Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

3 Péntek, 1960. október 14. Közel 7 ezer mázsa gabonát adtak idén a népgazdaságnak a szegedi szövetkezeti gazdaságok Munkások vagy proletárok? A szegedi termelőszövetkezeteikben nem elsődleges a kenyérgabona termesztése. A fűszerpaprika, a kukorica, a kertészet és más takarmánynövények foglalják el a földterület nagyobb részét. Mégis az idei átmenetj nehézségek ellenére Szeged hat termelőszövetkezete szép mennyiségű kenyérgabonával járult hozzá az ország szükségleteinek biztosításához. Az adógabonabeadási kötelezettség teljesítésére, a szerződéses és szabadértékesítési tervekre együtt a hat kollektív gazdaság átadott a Terményforgalmi Vállalatnak összesen 6883 mázsa gabonát Ebből 396 mázsa árpa volt 44 mázsa rozs, és 6443 mázsa búza. A legjelentősebb tételeket s baktói Felszabadulás Tsz gazdái szállították, akik az eredeti 1980 mázsá6 terv helyett 2337 mázsa gabonát adtak el az államnak. A legtöbbet szállítók sorrendjében ezután az Űj Élet Termelőszövetkezet gazdaközössége következik, amely az eredetileg tervezett 1636 mázsa helyett 1971 mázsa búzát adott a népgazdaságnak. Ezek a tételek azonban a következő, 1961-es esztendőben jelentősen növekednék majd. Az idén ugyanis amellett, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős termelési kiesések voltak, több ezer mázsányi tavalyi vetőmagot is vissza kellett téríteni a tavasszal belépő új szövetkezeti gazdáknak. Ugyanakkor a szerteszéjjel kistáblákba vetett gabonát most még a rossz időjárástól eltekintve sem adhattak olyan termést, mint amilyen már jövőre várható. Ugyanis ezen az őszön a szegedi termelőszövetkezetekben is megtörténik az új területeken a táblák kialakítása. Ezeken a táblákon már sokkal kisebb termelési költségekkel lényegesen több gabonát termeszthetnek a szegedi közös gazdaságot Ezek a számadatok korántsem adnak hű képet Szeged tsz-einek idei gabonatermesztési eredményeiről. A nagyobb árugabonakészleteket, feleslegeket a szövetkezeti gazdák többnyire egyénileg értékesítik. Ugyanis előlegként a teljesített munkaegységekre több ezer mázsa olyan kenyérgabonát osztottak ki a tsz-ek, mely felesleges az egyéni háztartásokban. Eredményesen dolgoznak Szegeden a Hazafias Népfront munkabizottságai Ülésezett a népfront szegedi városi bizottsága Ölést tartott a Hazafias játékok színhelyén tartott tályának vezetője. Értékelte Népfront Szeged városi bi- békegyűlés, ahol Paul Robezottsága. Dr. Búza László som, a nagy bókeharcos szóakadémikusnak, a népfront elnökének megnyitó szavai után Nagy István, a Hazafias Népfront. Szeged városi bizottságának titkára tartott beszámolót a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. a szegedi bizottság munkáját, elismeréssel nyilatkozott a kulturális bizottság tevékenységéről, elmondta, hogy példát mutat a többi nagyvárosoknak. A békebizottság jó munkáját is elismerte Bátki Pál. A bizottsági üléHAT KÖZSÉG Űj SZÜLŐOTTHONÁBAN ban és énekben fejezte ki a népek békeakaratát. Turai Géza tanár, a kulturális bizottság vezetője a téli előadássorozatot ismertette a bizottság tagjaival Beszámolt arról, hogy a bizottság sen felszólalt még Lácsán Bevezetőjében Nagy Ist,- október 19-én a Hazafias Mihályné országgyűlési képván titkár az országos kong- Népfront székházába ankét- viselő, Mucsi Józsefné, a Peresszuson elhangzott felada- ra hívja össze a szegedi üze- dagógiai Főiskola tanára és tok teljesítéséről szólt, majd mek szakmunkásait, akik Notovni János, az Egyetemi részletesen elemezte a kü- már 1957-ben vállalták Sze- Füvészkert vezetője. ]öntöző bizottságok mimká- geden a politechnikai akta- Nagy István, a Hazafias ját. Elmondta, hogy a bi- tást Népfront Szeged városi bizottságok tagjai aktívák se- A bizottsági ülésen részt zottságának titkára válaszolt gítségéve! végzik feladatai- vett és felszolalt Bátki Pál, ezután a felszólalásokra, s kat, s a legtöbb eredménye- a Hazafias Népfront Orszá- ismertette a határozati jasen dolgozik. A jói dolgozó g<* Tanácsa mozgalmi asz- vasiatok bizottságok kőzött emiitette meg a titkár a várospolitikai bizottságot. A szép és virágos Szegedért mozgalom ugyanis rövid idő alatt népszerű lett Szegeden. A kulturális bizottság munkájával foglalkozva a beszámoló megállapította, hogy jó munkát végez. Albizottságokat hozott létre. Fzek az albizottságok különböző foglalkozású embereket mozgósítanak. Igy például a jogászok, gazdasági vezetők, tanárok tartanak időközönként összejöveteleket, s ezeken beszélik meg közös problémáikat A kulturális munka megjavítása érdekében a népfront országos titkársága tíz előadásból álló sorozatot adott ki az albi zottságoknak. Az előadássorozatból — figyelembe véve a szegedi adottságókat négyet rendeznek meg Szegeden. Igy többek között A város felelőssége a faluért; A nemzetközi helyzet legfontosabb elvi kérdései és a békemunka módszerei; A második ötéves terv; A tanácsok várospolitikáin és a városfejlesztés néhány kérdése című előadásokat. A beszámoló után dr. Búza László akadémikus az ENSZ 15. közgyűlésének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott felszólalásában, majd Kéri Imre tanár a -Virágos Szeged* mozgalom eredményeiről beszélt Rácz Károly bizottsági tag a vidámpark építéséről beszélt Beszámolt az építéséért rendezett vidám bálról. Köszönetét fejezte ki a Szegedi Nemzeti Színház 36 művészének, akik felléptek a vidám bál műsorában, valamint a nvo<mdának és több vállalatnak, akik segítették a vidám bál rendezését Oltval Ferenc levéltáros, a békebizottság titkára az ez évben megrendezett két jelentős békegyűlést emelte ki felszólalásában. Igen jól séj került a május 9-én. a lidiceá emlékműnél rendezett békegvűlés. Ugyancsak nagy békédemanstráció volt a szeptember 11-én, a szabadtéri >1 int valami híres és is* támadt a célkitűzések, az dőn árulták munkaerejüket. meretlen történelem- úgynevezett fogadalomnak Nos, ma Szegeden a Közkönyvbe, olyan érdek- beillő szavak megformálásé- ponti Statisztikai Hivatal lődéssel szoktam belelapozni nál. Egy idősebb munkás Csongrád megyei igazgatóa szocialista címért vetélke- azt javasolta, írják oda: ezt ságának jelentése szerint az dő munkáskollektívák napló- diktálja a munkásbecsület, első fél évben üzemeink, váliba. A kérges, olajos mun- a proletárérdek. A kialakult lalataink, szövetkezeteink 23 káskezekkel írt bejegyzések vita is az osztály érettségé- ezer 401 munkást, alkalma olvasása meggyőzött, hogy nek jellemző vonása. Voltak, valóban történelem ez, s akik azt állították, nem henem is egy kis emberi kö- lyes a megfogalmazás, mert zösség, hanem a munkások a mai magyar munkásra már formálódó új életének törté- nem lehet azt mondani, nelme. Ezt nem írják törté- hogy, proletár. S mindjárt nészak, s nincsenek benne módosították is a szöveget, királyok, hr^vezérek, ezt hogy ezt diktálja a munkásmaguk írják az új élet kiala- beatet, a munkásérdele munkások havonta átlag 1376 Jutásáért végzett erőteljes Mindegy az, nem oszt es f— „ „_ munka közben a szebb hol- nem szoroz, vélték egyesek napért dolgozó brigádok. Azt és pártjára keltek az előbbi vetik papírra, hogy mit akar- javaslatnak. Voltak, akik érnak, s mit tesznek életük veitek, miért helyes a projavításáért, a munkásosztály letárérdek kifejezés. Ha a felemelkedéséért Az egvik magyar munkás nem lenne textilüzemi brigád tagial proletár, vajon miért írják ilven bevezetőt írtak napló- a Dél-Magyarország es a jukhoz- »Gyarapítjuk poiiti- többi lapok fejlecei föle: kai szakmai és általános mű- "Világ proletárjai egyesüljeveltségünket. Betartjuk " tekN< Ezt nekQnk- 32 olva" zottat foglalkoztattak. Sezek a munkások általában mind jól öltöznek, jól élnek Szegeden, ha még nem iá tudunk minden munkavállalót itt elhelyezni. Ugyanez a statisztikai jelentós arról is számot ad, hogy az ipari forintot keresnek, az építőiparban pedig 1516 forint kereset jut indez, ha figyelemre méltó tényező is, még nem perdöntő a vitában. -Egyes nyugati országokban sok a murikanélküli, de a dolgozó munkások néhány helyen jobban élnek, mint nálunk*. Sokszor halM' venseyunu^. - srtknak, a szegedi munkások- lunk Uyen kijelentést s ez szocialista együttélés szaba- nak {r-ák. Erre aztán meg- t^y. De az nem art bizt lyait, megtanulunk kommu- hagyták a proletárérdek ki- nyitja, hogy a magyar munnista módon élni és dolgoz- fejezést. Ezt helyesen tették. kaa proletár, meri alacsoni, harcolni a célért.* Egy Most mégis hozzászólunk vi- nyabb életszínvonalon él. fél évvel későbbi beiegyzés tó,1ukhoz- mert 4nem mint egyes országok dolgozó fel évvel későbbi beje^res mindenben egyet a vitázok- munkasrétegeL A fő d*log azt mutatja, hogy a brigád kai. ^ hogy a ^^ munkás_ tervét több mint 120 szaza- ^ kérdezhetné valaki osztály felszabadult a kilókra teljesítette, javították a /% mjt jelent az, hogy he- zsákmányolás alóL £ ezt a gyártmányok minőségét és lyeseljük ós mégsem termelőeszközök kisajátításál^^Aro^vcon vesznek részt értünk mindenben egyet ve- val maga a munkásosztály eredmenyesen vesznek reszt ^ ^ & ^^^ ellen forradalma teremtette meg. a szakoktatásban is, az uze- yan itt kifogásolni való, A munkásoké ma már az mi verseny bem pedig az el- mert való tény, hogy a szo- áltáluk végzett munka bére, sók között vannak. cialista brigádmozgalom de munkájuk eredménye is. ti™« é* Viaervniő heic-avzé- eredményeivel a szocializmus A munkásoké, a miénk a Ilyen és hasonló oejegyre- ^^ gyors(tjuk> ^ mun„ beruházásra költött sok milseket olvashatni más uzemeK kásbecsület kérdése, munkás- lió. Magunknak épült, S brigádnaplóiban is, az uj érdek, sót proletárérdek, az nem Wimmer Fülőpéknek, a ooész. nemzei.knzi nroletariá- D a crvlr i rf nlr nc/\lz n q Ír n munkásélet történelmének egész nemzetközi prolet-ariá- nagybirtokosoknak, a tőkéíegyzőkönyvében. S ha e fel- tus érdeke- DE « vitában SEKNEK az elmúlt fél év so, ,... , ...xi máskent ertelmezték, a ma- rán Csongrád megyében jegyzések szerepétől, írmtol, gyaj munkásokra vonatkoz- Ü2embe he+erett m éíió a terebélyesedő szocialista tatták a proletár szót. Ebben forint értékű beruházás. S brigádmozgalom lelkes részt- voltak pontatlanok. Régi kinek az érdekét szolgálja vevőitől azt kérdezzük, mi megszokottság és nem b hi- az év risd ^ h6napjaban , , . .. ba. ha valaki proletárnak - - - az indíték, miért teszik, amit ^^ Hányszor eltesznek, szabatosan felelnek: mondották életük során a saját érdekünk. Érett válasz munkásmozgalom veteránjai, egy ország vezetésem hogy proletárérdek, s értetez, érett osztály felelete. Az egyik brigádban vita Mintegy Icét hónapja készült el, csaknem negyedmillió forintos beruházással Kistelek község új körzeti szülőotthona. Egy régi épületet alakíttatott át a községi tanács, amely igen sokat tett a korszerű egészségügyi intézmény létrehozása érdekében. A szépen berendezett, ragyogóan tiszta, jól felszerelt, tizenhat ágyas kis szülőotthon mindig népes, látogatott. Fekvése is jó, világosak a kórtermek, egészséges levegőjű, napfényes a