Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

I Vasárnap. 1960. október 2. Két bemutató a ázegedi Nemzeti Szlnnftztnn Mozim Hikmet, a kiváló tőrök költő és drámaíró új, modern darabjának, a Damoklész kardjá-nak bemutatójával jeleskedett tegnap, szombaton este a Sz:gedi Nemzeti Színház prózai együttese. Komor István rendezésében. Az új darabban szerepet kapott Kaló Flórián, Várady Szabolcs, Simon Erika, Kátay Endre, Lakky József, Károlyi István, Földi Teri, Gemesi Imre, Kovács János, Bege Margit, Mezey Lajos, Mentes József, Lakatos János, Árkos Gyula, Mezödi Erzsébet és Rács Imre. A díszleteke- Sándor Lajo6 tervezte. A ma emberének szóló kétrészes színmű szegedi bemutatója első magyarországi bemutató is volt, ezeddig csak rádióból hallhattunk részleteket a kiváló műből. A bemutató méltatására lapunkban visszatérünk. Ma este ugyancsak új bemutatót üdvözölhetünk a Kamaraszínházban, Tabí László Különleges világnap című háromfel vonásos végjátékát, amely Budapesten már második éve sikerrel szerepel színpadon. Hogyan hozzuk közelebb az egyetemi oktatás! az esethez? írta: Dr. ÁBRAHÁM AMBRUS akadémikus, egyetemi tanár Ha valamely intizménV* és abban határozottan váltó- lönböző intézeteiben. MindJ legyen az zott az egyetem is. Sokolda- ezekhez szorosan csatlakozoármtlyen régi is legyen lúbbá vált, kapcsolatba ke- nak a társadalmi, történelbármilyen értékes, önmagá- rült az iparral, a mezögaz- mi, irodalmi és politikai-gazban hasznos és eredményes, dasággal és általában a dasági kérdések, amelyek a elszakad az élettől, felleg- mindennapi életnek ezerszi- bölcsészeti fakultás legküvárrá válik, amelyben régi nű arculatával. Nincs a mai lönbözőbb intézeteiben keemlékeket őrizgetnek, öncé- életnek, a szocialista gazdái- rülhetnek hasznos megbelúságokat ébresztgetnek, ön- kodásnak egyetlen olyan szélésre. Mindezekkel az magukért valö igazságokat ágazata, ahová ne érne el a *Universitas* lényege és eszboncolgatnak, is fent aszfé- tudós irányító és segítő te- méje kiegészül és emellett rák honában az élettől el- kintete, vagy az egyetemi általánosan ismertté válik a vonatkoztatott problémák laboratóriumok szorgos és áolgozó nép minden rétegémegfejtésén fáradoznak, fáradságot nem ismerő ben< éspedig annál inkább. Mint minden emberi alko- munkarendszere. A mai mert a mai egyetem már a tásra, természetesen ezek ál- egyetemi élet a maga tudo- nép eűye'.eme, ahol a dollanak az egyetemre is, amely mányos eredményeivel, a po2° V^ m/errnekei tanulvelójéban a tudományos maga munkamódszereivel, a Tk, kútnak és oktatnak összessége, legfőbb birtoka- maga irányításával, tanácsai- Jfefc7?fc. pedl° van ™°dpík sa és legaktívabb tényezője val annyira átszövi a min- l tZI'r sf (universitas scientiarum). dennapi élet minden ágaza- & rnunkajat, értékét, egyetemeket tát. hogy attól elválasztani C Ha a régi és szépségét mégis• nézzük, akkor azt látjuk, nem "leh'et. M .írénylfve"^ ££ju£l * nTJt^L", hogy ezek „em tartottak paragrafusaiból mégts az nJSák kapcsolatot az élettel, és csendül ki, hogy az egyete- oUhon végezhetik el hanem a széles néprétegekkel olyan ")et ,és az egyetemi okta- azokon a helyeken is. ahol mértékben, ahogy azt meg ^i vi' " az egyetemi életre előkészítő l„h»t»tt X. * az élet,hez- Yajon Van_e e munkaévet töltötték, és ott lehetett volna tenni és ahogy re szükség és van-e erre is, aho] a szokasos évi üzemi arra valóban szükség is lett mód? Kérdések, amelyek az gyakorlatokat végzik. Tovolna. Azonban változott az élet, alábbiakban nak. feleletet RAKOVSZKY JÓZSEF: Munkásőrök Ott álltam lenn a népea utcán egy nyárutói reggelen és elnéztem, hogy kél as élet a szürke kockakőveken. A gép, • as ember ritmusával futott as ébredő zefír, • a házak ablakán elömlött a napfény, mint a rózsapír. Egyszercsak újabb mozgás támadt a tiszta nyári ég alatt... Es jöttek széles, bosszú sorban kék overállos férfiak, ifjak, Idősek, munkásörök, új hadsereg, új katonák, s mlg vig mosollyal meneteltek, zengték az új idők dalát. Szemmel sokáig elkísértem e nótás vidám csapatot. A fegyverük mint egy-egy csillag, oly szépen, tisztán ragyogott. — óh, Járjátok esak be » földet kék overállos emberek, s hol nincs szabadság, aúmátsk szét a kínzó rabbilinesekeM Gönczi Klára: A béke dalnoka PAUL RQBKSONHOZ Szólalj mep békét zengő! Világok visszhangja vagy, viharok tüzét érzed e falak közt, hol álmok .s remények emlékét tükrözi 6 bronz délután. Népek zajában ie magányod mélyén lendíted száguldó napjaidat s eszméleted e felvillanó pillanat. Szólalj meg békét zengőI Fenn lebegj szárnyaiddal hús tengerek felett ha csend borul a földre t néma éj kibontja szárnyát a valóság képén. Nézd, nehéz árnyak, mint gomolyulnak sodorva kósza ködfellegeket s téged zománcoz derengésekkel átszőtt hang bűvölet. Szólalj meg, közeleg az éjhomály. zsibong a föld habzó áradata, emberi létünk valóságködéből formálódnak újuló holnapok, mohón kapcsolódva a jövő virágzó napsugaras távolába. Szólalj meg! Öblös mélyben kél a béke szabadon szárnyalva szivekben szerte, nézd lábujjhegyen surran a rém ólmos nagy teste, kitárul magányunk, bennünk dobog a földnek szívverése idő és tér mind már benned él s dallá eszményül mit sejtve hordoz lelkében az ember. Szólj békedalnok, értünk, mindenkiért. Csendüljön fel az ének, zengj ét világok zengnek véled! vár- vábbá alkalmuk van erre az egyetem elvégzése után is M1 „ a, van-e ott* aho' hivatásuk teljesíVan-e szükség tásére kerül a sor. a gyáIgenis van szükség és mód az üzem6kb!n' az arra. hogy az Iskolákban, az irodákban, a ' * FNRMOLŐCUÖIR/VFLROOO+ISLRKÍVN Aa _Jfan i. — ir termelőszövetkezetekben, és egyetem és az egyetem, ok- ^ munkahelyeken m'lnde_ nütt. A vegyésznek a gyár tatás még az eddiginél is ban, az üzemben, a tanártető, változásokban, fordula- _„, . , . tokban, módosulásokban, ira- " nyokban és irányításokban *munlmkózosségben, felette gazdag élethez. De társadalmi hol és hogy kezdődjék ez a vagy egyesületekben családlátogatáskor bő. , .. ,, .. ven van alkalma arra, hogy kozelebbvite ? Kezdődjék az tetteivel és szavaivai biz£ egyetemi intezetekben és . ° , " kezdődjék úgy, hogy ezek vVttekot szolgáltasson arra, az intézetek próbáljanak hogy mi a ma egyeteme, még szorosabb kapcsolatot mit müvei a mai egyetem és teremteni a gazdasági élet- mennyire kapcsolódik hozzá tel, elsosorban az ivarral és . ,. , ,, , . , a mezőgazdasággal. Régi ta- 0 ^aalista életnek minden uácsok és elgondolások ezek. Áűazatáfioz, De megteheti Akadémiai, egyetemi és más ugyanazt a jogász, akinek összejöveteleken sokszor be- gyakorta van találkozása a széltünk már erről, de egy- . . . . tae1aiva] úttal hangsúlyt adtunk an_ dolgozó nép tagjaival, és nak is, hogy az ipar és a méS inkább az orvos, aki mezőgazdaság is keresse a előtt nyitva vannak a fülek tudományt, keresse az elmé- ^s - nyitva vannak a szívek, letet és keresse az egyete- „ ' elmondottak után met. Forduljon problémáival, "a az elm°indoittak utan elgondolásaival és gyakorlati voln<i még valami, amit a eredményeivel az egyetemi probléma megvilágítása és kutatóintézetekhez, éspe- szempontjából jónak és haszdig többször és gyakrabban, nosnak lehetne mondani ak_ mint eddig. Ezzel szemben , ' az egyetemi intézetek és ku- kor ez a tanarképzés gyatató laboratóriumok igyekez- korlatibbá való tétele. A tazenek jobban hozzájutni a nárképzés ma már az egyegyakorlat követelte kérdések temnek vált feladatává. A megoldásához. Egvetemi vo- . , , natkórásban kerüljenek kö- leendo altalanos iskolal zelébb azok a kérdések, középiskolai tanárokat hivaamelyek a gyakorlati intéz- tásuk gyakorlására az egyeményeket, az ipart és a me- ^mi tanároknak kell előkézőgazdaságot érdeklik, azon- ^^^ ^ k5zépískolai bun mindig ugy hogy emel- gyakorlattal nem rendelkezlett az exakt tudományos nívó soha és semmi körülmények között csorbát ne szenvedjen. Ezeket az elgondolásokat elsősorban a vegyészképzés és a biológusképzés vonalán lehetne az eddiginél fokozottabb mértékben megvalósítani. Azért mondom, hogy fokozottabb nek, vagy ha igen, általában nem sokkal. Éppen ezért nagyon fontos volna, hogy a leendő tanárokat, akik az egyetemet elvégezték, a gyakorlati életre minél jobban, minél alaposabban és minél praktikusabban készítsük elő. a feladatnak az elvégzésére középiskolai tanámértékben, mert hiszen ma TQkat Mlgne felkérni tehit is van aok olyan egyetemi ^ cmberefcc(> akik ^ előadás és gyakorlat, amely fcoWn keTesztül hivatásukbói a gyakorlati élettel foglal- kifol ól és etm Jüggetle. kőzik (kémiai, technológiai, ^ jg> ismerík ^ ^ u_ mezőgazdasági növénytan, merik ennefc ipénveit és kö_ mezőgazdasági állattan, örök- vetelményeit, akik értenek léstan stb.). De lehetne eset- ahhoz, hogy miképpen kell leg még több hasonló kollé- « szaktudással már rendel. . _ Kfeiv fcező hallgatókat megtanítani giumot és gyakorlatot beik- maffára aJ tanitásra |3 előké. tatnl az egyetem tanmenete- szíleni jövő hivatásuknak a be, olyanokat, amelyeket a gyakorlására. Ezzel magától mindennapi élet kér és igé- értetődőleg az egyetemet nyel. Természete effélé- ^if^^ 3 ^^ ket lehetne megi^alósitani a fizika és a matematika te- összegezte &Z ^ttokat rén is. Hiszen a gyakorlati felgUe klviimtog és szükséfizilea és a gyakorlati mate- ffes> hogy a -V' egyeteme lematika szinte elválaszthatat- gyen szocialista egyetem. lan a mai rohanó és napról °bol az exakt tudományok , . ...,,, mellett szóhoz jutnak a minnapra minden újjal felcserélő dgnnapi éJgt sürgct6 problé. élettől. Hasonló, a gazdasági mái. Maradjon a tudomáélettel kapcsolatos kérdések, nyok összessége (universitas természetesen komolyan sző- scientiarum) de legyen eszba kerülhetnek az ásványtani, köz és legyen út, amely elföldtani és gazdasági föld- vezet az általános jóléthez rajzi tanszékeken, nemkü- és a széles népi rétegek kuliőnben a jogi fakultás kü- turális felemelkedéséhez. Jtléra al&rizmáinak l&Fríiai *Bolondságok, enyémek is, máséi is* címmel most jelent meg a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár eddig legszebb kiállítású, ízléses köntösű kötelében Móra Ferenc aforizmáinak gyűjteménye Madácsy László gondozásában. Ismeretes, hogy az író aforizmagyűjteményének kéziratát Móra -személye körüli minisztere**, az idén el1 unyt Kotormány János mentette meg a papírkosártól a halhatatlanságnak. Az író — amint a füzet címében jelezte is — gyűjtögette a klaszikus aforisták alkotásait, s maga is írogatott ilyeneket. Megtévesztő azonban, hogy a másoktól átvett elmés mondások alá nem mindig jegyezte oda a szerző nevét, hiszen följegyzéseit magának készítette, nem a nyilvánosságnak. Néhány aforizma alatt ott olvassuk: Rousseau, Beaumarchais, Flaubert, Carlyle, Jean Paul, Alfréd Kerr, Zola, Balzac, Ignotus, Dosztojevszkij, Dumas vagy éppen Erzsébet királynő nevét, s ez a névsor önmagában is tanulságosan árulkodlK Móra aforizmáinak forrásairól. Am jónéhány olyan is akad, amely Móra eredeti aforizmájának tűnik, holott nem az. Nem az, nem csupán olyan értelemben, ahogyan Voltaire mondja, aki szerint -az elmés mondások többnyire ismétlések«*, azaz az aforizmák között gyakoriak a közhelyek, ismert tételek újrafogalmazásai, hanem sokkal közvetlenebbül is tapadnak eredeti forrásaikhoz. Kevés utánanézéssel is rábukkanhatunk jónéhány Móra-aforizma eredetijére. íme néhány, a Móra-kötet rendjében: Az asszonyi erény csak vérmérséklet kérdése. (22. 1.) = Lehet, hogy a nők erénye vérmérséklet dolga. (Balzac.) * Az asszonyt utoljára teremtette az isten. Meg is látszik rajta. (29. 1.) = A nő, a Biblia szerint, az utolsó dolog, amit Isten teremtett. Alighanem szombaton este teremtette: érzik rajta a fáradtság. (Dumas fils.) * Tízezer férfi közt nyolcezer van, aki szereti az asszonyokat, sok: az asszonyt, egy: egy asszonyt. (30. 1.). «• Tízezer férfi között hét- vagy nyolcezer az olyan, aki a nőket szereti, öt- vagy hatszáz, aki a nőt szereti, s egyetlenegy, aki egy nőt szeret. (Dumas fils.) * Gyakran ugyanaz a nő inspirál bennünket nagy dolgokra, aki meg is akadályoz bennük. (30. 1.). = Maga gonosz, hálátlan ember! A nők sugallják a nagy tetteket! — És ők akadályozzák meg, hogy végrehajtsuk őket... (Dumas fils.) A házasság tudomány. (39. 1.). mány. (Balzac.) A házasság tudoAz ember nem házasodhat, mielőtt egy asszonyt föl nem boncolt volna. (39. 1.). = Férfi nem házasodhatik meg anélkül, hogy ne tanulmányozta volna az anatómiát, és legalább egyetlenegy nőt fel ne boncolt volna. (Balzac.) * Oktalan férj, aki disztichon helyett ditirambban kezdi a házasságot. (39. 1.). = Sohase kezd erőszakkal a házaséletet. (Balzac.) * A férjnek sohse szabad se először elaludni, se utoljára fölkelni. (40. 1.). = A férj sohase aludjon el elsőnek; és sohase ébredjen fel utolsónak. (Balzac.) * A férj, aki neje öltözőszobájába belép, vagy bölcs, vagy együgyű. (40. 1.) «= Az a férfi, aki belép felesége öltözőjébe, vagy bölcs, vagy hülye. (Balzac.) * A házas ember egyik legveszedelmesebb csúffátevője: az álom. A férjet sohse volna szabad alva látni. (46. 1.) = A férjnek olyan éberen kell aludnia, mint a házőrző kutyának, nehogy valaha is álmába merültem lássák. (Bafzac.) * Gyakran inkább ragaszkodunk egy asszonyhoz a hűtlenség miatt, amit iránta elkövetünk, s nem a hűségért; amivel irántunk van. (47. 1.). = Hűtlenkedésünk némelykor jobban köt minket a nőhöz, mint az ő hűsége. (Dumas fils.) * A jó könyveket el kellene tiltani, hogy olvassák la őket. (57. 1.) = Elégetésre ítélték a könyvét — mondotta valaki Voltalrenek. — Annál jobb! — válaszolta. — könyveim olyanok, mint a gesztenyék: minél jobban sütik őket, annál kelendőbbek! * Minden irodalmi irány jogosult, ha művészi nívón áll — kivéve az unalmasat. (60. 1.) = Minden műfaj jó; kivéve az unalmas műfajt. (Voltaire.) = Minden irodalmi műfaj jó, kivéve az unalmasat! (Lenin, Művei 30; köt. 466. 1.) * Csodálatos, mennyi kötelesség van az emberben, ha a mások kötelességeiről van szó! (78. 1.) = Tudjátok, mi a kötelesség? Az, amit másoktól követelünk. (Dumas fils.) * Szeressük az emberiséget, de az egyes embertől semmi jót ne várjunk, mert az emberiség csoda, de az egyes ember bestia- (92. l.V *= Az emberek hálátlanok, de az emberiség hálás. (Chatcaubriand.) Mint látható: van, amelyik szó szerint azonos az eredetivel (pl. az 5.); van, ahol csak a fordítás különbsége jelent eltérést (pl. 8, 9); némelyik változata, parafrázisa az eredetinek (pl. L 7, 13.); s ismét mások (12, 14, 15.); alig árulják el forrásukat. Általában kitűnik, hogy Móra tömörítette és általánosította őket, némelyiket annyira, hogy frappánsabb, tömörebb, jobb lett a mintájánál (pl. a 2.). Valószínűnek tartom, hogy a gondosabb kutatás még néhány aforizma forrását kimutathatná.