Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

s Csütörtök, 1960. október 8. Az új iskola első szegedi fecskéje A 30-as létszámú I/b. osz­tály nem élvez semmi privi­légiumot a Radnóti Miidós Gimnázium többi osztályai között, mégis úgy tekintenek rá, mint az újra és nagy­szerűre szokás: leplezetlen tisztelettel. A még országo­san vitatott iskolareform elsó szülöttének lehet tekinteni ezt az osztályt, a 3+3-as rendszerű szakközépiskola legelső "fecskéjét*, amely csak most rak fészket Sze­geden. Elődje még nem volt, különösen pedig ilyen minő­ségben: Állami Autószerelő Szakközépiskola. Tömeget érdeklődés Születése olyan gyorsan történt, hogy csak akkor vet­tük észre, amikor már "polgárjogot* kért és ka­pott középiskoláink sorában. Végül még majd magához ragadja a hegemóniát is! — mondták egyesek, akik nem is hiszik, hogy milyen igazat mondtak. Minden bizonnyal ez lesz, illetve ebből nő ki a jövő iskolatípusa, amely érettségit, s egyben mester­séget, szakmát is ad végzős tanulói kezébe, ugyanakkor pedig kaput nyit előttük a íőiskolák és egyetemek bár­melyik tanszakára is. A jövő arculatát a jelen vonásaiból már meg lehet rajzolni, például abból a lényből, hogy az új iskola­típus iránt igen nagy volt az érdeklődés, pedig az en­gedélyezés és a beiratkozás között alig volt egy hét. A 30 tanulóval induló osztály­ba egy-két nap alatt 67-en jelentkeztek, és utána ls töb­ben kopogtattak az ajtaján, pedig a követelmények jóval nagyobbak ebben az iskolá­ban, mint más középiskolák­ban. Az első és második osz­tályban heti 35 órában ta­nulnak és dolgoznak itt a ta­nulók, az első évben az alap­vető gyakorlati foglalkozást még az iskola tanműhelyei­ben végezve, míg a második évben már a XI.-® Autója­vító Vállalat műhelyeiben, s a további években úgyszin­tén, a tanulmányok befejez­téig. A középiskolák 33 taní­tási hete helyett itt 38 hétig tart a tanév, tehát öt héttel hosszabb ideig. Ki miért választotta? De ismerkedjünk meg az úttörő "fecskék* közül egy­gyed-kettővel. Ki miért vá­lasztotta az új iskolatípust? Darázs Antal, egy héthol­das egyéni gazdálkodó leg­kisebb fia, Balástyán végezte az általán® Iskolát, ahol még nem részesült politech­nikai oktatásban. A környe­zete sem volt olyan, hogy a gépekkel különösképpen megbarátkozott volna. Gyer­mekvágyai azonban mégis a gépek és motorok világa felé vonzották. Róluk álmodott, ha a házuk előtt eldübörgött egy-egy vontató, autó vagy motorkerékpár. Tóni most még olyan kicsi, hogy a sze­relőaknában szinte elv®zne, komolysága azonban felér a pályáját helyesen megválasz­tó felnőttével is. Máris be­szerzett különféle szakköny­veket, s azokat bújja. — Iskolámat szeretem, iga­zán nekem találták ki — mondja —, s szüleim csak örültek elhatározásomnak, hogy a középiskolák közül a szakiskolát választottam. Egyszerre l®z a kezemben az érettségi bizonyítvány a kenyérrel. Baricz Zsolt szülei értelmi­ségiek. Fiukat először hu­mán tagozatú középiskolába szánták. (Nem ők voltak az elsők, akik mégis a szakisko­la mellett döntöttek. Az új iskolatípus első osztályába jelentkező 67 tanuló közül több mint 30-nak értelmisé­giek a szülei.) Zsolt se ta­nult politechnikát a Pedagó­giai Főiskola gyakorló isko­lájában, ahol az általán® is­kolát végezte jó eredmény­nyel. A családi tana® azon­ban amellett szólt, hogy a szakiskolába kerüljön, ismer­je meg ez életnek azt az ol­dalát is, amellyel ezideig nem volt kapraolta, s az Milyen is az a 3+3? érettségi és a szakmunkás csak meg fiam előbb a mun­oklevél birtokában majd ha- kások életét, a mi életünket, tározhat, hogy tovább tanul-e s ehhez igazán alapot ad az vagy mint művelt, jó szak- új szakközépiskola. Aztán is