Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

Csfltftrtftfc, 1960. november 24. 4 Üj folytatásos regeny közlését kezd/ük meg Olvasóink érdeklődésének hetek idejére vezeti vissza eleget teve, vasamaptól is- az olvasót. Ez azonban csak mét hosszabb folytatásos re- a kiindulás, mert főhőse kagepy közlését kezdjük meg landos életútjával napjainkig lapunkban. A regeny szerző- visz el. A történet szálai egy jenek, Horváth Józseinek aranyrudakkal telt ládikó nevet bizonyára jól ismerik körül szövődnek, bonyolóda szegedi olvasók is. Annak nak. A falba rejtett ládikáidején különösen nagy ér- ra egy bombázás után bukdeklodést keltett az a törté- kannak rá — s hogyan, minelmi riportsorozat a Nép- ként befolyásolja ez a rejszabodságban, amelyet Az tett, váratlan kincs embeutolsó felvonás címmel társ- rek, családok életét, erről szerzőként írt Nemes János- szól a fordulatokban, izgalsal, Pintér Istvánnal és Sza- mas részletekben bővelkedő, bó Lászlóval. A Horthy-kor- de nem minden tanulság nélsz*k utolsó heteinek etemé- küti re«ény. nyeit feltáró sorozatot nagy Reméljük, hogy lapunk sikerrel meg is filmesítet- barátainak hasznoa ízórako_ Áranykalitka című regé- zást és élvezetes olvasmányt nyének cselekménye ugyan- nyújtunk az Aranykalitka csak a felszabadulás előtti közléséveL Megjelent a Radnóti Gimnázium évkönyve A Radnóti Miklós Gimnázium idén is gazdag tartalpmjrgil adta ki évkönyvöt az 1959—60-a» tanévről. Több fontos tanulmányt is tartalmaz az évkönyv, pr, Für Istyán a materialista erkölcsi és állampolgári ismeretek tanításáról számol be, Tihanyi Nándor az energiaátalakulások tanftasához ad hasznos elvi és módszerbeli útmutatót, dr. Bánfal vy József pedig a politechnikai oktatás témaköréből közöl tájékoztató tanulmányt. Az évkönyv ezenkívül dr. Szániá Lőrincnek Első hivatalos iskolai magyar nyelvkönyveink című készülő munkájából ad szemelvényt, közli az iskolaév történetét és annak tanulmányt és egyéb statisztikáját Autóbuszügyek m A minap a MAVAUT tiezaazigeti járatán eleget tettem az ajtó fölötti fölszólításnak, a leszállási szándékomat a jelzőgomb megnyomásával jeleztem. A kalauz rámförmedt, • kioktatott hogy az csak a helyi járatokra vonatkozik, helyközi esők Ujszőregig menő fára- vagy a fölszálló sárba, víziót állítana be, amely teher- be lépnél mentesítené a szőregi kocsit, s • biztosítaná, hogy éppen a távolabb utazók ne maradjanak le, m ízi A Közlekedési Vállalat némely kocsiján egy kapcsolásjáratokon az utasnak nem sal nyílik mind a két ajtó. szabad a gombhoz nyúlnia, hanem szólnia kell a kalauznak. Ez azt hiszem, fölösleges és bonyolult szabály, kü* 'lönösen ritkábban utazó, egyszerű és Idős embereknek. Rájuk a közlekedési vállalat kalauzai meg ép* pen azért morognak, mert nem maguk jeleznek (félnek, hogy a lámpa gombja helyett a csengőét nyomják meg, akkor meg azért kaprak szidást), hanem őket kérik meg, ha le akarnak szállni. Már most, hogy jegyezzék meg szegények, hogy melyiken mit, szabad s mit Ez megtéveszti az utasokat, különösen az idősebbeket, akik az ajtónyílásból arra következtetnek, hogy ott js fölszállhatnak. Ilyenkor kapják aztán a megszégyenítő dorgálást a kalauzoktól. Ezt is elkerülhetnék, ha minden kocsin mind a két ajtót külön nyithatóvá tennék. Az Ugyancsak az előbbi típusú kocsikon (ezek eredetileg távolsági járathoz készültek) a vezető melletti elkerített részben két ülőhely is van. Gyakori látvány, hogy zsúfolva a kocsi, öreg emberek és nénik aljnak és nyomódnak, miközben ezek az ülőhelyek üresek. Az