Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

3 Csüt5rt5fc, 1960. október 6. Háromszáz vagonnal több rizs termett a tavalyinál Ki kell használni a betakarításra alkalmas napokat Csongrád megye az ország egyik leg­fontosabb rizstermelő vidéke, mert déli fekvésénél fogva a legtöbb napfényórát kapja. Az idei gazdasági év kedvezett a vízi gabona fejlődésének s a legveszedel­mesebb ellensége, a bruzone, a barnulá­sos megbetegedés sem okozott sehol sem jelentékeny kárt A termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdaságokban egy­aránt jó termést aratnak most Már a cséplések is megkezdődtek, s a mérési adatok szerint a holdankénti átlagtermés a tervezett 13 mázsával szemben eléri a 16—18 mázsát. Tavaly átlagosan alig 12 mázsás volt a holdankénti eredmény. Az idén tehát összesen az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek több mint ötezer holdas vetésterületén leg­alább 300 vagonnal termett több rizs a tavalyinál. A legtöbb helyen, mint pél­dául a mindszenti Lenin, a cserebökényl Népszabadság, vagy az eperjesi Ifjú Gár­da Termelőszövetkezetben egészséges, nagy szemek fejlődtek a kalászokban. A legszebb táblák termését vetőmag cél­jára tartalékolják. A termésnek eddig még a felét sem vágták le s az esőzések miatt elég ma­gas a víztartalom. A most beköszöntött napos, száraznak ígérkező idő kedvező az aratásra, amely a több napos -eső-szü­net- után ismét teljes erővel folyik. Bár az idén magas a terméshozam, még sok minden érheti, amíg a zsákokba kerül. Ezért a termelőszövetkezeteknek igyekez­niök kell saz aratással: ajánlatos minden erre alkalmas napon a lehető legtöbb munkaerőt a rizs betakarítására irányíta­ni, hogy az újabb esőzések beköszöntése előtt végezhessenek a munkávaL Idén harmlncezernél több műalkotást vásároltak a dolgozók A Képcsarnok Vállalat bu- A Földművelésügyi Mi­dapesti és vidéki boltjaiban nisztérium javaslatára és tá­az idén, szeptemberig, mogatásával októberben 22—23 százalékkal volt na­gyobb a forgalom, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A képzőművészeti kultúra terjedését mutatja, hogy a hasonló tavalyi időszakban a termelőszövetkezetek egy részében is megkezdik és folyamatosan kiterjesztik a képeladást A vásárolt ké­peket a zárszámadáskor fi­zethetik ki a tsz-tagok. A vállalat Győrött és 5800 olajfestményt, akvarellt Veszprémben rövidesen kóp­és eredeti grafikát és 18 000 csarnokot nyit, s többi bolt­sokszorosított grafikát vásá- ját is igyekszik a környék roltak a dolgozók, az idén képzőművészeti központjává pedig 7500 egyedi és 23 000 kifejleszteni. Ott rendezik sokszorosított alkotást. meg a helyi művészek tár­A munka dicsérete című latait, s az illető megyék kiállítást Budapest után járásaiba a városok képcsar­már több vidéki városban, nokaiból küldenek majd ki­így Szegeden is bemutatták, állításokat. A közületek, gyárak, üze­mek mindinkább érdeklőd­nek a tematikus képek iránt. Sztálinvárosban, Szegeden, Győrött és Pécsett 560 000 forint értékű képet vettek meg. A Borsod megyei pártbizott­ság és az MSZBT kezdemé­nyezésére a megye üzemei megrendeléseket adnak a művészeknek üzemi témájú képes festésére. Igv például a Lenin Kohászati Művek, az ózdi üzemek, a borsodi bányák kértek ilyen alkotá­sokat a művészektől. II sroret erffmtiér'ítésl min sfier segi sega szakembere n*ne> I. T. Novikov, a Szovjet­unió erőműépítési miniszte­re, aki a nyáron itt járta­kor tanácsokat adott a ma­gyar villamosenergiaipari szakembereknek az öt­éves tervben épülő Duna menti erőmű tervezé­séhez, kivitelezéséhez, Bul­gáriában töltött szabad­ságáról hazatérőben két napig ismét hazánkban tar­tózkodott Az energia-iparág vezetőinek kérésére szerdán délelőtt a Nehézipari Mi­nisztériumban újból tanács­kozott a magyar erőműter­vezőkkel, beruházókkal. NyereménybetétVönyv sorsolás Győrött A nyereménybetétkönyvek gye (számvégződése) az alant 1960. harmadik