Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

5 Pintet, 1960. november 11 A szegedi cipőt márkaként tartják nyilván világszerte) Varsóban sorbaállnak érte, szállítunk Szegedről Angliába, még olyan nagy cipőgyárakkal rendelkező országba is, mint Csehszlovákia. Legutóbb a Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalattól érkezett elismerő levél: "Vizsgálat tárgyává tettük, hogy melyik gyárak termékei a legtetszetősebbekörömmel tudatjuk, hogy az Önök gyártmányai azok közé tartoznak, amelyek megfelelnek a követelményeknek, ezért a szegedi cipőket szívesen vásárolják«, — Szóval állják a versenyt? — kérdeztük Szőlősi Sándort, a gyár igazgatóját. — Igen is, meg nem is — felelte. Miért e túlzott szerénység a sok dicsérő elismerés után, kérdezhetné bárki. Aki közelebbről ismeri a Szegedi Cipőgyár életét, munkáját, tudja, hogy nem szerénység ez, hanem panasz, a jogos elégedetlenség hangja. Több hazai cipőgyár megelőzte ugyanis a szegedit Az utób, bi években sokat csökkent a szegedi cipő versenyképessége, mert más gyárakhoz mérten alacsony a termelékenysége. Az iparág dolgozó létszámával számolva országosan egy munkás 4,3 pár lábbelit készít el egy nap alatt. Csehszlovákiában viszont 6,9, a Német Demokratikus Köztársaságban 6, Romániában pedig 5,8 pár az átlag. A Martfűi Cipőgyárban pedig 10 pár. A Szegedi Cipőgyárban, ahol nagy szakmai tudással, több évtizedes gyakorlottsággal rendelkező munkásgárda dolgozik, egy munkásra 3,56 pár cipő jut naponta. Mivel magyarázzák a gyár vezetői ezt az elégtelen bizonyítványt? — Több év óta ígérik a gyár rekonstrukcióját, egy több millió forintos beruházás révén — mondja Szőlősi Sándor igazgató. — Már három ízben elhalasztották megvalósítását. Most, újabban is kitolták határidejét, 1965-re ígérik. A nagy beruházás címéin elhanyagolták felsőbb szerveink az üzem gépparkjának felújítását, modernizálását. Azt mondják, ti úgyis nagy beruházást kaptok majd. — Ha kaptunk is újabb gépeket, egy kivételével azok más üzemekből kerültek ki — magyarázza Greminger Dezső főmérnök. — Ugy is mondhatnánk, kimustrált gépek ezek, amelyek helyét Budapesten, Szombathelyen, vagy máshol modernebbek vették át. Vegyük csak elő az 1960ban kapott gépek listáját. Ezen az alábbiak olvashatók: szalagkéses szabászgép, automata kantkalapáló, felsőbőrjelölő, három darab saélező, kényszermozgású futószalag, két darab prés, három oszlopos tűzőgép, öt darab egyedi csiszoló. Ezek nagy részéit a felújítási keretből, tervhitelből vásárolták, egyet a vállalat exporttermékei utón kapott, a többit könyv jóvá írással adták az üzemnek. Ezek közül a mai követelményeknek egyedül a kantkalapáló felel meg. Az itt modernnek mondott présgép, amely egyidőben ragasztja a talpat és a saroknyakat, szintén (-uraSágtól levetett* a Divat Cipőgyártól kapták. Itt, Szegeden ezt a műveletet eddig két gép, két ember végezte, Most egy. Kaptak egy stancgépef vászonvágásra, ezt egy kis átalakítással bélésbőr-vágásra használják, így gazdaságosabb. Kézzel drágábban A cvikkolás, magyarul a felsőrész fárahúzása itt még nagyon kezdetleges és nehéz munka. Kézzel végzik, úgyhogy a tex-szeget a munkások a szájukban tartják, Elég egyetlen figyelmetlen lélegzetvétel, vagy nyelés, és máris leszalad a szúrós szeg. Kellene két előhűzógép, amellyel napi 800 pár cipő készítéséinél öt ember munkáját takaríthatnák meg. A főmérnök szerint egy ilyen gép 1800 forintba kerül. A fejbőrszabászatnál kézi munkát alkalmaznak. A Duna Cipőgyárban már ezt is régen géppel végzik. A szalagrendszerű munka már évek óta nem ismeretlen a Szegedi Cipőgyárban. De a szalagtermelés itt abból állt. hogy a kis, sínen függő és gördülő kocsikat kézzel továbbították. Csak néhány hónapja kaptak kényszermozgású futószalagot, aimit a szombathelyi gyárban cseréltek ki. Ezt a szabászat munkájának könynyítésére kapták, ugyancsak átalakítással, az aljamumka készítéséhez tették alkalmassá. A többi munkakörök ilyenfajta gépesítésére csak ezután kerül sor. Tessék választani! Nem is olyan régen Szegleden járt az iparigazgató, aki ugyancsak elismerte, hogy a szegedi gyár az ipar leggyengébben gépesített üzeme. A nagy reményeket keltő kijelentés után úgy gondolták, hogy megnyílik majd a további gépesítés ajtaja és egymás után érkeznek Szegedre is a modern gépek. Ehelyett Budapesten, az Angol utcai -géptemetö* ajtaját nyitották szélesre a szegediek előtt: --Tessék választani!* Itt gyűjtik össze a mástól kimustrált gépeket, amelyekre azt mondják, még használhatók. No de ki ad le jót? Ezért nem esoda, hogy három elavult bukkoló. gépet kellett megvásárol niok, hogy egy jót Összeállíthassanak belőle. — Hej, mit produkálnánk mi egyszer, ha sok, új, modern géppel, dolgozhatnánk! — mondja a futószalag művezetője. — Elég lenne nekünk az is, amit tavasszal a Budapesti Ipari Vásáron láttunk. Valóságos búcsújárás-szerűen zarándokoltunk Pestre és sóvárgó tekintettel néztük az ott látható külföldi cipőipari gépeket. Amikor hazajöttünk, vártuk, hátha mi is kapunk belőlük. Vgy látszik, Budapest közelebb van, ide már nem ér el a minisztérium keze. A termelékenység terén mutatkozó elmaradás ma már valójában folt a Szegedi Cipőgyár hímevén. Sok igazság van abban, hogy a gépesítés elmaradottságával magyarázzák az üzem vezetői az elégtelen bizonyítványt Az érvelés azonban nem fogadható el egészen, mert a termelékenység nem kielégítő alakulását, a hírnéven keletkező foltot más, "•hétköznapibb* okok is előidézik. Ezekről azonban majd más alkalommal írunk. Nagy Pál Váratlan művészi meglepetés Nagy élményt jelentő műsorral lépett fel Szegeden a Novoszibirszki Állami Opera• és balettszínház Szibériát mint a szüzföldek és a nagy építkezések földjét szokták emlegetni — tegnap délután a szegedi közönség meggyőződhetett arról, hogy a nagy Szibéria az igazi művészet, a muzsika, a balett Jiazája is. A Novoszibirszki1*Állami Opera- és Balettszínház művészeinek szegedi bemutatkozása amellett és azonfelül, hogy nagy művészi élményt jelentett a szépszámú közönségnek, egyik tanulságként ezt is meggyőzően bizonyította. A szibériai színház művészeinek szegedi fellépése váratlanul, de igaz meglepetésként született meg: szerdán du. érkeztek Szegedre és csütörtökön délután a szegediek kérésére már koncerteztek is. De ha a fellépés gondolata hirtelen született is meg, maga a műsor mély és átgondolt volt, egyáltalán nem valami gyorsan összecsapott egyveleg, hanem olyan színvonalas és gondosan összeállított program, ami jó és nemes szórakozást, tartalmas színházi estét jelentett, s egyben keresztmetszetét is adta a szibériai színház — a Szovjetunió legnagyobb méretű színháza — tevékenységének. Az opera- és balettszinház jellegének megfelelően operákból, balettművekből, operettekből adtak elő részleteket a művészek, és szerepelt a műsorban számunkra teljesen újszerű és ismeretlen műfaj is. Két kitűnő művész, Pritula és Kruglov duettjére gondolunk. A nép életéből vett kis jeleneteket elevenítettek fel énekükkel is előadásuk annyira újszerű, mai, friss, modern volt, s amellett népi is a szó igazi értelmében, hogy minden néző csodálkozott, miért hiányzik nálunk ez a műfaj. A műsor összeállításának, előadásának átlaga is kitűnő volt, mégis néhány egészen színvonalas teljesítményt ki kell emelnünk. Olyan nagy művészekkel ismerkedett meg tegnap délután a szegedi közönség, akiknek a nevét nem fogja egyhamar elfelejteni. Nemcsak Pritulára és Kruglovra gondolunk, akik végül is »csak* a könnyű, vagy könynyebb műfajt képviselték, hanem különösen Uljanova is Csizova szereplésére. Mindkét művésznő olyan magas színvonalon mozgó teljesítményt nyújtott, olyan rokonszenves nemességgel és művészi mértéktartással tolmácsolta az előadott müveket, hogy énekük minden tekintetben igaz meglepetést jelentett. Legnagyobb sikerük természetesen a balett művészeinek volt. Nem azért, mintha a többiek kevesebbet nyújtottak volna, hanem a tökéletes előadás mellett azért, mert a szegedi közönségnek az utóbbi időben —< a szabadtéri előadásoktól eltekintve — ritkábban volt alkalma igazi balettelőadásban gyönyörködni. Alekszandrova és partnere, Szaíkov könnyed, elegáns és bravúros előadását jutalmaeta a legtöbb tapssal • szegedi közönség; több számukat meg kellett ismétel» niök. Kedves színfoltja volt 8 műsornak Borisz Morgunov szereplése, aki Petőfi Hortobágyi kocsmárosné cimű versét magyarul mondotta el. A vers tréfás, humoros hangját fokozta a kitűnő művész érthetően idegenes kiejtése. Az előadás végén a novoszibirszki színház szereplői, a közönség hosszú ideig zúgó tapsának engedve, felsorakoztak a nézőtéren, ahol a Szegedi Nemzeti Színház képviseletében Vaszy Viktor, az MSZBT képviseletében Nagy József virágcsokrokkal köszönte meg a nagy művészi élményt jelentő, színvonalas, sokáig emlékezetes hangversenyt. Ö. L Újjáválasztották a KISZ megyei vasutas bizottságát Tegnap, csütörtökön délelőtt a szegedi MAV igazgatóság kis tanácstermében 14 Csongrád megyei KlSZ-szerveziet közel 50Q tagja küldte el képviselőit, hogy újjáválasszák a KISZ Csongrád megyei vasutas-bizottságát. A küldöttválasztó értekezlet elnökségében helyet foglalt Zalahegyi Lajos, a Csongrád megyei vasutas csomóponti pártbizottság titkára, a Csongrád megyei és városi KISZ-bizottság képviselője és Finta Kálmán, a vasutas szakszervezetek megyei tanácsának elnöke. Lugogi József megnvitó szavai után Homti József, a Csongrád megyei vasutas KISZ-bizottság titkára számolt be a KISZ-bizottság munkájáról A felszólalások után került sor a jelölésre és a 9 tagú KISZ-bizottság megválasztásáraÖtvenezer magyar turista külföldön Változatos külföldi utazások az IBUSZ jövő évi programiában Soha annyian neon utazhattak világot látni vágyó magyarok külföldre, mint éppen most, különösen az utóbbi években- A lehetőségek igen változatosak, s az utazni vágyók élnek is velük. Ebben az évben például ötvenezer magyar turista látogatott el a Szovjetunióba és a baráti népi demokráciákba. Egyedülálló ez a szám az IBUSZ működésének történetében, s beszédes bizonyítéka az életszínvonal emelkedésének is, Ilyen gazdag és változatos az IBUSZ jövő évre kidolgozott utaztatási programja is. Hat országba: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, « Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába, Lengyelországba és Kínába utazhatnak a világot látni akaró magyar turisták. A Szovjetunióba utazók 4 lehetőség kötött válogathatnak. 2 ezer 300 forintba kerül például a 6 napos moszkvai kirándulás, amelynek résztvevői repülőgéppel utaznak majd a szovjet fővárosba. 12 napos Klev—Lenlnrád—Moszkva körutazás, amely | ezer forintba kerül. A tengerpart kedvelőinek a 10 napos ssocsd üdülés kínálkozik S ezer 400 forintos költséggel. Csehszlovákiába összesen 13 különféle utazási lehetőséget nyújtanak. Figyelemre méltó ezek közül a 4 napos tátrai kirándulás, amely 900 forintba kerül, az 5 napos prágai különvonat-kirándulás. amelynek részvételi díja 850 forint. Vagy a 7 napos szlovákiai körutazás autóbusszal, Közérdekű kérdések Kötelező-e a ruhatár használata a vendéglátóhelyeken? A divatcipőgyárban kimustrálták, Szegeden még modernnek mondják a képen látható présgépet. KIKIÁLTÓ Papp Lajos verseskötete a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozatában Idei kiadványai sorozató- Első kötetét közel 6 ív ban újabb könyvet bocsá- terjedelemben, ízléses kiáltott útjára a Tiszatáj Kis- lítósban adja közre a kikönyvtár Kiadó, ezúttal adó. A 35 verset tartalmazó Papp Lajos fiatal sze- kötet Papp Lajos eddigi gedi költő első verseskötetét munkásságának a javát tarKikiáltó címmel. Papp talmazza. A versek finom Lajos neve nem ismeretlen lírai hangulatukkal minden az olvasó előtt, verseit több bizonnyal felkeltik az olfolyóirat, napilap közölte vasók érdeklődését a fiatal vaía2lr}t . a Mf®^ költő iránt. Az ízléses boríRadio irodalmi rovatanak „ „ adásában is számos verse tolapot Horváth Mihály fiaelhangzott, tal grafikus tervezte. A hűvös idő beálltával gyakran ad vitára okot éttermekben, s egyéb vendéglátóhelyeken, hogy kötelező-e a ruhatár, s ha igen, köteles-e a vendég fizetni? Ilyen kérdés már eddig is több hangzott el, ezért megkerestük dr. Schmidt Ivánt, a városi tanács kereskedelmi osztályának főelőadóját, aki a következő felvilágosítást adta: A Belkereskedelmi Minisztérium szabályozta a ruhatár használatát. E szerint az I. osztályú és osztályon felüli vendéglátóegységekben kötelező a ruhatár használata, s azért személyenként egy forintot kell fizetni. Kivétel ez alól a déli közétkeztetés ideje, amikor az ebédjegy felmutatása esetén ettől eltekintenek. Az említett helyeken jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy csak a ruhatárban elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget a vállalat. Ez az utasítás ez év szeptember elsején lépett hatályba, s Szegeden is több éttermet, presszót érint — mint a Hungária Vállalat több egységét, a Szálloda és Vendéglátó Vállalat Tisza éttermét, a Jégkunyhót. \ Előadódhat olyan eset is, mint például a Búbos étteremben, hogy az II. osztályú hely, viszont ruhatárat működtet. Itt is kell ruhatári díjat fizetni, hasonló összegben — de nem kötelező a ruhatár igénybevétele. Viszont a vállalat sem vállal semmi felelősséget akár a fogason, akár a szék karján elhelyezett ruhaneműért, vagy egyéb tárgyakért. Szó lehet még különféle rendezvényekről, melyek bármely osztályú helyen bonyolódhatnak le. Ilyenkor a rendező szerv — üzem, társadalmi szervezet stb. — az egyébként is belépődíjas bálját, vagy egyéb összejövetelét kölcsönös egyezség alapján bonyolítja le a veendéglátó vállalattal, Ha ruhatári -szolgáltatást* kér, vagy saját maga állít ilyent fel, a ruhatár díját a vállalatnak köteles megfizetni, vagy mag* számíthatja fel a ruhatár díját a vendégekamelynek I ezer 300 forimt a részvételi díja. A nagyobb költségű utazások közül a változatos programú csehszlovák körutazás, illetve a 2200 forint költségű tátrai üdülés említésre és figyelemre méltó. A Német Demokratikus Köztársaságba 10 különböző útvonalú utazási lehetőséget biztosítanak. Ezek közül » 2 eawr 300 forint költségű 8 napos tengerparti üdülés, • drezda—lipcsei 6 napos Út és a csehszlovákiai, illetve csehszlovákiai és lengyelországi utazással kombinált körutazások a legnépszerűbbek, amelyek közül például a 12 napos Csehszlovákia—NDK út részvételi díja mindöaesze 2 ezer 200 forint. Román iába 5, Lengyelországba pedig 8 különböző útirányú utazási lehetőséget biztosítottak. A romániai utak közül bizonyára népszerű lesz a fekete-tengeri üdülés, Z ezer 900 forint, illetőleg a 6 napos fekete-, tengeri kirándulás 1 ezer 999 forintos részvételi díjjal. Választhatnak tengerparti üdülést a Lengyelországba utazók is. 2 ezer 100 forintért 10 napig üdülhetnek a sopot-i tengerparton. S végül nem hagyható említés nélkül a 18 napos kínai utazós sem. amelynek résztvevői megtekinthetik a négr legnagyobb kínai várost: Pekinget, Vuhant, Sanghajt és Nankingot. A kínai út részvételi díja 13 ezer Ft. A külföldi utazások mellett továbbra is nagy számban rendeznek alacsony részvételi díj mellett 2—3 napos országjáró utazásokat. A külföldi utazásokra a jövő év január 15-től jelentkezhetnek az érdeklődők a sjtegedi IBUSZ kirendeltségnél.