Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

Sfcerda, Wo. november 16. 2 Korunkban minden lehetőség adva van az emberiség igazi virágzásához — állapította meg az UNESCO értekezletéhez küldött üdvözlő üzenetében N. Sz. Hruscsov Az UNESCO párizsi értekezletének keddi ülésén Sz. G. Lapin, a sasovjet küldöttség vezetője felolvasta N. Sz. Hruscsov üdvözlő üzenetét. Az önök konferenciája — mondja az üzénet — olyan időpontban ült össze, amikor az emberiség gyors ütemben tér át a társadalmi berendezkedés új for­máira. Korunkban minden lehetőség adva van az emberiség igazi virágzásához, az anyagi és kulturális javak bősé­gének megteremtéséhez. A világot azonban — hangoztatja Hruscsov üzenete — még mindig a há­ború veszélye fenyegeti, miközben kü­lönböző kontinenseken százmilliók szen­vednek éhínségtől, betegségektől, nyo­mortól és tudatlanságtól. Az imperialisták szította fegyverke­zési hajsza óriási anyagi és szellemi erőket von el az emberiségtől és olyan katasztrófa felé sodorja a vilá­got, amely borzalmas áldozatok veszé­lyével, a világcivilizáció megsemmisülé­sévai fenyeget Az UNESCO —hangsúlyozza a szovjet kormányfő üzenete — jelentős mértékben hozzájárulhat a háborúktól és fegyve­rektől mentes világ, az elnyomott és leigázott népektói mentes világ megte­remtésének nemes ügyéhez. Csak a tartós békében lehetséges gyümölcsöző együttműködés a világ tudósai, kulturális és közoktatási dolgozói között, lehetséges olyan együttműködés, amely­nek célja az emberiség előtt álló sok fontos probléma megoldása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kultúra dolgozói nem lehetnek semlegesek a békéért folyó szent harcban, mint ahogy nem lehetnek közömbösek az elnyomott népek Igazságos, nemzeti felszabadító hbrcával szemben sem. Nyikita Hruscsov üzenete végén kife­jezte reményét, hogy az UNESCO mos­tani értekezlete olyan döntéseket hoz, amelyek megfelelően segítik a béke és a haladás nagy ügyét; A szovjet nép nagy gazdasági győzelmeit tükrözi a rubel új árfolyama A Pravda keddi száma és a hétéves terv pedig to- Az a tény — mutat rá közli V. Gaxbuzovnak, a vábbl árcsökkentést irányoz befejezésül Garbuzov —, Szovjetunió pénzügyminisz- elő. hogy a rubel aranyértéke terének cikkét a január el- A szovjet rubel az egyet- magasabb lesz a dollárénál, sejétől bevezetésre kerülő len valuta a világon — ír­szovjet valutareformról "és ja ezután cikkében a szov­az átszámítási árfolyam jet pénzügyminiszter — megváltoztatásáról. A pénz- amelynek arany tartalma nö­úgyminiszter cikkében alá-t vekedett a korábbi korszak­húzza, hogy a dolláron kí- hoz képest, amikor a bank­vili — amely a tegnapi la- jegyeket- szabadon átváltot punkban közölt összegtől el- ták aranyra, térően nem 9, hanem 90 ko­A rubel új aranytari alma zetése hozzájárul a rubel 27,5 százalékkal magasabb, nemzetközi tekintélyének to­szánt a191donbárn vábbi fedéséhez - írja kc most 59,1 százaléka az végül a szovjet pénztigymi­1913. évinek. - niszter. önmagában Is kifejezi a szovjet nép nagy gazda­sági győzelmeit. A rubel aranyértékének megváltoztatása, a reális vásárlóérték alapján álló új átváltási árfolyamok beve­Választások Dániában Kedden általános válasz­tásokat tartottak Dániában. 