negyedévi felsorolt számokkal meg­sorsolását október 5-én, egyezik. — amennyiben a Győrben rendezték meg. sorsolás napján még forga­. . , lomban voltak — az 1960. Mindazok a nyeremenybetet­i •• , , . .ORn harmadik negyedevi atlag­könyvek, amelyeket 1960. ^ a szamok mel. szeptember 29. napjáig val- „4, tottak, s amelyek sorszámá­nak utolsó három számje­lett feltüntetett nyerték: százalékát A román nagykövet búcsúkoktélja Vas He Pogaceanu rendkí- a Budapesten akkreditált vüli és meghatalmazott nagy- diplomáciai képviseletek szá­követ, a Román Népköztár- mos vezetője és tagja is. saság budapesti nagykövete távozása alkalmából koktélt ————— adott a nagykövetségen. A .. , o « . f - ji koktélon megjelent Kiss Ká- MarOSÍB UyOrgf tOgadta &£J3?ZJ?SÍ a távozó román nagykövetei ponti Bizottság titkára Nagy Marosán György, az az Elnokl Tanács éi- WSZMp Politikai Bipottságá­rokhelyettese, a kormány nak ta ja Központi Bi­tobb tagja, Szarka Károly ^ titkára búcsúlátogi­es Puia Jegyes külügymi- tósan f Va£Íle poga. niszterhelyettesek, valamint ceanu rendkívüli megha_ az állami es társadalmi szer- talmazott nagykövetet, a Ro­vezetek több vezető munka- mán Népköztársaság távozó társa. Részt vett a koktélon budapesti nagykövetét Számvégződés: Nyeremény: 090 50 % 152 100 % 338 50 % 415 50 % 425 50 % 465 50 % 536 50 % 580 50 % 704 200 % 708 50 % 722 50 % 840 50 % 945 100 % 000 50 % A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító taka­rékpénztári fiók, vagy posta­hivatal 1960. október 17-tól kezdődőleg minden forga­lomban levő nyeremény be­téti önwre kifizeti. Esetleges szám hibákért fe­lelősséget nem vállalunk. TELEVÍZIÓ MINT MINŐSÉGI ELLENŐR A szarátovi műszaki üveggyárban az üvegcsiszolást és fényezést végző futószalag munkáját televízióval ellenőrzik. A futószalag mellett felállított 20 televíziós kamera a munkafolyamatok képét az irányítok kívánsága szerint továbbítja a központi ve­zérlő asztalhoz HÉTKÖZNAPOKBAN... ^ Egy fontos határozat nyomában a kenderfonógyárban ^ Hétköznapokon nappal és éjszaka dolgoznak az embe­rek, meg a gépek a Szegedi Kenderfonógyárban. A műszak­váltáskor sem csendesül a gépek moraja, amelyre már szinte ügyet sem vetnek az itteniek, hiszen megszokták. A gyár mindennapjaikhoz tartozik és munkájuk által te­remtődnek életük előremozdulásának feltételei. Rangot je­lent a munkások soraiba tartozni és dolgozni a nemzetet vezető osztály tagjaként. Az emberi boldogulás szolgálatában S e hatalmas gyárban is érzékelhetők azok az ered­mények, amelyek a munkás­osztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló párthatá­rozat nyomán, a párt politi­kája megvalósításának ré­szeként jöttek létre. Közel két esztendő múlott el a párthatározat megjelenése óta, megállapításai azonban mostani és jövőbeni teendő­ket is jelentenek a kommu­nisták, a pártszervezetek számára. Ezt tömören talán a legjobban így lehetne ösz­szegezni: szüntelen kommu­nista munkálkodást a párt politikájának ferdítések nél­küli alkalmazásáért. S mivel a párt politikája a további emberi és társadalmi boldo­gulás szolgálatában áll, nagyszerű kötelesség hozzá­adni az erőt és a tudást a megvalósításához. Ez az em­berek, kommunisták és pár­tonkívüliek közös munkáján múlik. S ezért a határozat szavaival: -szükségszerű to­vább javítani a párt és a munkástömegek politikai kapcsolatát«. A politikai kapcsolatok az elmúlt két esztendőben gaz­dagodtak a kenderfonógyár­ban. Ennek jelei: rendszere­sen tartanak nyilvános párt­napokat, ahol az időszerű nemzetközi és hazai kérdé­sekről tájékoztatják a mun­Icásokat, ha pedig valami­lyen kérdésük van elekor is a munkásoknak, megkapják rá a feleletet. Az öt párt­alapszervezet taggyűléseire meghívják a pártonkívüliek képviselőit is, akik nem egy­szer hasznos gondolatokat öntenek szavakba és ezzel hozzájárulnak a munka elő­rehaladásához. Korábban ar­ról is beszélt több párton­kívüli a párttaggyűlésen, hogy ők és többen mások is szívesen vennék, ha kapná­nak különböző feladatot, pártmegbízatást. Figyelembe vették ezt és az üzem által patronált újszegedi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet­ben például a gyári kommu­nistákkal együtt jónéhány pártonkívüli végez társadal­mi munkát. A pártonkivü­liek a nyilvános párttaggyű­léseken való részvételükkel pedig megismerik a kom­munisták tevékenységét, cél­ját A télen hasznos és jó mun­kásvitákat rendeztek, s eze­ken választ kaptak a pár­tonkívüliek mindarra, ami foglalkoztatta őket. A baráti eszmecserék téves és hely­telen nézeteket is eloszlat­tak. Hiányzik a kellő tudatosság Hiba azonban, hogy a munkasvitákat a kezdeti ne­kibuzdulás után abbahagy­ták, pedig esetenként helyes, célravezető volna. A mező­gazdaság szocialista átalakí­tásának segítésében sokan részt vettek a kenderfonó­gyári kommunisták, munká­sok képviselői is. Körükből többen javasolták az üzemi pártbizottságnak, hogy a munkások csoportjainak ren­dezzenek megbeszélést ar­ról, miért szükségszerű a mezőgazdaság szocialista át­alakítása. Egyetértettek ez­zel, de mind a mai napig tovább nem jutottak. A ja­vasolt megbeszélést azon­ban még most sem késó megtartani. Nem elégséges az, aho­gyan a pártalapszervezetek tagjai a politikai kérdések­kel munkástársaik körében foglalkoznak. Erre álljon itt csupán egyetlen példa: jó­néhányan vannak olyan dol­gozók az üzemben, akik nem, vagy alig ismerik, hogy mit jelent a munkásosztály helyzetéről szóló párthatáro­zat. Pedig értük és nekik szól. Általában az a hiba, hogy hiányzik a kellő tu­datosság, alaposság az öntu­dat formálásában, annak el­mélyítésében, hogy a mun­kásosztálynak., a hatalom birtokosának milyen elhivat tottsága, felelőssége van. Az üzem havonként két­szer megjelenő lapjának, a Vörös Csévének is sok mód­ja lett volna közreműködni e tekintetben, azonban egyébként eredményes mun­kájában ezzel adós maradt Ezután is csak hasznos le­het ha a Vörös Cséve na­pirenden tartja a kérdést Például lehetne vitát ren­dezni a lap hasábjain azok­ról a kérdésekről, amelyek az üzemrészek dolgozóit foglalkoztatj ák. Egyenrangú emberkánt A kenderfonógyár mun­kásainak fejében is van té­ves ítélet, felfogás és kétely. Ezek nemcsak olyan nagy, világméretű dolgokra vonat­koznak, mint a háború és béke kérdésére, hanem az üzemi politikai és gazdasági élet részproblémáira is. Ba­rátian minden esetben tisz­ta vizet kell önteni a pohár­ba és valamennyi kommu­nista türelmes szavával gombolhatjuk ki az egyes embereken a téves ítélet és kétely mellényét. A párt politikájáról a nagy átlag többnyire asze­rint ítél, ahogyan munkahe­lyén érzi annak gyakorlati megnyilvánulásait A ken­derfonógyárban az jellemző, hogy a kommunisták általá­ban helyesen alkalmazzák munkahelyükön a helyes politikát. Legfőképpen ab­ban mutatkozik ez meg, hogy cselekedeteiket a mun­kásosztály érdeke hevíti. A kommunisták bíznak a pár­tonkívüliekben, számítanak rájuk és ezért cserébe ők is bizalmat kapnak. A párt po­litikájának alapján alakult ki a viszony a műszaki ér­telmiségiekkel is, akik szin­tén bizalmat, támogatást kapnak hivatásuk tökéletes ellátásához. A kommunisták munka­stílusa közvetlen, embersé­ges. Ugy közelednek mun­kástársaikhoz, hogy azokat velük egyenrangú emberek­nek veszik. Megosztják örö­meiket és gondjaikat a pár­tonkívüli munkásokkal és ahol csak tudnak, segítenek. Magabiztosan A kommunista párt- és gazdasági vezetők — Zöldi Imre, az üzemi pártbizott­ság tikára, Nagygyörgy Má­ria igazgató, Varga Palné személyzeti vezető, a párt­alapszervezetek vezetői és mások — figyelmet fordíta­nak arra, hogy megfelelő le­gyen a bánásmód minden műszaki részéről a munká­sokkal szemben; hogy ér­demben foglalkozzanak a munkások gondjaival. Az egyes emberek — mint pél­dául Molnár Istvánné, a finomitó munkásnóje — -apró- ügyekkel gyakran fordulnak a kommunisták­hoz és nyomában megnyug­tató intézkedések történnek. Az emberek, éppen a párt politikájából fakadóan ma­gabiztosak a jelenben és szövik a jövő terveit, ame­lyekben helyet kap az élet­nívót jelző új ruha, motor­kerékpár, rádió, bútor stb. Találóan állapította meg Zengei János, a gyár egyik közmegbecsülésben álló ve­terán dolgozója: — Ma már sok minden természetes, ami régen hi­ányzott a munkásnép életé­ből. Az igények azonban nő­nek, többet akarunk vala­mennyien, mert módunk van többet akarni a mi vilá­gunkban. A többre törekvés telje­sedését jelzi az is, hogy idén eddig a gyár dolgozói közül 35-en kaptak 1 millió 228 ezer 200 forint kölcsönt csa­ládi ház építésére. öntudat és szakmai hozzáértés A munkások, a műszaki értelmiségiek derekasan dol­goznak. Az új technika, ha olykor üggyel bajjal is, de mindig előretör. Öntudatról és szakmai hozzáértésről áruikodnak az újítások is. Idén az első félévben újítá­si díjakat 48 ezer 900 fo­rintot fizettek ki. Az újítá­sok pedig az utókalkuláció adata szerint 276 ezer 600 forint hasznot jelentettek népgazdaságunknak, társa­dalmunknak. Növekszik azoknak a bri­gádodnak a száma, amelyek szeretnék kiérdemelni a szo­cialista brigád címet A munkások közül 68 dolgozik ezert. Példaképül ott áll előttük Bosnyákovics Dezső és szocialista brigádja. Bos­nyákovics Dezső kommu­nista, brigádjának tagjai pártonkivüliek. A brigád tagjai nagyszerűen megeitik egymást. Bosnyákovics nem­csak tanít hanem tanul is — brigádjai tagjaitól is. S azt mondta a brigádvezető: — Szeretném, ha minél több szocialista brigád len­ne a mi gyárunkban... Része a pártnatározatnak a munkásosztály politikai, szakmai és általános mű­veltségének növelése. E te­kintetben is elismerést ér­demelnek a sikerek, bár megnyugvásra okot nem ad­nak. A gyárban 274 párttag van. A pártoktatás külön­böző formáiban 267-en vesz­nek részt, s köztük 50 a pártonkívüli. A KlSZ-okta­tásba 140-en kapcsolódtak be a fiatalok közül. Ezenkí­vül a pártonkívüli dolgozók számára az időszerű kérdé­sekről előadásokat rendez­nek. A gyárból idén 103-an jár­nak különböző iskolába, a technikumtól kezdve egészen a műszaki egyetemig. A szakma ifjú mestere vizsgát 40-en végezték el sikerrel, s időnként megrendezik az ifjú technikusok körét. Az általános műveltség növelé­sének szolgálatában all a gyár közel 5 ezer kötetes könyvtára Havonként álta­lában 850 olvasója van a könyvtárnak, amelynek rendszeres olvasói kozé tar­tartozik például Sonkó Im­réné, Sallai Sándorné, Sid­lovszki Lászlóné munkás­nő is. Az összkép kedvező, de •• A fontos parthatározat csupán néhány pontjának eredtünk nyomába és vizs­gáltuk érvényesülését Az összkép kedvező. Ennek ér­tékéből semmit nem vonnak le a negatívumok, amelyek főként az emberek közötti politikai munka és eszme­csere gyengeségei. Keletkez­nek abból is, hogy az üzemi pártbizottság nem vizsgálta és nem ellenőrizte kielégí­tően a határozat érvényesü­lését. A párthatározat meg­jelenése után, 1958 végén az üzemi partbizottság munka­tervet készített a kenderfo­nógyári feladatokra. Ennek zárórészében megállapítot­ták, hogy -az üzemi pártbi­zottság félévenként megtár­gyalja a párthatározat vég­rehajtását, megjelöli a to­vábbi helyi teendőket-. Saj­nos, ez elmaradt, és testüle­tileg csupán néhány honap­ja tárgyaltak róla, de ak­kor sem eléggé mélyreható­an. Miután az üzemi párt­bizottság sem foglalkozott alaposan a dologgal, nem is tudtak a pártalapszerveze­teknek megfelelő tájékozta­tást adni. Lehet ezen vál­toztatni? Lehet, sőt kell isi A gazdasági fejlődés mö­gött érthetően jó ideig el­marad a tudat. Ezért az egyik legfőbb követelmény a kenderfanógyári kommunis­ták számára is, hogy szűkít­sék ezt az elmaradást a mun­kások körében. Ezt elérve, kölcsönös bizalommal és összefogással sokasodnak az eredmények, fele annyi lesz új világunk építésének gondja. Morvay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents