Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

7 Vasárnap, 1960. október 9. Üjabb kisipari szövetkezetek egyesültek Szegeden I szövetkezetek és a akosság erdeieit szolgálja a fúzió Szeged és a megye kis­ipari szövetkezeteiben egész* séges fejlődési folyamat in­dult meg. Egyre több rokon­6zakmájú, vagy kisebb lét­számú kisipari szövetkezet tagsága határozza el, hogy egyesíti erejét és közösen, nagyobb gazdasági lehetősé­gekkel termel. Október else­jén például — a korábban hozott közgyűlési határozat értelmében — újabb két-két kisipari szövetkezet egyesült városunkban. Most a Vegyi­és Szappanfőző Ksz-szel a Tudományos Eszközöket Gyártó, a Felszabadulás Asz­talos Ksz-szel pedig a Va­sasszentpéter utcai Épület­és Bútorasztalos Szövetkezet fuzionált. Az újonnan léte­sült két megnagyobbodott szövetkezet eredményesebb, gazdaságosabb termelést folytathat, s nagyobb fejlő­előreláthatóan január else­jén kerül sor. E két szövet­kezet fúziójával lehetővé vá­lik nagy összegű beruházás is. Az OKISZ a gazdasági­lag megerősödő, nagyobb pénzügyi alappal rendelkező -új- szövetkezetnek beruhá­zási hitelt tud biztosítani, mellyel korszerű üzemházat építhetnek a város ipari öve­zetében, ahol a tagság jobb és egészségesebb munkakö­rülmények mellett eredmé­nyesebb gazdálkodást foly­tathat. Ezt a lehetőséget is igyekeznek kihasználni a szövetkezetek, hiszen előttük áll a nagyobb, erősebb ksz-ek példája: kisebb önköltséggel, jobban tudnak termelni, azonkívül fejlődésük is gyor­sabb ütemű. A szegedi Ci­pész Ksz például most épít bét és fél millió forintos be­ruházással egy nagy dési lehetőségekkel rendel- házat a Cserzy Mihály utca kezik. Az asztalosoknál pél- végén. dául már kezdetben ésszerű profilírozást hajthatnak vég­re, s ennek a lakosság is közvetlen hasznát látja. A Vasasszentpéter utcai tele­pen meg tudják oldani a bútorok javítását és festé­sét — több szolgáltató mun­kát végezhet tehát az egye­sült szövetkezet, mint ko­rábban a két különálló. A másik egyesült szövetkezet­ben lehetőség nyílik gépesí­tésre, szalagrendszerű ter­melés bevezetésére, s még több előnye is származik a szövetkezeti tagságnak és a népgazdaságnak a fúzióból. Elhatározták az egyesü­lést a szegedi Műszerész és Gépjárműjavító, valamint a Mérlegkészítő, Reszelővágó és Kazánkovács Ksz tagjai is. A -hivatalos- egyesülésre Jövőre újabb egyesülések várhatók a szegedi szövet­kezeti mozgalomban, de ha­sonló törekvések vannak a megye többi városában is. Sok áru volt a szombati piacon Sok áru, kevés vevő, ma­gas árak jellemezték a szom­bati piacot. Az árak a kö­vetkezőképpen alakultak: Élő csirke 27, tyúk 19, pulyka 18, sovány liba 16, sovány kacsa 18, kövér ka­csa 22 forint volt kilónként. A tojás darabja 1,80 forint volt. A tejpiac árai: tej 3, tejföl 23, vaj 45, tehéntúró 9, juhtúró 26 forint. Zöldség­és gyümölcsárak: burgonya, Gül 2,80, Ella 1,60. Sárgaré­pa 2, petrezselyem 4,50, vö­röshagyma 1,60, fokhagyma 6, fejes káposzta 1,30, kelká­poszta 2,20, saláta 5. paraj 4, karalábé 1,50, karfiol 4, pa­radicsom 1, zöldpaprika, töl­teni való 2, hegyes 4, fóző­tök 0,80, uborka, salátának 1,80, eltenni való Í.50, zöld­bab 4,50, zöldborsó 10, zöld tengeri 3, alma, I. o., 4, kör­te 2,50—4, őszibarack 4,50, szilva 2,20, csemegeszőlő 5.50, sárgadinnye 1,40, görög­dinnye 0,60, héjas dió 16 fo­rint. Egyéb árak: szárazbab 9, mák 28, méz 24 forint. Terményárak: búza 380, ta­karmányárpa 480, zab 480, morzsolt tengeri, új 450, ó 500, csöves tengeri 270 forint mázsánként. Kielégítő-e a cipők választéka Dél-Magyarországon ? Széleskörű ankéton vitatják meg a Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság tapasztalatalt Legtöbbször tömve vannak ben. Mennyiség szempontjá­az üzletek kirakatai a leg- ból fedezni lehet a lakosság különbözőbb fajtájú cipők- igényeit, annak ellenére, kel. Mégis megesik, hogy a vásárló nem kap igényei­nek megfelelő lábbelit, még akkor sem, ha több helyen próbálkozik. A vásárlókö­zönség jó ellátása is megkö­hogy az elmúlt évben a készletek egy részének leér­tékelésével csökkentették a nagykereskedelem árumeny­nyiségét. Egyes területeken azonban modell, szín és mé­Elkészült a Felsővárosi Rókussal összekötő két kilométer hosszú aszfalt gyalogjárda Gyakorlattal rendelkező gyors és gépírét keresünk azonnali belépés­re. Ajánlatokat „Gyakor­lott" Jeligére Károlyi u. hirdetőbe kérünk. Bútoripari asztalosokat, gepi szakmunkásokat és azonnali belépésre felve­szünk. Falpari Vállalat, Kecskemét, Törökfái 159.x Pótkocsit í tonna teherbírásig meg­vételre sürgősen keresünk. Szegedi Szőrme- és Bőr­ruhakészltő Özem. Meghitt háziünnepséget rendeztek tegnap, szomba­ton délután a felsővárosi Molnár, Fecske, Debreceni, Kecskeméti és Nádas utca lakói abból az alkalomból, hogy elkészült a Tisza part­jától a rókusi temetőig hú­zódó, az egész városrészt átszelő új aszfaltgyalogjár­da. Az összejövetelén meg­jelent Lacsán Mihály, II. ke­rületi tanács v. b. elnöke, aki üdvözölte a körzetek Iá­kosainak képviselőit, s a Köztisztasági Vállalat út­építő munkásait. A több mint két kilométer hosszú aszfaltgyalogút más­fél millió forint beruházás­sal és több tízezer forint ér­tékű társadalmi munkával készült el. A régi tégla-gya­logjárdát az utcák lakói szedték fel, s a szalámigyár dolgozói társadalmi munká­ban szállították az utcák fel­töltéséhez, a szintezéshez a földet és a törmelékanyago­kat. A lakosság összefogásá­ban, s a háziünnepség meg­rendezésében eredményesen működtek közre a körzetek tanácstagjai: Rácz Károlyné, Klivinyl Lászlóné, a körzeti megbízott Katona Józsefné és az utcabizalmiak. Bánfalvi Gézáné, Fecske utcai házi­asszony finom pörköltet fő­zött a negyven útépftó mun­kásnak, s Csiriás Jánosné és még több más asszony szol­gálta ki a kedves vendége­ket Rácz Károlyné külön köszönetet mondott a Köz­tisztasági Vállalat dolgozói­nak, akik részéről viszont Lelkes Béla technikus ígé­retet tett, hogy az utolsó si­mításokat — a lejáratok rendbehozása stb. — gyor­san és jól végzik el. Megy­gyesi Géza tervező arra kér­te a lakosságot — amely már az utcák virágositására és fásítására készül —, hogy a parksávot alacsonyabban készítsék, mint a járdaszint, mert esős idő. esetén meg­süllyed a járdaszegély,,-törö­lik a gyalogút. mérték fel a vásárlók igé­nyét a tűsarkú és hegyes orrú cipőknél. Ez is közrejátszik a készle­tek szaporodásánál. Jóformán minden kis falu­si üzletbe jutott az úgyne­vezett olasz fazonú cipőkből, de azokat vidéken nem ked­velik. A belkereskedelmi szerveknek különben az az elgondolása, hogy a nagyon modern fazonokat elsősorban a nagyvárosok erre kijelölt üzleteiben hozzák forgalom­ba, az ilyen cipőket igénylő városi lakosságnak. Ezt a rendelkezést a kereskedelem valószínűleg nem tartja be, Csongrád megyében külö- mert a vizsgálat megállapí­megvizsgálta. hogy milyen a nősen egészségtelenül alakult totta, hogy a kiskereskede­cipőkereskedelem árukészle- a cipőkészleteken belül a lem széles hálózatában min­ié: annak összetétele hogyan fajták aránya. A szükséges- denütt megtalálhatók az ult­biztosítja a lakosság tényle- nél kevesebb férfi- és gyer- ramodern cipők, ges szükségleteit. veteli, azonkívül a nemzet- ret szempontjából már nem gazdaság fontos érdeke fű- éppen kielégítő a helyzet, ződik ahhoz, hogy a cipő­ipar a belföldi felvevőpiac tényleges igényeinek megfe­lelően termeljen, a nagy- és kiskereskedelemben ne hal­mozódjanak fel esetleg el­adatlan készletek. Ezért a népi ellenőrzés most orszá­gos vizsgálatot indított és A férfiak gondja Viszonylag kicsi a válasz­ték a férficipőből, ugyanak­kor a női lábbeliből a keres­kedelem túlságos magas készletekkel rendelkezik. Vizsgálat három megyében A Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság ez alka­lommal megvizsgálta a Dél­magyarországi Cipőnagyke­reskedelmi Vállalatot, vala­mekcipő van raktáron. A férfi- és gyermekcipő­ket a túlnagy női cipőkész­letek szorították ki. A sűrűn változó női divat * ugyanis állandóan újabb modellek gyártását követeli meg. Egy-egy újabb fazonú Mi a falu igénye? A vizsgálat is igazolta; hogy a falusi lakosság és , . az idősebb korosztály álta­íf/wLn 101)021 még tnindig a széle­sebb kaptafára készült és — ...» , , kerek orrú cipőket igényli, mint a Szegeden és a szegedi nol cipő azonban inszonylag ame] kből azonban nincs járásban és a megye néhány f°vid ideig van d vattam.ez lé üzletekben. Az idő­részén levő üzleteket. Mi- g alatt a ^ártott készte- ^ faIusi n5k . fekete, la„ túlsók női cipő zsúfolódik fel a raktárakban, s az üz­letekben. vei a Dél-magyarországi Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat látja el Bács és Békés me­gyét is, a vizsgálatba be­kapcsolódtak az ottani me­gyei népi ellenőrzési bizott­ságok is. A napokban összegezték a három.megye népi ellenőrei­nek jelentését, s annak alap­ján néhány nagyon fontos pos, vagy esetleg félmagas és vastagabb sarkú cipőket vennék, de ebből is kevés van. Nem megfelelő az áruk elosztása sem. A három me­gye cipőboltjai, annak elle­nére, hogy a Dél-magyaror­szági Cipőnagykereskedelml Vállalat készlete magas, nem kaphatnak mindig az Elsőbb a -mamusz-ügy­ről", s a vele kapcsolatos panaszról szólnánk, annál is inkább, mert néhány más probléma is fölvetődött az ügy kapcsán. Például az is­kola és a szülők kapcsola­tának kérdése. Ugy kezdődött, hogy a nyár folyamán 300 ezer fo­rintos költséggel tatarozták a Szilléri sugárúti iskolát. Az összeg túlnyomó részért a tantermek padlózatának ki­cserélésére fordították, s most csakugyan fényesre pásztázott parkett-padló van a régi görcsös-szálkás hajó­padló helyén. A tanévnyitón Kovács Jó­zsef igazgató arra kérte a szülőket, hogy a parkett kí­mélése érdekében, ha tehe­tik, készítsenek vagy vásá­roljanak a gyereküknek posztómamuszt, hogy a meg­Túlsok a hegyes orrú és tűsarkú női cipő Különösen a tűsarkú és nyújtott orrú női cipők kész­lete magas a kereskedelem­ben a mi területünkön. A , .... tapasztalathoz jutott a Csöng- legváltozatosabb színekben, igényeknek megfelelő cipo­rád megyei népi ellenőrzési fazonokban, különböző anyag- ket e vállalattól. A Békés bizottság. ból, bőrből, préselt bőrből, megyei üzletek pé'dául Altalános tapasztalat ar„ sőt textilből gyártott divat- 1959-ben mintegy másfélmil­hogy a. kereskedelem nagy óipők találhatók.' az" üzletek- forint, értékű árut sze­*aktári- késeletekkel rendel- ben"— "eladatlanul." • * . reztek be. más., nagykcreske­• kezik miiid a hárörh msgyé- Valószínűleg' helytelenül delmi vállalatoktól. A hód­.1 .'*. ' ••-••• -..••:,-.•< •;• meaövásárhélyl földrlűves­szövetkezet Pécsett és Szekszárdon kapta meg azt az árut, amit Szegeden hiá­ba .keresett. Ez arra enged következtetni, hogy az áru­elosztás országosan sem ép­pen megfelelő. A Dél-ma­gyarországi Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat saját terü­letén is rossz az elosztás. Míg Békéscsabán például hiány volt gumicsizmából, a" kecskeméti lerakatnál fölös készletek voltak abból. „Mamusz" és üyegbiztosítás az iskolában Két panasz margojara föl Kőműves szakmunkásokat szegedi munkahelyére fel­vesz a Vízmüépltő Válla­lat, építésvezetősége (Sze­ged, Dorozsmai u. 35.) ITTASAN VEZETTEK Pénteken, az esti órákban telep, Újvidéki utca 11 szám Gombos György, Szeged, Fel- alatti lakosnak. A motorke­sővárosi Feketeföldek 41 sz. rékpáros szintén ittas álla­altti lakos a Ságváritelepen pótban volt, s így még köny­kerékpárjával ittas állapot- nyebben megtörténhetett a bon közlekedett és a műút- baleset. Mind a két vezetőt nál, felhajtáskor nem adta nyolc napon belül gyógyuló „ „ „„ a_ sérüléssel szállították kór­meg az elsőbbségi jogot az házba Felgyógyulásuk után ott motorkerékpárjával hala- mindkettőjüket felelősségre dó Krisztin István, Ságvári- vonják. vasalt cipők ne sértsék az új padlózatot. Néhány szülő azonban fél­reértette ezt a kérést. S har­madnap a művelődési osz­tályra már befutott a >»szü­lők panasza-", hogy Kovács igazgató mamusz-vásárlásra kötelezte őket. Ismételjük, erről szó sem volt. A gyerekek többsége azóta is mamusz nélkül jár a tantermekben. Néhány jobb érzésű szülő viszont nemcsak, hogy megvarrta a kislányának a mamuszt, ha­nem még kimustrált lábtör­lőt, régi szőnyeget is kül­dött az osztálynak — mert az új padlóra tényleg vi­gyázni kell. Beszéltünk mi ls Kovács Igazgatóval, miután hozzánk is eljutott a panasz. Neki adunk igazat teljes mérték­ben, s úgy gondoljuk, hogy azt az időt, amelyet neve­zett panaszos seülők a pa­naszkodásra fordítottak, sok­kal eredményesebben hasz­nálták volna föl, ha otthon kallódó rongydarabokból rö­vid félóra alatt megvarrták volna a mamuszt a kislá­nyuknak. A mamiuszok a panasz el­lenére is elkészülnek egyéb­ként. A politechnikai okta­tás keretében fogják elkészí­teni őket az iskola növen­dékei. • A másik panasz már in­kább jogos. A Dózsa-iskola tanulóinak szülei fordultak Szegeden lakó, 17. életévét betöltött, 150 cm-nél ma­gasabb dolgozókat felveszünk yillamoskalauznak 8—12 Jelentkezés október 3, 4-én (hétfőn, kedden) óráig munkakönyvvel a Szegedi Közlekedési Vállalat telephelyén. Külső-Pulcz u. 2. sz. alatt. Raktárnak keresünk legalább 50 négyzetméter alap­területű színt, vagy használaton kívüli istállót lehetőleg Felsővároson. Értesítést címűnkre: Dankó Pista u. 15. sz. 50-21 telefonon. " ' Fémárukészítő Ktsz hozzánk még régebben az­zal a panasszal, hogy be­iratkozáskor 3 forintot kér­tek minden gyerektől ••üveg­biztosítás" címén. Ezért kerestük meg Kecs­kés Antal igazgatót, akitől megtudtuk, hogy az iskola szerződést kötött az Állami Biztosítóval, mely szerint évi 1600 forint kifizetése el­lenében az Állami Biztosító vállalja az iskolában ablak­törés esetén felmerülő ja­vítási költségek kifizetését. A szerződés megkötésére az igazgató külön is kapott ja­vaslatot a városi tanács mű­velődési osztályától. Az ÁllamiBiztosító mun­katársai állandóan a sokat emlegetett bűvös -népgaz­dasági érdekre" hivatkoz­nak. Mi a népgazdasági ér­dek ellenére sem tudunk egyetérteni az ilyenféle ••üvegbiztosítással". Már­csak azért sem, mert pél­dául az elmúlt tanévben — amikor maximálisan sok ab­lak törött be — összesen 400 forintot fizettek ki ab­lakjavításra a Dózsa-iskolá­ban, s most esetleg keve­sebb ablaktörésért fizetnek — nem az iskola, hanem a szülők — 1600 forintot. Pedagógiai szempontból pedig egyenesen káros az ilyenféle intézményesített ••ablakbiztosítás", hiszen így a gyerekek csak bátorítást kapnak az ablakok betörésé­re, a nevelő nem vonhatja felelősségre, nem büntetheti meg őket, mert hiszen már az egész tanévre jó előre kifizették valamennyien az ablaktörésért járó bünteté­süket, vagy ha úgy tetszik, a biztosítási díjat. Más és nagyon helyes dc­log például a tanulók egyé­nenkénti balesetbiztosítása. Ugy gondoljuk, az üvegbiz­tosítás afféle biztosítói túl­buzgóság,, amely ioggal vál­totta ki a kárvallott szülők méltatlankodását P. L. Hiány a közepes számokból Még több baj van a ci­pők nagyság szerinti vá­lasztékával. Jóformán min­denütt tapasztalható hiány a keresett, úgynevezett kö­zépszámokból. Ez egyaránt jellemző szandálra, cipőre. Különösen sok 35-ös. 36-os számú női cipő található raktáron. A 35—38-as számú gyermekcipőkből kevés van. mert a kisebb lábú nők szí­vesen vásárolják ezeket az olcsó cipőket. A nagykereskedelem rak­táraiban viszonylag több található a keresett közéo­számú cipókból, mint a kis­kereskedelmi vállalatoknál, a cipőüzletekben. Ennek oka az, hogy a nagykeres­kedelem csupán teljes szor­timentet hajlandó kiszolgál­tatni a kiskereskedelemnek. Az üzletekben a keresett számok hamar elfogynak, a túl kicsi és túl nagy cipők raktáron maradnak. Általá­nos tapasztalat, hogy a cipő­nagykereskedelmi vállalat nem tartja be azt a rendel­kezést, hogy kiszolgáltassa a kiskereskedelemnek az egyes számokból feladott rendé­léseket. A Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság a fon­tos és érdekes tapasztalatok összegezéseként javaslatokat dolgozott ki a cipőellátás terén észlelt hibák kiküszö­bölésére. A vizsgálat tapasz­talatait és a javaslatokat az összes érdekeltek — a cipőgyárak, a cipónaayke­reskedelem és kiskereskede­lem képviselői, valamint a vásárlók — bevonásával széleskörű ankéton vitatják meg. Ezt az ankétot októ­ber 5-én, szerdán délelőtt 9 órakor tartják meg Szege­den. a városi tanács nagy tanácstermében.

Next

/
Thumbnails
Contents