Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-25 / 252. szám

3 Kedd, 1960. október 25. 2 Yidéken a legtöbb televízió-készülék a szegedi postaigazgatóság területén működik A napokban a budapesti po6ta vezérigazgatóság rádió szakosztályán összesítették a rádió és televízió előfizetők számát az év 9 hónapjának adatai alapján, igen érde­kes adatokat tartalmaz ez a statisztika, s különösen a te­levízió fejlődését, elterjedé­sét mutatja. Jelenleg 2189 660 rádió­előfizetőt tart nyilván az or­szágban a posta. Ezek közül 593 ezer fővárosi lakos. A televíziókészü'.ék tulaj­donosok tábora már közelít a százezres számhoz. Jelenleg 90 882 televízió­előfizetőt tartanak nyil­ván. Az év végéig valószínűleg több mint százezer televízó­készülék működik majd az országban. A tapasztalatok szerint ugyanis havonta átlagosan négy­ezer készüléket vásárol­nak az üzletekben. A rádióelőfizetők száma vidéken sokkal gyorsabban szaporodik, mint Budapes­ten. A televiziótulajdonosok száma azonban a főváros­ban növekszik gyorsabban. Budapesten jelenleg 57 ezer televíziókészülék működik. Vidéken a legtöbb készülék a szegedi postaigazgatóság területén van. Itt jelenleg 5218 TV-ké­szülék működik. A múlt év végétől mostani­ig a szegedi postaigazgató­ság 4197 televíziókészüléket vett nyilvántartásba. Ezt a növekedést a szentesi adó működésével magyarázzák a posta szakemberei. Ez az adó kedvező fekvése miatt viszonylag nagy területet su­gároz be és ezért érthető az előfizetők számának roha­mos növekedése. Milyen építkezésekre készülnek Kisteleken ? A kisteleki községi tanács végrehajtó bizottsága már korábban elkészítette a falu ötéves fejlesztési tervét Ez a terv sok nagyszerű meg­lepetéssel szolgál a lakosság és a környező tanyavilág számára. A tervben első he­lyen szerepel többek között az új piac- és vásártér fel­építése. A régi piacteret és vásárteret a következő esz­tendőkbenszép közületi épü­letekkel építik be, egy ré­szét pedig parkosítják. Erre a környékre helyezik át a fala központját Az új piac- és vásártér pe­dig az állomás melletti je­lenleg még vizenyős, ingo­ványos területen lesz. A régi polgári iskola mögötti területnek a feltöltése a piactér kialakításához máris elkezdődött A mostani piactér környé­kén felépül a tervek szerint a következő években a fala új gimnáziuma Is, mélyre hétmillió forintot fordítanak. Ugyancsak a mostani piactér kórnyékére építik az 50 férőhelyes napközi otthonos óvodát is, melyet 1961 őszén át is adnak a közhasználatnak. A meglévő tejüzeim mel­lett új iparvállalat is létesül. Elöljáróban 12 géppel mű­ködő baromfikeltető álló­mást létesítenek, mely ké­sőbb az igényekhez mérten növelheti majd kapacitását, szaporítva a keltetőgépek számát. Mint Bísof Jóasef elvtárs, a községi tanács elnöke el­mondotta, a következő évek­ben új, a meglévőnél sokkal nagyobb, korszerűbb művelődési ház felépítését is tervezik. A falu vízellátási problémá­ja, a jelenleg egymillió fo­rint beruházásból épülő hid­réglóbusszal jórészt megol­dódik. Hasonló hidróglóbuszt akarnak felépíteni majd a Kisteleki Ede utca környé­kén is, s ezzel hosszú időre megszűnik a vízhiány a fa­luban. UtSörőst'hon épül Beketeepe** Az úttörőmozgalom 15. év­fordulójára készülnek a sze­gedi úttörőcsapatok. Erre a jeles évfordulóra igen szép vállalásokat tettek. A szeged­béketelepi általános iskola úttörőcsapata otthont akar építeni. Az iskolában nincs megfelelő terem, ahol az út­törőcsapat összejöveteleit és foglalkozásait megtarthatná. Erről számolt be Izsák Sán­dor csapatvezető tanár a szü­lői értekezleten, s ugyanak­kor javasolta, hogy társadal­mi összefogással építsenek csapatotthont az egyébként igen jól dolgozó, szorgalmas úttörőknek. A szülők már ekkor helyesléssel fogadták a bejelentést, s mindjárt tár­sadalmi munkát ajánlottak fel az építkezéshez A béketelepi KlSZ-szerve­zet is támogatja az úttörő­ket. Az iskolát patronáló üzemek és vállalatok is szí­vesen segítenek abban, hogy a munkáslakta telep fiatal­jai kulturált körülménvek között éljenek szervezeti éle­tet, s legyen klubszobájuk. Jelentős segítséget ad az építkezéshez a Csongrád vi­déki Állami Pincegazdaság, a Jutaárugyár, a Sertéshizlal­da és a III-as számú Tégla­gyár. A Szegedi Közlekedési Vállalat, valamint a 42-es Autóközlekedési Vállalat ki­szesei is részt vesznek majd a béketelepi építkezésen. Csehszlovák—kubai kereskedelmi tárgyalások A prágai rádió jelentése szerint megkezdődtek a cseh­szlovák—kubai tárgyalások egyrészt a két ország gazda­sági együttműködésének bő­vítéséről, másrészt a műsza­ki segélynyújtási egyezmény megkötéséről. A BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ELŐADÁSA Ma délután 5 órai kezdettel rendezi 78. eldadóQlését a Ma­gyar Biológia] Társasig szege­di osztálya a Természettudo­mányi Kar előadótermében. Be­vezető elóadást tart dr. Me­gyeri János „Védekezés kén­savas amóniával a rizs állati kártevői ellen" címmel; dr. Mlnker Emil „A macska pislo­góhártyá fának beidegzése"; Gal­lé László pedig „Lichenologiai vizsgálatok a Tokaj és Tisza­füred között! Tisza ártéren" címmel tart előadást. Befejezé­sül Jósa Zoltán „Planktonvizs­gálatok a Tisza, Tokaj és Ti­szafüred közötti szakaszán" címmé! tartja meg előadását. jobb vízellátás Újszegeden, új medence a strandfürdőn Saeged jobb vízellátása ér­dekében két új kutat fúrnak Újszegeden, a víztorony mel­lett, a már meglévő kettő mellé A kutak vizét egy most készülő nagy medencé­be vezetik (felső kép), ahon­nan a toronyba szivattyúz­zák. Ezzel az eljárással a kutak vízhozamát erősen nö­velik, mert egyenletesein tör­ténik a víz felhúzása. A 920 000 forintos költséggel épülő víztároló építését de­cemberre befejezik. Impozáns látványt nyújt félig kész állapotában is a partfürdő területén épülő, 50 méter hosszú medence (alsó kép), melyet a tanács építé­si osztálya társadalmi mun­kában tervezett. A másfél­millió forintos költséggel épülő új létesítménynek első­sorban azok örülnek majd, akiknek készült: az úszni nem tudók és nagyobb gyer­mekek. Legnagyobb mélysé­ge mindössze 130 centiméter lesz, a víz 30 fokos hőmér­séklete pedig lehetővé teszi a fürdést hűvösebb időben is, ezáltal a fürdési idényt meghosszabbítja. A meden­cét az új kutak táplálják, a víz naponkénti cseréjét pe­dig a partfürdő csatornázá­sával biztosítják. Még céltudatosabban F elállt a Szegedi Vas­öntöde KlSZ-szerve­zetének vezetőséget újjáválasztó taggyűlésén az üzem egyik idős munkása-, s miután szeretettel köszön­tötte a fiatalokat, ezeket mondotta: -Az idősek is és a fiatalok is még jobban akarnak élni. Nincs ebben semmi kivetnivaló, azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy ezért jobban kell dolgoznunk.* Ez a megállapítás nem új dolog, azonban jelentősége nem kophat el, mert örökérvé­nyű igazság: a termelés eszköz ahhoz, hogy megva­lósuljanak újabb céljaink. Még néhány hét és meg­kezdjük második ötéves ter­vünket, amelynek célkitű­zéseit a dolgozó nép he­lyesli, mert életkörülmé­nyeit tovább javító törek­vései teljesülésének szolgá­latában áll. Most készülünk az újabb feladatra, amely­nek jó alapját az idei ter­vek minden részletében va­ló maradéktalan teljesítésé­vel teremtjük meg. Már lát­ható, hogy hároméves ter­vünk célkitűzéseit országo­san túlteljesítjük. S zeged ipari termelé­sét vizsgálva megál­lapíthatjuk, hogy idén tovább fejlődött és ez a termelékenység, a gazda­ságosság tekintetében is ki­mutatható. Az év nyolc hó­napjában Szeged szocialista iparában egy munkás át­lagtermelése — a megelőző év azonos időszakához mér­ten — 9,4 százalékkal nőtt. A termelékenység emelke­dése a minisztériumi ipar­ban volt a legjobb, s idén, a tavalyi esztendőhöz mér­ten 10,7 százalékkal nőtt. A termelékenység és a termelés növekedésében je­lentős szerepe volt a he­lyesebb gyártási technoló­giáknak, a szervezettebb munkának, valamint a kü­lönböző iparágakban üzem­be helyezett új gépeknek. A Szegedi Bútorgyárban például bevezették a heti zárt ciklusos munkát, ami a termelést 55,8 százalék­kal, a termelékenységet pe­dig 40,7 százalékkal növel­te. Szeged iparának eredmé­nyeihez hozzájárul, hogy az üzemekben behatóbban fog­lalkoztak a termelés külön­böző kérdéseivel. Áll ez a gazdasági vezetésre és az üzemi pártszervezetek tevé­kenységére egyaránt. A vá­ros új üzemében, a kábel­gyárban a pártszervezet minden kommunistának személyre szóló feladatot adott a termelés előmozdí­tására. Persze elsődleges ebben, hogy példát mutas­sanak a munkában azután segítsék a jó javaslatokat felszínre hozni. Ennek kö­vetkeztében szinte minden gépen végrehajtottak vala­mi ésszerűsítést, újítást, ami a munkát termeléke­nyebbé, könnyebbé teszi. A konzervgyárban a nagy idényben a kommunisták törődtek az új munkások­kal és a gazdasági vezetés­sel együtt gondoskodtak arról, hogy ne csak ottho­nosan érezzék magukat, hanem a termelésben is megállják a helyüket O ** rvendetes, hogy a párttaggyűléseken mind több pártszer­vezet foglalkozik a terme­lés kérdéseivel, a munká­sok helyzetével. A párttag­gyűlés termelési vitájára sok pártszervezet — igen helyesen — meghívja a pártonkívüli munkások és műszaki értelmiségek kép­viselőit, akik hozzászólnak, s nem fukarkodnak a ja­vaslatokkal sem. így tör­ténik ez például a Szegedi Kenderfonógyárban, a Ru­hagyárban és az újszegedi szövőgyárban is. Jó törek­véseket találunk a párt­szervezeték részéről arra, hogy hozzáértéssel, figye­lemmel kísérjék a műszaki intézkedési tervek végre­hajtását stb. Mindezek alapján megállapítható, hogy a termelést segítő pártmunka általában, de el­sősorban a nagyüzemekben fejlődött, a szegedi ipar sikereiben részük van az üzemi pártszervezeteknek. Ennek ellenére mégis az a helyzet, hogy az üzemi pártszervezetek termelést segítő tevékenysége, politi­kai munkája viszonylag el­maradt a feladatok, a lehe­tőségek mögött. S amikor ezt írjuk, akkor ebben ért­jük az üzemek valameny­nyi kommunista gazdasági vezetőjét is, akik — mivel elsősorban a párt tagjai — szintén felelősek ezért. A kommunistáknak ez a kol­lektív felelőssége nem csök­kenti a pártalapszervezeti vezetőségek, üzemi pártbi­zottságok, vagy külön a gazdasági vezetők felelőssé­gét Sokirányú a politikai mun­ka és hatását, tartalmát a legjobban azon lehet lemér­ni, hogy az adott helyen mennyire segítik a feladatok végrehajtását. Nincs és nem is lehet igazi politikai mun­ka anélkül, hogy sokszínűen és közvetve, vagy közvetle­nül ne segítse az emberi öntudat formálását, s ennek útján is a termelés problé­máinak megoldását stb. E tömör megállapítás előrebo­csájtása után már világos, hogy az üzemek, vállalatok kommunistáinak, pártszerve­zeteinek a termelést előse­gítő munkája akkor válik még jobbá, ha gazdagabbá tesszük az emberek körében végzett politikai munkát. Ez elsők közötti követelmény, hiszen általa cselekvőbbé válik a termelés legnagyobb tartaléka: a dolgozó embe­rek segítőkészsége. S a se­gítőkészségen a többi között az új, jobb gyártási eljárá­sokra, a munka helyesebb szervezésére, a jó munkafel­tételek megteremtésére, a munkaidő kihasználására irányuló javaslatokat, a ha­tározott, de jószándékú kri­tikai megjegyzéseket értjük. T anácskozni és újra csak tanácskozni a munkásokkal, őszin­tén feltárni a munka árny­oldalait, véleményüket, tá­mogatásukat kérni megszün­tetésükhöz — ez is a párt munkastílusa, ez is a ter­melés pártellenőrzéséhez tar­tozik. Mégis több helyen el­térnek a helyes munkastí­lustól. Mutatkozik ez abban, hogy olyan lényeges kérdé­seket, mint az üzem, vagy üzemrészek átszervezését, az újítások, ésszerűsítések sor­sát, az új gépek beszerzését stb. nem beszélik meg a dolgozókkal. Az ilyen helye­ken aztán alig van, vagy egyáltalán nincs a munká­soknak észrevételük és így a vezetők a legnagyobb erő­ről, a dolgozók segítőszán­dékáról mondanak le. Pedig enélkül tartósan nem lehet eredményesen dolgozni, sőt, vezetni sem! Sajnos, előfordul még az is több üzemben, hogy a he­lyes javaslatokat kétkedve fogadják, s minden alapos vizsgálat nélkül elvetik, mert esetleg egy-két vezető egyéni véleményével nem egyezik. Másutt a vezető "tekintélyét-* féltve, csak azért sem korrigálja helyte­len álláspontját. Azzal is ta­lálkozni, hogy a dolgozók jogos bírálatait kereken visz­szautasítják, vagy "kima­gyarázzák*. Hasonlóan rossz és megengedhetetlen, hogy több helyen — például az újszegedi szövőgyárban, a Ruhagyárban — egyik-másik vezetőbeosztásban lévő em­ber goromba a munkások­kal, és egy-egy termelési fel­adat jelentőségéről nem győ­zik meg beosztottjaikat, ha­nem magas lóra ülve, a pat­togó parancsolgatás az iste­nük. Az ilyen és ehhez ha­sonló jelenségek ellen a pártszervezeteknek határozot­tan fel kell lépniök, mert olyan tényezők, amelyek gá­tolják az egyén és a társa­dalom előrehaladását. Ha szükséges, akkor nyilváno­san, a munkások színe előtt is ítéljük el e káros jelen­séget. K örültekintőbben és részleteiben szükséges vizsgálniok, sőt ele­mezniük az üzemi pártszer­vezeteknek a termelés, a ter­melékenység, s valamennyi többi gazdasági mutató ala­kulását, hiszen tiszta képet csak így nyerhetnek, amely­nek alapján már meghatá­rozottan szorgalmazhatják egy-egy legfontosabb helyi feladat megoldását. Ennek szükségességére utal például, hogy bár a termelés, a ter­melékenység szépen alakult Szegeden, a béralapot azon­ban a tervezetten felül egy százalékkal túllépték az első félévben. Hiba az is, hogy több üzem — például a Ci­pőgyár — a termelés növe­kedését csaknem, vagy tel­jes egészében létszámemelés­sel érte el és lényegében nem játszott ebben közre a fejlettebb munkaszervezés, technológia stb. A pártszer­vezeteknek — és természete­sen a gazdasági vezetőknek — mindenütt nagyon kell vigyázniok arra, hogy a ter­melés növekedése kétharmad részben a termelékeny A' g növekedéséből adódjék, hi­szen csakis ezt az utat járva élhetünk jobban. Van olyan tapasztalat is — és ez is károsan hat a termelékenységre —, hogy az új gépeken is a régi mód­szerrel dolgoznak, s a mun­kát gyorsító műszaki válto­zás után marad a régi tel­jesítmény. Becsapása ez a népgazdaságnak is és joggal sérti a többi dolgozó igaz­ságérzetét. Kötelesség az el­len is fellépni a pártszerve­zeteknek, ami huzavona mu­tatkozik az új gépek munká­baállításánál. Az új gépek beállításával kapcsolatos kés­lekedés nemcsak ügykezelési renyheség, hanem valóiában a termelékenység növekedé­sét, a gazdaságosságot akadá­lyozó káros dolog. N incs és nem is lehetne külön üzemi érdek, s külön népgazdasági érdek. Csak egy érdek — a dolgozó nép érdeke érvénye­sülhet. Sajnos, akad példa arra is, hogy "ügyes trük­kel* — például túlóráztatás­sal, amit aztán a következő negyedévben -csúsztatásra* kiadnak — teljesítik a ne­gyedévi tervet és felveszik érte a prémiumot. Vagy -ka­pacitás hiányában* —, ami mögött -üzemi érdek* húzó­dik meg — nem vállalják a népgazdaság számára fon­tos cikk gyártását. A párt­szervezeteknek nemcsak jo­ga, de kötelessége ezeknek a dolgoknak is útját állni, s követelmény, hogy az ilyen rossz és káros kérdésekben ne pendítsen hamis húrt a párttitkár a gazdasági veze­tővel. A pártszervezeteknek arra is figyelmet kell fordí­taniok, hogy a gazdasági vezetés megteremtse a jó munka feltételeit, amiben természetesen benne van a termelés könnyítése is. K erüljön tehát fokozot­tabban a sokrétű párt­munka, a kommunis­ta tevékenység középpontjá­ba a termelés céltudatosabb segítése. Egyenlő ez a dol­gozó emberek érdekeinek szolgálatával, sorsuk alakítá­sával. Minden dolgozó egyet­ért abban és helyesli az életkörülmények megszilár­dítását, további javítását Mivel így van. egyet kell ér­tenünk abban is, hogy dol­gozzunk valamivel jobban, még tudatosabban céljaink eléréséért. Morvaa> Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents