Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Szerda, 1060. október 26. Uj gyártmányok Már sorozatban készítik az 50 amperes germániumdió­dákat az Anód Áramirányító Gyárban. Az ezekből ké­szülő egyenirányító berendezéseket villamos ívhegesz­tésre, galvanizáló üzemek egyenáramellátására és akku­mulátorok töltésére használják. Képünkön: diffúziós kályhában ötvözik a germánlum-lemezkéket ötven falusi ktfnyvttr a tanácsok közvetlen kezelésébe kerül Eddig a megye falusi könyvtárai a megyei, Illetve járási könyvtárak kezelésé­ben működtek. Most 1961. január 1-től kezdve a me­gye 50 falusi könyvtára a helyi tanácsok irányítása alá kerül. Ezzel a könyvtárak tulajdonjogilag is a községi tanácsok birtokában működ­nek, ami azt jelenti, hogy a helyi tanácsok gondoskod­nak költségvetésükben a sze­mélyi és dologi kiadásról, a könyvtár fejlesztéséről. A szakjellegű tanácsadást vál­tozatlanul ellátja a megyei könyvtár. A tanácsok hatáskörének ezt az újabb bővülését Csongrád megye legtöbb községi tanácsa örömmel fogadta, több tanács máris jelentős összeget szavazott meg a könyvállomány fel­frissítésére. Nagy hűhó — de miért ? A cserépkályhás ktsz rendkívüli közgyűlésének igazi témájáról Csütörtökön délutón_ össze- hajtani. A szövetkezet veze- globális bérkorlátozást he­lyesen hajtotta volna végre. jött a Tűzhely- és Cserép- tősége alkudozásokba fúló kályhakészitő Kisipari Ter- tárgyalások után meghátrált melő Szövetkezet csaknem és elrendelte az általános minden tagja a meghirdetett bércsökkentést! rendkívüli közgyűlésre. Igaz, ln szorít hát a cipő! Es a közgyűlés összehívásának módja ellenkezett a szövet­kezeti alapszabállyal, s tárgykörét sem tudta senki, de az érdeklődés — talán éppen ezért — a tetőfokra hágott Mert mégis csak volt, aki a dolgozóknak Igazuk is van, az egyenlősdi helytelen do­log. A rendkívüli közgyűlés, mely úgy indult, hogy nagy hűhó lesz semmiért, megta­lálta értelmét. Napvilágra került ezen kí­. .. ., . , , ,,, .. vül is néhány fontos, a ter- , tudta, miért hívták össze az melést közvetlen érintő hiba. kezet tagjai, embereket Maxi István, az . _ , . . _ — A Felszabadulás Tsz­A szövetkezeit rendkívüli közgyűlése végeredményben számtalan tanulságot szol­gáltat. Saját részükre, de a többi ktsz számára is ahol szintén napirendre került a normák rendezése. Ha a csi­nált személyi ügyek homály­ban is maradtak, az igaza problémádat okosan és ügye­sen tárgyalták meg a szövet­VIGYÁZAT, ÉLETVESZÉLY! Ne fogyasszunk gombát ellenőrzés nélkül K. J. kőművesmester fele­sége saját szedésű gombát főzött vacsorára, öttagú csa­ládjának. Alig pihentek le a vacsora után, máris vala­mennyiükkel forgott az ágy, nagyon rosszul lettek. A mellettük lakó szomszéd sza­ladt el gyorsan a mentőkért. A mentők tudják jól, élet­veszélyről van szó, s pilla­natok alatt a helyszínen van­nak, s aztán tovább szágul­danak, viszik a családnak mind az öt tagját a legkö­zelebbi kórházba, gyomor­mosásra. Mivel nemrég fo­ayasztották el a gombát, ta­lán még segít... Jól gon­dolták a mentők, a család hamarosan hazatérhetett ott­honába. Hazatértek, még­pedig olyan életre szóló ta­pasztalattal, hogy soha töb­bet nem esznek saját sze­désű gombát, főleg ellenőr­zés nélkül nem. Két