Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

5 Péntek, 1MB. október ZL Hruscsov nagygyűlésen számolt be a szovjet EÜSZ-delegáció minkéi ról (folytatás a 4. oldalról) len építő javaslat sem. Az marskjöld úr maga is az elnök kijelentette: az Egye- amerikai monopoltőke gzoltámogat/ak az angol, a sült Allamok kész az ENSZ- gája. BgvramUagt®ítókar program ke^ben száz7il' Nem véletlen, hogy Hererael magukrt Tm>íezik le lió doUárt Ordítani a füg- ter amer,kal kölügyml Rétlenné vált afrikai országok megsegítésére. Ha azonban ezt az öszszeget elosztjuk az összes függetlenné vált afrikai MJat belátása szerint országok egész lakossága- hraznalja fel a pénzt Konra aVkor egy főre 55 *oban> mégpedig arra, hogy cent esik befejezze a megkezdett piszkos munkát és leplezett forpénzzel sokra" mában visszaállítsa a belga niszter úr egy ötmiUiódoPáros csekket nyújtott át Hammarskjöld úrnak, Ügy határoztak, hogy nemeslelkünek mutatják magukat és támogatják a Szovjetuniónak és a gyarmati rendszer ellen küzdő országoknak a javaslatait Anglia képviselője másodszori felszólalásában k^ytelen volt h mOTldaT1i ^ták, ez- ™.munral « 'f" ugy tenni, mintha közeledni ^ £ mában visszaállítsa Befejeződött a kétnapos országos útépítési ankét Szegeden A szegedi szakemberek hasznos tanácsokat kaptak a résztvevSktől meg. Szeretném azonban arra felhívni a figyelmet, hogy hiszékenyek azok, akik az Imperialista hatalmak szavazatait készpénznek fogadják eL Azt lehet mondani, hogy a lista államok képviselői úgy határoztak, megszavazzák, hogy ezt a kérdést a plenáris üléseken vitassák meg, de ez a döntés még nem vonatkozik a lényegre. A lényeget Illetően egység a gyarmatosítókkal ebben a akarna azokhoz, akik e kér- .-^.íl., „-a-* . Eyarmati uralom idején tedést a plenáris ülésen akar- t, Ameriki^ rt a ^^ vis^nyokat. • pénzért meg két csomag cl- ..... ,, ják megvitatni. Sfrettá4 sem adnak Ez viszont letépte az álA gyarmati rendszer fel- ImnwialIrtAk ' kjraboj_ arcot a gyarmattartó imperiszámolásáért küzdő erők **£ ™v?: "listákról és azokról, akik nagy győzelmét jelenti az az « " £££ őket szolgáliák. így az ENSZ hT SXJZSL «««*ft* I:s Ma már trénert a kérdést a kózgvulfe « ^vnfe plenáris ülésem vitatják . , reakciós, gyarmattartó-párti tek egy dollárt és visszaad- pol,nkát folytat, az Egyesült tak -gy centet- Államok vezette imperialista Kőnyoradomanyt adnak, ailamcsoport érdekelt fejezi mint ahogy a kulák Uarácsonyra öt kopeket ' . , adott a béresének akit A kongói események hozegész éven át kíméletle- ^Járulnak hogy kinyíljon nfil kizsákmányolt. a gyarmatl népek szeme, , , . . , Lehet, hogy az imperialls- s jobban megértsék, kik a nagy többség nyomásával ^ szavakban sfkraszállnak barátaik és kik az ellensésikerült rákényszeríteni a majd A GYARMATI népek fel- Seik. gyarmatosítókat az egyhan- S2abadíiásának szükségessé- Az mindenesetre kétséggu szavazásra. Az impena- ^ mellett, de telen, hogy a gyarmatosítók inkább olyan tervet java- politikáta kudarcba fullad sóinak majd, hogy hosszú — a szocialista államok és évekre kell elhalasztani a a szabadságszerető népek gyarmati népek szabadsá- mindannyian a harcoló gának és függetlenségé- gyarmati népek oldalán, a nek megadását. harcoló kongói nép oldalán Azzal takaróznak majd, hogy állnak. — úgymond — nincsenek kérdésben nem