egyiket, az utastér felőlit át kellene engedni az utasoknak! • A Közlekedési Vállalat megállóinak jelzőtáblái igen elöl leszállás, hátul fölszál- • H lás szabályát azonban egyéb- elhanyagoltak, kopottak, inéként sem szabadna a kala- hol hiányzanak is. jó lenne uzoknak mereven értelmez- ezekkel is törődni, sőt kiniöfc. Nem teszik ezt a fő- egészíteni a járatokról (pl. városban sem, de különö- az utolsó kocsi indulásáról) sen nem lehet nálunk, ahol fölvilágosítást adó zománca megállók gyakran sárosak, táblákkal. Érdekes, hogy PénemT Kivált, ha ezeken az sőt víztócsákkal borítottak, esett, ahol most indult meg tin. helyközi kocsikon is ott (A salakozott terület nem az autóbuszközlekedés, minda fölírás: *Ha le akar száll- nyúlik egy autóbuszhosszig.) járt így is csinálták, vi. Jelezzen!" Minek akkor Ilyenkor vagy ez a megtévesztő tábla? Vagy vegyék le, s írják helyébe, hogy ald le akar szállni, szóljon a kalauznak, vagy pedig szoktassák rá a közönteget, úgy amint már a helyi járatokon meg is szokta, hogy maga jelezzen. a leszálló, H. J. Személyi igazolvány... Négyéves forma, fekete hajú, bogárszemű kislány kapaszkodik a kilincsbe. Az ajtó fölött tábla, j-ajta a felírás: fényképész. A kislány karján kenderhajú, kék ruhájú, kék szalagos alvósbaba. Az ajtó nem nyílik, s a két fényes szem máir könynyes-fátyolos, a piros szájacska Ls lefelé görbül. — Hát te mit akarsz itt, kislány T Hogy hívnak? Eltévedtél? — Ne .. .em! -r- feleli szipogva. — Le akarom fényképeztetni a kérdem, mikor be- megbünteti őket a látva, hogy itt rendőrség... bizony hiába zör- -«• ??? getünk, elindu- — Ezért én ls lünk kifelé az ud- csináltatok fényvarból. A közős köpet és csináltabalsiker hamar tok Zsuzska-baösszebaráltkoatat- bának is, hogy ne ja az embereket. — Mért érdekli etz a bácsit? A kérdés kicsit zavarba hoe. Hiába, a nőknek veleszületett tulajdonságuk a férfiak iránti bizalmatlanság. _ Hát tudod, csak úgy... Ha nem akarod, nem muszáj megmondani. — Tetszik tudni, azért — bánbüntessen bennünket : rendőrség, az nem jó ám, ha az meg e a imert dolog embabámat és Szabó ja meg az előbbi Ágikának hívnak bizalmatlan kérés a Kölcsey cán lakom. ut- dést Ágika —, mert a bátyám ls Azzal tovább most csináltatott nyitogatná a ki- fényképet, meg lincset, ciehát hiába, az ajtó bizony zárva van, erről magam is meggyőződöm. — Aztán miért akarod lefényképeztetni a babádat, Agika? — anyukám is, meg apukám is, a személyi igazolványba kell a kép, mert ha nem csináltatják meg a képet, akkor nem legz személyi igazolvány és akkor bért megbüntetik. — Hát az tényleg nem jó dolog — mondom zavartan Ágikénak, niert eszembe jut, hogy ez nekem mostanáig nem jutott eszembe. S ezért is Írtam meg ezt a kis históriát. Merthogy igen sekkünk feledkezik a személyi igazolványcserével kapcsolatos kötelességéről, s még csak a kilátásba helyezett büntetés sem bírja jobb belátásra. Meg azért, hogy olyan szépen öszszöbarátkoztunk Ági kával. Papp Lajos Hajóavatás •íohus— avagy az élelmes matróz jn - Sanghájban két új lát létesítettek munkások parasztok részére. Az egyikben mérnökökéi, a másikban pedig tanítókat képeznek. Csütörtök KOSSUTH-RÁPIO Rákóczi-induló. 4,58 . Hí- ára Rádióműsor 4,IS rek, időjárási elentóg. 4,35- 7,59 14,45 Vidáman, frissen. Közben: 5,»0 ,.. M Mrtiárásieientés H(rek, idöiárásjpleptés. 5,4? Hir- l*™ények' 15'08 Idöjárásjelentés. dető jszjop. 6,00 Falurádió. 6,35 "•10 1 36 Elmélet és gyakorlat. A Francia Rádió énekénekek 15,00 Hírek, közránczene. 15,35 Ismerkedmljsor. 