munkás boldogul az életben, nyitva áll előtted az út, s rajtad múlik, hogy melyiket „Ismerkedj meg választod. a munkások Ján® pedig már döntött .. . . legalábbis egyelőre — mert eletevei l amint mondta: meghódította „,. M_„ „.u . . _ már magának a gép. Fülig Tapodó János volt a har- kormosan éppen a kovácli. madik fiú, akitől megkérdez- műhelyből került elő a ri­tük, mi vonzotta a motorsze- porthoz, a másik két fiú pe­relő szakiskolába. A nagy. dig a lakatramühelyból. erős fiú szüleinek egyetlen Meghökkentek és egy kicsit gyermeke. Apja az Újszegedi bete is sápadtak, mikor az­Kender- Lenszövő Vállalat 231 kezdtem velük a b®zél­munkása, a családban azon- getést, hogy panaszt hallot­ban van egy lakat® nagy- tam rájuk, mert nem szere­bácsi is. Innen ered a fiú tik a szakiskolát és másho­vonzódása az ipari pálya fe- va kívánkoznak. Meglepődé­lé, meg a Mező Imre Álta- sükből akkor engedtek csak Ián® Iskolában szerzett po- tel, mikor igazgatójuk elmo­litechnikai gyakorlatból, solyogta magát, mintegy a fi­igaz. előbb a gimnázium dk pártjára állva: — Ne fél­humán tagozatára jelentke- Jetek, csak viccelt a bácsi, zett ő is, gondolván, hogy Ha mégegyszer tehetné, ö utána majd orv®egyetemre is veletek járna m®t ebbe megy. Apja azonban azt ta- 32 iskolába, nácsolta neki: — Ismerd Lődi Ferenc Csíkos nylonblúz, nylon-velúr kuligsn Elkészültek a Habselyem Kötöttárugyár őszi újdonsá­gai. A nők érdeklődéssel várják a nylon-velur kuligánokat. A modellek 12 színben készülnek. Kedvelt cikk l®z a több­féle csíkos nylonblúz is. Az üzem tervezői gondoltak a férfiakra is. Az eddigi­nél vastagabb anyagból gyártottak nem átlátszó nyloninget. Ez nem®ak az eddigi fehér színben kerül a boltokba, ha­nem lesz fehér alapon vékony fekete csíkkal is. Eredményes volt a cipőellátás ügyében rendezett szegedi ankét Hamarosan a legfelsőbb szervek elé teriesztik a népi ellenőrzés tapasztalatait és javas.atait Alap®an és sokoldalúan Eudap®ten az üzletek kész- lan mikroporozus gumital­vitatták meg szerdón a letének mintegy 60 száza- pú Cipőket gyárt. Csongrád megyei Népi El- léka hegyes orrú tűsarkú A Belkereskedelmi Mi­lenőrzési Bizottságnak a cipő. vidéken ez az arány nisztérium képviselője el­cipőkereskedelem és a cipő- fordított. A Délmagyaror- mondotta hogy már észlel­ellátás vizsgálatánál szer- szögi Ciponagykereskedrlmi ték a cipőellátásnál levő zett tapasztalatait. Az an- Vállalat csupán 20 száza- hibákat és intézkednek a kéton, amelyen a Központi leknyit rendel ezekből az helyzet javítására Országos Népi Ellenőrzési Bizottság, ultramodern cipókból a tapasztalatok alapján meg­a Belkereskedelmi Minisz- gyarakbol, ugy latszik azon- állapítják, hogy melyek térium illeték® igazgatósa- ban, hogy ez is sok a mi azok a f^j ^ nöi esetleg ga, a megyei és a városi vidékünkön gyermekcipő modellek, ame­pártbizottság is képvisel- Hely® dolog, ha a cipő- iyeket a vásárlók zöme tette magát, sok szegedi és gyárak lépést tartanak a megkedvelt. Ezeket az úgy­vidéki szakember, a cipő- divattal, azonban túlsók nevezett standard-modelle­gj'árak, a kiskereskedelem, modern Cipő kerül forga- ket azután 1961 elejétől a Délmagyarországi Cipő- lomba — állapították meg. kez<jVe folyamat®an gyár­nagykereskedelmi Vállalat Látni kell, hogy tatják. képviselői, valamint vásár- a nőknek c^pán kis há­lók is reszt vettek. . Jóformán minden felszó- nyat,a lnló rabja a divathóbortnak, és igazolta azokat a tapasz- azok Igényel könnyen fél­talatokat, amelyeket a né- revezethetik a kereskelmet pi ellenőrök e vizsgálat- és az ipart. így háttérbe kor szereztek szorulhat a lakosság nagy és amelyekről lapunkban ls többségének kívánsága. A beszámoltunk A