Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

3 Péntek, líXtn október 2*. Alkalmi röpgyűlés a vasöntödében NAPIRENDEN S q munkásvándorlás okai Előbb csak két számot jegyeztem fel füzetembe, 56 és 108. így önmagában ezek a világon semmit sem mondanak. Akkor is csak különböző feltevésekre adhatnak okot, ha hozzáteszem, hogy az 56-os azt jelenti: az elmúlt év harmadik negyedévében ennyi munkás cserélődött a Szegedi Vasöntöde öntőbrigádjában. A 108-as viszont ez év ugyanazon három hónapjának tényszáma, őszintén szólva kezdetben nem gondoltam, hogy rögtön "anyag* kerekedik ebből a két számból, csak későbbi cikk példájaként jegyeztem fel. A gépműhelyben a naponként rendezett alkalmi röpgyűlések egyikén hallottam e két számot Itt gyűlnek össze ebédidő alatt, s költik el a hazulról hozott elemózsiát néhányan, a homok és a vas formálói. Ez a falatozás közbeni terefere változott át alkalmi rüpgyűléssé, s lettem én ennek ugyancsak alkalmi jegyzőkönyvvezetője. A gyűlés napirendjére a munkásvándorlás okai kerültek azzal, hogy az MSZMP városi bizottsága ipari osztályának üzpmlátogatásra érkezett munkatársa kérdéssel kapcsolódott a beszélgetésbe. Előbb egyesek vállukat vonogatták, majd volt, aki a kérdés ismétlésével húzva a szót latolgatta, mit is mondjon: Hová, merre szállnak a „vándormadarak"? — Mi újság itt az üzemben? Az mindig akad. Attól függ, milyen szempontból érdekli. — Mikor aztán valamennyien megtudták, ki a kérdező, közlékennyé váltak, így tudtam meg a két számot Amikor elemezni kezdték az okokat, valósággal diktálták a riportanyagot A kialakult vita nemcsak engem kapott meg, hanem a később érkezett főkönyvelöt, az ü. b. titkárt, a MEO vezetőjét is, pedig többnyire sietős dolguk volt másutt is. Tanulságos dolog ilyen röpgyűlés alkalmával betekinteni a munkásgondolatok naplójába, hallgatni a vélemények összecsapását, megismerni, hová-merre, miért, miféle céllal és szándékkal szállnak a vándormadarak, ahogy többfelé a munkahelyüket cserélgető dolgozókat nevezik. — Ezek többnyire azok közül kerülnek ki, akik egy évnél rövidebb ideig vannak nálunk. A törzsgárda nem vándorol, csak akkor, ha nyugdíjba megy — hangzott a megállapítás. Volt amikor egyszaere többen is beszéltek, úgyhogy alig győztem jegyezni, vagy .csak az elhangzott vélemények egy részét tudtam papírra vetni. Csak érzés dolga? — Egy részük fiatal, vagy megrögzött vándor. Az is lehet, hogy még csontjukban van a régi mód, a kényszerű, vagy kénytelen sodródás munkahelyről, munkahelyre, a jobb után való ilyenfajta törekvés. Ugyanakkor nem veszik észre, hogy ezt mindenütt meglelhetik üzemeinkben, csak otthon kell érezniök magukat a gyárban, a műhelyben a gépek és a munkapadok mellétt. — Érdekes okfejtés ez, amire többen is bólogattak. — Csak érzés dolga -ez, hogy otthonnak tekintse valaki a gyárat, a műhelyt, az üzemrészt? Ha igen, akkor mi az, amit tenni kellene, hogy otthon és ne átjárósház legyen az öntöde? Ez a kérdés zsilipnyitó volt, még inkább megoldódtak a nyelvek, csak úgy patakzottak a válaszok. — Az az igazság, hogy az öntöbrigádnál van a legrosz• szabb munkakörülmény ebben az üzemben. Nem helyeslik az emberek, hogy a munkakezdés délelőtt 10 órakor van és este 10-ig tart a műszak. Azt mondják, így elrontják az egész napjukat, se délelőttjük, se délutánjuk többször is: így fogd a nincs. — Ezt Szalma Mihály vasat, így köszörüld a vaesztergályos mondta el. sat, "Kakas*. Mindig volt valakinek valami baja. Ma már Járjanak szervezett a munka nincs i.„stsi különösebb gondunk. Dekettőtől tizlg hát nem lehet behozn. egy — Muszáj ilyen időbeosz- komolyabb ruhát, nincs tással dolgozni, mert egy rendes öltözőnk, és félő, órakor kezdenek önteni, s ez hogy kirágják az egerek, eltart este 6-ig is — magyarázzák néhányan a jelenlévő Az Illetékesek műszakiak közül. * okulhatnak — Járjanak az öntők délután 2-től este 10-ig — vá- — Igaza van, még a laszolták többen is. munkakezdést is váltani — így szoktuk meg és eh- kell> mert nem tudnak egyhez tartjuk magunkat — szerre öltözni az emberek, szólt közbe Fükő József Ezt állandóan felvetjük, de MEO-vezető. Szűcs Lajos fő- minden marad a regiben, könyvelő az energiafogyasz- Azt mondják, nem kapnak tási csúcsidőre hivatkozva rá költséget — így az u. b.vélte helyesnek a műszak- titkár. kezdés mai formáját. Erre Kovács Attila válaszolt: _ _ __ — A két órás kezdéssel {j'^y ért "véget" hogy %enki Letelt az ebédidő, véget ért az alkalmi röpgyűlés. kapcsolódnánk helyesen az sem tartott, összefoglalót, energiaszolgáltatási csúcs- nem hoztak határozatokat, időhöz. — Ha megvalósítanánk a két órai kezdést, jobb mun- _ _ kakörülményt tudnánk bizto- Jegyzést, mint az sítani a formázóknak, mert röpgyűlés alkalmi még csak jegyzőkönyvet sem vezettek Ezért hát fogadják e néhány sor felalkalmi jegyzőígy egy ideig akkor dolgoz- könyvét Hadd ismerjék nak, amikor öntenek, és meg az elhangzott vélemészívniok kell az öntőgázt — nyeket azok is akik nem állapította meg Horváth Fe- voltak jelen. Ez a "jegyzőrenc ü. b.-titkár. könyv* nem adhatja viszErre aztán valaki, mint sza pontosan, szóról szóra valami határozati javaslatot az elhangzottakat, de azért terjesztett elő többek véle- az illetékesek okulhatnak ményét: alakítsunk komp- belőle. Kiindulópontja lehet lexbrigádot, s vizsgáljuk egy átgondoltabb munkameg, mit kell tenni az öntő- szervezésnek. a munkakönekádavít£áí£akÖrÜ rülmények további javítánC ,i, sának. Tekintsék ezt fon— Nem kell ide brigád, ezért vannak itt a műsza- ** iratnak, ha nem is írkiak — vetették közbe né- ták alá jegyzőkönyv-hitelehányan. — De már tromfol- sítők, csupán az alkalmi tak is mások: — Azért vannak... Azért vannak... Mindenki hivatalból foglalkozik vele, mégis évek óta megoldatlan probléma ez az üzemben... Bérfeszültség Mint a színpadon a végszóra, úgy lepett be az újabb szereplő, Csánk István, az öntöde művezetője. Rögtön nekiszegezték a kérdést: szerinte mi az oka a munkásvándorlásnak? — Bérfeszültség van az üzemben, s az öntők munkája nincs megfizetve. Még az idősebb munkások sem maradnak ebben a munkakörben, nehogy az újak — válaszolta. — Ez igaz — helyeselt Szalma Mihály. — Aki öt éve itt dolgozott ebben, a brigádban, es nia is itt van az üzemben, azok közül csak Böjti Veszter tartott ki. Pedig itt is van fejlődés, változás. Például ma már ném kell kézzel hordani a vasat, mint régebben. — Változás.s. van, persze, hogy van — ezt már Török József fiatal köszörűs mondta. — Azelőtt nálunk is voltak problémák. Jöttek hozzám naponta jgyzőkömyvvezető. Nagy Pál II munkásosztály hegeiéről szóló párthatározat kedvezően befolyásolta a lakosság többségének életkörülményen Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) A város egészségügyi hely- viselő munkássággal. Sok zetét vizsgálva megálla- szó esett a tanácsi apparáben a vásárlás megkönnyítő- pftható, hogy évről évre ja- tus feladatairól is. Ez az apsére. Több helyen a külső vuJ az orvos-egészségügyi el- parátus más. mint a Horthyterületeken kulturáltabbá látottság. Jelenleg 31 körzeti rendszer apparátusa volt. tették a vendéglátóipart a orv0s működik. Segítségük- tehát más hangvétellel kell kisvendéglők bevezetésével. re házi betegánolónőket ál- dolgoznia, még azokban az Az új kereskedelmi formák iftottak be. Négy körzeti ügyekben is, amelyekben a meghonosítása és bővítése is gvermekgyógyász tevékeny- tanácsnak, mint államhatalkönnyíti és gyorsítja a bevá- kedik a városban. Fejlődött mi szervnek kell tevékenysarlóst a dolgozók szamara. üzemegészségügy is. kednie — hangzott el a vi— A munkásosztály A tanácstagok tóban. tudatának formálása véleménye Két f°nto» feladat A munkásosztály tudatá- AlapoSt sokoldalú vitában Sokrétű, több oldalú fdnak formálására, ízlésének, .wkan^óialtak fel és mond- adf <** ró a munkásosrtály kulturális igényének kielé- tók el véleményüket a mun- "W ^ fXT gítésére is törekedtek az el- kásosztóiy helyzeitérői szóló a tónácsokra Egy jellegmúlt két évben Szegeden. párthatározat végrehajtáséEnyhíti a munkásszülők ról. Az elért eredmények *?den, a . foglalkoztatottság, gondjait az iskolai napközi- értékelése mellett a vita so- o yan otthon-hálózat fejlesztése. rán több hiányosságot is fel- ^kuhse/Lminl a H^hv" Két év alatt megkétszerező- tártak, amelyeknek meg- műszerben volt, amikor a dött az általános iskolás, szüntetése majd előmozdítja íudtak navközi otthonos avermekek a Központi Bizottság határo- elhelyezkedni évekig. Jelentszáma. Jelenleg 2200 általá- Etának további érvényesü- kezlk a^on4bím, " nos iskolás veszi igénybe a lését Szegeden. bogy f ílataJ°k\f ndk' a , napközi otthont , leségek. a családtagok is keli, „ « i Sofc sz6 esett « murlkas- ressenek a család fokozotvÍLitJSi « WZtíÜV P°litikai öntudatának tebb igényeinek kielégítésémáshoz kozeledéset szolgaija fejlesztésével kapcsolatos te- re a politechnikai oktatás ki- endőkröl Sokat fejlődött a leneden ezért növelni ken szélesítése is. Nevelési szem- szegedi tanács, mint állam- /fZTatk^ZottsTg^ A Uhatalmi szerv az utóbbi ÍdŐr nács feladata llym szemdeményezes volt az altalános ben. Ezt igaz»l1a az a sok p^boi kettős- fel kell táv!fÍ0Kát„jrrt £ szabályrendelet is, amelyet a a ^nvleges helvzetet és vabb nem tanuló diakok re- vár0B tanácsa a különféle „ i-énveket ieleznie kell a szére létesített továbbképző helyi kérdések rendezésére tolsólT ^rTek^k hog^ nak'ebhe^Tk^fsz^" Mi"t államlgaz- ^k ^ i^etS « Snak ebbe az iskolaba Szege- gatási SZerv is eredménye- telepítésnél számba veh«aerL „ sebben dolgozik, közelebb ^ Másrészt pedig saját A felnőttek továbbtanuló, került a munkásokhoz és magánalt is munkaalkalmat sát segíti elő a dolgozók is- egyre inkább népi szervvé ken teremtenie a helyi ipar kólája. Az esti és levelező válik. Mint tömegszervezet; bővítésével, tagozatokon jelenleg kétezer azonban nem teljesiti fel- M. .. ' ... tanulója van a dolgozók is- adatát maradéktalanul — . r~rr.Pl™Mema a kólájának. Jó eredményt ér- szögezték le a vita során. A la,KasKerdes. AZ utolsó natek el az üzemi iskoláknál tanácstagoknak, a tanácsi évben SOK lakás is. Tizenegy gyárban 400 fel- dolgozóknak eleven kapcso- ep, .mes Rgeden, mégis nőttet oktatnak jelenleg a latot kell létesíteniök a vá- 8 tókasigenylok szama nem szegedi üzemi iskolákban. ros legnagyobb tömegét kép- aP,aaV fzert a tanácsnaK még többet kell tennie a lakáskérdés megoldására, egyrészt saját lehetőségeinek felkutatásával, másrészt pedig a lakosság bekapcsolásával — hangsúlyozták a többi kőzött a tanács tagjai. Csongrád megyében is jelentős sikereket ért el a magyar—szoyjet barátsági mozgalom Ülést tartott Szegeden az MSZBT megyei elnöksége Tegnap, csütörtökön- dél- niat szélesíteni, a magyar— számolniok. Csongrád meelőtt Szegeden az MSZBT— szovjet barátság ügyét az gyében mintegy hétezer emÜjságíróklubban ülést tartott egész nép ügyévé tenni. Eb- ber kapcsolódott a mozgaaz MSZBT Csongrád megyei ben az időszakban sikerült lomba. Idén az MSZBT akelnöksége. Az ülés elnöké- az elnökségnek összehangol- tivahálózatának jobb munnék, Pásztori Bélánénak nia munkáját a tanáccsal, a kája eredményeként megnyitó szavai után szakszervezettel és az Isme- igen sikeresek a nyelvtanSiklós János elvtárs, az retterjesztő Társulattal. folyamok. ' MSZMP Csongrád megyei Nagy József elmondta; Október első napjainak adabizottságának titkára tájé- hogy néhány évvel ezelőtt tai szerint Csongrád megyékoztatta a megjelenteketa egy-egy ünnepség megrendelegfontosabb küi- és bel- zésévei foglalkozott az elpolitikal eseményekről. nökség és az aktívahálózat. Ezután került sor Nagy Jó- Es ez jóidőre elfoglalta őket más munkáktól. Most a társadalmi szervekkel való szoros együttműködés ezen. A gyümölcsöző együttműködésről szólva elmondta a tartott — elnökségi ülés titkár, hogy a társadalmi óta végzett munkáról 6zervek és az MSZBT Az' elmúlt négy hónapban MSZBT-kortgresszus útben 23 felnőtt tanfolyam kezdődött, közel 400 résztvevővel. \ A továbbiakban a megyei elnökség 1961 első negyedévének munkatervéből kisegít tűnt, hogy továbbra is nagy gondot fordít az elnökség az aktívák, valamint a dolgozók tájékoztatására. Részletesen ismertetik a Szovjetunió eredményeit, azt a Karközösen igen jól szervezték eot, melyet a békéért folytat I _ meg a® olvasómozgalmat. A következő év első nemutatása szerint — igyeke- A résztvevőknek négy szov- gyedévének munkatervében zsefnek, az MSZBT Csongrád megyei titkárának beszámolójára. Nagy József titkár jelentésében beszélt a legutóbbi 1960. június 16-án megzett az elnökség a mozgal- jet könyvről kell majd beMODERN BÚTOROK A KIÁLLÍTÁSON (Somogylné felvétele) A lakásépítési kiállítás egyik érdekessége az a modern szobaberendezés, amelyet a Horváth Mihály utcai kiállítási épület emeletén mutatnak be. A tervezők ezzel ösztönzik a lakástulajdonosokat, hogy korszerűen rendezzék be otthonukat. jelentős szerepet kap a szocialista brigádmozgalom segítése. Az elnökség javasolta, hogy a szocialista brigádok, valamint' a cím elnyeréséért dolgozó brigádok teremtsenek kapcsolatot a Szovjetunió kommunista brigádjaival. Az elnökség figyelemmel kíséri majd ezeket a kapcsolatokat, s ,a lehetőségekhez mérten egy-egy jó! dolgozó szocialista brigád részére alkalmat adnak a Szovjetunióba való utazáshoz. A tervek szerint 1961-ben mintegy 5—600 Csongrád megyei turista utazik majd a Szovjetunióba. A beszámolót, valamint a tervet élénk vita követte. Detre Béláné, az Ecset gyár dolgozója felszólalásában beszámolt ártól, hogy az Ecsetgyár szocialista brigádjai már kapcsolatot teremtettek az Udmurt Autonóm Köztársaságban dolgozó kommunista brigáddal. Számos hozzászólás után az MSZBT Csongrád megyei elnöksége elfogadta az 1961-es év első negyedévének munkatervét, s megválasztották a megyei intéző bizottság mellett működő szegedi intéző bizottságot A további teendők A vita befejeztével a tanács több határozatot hozott a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozatban foglaltak véarehaitására. így például utasították az állandó bizottságokat, ellenőrizzék állandóan, hogy a szakigazgatási szervek miként tesznek eleget e párthatározatnak. Utasították a kerületi tanácsokat, vizsgálják és tárgyalják meg a maguk területén a párthatározat tükrében a munkásosztály helyzetét Arra kell törekedni, hogy fokozottan érvényesüljön a párthatározat a tanács irányítása alatt álló v&llalatoknal, ahol a vállalatok megfelelő gépesítésével, a munka jobb szervezésével kell nevelni a termelékenységet csökkenteni az önköltséget El kell készíteni' Szeged város üzlethálózatának ötéves fejlesztési tervét és e tervben gondoskodni kell, hogy új, korszerű üzletek létesüljenek a külső területeken. A családiház építkezések előmozdítására meg kell gyorsítani az építkezési engedélyek kiadását Az iskolai napközíotthonos étkeztetés bővítésére vissza kell szerezni a volt Olasz-féle vendéglőt. Lehetővé kell tenni, hogy itt mintegy ezer gyermek szamára főzzenek. Meg kell tenni az előkészületeket, hogy egységesítsék a napközi otthonok és a bölcsődék hálózatát és az üzemi napközi otthonokat tanácsi kezelésbe kell venni. v Mivel a város területén levő szakszervezeti művelődési otthonok továbbfejlesztése nem biztosított szorgalmazni kell, hogy a művelődési otthonok területivé váljanak, tanácsi kezelésbe kerüljenek. Az átszervezésnél biztosítani kell a lehetőségeket a szakszervezeti kulturális munkára is ezekben a művelődési otthonokban. A tanács ezen kívül ' utasította a végrehajtó bizottság tagjait, hogy rendszeresen tájékoztassák az üzemek dolgozóit a város helyzetéről, fejlődéséről, problémáiról i i