Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

3 Szombat, 1960. október 1. Iskoláink töltsék be hivatásukat: neveljenek művelt, képzett, munkára kész fiatalokat JSagyaktíván vitatták meg Szegeden az oktatási reform tervezetét A városi tanács nagytermében tegnap rendezett nagy- Ezt követően hozzászóló- tői. Nem a pedagógusok teaktiva — amelyre meghívtak pedagógusokat, üzemi szak- sok hangzottak cl. 6 a r n y a i hetnek róla, hanem azok, munkásokat, termelőszövetkezeti elnököket, egyetemi és Vencel, a Xl.-es Autójavító akik még ezt a tankönyvet főiskolai képviselőket — közel 6 órán át vitatta oktatás- Vállalat igazgatója elmon- írják, akik megengedik, hogy ügyünk reformjának irányelveit. Az aktívaülésen megje- dotta, hogy az üzemekben ezek kerüljenek az iskoláklent Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes is. Az ak- korábban érezték már: baj ba. tivaülést Túry Géza, a városi tanács művelődésügyi osz- van oktatási rendszerünkben. A Csongrád megyei Gyógytalyának vezetője nyitotta meg, majd Tar j János, a vá- Ez az észrevétel indíttatta szertár Vállalat képviseletérosi tanács v. b. elnökhelyettese tartott vitaindító elő- meg kommunista pedagógu- ben felszólalt Somogyi adást sok kezdeményezését, amely Jenő arról beszélt, hogy Az élet tűzte napirendre a reform ügyét "OuSíu^ KES2LJE*S* kei Előadása bevezető részé- időn át cél nélkül bolyon- * ir^ni, ben Tari János történeti át>- ganak elkeseredve, kiábtekintést adott a Horthy- rándulva, rendszer iskolapolitikájáról. Ezeknek egy része a talaj— Akkor is akadtak ha- talanság következtében a ciladó pedagógusok — mon- nizmus lejtőjére sodródott, s dotta —, akik az iskolát az ez arra mutatott, hogy egyes élettej akarták volna össze- iskolatípusaink messze eImakötni, de vagy beléjük foj- radtak az élet által állított tották a szót, vagy elmozdí- követelményektől. Át kell dolgozni a tankönyveket mert ezen a téren gyenge az utánpótlás. — Az iskolai szakköröket — mondotta — jól fel kell szerelni az odavaló szükséges eszközökkel, — Iskolarendszerünk át- szerszámokkal. Az 5+l-es szervezését követniük oktatás keretén belül — kell — mondotta — a folytatta — meg lehet oldani marxista szellemben meg- a gyógyszerésztechnikai képírt tankönyveknek is. zettség megszerzését is, tották őket állásukból. En- Ezért került olyan élesen Szaktantárgyak terén példá- amely eddig érettségi után nek következménye, hogy előtérbe a politechnikai kép- ul a gépszerkezettan 50 esz- kétéves továbbképzéssel volt 1945-ben nemcsak egy há- zés, mint az életre nevelés tendővel elmaradt az élet- csak lehetséges, ború által elgyötört, gazda- egyik eszköze. Maga az élet ságilag tönkretett országot tűzte követelően napirendre Jobb feltételekre Van szükség örökölt születő új, szocia- iskolarendszerünk reformálálista rendünk, hanem me6- sát, tökéletesebbé tételét Juhász Antal a Szegedi terségesen sötétségben tar- — Ma legfontosabb prob- Szőrme- és Börruhakészítö tott. igen csekély tudással lémánk az — folytatta —, Vállalat képviselője mondotrendelkező tömegeket is. hogy ta, hogy nagyobb feladatai — Az elmúlt 15 év alatt iskoláink teljes mértékben vannak ma az ifjúságnak, betöltsék hivatásukat és a mint bármikor is. A fejlő- ^ __ társadalomnak jól felké- désben nem állhatunk meg, ^ sS>lt az új iskóíátípusok szített, hazájukat szerető, s ezt tükrözik oktatási rend- helyességéről, s különösen a munkára kész fiatalokat szerünk megváltoztatását elo- 3+3.35 jskolát emelte ki, "" " se^tó irányelvek is. Hang- mlnt amely a jövő iskolasulyozta hogy típusa lesz. Hangsúlyozta, a jobb szakmtmkaskép- hogy most ^ oktatási rendszerünket már többször tökéletesítettük, de ismét tovább kell lépnünk. Az általános iskolát végzett tanulók zöme — a korábbi évekkel szemben — ma már tovább akar tanulni. A dolgozó szülők gyermekei elsősorban a technikumokba jemondván, hogy a jelenlegi technikumi oktatás nem ad sem jó szakmunkást, sem jó technikust. Hajdú Istvánná kollégiumi igazgató a szülők nevéadjanak. A szakközépiskoláké a jövő — Néhány évvel ezelőtt zéshez jobban felszerelt . _ ... üzemek és vállalatok kel- ™m ke" a lenek löknek gyermekük jövos erről gondoskodjanak Idő- létől, kor a gimnáziumokat ostro- vagy általános politechnikai ^v « r.iTlcoíareferT^J' ^ég^^^JS^^molték ahol a haevománvos teiSía.* 4, h°Sy az ui iskolareform szel- ervegzesevei Kenyeret is aű lentkeztek; ha pedig azokba gofe vita volt afölött, hogy a nem nyertek felvételt, ak- gimnáziumokban szakirányú molták, ahol a hagyományos képzést adjunk-e. Az általá- UJ 'foTi foHh „ak nakTkmSkbi tárevak mellett iDari szakis- TIAC ifill-Ala fplcrt +!ltfA7!ltán . . _ „ . _ .... " •»-» * _ £ _ 1 __ 3 tárgyak mellett ipari szakis- nos iskola felső tagozatán meretekre is oktatták a nö- ma már teljes egészében létvendékeket. Amikor megkez- jogosuliságot nyer a polidődött Szegeden az üzemi technikai képzés, a gyakongyakorlati munkával egybe- lati foglalkozás. Gimnáziukötött osztályok szervezése, mainkban pedig az 5+1-es egymásután jelentkeztek a oktatásnál nyugodtan áttér- = , szülők, hogy gyermekeiket hetünk a szakirányú poli- ^veTV'gépek automatizá'lezen iskolatípusba szeret- technikai képzésre. sával méginkább jobban képnék járatnL Ez volt a változás egyik arca, viszont a másikra is számos ténnyel világíthatunk rá. 1958-ban, 1959-ben nemegyszer a párt és a tanács végrehajtó bizottsági ülésein, az iskolákban pedig szülői értekezleteken vitatmunkásokat képezhessünk. Bánfalvi József igazMóczán Lajos, a Textil- ^tó arról szólt, hogy a szóművek igazgatója cializmus építésében elért az üzemben tanuló diá- eddigi eredményeink szükkok kitűnő eredményeiről cégszerűen követelnek új isszámolt be, kolarendszert Hangsúlyozta, s arról, hogy üzeme fejlesztő- hogv világszerte igény a müveit szakmunkás, a szoEzzel biztosítjuk, hogy a zett szakemberekre lesz ctalizmusban és kapitatanulok egy szakmaban szükség a jivőben. Móczán lizmusban egyaránt, megfelelő előképzettséget Laios igazgató s ezt a versenyt nekünk kell szerezzenek, s aki érettségi bírálta a technikumokat, megnyerni, után nem szándékozik tovább tanulni, rövid idő a „hogyan" kérdése lehet vitás alatt szakmunkasképesi- ** ' tést nyerjen. Nyíri Antal, a Szegedi tába az egész társadalom — Szükség van olyan is- Tudományegyetem profesz- bekapcsolódott, köztünk arról, hogy a gim- kolatípusra, amely szakmun- szóra arról számolt be, hogy ^ orszag plénuma előtt fonáziumokban végzett több kásképesítést is nyújt anél- az irányelvek nagy ér- lyik Iskolarendszerünk átgzáz növendék jelentős ré- kül, hogy becsukná a fiata- deklödést váltottak ki az alakítása, amelynek munsze egyetemeken akar to- lok előtt a felsőfokú tovább- egytemi oktatás részéről kájából szülők, pedagóguvább tanulni. képzés lehetőségét. Is. sok> intézmények, üzemek Azok v'szont, akik nem Ilyen iskola lesz a szak- — Afelől nincs vita — mon- egyaránt kiveszik a részünyernek felvételt, hosszá középiskola. dotta —, hogy reformra ket. « .... > szükség van, akörül van vita, llku Pál miniszterheAlialános műveltség es szakmai müt eltseg hogy lyettes felszólalásában hanghogyan történjék az elő- súlyozta, hogy Az általános műveltség központi keretből, de helyi készítése, tartalmáról szólva Tari Já- erőből is szaporítanunk kell Azon vagyunk, hogy a mi nos v. b.-elnökhelyettes a általános iskolai tantermeink munkánk a legjobb legyen a következőket mondotta: számát Szegeden a Radnóti nevelőképzésben, hogy ne le— Vannak, akik féltik a Gimnáziumban már megin- gyen panasz a felsőfokú okhumán tárgyakat Megnyug- dítottunk egy 3+3-as autó- tatási intézményekre. A hutatjuk őket, hogy szerelő szakközépiskolai osz- mán gimnáziumok történeteezek a tantárgyak nem tályt, a Rózsa Ferenc Gim- bői folyik az a szemlelet, vesznek ki sem az iskola- náziumban pedig egy 4+2-es miszerint csak az a művel, keresésben - mondotta — bál. sem az életből, rendszerű kereskedelmi szak- ember, aki gimnáziumot vé- es jelentós szerepe van sőt ahogy áttérünk a rövi- középiskolai osztályt A mun- gez. _ _ „ hogy ma már ott debb munkaidőre, úgy jut ka tehát megkezdődött, de Nem tartottak műveltem- tartunk, több idő ezek megismerésére van még teendő, hiszen is. a szakközépiskolát végzete — Iskolarendszerünk tő- tek elhelyezéséről is gonkéletesitése követelményként doskodnunk kelL Szegeden korábban kezdték már keresni azokat az utakat, amelyeken az iskola tanulóifjúsága közelebb juthat az élethez, a termelő munkához. Szeged elöl járt az útiskolarendszerünk bérhez Illőnek a fizikai reformálásából hamarosan munkában, az iparban, a törvény lesz. kereskedelemben való el- Ezt követően Tari János helyezkedést. v. b.-elnökhelyettes válavonja maga után pedagógu- jjéSSTló "elő kell ké- Helyes, hogy a szakiskolák •»». több' felvetett kérdéseink jobb pedagógiai és di- szít énünk a munkaerőgaz- veszik át a hegemóniát a ^narfazok '""f'Jwy daktikai felkészültségét, a dálkodást, s a lehetőségek- gimnáziumokkal szemben. Géza zárszavával ért veget tanítási órák színesebbé té- nek megfelelően kell meg- Hiba azonban még — hangtelét, a szemléltető oktatási nyitnunk a szakközépiskolai súlyozta —, hogy a kozépanyagok kibővítését is. osztályokat Vannak még iskoláinkban nem az egesz A társadalmi igény isko- jjyen lehetőségeink. műveltségi anyag van a tatainkkal szemben napról Kevés az építőipart szak- riár előtt, hímem az érettsenapra nő, munkás például Szegeden &ire val° felkészítés, s ez szükségszerűen megkö- és környékén is. Nem érettségi tételekre, veteli a tökéletesebb irányító Miért ne nyithatnánk jövőre hanem átfogó műveltségmunkát az iskolákon belül, építőipari szakközépiskolai re kell tanítani, de egy-egy város, járás, me- osztályt? Vagy itt van a Fodor István, a Halagye, s az egész ország te- mezőgazdaság: égetően kelle- dás Termelőszövetkezet elnörületén is. Szegedi viszony- nek a szakemberek, s ez ke a mezőgazdaság előtt álló latban még évek múlva is így lesz. távlatokról beszélt, s azokkét tanyai iskolánkat kl- £ téren is lehet sokat ten- ról az igényekről, amelyek véve mind a 25 általános nűnk. egyre inkább megkövetelik a iskolában bevezettük ez — Szegeden minden gim- mezőgazdaságban is a szakévtől kezdve az ötödik osz- náziumban van már 5+1-es embereket, tálytól a nvolcadik osztá- politechnikai oktatás. Felada- Nagy István, a Hazalyig a politechnikai kép- tunk további csoportok be- fias Néofront városi titkáRövidesen megkezdődik az első hazai szélerőmű építése A jövő év közepén újfajta, a szél energiája által hajtott erőmű kezdi meg működését a Székesfehérvári Köoynyűszerszámgépgyár udvarán. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szélenergia munkabizottsága éveken át dolgozott, hogy elismertesse a szélenergia népgazdasági jelentőségét. Sikerült elérnie, hogy Pestlőrincen szakszerű módszerekkel megkezdték a szél energiájának mérését, és az eredmények bebizonyították, hogy még ezen a viszonylag mély fekvésű területen is jól értékesíthető energiájú széljárás van Kiszámították, hogy a hazánk területe felett elszálló szélből körülbelül hatszázmillió megawatt energiát, tehát az ország egész szükségletének mintegy négyszeresét lehetne »kivenni«. így jutottak el oda, hogy elkészítették a kétszáz kötő* wattos székesfehérvári szélerőmű tervfeladatát és rövidesen megkezdődik a kivitelezés 2 150 000 forintos költséggel. Az erőmű, amely az előzetes számítások szerint évente legalább 400 000 kilowatt áramot termel majd, ezúttal kísérleti berendezésnek is számít. Ha beváltja a hozzáfűzött reményeket — és ezt ma már minden szakember biztosra veszi —, megkezdődhet az ország betelepítése ezekkel a kevés beruházásokkal létesíthető, kis helyen elférő, teljesen automatizált, állandó kezelőszemélyzetet nem igénylő erőművekkel, amelyek rendkívül olcsón értékesítik a szél ingyenes energiáját. A gabonafelesleg legjobb helye az állami raktár Hogyan halad a felvásárlás a szegedi járásban? Ebben az évben a kalá- tak eddig az államnak öszszos gabonákra sem kedve- szesen 50 ezer 567 mázsa zett túlságosan az időjárás, kenyér- és takarmánygaboA termésmennyiség a ta- nát Ugyanakkor a szövetkezeti gazdaságok — melyek a járás szántóterületének jelenleg mintegy 20,5 százalékával rendelkeznek — 37 ezer 504 mázsa gabonát érvaszi aszály miatt lényegesen kisebb lett, mint tavaly. Érthető tehát, ha most állami felvásárlási szerveink gondosan összegyűjtik és megvásárolják mind az egyé- tékesítettek szerződésre ni, mind pedig a termelő- szabadon, szövetkezeti gazdaságokból A becsületes dolgozó paaz utolsó kilogramm eladó rasztok többsége meggyőzőgabonát is. Ettől függ, meny- dött már arról, hogy termenyire tudjuk az országnak lőszövetkezeteink a szegedi az új termésig való bőséges kenyérellátását biztosítani jelentősebb nélkül. A szegedi járás területén felvásároltak eddig összesen szerződésre és szabadértékesítés alapján 32 ezer 292 járásban legyőzték az egyéni termelési módszert, az gabonaimport árugabona-termesztésben is. Mégis igazság az, hogy az egyéni gazdák hombárjaiban, padlásain igen komoly ke ny ér gabona-feleslegek vannak. Ezek a feleslemázsa búzát. E tételnek gek előbb, vagy utóbb úgyis azonban van egy igen komoly szépséghibája is, méghozzá az egyéni gazdaságok rovására. Az említett összpíacra kerülnek. Minél tovább őrizgetik otthon feleslegeiket a tulajdonosok, annál kevesebb lesz az eladmennyiségből 24 ezer 572 ható mennyiség. Sokkal hemázsa búzát a szövetkeze- lyesebb tehát, ha minden tek adtak el az államnak, becsületes egyénileg dolgozó míg az egyéni gazdaságok paraszt, követve a szövetke— melyek a járás szántóterületének jelenleg mintegy zeti gazdák példáját, a kenyér- és vetőmagszükségle76 sz'zalékát birtokolják — teken kívüli feleslegeket micsak 7 ezer 720 mázsa búzával járultak hozzá eddig az ellátatlan városi dolgozó tö- vetkezetnek, vagy a termegek kenyérszükségletének ményforqnlmi vállalat megnél előbb felkínálja eladásra a helybeli földművesszöbiztosításához. Fiatal termelőszövetkezeteinkben legtöbb helyen csak a következő években térnek rá a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazására a gabonatermesztésben, az árugabona előállításban mégis maguk mögött hagyták a jóval nagyobb területen gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat. A statisztika alapján ez évben a szegedi járás tsz-eiben 21 ezer 44 katasztrális holdon termesztettek kenyér- és takarmánygabonaféléket. Az egyéni gazdaságok összgabonavetése pedig ennek közel a kétszerese, 41 ezer 44 kataszteri hold volt. E terület után szerződésre és szabadfelvásárlás útján eladbízottjának. Az ország e latos-ért Túlteljesítik idei sertéshizlalási tervüket az újszegedi hózsa Ferenc Tsz gazdái. A íiatal közösség — mely az idei tavaszon kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást — eredetileg 180 sertés meghizlalását tervezte. Hetvenhat darab hízott sertést azonban már eladtak s december végéig még újabb 130 hízót adnak át, de mar szerződést kötöttek egy következő 100 darabból álló turnusra is, melyet a. jövő tavasszal értékesítenek. SZÉPÜL A MARX TÉR zést. A tavalyi és az idei iskolai évben pedagógusaink jelentós számban sajátították el a különböző szakmák alapjait az üzemekben munkások, tchnikusok és mérnökök irányítása mellett. Sok még azonban a tennivaló. A irásodik ötéves tervben kapcsolása az 5+1-es rend- ra hozzászólásában különöszerű ok?"fásba, hogv olyan ifjúság nőjjön fel iskoláinkban, üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben, intézményeinkben, amely biztosan fejezi te az apák megkezdett sen azt hangsúlyozta, hogy az új Iskolarendszert úgy kell össz«haneoIiii. hogv a munkaerőgazdálkodás Is időben és országosan felmérje a szakmunkásképzés területeit. Sá r k ö z i István a váművét, a szocialista, a kommunista rosi pártbizottság képviseközel 70 általános iskolai társadalom feténítését — fe- le+ében szólalt fel, s hangta"tcrmet építünk Szege- jezte be beszédét Tari János súlyozta, hogy den elvtárs. az irányelvek fölötti viA III. kerületi tanács most már folyamatosan gondoztatja azokat a parkrészeket, amelyeket a Marx téren a nyári Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállítás alkalmával létesítettek. Mivel a járókelők — különösen a hetipiacok alkalmával — többször belegázo'tak a füvesített részekbe, a tanács ideiglenesen eikerítíetf a nyáron rendbehozott rész egy-egy oldalát és ezzel is felhívja a lakosság figyelmét, hogy ott »védett területe van