nagy cipő- gyárak képviselői elmond- Ez lehetővé teszi, hogy a készletek mellett nem min- tek, hogy a kereskedelem kiskereskedelem ne szorti­denütt lehet kielégíteni a szinte negyedévenként mentekben, hanem az vásárlók igényeit. Főleg a újabb és újabb modelleket egy® számok szerint kap­falusl lak®ság talál kevés kér tőlük. Ez nemcsak a hassa az árut. így megszün­kedvére való cipőt az Uzle- női cipőknél, hanem még het az úgynevezett közép­tekben a gyermekcipőknél is ta- számú cipők hiánya is a Sok szó ®ett a női cipő- Pasztalható. Ezzel a gyárak boltokban. Mindez azonban divatról is. Megállapítható, sem értenek egyet, mert nem jelenti majd a Cipők hogy nagyon költséges az új -univerzálását* a választék nem hódít egyenletesen szerszámok, kaptafák mi- csökkenését. Hogy a divat­A nagykereskedelem tgy az igényeknek megfelelő­en állandóan rendelhet és adhat át a kiskereske­delemnek a legkereset­tebb cipőfajtákból. az országban. Szegeden járt sző aj el édesanya tea ele Kádár János elvtárshoz Hófehér papíron lila tintával írt le­velet hozott a p®ta Harkovból, a Dzser­zsinszkij utcából. Egy szovjet édesanya, Jevdokija Dimitrijevna Koltunova írta. akinek egyetlen és szeretett fia, Jurlj a második világháborúban a Szeged kör­nyéki harcokban halt hősi halólt a ma­gyar nép szabadságáért. Jurij a Dugonics-temetőben pihen és sírja gondozott, frissek rajta a virágok. A Szilléri sugárúti általán® iskola út­törői tisztelettelj® szeretettel ápolják a szovjet hős sírját. S idén, április 4-re, hazánk felszabadulásának 15. évforduló­jára a Szilléri sugárúti iskola úttörői, nevelői, valamint a vár® vezetői meghív­ták Szegedre Koltunova asszonyt. Ő el is jött hozzánk — lapunkban annak idején jelentettük ezt — és felkereste fia sír­ját, amelyre fájdalmának könnyel hullot­tak. Koltunova asszonynak sok kedv® is­merőse van Szegeden, sok emélkezetes órát és napot töltött velük együtt. S most, a szegedi látogatásáról írt a hó­fehér papíron lila tintával Kádár Ján® elvtársnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának Koltunova asszony ezeket vetette papírra: "Kedves Kádár Elvtárs! Köszöntésem küldöm önnek Harkovból és közlöm, hogy gyönyörű hazájukban, Magyarországon jártam s megtekintettem Szegeden eltemetett fiam, Jurij sírját, önnek küldött levelemben is megköszö­nöm azt a meleg fogadtatást, amelyben a magyar nép részesített ott-tartózkodá­som idején. A szegedi pártbizottság, va­lamint a szakszervezet, az ifjúsági szövet­ség és a nőtanács képviselői különösen meleg szeretettel, figyelemmel vettek kö­rül. ök Ismertettek meg a magyar dolgo­zók életével, azután Szegeden kívül az ország fővárosával, Budapesttel, majd Veszprémmel, Balatonfüreddel, Hévízzel, Sztálinvárossal és Hódmezővásárhellyel. Ezeken a helyeken láttam, hogyan építi a magyar nép a szocializmust, milyen szé­pek az eredmények. Magyarországi emlékeim örökké élni fognak bennem és örömteli, meleg érzés­ként ragyogják be életem.* A levél további részében Koltunova asszony szeretetteljes üdvözletét küldi va­lamennyi szegedi ismerősének, a Szilléri sugárúti iskola nevelőinek, tanulóinak és ismét hálásan köszöni a vendéglátást. Le­velét így fejezi be: "Kedves Kádár Elvtárs! Boldog, egész­séges, hosszan tartó életet kívánok ön­nek, a szocializmust építő magyar nép további boldogulására. Éljen és erősödjék a magyar-szovjet barátsági" S a hősi halált halt Jurij édesanyja, Koltunova asszony megkapó levelére út­nak indul a válaszlevél is. A természetes vizek tisztaságáért A Ganz-MÁVAG Saroksári úti üzemében átadták rendeltetésének az ország első sav- és cióntalanitó berendezését. Eddig a fővárosban 70 nagyobb Üzemből folyt a Dunába az egészségre és a halállományra veszélyes szennyezett víz. Ez az automa­tikusan működő berendezés a vízből kivo nja a káros anyagokat, s ezáltal csökken a Duna szennyezettsége att náluk az újabb fajtájú rajongók igényeit is kielé­sorozatok gyártása. gítaék, ajánlják, hogy a Felvetődött kereskedelem rendeljen a cipők minőségének kér- azokból az exportra gyár­dése is. tott sorozatokból, amelyek Főleg a gyermekcipő talpa megfelelnek a hazai ízlés­lyukad ki hamar, A cipők nek" Ezekből - mivel a gyengébb minőségének okát Syártás amúgy is folyik — a szakemberek abban lát- kisebb- akár 8207108 tótele. ják hogy ket is kiadhatnak a gyárak az egy® nagykereskedelmi a bőrgyárak néha rosz- váila]atoknak. szabb talpat szállítanak. A szerdáf) megfMfMt an_ A minőség végleg® javulá- két igazolta a népi ellen­sa a szakemberek szeriht őrzés kezdeményezésének csak a műanyag (gumi) tal- helyességét és aktualitását, pú cipők térhódításával Ilyen kereske<jelmi vizgálat l«z lehetséges, mert az egyébként CyŐr-Sopren és Ilyen cipők sokkal tartósab- Hajdú-Bihar megyében is bak a bőrtalpúaknál. folyik. Külföldön lényegesen ke- A három megyei népi el­vcsebb bőrtalpú cipő ke- lenőrzési bizottság javas­rül forgalomba. latalt összesítik Nálunk a lakosság azért s úgy terjesztik majd a Idegenkedik a gumitalpú legfelsőbb szervekhez. Már­Cipőktől, mert a kezdetben is megállapítható, hogy a gyártott ilyen cipők talpa a vizsgálat eredményesen jé­még eléggé kl nem próbált rul majd a kereskedelem gyártási technológia miatt egyik Jelentős területén hamarabb levált. A hibá- észlelt hibák kijavításához kat azóta megszüntették és és a lakosság jobb ellátásé* a magyar ipar is kiíogósta- hoz. Élénk madárvonulás a Tisza mentén Alig érkezett meg az ősz, már­is sok madárfaj kezdte meg hosz­szú, fárasztó vo­nulását melegebb tájak felé. A Ti­sza kígyózó ezüst szalagja a költö­ző madarak egyik fő országútja, amelyet követve utaznak át tájain­kon az Észak ma­darai és ez vezeti dél felé hazai szárnyas vándo­rainkat is. A Ti­szakutató Állomás kutatói élénk fi­gyelemmel kísé­rik a madármoz­galmat, hiszen az őszi seregszemlé­ből sok érdekes következtetés von­ható le a madár­világ életére. Száz-százötven darabból álló csapatokban feke­téllenek a holt­ágak hínár® vi­zén a szárcsák. E rossz repülő ma­darak éjszaka vo­nulnak (védelmü! a ragadozó mada­rak ellen), nappal pihennek. Csak néhányadmagával látható az érde­k® fejdíszű bú­b®vöcsök, amely vonulása alatt a kubikgödrök kis víztükrein megpi­hen. A nyárvégi apadással száraz­ra került homok­padokon feltűnő­en nagy számban futkosó kis bille­giető-cankók nagy­része az északi országokból In­dult útnak. Ugyan­csak észak-euró­pai lehetett az a nagy — mintegy 200 tagból álló — csapat barázda­billegető is, arrvely az egyik zátonyon szedege­tett a minap. A folyó szélén egye­sével, vaev néhá­ny ad magával szo­bormereven álló hatalmas szürke gémek is vonuló­félben vannak. Tőkésráaéink mé» kis csapatokban szürögetik a to­csogók, holtágak iszap® viaét. Ok­tóberben, novem­berben hatalmas csapatokba verőd­ve távoznak majd el, hogy helyüket átadják a nálunk telelő északi ro­konaiknak. Algyő táján, ®te felé több ezer danka­sirály húz a Ti­szán át a Fehér­tóra. Gyönyörű látványt nyújta­nak a több száz madárból álló fe­hér csapatok, amint élénk szár­nyalással igyekez­nek éjjeli szállá­suk. a nagy tó felé. Terített asz­taluk a friss őszi szántás, amelyén a rovarok, pajo­rok millióit sze­dik össze napon­ta. Novemberben vonulnak maid el a Földközi-tenger mellé. A t.élen nábmk látható sirályok északlak, ameh'ek a hideg évsza'-n* nálunk húzzák át. Dr. Marián Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents