Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

3 Kedd, 1960. november 15. A tanácsi ipar legfontosabb feladata a termelőkapacitás jó kihasználása, a termelékenység és a gazdaságosság növelése A helyiipari vállalatok vesetőinek tanácskozásáról Hétfőn délelőtt a városi seprűgyárban, a bútor-, hang- könyvelőknek. Jelenleg Szetanács nagytermében érte- szer- és dekorációs vállalat- geden csak négy helyiipari kezleten gyűltek össze a nál, az Anna szikvízüzem vállalatnál van munkaügyi helyi és szolgáltatóipari vál- bambi-részlegénél nagyon is előadó. Ezek közül sem renlalatok igazgatói, műszaki szembetűnőek az időveszte- delkeznek néhányan a norvezetői, a munkaügyekkel ségek okai, mégsem tettek mák kialakításához szükséges foglalkozó dolgozók és az semmit azok megszüntetésé- szakmai ismeretekkel. Ezért üzemi szakszervezeti bizottságok titkárai. A tanácskozáson megjelent és felszólalt C s a k m a g György, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága osztályvezetője, Ladányi Benedek, a városi tanács vb. elnökhelyettese és Hoffmann Márton, az SZMT titkára is. Péter Lajosné, a HVDSZ megyei titkárának megért a vállalatok vezetői. mielőbb tanfolyamot kell * i szervezni, hogy biztosítsák A teljesitmenyalapok meg- továbbképzésüket határozásánál általában nem vették figyelembe a vállalatok vezetői a műszaki változásokat. A prémiumfeltételek, feladatok meghatározásánál gondosabban járnak el, mint a korábbi években, de még ma is előfordul egynéhány Nem járnak el kellő gond- helyen, hogy dal a normák megállapításáéban prémiumfeladatokat állapítanak meg, amelyek teljesítése egyébként munkaköri kötelesség. Az ipari osztály vezetőjénái és ezért ezek igen lazák. S A Fémfeldolgozó Vállalatnál nyitó szavai után Z o m b o- még a mai napig sem tartotr i János, a városi tanács tak normafelülvizsgálatot ipari osztályának vezetője 1957 óta, pedig több új, moertékelte a helyi és szolgál- dern géppel gazdagodott az tatóipari vállalatok munka- üzem gépparkja. A vállala- nek beszámolója és a hozját, a Magyar Szocialista tok vezetői energiájuk jó ré- zászólások részletesen eleMunkáspárt Politikai Bi- szét az átlagbérek betartásá- mezték a meglévő fogyatézottsága szeptember 13-i ra fordítják és ugyanakkor kosságok okait és sokoldalúhatározatának tükrében. elhanyagolják a normaidők an jelölték meg a vállalatok A tanácskozás résztvevői elemzését. A fogyatékosságok vezetőire, társadalmi szermegállapították, hogy az el- a többi között abból is ered- vekre háruló feladatokat, múlt három év' során a sze- nek, hogy Hangsúlyozták a tanácskozás gedi tanácsi vállalatok ko- . vállalatok többsécénél pesztvevói hogy a politikai molv eredményeket értek el vállalatok lonnsegenel bizottság határozatából adódó moly eredmenyeket ertek el megszüntettek a munka- feIadatokat, a termelékenyugy, munkaköröket ido- ^ élését nem egyszerűelemzőket nem alkalmaz- en csak a normák szigorítá_ nak es idoelemzest nem is hanem a kapacitás vegeznek. jobb kihasználásával, a tech(jjf Ezt a feladatkört odaadták a nológiai, az üzemszervezés s terveseknek, bérelszámolók- a bérformák javításával kell nak, jobbik esetben a fő- elérni. a termelés, a termelékenység és a gazdaságosság növelésében. Várhatóan mintegy 10 százalékkal teljesítik túl hároméves tervüket cember 31-ig. Jelentősen növekedett az elmúlt három év alatt a szegedi seprűgyár, ecsetgyár, a nyomda és a fonalfeldolgozó vállalat termelése. Ugyanezeknél a vállalatoknál lényegesen emelkedett a munka termelékenysége is. A tanácsi vállalatok városi sziqten előreláthatóan mintegy 8—9 százalékkal teljesítik túl a termelékenységi tervet. Ennek ellenére az eredményekkel korántsem lehetünk elégedettek. A termelés növekedésének fele ugyanis még mindig a létszám emelkedéséből ered és nem nagyobb részben a termelékenységből. Még mindig sok helyen tapasztalható pazarlás. A tervek sem készülnek kellő gonddal. A jelenlegi túlteljesítés némiképpen abból is ered, hogy alacsonyan. terveztek vállalataink. A seprűgyár például háromnegyedévi tervét több mint 4 ós fél millió forinttal túlteljesítette, annak ellenére, hogy az év folyamán már 6 millióval módosították, növelték azt. Hasonlóan jelentős tartalékokkal rendelkezett az év folyamán az ecsetgyár, a fonalfeldolgozó vállalat, a magfeldolgozó- és vegyészeti vállalat és több más üzem, s ezeket a tervezésnél nem vették figyelembe. Több vállalatnál szembetűnő a létszámtervezés lazasága is. Tapasztalatok igazolják, hogy a létszámtervet nem a tényleges gyártási időszükséglet, illetve a normák alapján készítik. Igen sok vállalatnál nem használják ki kellően a meglévő gépek kapacitását. Nem végeznek kapacitásszámitásokat, nem rendelkeznek gépterhelési kimutatással, amelynek elkészítésére a városi tanács ipari osztálya már az év elején felhívta a vállalatvezetők figyelmét. Általában készítenek üzemeinkben technológiai utasításokat, de tőbb helyen nem tartják be ezeket. Sőt az is előfordult, hogy a gyártástechnológiai utasítást nem adták oda a művezetőknek, ezért azok irányító munkája nem lehetett tökéletes. Az időveszteségek okait szinte egyetlen helyiipari vállalatnál sem tanulmányozzák, nem is tettek intézkedéseket ezek okainak megismerésére. A veszteségforrások jórészben az anyagellátás, a hiányos munkaszervezés, s a kihasználatlan munkaidő. A Indokolatlan kesergések w ások a mai keserűsé- vőben. Ráadásul nem a vedélyességig fajuló gek, mint a régiek, földszintre szól a kiutalá- detlenkedést Hiszen Alig húsz esztendőt suk, hanem a második emekell csak visszatekinteni az letre. időbe, amikor az éhbetegség, _ Tgye önöknek vagy a kisgyermekhalál volt IJ8tűnikj tiszteit olvakepes könnyet fakasztani. sól_ hogy ez vaia. Gyakoribb volt hogy a szen- h más természetű pa_ vedes csupán halk sóhajok- mint mondjuk Móricz ban, fásult panaszokban ju- Zsigmond kubikosáé aki tott kifejezésre, mivelhogy a lc mezítelen gyerkének ™any birodalmát, mert tiszszinte elviselhetetlen k.rnv ész nem t^dott enni taban volt vele, hogy kat sem lehetett mar jaj- adni? Jój • rendben van, a szókkal győzni Életünk je- munkásosztály azért vette lenlegi allapotaban pedig- kézbe a hatalmat, hogy is ugy elégeaz volna talán az ok a kifogásra; ha tanintézeteinkben nem törődnének a gyermekek előmenetelével. A felszabadulás előtti rendszer valóban nem nagyon törte magát azon, hogy a dolgozók fiai meghódítsák a tudoGorkij szavaival — a burzsoázia szépséges életének a buta ember elengedhetetlen „a megnövelje az igényeket és ^tele. Ma a párt rá a korelűzte a néphatalom uralomra jutása — meglepően könnyen buggyan elő a kesergés komoly egzisztenciájú emberek szájából is. Olykor minden ok nélkül. Egy fiatalasszony, aki e sorok írásakor még a Hajnóczy utcában lakott, vigasztalhatatlan bánatával fordult szomszédjához. A szeméből valósággal patakzottak a könnyek. Nehogy azt higgye azonban valaki, hogy elvesztette például a család élelmezésére szükséges pénzt, s emiatt zokogott. Szó sincs róla. Nincsenek anyagi természetű problémái. Az váltotta ki belőle a szerencsétlenség érzését, hogy az Oskola utcában kaptak kétszoba összkomfortos, több mint 200 ezer forint értékű új lakást és — micsoda igazságtalanság!? — nem a kék házban, ahol már korábban kinézte magának, hanem a mellette lészilárd alapokra helyezze . , . , - társadalom boldogulását. De tisztánlátó embereket kivan , noimlm rr 11111 norri'/onolfnem lehet rövid masfel evmány művelt, tájékozott; Újabb állami segítség a sertéshizlaló szövetkezeti és egyéni gazdáknak Kormányunk az aszályos esztendő miatt bekövetkezett szűkös takarmánytermesztési eredmények miatt az egyéni, a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok takarmányhiányainak pótlására a közelmúltban nagy jelentőségű határozatot hozott. A határozat értelmében minden egyéni gazda, minden termelőszövetkezet és minden háztáji gazdasággal rendelkező szövetkezeti tag, aki sertéshizlalási szerződést köt az állammal, egy-egy leszerződött sertés után 250 kilogramm száraz, morzsolt kukoricát kap az államtól mázsánként 215 forintos áron. A Csongrád megyei Allatforgalmi Vállalat az új kormányhatározat értelmében már megkezdte az 1961-re szóló új sertéshizlalási szerződések megkötését. Pusztamérgesen és Öttömösön már az első napokban 15—15 egyéni gazda kötött sertéshizlalási szerződést. Hasonló a helyzet Üllésen és Forráskúton is, ahol a hír első hallatára szintén sok egyénileg dolgozó gazda írta alá a szerződést sertéshizlalásra a megyei Állatforgalmi Vállalattal. Az elsők között Gyuris Lajos, Ádám János és Kormos Pál egyéni gazdák voltak. Az új sertéshizlalási lehetőségek láttán az algyői Uj Élet Tsz 400 darab süldőt állított hizlaldába. Az ásotthalmi Szabadságharcos Tsk száz "hízni való sertésre köt Szerződést. A szerződő gazdák — mint a Csongrád megyei Allatforgalmi Vállalat szegedi kirendeltségének vezetője elmondotta — hamarosan megkapják a leszerződött sertések után járó kukoricautalványokat, melyeket a terményforgalmi vállalat legközelebb eső kirendeltségénél válthatnak be kukoricára. A gazdák hízottsertéseikért a kukoricajuttatástól függetlenül az eddig is érvényben levő hízottserlésárakat kapják. Ha azonban a kedvezményes kukoricajuttatást is felszámolnánk, akkor ez a hízottsertések minden kilogrammja után mintegy 4 forint állami kedvezményt jelent a dolgozó parasztok számára. Ez a nagy jelentőségű kormányhatározat a sertéshizlalásban teljességgel kizárja az aszály okozta hátrányos feltételeket. Most az a fontos, egyéni gazdák, termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok is tömegesen éljenek az új lehetőséggel. Óriásdaru a kikötőben A MAHART győri kikötőjének érdekessége az a háromtonnás daru, amelyet nemrégiben állitottak üzembe. A Ganz Darugyár új készítményét uszályok ki- és berakására használják Hol született Petőfi ? A múlt század második felében lángolt fel először a vita: hol született Petőfi? Eddig összesen négy ízben tartották meg az úgynevezett szülőhely-pert, először 1857-ben, majd 1864-ben, 1867-ben és 1872-ben "csatáztak* Kiskőrös és Kiskunfélegyháza hívei, akik a széles nyilvánosság előtt vonultatták fel érveiket. A perek azonban egyetlen alkalommal sem tudták lezárni a vitát. Kiskőrös és Félegyháza vitája az elmúlt két-három évben ismét feléledt. Mezőssy Károly, a kiskunságiak Petőfi-kutatója a Magyar Tudományos Akadémia lapjában, az Irodalomtörténeti Közleményekben írt cikket, majd válaszok és ellenválaszok után az Irodalomtörténet című folyóiratban és a Magyar Nemzetben is folytatódott a véleménycsere. A Magyar Tudományos Akadémia Petőfi munkacsoportja most elhatározta, hogy december I-én, a XX. században először, ismét megtartják a szülőhely-pert, s ezen tudományos fórumon a vitában kialakítják a mai tudósnemzedék álláspontját: hol született Petőfi. tized alatt tejjel-mézzel folyó Kánaánt teremteni minden ember számára. A ma még meglévő elég nehéz lakásviszonyok közepette, amikor sok család örülne, ha akármilyen szűk főbérleti lakásba költözhetne — kissé bosszantó olyan sírást hallani, hogy "miért nem a kék házban .. .?* Amikor ezt az esetet megtudta egy másik lakásra jogosult szegedi lakos, mit is mondhatott volna mást: "Le lehet arról a másik, nem tetsző, tudtommal nyolc helyiségből álló új lakásról mondani is. Nem erőszak a disznótor, mint mondani szokás*. •inden ember rájön nevelni az ifjú nemzedékből, s emiatt enyhén szólva dőreség a szülőknek siránkozniok. A panaszok helyett inkább örülniök kellene és minden feltételt megadni gyermekeiknek ahhoz, hogy a feladott tananyagot jól elsajátíthassák. Nagyon meggondolandó e tekintetben; hogy szabad-e megterhelni az általános iskolás tanulókat nyelvek, zene stb iskolán kívüli taníttatásával. M lassacskán, hogy a A

nagyállomás irányába haladó Villamoson csütörtökön reggel két elegáns férfi beszélgetett. Az egyik felháborodott hangon szitkozódott, hogy nem tudott az esős időben taxit kapni, s most kénytelen "ezzel a koszos villamoskommunisták vezette sal döcögni az állomásra«. rend az ő boldogságá- Egy idősebb vasutas nem is állhatta ki szó nélkül, s így fordult hozzá: "Ejnye, de borzasztó! önnek úgy látszik, már csak ez az egyetlen baja van az életben*.. Szimpatikus volt ez a rendreutasítás-féle. Mert feltétlenül igaza van mindenkinépi ért töri magát, ezért a fő célért készít és valósít meg merész, de teljesen reális gazdasági terveket. S nagyon jó, nagyon pozitív jelenség ez a felismerés. Mérni lehet rajta az öntudat neki akj bosszantónak, rendgyarapodását, mint valami szerünkre nézve sértőnek műszeren. De mint életünk tartja az úgynevezett gomblyukfájdalmak hangoztatasat. minden területen, itt sem Rát hol élnek a mlnden ok szabad ellenkező végletbe néikül kesergők? Miért nem esni. A demagógiára a la- akarják vállalni a közgonkáselosztó, vagy más köz- dókból rájuk eső, elenyészó, . en kis reszt? Hogyan lehetugyeket intezo szervek ra- séges az_ hogy egyes gazda. galmazására senkit nem jo- sagi vezetők például csak gosít fel az a tény, hogy a szavakban ítélik el a pazarméltóságos urak helyett lást, de a gyakorlatban szeretnenek minél tobb premiumot zsebre vágni? pállunk olyan véleményeket, hogy mindennek az egyre nöH most magunkfajta emberek intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. Bizony nem volt igaza annak a harcias néninek sem, aki azért csapdos- vekvö jómód a magyarázata. ' ta nemrég a városi pártbi- A lakosság többsége megzottság első titkárának az szokta már, hogy több-keveasztalát, mert neki nem sebb nekigyűrkőzéssel, de utalt ki a tanács új lakást, aránylag elég könnyűszerrel Jogosult rá? Ez volt az első minden szépet és jót elértermészetes kérdés. Kiderült het. S ha ehhez hozzáveszazonban, hogy kétszobás szűk, hogy a jólét elérése összkomfortos lakásban la- bizonyos mértékű unalmat, kik a leányával, de mivel hányavetiséget, sőt könnyelösszezördültek, szeretett vol- mű pazarlást szokott elöna azonnal még egy kiuta- idézni némely családnál, sőt lást szerezni. Nem sikerült itt-ott a boldogtalanság érneki. S amikor látta, hogy zését is keltheti, akkor már hangja megeresztésével sem csakugyan közel járunk az érheti el a célját, akkor el- oktalanul síránkozók lelkikezdett minden rosszat világához. Ez természetesen mondani a város vezetösé- nem azt jelenti, hogy meggére. értően rábólinthatunk feleC

sak emiékeztetni sze- lőtlen, sokszor rosszindulatú retnénk a harciasko- kritikáikra. Ellenkezőleg, dó, méltatlankodó, in- Szükséges határozottan tuB:FELANU,HORNVAÍAÓM^ ^ nem mertek volna go- ,art mar az egyéni törtetérombáskodni — mond- sek ideje, s legalább is érjük a Somogyi polgármes- kölcsi elítélés a sorsa an£ü£ VE?á£r A^OTO AKI RT'DEKEINEFC gozó ember ne hajlítsa meg semmibevevese révén próbál egyéni céljai felé törtetni. Az emberek nagy része már felelősséget érez mások felemelkedett mii- boldogulásáért is. Különöismételjük — sen az üzemi munkásság körében jellemző ez. A kicsinyes egoizmus általában véve idegen tőlük, s nem túlzás annak megállapítása; többé a gerincét senki előtt. Mi neveltük, bátorítottuk méltóságos viselkedésre a nyomorúságból és jogfosztottságból liókat és — örülünk, hogy nincs többé szolgai haj bókolás ebben az országban. Ugy gondoljuk azonban, hogy a legalapvetőbb tisztelet azoknak is kijár,-akik a város dolgozó hogy politikal munkánknak lakossága erdekeben ejsza- . ... káikkal toldják meg amúgy ez lg6n dicséretes eredmeis fárasztó nappalaikat °ye- Es éppen azért, mert Hivatali munkahelyeken, a dolgozó lakosság többsége különösen ott, ahol zömmel már elítéli a csak önmagukrégi tisztviselők dolgoznak, nak élőket, joggal bízhaelég gyakori a sírós panasz, . , „ . .„ ..,. . . , hogy a mai iskolákban túl tunk 32 ok nelkuh frankosokat kell tanúin iok a gyer- zások fokozatos megszűnémekeknek. Kissé visszatett sében. szó haliam az olykor szen- NAGY ISTVÁN