állandó szakértS K. J. .csalódja saját rossz tapasztalatán tanult. De so­kan vannak, akik magabiz­tosan szedik a különböző gombákat, állítva, hogy ők értenek hozzá és, sajnos, sok esetben nem használ som a gyomormosás, sem a Pestről hozatott szérum. A gombák okozta vesze­delmekről, tapasztalatokról beszélgetünk a szegedi ta­nács szolgáltatási vállalatá­nak gombaszakértőjével, Fe­hér Lászlónéval. A gomba­szakértőt mindennap meg lehet találni a Szent István ellenőrző bizottság elnöké­nek bevezetője legalább is erről árulkodott Álproblémák — Káros hatású Jelensé­gek tapasztalhatók a szövet­kezetben — mondotta. — Borsos a hangulat. Olyan dolgok történtek, melyeket nem lehet tovább tűrni, csakúgy, mint a rágalma­zók mesterkedéseit. Furcsa és sokat sejtető szavak. Vajon mi a vélemé­nye a ktsz tagságának? — Nem helyesen világítot­ta meg Maxi kartárs a rend­őrség és a pártbizottság lé­től bérelt lovaskocsi nem tartja be a szerződést, nem jelentkezik Időre, s emiatt rengeteg idő kiesik a mun­kából. Szilágyi kartársnnk például a napokban mind a nyolc órája odaveszett a vá­rakozással — vetette fel Bárkányi János. — Majd mindennap túl­órázunk. Hogy hová lett az engedélyezett túlóra, nem tudom. Tény és való, hogy nekünk nyolc órába számol­ják be azt, amit 14—15 óra alatt végzünk el — így Ve­csernyés József. — A Vas- és Fémipari Ktsz által bérelt fémvágó­téri piacon, míg kollégáját, Tarnai Bélát, a Marx téri piacon kereshetik fel a gom­baszedők. — Néhány évvel ezelőtt különösen sok gombamérge­zés fordult elő Szegeden. A tanács akkor határozta el, hogy gombaszakértőket ké­peztet ki és csak ellenőrzött gombát enged forgalomba hozni. Bizonyítvány - a gombákról — A megyéből tizenhatan indultunk a tanfolyamon, amely csaknem másfél évig tartott, egyéves gyakorlat, féléves elméleti oktatás és hárman végeztünk. Csak azok kaptak bizonyítványt, akik a több mint száz fajta gomba valamennyijét jól is­merték — magyarázza Fe­hér Lászlóné. — Igazságos is volt ez a nagy. szigorú­ság, mert felelősségteljes a ml munkánk, hiszen ha egyetlen mérges gomba csú­szik a piacra naponta fel­hozott sok-sok kiló gomba közé, már megvan a baj. És nem elég csak a mérges gombákat ismerni, mert elég ha a rendes, ehető gomba megfagy, kukacos, vizes — már ez is okozhat egészen komoly gyomormérgezést. Különösen a mezei szegfű­gomba okoz sok bajt. Azok közt a legnehezebb felismer­ni mérges társaikat. A pia­con mindennap tartunk szol­gálatot és teljesen díjtalanul ! Ne csak a szórakoztatásért... togatásainak jelentőségét — olló és a présgép tönkre­megy, mert nem vigyáznak rá. Hát ezért vásároltuk? — panaszolta Palatinusz Jó­tapasztaltuk zse* — Esztendeje már, hogy beadtam egy újítást, amivel azóta Is dolgozunk, de vá­laszt azóta sem kaptam — említette meg többek között Szép Lajos. A ktsz vezetőségének pe­dig mintha új lenne vala­mennyi záporozó probléma. Lehet, hogy nem most hal­között. lottak róluk először, de még tudni, semmit sem tetteik, ami se­hangsúlyozta felszólalásában Vecsernyés József. — Mi ezeknek örültünk, mert segíteniakarást általuk. Tehát nem ez a bajok oka. Akkor mi? Hiába szólt köz­be Maxi István, hogy beszél­jenek arról is, amiért össze­hívták a rendkívüli közgyű­lést, egyedül Cseri Mária pedzette a kérdést — Tudjuk, hogy nézetel­térés van Gál László KISZ titkár és az elnök Azt is szeretnénk hogy ezek után bent marad- ^^ volna megakadályozni e Gál a szövetkezetben? 