179 képviselői mandátum sorsáról döntenek. Legutol­jára 1957. május 14-én válasz­tottak Dániában. A főbb pár­tok képviselőinek száma a következőképpen alakult: Szociáldemokraták 70, Agrár­párt 45, Konzervatív Párt 30, Radikális 14, Kommunista Párt 6. A koalíciós kormány akkor 9 szociáldemokrata, 4 radikális és 3 liberális mi­niszterből alakult meg. Az új választási eredmé­nyeket — amelyeket a je­lenleg! koalíciós pártok a korábbiakhoz hasonlóknak hisznek — még e héten köz­zéteszik. pekkel lesz azonos értékű, a fontsterling új árfolya­ma 2.52 rubel, a francia franké pedig 0,18 rubel lesz. Cikke további részében a szovjet pénzügyminiszter megállapítja, hogy a rubel árfolyamának nö­velése a Szovjetuniónak a kapitalizmussal szemben Az angol sajtó a rubel A Daily Express a szovjet folytatott békés versenge- aranytartalmának és nemzet- kormány intézkedését össze­sénél nagy sikerét ttikro/.i. közi valuta árfolyamának új függésbe hozza a dollár hely­Amíg mutat rá cikkében megállapítására vonatkozó cetének megrendülésével, s C.arbuzov — a kapllaliz- intézkedést reálisnak minő- az arany árának emelkedé­|musban elkerülhetetlen az s(tl Egyöntetű vélemény, sével. , hogy ez jelentősen előmozdít­a Szovjetunió kül " Reália a rubel új árfolyama — állapítja meg az angol sajtó A dél-vietnami diktátor újabb mesterkedései Szaigonból, Dél-Vietnam fővárosából érkezett jelen­tések közlik, hogy Ngo Dinh Diem, a dél-vietnami diktá­tor kedden találkozott azok­kal az ejtőernyősökkel, akik a múlt héten fellázadtak ön­kényuralma ellen. A dél-viet­nami diktátor, aki megtorló rendszabályokat foganatosít a demokratikus elemek el­len, most barátkozik tegnapi ellenfeleivel, hogy megsze­rezze támogatásukat. A be­szélgetés végén — a jelenté­sek szerint — Ngo Dinh Di­em majdnem hogy összecsó­kolózott a volt ejtőernyős lá­zadókkal. Az AFP francia hírügy­nökség tudósítójának jelen­tése szerint kedden »tiszto­gatási bizottságot* alakítot­tak, amely hivatott felkutat­ni amég eddig le nem tar­tóztatott zendülő elemeket és a velük együttérzőket infláció (az Egyesült Álla­mokban például 1950 és ja ^ ,-J 1959 között 21 százalékknl , ,, , , „ . emelkedtek a kiskercskedel- kereskedelmenek további fej­mi árak, Angliában pedig lődését. még enné] is nagyobb A Daily Mail pénzügyi arányban), addig szakértője hangoztatja, hogy a Szovjetunióban az cmli­Ujabb amerikai kémet tartóztattak le Lengyelországban A lengyel külügyminiszté­rium biztonsági szervei kém­kedés vádjával letartóztatták Stanislav Pawliakot, aki a le­tartóztatás pillanatáig ada­tokat gyűjtött és adott át Német Szövetségi Köztársa­ságban működő amerikai hír­szerző szerveknek Lengyelor­szág védejmi objektumairól. Változások a legfelsőbb török vezetésben . 1961-ben választásokat tartanak löröhországban Gürsel tábornok, török ál- problémát sem leheteti meg­lamiö vasárnap az istanbuli oldani, és a viták gyakran rádión keresztül bejelentette, szócsatákká fajultak.* hogy feloszlatta a 37 tagú Istanbulban az a hír járja, Nemzeti Egységbizottságot — hogy a Nemzeti Egységbi­amely a májusi törökorszá- zottság 14 elbocsátott tagja gi forradalom óta a legfel- Gürsel-ellenes államcsínyt sőbb állami irányító szerv s tervezett s különösen Tütkes helyette szükebbkörü, 23 ezredes, a bizottság egyik tagból álló új bizottságot ne- vojt tagja volt szélsőséges Vezett nacionalista. Ez'a tisztogatás ^'JSS^SSToíSSl - FFVÁROSTAN tábornok rámutatott: nem a demokráciához hü ele­indítanak eljárást a Nemzeti mek győzelmét jelenti*. Egységbizottság 14 volt tagja Gürsel tábornok újabb ellen s le sem tartóztatják nyilatkozatában egyébként fea­őícef. Rendkívül fontos volt tonai diktatúra megteremté­e lépés a Nemzeti Egységbi- sére irányuló törekvéssel vá­zottságban mutatkozó nézet- dolta az elbocsátott 14 tisz­eltérések megszüntetése cél- tet. Rámutatott, hogy egy jából — mondotta Gürsel. — ilyen diktatúra végzetesen A bizottságban oly sok vé- meggyengítette volna Tö­leménykülönbséo támadt, rökország belső és nemzet­hogy emiatt már egyetlen közi helyzetét. Nyugat-Berlin számára létfontosságú az NDK-val folytatandó kereskedelem A -berlini