Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

3 Kedd, 1960. október 11. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat óta (avultak az életkörülmények a II. kerületben ülést tartott a II. kerületi tanács A legnagyobb tét A II. kerületi tanács teg­napi ülésén többek között Szöllősi Sándor végrehajtó bizottsági tag terjesztett be jelentést arról, hogyan hajt­ják végre a II. kerületben az MSZMP Központi Bi­zottságának emlékezetes ha­tározatát a munkásosztály helyzetének javítására. Köztudomású, hogy ebben a kerületben főként az iparban, üzemekben dolgo­zó munkások laknak. Ezért a IL kerület lakosainak szempontjából különösen fontos a határozat és végrehajtása — állapította meg Szőllösi Sándor jelentésében. Bár a tanácsok megalaku­lása óta mindig igyekeztek javitani a kerület lakosai­nak életkörülményein, még­is az 1957-et megelőző esz­tendőben bizonyos fokú el­maradottság jellemezte ezt a kerületet kommunális, szociális, kulturális vonat­kozásban. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos l a rthatározat megjelenése óta azonban évről évre több pénzt kap a kerületi tanács beruhá­zásra, beszerzésre és fel­újításra, a lakosság élet­körülményeinek. javításá­ra. 1956-ban például mintegy 9 millió forintot tett ki a 11. kerület költségvetése. Ez az összeg csaknem 13 mil­lióra emelkedett. A növe­kedés 40 százaléknak felel meg. A munkásosztályt és az egész lakosságot nagyon ér­dekli, miként oldják meg nálunk a lakáskérdést. Er­re részletesen kitér az emlí­tett párthatározat is. A tárthatározat tette lehető­vé például, hogy a kerület­len a gedói városrészben a r saládiház-építési akció so­i án több mint 50 új ott­hon épüljön meg, amelyek­ben túlnyomórészt munká­sok laknak. Továbbra is igyekszik a kerületi tanács támogatni az ilyen akció­kat, az építtetőkef, ezért Fetőíi telepien külön terüle­tet biztosítanak családi ház építésére. A kerület lakosságának jobb ellátását szolgálta, hogy több önkiszolgáló bol­tot. hoztak létre az elmúlt két évben, üzleteket, ven­déglőket korszerűsítettek. Külön felhívja a pártha­tározat az illetékesek figyel­mét, hogy jobban gondos­kodjanak a munkáslakta negyedek élelmiszer-, gyü­mölcs- és zöldségellátásáróL Ezt a célt szolgálja a kerületben levő két ter­meidszövetkezet megerő­södése, a nagyüzemi gaz­dálkodás elterjedése. Kedvező hatással lesz a ke­rület zöldségellátására a Felszabadulás Termelőszö­vetkezetben most elkészült nyolcezer négyzetméternyi területű melegágy. Azóta, hogy a II. kerületi tanács a párthatározat sze­rint behatóbban foglalkozik a munkások mindennapi dolgaival, erősbödött a tanács és a lakosság kapcsolata. Növekedett az érdeklődés a tanácsülések iránt, sokkal többen jelennek meg a ta­nácstagok beszámolóin és fogadóóráin is. E kapcsola­tok javulása lemérhető ab­ból is, hogy egyre többen végeznek társadalmi mun­kát. Nemsokára teljesítik az ez évre tervezett társadal­mi munkák előirányzatát a II. kerületben. Kulturális vonatkozásban is érzékelhető az előreha­ladás a párthatározat óta. Ennek illusztrálására elég egy példa: az elmúlt iskolai évben megszervezték a dol­gozók esti iskoláját, többek között két üzemben a II. kerületben. 