább előbb, mint utóbb és jól teljesíti feladatát a biztosítsanak autóbuszt ate­napközi, a szülők örömére, lepleknek, mert ez indokol­Támsadalmi munkával be- tan éget6 ^ruáguk. kötőüt épült a boltig, mert Jobban... igen nagy szükség volt erre. Már régebben s A kommunisták, valamint a vezet ls arra törekedett. népfrontcsoport tagjai azt hogy a művelődés és a szó­mondták a telepieknek: fog- rakozás egyik eszköze, a junk össze és akkor lesz út kik«?Uön * tótepre, ne « teifio M.MW.,,4,. kelljen érte nagy utat meg­a boltig. Megértették ezt, ^^ Általában hetenként meg is épült az út, de úgy, tartanak filmvetítést az Is­hogy a kommunisták, a nép- kólában és ez is hasznos, jó front csoport tagjai . és a dolog. kisütök te rtotá/vrt-iir Most- amlkor a tél, kiszisták ís ott dolgoztak, különösen kedvező alkalom amikor Idejük engedte. kínálkozik arra, hogy kü­Aztán mos tanéban eaép lönféle politikai éa tudomá­tkeademényeaés bontakozott nyos előadásokat tartsanak ki. Az iskola szakköreinek, fL.T^f Yu* „ , ' rének megfelelően. Adódnak az úttörőknek kulőn úttörő- 0ivan hazai ^ nemzetközi házat akarnak építeni az kérdések a telepen is, ame­üzemek támogatásával, me- b ekről érdemes is és hasz­gint csak társadalmi mun- - !s , , ... cseret folytatni. A partszer­kdval. Nyilvánvaló, hogy ez vezet tett már etonányban is találkozott a telepi kom- kezdeményező lépéseket, az munlsták véleményével és eddigieknél azonban sokkal messzemenő támogatásával. jobban kell hasznosítaniok a re irilnArMflr i" 0 lehetösé0eket- Ez a pártszer­De kikérték ehhez Is a te- vezet politlkai tevekenysé­lepi lakosság véleményét A gének erősödését is jelen­válasz az volt, hogy helyes tóné. éa társadalmi munkával Osztozás az örömben meg is csinálják. éj gondban Miért probléma egy pohár sörf A pártszervező helyisége és maga a berendezés tú­lontúl egyszerű. A kicsi he­A párttaggyűlésen foglal- lyiség nem alkalmas arra, kőztek azzal is, hogy a te- hogy ott igazán otthonosan lepne vezető út elhanyagolt, érezzék magukat az emnbe­' 1 -YJYx rek- Ezért született meg az lo lenne k.javítanl. Esős, sá- a gondolati hogy a 4onfmu. nos időben nehéz rajta a nisták társadalmi munkájá­kőzlekedés. Kőzúzalék és Val pártházat kellene épí­úthenffez- kellene — állapi- tenl- A pártházban klubot tották meg —, és akkor 14 kialakíthatnának, ahol nyélbe üthetnék a dolgot A megfelelő környezetben, ott­teleol tanácstagok is szóvá honosán beszélgethetnének, tették ezt a kerületi tanács- kellemesen tölthetnék el az nál. amely mint eddig, most id5t a kommunisták és a is segít amhjt erre lehető- Pértonkívüliek. Az elgondo­ség kínálkozik. Idsből valóság lesz! A tele­Aruval ját ellátott önki- ^ jhunkásmozgalmi vete­szolgáló vegyesboltja van a rónak, a városi párt-végre­portjainak részvételével. A rályü*-t. A kétnapos értekezletre eljön- nácskozáson . összesen nek más megyék és városok lehető alka- ; népművelési tanácsadóinak a bábjátszással munkatársai » kétnapos te­41 bábjátsaássa! foglalkózó toglalkozó szakember* lat vendégül Sze­ged városa. telepnek. Itt palackozott házbizottság tagjai tárna­bort é* eléggé ritkán üve- dab™ nmnkájaval is már ges sort is lehet vásárolni, ^ezdodött a pártház épí­A bolt azonban vasárnapon- f8®" 3 KZ*moean do!goznak ként zárva van fe így ha l^^niunteták szabad ide­egy fröccsöt, vagy pohár 1 sört akarnak inni a tele- Azt mondták a telepiek, piék, akkor egészein az Iza- hogy náluk Igencsak min­bella-hídig kell elmenniök, denki ismeri egymást, hí­mért ott találnak italból- szen sokan emberré ls ott töt. Ezt a problémát is meg cseperedtek fel. Jó volt azt kellene oldani, s előbb-utóbb 13 hallani, hogy a kommu­szükséges lenne egy kisven- niaták gondja fe örömé egy déglőt, vagy italmérést nyit- 62 itteni emberek gondjá­ul a telepen. Volt erről már val, örömével. Terméaaetes korábban is szó, de a ven- t% hiszen ugyanolyan az déglátóipar húzódozott et- életük. Annyival »mások* a tői, mondván, hogy "nem kommunisták, hogy többet lenne élég kifizetődő*. Ez fáradoznak az emberek ér­elvetendő. elfogadhatatlan Öekében. miitt sr. ötlet eUemár*. mert nem a tae Morv»» sa*#w

Next

/
Thumbnails
Contents