6 őrs 68 Torna, t óm -8,10 Hírek, Idöjárásjelentés. 14,08 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Török Erzsébet énekel. 14,45 Népi táncok, csárdások. 15.18 A külföldi sajtó hasábjairól. 15,20 Operarészletek. 16,08 Hírek, idöjárásjelentés. 16 óra 05 Fekete István két elbeutu soiuinuiu, o..,- ,(lnk. ma„ KalulBV vaHvok'Re- rcsiric i»vaii Néhány perc tudomány. 6.58 IJg*. BWUJ9VmVágyok!.Re- gzélé3e> 16|3e Könnyű hangszerIdő le zés 7 M Hímk ldMáráiíta gényismertetés. 16,00 Egy falu lentés 7 10 U1 könvvek 7 38 ~ egy nóta' "•40 Lány°k- asz" Ssfaház-haneversen/-és m" "^lyok. 16,55 Műsorismertetés, ziműsor' 7 59 fdöíelzés 8 08 Mű? 17.00 Hirek, külpolitikai kérdísqrismertetés, iSfjá.SijeíStéS". ffkr|, Vf7aff>lunk, idótórasjeóra 08 Technikai szünet. 8,10 J®""* "-15 Artu£ »cl,n,~J 18,00 Hirek, Idöjárásjelentés Operarészletek. 8.65 Édes spya- jj „0 A Maavar Rádió 6ra 05 °si löld' 18 25 Zenekarl nyelvünk. 9,80 Pilleruha. Me,e- VÖFWfgS """ játék. 8,48 Napirenden Tömegdalok műsorain' le, idójárásjalentás ajóndékmuser a Győri számgépgyár dolgozóinak szólók. 16,60 Ezer szó oroszul. 17,00 Jeanette MaeDonald filmdalokat épekel. 17.15 A Társairtflusr/isle- dalmi Szemle legújabb számának Ismertetése. 17,25 Tánczene. 18 T :ARL muzsika. 19,00 Hírek, időjárás19,05 Korunk hőse. 18 űpk a ' Román Rádió i'Hf10;,,1.9:0.0 EJ^HSZ,? Mn óra 20 Szendlay László népi ze1,1. 10.00 Hírek, lapszem- fya' *»8mi vlsopem peksra játszik. 19.35 Ezüstlfaláirásielentés. 10,10 Eenés *V»l *a" ^ f- Vlgoperg ^ gazdatanfolyam. 10,55 Jó n„.ff . rtvőrt S/w- AZ I. fejvonás utan. 20,38—ZU.ao 41„„nVít „verekek! 20.00 Egy ÉLÖS3zer11,00 Esti krónika. 22,28 Hírek, Idő- éjszakát, Albert Is't- oal nTáraJr?,^ j„n járásjelentés. 22,35 S l, 'L2Y ván népi zenekara Játszik. 22,16 rek"- Idő?árá?1elent és 12 fo ' Po ? Bégl koldnsmesék. 23,80 Lra! -S ii1 „Z_ Edith Piaf és Bing Crosby éne*<=>• "•»« Hírek, időjárásjelen. Ezüstka ószos eazditaitólvam tés" B'10 Járdányi Pál: II. voSSMMS? Fölszluott Á pávai ^snégyes. 0,38 Himnusz. 13.50 Szüret előtt. Versek. 14,08 KEL. PETOFI-BADIO gyerekek! 20,00 egy sláger, 20,88 Szóval muzsikával. 23,08 Hírek, Időjárásjelentés. 28,15 Műsorzárás. Telavíxlóm Qxor 18,38 Kicsinyek mflsor. 18,18 TV-híradé, 18,15 Riportműsor. 88 léia Részletek Bródy Tamás és Fé- 8,88 Reggeli zene. 6.30 Szín- óra A szultán fogságában. Szov• nyes Szabolcs operettjelhői. 14 ház-, tárlat- és hangverseny- Jet fjlrpeglepetés s Az örvendetesen megszaporodott autóbuszjáratok, különösen a szőregi vonalon, ahol többféle járat ls közlekedik, sok problémát is okoznak a kevésbé gyakorlott utasoknak. Nem egyszer előfordul, hogy rossz kocsira szállnak. Ennek elkerülésére célszerű lenne, ha a kocsik elején is jeleznék a járat jeliegét, a Közlekedési Vállalat kocsijain (úgy, rrúnt a fővárosban) a járat számával, a MÁVAUT-koctJkoij viszont a mostani "Szeged* szöveg helyett az útvonalat (pl. Szeged—Tiszasziget) nevévej. Érre különösen mogt, a korán sötétedő estéken, ködös napokon van szükség (jól megvilágítva persze), amikor a kocsinak 6zíne, amely még valamelyes megkülönböztetést lehetővé tesz, som látszik. s kü-ü Epős forgalmú időben, lönösen szombat délben vasárnap délután, nem ele-fj gendők a Közlekedési Vállalat sűrített, félóránkénti 5-ösI jelzésű, szőregi járatai sem.jjj Ilyenkor már rendszeres, | hogy a Széchenyi téri meg-B állónál föl szállni akarókj de néha még a végállomásra!: pontosan az indulásra érke-[j zők sem férnek föl, ezeket kocsi otthagyja. Az is rend-| szeres, hogy a zsúfolt kocsikg Ujszőregen már félig kiürül-p nek, Helyes lenne, ha ilyen kor o rüllalat 5A jelzéssel* Még csak pitymallott, s az ól előtt már alkotorta a havat Balog András. Éjféltájban öszszeragadt a szemhéja, de a hajnali három már ébren találta. Mintha halántékot verte volna a fali óra is, amikor ütötte a négyet, az ötöt. Mindene fájt, akár hogy fordult. Nyilamlott a derekába, a hátába. Karját hol a feje alá tette, hol a csíkos dunnára dobta. Behajtják a téeszbe a bénákat is. Hagynák békén az öregeket. Nem nyughatnak már attól a három holdtól sem. Mindent a közösbe. Az isten fogyasztaná rájuk az eget. Eleget volt az ember cseléd. Harminc évig tapostam a más tarlóját, amíg a magam mezsgyéjére léphettem. Ugy raktuk össze garasonként a pénzt, hogy ne legyünk koldusok vénségünkre. Öt télen kubikoltam, hogy megterítsem az Istentelen sziket. Azelőtt a tücsök is megdöglött rajta, most meg hónaljig érő búza nőtt benne. Es elviszik, kódust csinálnak az emberből. Mindennap jönnek, mint a sáskák, gondolja meg András bátyám, magának is jobb lesz, nem kell egyedül küszködnie, gyalogmunkára menni a szántásért, fuvarért. Nerr\ is kell, ha nem lesz semmink. Majd a közösben betakarítanak mindent. Te meg betyár paraszt, hallgass. Régen a gazduram mondta ezt, most majd a téesz-elnök. De hát nem lehet tőlük szabadulni, ide nyomták a belépési cédulát is. Csak nem marad egyedül András bátyám, minden szomszédja aláírta már. Szégyen volna az ilyen jó gazdára. De miért volna az szégyen, ha az ember úgy cselekszik, ahogy' maga gondolja. Az isten sem hallott még ilyet. Telebeszélik az ember fejét mindenfélével.,, A nyírfaseprűt a falhoz támasztotta és rákönyökölt az ólajtóra. Sapkáját kicsit hátrább lökte, s kivirított szürke, tüske haja. Belebámult az ól sötétjébe, s hallgatta a három süldő szuszogását. Most már csak ti maradtok meg? Meg az a néhány alma-, körte-, szilvafa? Ha ugyan megmarad. Könnyen elveszik még ezt a nyolcszáz négyszögölet is, ami a háznál van. De hát akkor mire vegyek a tavasszal malacot? Milyen potyka volt tavaly karácsonyra a januári két malac. Száznyolcvan kilót nyomtak darabonként. Titeket meg a nyárig valahogy meghizlallak, de mi lesz azután? Jószágból pénzel a paraszt, de hát annak enni is kell adni. Jó ki leszünk nullázva. Még majd a tojást is a boltban vessfük. Az öreg anyjuk mehet a kosarraí, ha+gy kis tojásos levest akar főzni. Hetvenéves korra ilyet megélni. Milyen csapás ér még bennünket ebben a üaivgngs esztendőben? Szálas alakja kiegyenesedett. A reggeli derengésben kirajzolódó, fehérre meszelt házra tapadt a szeme. Hátul, az utea felöl és a két végén akápok védték, elöl kis szőlőlugas takarta. Húsz éve még kopasz volt itt minden. Kinek is kellett volna ez a faluszéli gödrös?... Talicskázott az ember, a kenyérből meg vékony karéjt vágott, hogy legyen sajátja, és most kiforgatják mindenéből. Még tán a házat is elveszik. Odadenki a téeszben van. Erre már csak a kis házkörüli földek vannak. Vagy a szél kavarja a hangot? De nem; akárhogy' fordul az ember, csak orról zúg a traktor. Mi lehet már az megint? Meggyorsította lépteit. Amikor közel ért a házhoz, a traktor akkor fordult ki a gyümölcsös mögül a kocsiútra. A fák mögött frissen adják valamelyik brigadérosnak. Te meg Balog forgatva feketéllett minden. Kiáltani akart András, húzódj meg valahol. Fázósan megremegett, • összekoccantak kopott, töredezett fogai. Majd hirtelen összeszorította ajkát, bozontos szemöldöke összerándult. Előredőlt gs belemarkolt az őlajtőba. A kutya Úristenif! Csak nem fognak