Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

3 Csütörtök, 1988. október 27. Teljesítene hároméves és idei tervét a Szegedi Ecsetgyár Ahogy közeledik az év vége, egyre többször jelenthetjük, hogy egy-egy szegedi üzem befejezte éves tervét. A Szegedi Ecsetgyár dolgozóinak munkáját külön is dicséri, hogy október 15-én a hároméves terv előírásait, tegnap, szerdán délben pedig az idei tervet teljesítették. és tíz hónap alatt ngyananynyi ecsetet gyártottak, mint amennyit a tavalyi esztendőben. Az ecsetgyáriak — akiknek kezemunkáját 36 országban ismerik — a határidő előtti tervteljesítéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára szóló felajánlásuknak is eleget tettek. A hátralévő két hónapban még körülbelül 800 ecset gyártására nyílt ily módon lehetőség terven felül HOGYAN „NEVELIK" A TISZÁT? A kanyargó Tisza-töltésen Igazgatóság határa felé ka- de ehhez már part-átvágás futott a gépkocsi. A jugo- nyarodott. A partból mester- is szükséges, szláv határtól számított séges, keskeny kis félszigenegyvenkettedik kilométer- tek nyúltak be a vízbe. Ezenél öblös félkör-ívbe fordul ket nevezik -sarkantyúnak-, a töltés. Érdeklődéssel néz- Leginkább csak nagyobb tük a több száz méter hosz- apadások idején láthatók, szú szakaszt, a gát mellett egyébként a víz alatt -végcsillogó tó víztükrét, mely zik- hosszú-hosszú munká- __ most, az alacsony Tisza- jukat. Kisebb-nagyobb távol- tér. Akadnak olyan helyek a állás mellett is megmaradt, ságokra készítették e ter- folyó mentén, ahol a töltésen A folyó pedig még messze, méskővel bortíott rőzse- és belüli terület már magasabb túl a sűrű és öreg füzeseken földépítményeket, melyekkel szintű, mint a kívüli. Most hömpölyög medrében. De ez a folyómedert szabályozzák, kutatók foglalkoznak azzal, a nagy mélyedés, mely ára- Itt megtörik és lassul a víz dáskor megtelik vízzel, da- sodrása, nagyobb lesz a tercol az idő múlásával. Régi mészetes lerakodás. Az iszap és egyéb hordalék évek múltán feltölti a sarkanytyúközöket. Ezáltal beljebb kerül a part, szűkül és mélyül, vagy más kanyarulatot kap a folyó. Az alacsony folyó oldalán magasodó meredek part rétegei hosszú évtizedek lerakódását mesélik az értő szemnek. S még azt is elárulják, hogy évről évre hogyan töltődik fel a hullámA munkásakadémiák jövője érdekében A

z utóbbi esztendőktől gyárban és a Vágóhídon tarkezdve, évről évre tott első előadások a vártnál mind eredményeseb- nagyobb sikere, amely anben veszi ki részét a Tudo- nak is tulajdonítható, hogy mányos Ismeretterjesztő Tár- az előadást korszerű szemsulat Szegeden is a munká- léltető eszközzel tették élsok között végzendő ismeret- ményszerűvé. terjesztő és tudatformáló A modern kor emberét munkából. A TIT által tar- napjainlc technikai vívmátott előadások, vagy előadás- nyajnak csak a legkorszesorozatok — úgy is, mint rűbb eszközeivel lehet gyoregész évre szóló kölcsönös ^ elsajátítható és mind szerződésikötések előadásokra — jelentős és fontos részét képezik az üzemekben végzett kulturális nevelőmunkának. Ennek eredménye, hogy magasabb ismeretekre oktatni, tanítani. Ennek az elvnek természetes követelményként kell hatnia a TIT tevékenységében is. Csak a hogy ez nem káros-e, lent-e valamit. jekatasztrófákat hirdet. Itt szakította át a mi öreg folyónk például a szegedi nagy árvíz Idején a gátat, s zúdult, hosszú kilométereken ót, törve-zúzva, a városra. Vajon megszelidült-e már? — kérdeztem útitársaimtól, a Vízügyi Igazgatóság szakembereitől. — Azt éppen nem mondhatnánk — hangzott a válasz. — Hiszen most is azért Rőzsepokróc a parton megyünk, hogy ellenőrizzük. r r Mert a folyó él, mozog, ront- Csongráditól lefelé olyan ja az egyik, építi a másik vonalban kanyarog a Tisza, partot. ahogyan