Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

3 Péntek, 1960. november 25. 3 Több mint félmillió úttörő és kisdobos A Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Elnök­sége a megyei statisztikai jelentések alapján megálla­pította, hogy országszerte 625 000 úttörő és kisdobos tevékenykedik. A megyei jelentések sze­rint országszerte 4980 úttö­rőcsapat működik. Az idén 237 új csapat kezdte meg te­vékenységét. A kisdobosok létszáma elérte a 239 ezret. A vendéglátóipari dolgozók örömére ebben az esztendőben az országbem sok helyen az ét­termek, eszpresszók új típu­sú pénztárgépeket, a ven­déglátóipart vállalatok köz­pontjai pedig könyvelő au­tomatákat kaptak. Az eddigieknél még töké­letesebb számlázóberendezé­seket, úgynevezett -pincér­gépeket* kap a vendéglátó­ipar. Még a nyáron szerző­dést kötöttek a szovjet ipar­ral, hogy az év végéig több száz ilyen gépet szállítanak hazánknak. Szegeden gyártják jövőre a Yestort Már néhány hónapja ta­pasztalhatják a háziasszo­nyok, hogy a közkedvelt Yestor leveskocka nem mindig kapható az üzletek­ben. A Yestort a Budapes­ti Szalámigyár készíti, mint­egy mellékgyártmányként és nincs is kellő kapacitása ahhoz, hogy folyamatosan elláthassa a szükségletet. A lefolytatott tárgyalások ér­telmében jövőre a Szegedi Konzervgyár átveszi a Yestor kocka gyártását. Előreláthatóan a második negyedévben kerül sor a gépek szállítására és felsze­relésére, a harmadik ne­gyedévben pedig a Kon­zervgyár új, Ilona utcai te­lepén már teljes kapacitás­sal megkezdik a közkedvelt ételízesítő gyártását. Szó van arról is, hogy a Yestor kocka gyártásának bevezetésével párhuzamosan a Konzervgyár az üdítőital­készítést átadja az Anna Gyógy- és Szikvízüzemnek. Lakássajtoló gép A Taskenti Építéstudomá­nyi Intézet munkatársai ere­deti konstrukciójú lakóház "sajtoló* gépet szerkesztet­tek. Ez az óriás "sajtoló* külsőleg egyenesszögű tokra emlékeztet. A tok belsejében valamivel kisebb méretű du­gattyú mozog. A dugattyú és a tok falai közti hézagokat betonnal töltik ki. A héza­gok kétszobás lakás mintá­ját adják. Mihelyt megköt a beton, a dugattyút kihúzzák, a tokot szétnyitják és kész a lakás. Összekötötték a Szeged és Szabadka közötti villamos távvezetéket Mint ismeretes, már ko- 120 000 volt feszültségű áram rabban magyar—jugoszláv az új vezetékeken. Az illeté­együttműködés jött létre kesek ezúton is felhívják a a Szeged—Szabadka közötti környékbeli, elsősorban a villamos távvezeték építésé- domaszéki, kiskundorozsmai. re, illetve a megegyezés sze- röszkei lakosság figyelmét. rinti kölcsönös áramszolgál- hogy az említett időponttól tatásra. Ennek alapján most kezdve tanúsítson fokozott elkészült a 120 000 voltos óvatosságot, nehogy véletle­távvezeték. nül gvermek, vagy akár fel­Az Országos Villamos- nőtt is a tartókon keresztül távvezeték Vállalat dolgozói a vezetékek közelébe kerül­a november 30-i határidő jön, vagy megérintse azokat, előtt elkészítették a fontos A Jugoszláviából érkező távvezeték 24 kilométeres áram egyébként a szegedi magyar szakaszát. Szegedtől alállomáson keresztül jut el a határig összesen 86 darab, a hazai országos villamos­30 méter magas, egyenként több mint három tonna sú­lyú, vasszerkezetű tartóosz­lopot állítottak fel. Ezekre kerültek a nagyfeszültségű áramot vivő vezetékek. Csütörtökön Röszke köze- szére. lében, a határon, a két or- Az elkészült távvezetéket szág szakembereinek jelen- felülvizsgálása és kipróbálá­létében összekötötték a táv- sa után hivatalosan a jövő vezeték jugoszláv és magyar héten adják át rendeltetésé­szakaszát. November 26-án nek. hálózatba. Kecskemét felé, vagy a nemrég elkészült táv­vezetéken Békéscsaba felé. A kooperáció alapján, szük­ség szerint innen adnak ára­mot a szomszédos állam ré­0 órától fut először végig a (D. B.) A demokrácia néhány kérdése a termelőszövetkezetekben O kos dolog lenne, ha a ráérő téli estéken minden faluban ren­deznének néhány előadást, vitát a szövetkezeti demok­rácia kérdéseiről, melynek lényegét a mintaalapsza­bályzat, a tsz-ek belső, házi törvénye is rögzíti. Ugyanis kevés az, ha az elnök és a vezetőségi tagok jól tudják kötelességeiket és ismerik jogaikat. Bár azt sem állít­hatjuk, hogy ma már min­denütt így van. Szükség van e vitákra azért is, mert a falusi, ta­nyai parasztemberekben nemzedékről nemzedékre szállt a tudat, hogy a "mezs­gyém sövényén túl már semmi sem az enyém«. Az »egyik ember a másiknak farkasa* életfelfogás mélyen beleitta magát a falusi em­ber lelkébe a szegedi járás­ban is. Időre van szükség, míg énjükké válik: minden ember annyit ér, amennyit További szép feladatok várnak a fiafalokra A KISZ szegedi értekezletének határozata még mindig jelentős azok­nak a fiataloknak a száma, akik nem vesznek részt rend­szeres politikai oktatásban, vagy nem hallgatnak rend­szeresen ismeretterjesztő elő­adásokat. Még megtévesztenek a A KISZ szegedi küldöttér- KISZ alapszervezeteink, hogy mét arra, hogy továbbra is tekezlete — amint arról la- minél több ateista kör ala- fordítsanak nagy gondot a punkban részletesen beszá- kuljon. termelőszövetkezeti mozga­moltunk — felmérte a vá- _ lom segítésére. Szegeden a ros KISZ-alapszervezeteinek leenűók a termelesben környező községekből sok munkáját, s meghatározta a A határozat további része fiatal dolgozik segédmunkás­további feladatokat a szocia- megállapítja, hogy a város ként, egyik helyről vándo­lista építés segítésére. A kül- fiataljai jól megállták a he- rolva a másikra, ahelyett, döttértekezlet beható vita lyüket a termelésben, a tár- hogy falujában maradna. A után a város egész ifjúságá- sadalmi munkaakciókban. A KISZ üzemi szervezetei vé­nák érdekében határozatot hamarosan megkezdődő má- gezzenek politikai felvilágo­hozott a tennivalókra. sodik ötéves tervünk szép és sító munkát e fiatalok köré­jelentős feladatokat ad a fia- ben, hogy térjenek vissza fa­az ifjúság eszmei nevelese taloknak is. Ezért KISZ- lujukba, hiszen ott is meg­A határozat amelyet szervezeteink fokozzák to- találhatják igazi boldogulá­kivonatosan ismertetünk - 3'ább az ifjúság munkalen- sukat. első részében az ifjúság esz- duletét, alkotókedvet Jelentós a fiatalok kultu­mei, politikai nevelésével M^odik oteves tervünk ralis előrehaladása Megnőtt foglalkozik. Megállapítja, célkitűzéséit magasabb kep- a fiatalok érdeklődbe a kul­hogy nőtt az ifjúság öntu- z?ttsegu mui&asok, értelmi- tura az onmuvelodés iránt. data. Az eszmei, politikai ségiek tudjak végrehajtani. Ezért az ifjúsági szocialista nevelésben elért kedvező Ezert. f°ntos feladatu"k „se" Probamozgalmak szerves ré­eredmények mellett azonban f;em- ™ntel tobb fia" tsz?kent Á°,vabb. kel1 «<»£ tal vegyen reszt szaktanfo- tatm a kulturális szemlek lyamokon, s olvassák a mű- rendezését. A KlSZ-alapszer­szaki irodalmat. Vonjunk be veretek, a KISZ városi bi­több fiatalt a szakma ifjú zottsága segítsék hatéko­mestere mozgalomba. Az ipa- nyabban a fiatalok kulturá­ri tanuló intézetekben te- lis és szórakozási igényeinek sok ^'fiatalt ^nitsük meg a szakma ki- kielégítését. Segítsék az ifjú­burzsoa vald f^uiója mozgalmat. Se- kommunsiták az iskolare­eszmék maradványai, a na- ?