250 munkás vizsgázott eredményesen ezeken az esti iskolákon. Nagyon sokan szóltak hozzá a jelentéshez és a vita során még több meg­oldandó kérdésre hívták lei az illetékesek figyelmét. A tanácsülés a vita befejezté­vel több határozatot hozott a párthatározat végrehajtá­sának segítésére. Utasították a tanács állan­dó bizottságait, vonjanak be minél több dolgozót az ügyek intézésébe, hallgas sák meg azok véleményét, javaslatait, mert ez meg­gyorsítja a hibák kijavítá­sát. Fokozottabban ellenőr­zik a tanács szakigazgatási szerveit, hogy azok tovább­ra is a párthatározat szel­lemében végezzék munkáju­kat a kerület lakossága ér­dekében. Kötelezték a vég­rehajtó bizottságot, hogy sürgesse a kerület üzlet­hálózatának további bőví­tését és gondoskodjék ar­ról, hogy a II. kerületi üz­letek áruellátása ne ma­radjon el a belterületi üz­letek mögött. A zöldség- és gyümölcsellá­tás javítása érdekében szor­galmazzák, hogy a kerület termelőszövetkezetei még több ilyen árucikket ter­meljenek és a zöldség- és gyümölcsféleségeket közvet­lenül is árusítsák a szegedi na gy üzemek nél. Uj munkásszállókat kapnak az építőipari do gozók Az Építésügyi Miniszté­rium saját erőből építtet korszerű munkásszállókat a dolgozók elhelyezésének és életkörülményeinek javításá­ra. A beruházásokhoz szük­séges pénzt abból a hozzá­járulásból gyűjti össze, amit az állandó munkásszállóval rendelkező vállalatok a dol­gozók létszáma szerint befi­zetnek a minisztériumnak. Az összeget gazdaságosan felhasználva tavasszá! Szol­nokon és nemrégiben Sze­geden adták át jól felszerelt, kényelmes munkásszállót Hasonló épül most Tatabá­nyán, Gyöngyösön, Salgótar­jánban és Szombathelyen. Ezenkívül Miskolcon 400— 400 személyes építőipari szálló befejezésén dolgoznak. A jövő évben vidéken Pé­csett, Nyíregyházán, Zala­egerszegen és Békéscsabán készítenek új munkásszállót Fejlesztik a szegedi malmokat Négy új EMAG gyártmányú, görgőscsapágyas malomba CDr. Somogyi Károlyné felv.) őrlőgép érkezett a Vértanúk téri A nyáron egyesült a két csak végigsétálnak az őrlő ellátásban nem lesz fenn­szegedi malom: a -Tisza* és hangerszékek között, s akadás A Tisza-malom ré­a Délibáb utcai. Az egyesü- rövidebb idő alatt észre- g gépeinek vagy kiselejtezés lés után a Csongrád megyei vehetik az esetleges hibát. a. sorsa, vagy az Malomipari Egyesülés Szege- A másik üzemben — a volt egyébként még jól használ­di Üzeme nevet vették fel. Tisza-málomban, a Vértanuk hatókat kisebb malmoknak A Délibáb utcai malmot tefe" — ... , . korszerűsítették az elmúlt teljesen uj orlőgépeket hetekben. Az egyesülés előtt relnek majd fel még négyfajta hengerszéken a korszerűsítési, illetve fej­ts őrölték itt a búzát de résztési program keretében, most profilírozták: Most kaptak négy uj hen­gerszéket melyet az EMAG­tíz egyforma, egy gyárt- gyár készitett, s még ebben mányú hengerszék műkő- a negyedévben további hat dik a malomban. érkezik. Ezek az új gépek Valamennyi fölé üvegburát görgős csapágyakkal, sok­helyeztek el. s ezen át jól kai jobb energiakihaszná­láthatóan ömlik a sok mú- lássa] működnek, veleten keresztüleső dur- A tíz új hengerszék hét­vább. majd finomabb őrle- százezer forintba kerüL mény. Azelőtt a cső közvet- E gépek felszerelését az év len a hengerszékbe vezette végén kezdik meg. Ez idő ezt s ha ellenőrizni akar- alatt természetesen szünetel ták a minőséget mindig fel az őrlés, de elegendő liszt­kellett nyitni a gépet. Most mennyiség van raktáron, az adják át H árom mozgalmas hét telt már el az ENSZ­közgyűlés megnyitása óta, a hatalmas tárgyalási palota mégis úgy vonzza mindmáig a világ figyelmét mint mágnes az aprócska vasreszeléket. A formaságok ideje elmúlt elhangzottak fontos kormányfői beszédek, nagy horderejű nyilatkozatok és javaslatok fekszenek a delegátusok asztalain. S mi itt, az ENSZ-palotától mesz­sze, várnánk a döntések órá­ját. Párizs és Genf után most a népek legfelső fóru­mában, az ENSZ közgyűlé­sében bízunk, különösen a legnagyobb tét, a kérdések kérdése — a leszerelés dol­gában. Hiszen nemcsak a delegátusok, a népek is dip­lomáciai magaslaton tevé­kenykednek manapság: ala­pos gonddal, körültekintéssel fontolnak meg minden elő­terjesztést, minden nyilatko­zatot, tárgyalást és találko­zást, s jórészt a népek is ott ülnek a közgyűlési teremben, ha másként nem, hát a szo­cialista és más haladó or­szágok delegátusainak sze­mélyében. Nyolcvan napirendi pont.... Ezek között sok a valódi, re­ális probléma, mint Kongó ügye, vagy a kubai kérdés; legalább annyi az imperia­lista propagandagépezet csir nál'mánya — mint mondjuk a -magyar ügy* vagy a -ti­beti kérdés* — de az uralko­dó helyet ezen a közgyűlé­sen két nagy javaslat foglal­ja el: a Szovjetunió által be­terjesztett leszerelési prog­ram és a gyarmati népeknek adandó függetlenség terveze­te. Jelentőségében és hatásá­ban semmi sem emelkedhet fel ezekhez; közérdekűség­ben és népszerűségben sem­mi sem vetekedhet ezekkel. S ha szabad még e két do­log között is különbséget tenni, akkor szinte kórusban zengi a világ bizakodva is, harcosan is: leszerelést! En­nél nagyobb, foetosabb tét nincs most a világpolitiká­ban, s nern is lehet, amíg megnyugvásra nern tér ez az ügy. Érthető tehát, hogy ennek az előterjesztésnek a sorsát latolgatjuk gyárban,, terme­lőszövetkezetben és hivatal­ban, miként a tervezett pá­rizsi csúcsértekezlet, vagy a genfi tízhatalmi leszerelési tárgyalások idején. S tagad­hatatlan, hogy türelmetlenek vagyunk. Becsületes szívvel és tiszta fejjel nem is lehet megnyugodni abban, hogy egy ilyen javaslat ellen a nyugati kormánykörök a tak­tikázás és a formaságok min­den eszközét felvonultatják, s nem engedik, hogy a vég­ső igen vagy nem kimondá­sáig haladjon az ügy. Annyi­szor deklarálták -békés szán­dékaikat*, hát most miért nem győzik meg a világot ennek valódiságáról? L z eddigi New York-i események ismét ar­ról győzik meg las­sanként a világ közvélemé­nyét, hogy a leszerelés, a legnagyobb tét ügye nem jut el a végleges megnyugvásig. Bonyolult szervezet ez az ENSZ, s még bonyolultabbá teszi az amerikai diplomácia. S aki végiggondolta már ezt a lehetőséget, kicsit feltét­lenül elkeseredett a legna­gyobb ügynek az egyik ol­dalról történő abszolút mel­lékes kezelésén. Hát hiába lenne népek és kormányok minden tiszteletreméltó igye­kezete? S hiába támasztja alá mindezt az egész embe­riség messzemenő egyetérté­se és létérdeke? Talán még ilyen gondolatok is előtola­kodnak: érdemes ezek után kezdeményezni; érdemes új­ra és újra előhozakodni ez­zel a leszerelési javaslattal, Bolgár est Alsóvároson és Mihálytelken Szegeden a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága és a Pedagógiai Főiskola e héten, szerdán a Rákóczi ut­cai vasutas művelődési otthonban, majd a következő na­pon, csütörtökön a mihályteleki művelődési otthonban bolgár barátsági-estet rendez. Mindkét helyen megemlé­keznek a bolgár nép életéről, s mindarról a nagy fejlődés­ről, amelyet a felszabadulás óta elért. A barátsági- esteken a budapesti bolgár követség képviselői is részt vesznek és fel is szólalnak. A vasutas művelődési otthonban sorra ke­rülő barátsági est. keretében a szegedi általános iskolák felső tagozatainak tanulói számára -Ki tud többet Bul­gáriáról?