a kosarat fonják. S valóban, hol közvetlen a Készségesen magyarázó vízgát tövében bukkant fel, hol ügyi mérnök barátom mepedig — a térkép tanúsága sélte, hogy ez a természetes, szerint, mert látni nem le- A folyó nem szereti a nyílA -Brigád- órák hosszat úszik a Tiszán lefelé. Az utat — ahol a mederszabályozás, vagy alakulás miatt szükséges — piros és fekete bólyák jelzik. A parton vilEz is egyik titka a folyó lanólámpák állnak készennevelésének, melynek több létben, hogy alkonyatkor, célja van: biztosítani a ha- vagy éjjel figyelmeztessék' a józást, kialakítani a legked- hajót más folyók torkolatávezőbb medret, megakadá- ra, éles kanyarokra. A folyozni az árvizeket. hetett — száz méterekkel arrébb, vagy még messzebb folydogált Erdőirtás, új védősáv Algyő környékén a töltés közelében emberek, s gépek döntögettek a füzest ásták a földből az óriási rönköket egyengették az árteret. Ilyen ra a legerősebb — a foly álszorgoskodással másutt is ta- landóan szaggatja a partot lálkoztunk — s ez volt az évente több métert is elraegyenes utat, s ezért kell meghagyni, sőt alakítgatni a görbületeket. A Tisza mentén lépten-nyomon partépítményeik bukkantak elő. A sarkantyúk mellett ilyen a partbiztosítás is. Ez a veszélyeztetett oldalakon találhalyón pezseg az élet, még most, a hideg őszidőben is. Halászok csónakjai ringanak. Az átkelőhelyeken utazók várnak a ladikra, kompra. A parton türelmes horgászok lesik a -kapást". Egy-két rettenthetetlen kajakos szeli a folyó habjait. Partbiztosítók, kőhordók, katonák dolgoznak, vadkacsa-csapatok rebbennek fel a vízről. Zajlik az élet a Tiszán, de él a folyó is. Sok áldást jelent A második ötéves tervben például újabb hatalmas öntzötó. Itt — a kanyar nagyobb rendszerekhez használják fel ívű felületén, ahol a víz sodelső látható jele a napjainkban tervszerűen folyó árvízvédelmi munkának. Néhány esztendeje már felismerték a szakértők, hogy a gát közevizét De vigyázni keli rá, s őrködnek is fölötte. Koloszár Béla mára már létrejöttek több legkorszerűbb szemléltető iparágban Szegeden is a eszközök jöhetnek számításmunkásakadémiák, amelyek- ba, amelyeknek meggyőző nek célja, hogy segítsék a ereje önmagáért beszél, hamásodik ötéves terv célki- tása pedig beláthatatlan távtűzéseit, különös tekintettel latokba nyit utat. a műszaki és a közgazdasági ismeretek mind szélesebb fejlesztésére. Az elért eredményekből viszont az is következik, hogy a TIT szegedi tevékenységének legfontosabb részét továbbra is a munkások körében végzendő ismeretterjesztő munka képezi, egyrészt a munkásakadémiák létrejöttével, másrészt a szerződéskötésekkel biztosított előadássorozatokkal. Uj vonása viszont a TIT S

zakszervezeteink és a TIT nagyszerű kezdeményezésével, a munkásakadémiák létével nagyon egyetértünk, de vajon megvan-e minden feltétel ahhoz, hogy a munkásakadémiák kiforrják önmagukat, hogy valóban a dolgozók ezrei, tízezrei számára legyenek a tudásanyag megszerzésének biztos forrásai? Az előadássorozatok tematikáját tekintve azt mondhatjuk, hogy az eddig érintett ipartevékenységének, hogy az ágak dolgozói jó, alapos isúgynevezett periférikus terű- mereteket nyerhetnek egyletek lakosságával is foglal- egy szakmai problémakörből, kőzik. Esetenként filozófiai, A témasorozatot kiegészítő közgazdasági, irodalmi, tör- világnézeti előadások viszont ténelmi, agronómiai és ter- kicsit önmagukban lógnak, mészettudományos témákból csak éppen ott vannak aheosszeállított előadásokkal sl- iyett hogy a logik^ et a Hazafias Népfronttal ko- _ . , ~ , zösen kielégíteni a kültérii- iparagban a várletek lakosainak ilyen ter- ható gazdasági és népmészetű igényeit is. gazdasági kihatások szabnák A jövő azonban a munkás- meg természetes ottlétüket, akadémiáké mind a szerve- világnézeti szerepüket Ezen zettséget, mind pedig a tar- még lehet mód^ftanj metál masabb munkát tekintve, , ... noha jelenleg nem minden rétközben is, mint ahogy azt üzemben, iparágban lehet is meg kell követelni, hogy még ezen a fokon tovább a munkásakadémiák előadáfolytatni az ismeretterjesz- sait megfelelő szemléltető tést. A textil-, a hús-, a „_közök kf^nék. A TITnyomda- és az építőiparban, e*z!íozok Wseriek. A IIT a MÁV-nál és a híradástech- nek azonban nincsen nikai dolgozók körében meg- szemléltető tára. Széleértek már erre a feltételek. sebb összefogással kell tehát Ezt mi sem bizonyítja jobban. minit a Szegedi Szalámiból belőle. Van olyan hely, ahol már egészen megközelítette a töltést. Itt már be kell avatkozni! Egyik-másik szakaszon most, őszidőben is lében öregedő fák nagy ká- folyt a munka. Padkát ástak rokat okozhatnak. Gyökereik a partba a Vízügyi Igazgatóbekúsznak a töltés alá, meg- gág munkáscsapatai. Dróttal lazítják a földet. Mikor kor- font »rőzsepokrócokat« kéhadni kezdenek, üreget hagy- szftettek, amelyeket majd nak vissza: pockok, s más erre erősítenek utána pedig rágcsálók kedvenc tanyáját kövekkel szorítják rá a vízAradáskor ez megtelik víz- alatti és fölötti partra. Csak zel, s tovább romlik a gát. a háromasi, hatszáz méterMast, a töltés mentén végig, nyi partbiztosítás mintegy mind kiirtják a közelben félmillió forintba kerül, s zöldellő füzest. Helyette, va- 40—50 munkáskezet köt' le lamivel távolabb, fiatal, sű- naponta, rű erdőt, védősávot ültetnek. Ezek lombkoronája Mlnden kilométer majd megakasztja a vad hul- — új érdekesség lámverést, 6egít a gát védelmében. Idén már nagy ütem- Évente hatalmas uszályok ben folyik a munka: hetven szállítják a tokaji hegyekből hektárnyi rontott erdőt ter- bányászott követ a Tisza meltek ki. partjára. S ahogy elnézzük A hosszú töltésűt még sok » 1*>ntott Partok^ mindenről mesélt Például l^juk, hogy n emben arról, hogy a valóban gigá- ^/zik a szí méretű Tisza-szabályozás sem volt mentes a hibáktól. f^-fi rendbehoztak A foly ó-átvágások, a gát- halyen P^J rendszer építése gyakran a -^evezett földbirtokosok érdekeinek kagJ ?kat ^enesitenek td. megfelelően történt hiszen magánkézben voltak a víz- bekótogátak végezi ügyi társulások, melyek a J* * « mederszabályozás folyó egy-egy szakaszának ^.'"v szabályozásáról döntöttek ^^f UJ rejt magában — a szakértők „Sarkantyúk" a Tiszán magyarázata "tán Algyő felé, szabályos táMa ülést tart a yárosi tanács A városi tanács ma dél- jesztenek be jelentést. E előtt 9 órai kezdettel ülést fontos napirendi pont előtart Az ülésen Biczó adója szintén a városi taGyörgy, a végrehajtó bízott- nács végrehajtó bizottságáság elnöke napirend előtt nak elnöke. beszámol a végrehajtó bizottság munkájáról, a fontosabb intézkedésekről. Utána a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatból adódó tanácsi feladatok végrehajtásáról terA továbbiakban a csatornahasználatról szóló tanácsi rendelet tervezetét vitatják meg. Az ülést a városi tanácsháza első emeleti nagytermében tartják. ezt megteremteni, amelybe belesegítene a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa és a városi tanács is — ki-ki erejéhez mérten, esetenként talán még az iparágak is. agyobb problémakör viszont, hogy a TIT Szeged városi titkárjelenlegi mivoltában, hatáskörében egyre kevésbé felel meg a munkásakadémiák szervezésére, általában a munkásság körében végzendő ismeretterjesztő munw De térjünk vissza a mához. Csongrád fölött, a Tisza-torkolattól, Titeltól számított 252-ik folyókilométernél hajóra szálltunk. Itt, a volságra, egyenes rések nyílnak a parti bokrok sűrűjében. Ezeket nemrégiben vágták — amikor tizenegy kiloSzolnoki Vízügyi Igazgató- méteres szakaszon mederméság határán kezdődött a fo- . , „z-a^^j, lyó -bejárása-, azaz ellenőr- réseket igézték a folyón, zése. A vízállás kedvező, ala- ami ugyancsak az ellenoresony volt Ilyenkor buk- zéshez tartozik Anyás szikannak ki a vízből a part- geténél, a 211. és 209 és fél védelmi rendszerek, ekkor ókilométer kö2ött a fo_ lehet meglátni, mit rontott, -operációjárólvagy épített a porton egy év ^zéltek a mérnökök. Az itt alatt a folyói kialakult — egyébként roA -Brigád- nevő kis mo- mantikus — túl éles katoroshajó először a Vízügyi nyárt idővel megszüntetik, A VOLGA —URÁLI OLAJMEZŐN A volga—uráli olajmezőn épült fel a kéünkön látható uíaj olajfinomító katalizises krakkoló berendezése kára. Cikkünk elején az* mondottuk: a munkásakadémiák célja, hogy elősegítsék a második ötéves terv célkitűzéseit, különös tekintettel a műszaki és közgazdasági ismeretterjesztésre. A TITben viszont Szegeden nincsen folyamato6 belső szakosztályi munka, még papíron sem. mert szakosztályok csak megyei szinten léteznek, viszont Csongrád megye iparának jelentős része Szegeden van. Továbbmenve: amire * munkásakadémiák, általában az üzemi ismeretterjesztő előadások épülnek, a TITmunka gerincére, a műszaki ismeretek bővítésére, az itt, helyben egyenesen fából vaskarika. A TIT-nek ugyanis Szegeden úgy van műszaki szakosztálya, hogy mindössze néhány ember képezi tagságát, azaz a gyakorlatban nincs műszaki szakosztály. Csodák csodája, hogy a TIT országos titkársága eddig nem vette észre Szegedet, mint jelentős ipari várost, különösen pedig fejlődési ütemét, jövőjét. Ebből az tűnik ki, mintha Szegeden ugyanazt a szerepet szánták volna a TIT-nek* mint bármelyik kisközség, Dóc, Sándorfalva, vagy Szatymaz esetében, ahol elég egy ügyintéző a dolgok vitelére. V

olt már kezdeményezés, hogy Szegeden, mint Dél-Alfőld kulturális centrumában, a megyei jogú város súlyának és tekintélyének meefelelően változtassanak a TIT városi titkársága szerepén, éppen a munka mennyisége és minősége érdekében. Mind ez ideig azonban figyelmen kívül hagyták a kívánalmakat, az önálló anyagi alappal és hatáskörrel rendelkező intézmény létrejöttét, pedig a közérdek emellett szól. Azért nincs itt szaksoztályi munka, mert a TIT Szegeden csak függvényes intézmény, noha Csongrád megyében lévő tagságának kétötöde szegedi, előadóinak nagy része szintén, a megyei elnökségnek pedig több mint 50 százaléka. Szegeden mindenki úgy hiszi, hogy a TIT városi titkársága önálló intézmény és ennek' megfelelően várják és elvárják tőle a minőségi munkát Tévedés, nem önálló. Titkára pedig, Vágvölgyi András — mint ahogy a legutóbbi elnöki bizottsági ülésen Halász Előd profeszszor megfogalmazta — minden rátermettsége és jó munkája ellenére is heroikus diszpécseri szolgálatot kénytelen végezni. Minden munka egymagára szakad, ugyanakkor azt is elvárják tőle, hogy városi titkári minőségben a megyei szakosztályok tevékenységével is foglalkozzék. A napokban itt járt Svékus Olivér, a TIT központi fizikai választmányának titkára, hogy a nehézségek ellenére is a jó tapasztalatokat magával vigye Szegedről. Nagyon elcsodálkozott a dolgok felemás állapotán, s tarthatatlan állapotnak mondta, hogy a TIT-tel Szegeden továbbra is függvényesdit játszassanak a százezer lakosú városban* ahol az önálló munkára nem ma, hanem már tegnap megértek a feltételek. wr yugodtan fogalmazható úgy is, hoev tavaly például többek között azért sem sikerült létrehozni a munkásakadémiákat Szegeden, mert a TIT felemás léte nem adhatott rá alapot. Most viszont, amikor már üdvözölhetjük a roun'-á.-akadémi*kst. ekkor szólni kell a TTT belső, kerékkötő problémáiról, amíg nem késő — éppen a munkásak a dé•niák jövőjének fé'tése miatt Lődi Ferene