82 elégedetlenséget és aba­Megvan tehát a keresett jóit­ok. Azaz, hogy mégsincs. Hová vezettek Mert több szó nem esik a a hjbák ' Gól-ügyről a megbeszélésen, és Cseri Mária is így foly- A KISZÖV képviselője és tatja: még néhány szövetkezeti tag — Nem tartom helyesnek felszólalása után Ambrus az általános bércsökkentést, Béla elnök zárta le a vitát amit végrehajtottak. Vannak Megállapította, hogy súlyos nagykeresetű dolgozók aszö- hibákat kenettek el a ktsz vetkezetben, akik könnyen dolgozói és vezetői. A tagok kibírják a 12 százalékos azért felelősek, amiért an­csökkentést, de a kisebb ke- nak ellenére, hogy megren­resetűek megsínylik. deléssel bőven el vannak Ez az ügy azután végig látva, az elmúlt hónapban téma maradt — pedig a be- csupán 88,1 százalékra telje­vezető meg sem említette. sítették a tervet, de a bér­„ , . alap 96 százalékát felhasz­Az egyenlásdi káros nálUk. Most azutón ^rban Erről beszélt Göncz Gyula, áll a banknál a szövetkezet, Vecsernyés József és még nincs pénz bérfizetésre sem. sokan mások. Hogy mi tör- Persze a dolgozók munka­tént tulajdonképpen? A ne- kedvének csökkenése csak gyedik negyedévre a ktsz- következmény. Egyenes kő­nek alacsonyabbra vették az vetkezménye annak, hogy a úgynevezett -beállási szint- gyengekezű vezetés nem jét*, s a sok túlóra miatt tudta leküzdeni még az ap­így összesen 12 százalékos róbb nehézségeket sem, bércsökkentést kell végre- nemhogy a 12 százalékos Jegyzetek a színjátszó mozgalom Időszerű gondjairól A jövőben Ismét fellendül Szegeden a műkedvelő színjátszás. Ezt í&értk a tanulságok a ko­rábbi szereplések színvonaláról és mű­sorpolitikójáról. A várható jobb munka érdekében Jött létre néhány hónappal ez­előtt a színjátszó-rendezők közössége, amely szerepénél fogva sokoldalú tevé­kenységgel kívánja Szegeden kielégítő színvonalra emelni a műkedvelő sz'nját­szást. Ebben a munkaközösségben a Sze­gedi Nemzeti Színház tagjdi közül is szerepelnek, mint például Gémesi Imre ós Mentes József, valaimint a műkedvelő színjátszás elismert rendező-szereplői kö­zül Gál Sándor, Gáspár István, Jároli Jenő, Kordély Imre, Bárány Pál. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa joggal várhatja most már, hogy gyökeres változás, következik be az üze­mi s általában a műkedvelő színjátszás­ban, annál is inkább, mert a városi ta­nács színjátszó szakreferense szerepkörét újabban ugyancsak szakember, Versényi Ida, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője tölti be. A szakemberek részvételével te­hát az irányító, oktató-nevelőmunka adva van, amely lényeges tényezője a műked­velő színjátszó-mozgalomnak ahhoz, hogy egységes munkát fejtsen ki a helyenként már megnyilvánuló öncélúság, vagy az alkalomszerű szereplések helyett. \'n cr\n n helyes, hogy a közeli hetek­nugyuii hgn megvizsgálják a szín­játszócsoportok rendezőinek munkáját, amely hű képet tükröz majd egy-egy cso­portról, s a körülményekről is, amelyekben a színjátszók dolgoznak. Többek között az is kiderül majd, hogy az üzemi szak­szervezeti bizottságok mennyire veszik komolyan a színjátszók munkáját; becsü­lik-e, szeretik-e, támogatják-e őket vállal­kozásukban, avagy legjobb esetben kö­zömbösek velük szemben, mint ahogy er­re volt már és van is példa. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa új alapkövetelményt dolgozott most ki a sz'njátszócsoportok munkájára, amely szerint 10 hónap alatt legalább két új bemutató előadást kell tartaniuk. Ez lehet csak alapja a megfelelő anyagi tá­mogatásnak, s nem a tessék-lássék mun­ka, amely az igazán jó, lelkes csoportok elől elvette a további fejlődési lehetősé­get, éppen azért, mert ők a több mun­káért ugyanannyi támogatásban részesül­tek, mint más csoportok kevesebbért, vagy éppen semmiért, csak a látványos­ságért. A munka javításában azonban még to­vább mennek. Studiumszerű gyakorlati foglalkozást honosít meg a színjátszó­rendezők munkaközössége a Juhász Gyu­la Művelődési Otthonban, s ezeken a fog­lalkozásokon részt vesznek a színjátszó csoportok fejlettebb tagjai is, gondolva ezzel a rendezőig gárda frissítésére és utánpótlására. Ez a sudió Versényi Ida és Mákat Péter, a Szegedi Nemzeti Színház két rendezője elméleti és gyakorlati irá­nyításával működik majd hetenként, vagy kéthetenként egy-egy alkalommal. Ez a munka bizonyára jó hatással lesz majd a színjátszó csoportok műsorpoli­tikájára is. • .. még nagyon hátul kullog JU/rius, Szegeden a műsorpolitikában az egész színjátszó-mozgalom, mondhatni, hogy országos vonatkozásban az utolsók között szerepel. »A dolgozók szórakozni akarnak* — jelszóval egyesek lemonda­nak a színvonalról és az öncélú szórakoz­tatásnak hódolnak. Erre, sajnos, van is lehetőségük, mert műsorválasztósnál, mű­sorösszeállításnál csak a háromfelvonósos darabokat kell előzetesen bejelenteni a városi tanács népművelési csoportjának jóváhagyásra. Az egyfelvonásosokra ez nem vonatkozik, s éppen ezeknek az égi­sze alatt történnek az ízlésbeli kisiklások. Két egyfelvonásos színdarab elé, közé és mögé sok minden elfér, például ügyetlen szellemeskedés, a Tasziló-viccek stílusá­ban, mint ahogy erre ls volt már példa — tapasztalták a színjátszó-rendezők. Vagy itt van a Szegedi Jutaárugyár színjátszó csoportja, amely mostoha kö­rülményekre hivatkozva abbahagyta Ge­rencsér Miklós Kerekeskút című drámájá­nak próbáit is, nemhogy bemutatta vol­na a darabot. Most azonban átestek a ló túlsó oldalára és olyan avas színművet vettek elő »a dolgozók szórakoztatása* ürügyén, amelyet legfeljebb csak saját­szórakoztatásukra adhatnak elö, mert má­soknak nem kívánatos. S ha már a műsorválasztás színvonalá­nál tartunk, érdemes megemlíteni a De­korációs Vállalat színjátszóinak akcióját — mint amely jellemző példája az ízlés­rontásnak — egy -darabbal*, amelynek vajmi kevés köze van a színdarab fogal­mához. Legfeljebb annyi — ez elképesz­tő csalás is —, hogy az állítólagos da­rab címéül a Ludas Matyi-t adták, szer­zőjéül pedig Fazekas Mihályt jelölték. A kéziratot mi is láttuk az igazi -Ludas Matyi szereplőinek megjelölésével. Csak­hogy az enyhén szólva kifogásolt -Ludas Matyi* bárgyú csasztuskákkal operettesí­tett, vagy inkább népszínművesített, ha egyáltalán még ez is ráfogható. A szer­zőt bizonnyal jó szándék vezetett a -mű* megírásakor, de a dilettantizmusnak nem szabad teret engedni, mert egyetlen példa is ragadós lehet a színjátszó-mozgalom­ban. c a -művet* állítólag bemutatják ° a DAV művelődési termében, s ahogy hírlik, még a DAV-színjátszók közreműködésével is. Szólni pedig mind­ezért alig mer Gál Sándor, a DÁV 6Z'n­játszó csoportjának vezetője, gondolván, hogy úgyis lehurrognák őt a -dolgozók szórakoztatása* érdekében, akkor pedig mi értelme lenne szólni. A jelenségek azt mutatják, hogy a színjátszó-rendezők munkaközössége éppén idejében foglalta programjába a szegedi színjátszómozgalom megjavítását, csak most már a program meg is valósuljon, mert igen nagy szükség van rá. Lődi Ferenc megvizsgáljuk, ellenőrizzük a gombákat, akár eladóról van szó, akár olyan magá­nosról, aki saját szedésű gombát akar fogyasztani. És mégis, sajnos, csak a gom­baárusok keresnek fel ben­nünket, akiknek kötelező az ellenőrzés. A gombaárusok­nak a vizsgálat elvégzése után igazolványt állítunk ki a gomba minőségéről, s ez a -bizonyítvány* mindig csak aznapra érvényes. A gyilkos galócáról — Mi a véleménye, hasz­nos-e ez a nagy ellenőrzés? Gyakori-e, hogy mérges gombát találnak az ehetők között? — Még a leggyakorlottabb gombaszedőkkel, árusokkai is megtörténik a baj. Bizony elég gyakran találunk mér­ges gombát az ehető gom­bák között. És ilyenkor bi­zonyos mértékig fel is lé­legzünk, mert ha valaki megette volna, talán életé­vel fizetett volna. Bár ma már a tudomány nagyot ha­ladt előre, és a gombamér­gezések nagy részét — ha idejében kiderülnek — gyó­gyítani tudják. A gyilkos galóca azonban még ma is gyakran öl, éppen azért, mert nagy. — 20—24 órás — a lappangási ideje és ezalatt annyira felszívódik a szer­vezetbe, hogy mire rájön­nek, hogy gombamérgezés történt, már nem nagyon le­het segíteni. A fővárosban a Korányi-kórházban talál­ható olyan szérum, amely sok esetben még a gyilkos galócaevőket ls meggyó­gyítja. Nincsenek „biztos receptek" Mo6t az esős idők elmúlta után sok a gomba, és így sok a gombaszedő is. Külö­nösen veszélyes dolog, ha gyermekekkel szedetik a gombát, mert ők aztán va­lóban nem nagyon tudják megkülönböztetni az ehetőt a mérgestől. A tanács ren­deletben védi a lakosság egészségét a mérges gom­báktól, mégpedig olyan mó­don, hogy üzletekben és pia­cokon csak alaposan ellen­őrzött gombét enged forga­lomba hozni, ezenkívül meg­tiltotta a házalók gombaáru­sítását. Ez azonban még mindig nem elég, mert arra nem terjedhet ki a rende­let, hogy ne merjen senki gombát szedni. Nem is az a baj, hogy szedik, hanem az, hogy utána ellenőrzés nél­kül fogyasztják. Sokan azt mondják, biztos receptjük van a mérges gomba meg­állapítására: ha ezüstkanalat tesznek a gombás ételbe, ak­kor megfeketedik az ezüst­kanál. Ez nem jelent sem­mit, mert az ehető gombá­tól ugyanúgy megfeketedik. A leforrázásl módszer sem »biztos*, bár sokan erre is esküsznek. A legbiztosabb eljárás az, ha elvisszük a gombaszakértőkhöz, akik többéves gyakorlatukkal, ta­pasztalatukkal szívesen áll­nak a lakosság rendelkezé­sére. Közölj ük kedves ven­dégeinkkel, hogy m & este 8 órai kezdettel a Rókus Étteremben magyarnóta estet tartunk. Fellép: SZŰCS SÁNDOR Szegedi Szálloda­és Vendéglátó Váll. i

Next

/
Thumbnails
Contents