volt, nincs, szakemberek, képzetlen a és nem is lesz nép, nem készült fel az önAz imperialistáik lgyekez- kormányzatra, nek megszépíteni a gyarma- Hallgassák csak meg. hogy tosító politikát Még arról miiven jól válaszolt a gyaris beszélnek, hogy segíteni matoeítók e kiagyalt érveire kell a gyarmati rendszer alól az egyik fiatal afrikai ál- hogy az Egyesült Nemzetek felszabadult országokon. Mit i8m képviselője, aki a kö- Szervezete Jelenlegi forrnákell azonban ezen a „segít- vetkezőket mondotta! jábrm nem Váltja valóra a segen- érteni? Nézzük pél- Ha meg akarunk győzöd- népek reményét ni róla, hogy tud-e jár- mi hisszük, hogy a jóul az ember, vegyék le ész diadalt arat, az igazláncait, amelyekkel bi- ^ győzedelmeskedik, a jó lincsben tartjak! meg kikél és meghozza dús As algériai kormány ha;^ " mtmdotta Hisszük, hogy a iósan és* diadalt arat Hruscsov végül arról szólt, Mint azt hírül adtuk, Szegeden kétnapos tapasztalatcserével összekötött útépítési ankétot rendezett a Közlekedés- és Pcstaügyi Minisztérium. A résztvevők — a megyei és a megyei jogú városi tanácsok építési és közlekedési osztályainak vezetői, főmérnökei — a tanácskozáson alaposan megvitatták az útépítés szegedi helyzetét is. Az a vélemény alakult ki, hogy erőteljesen folytatni kell a kísérleteket az útépítések olcsóbbá tételére, tartósabb aszfaltanyagok előállítására. Különösen fontos a világosabb színű aszfaltborítás kikísérletezése, mert a sötét nagyobb hőenergiát von magához, ennek folytán gyorsabban romlik, rövidebb élettartamú. A Szegedi Köztisztasági Vállalat útépítési munkálatait hosszasan tanulmányozták az ankét résztvevői. Megállapították, hogy a vállalat jelentősen fejlődött, azonban még sok javítanivaló van munkáján. Kifogásolták például, hogy kézi forgódobokat alkalmaznak az aszfaltkeveréshez, ezekkel pedig nem lehet gyártani tartós, előírt minőségű aszfaltot. Helyeselték, hogy két reizert, azaz gépi meghajtású aszfaltfőzőt salát forrásból beszereztek, de tanácsolták: fejlesszék tovább a gépi berendezést, hogy az aszfaltfőzés állandó és egyenletes hőfokon történjék. Egy® munkahelyeken nagvobb gondosságra hívták fel a figyelmet, minden esetben biztosítsák a betonalap tisztaságát és száraz állapotát, mielőtt arra az aszfaltot elterítenék. A szakértők véleménye szerint a régi — azaz úttestről felbontott — és az új aszfalt összedolgozásánál gondosabban kell eliárni. mert könynyen hajszálrepedések keletkezhetnek, az elkészült útt®tbé leszivárog a víz, télen pedig a jeg®edés porlasztja, rongálja az aszfaltburkolatot Megállapították, hogy a fenti hibák Összejátszása volt az oka például a régi Olasz-vendéglő előtti útt®ten az aszfalt púposodásónak, vagy a Budapesti Aszfaltútépttő Vállalat által készített, Mar® utcai burkolat hajszálrepedéseinek. Tanácsolták még az ország® ankét résztvevői, hogy a Köztisztasági Vállalat részére biztosítsanak még több műszakilag alaposan képzett, jó szakembert, a munkák irányításához pedig állítsanak be mérnököt A városi tanára építési és közlekedési osztálya gondoskodik is 1961. január l-t«l egv főmérnök munkábaállltásáról. Ezenkívül több határozatot hozott az ankét tapasztalatainak hasznosítására. A kerületi tanácsok éoítési és közlekedési csoportvezetőivel, valamint az útépítések kivitelezőivel együtt értékelik az észrevételeket. Ezt követően műszaki Intézkedési