Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

Vasárnap, 1960. október 16. 4 Kinek mit hozott az idei nyár a szegedi Dózsa Tsz-ben ? ( v Három, szövetkezeti gazda beszél közösségük sikereiről J A szegedi Dózsa Tsz népes kollektívájában is kerül­tek borúlátók, idegeskedők a tavasszal, akik a legoko­sabb érvelések meghallgatása után sem tudták megérte­ni: miként lehetséges, hogy a közös gazdálkodás biztosabb megélhetést jelent, mint az egyéni munka. A kétkedést csak növelte a tavasz idején az egyre mostohábbra for­duló időjárás. A közösség derékhada azonban megértette: csak úgy várhatnak jobb életet, ha derekasan meg is dol­goznak érte. H Tandari István próbát tett Nekem van október 1-lg 508 munkaegységem, az asszonynak 452, a fiamnak pedig 233. Mindjárt hozzá­teszem, hogy újévig leg­alább még 300-at akarunk teljesíteni. Most van ná­lunk a kukoricaosztás. A törést már befejeztük, tud­juk, mit lehet a kukoricából kiosztani, mit nem. öt, vagy öt kiló 20 deka az, amire nyugodtan számíthatunk. Ebből négy kilót előlegbe már most hazaviszünk. Elő­legként jut nekünk az 1193 egységre 48 mázsa kukorica, ha pedig az évvégi osztalék­kal számolunk, akkor 60 mázsa körül. Nahát, olyan jó esztendő még sohasem volt egyéni gazda koromban, hogy nekem ennyi kukori­cám legyen. A nyári mun­kaegységekre előlegezte a szövetkezet a gabonát. Kap­tam eddig 19 mázsa 90 kiló búzát, 10 mázsa 60 kiló ár­pát. Hogy mennyi volt a készpénz, azt is könnyű ki­számítani. Tíz forint egysé­genként, az kicsi. híján 12 ezér forint. Az mégí' hiba, hogy nem tudtunk pontosan minden hónapban, késede­lem nélkül .pénzt osztani, dehát nyugodtan mondha­tom: gondolom, nem dol­goztunk Itt többet, mint az­előtt az öt holdon, s az ed­digi osztalék máris felér az öt hold egész évi hasznával, pedig mint mondtam, még 300 egységet akarunk telje­síteni a zárszámadásig. TANDARI ISTVÁN Tandari István öt hold földjéből élt, mielőtt a töb­biek sorában ő is aláírta a belépési nyilatkozatot. Az öt hold mindig megkívánta tőle, hogy az évnek mind a 12 hónapjában feleségével, legény fiával, becsületesen megdolgozzék a nyugodt megélhetésért. Arra volt kí­váncsi a tavasszal, hpgy mi lesz a család jövedelme ak­kor, ha nem több, de ugyan­annyi munkát végeznek a közösben ls, mint amennyit korábban az egyéni földnek megadtak. Most azonban be­széljen a vállalkozó maga, mi lett a becsületes próbál­kozás eredménye. — Az eredmény az — kezdi egyszerűen —, hogy meggyőződtem, mégiscsak jobb így, a szövetkezetben. Becsülöm az eszem, hogy visszajöttem mgf&fif !fmpp| BÖRCSÖK JÖZSEF Börcsök József már 1956 előtt dolgozott a termelőszö­vetkezetben, de akkor há­tat fordított a paraszti élet­nek. Az idei tavasz azonban őt is visszahúzta. — Akkor úgy gondoltam, nem kell nekem a föld töb­bé, munkát kaptam a pos­tánál. Nem panaszkodhatom. megfizettek. Ezerötszáz, ezerhétszáz forintnál soha­sem volt kevesebb a havi pénz. De nem nyugodhat­tam, visszatértem. Most bármilyen gyenge is volt az esztendő, mégis becsülöm az eszem, hogy visszajöttem. Ahogy összeadtam a na­napokban, az idén éppen kétszer annyi telt a család­ra, ruhafélékre, mint üzemi munkás koromban, két év alatt. Ráadásul tele a kam­ra, a két hízót most is le­vágom. Huszonhat raázsa kukoricát termett a háztáji föld, nem sokkal kevesebb jut kukoricából a munka­egységekre ls. Ennek na­gyobb részét eladom. Biztat az is, hogy tulajdonképpen még csak ezután tudunk iga­zán jól termelni. Mostmár nagy táblákba vannak föld­jeink, jobban megszervez­hetjük a munkát. Csak azt mondhatom én is, soha rosszabb ne legyen magam és a család sorsa. Körmöczi Márton házat vett Vsft ott lakom már. A szövetke­zetben kerestem a rávalót Ami a munkaegységeket il­leti, nekem is van 650. Ha csak harminc forintot ér meg egyenként, akkor is nagyon jó, mert ez csak 9 hónapra szól. Jó pénzért dolgozunk még a zárszám­adásig hátralévő három hó­nap alatt is. „4 hitetlen Tamás" nagyon megjárta Szabó Imre is dolgozni kezdett a tavasszal a Dózsa Tsz-ben. Gyűjtött is magá­nak 30 munkaegység körül, miközben egyre csak azt hangoztatta; nem lehet itt megélni. Éhen halunk majd a télen. Szavára nem sokan figyeltek, ezt maga is észre­vette. Egyszer csak beteget jelentett, beüzent, hogy nem bír dolgozni. A gazdatársak úgy voltak vele, ha neki jobb így, járja a maga út­ját. Aztán még sokszor lát­ták, füvet kaszálgatott a "nagybeteg-* a temetőben, meg a töltésoldalakon. A kevéske szénából csinált magának aprópénzecskéket. Most pedig úgy néz a tél elé, mint a tücsök, amely egész nyáron hegedült, de nem gyűjtött semmit. Az ő példája tanulságul szolgált a közösségben sokaknak. Senki sem mondja már, hogy nehéz lesz a télen. El­hallgattak a kritizálók is afql^t, hogy nem jó ez a termelőszövetkezet. Csépi József Kilenc tsz-t villamosítanak idén a szegedi járásban Több új termelőszövetke­zet kérte gazdaságának vil­lamosítását a szegedi járás­ban. Idén 543 ezer forint ál­lami beruházásból és 23 szá zalék saját erőből való hoz­zájárulással 9 tsz gazdasá­gát villamosítják. Eddig 6 helyen fejezték be a mun­kálatokat, kettőben most dolgoznak a szerelők. Csak a tiszaszigeti termelőszövet­kezet villamosítása van még hátra. Az építést és szere­lést még ez évben itt is be­fejezik. A jó példa és követői A röszke i Petőfi Tsz gazdái hónapokig úgy vol­tak ezzel az üggyel, mint az a bizonyos eb a forró kásával. Kerülgették, de belekóstolni nem mertek. Néha türelmetlenkedtek is: csak lenne már valaki, aki elkezdi, mindjárt látnánk a gyakorlatból is, valóban olyan jó-e, mint amilyen­nek látszik. Sarkallták is Kisistók Szilvesztert, az el­nöküket. ő próbálja meg először, fgy történt aztán, hogy az elnök háztáji gaz­daságába érkezett meg az első, szép, fehérhús fajtájú anyakoca és azóta már si­keresen le is "családoso­don*. A gazdák nagy többsége azért nem mert eddig ne­kivágni az állami anyako­cajuttatási akciónak, mert túl kedvezőnek találták. Nem akarták megérteni, miként lehetséges, hogy ál­lamunk a háztáji gazdasá­gokra is ilyen nagy gon­dot fordít akkor, amikor még a közös gazdaságok­ban sincs mindenütt meg­felelő létszámú sertésállo­mány. Mégis az áilatfor* galmi vállalatok ezerszám adják ki a szép anyako­cákat a háztáji gazdaságok számára, még hozzá olyan kedvezményes alapon, hogy a kocákért az átvételkor semmit sem kell fizetni, csak később a szaporulat­ból kell három olyan sül­dőt visszaadni, melyeknek az együttes súlya megegye­zik a kapott kocáéval. Ha csak egy kilóval is többet nyomnak a cseresüldök, ezt külön megfizeti az Al­Iatforgalmi Vállalat. Az elnök háztáji kocája csakhamar meghozta a kedvet más szövetkezeti gazdák részére is. A rösz­kei Petőfi Tsz-ben eddig már 20 gazdának van az állami akció keretében jut-, tátott fehérhús fajtájú ko­cája. A tulajdonosok is, az állam is megtalálja szá­mítását. Ezek a háztáji gazdaságok a következő években kocáik után több száz süldőt, hízott sertést adhatnak majd a közfo­gyasztásnak. Több mint 250 gazdasági épület, 87 gép állami beruházásból és saját erőből A parasztember mindig az leteket egész éven át. Az aratást, az "élet* betakarí- építési költségről részben tását tartotta a legfontosabb maguk gondoskodtak, a na­munkának. Építkezni csak akkor kezdett, ha az egyéb mezőgazdasági munka azt megengedte, s természete­sen jó előre összekuporgatta a rávalót. A szegedi járás közös gazdaságaiban az épí­tést az idén éppen olyan fontos munkának tartották, mint a szántás, vetés, ara­tás, vagy betakarítás közül bármelyiket Ezekkel egy­időben, mondhatni párhuza­mosan raktak téglát téglára, ácsolták szerfából az ólakat, istállókat, a gazdasági épü­gyobb részt azonban az ál­lam adta beruházásként, hosszúlejáratú hitelként. A rendelkezésre álló több mint kétmillió forint beruházási keretből hosszúlejáratú építési hitel 6 millió 260 ezer forint. A terv szerint ebből építe­nék magtárpadlásos istálló­kat, sertésólakat, hizlaldá­kat, fiaztatókat, juhhodályo­katés csirkenevelőket. .Szám szerint 53 építményt létesí­tenek majd ebből a'pénzből; Ezek közül már több elké­KÜRMUCZI MARTON A szövetkezeti műhelyek mindenese a Dózsa Tsz-ben Körmöczi Márton. Ha kell lakatos, ha kell kovács. Nem a tavasszal, még 1953-ban jött a közösbe. Mit hozott neki az idei közös esztendő? Nem számolta a mázsa búzákat, a kocsi kukoricá­kat, a forintokat, hanem az új háztulajdonos boldog mosolygásával mondta: — Megvettem Béketelepen a kis házat. Igaz, nem na­gyon nagy az én házam, de száz lakásbérletnél többet ér. Harmincezer forintot adtam érte, szépséghibája, hogy van benne egy lakó is, ezért volt olcsóbb. De én is •lóx/ré.;-).: Kertészeti szakmunkásképzés, technikumi levelezőtagozat a baktói Felszabadulás Tsz-ben A mezőgazdasági termelés gyors fejlődése megköveteli termelőszövetkezeti paraszt­ságunktól, hogy állandóan fejlessze szakismereteit. Ter­melőszövetkezeteinkben az idei őszön kezdődik meg elő­ször a nagyobb arányú me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés. A tervek szerint ebben az évben már mintegy 80 ezren vesznek részt külön­böző szakmunkásképző cso­portok, technikumok mun­kájában. Szegeden a Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdái az első között ismerték fel a tanulás jelentőségét a ter­melésben és a gazdálkodás­ban. Szeptemberben 15 ifjú­munkást szerződtettek há­roméves időtartamra a ker­tész szakmába. Ezek a ta­nulófiatalok hetenként két napon részesülnek elméleti, tantermi oktatásban, a hét más napjain pedig a szövet­kezet nagy öntözéses és pri­mőr kertgazdaságában gya­korlati munkán vesznek részt. A szakma elsajátítása után szakmunkás bizonyít­ványokat kapnak. A terme­lőszövetkezet. gondoskodik arról, hogy a megszerzett tudást jól hasznosíthassák. Ezzel egyidőben elkezdő­dött a Felszabadulás Tsz­ben a mezőgazdasági techni­kumi levelező oktatáí. is. Je­lenleg öttagú technikumi ta­nulócsoport működik itt. He­tenként rendszeresen hall­gatnak elméleti előadásokat. Nagymértékben könnyíti munkájukat, hogy az illeté­kes szakelőadók, tanár-ok a tantervben előírt órákat a helyszínen, a szövetkezetben tartják meg. A négy év ta­nulási idő letelte után érett­ségi bizonyítványt és mező­gazdasági technikusi okleve­let nyernek, s a szövetkezet különböző szakterületein dolgoznak majd felelős be­osztásban. Komoly tanulási munkába fogtak a tsz adminisztratív és számviteli dolgozói is. Tízhónapos tanfolyamon sa­játítják el a képesített köny­velői szakismereteket. A termelőszövetkezet bonyo­lult számviteli munkája pa­rancsolóan követeli meg, hogy az irodai dolgozók tel­jes mértékben rendelkezze­nek a munkájukhoz szüksé­ges ismeretekkel. Ezeken az oktatási formá­kon túl a Felszabadulás Ter­melőszövetkezet tagjai közül nagy számmal vesznek majd részt a téli ezüstkalászos és más gazdatanfolyamokon is. Szerződéses felárat kapnak a tsz-ek jövő esztendei máktermésükért Az idei gazdasági évben 15 ezer 660 katasztrális holdon termesztettek mákot a ter­melőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok. E fontos népélelmezési cikkből euró­paszerfce nő a kereslet, azért kormányunk elhatározta, hogy az új gazdasági évben tovább kell növelnünk a mák