Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

< / Péntek, 1960. október 2*. Szédítő munka (Somogyiné íelv.) A járókelők talán szédülnek, mikor a magasban dolgozó munkásra pillantanak, Szekeres Imre azonban ilyesmit nem érez, nyugodtan festi be a Bajcsy-Zsilinszky utcai fénycsőarmatúrák tartóköteleit, hogy az időjárás viszontagságaitól megóvja azokat. SIKLÓS JÁNOS: cS^íta a kűmokú ti Az újszeged i Luca-széke A tűzvédelem társadalmi ügy 1 űzrendészeti tanácskozás Szegeden A társadalmi tulajdon fo- tabban lépjenek fel a tapaszkozottabb., védelme ma már talt hiányosságokkal szemállandóan napirenden van. ben. Helyes tehát megvizsgálni, A beszámolót vita követte, hogy az üzemek, vállalatok A hozzászólók közül Csapó vazetői hogyan hajtják vég- Béla, a vásárhelyi AFORTre, hogyan tartják és tartat- telep vezetője helyesen tette ják be a tűzvédelemnek a szóvá telepe tűzveszélyessészabályait- E kérdés megtár- gét Szárics József, a Csonggyalásóra, különösen pedig az rádi Bútorgyár igazgatója az ipari üzemek megelőző tűz- üzem területén tapasztalt hirendészetl helyzetének érté- ányosságok felszámolásának kelésére hívta össze, csütür- módjáról beszélt. Nagy Sántökön délelőtt a Csongrád dor, a Szegedi Textilművek megyei Tűzrendészetl Osz- főmérnöke pedig ismertette tályparancsnokság a megye azokat a módszereket, ameterületén levő Ipari üzemek, lyekkel az üzemben a tűzvállalatok és szövetkezetek rendészet ügyét társadalmi vezetőit, tűzrendészeti elő- üggyé tették. Elmondotta, adóit Több mint 300 vezető hogy a vállalatnál tűzrendéés tűzrendészeti előadó je- szeti hetet rendeznek, amely lent meg az értekezleten idő alatt oktatják a dolgoamelyen jelen volt a megyei zókat. Dr. Szabó Katalin, a ügyészség É6 a 6M képvLse- megyei főügyészség képviselője létében a társadalmi tulajFicsor Sándor tűzoltóőr- don fokozottabb védelmét a nagy, megyei parancsnok ér- tűzrendészeti szabályok betékelte az ipari üzemek, vál- tartásával kapcsolta össze, lalatok tűzrendészeti helyze- A hozzászólásokra Ficsor tét. A beszámoló alapgondo- őrnagy válaszolt A íilmvetílata az volt, hogy az elkő- tés után a fémlemezipari vetkezendő időben a tűzren- művek tűzoltói mutatták be dészeti hatóságok határozot- tudásukatMilyen az új női és férfi cipődivat? Csütörtökön ankétot ren- Azoknak a nőknek, akik dezett a Bőripari Tudomá- a kényelmesebb cipő hívei, nyos Egyesület, hogy a cipó- nagy választékban terveztek ipar szakemberei, elsősorban külföldön úgynevezett regata modellezők megvitassák az ta cipőket és megjelent enúj divat-irányzatokat A2 nek a modern változata is, ankéton négy előadás hang- alacsonysarkú, kisfűzös, vagy zott el. csattos változatban. PárizsKülföldön járt cipőterve- ban estélyi ruhához pántozók elmondották: bár tudják kenettet, magassarkú papua nök is, hogy a magas tű- csot, vagy selyem felsőrészes sarok egészségtelen, de hiú- körömcipőt, pömszöt viselságból mégis hordják, mert nek. Az orvosoknak már sikecsesebbé teszi a járást, került a nőket kicsit jobb A nök nem mondtak le róla, belátásra bírni és a 6—9 de a férfiak körében már centis tűsarkú cipőket legletűnőben Van az igen hegyes- inkább csak alkalmi öltözékorrú, nyújtott formájú láb- hei viselik, beli. Az ilyen cipőket Olasz- Általában a sötét tónusú: országban még hordják de f k sötétkék ciParizsban már olcsón klaru- ' ' siiják. A hegyes orr helyét Pők a oivatosak, akad azonelfoglalják a vágott, szögié- ban ezüstöszöld és lila is. tes orrú cipők, Ugyanakkor A drapp szín kevés és egyVisszatért a szélesebb, ke- általán nincs élénk színösszerek orrú férficipők divatja is. állítás. A kendőválás A h nl cvnlnterem. ott lyemkendőt forgatott, a ki- kül sétálhatnak a fiatalok r\IIUI OZ.UIU jókedv jár sebbik kiterítette a karjára, faluból a városba. Ebben a az utakon, meg az őszre aztán úgy nézte felnőttes megállapításban is van vafordult portákon. A furcsa komolysággal. Megszólítot- lami igazság, mert nálunk színű bolondos ízű murci taih őket: a lehetőségek úgyszólván macerálja az ereket, da- — De szép a kendő. korlátlanok. A falu fiatalságasztja az érzéseket. Móra- Sebesen összehajtották, a ga előtt is. (Nem az egyetehalmon sincs másként. A nagyobb szemérmesen a pa- mi és középiskolai férőhemegkötött homok ilyenkor- pírtáskát nézte és szégyel- lyekre gondolok, mert azok ra, erdővedlésre megteszi lős mosollyal elindult, a nem korlátlanok.) kötelességét, neszezve forr kisebbik meg utánaszaladt. Csakhogy a korlátlan le a lé az üveglopó bele-bele- — Kié ez a szép kendő? hetőségek a faluban* éppen jár az öblös hordókba. Szá- — kérdeztem rájuk. úgy megtalálhatók, mint raz pincék erjedő levegőjé-, A kisebb lány visszafor- városban. Talán az a baj, ben állnak öten-hatan, kós- dult és úgy csapta a szót, hogy mi nem mutattuk még tolgatják, rágcsálva ízlelge- mintha a kérdezz-felelek jé- (igaz, nem is volt erre mótik, azután eldpntik, milyen tékban a tudás büszkeségét dunk), hogy a közös gazlesz a bor. A közös gazda- vágná a tájékozatlanabbak dálkodás milyen kimerítheság mellett is a háztáji tő- fejéhez. tetlen lehetőséget, társadal kékről szüretelt néhány — A Jóskáé! mi és egyéni érvényesülést hektónak megvan a háztáji — Hallgass, te kis hülye boldogulást és gyarapodást -funkciója". Jeles, tisztes- — sziszegte a nagylány és hoz. Azt hiszem, ez az egyik séges hivatása. elfordultak a- sarkon, a legszembetűnőbb baj és ezt , , . cukrászda irányába, a tudatbeli, politikai negaIgaz, Morahalom meg tívumunkat kell -ledolgozdeteTrrekK A kendovaltas S az leS: . Talán mikor ezt láttam. A nagyobb lányé Mások meg ugy magya„ riDortot fél szemmel ol- volt, amelyik már kijárta a rázzak ezt a jelenseget, valaha mórahalmi termelő, nyolc osztályt nem tanult ho^ még nincs eleg gé£ a másik szemével a keszu- tovább es most ket-harom Indést lesi a szombat esti esztendei munka utan a míL"y a Közös gazaasag lutrit házi mulatságot la- maga gazdája lesz. Gömbö- mellett es ezert aztan a tolatja- milyen is lesz a lyű képéből nevettek a fe- italok máshol keresgélwnSoszorú, hogyan ala- kete gyerekszemek. drapp nek. nem a -szülőfölden-, fiatalok sorsa Ilyen- szvetterét feszítették a telt Ebben is van részi gazság. a Srét fltajw füg- idomok, lapos sarkú, szép De, hát itt is áll, hogy az ^vözött ablakok mögött, fekete cipőjét olyan gyor- »«H, uram, teremtőm, de a lassan pöndülő citerahúr san szedte, mintha máris az gyorsan- - öregasszony! íÍi vfn!zv komolyra fordult esküvőjére Indulna. türelmetlenség nem segít. « teihK gyerek sorsa... így szokás errefelé. Nem- Mert a gépet, kultúrát, a elSy a hártll . «J&t lá- igen ülnek ki a-ház elé a Paraszti Jövőt a következő. ÍXT 611 kispadra — nem is láttam evek nevelik naggyá, naDara kispadot a házak előtt — 85'°" sok, nehéz munkával. A Felszabadulás utcán, a inkább otthon,' rokonokkal, 9 ezekben a teremtő eszművelődési otthon ajtajában ismerősökkel tereferélnek tendőkben a tetteknek naegy kisebb és egy nagyobb az udvaron, vagy a hűvös gj'obb a becsülete, mint lány a falnak fordulva se- szobában és ősz végén, mi- annak az elgondolásnak, kor a murci már nem bo- hogy -majd kivárom, azlondít olyan nagyon — je- tán esetleg visszamegyek", gyet váltanak az eladó lá- E tekintetben is a szellemi nyok nősülnek a korban le- élet erőteljesebb fejlesztése vő fiúk. Lappangó szerel- kerül előtérbe. S ehhez nemek, túlcsordult érzések itt künk megvannak az eszkökapnak elisméfést, a csut- *>ink. embereink gazdasági, rin, a felnőttek társadalmá- társadalmi lehetőségeink, tói — a szülőkkel, rokonok- Mórahalmon is meglesznek kai együtt — jóváhagyó ezek a lehetőségek, közvéleményt. ka • , . , . írtam Nem bacchanáliák ezek, ' IUCA.L L le> nem ferenejóskás • bakanótá- hogy a homoki csutrikon csak hat nyekerget a tamburán az öröm legyen jelen, a szíjáró fehér lúdtoll, az élet nültig öntött poharakat öröme, ürömé peng a csikó- csurig buggyant jókedv kífejes húrokon. Mert a vi- sérje. Ne sjrjon egyik szegalmat adó házigazdának az tne sem a vendéglátó gazegyik szeme nevet, a másik dának — akinek a leánya meg sír. Nevet, mert kedé- most vált kendőt. Mert ha lyes a társaság, férjhezmegy el. is megy a földtől — a lány, meg termett is egy előbb-utóbb visszajön, viszkis bor, nemsokára leölik szahívja az aranyszínű hoa hízóját, szépen szól a rá- mok és aranyos bőkezűségdiója, a fülnek kedvesen gel jutalmazza majd a mai muzsikál a Danuvlája, vagy hűtleneket ls: de még bőa Pannóniája — van oka ségesebben azokat, akik arra, h^gy nevessen az hűséggel kitartottak melletegyik szeme. te, most az út elejétől. a másik szeme. Siratja a lányát. Nem azért, mert a maga gazdája lesz a lány, de biztos benne, hogy elhagyja a falut, a szülői házat és a keservesen megkötött aranyos homokot Elnyeli majd a város ezer folyosója közül valamelyik... és... és néhány esztendő múltán ipari munkásként, vagy tisztviselőnői rangban látogat a -tanyára- — vizitbe az öregekhez. Menekülnek az otthonoktól azok, akiknek a szülő kezéből kellene átvenni a föld szerszámait és ott a tanyavilágban jobbítani az életet Kerestem az okot, de ... de . '.. nem találtam megfelelő magyarázatot. Az természetes, hogy a rohamosan fejlődő ipar a faluról biztosítja a munkáskezeket. S ez a felszívódás természetes, egészséges tünet. De nem ilyen mértékben. Igaz, hogy a mezőgazdaságban a gép felszabadítja a munkáskezeket de ma és jövőre ós az azt követő évben nem olyan nagymértékben, mint ahogyan ez az elvándorlásból lenne kiolvasható. S a szőlő-gyümölcskultúra, a belterjes termelés évtizedekig a legmunkaigényesebb mezőgazdasági ág marad. Van na kakiké ják, úgy kitárulkozott a magyar világ kapuja, hogy ezen a Az új szegedi Haladás Tsz gazdái még augusztusban kötötték meg szerződésű-* ket a kecskeméti Lakatosipari Vállalattal, mely szerint a vállalat dolgozói december 20-ig a tsz valamennyi új üvegházában automatikusan működő szellőztető berendezéseket készítenek. A munka most már hosszas huzavona után megkezdődött. Tartós vita folyt a határidő megállapítása körül is. A szövetkezet gazdái számára ugyanis a december 20-i átadási határidő túlságosan késői. Félő, hogy szerelés közben sok kár keletkezik majd a növényállományban. Másrészt a beültetett salátatövek sem fejlődhetnek úgy a szellőzőberendezések hiányában, mint kellene. A Haladás Tsz gazdái most mégis attól tartanak legjobban, hogy a vállalt munka a késői határidőre sem készül el. A kecskeméti Lakatosipari Vállalat hat embere dolgozik a telepen. Bar azt, hogy dolgoznak, csak ritkán mondhatjúk el róluk. Értesüléseink szerint a hét elején, általában kedden érkeznek meg munkahelyükre, s már csak szerdán délelőtt látnak hozzá komolyan a munkához. Dolgoznak még csütörtökön és pénteken is, de akkor már a nap jelentős része a hazautazási előkészületekkel telik el. Szombaton már véletlenül sincs senki a kecskeméti Lakatosipari Vállalat dolgozói közül a telepen, pedig jóllehet a szombat is munkanap. Nem ártana, ha a vállalat vezetői vennének anynyi fáradságot, hogy megtekintenék egyszer-kétszer szegedi munkahelyüket, ahol a Luca széknél is lassabban halad a munka. Sok tennivalójuk akadna a munkafegyelem javítása körül, ugyanakkor megmenekülne a vállalat attól a hajrá munkától is, mely decemberben vár rá a határidő megtartásáért. De sír Csaknem nyolcezer lag'a van már a takarékszövetkezeleknek a megyében Mintegy két és fél évvel kl az ezt igénylő tagoknak, ezelőtt alakult az első taka- A betétállomány ez évben rékszövetkezet Csongrád Igen jelentősen nőtt: több megye területén. Azóta a mint 55 százalékkal. Mivel a kezdeti nehézségeket legyűr- takarékszövetkezeti rendszer ve, már igen eredményesen a tapasztalatok szerint jól 23 takarékszövetkezet műkő- bevált, tovább szervezik, dik a községekben. Eddig Még ez évben takarékszö7832 tagja van a takarékszö- vetkezet alakul Balástyán, vetkezeteknek és hsmaro6an Maroslelén, Csanyteleken és elérik a 8 ezres létszámot. Pitvaroson. Ugyancsak ebA takarékszövetkezetek ke- ben az évben még megkezretein belül a tagok 806 ezer dik a kirendeltségek létesíforint értékben vásároltak tését is, elsőként Gyálarérészjegyet. Kölcsönt is ad ten és Magyarcsanádon. A a szövetkezet, a megalaku- jövő évben pedig további lás óta 7500 esetben 23 mii- 3—4 helyen alakul takarékHó forint kölcsönt fizettek szövetkezeti kirendeltség Tízéves a magyar műszeripar Az államosított műszeripar másított műszeripar fejlődétizedik évfordulója alkalmá- séí. Az iparág — mondotta ból csütörtökön több mint egyebek között a miniszter háromszáz szakember jelen- — ma már az egy évtizedlétében ünnepélyesen kezdő- del ezelőtti termelésének dött meg a Méréstechnikai húszszorosát gyártja, és Automatizálási Tudomá- Az ülés után délután meg^mJ^^JvM^^ kezdődött az előadássorozat, gyűléssel egybekötött tudó- , , ' mányos előadássorozat. amely pénteken egesz napon Az ünnepi ülést Csergő át_ folytatódik. Tizennégy Négyezer óra társadalmi munka Rókuson Eredményeként idén szeretnék megnyitni az új üzletházat Idén tavasszal a Szegedi Ambrus István és felesége Élelmiszerkiskereskedelmi Végzett különösen példamuVállalat a Közegészségügyi tató munkát. Az említett vaés Járványügyi Állomás fel- sárnapon a társadalmi n.unszólítására, egészségügyi okok kások több ezer téglát hordmiatt, bezárta a Puskás és a tak az építkezés színhelyére, Szatymaz utca sarki fűszer- a nagykörút és a Kossu'h árudáját. A rókusiak ezután Lajos sugárút sarkán lebonfelkeresték a tanácsot s el- tott házból, panaszolták, hogy a kömyéken nincs fűszerüzlet és így Hamarosan tető alá sok időveszteséggel kénytele- kerül az épület nek a távolabbi fűszerárudákat felkeresni. z Azután megkezdődött az építkezés. Előbb csak a tárIdősek és fiatalok sadalmi munkások dolgoztak az üzletházon, Később megA városi tanács — a II. jelentek itt az Alsótiszavidékerületi tanács és a rókusiak ki Vízügyi Igazgatóság szakkérésére — elhatározta, hogy emberei is, mert a tanács a városrészben üzletházat úgy határozott, hogy emeépít. Ehhez az' építkezéshez letes lesz az épület, s az Alminlrfiális költséggel rendel- sótiszavidéki Vízügyi Igazgakezik a tanács, az építkezés- tóság az üzletház fölött két hez szükséges anyagot a le- dolgozója részére lakást épitbontott épületekből biztosít- tet. ják, az építkezésnél pedig a A rókusiakat a tanácstakömyező lakosság társadalmi gok, Mohácsi Károlyné és munkájára számítanak. Babinszki László mozgósíEz év tavaszán kezdődött tották a munkára. A rókumeg a munka a Szatymaz siak jó szívvel dolgoztak, hiutcában. A régi üzletépüle- szen nagy szükség van a fútét a környék lakossága bon- Szerárudára. De a Szegedi totta le. Égy vasárnap dél- Élelmiszerkiskereskedelmi előtt elkészültek a munká- Vállalat dolgozoi vezetői is val. Mintegy 70-en vettek sok ezer mUnk!iórát töltöttek részt ebben az akcióban, s el Itt szabad idejükben Együtt itt különösen a fiatalság je- dolgozott Itt hentes és Mh leskedett. Krauczer Andor, szerkereskedő a városi taifj. Koltai Béla, az Időseb- „ács kereskedelmi oeztályábek közül pedig Száraz Nagy nak doigozóival. Gyula és felesége, valamint Már csak a tető hiányzik, meg a vakolás s kész a várva várt üzlet A tervek szerint május 1-én adják át rendeltetésének a házat, de az Élelmiszerkiskereskedalmi Vállalat az üzletet szeretné még idén megnyitni. János kohó- és gépipari mlelőadáq alapján tárgyalják Kissisták vállalása Ennek érdekében jelentős munkát végeznek. Az építkezésnél 50—60 fős brigád dolgozott s összesen mintegy négyezer társadalmi órát töltöttek el. Az építőmunkát délután 4 órakor fejezik be a Szatymaz utcában. A hivatalos éjjeli őr munkaideje este 8 órakor kezdődik. Ez tehát azt jelentené, hogy 4-től 8-ig őrizetlenül állna az épülő ház, az építőanyag. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat KISZ-»zerveze:e ezért vállalta. hogy tagjai őrt állnak az építkezésnél. A KISZ-szervezet munkanaplójába így kerülnek egymásután a fiatalok nevei, akik őrzik az építkezést Ebből a munkából becsületesen vette ki részét Lehotai István, Bánhegyi Ágnes, Kenderesi György, Dombai. István, Góth Éva és Bárkányi Erzsébet is. A tervek szerint a2 új épületben korszerű fűszer- és csemegeüzlet nyílik. Próbameg a műszeripar eddigi niszter nyitotta meg. Ismer- eredményeit és jövő fejlő- ként előrecsomagolt húst is kapun különösebb gond nél- tette a tíz évvel ezelőtt illa- désének irányait. forgalomba hoznak majd.