csecsemószoba. Kerek számban ötven szülés történt már augusztus eleje óta, de ezenkívül még sokan keresték fel. Dr. Csonka Istvánnak, a szülőotthon vezetőjének, valamint a szülésznőknek a hatáskörébe tartozik a hat község teljes nőgyógyászati szakellátása is: a terhes tanácsadás, a lakosság felvüárgositása, egészséges, helyes életmódra nevelése. Ennek a nem kevés, de szép feladatnak szívvel-lélekkel, hivatásból tesznek eleget a körzeti szülőotthon dolgozói Felső képünkön dr. Csonka István, a szülőotthon vezetője vizitet tart. Alsó felvételünk az új egészségügyi intézményt kívülről mutatja be. Parkírozott udvarán tarka virágok nyílnak. ték a magyar munkásosztályt. Hányszor hangoztatták legális és illegális gyűléseken: "proletárok* — és magukat értették. Azóta azonban már éppen a proletariátus harcsa, munkája eredmé- szabad munkássá, önmaga nyeként nagyot fordult ná- gazdájává, övé a gyár, a lünk a társadalom fejlődé- termelési eszköz, a kápitasánek kereke, s ez a fejlő- lizmusbajl a^ban beruházásra fordított 218 millió forint, a felújításokra költött 175 millióval együtt? Ez valamennyiünké, a magyar munkásoké, parasztoké, a miénk, dolgozóké. A

magyar munkást, az egykori proletárt tehát a tőkés tulajdon megsemmisítése, a tőkésosztály megszüntetése emelte dés változást hozott a munkáséletben. Felszámoltuk a burzsoáziát, mint osztályt, államosítottuk gyárait, bankjait, termelési eszközeit Kimozdítottuk gazdasági és politikai bázisaiból, s helyét maga a munkásosztály, az egykori proletárok foglalták el. Társadalmivá vált a tőkés tulajdon, s az új tulajdonos már nem proletár, megszűnt az lenni a burzsoázia, mint osztály felszámolásával. Megszűnt, mert a proletár történelmi kategória nem forrott össze az örökléttel, nem volt mindig s nem is lesz. Csak ott van, ahol burzsoázia is létezik. Mindez igazság, de vajon meggyőzi-e a vitázók egy a munkás munkabérén kivül semmit sem mondhat magáénak, ezért proletár. Míg nálunk a munkás nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag a szabad, övé a hatalom, addig a tőkés társadalomban a hatalom az uralkodó osztály kezében van. S ezt még a polgári demkorácia spanyolfala 6err. tudja eltakarni. Mit tartalmaz hát akkor a Dél-Magyarország, s a többi i pártlap címlapján a "Világ proletárjai, egyesüljetek!* jelszó? Vajon ha nálunk nincsenek proletárok, akkor a magyar munkásosztály nem tartozik a világ proletárjainak sorába? De igen. A nemzetközi munkásoszrészét? Márpedig lényeges tálynak egyformán tágjai a dolog, hogy az eljövendő szocialista brigádok tagjai ilyen kérdésekben is tisztán lássanak, helyes álláspontot foglaljanak el. A tulajdonviszonyokban történt változás az alapvető, de figyelemre méltó, s mellőzhetetlen tényező a magyar munkásosztály életszínvonalának emelkedése is. Köztudomású, hogy a múlt i rendszer a proletárfogalmat j Szegeden ls összekapcsolta a kendergyárak porától sápadt, az éhségtől sovány, foltos ruhában járó munkásokkal, akik a Gserepes sori, a petőfitelepi, vagy a móraváro6i penészes lakásókban tengették életüket, s az év nagyobb felében a Mars téri köpkötőkés államok proletárjai, s a szocializmust építő országok munkásai js. Ez az osztály az alapvető érdekek közösségének talaján áll; bárhol is élünk, a munkások célja egy: küzdeni a kizsákmányolás ellen, a kapitalista kizsákmányolás felszámolásáért világméretekben. Ezt segítik a magyar munkások, amikor a szocializmus építésében újabb sikereket érnek el. S ebben a példamutató munkában is élenjárnak a szocialista elmért küzdő n-.unkáskollektívák. Közös a célunk, a jövendőnk is, s e cél megvalósításában egy a jelszónk: Világ proletárjai, egyesüljetek! Nagy Pál