Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

162 Vasárnap, 1960. november 30. Aszegedi kiszisták védnökséget vállaltak a lakóházak építése és a város csatornázása fölött A Kl^Z-sservezetek munká iáról, feladatairól tanácskozott a KISZ városi értekezlete A KISZ Szeged városi küldöttértekezletét tegnap, szombaton tartották meg a KPVDSZ Művelődési Otthon­ban. A város valamennyi KISZ-szervezetét 221 küldött kép­viselte az értekezleten, hogy felelősséggel felmérjék a K/SZ­szervezetek eddigi tevékenységét, meghatározzák a szocia­lista építés további segítésének tennivalóit. A tanácskozáson megjelent Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Pusztai Józsefné elvtársnő, a városi pártbizott­ság titkára. Törköly Ferenc és Sípos Géza elvtársak, a városi pártbizottság osztályvezetői. Perjést László elv­társ, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Ágoston József elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára, B i­czó György elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke. Ott voltak a munkásmozgalom veteránjai­nak és a város dolgozóinak képviselői is. Az ifjúság nevelése közügy A tanácskozást Andrássy Lajos elvtárs nyitotta meg, majd Deák Béla elvtárs, a KISZ városi bizottságának mörül. A szocialista brigád címért munkálkodó brigá­dokban 639 ifjúmunkás ta­lálható. A szocialista brigá­ezer 244 óra társadalmi mun­kát végeztek. A fiataloknak részt kell vállalniok második ötéves tervünk végrehajtásából. A fiatalok legyenek kezde­ményezők, vállaljanak véd­nökséget egy-egy fontos fel­adat megoldására. A KISZ városi bizottsága — az érte­kezlet jóváhagyásával — védnökséget vállal a több éves és Szegedet a belvizek­től mentesítő csatornázási munkálatok, valamint a la­kásépítkezések fölött. A kiszisták, a fiatal tervezők, építők segítségével gazdasá­gosan és határidőre akarják biztosítani a lakások felépí­tését. titkára ismertette a KISZ dókban 162 fiatal tevékeny- tejlödő kulturális élet városi bizottságának beszá­molóját A beszámoló első része megállapította; a KISZ ed­digi három és fél éves te­vékenységével bizonyította, hogy képes alkotó tettekre serkenteni a fiatalokat. Az Ifjúsági szervezet sike­rei elsősorban azzal ma­gyarázhatók. hogy megala­kulásától kezdve a párt közvetlen segítségével, út­mutatásával végzi tevé­kenységét. Az elmúlt években kedve­zően megváltozott Szeged if­júságának politikai, eszmei magatartása, nőtt szocialista öntudata. A sok egyéb mel­lett példa erre az is, hogy mintegy hétezren érdemel­ték ki az -Ifjúság a szocia­lizmusért* jelvényt. Az if­júmunkások általában helyt­állnak a termelésben és a fiatalok közreműködtek a mezőgazdaság szocialista át­alakításának segítésében. Aránylag jelentős szám­mal vannak azonban olyan fiatalok, akik kevéssé, vagy egyáltalán nem érdeklődnek a politikai kérdések iránt és •— bár hívei társadalmi rendszerünknek — hiányzik belőlük az aktivitás. Ennek okát nemcsak a fiatalok­ban kell keresni, hanem a kedik. A szakma ifjú mes­tere címért 440 lány és fiú dolgozik. A takarékossági mozgalomban 3868 fiatal működik közre és idén ja­nuártól októberig 1 millió 222 ezer 173 forintot taka­rítottak meg. Az általánosan pozitív kép ellenére azonban hiba, hogy sok KlSZ-szer­vezet alig, vagy nem ki­elégítően foglalkozik » termelési kérdésekkel. Az üzemekben dolgozó fia­talok létszámához viszonyít­va nem kielégítő a termelési mozgalmakban résztvevő fia­talok száma. Az építőipar­ban legrosszabb a helyzet, ahol 600 fiatal közül egy sem vesz részt a takarékos­sági mozgalomban. Az sem megnyugtató, hogy az ipari tanulókon kívül a 8853 fia­tal dolgozóból mindössze 2300 szakmunkás. A város fiataljai elisme­résre méltó társadalmi mun­kát végeztek. Ifjúmunkások és diákok idén 4200-an 76 Sok adattal és