ítsék KISZ-alapsrervezete- form jelentőségének ismerte­cionalizmus, az antiszemitiz- mk hogy minél tobb ifjú- teret, megérteteset mus. az idealista világnézet, munkás tanuljon a dolgozok A KISZ Központi Bizott­a kispolgári önzés és kar- esti iskoláján; hogy minyl saga; védnökségét vállalt a rierizmus Ezért a követke- többen vegyenek reszt szak- tanító- es tanarkepzes felett, ző időkben évről évre növel- májuknak megfelelő közép- Ennek alapján felhívjuk üze­ni kell az oktatásban részt- es fetoofoku oktatasban. mi es korepiskolai alapszer­vevők számát. A KISZ-en A termelekenyseg novele- yezeteinket, hogy azokat a kívüli fiatalok nagy törne- feert tevékenykedjenek a fiatalokat - elsosorban geinek ideológiai nevelésére KISZ alapszervezetek az ují- munkásfiatalokat —, akik a fokozottabban fel kell hasz- tómozgalom fellendítéséért, a pedagógus pálya iránt hiva­nálni az ifjúsági akadémiá- 3obb technológiáért, a mun- tást éreznek, küldiék a taní­kat a kérdezz-felelek este- haidő kihasználásáért, az új tó- és tanárképző intézetek­kel a munkásmozgalmi ve- Sfpek gyors munkába állítá- be. teránokkal való taíálkozáso- -ri. H=k létre jgujg ^ szervezetj éIetr5, . ., ,. . „, . teremtsük meg a fiatalok A KISZ-nek jelentős a tö­Az idealista, vallasos vi- között a munkamodsrer-ata- megbefolyása a fiatalok kö­lágnézetnek még van talaja adást. rében s Szegeden tíreaer a fiatalok között. Ezért az Védnökség tagja van. Megnőtt azoknak eddiginél fokozottabban fog- vrcrr „, , . , a fiataloknak a száma, akik lalkozzunk az idealista, val- A KISZ szegedi bizottsaga a különböző feladatoknál Iásos világnézetű fiatalok ta- védnökségét valla a városi sziVesen dolgoznak együtt az - lakohazepitesek felett. A ha­tározat felhívja az építőipar­üzemi ban és a tervező irodákban dolgozó ifjú kommunistákat, fiatalokat hogy hozzanak lét- hoz" kérten nem "kielégítő, re es alkalmazzanak olyan Ezért a KISZ üzemi alap. uj módszereket, amelyek elő- szerVezetei vizsgálják felül segítik az epitkeresek kolt- ilyen irányú munkájukat és segeinek csökkenteset. Segít- tegyék lehetővé a fiatalok­sek az építőiparban, a ter- nak_ hogy KISZ.tagok lehes„ vezo irodakban dolgozo fia- senek) segítve őket ezen az talok a lakóhazak hatandó dton előtti felépítését. Teremtse- '„IC,„ . . . . .. . nek szoros munkakapcsola- . A KISZ val?s' bizotteaga tot a tervezőirodákban és az fordltson "a^obb gondot ar­épitővállalatoknál dolgozó ra; ^ a tenneloszovetke­ifjúkommunisták. zetekben KISZ-srervezetek pintatos felvilágosításával. Segítsék egyetemi és közép­iskolai, valamint A SIKLÓSI VÁRBAN ,, HMM . \ J^ÉIÉÉI ifjúkommunistákkal. Az üze­mi KISZ alapszervezetek tag­létszáma azonban a gyárak­ban dolgozó fiatalok számá­A siklósi várat, az ország egyik közelmúltban helyre­állított történelmi nevezetességű műemlékét, számos turista látogatja. Az őszi idényben az ország minden tájáról érkeznek ide diákok tanulmányi kirándulásra. működjenek. Segítse hatéko­nyabban a KISZ városi bi­zottsága a kisipari szövetke­retek KISZ-srervezeteinek tevékenységét. Az úttörő­"A KISzTregtói bizottsága mozgalrnnmal, majd a sport­tal is foglalkozik a hataro­zat. Kimondja: az ifjúsági csatornahálózat építésében, sportbizottság fordítson to­1961-től biztosítia. hoav a yabbi gondot arra, hogy sze­Az építőipari vállalat ifjú­kommunistái, fiataljai vál­lalták, hogy ifjúsági brigád­ba tömörülnek és két lakó­házat felépítenek. védnökséget vállal a haty­tyastelepi vizátemelő és a 1961-től biztosítja, hogy a nyári szünidő alatt az egye­temista és középiskolás ta­nulók közül kétezren dolgoz­zanak a csatorna építésében. Kulturális kérdések Felhívja a határozat KISZ alapszerveretek figyel­lesedjék a tömegsport. Se­gitse a KISZ városi bizott­sága, hogy minél több fiatal elsajátítsa a sportvezetést. Végül a határozat kéri, hogy segítse egész társadal­a munk továbbra is a fiata­lok szocialista nevelését. a munkája, s a kicsi -enyémmel* szemben felma­gasztosul előttük a -nagy és ez mind a miénk* fo­galma. A szövetkezeti demokrá­cia alapkövetelménye, hogy a vezetők meghallgassák az egyes emberek javaslatát és a dolog komolyságához mér­ten mérlegeljék azt. Ezzel senki sem tesz szívességet, csupán kötelességét teljesíti. Ugyanakkor kifejezi megbe­csülését az iránt, aki be­hozta földjét, jószágát a kö­zösbe, hogy egyesült erővel messzebb jusson a boldo­gulás útján. A sándorfalvi Rózsa Fe­renc Tsz-ben többször is hallottuk egyszerű dolgozó emberektől ezt a fü­let, önérzetet sértő, ugyan­akkor igaztalan mondást: -állami béresek vagyunk*. Amikor e megállapítás mag­ját kutattuk, kiderült, hogy itt bizony bajok vannak a szövetkezeti demokrácia kö­rül. Pataki Sándor elvtárs, az elnök — aki egyébként jó gazda — sokféle elfog­laltságára hivatkozva nem szívesen tartózkodik az em­berek között. A közgyűlése­ket csak hellyel-közzel tart­ják meg, s az már csak for­maság kérdése szerintük, hogy egy-egy közgyűlés ha­tározatképes-e, vagy sem. Érthető tehát, ha ezek után jó néhány szövetkezeti gaz­da megbántva, sőt becsapva érzi itt magát. Sok szövetkezeti gazda veti fel még manapság: ho­gyan lehetnénk mi a közös táblák teljes rangú gazdái, amikor az állam lépten-nyo­mon beleszól ügyeinkbe. A bankban egyszámlán kell tartani pénzünket, különbö­ző alapokra fizetjük be, s az egyik keretből csak kivéte­les esetekben tehetjük át a pénzt a másikra. A terve­zésnél beleszólnak abba, hogy lehetőleg mennyi ga­bonát vessünk, mennyi pap­rikát ültessünk és mennyi legyen a hízott sertés, meg a baromfi, hogyan alakul­jon a tehénállomány. Mind­ezt azért vetik fel így, mert nem ismerik a tanács és a szövetkezet szerepét. A ta­nácsok csak javaslatot tesz­nek a termelési terv elké­szítéséhez, a tervet végered­ményben a tsz közgyűlése hagyja jóvá. Ez nem ellen­tétes a szövetkezeti demok­ráciával és semmit sem vi­tat el abból, hogy a szövet­kezeti gazdák földjeik, in­góságaik kizárólagos tulaj­donosai. Az állam e segít­séggel óvja meg a szövet­kezeteket attól, hogy egy­egy terményféleségből töb­bet, vagy kevesebbet állítsa­nak elő, mint amennyire előreláthatóan a fogyasztás­nak szüksége van. A múlt rendszer gazda­sági viszonyai között a kisemberek sírba­eresztőjét köznyelven így hívták: "árok kereskedő*. A kapitalizmus viszonyai kö­zött a termelő ma is csak a piacon, a kereskedőnél, a termelési folyamat befejez­tével tudja meg, hogy hasz- vagy éppen az újszegedi R6­jük a népgazdaság és a kö­zösség érdekeit. A Szeged vidéki tsz-ekben ma még a szövetkezeti de­mokrácia sok fonákságával találkozhatunk. Ilyen pél­dául az, amit "túlságosan nagy demokrácia* néven emlegetnek sokan. Az elnö­köknek és más szövetkezeti vezetőknek gazdatársaikkal szemben vállalt mulasztha­tatlan kötelességük, hogy ér­vényt szerezzenek a közgyű­lés határozatainak, e célból utasítanak, ha úgy tetszik, parancsolnak is. Az algyői Üj Élet Tsz-ben például gya­kori eset, hogy egyes gaz­dák, akik maguk is megsza­vazzák a kérdéses feladat végrehajtását, másnap, ami­kor a vezetőség éppen őket utasítja a munka elvégzé­sére, vonakodnak azt vég­rehajtani, mondván, hogy nekik bizony senki se pa­rancsoljon. Az ilyen ese­tekben a kommunisták, a pártszervezetek dolga első­sorban, hogy megtárgyalják ezeket a fegyelmi vétsége­ket, s teremtsenek olyan lég­kört, amely nem tűri meg a szövetkezeti demokrácia egy­oldalú értelmezését. A röszkei Petőfi, a baksl Üj Élet, a tiszaszigeti Rá­kóczi és a szőregi Aranyka­lász Termelőszövetkezetek gyakorlata mutatja legjob­ban: az elnökök, s a többi választott vezetők becsüle­tes szándékuk ellenére sem tudnak tökéletes munkát vé­gezni, ha a határozatok meghozatalán túl nem nyújt ehhez megfelelő segítséget az egész gazdaközösség. A tiszaszigeti Rákóczi Tsz-ben az utóbbi közgyűlésen töb­bek között új vezetőségi tag megválasztása szerepelt na­pirenden. Ehhez okvetlen szükséges, hogy a tagság nagy többsége ott legyen a közgyűlésen és érvényesítse akaratát. Erről a közgyűlés­ről azonban sokan távol ma­radtak, s végül határozat­képtelen közgyűlés döntött, ki kerüljön a vezetőségbe. Ez esetben nemcsak az el­nök, hanem a tagság is sú­lyosan vétett a szövetkezeti demokrácia ellen. a még a legtöbb he­lyen csupán papíron működnek a fegyel­mi, az ellenőrző és a szociá­lis bizottságok. A választott bizottsági tagok gyakran népszerűtlen feladatnak te­kintik azt, hogy foglalkozza­nak különböző fegyelmi ügyekkel, s javaslatot te­gyenek felelősségre vonásra, illetve megbüntetésre. Ehe­lyett a »ma ő, holnap úgy le­het én, jobb hát, ha nem szólok« tűrhetetlen elv ural­kodik. Az ilyen termelőszö­vetkezet aztán valóságos melegágya a sorozatos mu­lasztásoknak. összefoglalóként azonban mégis elmondhatjuk: az új paraszti együttélés kialakí­tásában a fogyatékosságok ellenére is nagyszerű ered­ményeink vannak. Erre ugyancsak sok szép példát hozhatunk fel, többek között a mihályteleki Űj Élet, a baktói felszabadulás Tsz, M' nos munkát végzett-e, vagy sem. Emlékezünk még, a felszabadulást követő negy­venes években nagyon sok Szeged környéki egyéni gaz­zsa Ferenc Tsz-ek életéből. Ezekben a közösségekben a gazdák legteljesebb megbe­csülése övezi a vezetőséget, mert a vezetőség maga is da is szállított paradicsomot, éberen vigyáz arra, hogy vé­káposztát és gyümölcsöt az "árok kereskedőnek*. Meg kellett semmisíteni a feles­leges, eladatlan termést, mert a piacok képtelenek voltak felvenni azt, míg a következő esztendőkben ugyanezek hiánycikként je­lentkeztek. Ennek a rapszo­dikus termelésnek vette ele­jét kormányunk a termelési szerződések rendszerének letlenül se csorbítsa a gaz­dák jogait. Minden űj dön­tés, javaslat meghozatala előtt igénylik az emberek vé­leményét, s ez a termelés­ben is nagy erővel bír. Ismert, jó közmondás: ami­lyen az ember, olyan a r>or­tája. Ahol a szocialista együttélés törvényeit tiszte­letben tartják, az emberek elégedettek, gyorsan növe­bevezetésével és azzal, hogy kedhetnek a termésátlagok. a termelőszövetkezeteknek megyei, járási keretszámok alapján az állami szervek javasolják, miből mennyit termeljenek. Tehát amikor az állam "beleszól* a tsz belső életébe, csupán az tör­ténik, hogy a tagság teljes egyetértésével összeegyeztet­nincs elmaradás a munká­ban, s a legmerészebb fel­adatok elvégzésére is bátran \ állalkozhatnak. Ezért fon­tos, hogy napi százféle mun­kánk mellett is újra és újra sokat beszéljünk a szövetke­zeti demokrácia kérdéseiről. Csépi József

Next

/
Thumbnails
Contents