dirigálni, hogy' éljen az ember. Száraz, csontos arcán remegtek az izmok. Kék szemében vad tűz lobbant• Lihegve emelte fel az öklét és belevágott az ólaitóba. Jöhet az összes agitátor, az elnök, a párttitkár, meg mindenki, nem írom alá... Annyira meggyöngült az idő, hogy február végére már szántás alá szikkadt a föld. A parasztok ekéket, b oronákat igazgattak. Balog traktoros után, állj meg, ki mondta, hogy szántsd fel ezt a földet. Mit akartok? Már ezt is elveszitek? Nem elég a három hold? Az elnök mondta, hogy ez megmarad nekünk. De nem jött ki belőle hang, a torka összeszorult hirtelen, mintha az egész világ megfordult volna vele. Majd a traktoros után iramodott. — Hé-é-é! A-á-áUj! Hangja beleveszett a határba, s a traktor is egyre távolabb pöfögött. Nekiveselkedett 0 kerítésnek és kicsavart egy karát. — Állj meg, te kutya fajzati — rázta feje fölött • karót. Meglepve eresztette le a karját, felesége András lovasgazdáknál járt, hogy felszántassa lordalt ki nevetve a sarokról harmadmagával. a nyolcszáz négyszögölet, mert ősszel nem volt rá vállalkozó, még nagy szerencse, hogy a három holdból a búzq alá, sikerült megforgatni « földet. De ne csinálta vo Ing azt sem, minek, csak elvették. Mindig nyaggatták. Akkor nap, amikor aláírta az ívet, este sem tágítottak. Tíz óra tájban azután leakasztotta a falitükör mellől a naptárt, s az asztalra dobta. Belebámult a petróleumlámpa sárga fényébe, s az ujjára tekergette a madzagot, mellyel a naptárhoz volt erősítve a ceruza. Ezzel szokták a naptárba bejegyezni, n}if adnak el, mire adnak ki pénzt. Meg-megrántotta a madzagot. Hagy nem tudják már abbahagyni; szünet nélkül mondják, hogy könnyebb lesz András bátyámnak is, nem kell egyedül bajlódnia, olyan az ember, mint a kába birjca. ' ' < Melle gyorsabban emelkedett, amikor kezébe vette a kis ceruzacsonkot. Ugy esett a keze a belépési ív aljára, mint amikor a bóbiskolónak lecsúszik a szék támlájáról. Amíg Balog András a lovasgazdákat járta, felesége ingnekvalót vitt a varróasszonyhoz. Télen kabát alatt megvan a 'rosszabb is, de ha kinyílik az idŐ és kabát nélkül lehet menni, nem veheti már fel az ember az olyat, ne mondják, hogy még ingre sem telik. Meghat, amit lehet, össze kell gyűjteni, mert hogy mi lesz ezután, nem lehet tudni. Azt meg nem tudják elvinni( ami a szekrényben, kamrában vart.,. Hazafelé tartva, amikor a falu szélére irt, fülelni kezdett, ugyan ki szántatja traktorral a földjét. Dehát mnes is itt már senkinek, minA szövetkezet elnöke jött vele, meg az agronómus. — Jó helyen szántott ez a gyerek? — fortyogott Balog. — A falu túlsó végén tegnap forgatta fel a háztájikat. Meg vannak vele elégedve? — fogott kezet vele az elnök. Az agronómus közben kiterített a táskájára egy térképet. Fekete és piros vonalakat látott rajta Balog András. — András bátyám, erről a szomszédos földről négyszáz négyszögölet kap még a háztájihoz, Adja csak ide azt a karót... Igy ni —1 nyomta le a friss szántásba. — Majd csinál rendes mezsgyekarát ide is, meg a másik végére. Nem tudta, hogy a feleségére nézzen-e, vagy az elnökre. Azután, hogy búcsúra nyújtotta kezét az elnök, hátrább lökte sapkáját. — És mi, öregek is mehetünk majd dolgozni? — Ha futja az erőből, akkor várjuk magukat. Mentében még visszaszólt az elnök: — Most jelent meg a rendelet, kétszázhatvan forint nyugdíjat kapnak havonta. Meghat a földjáradékot. Balog András az elnök és az agronómus után nézett egy ideig, majd a feleségéhez fordult. — öreganyjuk, holnap a piacon megveszem a malacokát. Cserei Pál