ténnyel is­mertette a beszámoló a fia­talok kulturális előrehaladá­sát. A KISZ-alapszervezetek felismerték a kulturális munka lehetőségeit. Helyes lenne azonban, ha ez a te­vékenység rendszeressé vál­na és kiterjedne a kultúra minden területére. A KlSZ-alapszervezetek­nek segíteniök kell a fia­talokat abban, hogy élje­nek a műveltségük foko­zását szolgáló lehetőségek­kel. A sportélettel, az úttörő­mozgalommal, majd végül a KISZ-szervezetek taglétszá­mának helyzetével foglalko­zott a beszámoló. Szegeden a kiszisták létszáma elérte a tízezret. Az üzemekben dolgozó fiatalok számához képest azonban kevés a KISZ üzemi alap­szervezeteinek taglétszáma, ezért az ifjúkommunisták segítsék a KISZ-hez vezető úton a fiatalokat. MSZBí művészeti tanácsadó bizottságok alakúinak Az MSZBT az érdekelt művelődési intézmények képviselőinek és vezető mű­vészeknek, íróknak bevoná­sával tanácsadó bizottságo­kat hoz létre az MSZBT or­szágos elnöksége mellett. A bizottságok figyelemmel kí­sérik a szovjet irodalmi és művészeti élet fontosabb eseményeit, az újonnan meg­jelenő könyveket, folyóirato­kat, kiállításokat, ankétokat, hangversenyeket stb. és ezekről rendszeresen tájé­koztatják a hazai művésze­ket. Ezenkívül elősegítik a hozzánk érkező szovjet írók és művészek találkozásait magyar kollégáikkal és a közönséggel. Magyar kiállítás Rómában November 18-án a római Magyar Akadémia helyisé­geiben magyar műemlékvé­delmi kiállítás nyüt. A meg. nyitón megjelentek az olasz politikai és kulturális élet képviselői, valamint a dip­lomáciai testület tagjai QHíffcLL k&mídidi&k A Szegedi Nemzeii Színház új opereitbemuiaiójáról Az időben Fontos kérdésekről beszéltek a felszólalók Kuti Árpád elvtárs is­mertette a revíziós bizottság jelentését, majd megkezdő­dött az élénk vita a beszá­moló és a további feladato­KlSZ-alapszervezetek politi- kat megjelölő határozati ja­kai munkájában is. vaslat felett. Részletesen taglalta a be- A vitában felszólalt Sik­számoló a fiatalok rendsze- lós János elvtárs, a megyei res politikai oktatásának pártbizottság titkára és Per­melésben való helytállásáról számolt be. Elmondotta, hogy a gyár kiszistái védnöksé­get vállaltak az üzemi át­szervezés felett, s annak lebonyolításáért ezer óra társadalmi munkát vé­geznek. Gécsek Ferenc elvtárs, a kérdését, s felhívta a fi- jési László elvtárs, a KISZ Tudományegyetem KISZ­gyelmet az ezzel kapcsola­tos feladatokra. A KISZ-nek — hangoz­tatta a beszámoló — je­lentős szerepe van az ifjú­ság nevelésében, egyedül azonban nem képes ezt a feladatot megoldani. Ezért kérjük mindazokat, akik felelősséget éreznek ha­zánkért, társadalmunkért/ ifjúságunkért, tekintsék szív­ügyüknek a jövő nemzedék nevelését. Következetesen küzdeni Központi Bizottságának tit- bizottságának tagja arról is kára is. Siklós elvtárs meg- kbeszámolt, hogy az egyete­állapította, hogy a KISZ sze- misták újabb 6400 óra tár-l gedi szervezetei eredménye- sadalmi munkát végeznek. Gyuri Gergely elvtárs, a Cipő­ipari Ksz titkára után Bárdos Miklós elvtárs, a tanács épí­tési és közlekedési osztá­lyának vezetője szólalt fel, s vázolta, hogy milyen je­a mezőgazdaság szocialista lentős a fiatalok társadalmi átalakításával kapcsolato- munkája. Az ujszegedi szö­vőgyár fiataljai képvisele­tében Varga Pál elvtárs, KISZ-titkár beszélt, majd sen dolgoztak, azonban le­hetőségeik jobb kihasználá­sával tovább sokasodnak eredményeik. Szólott a többi között a mezőgazdaság idő­szerű kérdéseiről, s san a szegedi KISZ-szer­vezetek feladatairól. A városban a környező köz kell az idealista világne- Egekből sok fiatal dolgozik Czikora Sándor elvtárs, Ko­" I._..!U A alrtc plvtal-K a Vám* zet és a nacionalizmus ha­tása ellen. Sokoldalúan mélyíteni kell a fiatalok­ban az igazi hazaszeretet érzését. Nem feledkezhetünk meg azokról a fiatalokról sem, akik ugyan számbelileg ke­vesen vannak, mégis káro­san hathatnak az ifjúságra. Ezek a fiatalok megtestesí­tői a léha életnek, a ciniz­musnak, a lógósnak, a fe­gyelmezetlenségnek, az er­kölcstelenségnek. Felada­tunk, hogy törődjünk ezek­nek a fiataloknak a neve­lésével is, vezessük őket a helyes útra, s ugyanakkor mindenképpen szüntessük meg a fiatalokra gyakorolt káros hatásukat. Kezdeményezzenek a fiatalok Behatóan foglalkozott a beszámoló a termelési kér­désekkel. Szeged üzemeiben a fizikai munkások 41 szá­zaléka fiatal. A gyárakban, hivatalok­ban és Intézményekben dolgozó fiatalok általában derekasan megállják a he­lyüket. A város termelési brigádjai­segédmunkásként, egyik helyről vándorolva a má­sikra, ahelyett, hogy falujá­ban maradna. A szakma nélküli fiatalok falujukban megtalálhatják boldogulásu­kat, s ennek megértetésében szerepük van a KlSZ-szer­vezeteknek. Végül átadta a megyei és a városi pártbi­zottság üdvözletét, s további sikeres munkát kívánt a kiszistáknak. Perjési László elvtárs, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára több hasznos gondolatot adott a KISZ­munka tartalmasabbá téte­lére. Felhívta a figyelmet arra ls, hogy a KlSZ-szer­vezeteknek jobban kell tevékenyked­nek a fiatal értelmiségiek körében. Szólott az "Ifjúság a szocia­lizmusért* mozgalom nagy jelentőségéről és végül át­vács Alajos elvtárs, a váro­si úttörő szövetség elnöke és Várnai Éva szólott a KISZ-szervezetek előtt álló feladatokról. Benedek Tibor elvtárs, a MÁV csomóponti KISZ-bizottság titkára a vasutas-fiatalok munkájáról számolt be. A felszólalásokra Deák Béla elvtárs válaszolt. Mi­vel a feladatokra vonatko­zó határozati javaslathoz több módosítás hangzott el, így azt — a tanácskozás döntéséinek értelmében — a kiegészítéseknek megfele­lően át kell dolgozni. A vá­rosi értekezlet határozatá­nak ismertetésére ezért la­punk későbbi számában té­rünk vissza. A tanácskozás megválasz­totta a KISZ városi bizott­ságának 41 tagját, a 11 tagú revíziós bizottságot és a 70 küldöttet a KISZ megyei értekezletére. adta a KISZ Központi Bi- Az értekezlet befejezése után zottságának üdvözletét. Hellén János elvtárs. a KISZ városi megtartotta első bizottsága ülését és Felszabadulás Asztalosipari megválasztotta a KISZ vá­Ksz KISZ-titkára szerveze- rosa bizottságának 11 tagú tük életéről számolt be és több olyan negatívumot is­mertetett, amely a kisipari szövetkezetekben általában végrehajtó bizottságát. En­nek tagjai: Andrássy Lajos, Deák Béla, Dénes János, Kovács Alajos, dr. Lőkös nehezíti az ifjúkommunisták Zoltánná, Nagy László, Ré­ban 2400 fiatal dolgozik. Az tevékenységét. Keszi Zol- vész László. Salamon Ist­ifjúsáei brigádok száma 195 tánné elvtársnő, a Ruhagyár ván, dr. Széli Éva. Tóth La­és ezekben 1258 fiatal tö- KISZ-titkára a fiatalok ter- jos és Városi Judit/ több mint hetőség, jobban a korban tábam többen is sikeresen áll­egy és ne- gyökerező, s népibb Hangvé- tak helyt. Közülük elsőként gyed századot futunk vissza, telú zenét vártunk volna. említhetjük Káldor Jenőt (tá­amikor felgördül a függöny . színház a da- homok), de rövid néhány je­a szegedi színház új bemu- " SZegeai rab könnyed, lenetével is feltűnt a kitűnő tatója elött. A színpad ez- vidám alaphangját ragadva nádori István (pincér) és úttal kétszeresen is színé- meg, friss előadást produ- a plasztikus típusformáló szekkel népesül be, hiszen káit. Makai Péter rendezé- készségű Király Levente színészek életét, sorsát ele- sébol pergő jelenetek, moz- (tisztiszolga), A vándor szin­venítik meg. E darabban galmas képek születtek, ame- társulat tagjai közül Károlyi ugyanis az egykori Dunán- lyeket számos apró ötletesség István rokonszenves figurá­túli Színjátszó Társaság