* címmel szellemi tornát is rendeznek. Mihály­teleken a bolgár nép fejlődését és életét bemutató kép­kiállítás nyílik. Nyugat ravasz-pimasz és ki­hívó elutasításai után? Nem egyszerűen a szocialista dip­lomácia sziszifuszi vállalko­zása a leszerelés eszméjének szüntelen ébrentartása? Sok, nagyon sok jel mutat arra, hogy nyugat ezt az egész nagy ügyet el akarja veszejteni a diplomáciai és tárgyalási formaságok teme­tőjében. Átlátszó rókalogiká­vai más fontossági sorrend mellett apellál. Mindenek­előtt az ellenőrzés elsődleges­ségéhez ragaszkodik. De va­jon mit akar ellenőrizni, amíg nincs tényleges lesze­relés? Nem is ez itt azonban a végső kérdés, hiszen Hrus­csov megmondta: a Szovjet­unió hailandó elfogadni az ellenőrzés amerikai javas­latát — a leszerelés szovjet javaslatának elfogadása elle­nében. Nos, hát akkor — úgy gondoljuk mi tiszta fej­jel — ezek után csak azt kö­vetkezhet, hogy a két javas­latot egybeépítik és a köz­gyűlés felemelő ovációval adja rá áldását. És akkor négy év múlva — hiszen ez a szovjet javaslatban megje­lölt terminus — az örökös béke nagyszerű korszaka vir­rad az emberiségre! Ha nem ismernénk az im­perial izmus természetrajzát, máris átadhatnánk magun­kat annak a féktelen öröm­nek, amit a háború végleges likvidálása váltana ki a népiekből. Ellenben ismerjük, annyira ismerjük a tőke al­jasságát, hogy egyetlen nagy hadirészvénvestől sem re­mélünk belátást. A dollár megszállottjai nem képesek arra, hogy a millárdokból felhalmozott hadigépezeteket és hadianyagokat egyetlen el­határozással és szavazással kohókba vessék. Ehhez meg kellene szünniök mint im­perialistáknak, vagy legalább is meg kellene ,tanulniök az emberiség nyelvén és fogal­maiban gondolkodni. Van-e hát mégis, ennek ellenére is célja és értelme a szocialista országok szívós­ságának és vaskövetkezetes­ségének ebben a kérdésben? Párizs és Genf után megy-e mégis előbbre valamit a le­szerelés ügye? E mlékezhetünk még ar­ra, hogy Párizs után kicsit ideges lett a világ De aztán megnyugod­tunk. Bár elsó látásra úgy tűnt, hogy az amerikaiak hencegése és fenyegetőzése a béke és a megegyezés esélyeit csökkenti, vérű lis kiderült, hogy éppien az ellenkezője történt. E történelmi leckét a népiek jól megértették és jól megtanulták. A kétségbe­esés helyett ezért felzárkóz­tak a szovjet kezdeményezés mellé. Az USA befolyása csökkent az egész világon, politikusainak hitele piedig teljesen kétségessé vált. S ez a folyamat azóta sem állt meg, tovább gyűrűzik a vi­lágpolitikában. A leszerelés eszméjének gyakorlati megvalósítása re­ális. de természetesen maxi­mális programja a népeknek. S tagadhatná-e valaki, hogy ebben az ügyben a részsike­rek sem megvetendók? Ezért nem szabad elfáradni egy pillanatra sem; ezért kell minden alkalmat kihasznál­ni az eszme ébrentartására és térhódítására. Már maga az is óriási eredmény, hogy a világ megismerte és köz­véleménye magáévá tette a szovjet kezdeményezést; a legfelsőbb fórumon ezt szá­mos módosítással és kiegészí­téssel ismét előterjesztette N. Sz. Hruscsov, s ezzel az ügy a legmagasabb szinten nyert magának polgárjogot. Könnyű sikerről itt sző sem lehet, hiszen az erők is­meretesek, amelyekkel szem­ben érvényt kell szerezni előbb-utóbb a leszerelésnek, Több éves nagyszerű mun­ka. harc eredménye. hogy ma már nemcsak zárt bizott­ságokban, emlékiratokban szereoel ez a téma. hanem telies síilvával nehezedik a militaristákra a legszélesebb diplomáciai nyilvánosság előtt, s otthon, s Pentagon országában! Ez eevmagában js óriási nveresóge a béke {levének. S hiába rmodén 7Pes+er-V-»décP a nvii«H»k. a ránolr már tic—tán lá+iáv a távlatokat és a —só—sokat is A iavaslat ói híveket.. úi rironaeand'stákat és ka——so­kat s—-+t maeának nagy­tekintélyű és nagy befolyású haladó államférfiak szemé­lyében, különösen piedig a felszabadult, vagy szabadsá­gukért küzdő ázsiai-afrikai országok haladó vezetőiben. Ezek az országok pár év a még a diplomácia pierifériá­ján álltak. Bábok és béren­cek javasoltak és szavaztak nevükben. Ma viszont mar nem az impierializmus tarto­zékai és szavazóemberei ül* nek a független országok kormányszékében és delegá­tusa asztalainál. Ráadásul a leszerelés nemcsak diplomá­ciai ügy, hanem az emberi­ség sorskérdése. Hiszen ko­runkban megismételhetjük a klasszikus kérdést, ha a vég­sőkig következtetünk: -Len­ni, vagy nem lenni!* •rar emcsak a leszerelés eszméjétől irtóznak a militaristák — egyál­talán minden közeledés, hasz­nos tárgyalás elől ki akarnak térni. Kalandorságuk áron­ban ma már inkább józanít­ja mint idegesíti a népie­ket. Hiszen napxinta látjuk és tapasztaljuk: nincs az az elzárkózás, vasfal, amelyet előbb-utóbb át nem tör a béke diplomáciája és a né­piek felfokozott békevágya. Szavazhatnak tehát bármi­képpien, ügyünk előbbre megy. Ezt a nagy tétet, a legnagyobbat már seramikép­pien nem lehet ellicitálni! Ez már napirenden marad szün­telenül, ENSZ-közgyúléssel és anélkül — mindenekelőtt a népiek életében és törekvé­seiben. S ennek a nagy tét­nek a megnyeréséhez a bé­keszerető milliók oldalán van minden eszköz, az erő is, az igazság is. a jog is. A szocialista diplomácia természetesen ideiében fel­készült a leszerelés érdeké­ben minden imperialista ma­nőverre. Arra is, hogy ez a kezdeményezés a jelenlegi közgyűlésen a hivatalos ügy­rendben nem fogla'hatta el megillető helyét. N. Sz. Hrus­csov éppen ezért már most kezdeményezte, hogy hívják ö&sze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát, ame­lyen más téma nem szere­pel, csak a leszerelés. S tet­te ezt azért, mert., mirrt mon­dotta, a leszerelés feltételei megértek, szükségessége pie­dig nem túr halasztást. A közelebbi jóslás célta­lan, hiszen kiszámíthatatla­nok az ENSZ-közgyűlés mai erőviszonyai. De bizonyos, hogy magában az ENSZ-ben is óriási változások történ­tek! Először sereglett össze a közgyűlésre szinte vala­mennyi kormányfő, s nem vitás egy pillanatra sem, hogv a Szovjetunió kormá­nyának hívására, vagy az ezzel összefüggő belpolitikai nyomásra szánták el magu­kat New York-i utazásukra a vezető államférfiak. Ta­lán sejtették, talán tudták is, hogy itt most óriási elő­terjesztésekkel szerepiel a Szovjetunió; olyanokkal, amelyek megtárgyalása csak legfelső szinten lehetséges. S hogy kormányok, kor­mányfők miként foglalnak ájlást e legnagyobb kérdés­ben azt népük is számon tartja. Ennek felelősségét nemcsak New Yorkban, s nemcsak a közgyűlés idején keil vállalni, hanem otthon is és azután is. M ost mindenesetre is­mét nyitva áll az emberiség békéjének aranykapuja. Mindannvian tudjuk: megvan a lehetőség, hogv a népek, a fegyvereket kívül hagyva, bevonuljanak rajta történelmük legszebb korszakába. S ha egyelőre mégis kívül maradnánk. íté­letünkben és további szán­dékunkban akkor sem ha­bozunk. Minden földrészen tudni fogják az emberek, hogy kik voltak e nagy küz­delem bűnös útonállói és felismerik kötelességüket is. Az a tudat, hogy a ma­kacs ellenállás, ravaszkodás ellenére is újabb és újabb csatát nyer a béke diplomá­ciája, hitet és bátorságot ad a további küzdelemhez, amely egyre szélesebb . fronton, egyre nagyobb mé­retekben folyik. S ezért nem fáradunk el soha, ezért nem tartunk pihenőket eb­ben a világméretű harcban. A legnagvobb tét: a lesze­relés, a béke — a népiek ál­dásos nyereeóee 'es7 Simon István /

Next

/
Thumbnails
Contents