kereskedelmet másfélmillió tomna árut szál­pártfogoló bizottság* kezde- lftottak az NDK vasütvona­ményezésére több száz nyu- isin, víziutal és országutain gat-berlini üzletember és Nyugat-Németországba lé­gyáriparos jött össze a Ha- giüton pedig alig 200fl'tonna senheide-i Schulthess-díszte- írut továbbítottak a bonni remben, hogy megvitassa, államba. Más országokba helyes volt-e, hogy a szená- Nyugat-Berlin 176 000 tonna tus engedett a bonni kor- árut exportált az lmportáru many nyomásénak és decem- peAi meghaladta ^ 1>094 ber31-i hatállyal felmondta mi„fó a Nemet Demokratikus Koz- _ társasággal kötött árucsere- „KtVöve^Srsa' forgalmi megallapodast. ságban és Nyugat-Berlinben Wachsen, a bizottság nyu- több ezerre rúg azoknak ® gat-berlini elnöke adatokkal cégeknek a szátha, amelyek bizonyította: a szenátus lé- részére a belnémet-kereske­pése komolyan veszélyezteti delem keretében folyó áru­Nyugat-Berlin gazdasági éle- beszerzés, illetve szállítás tét. A megállapodás lehető- létfontosságú, vé tette — mondotta —, A többi felszólaló hasonló hogy a múlt évben az NDK értelemben követelte, a sae­vasútvonalaln, víziútjain és nátus azonnal kezdeményez­országutain kereken 8 millió zen tárgyalásokat a Német tonna árut szállíthattak be, Demokratikus Köztársaság­omig légiúttm mindössze gal, mert a kereskedelmi vagy 1000 tonna áru érkezett kapcsolatok megszüntetése Nyugat-Berlinbe. Az említett elsősorban Nyugat-Berlinnek időszakban 'Nyugat-Berlinből jelentene hátrányt. tett Idő alatt a kis-és nagy­ít szovjet valuta rendelkezik kereskedelmi árak 25 seá- a világ egVik legnagyobb zalékkai csökkentek aranyfedezetével Kompromisszumos határozat a portugál és spanyol gyarmatokról Az ENSZ gyámság! bt- elé a közigazgatása alatt álló! -/otlsága egy hónapig tár- területekről, gyalta Spanyolország és Por- Ghana, Guinea, Mali, Ni-' tugália jelentését a két or- géria küldöttsége eredetilég szág önkormányzattal nem radikálisabb határozati ja-. rendelkező tengerentúli te- vaslatot terjesztett elő. E Kilétéiről. A bizottság végül javaslat, amélyhez később: azt a kompromisszumos ha- India, Ceylon és Jugoszlávia tározati javaslatot fogadta küldöttsége is csatlakozott, el, amelyet 12 ázsiai és afri- elítélte a spanyol és portu­kai ország — Afganisztán, gál gyarmati hatóságok Burma, Ceylon, Ghana, Gui- rendőri megtorló intézkedé­nea, India, Nepál, Nigéria, seit és felszólította a spanyol Irak, Libéria, Líbia és Sae- és portugál kormányt, bo­negál — nyújtott be. csásiía szabadon azokat a A határozat hangsúlyozza személyeket, akiket a füg­ugyan, hogy a gyarmati né- getlenségi harcban j való rész­nek jogoaan törekszenek füg- Vételük miatt börtőnöztek be. getlenségre, végeredményben a gyarmatosító nagyhatal­arra szorítkozik, hogy felké- mak — Anglia, Franciaor­ri a portugál kormányt, tá- szág és szövetségesük, az jékoztassa az ENSZ titkár- Egyesült Államok — élesen ságát a portugál közigazga- ellenezték a javaslatot és tás alatt illó területek hely- nyomásukra az említett kül­zet.éről. E területek: a Zöld- döttségek visszavonták in­foki-szigetek, Port.ugál-Gui- dítványukat nea, San Thomé és Principe, Az ukrán küldöttség több Angola, Mozambiquc, Goa, lényegbevágó módosítást ter­Maeao, Tlmor és mások. jesztett be. de ezeket eluta­A határozat ugyanakkor silották. Ezért a szocialista elfogadta a spanyol megbí- országok küldöttségei tar­SER hite atS^koí: 4 ­mány hajlandó jelentést ter. mos javaslat megs-avazasa­rfeáKenl xz ENSZ titkársága tál Algéria hatesztendős függetlenségi harca — a cél előtt Már negyedik éve foly- dő algériai felkelők helyze- ország viszonyában jelenleg álljanak azonban a dolgok, ak harcok az algériai fel- tét. Valószínűleg e tény fel- van. Állítólag Ely tábornok, a közép, és nyugat-afrikai .11,. _ a.- oicrórtoi t-er- n^érUnri innnie és Messm.er 12 volt gyarmat fuggetiense­zonnyal ezért is közölt M AFP hírügynökség ezen ál­lítólagos tervekből részlete­ket, hogy a francia államfő -nagylelkűségéről* Időben tájékoztaason. Bármiként ls dolgok, . ® . . / - - . < < 1 /• LnoáM Ars An/ttA I Ciné. tak ••••••iPlMHaBMlH kelők és a francia csapatok ismerése és az algériai kér- vezérkari főnök és Messmer között, 1958-ban, amikor de dés közelgő ENSZ előtti vi- hadügyminiszter jelenlegi, Qének megadasa után sem­Gaulle hatalomrajutása után tája késztette a francia kor- algériai körútja is ezzel az mivel sem lehet »megma­felcsillant a remény, hogy a mányt arra, hogy -elhírész­tábornok képes lesz megte- telje* (az AFP francia hfr­remteni Algériában a békét ügynökség hivatalos forrá­és biztosítani az algériai nép sokra hivatkozva adott hirt önrendelkezési jogát. 1959 erről) de Gaulle állítólagos őszén a francia köztársasá- elhatározását, azt. hogy a gi elnök közzé Ls tette erre tábornok kész egyoldalú tűz­vonatkozó tervezetét. Aho- szünetet elrendelni az algé­gyan múltak azonban a na- riai kérdés ENSZ-vitája pok, úgy halványodott an- után. Ezt. a lépést — ame­vak a lehetősége, hogy de lyet lehetővé tenne az, hogy Gaulle terve alapján béke az F7.N. az algériai felszaba­és megegyezés lesz Algéria- ditó mozgalom (mint Párizs­hon. Ez a kép alakult ki ban állítják) a maga részé­rrvár ez év júniusának vé- ről is tartózkodnék a kato­gén, amikor a franciaorszá- nai akcióktól — egy, január­gi Melun-ban lefolyt fegy- ban megtartandó algériai verszüneti tárgyalások ered- népszavazás és ennek ered­ménytelenül végződtek. Ok: menyeként megalakuló algé­a franciák fettétel nélküli riai főbiztosság létrehozása fegyverletételhez ragaszkod- követné. Ez a főbiztosság, tak abból kiindulva, hogy amely később a francia kor­hatszázezer főnyi, Algériá- mány keretében tnűködő al­bán lévő hadseregük előbb- gérlai minisztériummá ala­vtóbb úgyis győzelmet arat. kulna át, algériai személy vezetése alatt állna és elő­tt tényleges katonai hely- készítené az -önrendelkezési zet azonban nem bíztat jog megszervezését és a jö~ ilyen valószínűséggel, sőt az vendő Alsériai Köztársaság ideiglenes algériai kormány státuszát. Ha ez megtörtén­jelenlegi katonai helyzete ne — mohdják Párizsban —, még több évi eredményes akkor (ahogyan de Gaulle ellenállást tesz lehetővé. Az ezt november 4-i beszédében "egyoldalú fegyvernyugvás- gyarázni*. miért tilos az ön­! ideiglenes algériai kormány- körvonalazta) a gazdasági, salM van összefüggésben. rendelkezés a csaknem fis­nak a Szovjetunió és a Ki- technikai, oktatási és hon- Nem tudni, hogy a fen- milliós, kulturális és gazda­:nai Népköztársaság által tör- védelmi tárcák közösek len- tiekből mennyi az igazsag. sági vonatkozásban minden­Itént elismerése, továbbá az nének Franciaországgal úgy. De Gaulle azonban már el- képpen az említett 12 volt •arab országok új támogatá- ahogyan ez például a iVtal- érkezett a tizenkettedik óra gyarmattal izemben össze­|sa megerősítette az önren- gas Köztársaság — a volt utolsó másodperceihez és — hasonlíthatatlanul fejlétteb*) 'delkezési jog eléréséért küz- Madagaszkár —• és Francia- cselekednie kell. MindeA bi- algériai nép számára? M Í ' I '' l'x N _ » 5—m Algéria — amely 1830 éta gyarmata, illetve „tengeren túli folytatása" Franciaországnak — 229 ezer négyzetkilométer kttei­jedésa. vagyis két es félszer akkora, mint hazánk. I akoinnk száma közel tízmillió. A pontozott vonalak a megyei, közigaz­gatási határokat jelzik.

Next

/
Thumbnails
Contents