is fűszerezett. Kár, hogy né- Jat kel1 kiemelnünk (Komlós­múltjából dolgoztak fel egy mely részlet bántó hamis sy Ferenc igazgató) és Me­kis töredéket a szerzők, 1830 hangját nemhogy eltüntette zcy k®0*5 Szépvölgyijét, aki­nyarának néháíiy napját Ba- volna, hanem helyenként nek játékával hatásos és sa­latanfüreden, hova vendég- még alá is húzta. A fősze- Jatosan egyem arcélt sike­szereplésre érkezett a ván- replők közül Iván Margit rült kölcsönöznie szerepének, dor színtársulat. A magyar (Pataky Vilma színésznő) A sokszereplőjú darabból színjátszás hőskora ez az kulturált, sokszínűen meg- Árkos Gyulát, Halmágyi Mi­idő. A feudális úri Magyar- nyerő énekhangja váltott ki hályt, Bárány Pált, Gaal Fe­ország csak lenézett komé- ezúttal is nagy hatást, feled- rencet. Székelyhídi Györgyeit diásokként kezelte a dal, a tetve kissé szentimentális túl- említjük még meg. A diri­vers, a nemes -gondolatok játszásait is. A szerelmes ka- gens Várady Zoltánnak je­hordozóit, kik jóformán csak Pitanyt Bordás Dezső for- lentős érdeme az előadás adományokból, néhány jobb- malta meg. Hangban, játék- friss hangulata, a zenekar és módú művészetpártoló támo- ban egyaránt elfogadható az enekesek lendületes irá­gatásából tarthatták fenn volt' még több ls, mint amit e nyitásával. A tánckarnak magukat S még nehezebb ,aDOS "szépfiú* szerep kínál, nem túl igényes feladat ju­volt azoknak, kik a monar- Málika—Bogdán kettősében t°tt. Ennek, Mezey Károly chia fekete-sárga uralmá- Behoczky Zsuzsa és Lakky koreografiajaval, látványosan ban a magyar nyelv, a ma- Jbzsef iékedvú mókázása az igyekeztek eleget tenni. Sán­gyar szó terjesztésére vál- l2.1,^*5 h™ határain be- ^ Sándor díszleteinek kor­lalkoztak 1 maradt e® jói szórakoz- te*10 motívumai es rnegol­. tátott. Ez mondható el Ka- dásainak modern törekvései Az Ötlet , Y.1f*jere" tona András—Décsy Györgyi stílusosan olvadtak égység­tes és kedves, (Duducz házaspár) játékáról he. A sok munkát igénylő amely arra kesztetett három js, amelyet néhánv markáns jelmezek Bene Jánosnét és szerzőt, hogy emieket állit- vonással tettek teljesebbé A Horváth Ferencet dicsérik son a magyar színészet ut- darab humorának szolgála- Lőkös Zoltán törőinek, méghozzá derűs, LOKOS zoltan hangulatos operett kereté­ben. A zeneszerző Hajdú Jú­lia, a librettóíró Kaszó Elek, a dalszöveg-költő Tóth Mik­lós hármasa az ötletből friss, szórakoztató és helyénként szívhezszóló három felvo­nást alkotott. A nézőt ez az eleven hangulat ragadja meg leginkább, s a könnyed tréfák, az ugyancsak köny­nyed muzsika, az ilyesmit kedvelőknek, kellemes szín­házi estét szerez. Ha ez való­jában nem is kevés, de en­nél többet nem jelent ez az új operett. Pedig többet, új­szerűbbet, s egy kicsit mást vártunk. VASÁRNAPI TŰNŐDÉS Nevekről és emberekről fia verset, vagy novellát olvasok, szeretek tudni egyet s mást a szerzőről is. Nemcsak olyas­félét, hogy öreg-e, beteg-e, hány foga van, mi a ked­venc étele s könnyen ír-e, vagy küszködve, de olyat is. hogy hol él, hol dolgozik, honnan meríti témáit, mi írói élményeinek forrása, s általában kicsoda, Többre vagyok kíváncsi, mint amit írása elmond ' róla. Szóval emberileg is szeretek tisztában lenni az ! íróval, de még a kritikussal is. Ha jót olvasok töle ' szívesen megmondom neki, hogy tetszett; ha vitám ! van vele, szívesen leülök megbeszélni. Igényli vagy< nem igényli, én is egy csöpp vagyok a mindenható \ közvélemény nagy tengerében, s ilyen jogon ítélhe­tek, szavazhatok és vitatkozhatóm ... Ezért jó az, ha induló írókat és költőket pár sor­ral bemutatnak, ha nem áthatolhatatlan homály a ; név, ha emögött konkrét ember áll, szenvedélyekkel, kisebb-nagyobb tehetséggel és ambícióval. Erre az olvasónak mindig meg is adták a lehető­séget, s az író örült is ennek, mert mindenki tudta, hová kell címezni a véleményt. Ügy tűnik azonban, mintha némely szerkesztők éppen az irodalom de­mokratizmusának korszakában csinálnának rejtvé­nyeket nevekből és emberekből. Olvasom a Tiszatájat és hatalmába kerít a jóér­zés: mennyi új név a szegedi és a Csongrád megyei i irodalom-darabka egén. Üj költök, új kritikusok, új1 prózaírók. Makai Bálint, T. Ács László, bizonyos ' D. D. és egy új külföldi csillag: Gil Marion, hogy \ a rejtjeles Írásokról ne is szóljak. S elindulok fel­fedező útra. Kik-mik ezek az emberek? Lejárom a , lábam, mégsem találok egyet sem. Egyszerűen nin­csenek. Pedig hát ezek verset írtak az októberi forrada­lomról; és kritikát valóságos ember, valóságos köny- ­véről. Gil Marionért összetúrok egy egész könyvtá- \ rat, lexikonokat, a Nagyvilág valamennyi számát . Nincs. Keresem a fordítót, bizonyos Takács Pált, s az' sincs! Pedig hát mind ezt emberek követték el, rá- , adásul olyan emberek, akiknek közük van a mai iro- ' dalomhoz, esetleg felelősek is a mai irodalom tiszta- | ságáért. Naiv eszemmel úgy hiszem, hogy ezekért az < írásokért valakiket meg kell dicsérni vagy el kell í marasztalni, vagy egyszerűen tudomásul kell venni ' az irodalmi és kritikai életben! Ahogy nekem nincs erre módom, ugyanúgy más- < nak sincs. Nincs, mert ezek bújtatott nevek! Szer­kesztői boszorkánykonyhában kreált nevek! S mö- i göttük valakik csöndesen lapulnak. Bátorságuk nincs j ahhoz, hogy nyílt sisakkal lépjenek az olvasó elé? i Vagy valóságos írók nincsenek, akik tisztességes, a' többé kevésbé ismert nevükön megírnák ezt a lapot? Makai Bálint, T. Ács László, D. D. és Gil Ma­rion vajon akkor sincs, mikor honoráriumot fizetnek? Érdekes volna az olvasó kezébe adni az álnév­lexikont, amely megfejtené ezt az egész talányt, de — s ezt mint a Tiszatáj szerkesztő bizottsági tagja mondom: a szerkesztő bizottság testületére is ráférne ilyen tájékoztatás. Mert bizony nagyon őszintén tar­tok attól, hogy üzleti szellem mérgezi a helyi iro­dalmi életet! Különben minden vágyam az, hogy szerzői es­ten, dobogón lássam azokat, akiket hiába .kerestem. Mert szeretem, nagyon szeretem a meglepetéseket... X SIMON ISTVÁN 5 szinte kínálkozott erre a le- ÍOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍXJOOOOOOOOOOOOOOOOO? Nyilvánvaló balgaság len­ne operettszerzöktől mély, drámai konfliktusokat, drá­mai mélységeket számonkér­ni. Ennek a témájánál fog­va igen szép szándékú alko­tásnak mégis többet kellene nyújtania, mint amit a da­rab középpontjában bonyoló­dó naiv, sokat és sokszor lá­tott, hallott mesécske jelent. Az elegáns, szívszédítő kato­natiszt és a csinos színésznő szerelme olyan elkoptatottan semmitmondó, hogy szinte érthetetlen, hogyan került mai szerzők darabjába. Még talán ez is megbocsátható lenne, ha legalább nem tola­kodna minduntalan előtérbe, s a füredi komédiások — vagyis lényegében a gondo­lat, amiért a darab íródott — nem szorulnának statisz­taként a háttérbe. A vezér­gondolatból már az első fel­vonásban csak keret lesz, s ráadásul nem is szerencsés, nem is kielégítő keret. A lib­rettó,-a cselekmény menthe­tetlenül beleragadt a régi operettsablonok hínárjába, s ezen aligha segít az a felszí­nes, egészében véve bizonyos mértékig hamisnak is mond­ható néhány szövegoldal, ami a vándorszínészek éle­tét lenne hivatott tükrözni. összképlében sehogyan sem érezzük sikerült megvalósí­tásnak azt a nemes törek­vést, amely akár e műfaj keretein belül is valóban méltó emléket állítana azok­nak, kik színmű vészetünk bölcsőjénél álltak. Mint első ilyen kísérlet, mégis emléke­zetes marad és ebben része van Hajdú Júlia muzsikájá­nak, amelynek több betétje belopja magát a fülekbe. Helyenként azonban, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents