Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

1 Vasárnap, 1960. október' 36. Bemutató előtt Alig pár nap választja már el a Szegedi Nemzeti Színházat a Szeged határát túllépő nagy eseménytől, Glinka Ivan Szuszanyin című operájának bemutatásától. A dicséretes vállalkozás az országos színházi érdeklődés középpontjában áll, tekintve, hogy Glinkának egyetlen operája sem szerepelt eddig magyar színpadon, noha éppen az Ivan Szuszanyln színrehozatalával korábban már foglalkoztak Budapesten. Az orosz operairodalom első nagy alkotása ezúttal először szerepel hazánkban, s érthető a nagy érdeklődés, amely útját kíséri szinte attól a perctől fogva, amikor az első próbák megkezdődtek Békés András fiatal rendező Irányításával. Vaszy Viktor és Békés András előzetes szovjetunióbeli tanulmányútja nagy sikerre! járt, mert L. V. Baratov, az Ivan Szu(Siflls felvétele) szanyin szovjet rendezője irányításával, segítségével egyre közelebb kerültek Glinka nagy művének világához, megismerve az orosz lélek gazdagságát, amely végeredményben szülte Glinka alkotását. Glinka operájának központi hőse maga az orosz jobbágy, történelmiségének szerepében olyan korban, amikor Oroszországban a cári uralom a legsötétebb korszakát élte, s hazaszeretetről mindenki beszélhetett, csak az orosz jobbágy nem. Glinka ugyanazon az úton járt, mint nálunk kortársa, Erkel Ferenc — megfogalmazva művében a népek szabadságtörekvéseit is. Képünk a próbák egy jelenetét ábrázolja: jobbról balra: Vargha Róbert, Ivánka Irén, Szalma Ferenc, Berdál Valéria és Békés András. > q q, d 4 j. q A q ^ f . « d képernae mellől SZÍNHÁZ, vagy FILM ? S/Ft -r egyre gyak- seplő Willy Loman bátyja ségedt valóban fel lehet és Mostanibanrshhav,ülök: pej^ui a képernyőn valami- fel is kell használni még a a televízió képernyője elé. Főleg és elsősorban a budaszínházak előadásainak ^^P MP ^P W^MP közvetítései miatt A televí- ele, nagyon gyakran elmosod- tehát a rendezőknek, opera cSó műsorának ez a része va látszott, mint egy ködből tőröknek áz a törekvése, lyen ködös és bizonytalan, színházi előadások közvetíté"áloenszerű" háttérből lépett sében is. Feltétlenül helyes annyira érdekes és változatos, hogy sok tízezer nézővel együtt én is egyre többször érzem, a "meg kell nézni" önként vállalt kényszerét. és füstből való ember, szin- hogy színessé, ötletessé tete mintha nem is lenne való- gyék a közvetítést. De ne ságos szereplője az előadas- így. Hanem körülbelül úgy, nak, s ráadásul a színpadi ahogyan A csodálatos manrealitás szempontjából telje- darin előadásán előkészftetMit várunk ilyenkor a te- sen valószerűtlenül és kép- ték a kínai belépését. Az ajlevíziótól? Nyilvánvalóan: a telemül, egyszerűen "áttűnt", tón megjelent árnyék közelszínházi előadás pontos és áthaIadt több szereplőn, mint hozása, az árnyéknak ez a hu kozvetiteset. Élményt es „, . . , .... illúziót várunk. Azt akar- Marcel Ayvné hires faljár°3a -premier plánja" fokozta a juk, hogy elhitessék velünk: a kőfalakon. A közvetítés táncjáték drámaiságát teleott ülünk a pesti színházban, ilyen "filmszerűsítése" telje- víziószerű megoldás is volt, a nézők között, sötét ruhá- eltorzította a színpadi anélkül, hogy filmmé válva feszesen, ünnepi erzéban, sekkel. széfcmosta volna a színházi előadás lényegét *rrn kérjük tehát a TV rendezőit, operatőrelőadást! S ez nemcsak ezen az egy Ezt várjuk. S mégis na- közvet,ítésen nyilvánult meg gyon gyakran mást kapunk. {gy Hasonió megoldások zaA színházi előadás