vetésterületeket. Orszá­gosan mintegy kétezer ka­tasztrális holddal nagyobb területen vetünk mákot az új esztendőben, mint amek­kora az idei termőterület volt. A termésátlagok növe­lése érdekében jelentős ked­vezményt is biztosítanak a termeltető vállalatok a szö­vetkezetek részére. A mák­termeszlésre szerződött tsz-ek ha 10 mázsánál na­gyobb mennyiséget adnak át a szerződtető vállalatnak, mázsánként 100 forint nagy­üzemi termelési felárat kap­nak. Hasonlóan növelték meg a mákgubó eladás ked­vezményeket is. Az eddigi 110 forint mázsánkénti szer­ződéses termelői ár helyett 1961-ben 200 forintot fizet­nek ki. Szíves segítség—kölcsönös haszonnal Az ujszentiváni Uj Élet Termelőszövetkezet és a ti­szaszigeti Ujtérvár Tsz tag­jai a sok őszi eső miatt kis­sé elmaradtak az őszi nö­vénybetalcarítási munkákkal. A kukoricaszedés nagyobb része még hátra van ezek­ben a termelőszövetkezetek­ben. A paprikaszedés sem fejeződött be teljesen. Érte­sültek erről a rúzsai Szivár­vány Tsz tagjai és elhatá­rozták, hogy jelentős segít­séget nyújtanak kukorica­szedésben a két szövetkezet­nek. Hasonlóan felajánlották segítségüket a rúzsai Győz­tes Termelőszövetkezet tag­jai is. Ebben a két rúzsai termelőszövetkezetben gyen­ge volt idén a kukorica­termés s így a tiszaszigetiek, az újszentivániak és a ru­zsaiaic is jól járnak. Ujszen­tivánon és Tiszaszigeten meggyorsulnak az őszi beta­karítási munkák, ugyanak­kor a munkadíj fejében ka­pott kukoricával a rúzsai szövetkezetek gazdái jelentő­sen pótolhatják hiányaikat. szült, vagy a jövőben kerül átadásra. Lemaradás csak öt szerfás növendékmarha-is­tálló építésénél tapasztalható. Állami segítséggel főként nagyobb épületeket létesíte­nek szövetkezeteink. A ki­sebbeket saját erőből építik. Eddig a járás termelőszövet­kezetei saját erőből 227 olyan épületet adtak át rendel­tetésüknek, amelyekre igen nagy szükség volt gazda­ságaikban. Ezek együttes értéke közel 5 millió fo­„riirt. í.s>vi. ne;, Ebből 81 új épület közel há­rommillió forint értékkel és 146 átalakítás több mint két­millió forint értékben. Ha a tervfeladatban sze­replő beruházások mind megvalósulnak, szövetkeze­teink közös állatállományuk 90 százalékát helyezhetik el. A további 10 százalék el­helyezésének lehetőségét is még az idén megteremtik. Üjabb gazdasági épületeket létesítenek ugyanis saját erő­ből. A járási tanács mező­gazdasági osztálya a beruhá­zásra fordítandó összegen túl közel másfélmillió forintot juttatott termelőszövetkeze­teinknek épületvásárlásra, középlejáratú hitelként. Ezt a pénzt is már felhasznál­ták a tsz-ek Gépi beruházásra idén több mint hárommillió fo­rintot fordítanak a szegedi járás termelőszövetkezetei. Ehhez 25 százaléknyi saját erővel is hozzájárulnak. A tervek szerint ebből a pénzből 17 trak­tort, 3 tehergépkocsit, 10 pótkorsit, 49 munkagépet és 8 egyéb kisebb gépet vásárolnak majd. A megyei tanács pótkeret­ként további 1 millió 200 ezer forintot bocsátott a járás szövetkezeteinek ren­delkezésére. Az év elején nem tudták beszerezni a szükséges gépeket a tsz-ek, de előreláthatóan az év vé­géig megvásárolhatják mind a traktorokat, mind a gép­kocsikat. Egyéb beruházásra 2 mil­lió 340 ezer forintot kapott a járás. Ehhez 527 ezer fo­rinttal járulnak hozzá saját erőből a termelőszövetkeze­tek. Ebből a pénzből 17 tsz-ben gyümölcsöst, 3 helyen spárga-, 6 szövet­kezetben szőlőtelepet léte­sítenek és 3 gazdaságban talajjavítást végeznek. Az e célra felhasznált hitel nem kielégítő. A lemaradás abból ered, hogy a szövet­kezetek nem készültek fel a tavaly ősszel a tavaszi tele­pítésre. A gyümölcsösök, szőlő- és spárgatelepek lé­tesítésére ez év negyedik ne­gyedévében kerül majd sor.

Next

/
Thumbnails
Contents