tervet dolgoznak kl, hogyan számolják fel a tapasztalt hibákat. Ennek a tervnek a végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. hogy a rendelkezésre álló hitelt minél célszerűbben használják fel, minél jobb és tartósabb utakat építsenek Szegeden. Bárd® Miklós, az építési és közlekedési osztály vezetője kljelentette, hogy a szegediek a® kat tanultak az ankétból, 9 már a közeli napokban hozzáfognak a tapasztalatok alapján az útépítkezések megjavításához. riául az Egyesült Államok elnökének a közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalását Nem volt abban egyete ismerésének kérdése zetközi elismerésre és támogatásra talál. Sőt, Franciaországban is erősödik azoknak az igazi francia hazafiaknak a mozgalma, akik tevékeDe bármennyire ls elhi degült a szovjet-amerikai viszony, ml folytatni fogjuk a békés együttélés lenini politikáját. Hruscsov elvtárs ezután a El kell ismernünk, hogy a nemzetközi helyzet továbbra Is feszült At Egyesült AllaA gyarmati rendszer fel- Mi többször is közöltük e mok agresszív körei nem számolásának font®, szerv® kérdésről nézeteinket Frail- mondtak le agresszív cselekrésze az algériai kérdés, me- Ciaország képviselőiveL ményeikről. provokációs belvet azonban a közgyűlés, Ha a francia gyarmatost- '^üléseikről más államok, mint külön napirendi pontot tók a jövőben is azzal kí- élsősorban a Szovjetunió téfog megvitatni. sérleteznek, hogy Algériát rülete íöléAz algériai nép fiaínak és erőszakkal tartsák meg A szovjet-amerikai kaplanya.nak lánglelku harca gyarmatuknak, akkor esolatok a legutóbbi Időben mind szélesebb körű nem- eIkerülhetetlenfi, kato„a, megromlottak. Ez nem a mi vereséget szenvednek és WbánkM1 úgy v®zítik majd el Algériát. A mi rokonszenvünk, a iiyen "eíienzik "az algériai ™, támogatásunk az algérigyarmati háborút. a'ak oldalán van, akik IgazMi o s-zoviptunirt állás- ság® háborút vívnak a pontja az^Tgériai ' kfedt harmat, iga alól való fel- ^S^fíSS^LSSS^ ben? Telj®en világ®. szabadulásért rrf szólott majd beszedet a Ml mindig a népek ön- Már nyilatkoztunk arról, ^L TTTI^ .fSt J* rendelkezési joga mel- hogy a Szovjetunió de facto Szovjetunió a szocialista őrlett voltunk, tehát amel- elismeri az Algériai Köztár- RZagok batal"»» "bora a lett, hogy minden nép saság ideiglenes kormányát ^rtós világbéke éltetésével maga határozza meg álla- s most szeretnénk megismé- "Jozte be. mának társadalmi és po- telni azt a bejelentést. Ez fg Sz. Hruscsov beszédéit Iltikai felépítését. a kormány kivívta az egész gyakran szakította félbe a Ez teljesen és tökéletesen világ, beleértve Francia®- nagygyűlés résztvevőinek lelvonatkozik Algériára is. szág elismerését. kes tap^ A gyűlés végén a jelenlevők hosszan éltették a A kongói helyzetről mwj* kormányfőt, leik® 9 « tapssal köszöntötték a SzovA közgyűlés olyan hatá- úr és Bunche úr. Mind a jetunió Kommunista Pártját, rozatot is hozott, hogv tel- kettő amerikai. De ezen ne annak Központi Bizottságát j® ülésen vitatja meg a lepődjenek meg mert Ham- és a szovjet kormányt, kongói kérdést is. A szovjet küldöttség, a többi szocialista országok delegációi, valamint az ázsiai és afrikai országok több képviselője a közgyűlésen helyesen értékelte a Kongóban kialakult helyzetet és azt a csúf szerepet, amelyet az ENSZ titkársága játszott el Kongóban. Tanácskozás az ifjúságot érdeklő kérdésekről as újságíró klubban Baráti beszélgetésre hívta meg a Dél-Magyarország Szerkraztősége több szegedi üzem Ifjúmunkásainak képviselőit az újságíró klubba. Ez alkalommal a szerkesztőség azt kérte a fiataloktól, mondják el, milyen kérdések, problémák foglalkoztatják őket, s etek megoldásához milyen segítséget várnak a párt helyi lapjától. Az egybegyűlt fiatalok azt kérték a szerkesztőségtől, hogy továbbítsa több kérésüket a vár® állami és társadalmi szerveinek vezetőihez. Mint elmondották, közülük többen meglátogatták a Csongrád megyei Építőipari Vállalat Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóját. Örömmel tapasztalták, hogy államunk segítségével milyen szép otthont teremtettek itt az építőipari munkásfiataloknak. Ez a nagymérvű állami segítés — hangsúlyozták — arra készteti a szegedi üzemek fiataljait, hogy . felajánlják segítségüket hasonló létesítmények építéséhez. Készek százak és ezrek részt venni egy-egy közös ifjúsági munkásszálló építőmunkájában. Örömmel szerveznének ehhez a munkához önkéntes csapatokat, hogy otthont emeljenek elsősorban az árva, korábban állami intézményekben nevelődött fiúk és lányok részére, ugyanis ezek érzik leginkább a szállásadók uzsoráját, mert as otthont rt kell hagyniok, amik® önálló keresettel rendelkeznek. Közülük többen panaszkodnak, hogy még viszonylag messze van január elseje, az új lakbértőrvény életbelépésének határideje, de a szállásadók egy réaze már figyelmeztette őket, hogy ha nem hajlandók hallgatólag®an a korábbi magas albérleti díjakat fizetni, akkor máris mehetnek újabb lakást keresni. A DAV és a Ruhagyár fiataljai társadalmi munkát ajánlanak fel a III. kerületi tanácsnak, hogy mielőbb megépíthesse, felújíthassa a Kossuth Lajos sugárúti kerékpárutakat. Értesültek arról, hogy a Kossuth Lajos sugárút általános rendezésére ée felújítására csak két év múlva kerül sor, de addig 1c szeretnének jó kerékpárúton közlekedni munkahelyükre. A tanácskozáson al hangzott igen aok javaslattal szerk®ztöségünk külön cikkekben foglalkozik majd a Dél-Magyarország hasábjain Az első Ilyen baráti beszélgetés tapasztalatai alapján olyan elhatározásra jutott a szerkesztőség, hogy a jövőben rendszeresíti a közérdekű tanácskozásokat. olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek foglalkoztatják a dolgozókat, a város lakosait, a Dél-Magyarország olvasóit Lehetetlen Iem®nl a gyalázatot az ENSZ-rőI azért a politikáért, amelyet Kongóban az ENSZ titkársága Hammarskjöld főtitkár vezetésével folytatott. Hammarskjöld úr és képviselői igyekezetének köszönhető, hogy a kongói nép által választott törvény® parlamentet, továbbá a parlament által alkotmányosan megalakított Lumumba-kormányt dezorganizálták és megbénították. De kik is ezek a megbízottak, akiket Hammarskjöld úr Kongóba küldött Cördier KSzárdekfí kérdések Elkészülnek-e a tervezett közkifolyók a külterületen? A kerületi tanácsok erre Víz- és Csatornaművek igazaz évre újabb közkifolyók gató főmérnöke adott tájéépítését rendelték meg a koztatót: város különböző, külső te- — Valóban, hosszabb ideig rületeire. A vízvezeték-háló- állt a munka, amiről azonzat bővítése a lakosság ké- ban a vállalat rlem tehet, nyelmét szolgálja, ' érthető Két negyedéven keresztül tehát, hogy élénk figyelem- nem kaptunk megfelelő vlimel kísérik az érdekeltek a vezeték-csöveket. Több íztervek valóraváltását vei pedig sok helyen mindig nem kezdtek munkába, joggal aggódnak az tárgyalásaink emberek, nem marad-e el képpen már Mi- ben reklamáltunk a budamég pesti Szerelvényértékesítő Vállalatnál, s a legutóbbi erédményemegnyugtató esetleg az újabb kifolyókutak létesítése. Ilyen aggodalmakról érkezett hír például Móravárosból, a Csákválaszt adhatunk az érdekelteknek. Eddig is jpegynéhány új kutat készítettünk már, mint tornyai utcából, a Kátai köz- például a Dorozsmai úton, bői, de más helyekről is. vagy rendbehoztuk a Rózsa A közkifolyók sorsáról utcai anyakutat, mely a Domaházi Antal, a Szegedi múlt hét óta 360 liter vizet ad percenként, a korábbi hetven helyett. Amikor anyagunk van, munkásaink odaadóan, fokozott ütemben dolgoznak. Ezért bízunk abban, hógy valamennyi tervezett új közkifolyó elkészül ebben az esztendőben. A fentebb említett vállalattal történt megegyezés szerint ugyanis október végén több mint hatszáz méter 80 milliméteres vízvezeték-csövet kapunk, olyat, mely a külvárosi hálózatban használatos. Ennek megérkezése után azonnal megindítjuk a munkát, hogy még a tél beállta előtt teljesíthessük a lakosság kívánságát. Szükség ®etén átszervezéssel ls gyorsítjuk a munkát Szegeden több mint 30 ezren nézték meg az imperialisták kémtevékenységét bemutató kiállítást Szegeden szeptember 29-én, csütörtökön nyílt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában a Belügyminisztérium dokumentációs és tárgyi anyagaiból összeállított, "Az imperialisták kémtevékenysége a Magyar Népköztársaság ellen« című kiállítás. A város lakossága körében hatalmas volt az érdeklődés éa naponként több ezren tekintették meg a kiállítást, amelyet a BM Csongrád megyei Főkapitánysága és a városi tanára művelődési ®ztálya közösen rendezett. Az üzemek, vállalatok, hivatalok és intézmények dolgozói, valamint a diákok csoportosan tekintették meg a kiállítás anyagát, s nézték végig a kiállítási anyaghoz kapcsolódó dokumentumfilmeket. A várost környező községek lakói és az ország távolabb! vidékeiről Szegedre érkező turisták is felker®ték a kiállítást és megnézték a kísérőfilmeket. A kiállítás tegnap, csütörtökön fejeződött be és, gazdag. tanulságot anyagát több mint 30 ezren tekintették meg. Eltemetfék Asxanumát Csütörtökön ugyanabban a teremben tartották meg Aszanuma meggyilkolt szocialista párti vezető temetési szertartását, ahol egy héttel ezelőtt meggyilkolták. Gyászbeszédet mondott Szaburgo Eda, a Szocialista Párt főtitkára is, aki ideiglenesen betölti a mártírhalált halt vezető tisztségét is. Aszanurnát a tömegek atyjának nevezte s Ígéretet tett, hogy a párt folytatja a küzdelmet a japán—amerikai biztonsági szerződés ellen, az Ikeda-kormány megbuktatásáért. Hangot adott annak a véleményének, hogy a kormánynak kell viselnie a felelősséget a szocialista párti vezető haláláért. A FRANCIA GÉPKOCSIGYÁRTÁS VÁLSÁGA A francia gépkocsigyártást, amely eddig több mint agymil116 dolgozónak ad kenyarat, váltig fenyegeti. A belföldi ptac már a telítettség állapotáig jutott. Tavály a kts autók Amerikába exportálásával tudta csak elhelyezni növekvő termelésének feleslegét a francia gépkocaltpar. Az Egyesült Államokban la rátérnek azonban a kisebb gépkocsik gyártására és a francia gyárak exportlehetőségei a minimálisra eaókkannak.