közvetíté- vartak például A fából fősének egy pontján — leg- ragott királyfi nemrégi té- ieit- továbbra is törekedjetöbbször érdekes és izgalmas ves eiöadását is. llek a színes és ötletes központján — ugyanis egyszerre , ,. . ,, ne történ- vetítésre, de ne akarjanak valami váratlan és különös telreertCS jek. nem a mindenáron filmet csinálni, dolog történik. Hirtelen szürke ötlettelen, unalmas Megelégszünk mi egy-egy jó filmszerű jelenetek, film- közvetítések mellett emelünk színházi előadással is. szerű hatások jelennek meg szbt A TV nagyszeiü lehető- ö. b. Athéni képeslap EGY SZEGEDI TURISTA NAPLÓIÁBÓL VÁSÁRLÁS, ÜZLETEK szultánkenyeret, rachatot és szóval járja az utcákat és kirkandírozott narancsot árul- nálgatja a portékáját. ValóA tapasztalatlan turista nak a nyitott üzletekben is. ban fényképezésre való téelsö napja rendszerint aké- A gyümölcsök általában ma. Míg egyikünk fényké%tZnr^ialgSká^k ^ Pez.amásik alkuszik. Elég FTKFZFS SOKAT KER E9V OKOLNYI NAGY~ • ságú szivacsért, de végül is A turistának nem kell We Árért ideadja, vendéglőbe mennie, ha at- Ugyancsak jellegzetes athéni specialitásokat akar cai kéP a cipőtisztítók csomár a szálloda halljában nem tudott ellent állni a szép képeslapoknak és már az első napon alaposan bevásárolt. Tettüket nemsokára megbánhatták, mert a vá- enni. Vannak egész utcarész- portja. Néhol nyolcan-tízen rosban 2 drachmáért is meg- letek, ahol a pecsenyesütők *s ülnek egymás mellett és vehették volna ugyanazokat, hosszú nyársakon egész bá- hívogatják a járókelőket, melyeket a portás 4 drach- rányt, zsiványpecsenyét, vagy Gyakori az olyan nyitott üzmáért adott el. Én egy üz- vagdalt húsból hosszú hús- let is, amelyben kényelmes letben 1 drachmás lapot kér- hengereket forgatnak a vil- ülőszékeken tisztítják kevés tem és csodálkozásomra lanyrostokon. Ott a helyszí- drachmáért lábon a cipőket, ugyanazt a színes lapot a nen mindjárt hordóból mé- Ahogy nálunk a geszte4-drachma helyett 1 drach- rik a pohár.ba a finom sa- nyét, vagy tökmagot sütik a mosi és egyéb borokat. szénparázson, Athénben meg A feketekávét is igen az egyes forgalmas utcasargyakran nyitott üzletekben kokon a gyenge kukoricát árulják. Talán a kávéüzlet sütögetik és árulják. Ennek az egyedüli, ahol szabott a csemegének nyáron külöjükben csinos korinthösi Arak vannak és az idegen nősen nagy keletje van. Mámintájú vázákat, tálkákat, bizalommal vasárolhat. Nagy sutt meg a járda szélén kis villanygéppel nyilvánosan üvegszekrénykés asztalokon pörkölik és főzik a kávét a mogyorót, mazsolát, pisztákirakatban. Illata messziről ciát és aprószölöt árulnak, elárulja, hol a kávéüzlet és Ugyancsak jellegzétes utahol aránylag olcsón, kitűnő Cai ember a pereces ember, kávét ihat cl tiiTistn. aki hosszú vadakon száz.. „ .... Aki azonban mégis be- számra hordozza a perecet többet, csak 45 megy étterembe étkezni, és hangos szóval kínálgatja, az a legváltozatosabb ételekben válogathat. Az éttér- JELLEGZEIESS&GEK mekben általában olajjal ——— _____ főznek. A sós vízben megfő- Az utca jellegzetessége zött főzelékféléket, árticsó- mégis a napbarnította, fekekát, uborkát stb. olajjal le- te hajú és villogó szemű gööntve tálalják. Általában tög nép. Nyáron az athéni A Venizelos úton feltűnő és marhahúsokat esz- ember még a legnagyobb' sok az aranyüzlet, fényes ki- nek> meuéje rizst adnak, melegben sem visel az utcán rakataikkal csábítják a ve- Disznóhús az étlapokon nem shortot. Mindenki fehér vagy vöket. Bő választékban lat- szerepel. tarka inget és hosszú nadráhatók a különféle arany kar- A tHristdk itt is gyűjtik a got hord. Az idegen turistácsatok, láncok, ermek, me- papírszalvétát. Minden ho- nak, aki shortban kimerészlyek az egyes régi görög mű- (e!nek saját felírású szalvé- kedik az utcára, nagy sikere emiekeket ábrázolják. Draga tája van va,y mert mindenki jól KÖZLEKEDÉS A ™k,vise]ete ugyanaz, „*„; nálunk, de ott mirvmáért is megkaptam. Ugyanez jellemző majdnem minden vásárlásnál. A városban rengeteg az emléktárgyüzlet. Legtöbbszobrocskákat árulnak. Az Akropolison az utcai árus 60 drachmát kért egy kis Athéné szoborért, 55-ért már ideadta volna, de alább nem. A város központjában egy elegáns üzletben nem is kértek érte drachmát, de végül is — "önnek, mert magyar« — 40 drachmáért is ideadták. Egy külvárosi kirakatban 35 drachmáért árulták ugyanazt. és csodaszép emléktárgyak csalogatják a nagypénzű idegeneket. Nincsen mindenütt szabott ár, legtöbbször az alkunál »kit hogyan lehet becsapni« alapon állapítják meg az árakat. rrtint A közlekedés villamossal denki kalapot hord, azonban és autóbuszokkal bonyolódik nem mint divatcikket, halé. Villamosvasútjaik nem nem csak mint napellenző 'TLi annyira világvárosiak, mint strandkalapot. Ebben viszont nem mer sokat lealkudni'az inkább ütött-kopott rágijco- nagy a változatosság. esik. Ujabban mindinkább A hatalmas Omontasz ter drágán vásárol. A rádióüz- - , , •• . „_ — letekben igen nagy avalasz- tért hódít az autóbusz es a közepén a 15< méter magasva ték, különösen a hordozható trolibusz. A rengeteg luxus- lövellő .impozáns szökőkút rádiókészülékekben. Televí- autó a forgalmasabb utakon állandóan működik. Este fcttzió készülék azonban nincs, csak lépésben tud haladni, a. lonfele színekkel világítják mivel Görögországnak még sofőrök fegyelmezettek, a meg- Ilyenkor valóban tünnincs televízió leadó álló- gyalogos meglehetős bizton- aen látvány. Ugyancsak kíságban közlekedhet. Forgal- vdagitjak este az Akropomi rendőr csak a legforgal- \iszt> a fellegvárat is, amely masabb utak keresztezésénél "tlenkor a sötét éjszakában Sok az élelmiszerüzlet is, van. Alacsony fahengeren vakító fehérinarvany oszloállva napellenző védi a for- Pawal valóban elbuvolo latró naptól. A külvárosok kesutcáiban, ahová az Ehhez hason!Ban a fénymása. ÉLELMISZERÜZLETEK a képernyőn. Oda az élmény v és az illúzió. Mintha nem is' színházban, hanem moziban ülnénk, kényelmesen, nyakkendötlen ingben, nápolyit ropogtatva. Mintha a TV operatőrei elfelejtették volna, hogy színházat és nemi filmet csinálnak. i Elsősorban az í^ i vezett át-|l tűrési technika alkalmazása-<> val találkozunk lépten-nyo- f i mon a színházi előadások é közvetítésében. Jellemző pél - < > da volt erre Az ügynök ba-<> lila legutóbbi tévés előadá-l1 sa. A híres amerikai szerző, (' Miller, úgy írta meg ezt a(' darabjai, hogy abban —pexn-f tosabban sok részletében — érdekes és újszerű módon a múlt és jelen egyszerre, egy időben jelenfk meg. Az írónak ez a törekvése a színházi előadásban maradéktalanul megvalósult és bizonyos mértékig természetesen a televízióban is érvényesült. De hogyan? A TV rendezői és •operatőrei, valószínűleg arra gondolva, hogy a múlt és jelen együttes jelentkezése sérti a nézők "valóságérzetét", az áttűnési technika alkalmazásával "filmszerűsítettek" ezeket a jeleneteket. Gondolom, abban a hiszemben, hogy ezzel "reálisabbá" teszik az előadást. A főszeamelyek általában nyitottak. A nyitott élelmiszerkirakatokban nagy banánkötegek keny — .... - —lógnak, a ládákban ökölnél autóbusz nem tud bemenni, "wamofc orgtajaban tündökjóval nagyobb citromok ki- kétkerekű, szamaras, vagy L™f.ste.1az Omontasz tér is. nálják magukat, zsákszámra öszvéres kordé a közlekedési umelú ilyenkor igazi világárulják a mi közönséges eszköz. varost k?J>et mutat, kerti csigáinkat és az ezüs- Nekünk szokatlan és fur- * ..\er . sze0élyen az tősen csillogó heringek, rák- csa látvány a sok luxusautó "attiem köpködőn" különöfélék ládaszámra hevernek városában a főutcákon fé- sen estefelé rengetek a koaz üzlet bejáratánál. Ugyan- nyes nappal közlekedő sok pott ruhaju nézgelódő, hancsak nagy tömegben árulják nyitott szemeteskocsi. Azut- f°,, ]°.e,lnber>,néha aliglea paradicsomot, az árticsó- cai szemétgyűjtőhelyek álta- "" Iában a járdák alatt vantTak. A szemétgyűjtésnek ezt a primitív módját a vermekből kiáradó illat mégis elárulja, bár vaslemezzel vannak lefedve. kát, az uborkát és a padlizsánt. Nagyon sok a görögdinnye és az őszi barackSok az édesség-üzlet is, de sok cukrozott gyümölcsöt, het közöttük elmenni. Töb-ben sorsjegyet és képeslapokat kínálgatnak. A két , véglet Athénben itt látszik meg a legjobban és a külvárosokban. Az amerikaiak, angolok luxusautói között ei LÖDI FERENC: AZ UTCA NÉPE e szegenyes színfolt mutatja legjobban Görögország mai. 4 A város utcáin — különö- *lyz.etét As állapotát. A mai 4 sen 5 óra után — szinte Gorogorszag nem fizikai f nyüzsögnek az emberek. munkajábol, gyáraiból, haHát érdemes volt újra megfeszülni idegben, húsban — mintsem elmerülni Könnyebb lett volna... ami sose mentség. A halottnak se kell, hogy visszamentsék. Vérszagra gyűlt a vad a magyar éjben, egyszer pirosban, máskor feketében. Lehetett volna több is jó barátom, s lehettem volna több is, sorra látom. Csak az okos kis óvatos ne szóljon, ki ügyesebb volt, semhogy meglakoljon; kinek nein nyomta vállát felelősség, hogy ne dicsérjék, s érte fel se kössék, csak az maradjon, mit a felszín ringat: tapsát, s félelmét lesve, kire mint hat. Nem őszült annyit hetek alatt — vajha—, amennyit tíz-húsz év is megsokallna. S nem ls a tincsek színeváltozása volt itt a mérce gondra, változásra, Nem is a szájak újabb ügyes szóra, buktató után másik buktatóra.; s nem is a szemek kék-aláfutása, az álmatlan arc sápadt torzulása; — SZAMVETES _ . 1 ........ , Athén utcáin egyik érdekes elsősorban a régi kula kezek voltak kezeket keresve, színfolt a szivacsos ember. V1.™^ megcsodáló, szinte bár szívek voltak, egymástól de messze! (I Nagy köteg tengeri szivacs- hihetetlen méretű idegenforcsal — ami szinte az egész yalmából él. S a gond se volt oly egyformára mérveitekét eltakarja —, hangos Dr. Grcguss Fálné a magunkkal is teljes békülésre. Kinek mi volt az osztályrésze benne, akként számolt a múlttal perlekedve s magával inkább: okkal, okozattal, bár legkönnyebb volt, hogyha messzi • [nyargal; de meddig, hova futott volna innen? Föld mindenütt van, s maga sehol nincsen * t hazával: gonddal, öröméve! együttsírtunk is érte s gyakran eltemettük. Nem igy a hont, ha százszor is sirattuk, , őrömét igen, gyászát nem mi adtuk. \ Sose temetjük, bárki lakja bennünk, ? mint ember-eszmény, ha majd mi elestünk, ? s nem is oly mindegy nemzedékek, bárkik, > ha szobrot nem is mindegyiknek állít J a csillagokat ostromló jövendő, — virága biztos szívemből is felnő, mert érdemes volt érte megfeszülni Idegben, húsban — mintsem elmerülni. é } t } i FIZIKA SZAKKÖR Hemmert János festménye